Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.13.)

2017. évi CXLIV. törvény - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról 3/3. oldal

e) a biztonsági kockázati besorolás, a besorolás jogszabályban meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata és a besorolás megváltoztatása,”

99. § A Bv. tv. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek – az adott részlegen belül a zárkában és lakóhelyiségben is – együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás részlegen, az átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a vallási részlegen, valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során. Az elítéltek végrehajtási fokozattól függetlenül – az adott részlegen belül – együtt helyezhetők el a hosszú időre ítéltek részlegén, a fiatalkorú elítéltek részlegén és az anya-gyermek részlegen.”

100. § (1) A Bv. tv. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés, illetve az elítélt vagy védője által benyújtott kérelem megalapozottságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által eltávozásra megjelölt lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el.”

(2) A Bv. tv. 104. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha)

g) az elítélt ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyész, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,”

101. § A Bv. tv. 113. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítéltet – megjelenési szándékától függetlenül – elő kell állítani, ha)

a) büntetőügyben terheltként vagy büntetés-végrehajtási ügyben,”

(idézik.)

102. § A Bv. tv. 133. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elítélt keresményének és rendszeres pénzellátásának meghatározott részét a szabadulása idejére tartalékolni kell. A fogvatartás megkezdésétől a tartalékolás havonta meghatározott összege a fogvatartás első négy évében az egyhavi alapmunkadíj ötven százalékának egytizenketted része, ezt meghaladó tartamú fogvatartás esetén havonta az egyhavi alapmunkadíj huszonöt százalékának egytizenketted része.”

103. § A Bv. tv. 137. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terheli az elítéltet)

b) a büntetőügyben való – ideértve a büntetőügyben lefolytatandó közvetítői eljárást is – és a büntetés-végrehajtási ügyben való előállítás,”

(költsége.)

104. § A Bv. tv. 156. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elítélt a bv. szerv által biztosított gyógyszert, illetve gyógyászati segédeszközt használhatja. Az elítélt a bv. orvos szakmai javaslatára, a bv. intézet vezetőjének engedélyével az általa, a hozzátartozó vagy – kapcsolattartóként nyilvántartásba vett – harmadik személy által finanszírozott és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bv. szerv által kérelmére beszerzett, illetve egyéb módon rendelkezésére bocsátott gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyhatású készítményt is használhatja.”

105. § A Bv. tv. 166. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 165. § (2) bekezdés h)–j) pontja nem engedélyezhető, ha az elítélt]

a) ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyész, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,”

106. § A Bv. tv. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176. § (1) Az elítélt jogszabályban meghatározott módon csomagot fogadhat és küldhet. A csomagküldés lehetőségéről, módjáról és a költségek viseléséről a bv. intézet az elítélt útján küld értesítést.

(2) Az elítélt havonta fogadhat és küldhet csomagot.

(3) A csomag a bv. intézet, valamint a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető, ennek lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell.

(4) A bv. szerv területén kívülről érkező csomagban élelmiszer, tisztálkodási szer, dohánytermék, valamint – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vagy gyógyhatású készítmény nem küldhető, erre az elítélt és a kapcsolattartásra jogosult figyelmét fel kell hívni. Egyebekben a csomag mindazokat a tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket az elítélt engedéllyel magánál tarthat.

(5) Az elítélt kapcsolattartója az élelmiszert, tisztálkodási szert, dohányterméket tartalmazó csomagot ellenérték megfizetése mellett a bv. intézet területén működő, a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzletben állíttathatja össze jogszabályban meghatározott módon. Az ilyen csomag fogadása beleszámít a (2) bekezdésben meghatározott gyakoriságba.

(6) Ha az elítélt nem kap csomagot, a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy az elítélt a letéti pénzéből – a személyes szükségleteire egyébként fordítható összegen felül – a csomag tartalmára vonatkozó szabályok figyelembevételével vásároljon.

(7) Ha a bv. intézet a 156. § (4) bekezdése szerint az elítélt számára a meghatározott gyógyszert, gyógyászati segédeszközt vagy gyógyhatású készítményt nem tudja biztosítani vagy beszerezni, az elítélt hozzátartozója vagy – kapcsolattartóként nyilvántartásba vett – harmadik személy – a bv. orvos javaslatára, a bv. intézet parancsnokának előzetes engedélyével – azokat csomagban beküldheti. Az ilyen tartalmú csomag fogadása nem számít bele a (2) bekezdésben meghatározott gyakoriságba.

(8) Az elítélt a (2) bekezdésben meghatározott gyakoriságon felül negyedévente egy alkalommal kizárólag ruhaneműt, illetve lábbelit tartalmazó csomagot is fogadhat.

(9) A bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy a kapcsolattartó a (4) és (7)–(8) bekezdés szerinti csomagot közvetlenül a bv. intézetben adja át.”

107. § A Bv. tv. 180. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Eltávozás – a 187. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – kizárólag akkor engedélyezhető, ha az elítélt a szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte, és fegyházban legalább egy évet, börtönben legalább fél évet, fogházban legalább három hónapot kitöltött.”

108. § A Bv. tv. V. Fejezete a 180. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A kimaradás, eltávozás engedélyezésének, valamint látogató bv. intézeten kívüli fogadásának közös szabályai

180/A. § (1) Nem engedélyezhető kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten kívüli fogadása, ha

a) a 178. § (2) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében, illetve 180. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam még nem telt el, vagy az elítélt rezsimbe sorolása annak lehetőségét kizárja,

b) a rendelkezési jogkör gyakorlója a folyamatban lévő büntető eljárás eredményessége érdekében a kapcsolattartást korlátozta, továbbá ha a 172. § (3) bekezdése alapján a rendelkezési jogkör gyakorlójának korábban meghozott intézkedését alkalmazni kell,

c) az elítélt ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyész, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,

d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,

e) az elítélt kockázatértékelése alapján a visszaesés kockázata vagy biztonsági kockázati besorolása magas,

f) az elítéltet a korábbi távolléte alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított legalább három évig,

g) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából nem tért vissza, a bv. intézetbe való visszaszállítástól számított egy évig,

h) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából késve vagy ittas, vagy bódult állapotban tért vissza, a visszaérkezéstől számított hat hónapig.

(2) Kimaradás, eltávozás és látogató bv. intézeten kívüli fogadása nem engedélyezhető olyan helységbe, ahonnan az elítéltet kitiltották, kivéve, ha azt a rendőrség előzetesen engedélyezte.

(3) Kimaradás, eltávozás, látogató bv. intézeten kívüli fogadása – kivételesen – az (1) bekezdés d)–f) és h) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén is engedélyezhető, ha az elítélt

a) átmeneti részlegben van,

b) várható szabadulása négy hónapon belül esedékes, vagy

c) személyi vagy családi körülményei a kimaradást, eltávozást különösen indokolják.”

109. § A Bv. tv. 187. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vonható be a társadalmi kötődés programba az az elítélt, akivel szemben)

b) szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyész, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa.”

110. § A Bv. tv. 187/C. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha)

f) a bíróság a kiutasításáról rendelkezett.”

111. § A Bv. tv. 275. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elzárásra ítélt részére kimaradás nem engedélyezhető, ha ellene szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyész, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa.”

112. § (1) A Bv. tv. 280. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül végre kell hajtani. Ha két éven belül a közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést készít, és a 290. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyésznél a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását.”

(2) A Bv. tv. 280. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be

a) a félbeszakítás,

b) a közérdekű munka végrehajtásának a 14. § (5) bekezdésében meghatározott megszakítása,

c) más közérdekű munka, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, illetve a szabálysértési elzárás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának

időtartama.”

113. § (1) A Bv. tv. IX. fejezete a 292. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„A pénzbüntetés végrehajtásának rendje”

(2) A Bv. tv. IX. fejezete a 293. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnése

293/A. § (1) A pénzbüntetés vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamba nem számítható be annak a szabadságvesztésnek a tartama, amely mellett a pénzbüntetést kiszabták.”

114. § A Bv. tv. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„296. § (1) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabják ki, tartamába be kell számítani

a) az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés, illetve az elzárás megkezdése között eltelt időt,

b) a szabadságvesztés, illetve az elzárás félbeszakításának tartamát,

c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg,

d) a közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatti szabadságvesztés idejét.

(2) Nem számít be a foglalkozástól eltiltás tartamába az az idő, amely alatt az elítélt

a) azt a szabadságvesztést, illetve elzárást tölti, amelynek alapján a bíróság a foglalkozástól eltiltást kiszabta,

b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan foglalkozástól eltiltást is végre kell hajtani,

c) az a)–b) pontban megjelölt szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtása alól kivonja magát.”

115. § A Bv. tv. 298. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járművezetéstől eltiltás tartamába a Btk. 56. § (2) bekezdése szerinti beszámítást megalapozza, ha

a) az elítélt terhére a vezetői engedély leadásának elmulasztása nem róható, és az ennek okára vonatkozó bejelentést a hatóságnál megtette, amely esetben a beszámítás kezdő napja a bejelentés napja, vagy

b) az elítéltet az a) pont szerinti bejelentés megtételében elháríthatatlan akadály gátolta, amely esetben a beszámítás kezdő napja az akadály felmerülésének napja.”

116. § A Bv. tv. 310. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő)

a) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket, így különösen rendszeres és szükség szerint személyes kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri a pártfogolt magatartását, munkahelyén vagy az oktatási intézményben, illetve lakóhelyén tanúsított viselkedését és életvitelét,”

117. § A Bv. tv. 313. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles)

c) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felhívásának eleget tenni, és elsődlegesen a személyes kapcsolattartás meghatározott rendszeressége és szükség esetén a kapcsolattartás egyéb módja szerint a pártfogó felügyelőnél jelentkezni.”

118. § A Bv. tv. 339. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a beteg az IMEI-ből engedély nélkül távozik, vagy az intézeten kívül felügyelettel vagy adaptációs szabadságon való tartózkodása során ismeretlen helyre távozik, az IMEI főigazgató főorvosa haladéktalanul kezdeményezi a büntetés-végrehajtási bírónál elfogató parancs kiadását.”

119. § A Bv. tv. 353. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt szünetel a fiatalkorú)

e) elektronikus ügyintézéshez való joga.”

120. § A Bv. tv. 423. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § c) pontja szerinti kényszerintézkedések hatálya alatt álló személyt a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kell elhelyezni. Az országos parancsnok erre a célra – kivételesen – más bv. intézetet is kijelölhet.”

121. § A Bv. tv.

a) 3. § 7. pontjában az „értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében – papír alapon vagy elektronikus formátumban – a végrehajtásért felelős szerv részére” szövegrész helyébe az „értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében a végrehajtásért felelős szerv részére” szöveg,

b) 3. § 9. pont b) alpontjában a „védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos” szövegrész helyébe a „védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult személy” szöveg,

c) 10/A. § (5) bekezdésében az „igényt írásban a fogvatartás helye” szövegrész helyébe az „igényt írásban, a külön jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon, a fogvatartás helye” szöveg,

d) 10/B. § (6) bekezdésében a „kifizetése céljából, a kártalanítás kifizetését követő harminc napig kezelheti.” szövegrész helyébe a „kifizetése céljából, a fejezeti kezelésű előirányzat terhére történő kifizetések bizonylatainak külön jogszabályban rögzített megőrzési határidejéig kezelheti.” szöveg,

e) 20. § (4) bekezdésében az „illetve a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének” szövegrész helyébe az „illetve a pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítésének” szöveg,

f) 26. § (3) bekezdésében a „(9) és (11) bekezdését” szövegrész helyébe a „(9) és (11)–(14) bekezdését” szöveg,

g) 76. § (2) bekezdés i) pontjában a „valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira,” szövegrész helyébe a „jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes adataira,” szöveg,

h) 76. § (2) bekezdés p) pontjában a „valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a sértett” szövegrész helyébe a „jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes adataira, továbbá a sértett” szöveg,

i) 76. § (2) bekezdés s) pontjában a „jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, továbbá” szövegrész helyébe a „jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes adataira, továbbá” szöveg,

j) 140. § (1) bekezdésében az „Az elítéltet” szövegrész helyébe az „Az elítélt” szöveg,

k) 299. § (5) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet.” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.” szöveg,

l) 301. § (1) bekezdésében a „296. § rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „296. § (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének rendelkezéseit” szöveg,

m) 301. § (4) bekezdésében a „szabadságvesztés-büntetést tölt – ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is –, a várható” szövegrész helyébe a „szabadságvesztést – ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is – vagy elzárást tölt, a várható” szöveg,

n) 312. § (4) bekezdésében az „a szabadságvesztés vagy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés” szövegrész helyébe az „a szabadságvesztés, az elzárás vagy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés” szöveg,

o) 346. § (1) bekezdésében az „A javítóintézeti nevelést e törvény” szövegrész helyébe az „A javítóintézeti nevelést a bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján, e törvény” szöveg,

p) 432. § (4) bekezdésében a „rendbírság helyébe lépő elzárás halasztására engedélyezett idő.” szövegrész helyébe a „rendbírság helyébe lépő elzárás halasztására vagy félbeszakítására engedélyezett idő.” szöveg,

q) 436. § (10) bekezdés b) pontjában a „kérelem beérkezésekor a jogsértés” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásakor a jogsértés” szöveg

lép.

122. § Hatályát veszti a Bv. tv. 36. § (4) bekezdése.

19. Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény módosítása

123. § (1) Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: 2017. évi XXXIX. törvény) 9. §-ának az Nbjt. 46. § (2) bekezdését módosító rendelkezése az „555. § (2) bekezdés b), d) és j) pontjában” szövegrész helyett az „555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában” szöveggel lép hatályba.

(2) A 2017. évi XXXIX. törvény 13. §-ának az Nbjt. 51. § (3) bekezdését módosító rendelkezése az „ülést tart.” szövegrész helyett az „ülést tart, amelyen az ügyész részvétele kötelező.” szöveggel lép hatályba.

124. § A 2017. évi XXXIX. törvény 53. §-ának a Bnytv. 76/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a 69–70. §-ok szerinti adatigénylés alapján kér adatokat és az a személy, akire az adatátvétel vonatkozik, magyar állampolgár, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.”

125. § A 2017. évi XXXIX. törvény 54. §-ának a Bnytv. 76/D. §-át megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„76/D. § A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni

a) a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a magyar állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok arra a felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladata ellátása során érintett magyar állampolgárságú személyre

vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.”

126. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 113/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély, illetve az egyéb iratok közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon előterjeszthetőek, amely lehetővé teszi az iratok hitelességének megállapítását. Az iratok ilyen módon történő megküldése esetén az jogsegély előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.”

127. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 114. § (1) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

(A bíróság megtagadja a végrehajtás átvételét, ha)

b) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar jog szerint a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,”

128. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 119/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély iratai a tagállami igazságügyi hatóság számára közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon továbbíthatók, amely lehetővé teszi a végrehajtó tagállam számára az iratok hitelességének megállapítását.”

129. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 122. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az elítélt a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezésekor külföldön van fogvatartásban, a bíróság az iratok alapján dönt. Egyéb esetben a bíróság ülést tart, amelyen az ügyész részvétele kötelező.”

130. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 122/A. §-át megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„122/A. § A bíróság a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 120/A. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) a magyar jog szerint a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami igazságügyi hatóság a végrehajtás átvételét megelőzően a 123. § (2) bekezdésére figyelemmel nem járul hozzá ahhoz, hogy az előterjesztett hozzájárulás iránti kérelem alapján az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék, vagy egyéb módon vonják el a szabadságát, vagy

d) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló vagy más, szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.”

131. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 122/B. §-át megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„122/B. § (1) Ha a tagállami ítélet nem tartalmaz rendelkezést a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletet kiegészíti, amely során a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a tagállami jog rendelkezései alapján határozza meg, ha annak időpontja megelőzi a feltételes szabadságra bocsátás magyar jogszabályok alapján meghatározható legkorábbi időpontját.

(2) Nem akadálya a büntetés végrehajtandó része átvételének, ha a tagállami bíróság ítéletében meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ebben az esetben a bíróság megvizsgálja, hogy a tagállami ítélet figyelembe vehető-e, azonban a tagállami ítéletben kiszabott, meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés megfeleltetéséről a 111/E. § (3) bekezdése alapján nem rendelkezik.

(3) Ha a végrehajtás átvétele megtagadásának nincs helye, a bíróság a tagállami bíróság ítéletében meghatározott végrehajtani rendelt rész, illetve annak fennmaradó részének végrehajtását veszi át. A végrehajtani rendelt rész tartamának – a próbaidőre felfüggesztett rész tartamára is figyelemmel –, valamint végrehajtási fokozatának meghatározása során a 45/A. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben feltételes szabadságra bocsátásra nem kerülhet sor.

(4) Az átvett büntetés végrehajtásának tartama a tagállami ítéletben meghatározott próbaidő tartamába nem számít bele.”

132. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 139. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény nem tartozik a magyar büntető joghatóság alá, vagy a cselekményt a kibocsátó tagállam területén követték el a tagállami ítélet megfeleltetése során a tagállami pénzbüntetés mértéke akkor sem alakítható át, ha az meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket. Ilyen esetben az egynapi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható, azonban a pénzbüntetés napi tételeinek száma nem haladhatja meg a Btk. alapján megállapítható mértéket.”

133. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 140/A. §-át megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„140/A. § (1) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha a 138. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(2) A 114. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok akkor sem alkalmazható, ha

a) írásbeli eljárás esetén az érintett személy személyesen vagy a tagállam joga szerint eljárni jogosult képviselője útján tájékoztatást kapott a jogorvoslathoz való jogáról, annak határidejéről, és a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslatot nem terjesztett elő, vagy

b) az érintett személy megfelelő tájékoztatást kapott az eljárásról és a tárgyaláson való személyes megjelenés lehetőségéről, és ezt követően kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatáshoz vonatkozó jogáról, és kijelentette, hogy nem vitatja az ügyet.

(3) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét a tagállamban szabálysértésnek minősülő cselekmény tekintetében kezdeményezte. Ebben az esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat jellegére és tartalmára figyelemmel nincs figyelembe vehető tagállami ítélet. Ilyen esetben a figyelembevétel szabályait a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegélyt, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés, a bíróság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(7) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, és ezért a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.”

134. § A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 140/B. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránt előterjesztett jogsegélyt a végrehajtás átvételét követően visszavonta, a bíróság a végrehajtást haladéktalanul megszünteti.”

135. § (1) A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 140/D. § (1) és (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a kibocsátó tagállam a tanúsítványban hozzájárult. A pénzbüntetés átváltoztatásáról az átváltozatást elrendelő bíróság a tagállami hatóságot tájékozatja.

(2) Ha a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, és a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, a pénzbüntetés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A köztartozás behajtását a bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.”

(2) A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 140/D. §-át megállapító rendelkezése a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(2a) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásának nincs helye, ha a végrehajtás átvételére a 140/A. § (3) bekezdése alapján, vagy a 137. § 1. pont b)–d) pontban meghatározottak vonatkozásában került sor. A pénzbüntetés – a sértett javára fizetendő jóvátétel kivételével – meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A köztartozás behajtását a bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.

(2b) Ha a pénzbüntetés átváltoztatására nincs lehetőség, és a terhelt a pénzbüntetést önként nem fizette meg, a végrehajtás nem vezetett eredményre vagy a tartozás más módon nem hajtható be, a bíróság – az akadály indokának megjelölésével – tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges, és a végrehajtást megszünteti.”

136. § (1) A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 108. § a) pontját megállapító rendelkezése az „555. § (2) bekezdés b), d) és j) pontjában” szövegrész helyett az „555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában” szöveggel lép hatályba.

(2) A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 113/B. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az „eredeti vagy hitelesített másolatát” szövegrész helyett az „eredeti példányát vagy hitelesített másolatát” szöveggel lép hatályba.

(3) A 2017. évi XXXIX. törvény 76. §-ának az EUtv. 119/B. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az „eredeti vagy hitelesített példányát” szövegrész helyett az „eredeti példányát vagy hitelesített másolatát” szöveggel lép hatályba.

137. § Nem lép hatályba a 2017. évi XXXIX. törvény 21. § b) és d) pontja.

20. Záró rendelkezések

138. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. december 31. napján lép hatályba.

(2) Az 1–58. §, a 60. § d)–g) pontja, a 61–105. § és a 107–122. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 59. § és a 60. § a)–c) pontja 2018. május 25-én lép hatályba.

(4) A 106. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

139. § E törvény

1. 43–48. és 127. §-a a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,

2. 58. §-a a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

3. 58. §-a a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

4. 39. és 41. §-a a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

5. 61. §-a az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak,

6. 62–67. §-a a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3- i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

7. 73. §-a a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak,

8. 74–77. §-a a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak

9. 78–80. §-a a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló, 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak,

10. 130. §-a a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.