b) természetes személy esetében
ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor
bb) 220 696 000 forint.”
(2) Az MNB tv. 76. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A Bit. biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli követelményeinek megsértése esetén – a Bit. 293/A. §-ában foglaltak figyelembevételével – kiszabható maximális bírság mértéke:
a) nem természetes személy esetében
aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor
ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 541 450 000 forint vagy a legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 5%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege értendő;
b) természetes személy esetében
ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor
bb) 215 803 000 forint.”
83. § Az MNB tv. 28. alcíme a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti törvényekben meghatározottaktól eltérően a kirendelés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő hónappal meghosszabbítható.”
84. § (1) Az MNB tv. 140. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„h) azt, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,”
(2) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés a) pontja a következő ak) alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)
„ak) az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,”
(3) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja)
az Európai Bankhatóságot)
„ba) a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó intézmény számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,”
(4) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot)
„be) a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,”
(5) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont bzs) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot)
„bzs) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről;”
(6) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés c) pontja a következő ci) alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)
„ci) az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és az azok során hozott jogerős ítéletekről;”
(7) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés c) pont ci) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő cj) és ck) alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)
„ci) az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) és (5c) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,
cj) minden évben, összesített tájékoztatás keretében a Bit. biztosítási és viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése okán hozott valamennyi határozatáról,
ck) arról, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést;”
(8) Az MNB tv. 140. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az MNB tájékoztatja
a) az Európai Bankhatóságot:
aa) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény nyilvántartásba vett pénzforgalmi közvetítőiről,
ab) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,
ac) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,
ad) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról,
b) az EKB-t
ba) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,
bb) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról.
(4b) Ha a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett bejelentés mérlegelését követően az MNB azt állapítja meg, hogy az esemény releváns lehet a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságok vagy egyéb hatóságok számára, úgy ez utóbbiaknak is értesítést küld.”
85. § Az MNB tv. 185/A. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
86. § (1) Az MNB tv. 186. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A 40. §)
„m) (25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
(2) Az MNB tv. 186. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)
„b) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 102. cikk,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
87. § Az MNB tv.
a) 43. § (3) bekezdésében a „c–f), h)” szövegrész helyébe a „c)–h)” szöveg,
b) 46. § nyitó szövegrészében az „(a továbbiakban: Ákr.)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: Ákr.), valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény” szöveg,
c) 53. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben” szövegrész helyébe az „a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben” szöveg,
d) 64. § (2) bekezdés d) pontjában a „kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál,” szövegrész helyébe a „kisbiztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál,” szöveg,
e) 76. § (10) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „legalább” szövegrész helyébe a „legfeljebb” szöveg,
f) 79. § (1) bekezdésében az „l), m) és n)” szövegrész helyébe az „l) és m)” szöveg,
g) 79. § (2) bekezdésében a „biztosként” szövegrész helyébe a „biztosnak” szöveg, a „társaság (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság) jelölése alapján a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy rendelhető ki” szövegrész helyébe a „társaság rendelhető ki (a továbbiakban: MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság” szöveg,
h) 79. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „biztosként az rendelhető ki” szövegrész helyébe a „biztosnak kirendelt MNB munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy az lehet” szöveg,
i) 79. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „nem lehet kirendelni azt” szövegrész helyébe a „nem lehet az MNB azon munkavállalóját kirendelni, továbbá a felügyeleti biztos feladatainak ellátására nem lehet azt a személyt kijelölni” szöveg,
j) 79. § (6) bekezdésében az „a felügyeleti biztos a kirendeléskor” szövegrész helyébe az „az MNB munkavállalója a kirendelésekor, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kijelölésekor” szöveg, a „kirendelés után” szövegrész helyébe a „kirendelés, illetve a kijelölés után” szöveg, a „kijelölőjét” szövegrész helyébe a „kirendelőjét, illetve a kijelölőjét” szöveg, a „biztos kirendelésére kerül sor” szövegrész helyébe a „biztos feladatainak ellátására más személyt kell kijelölni” szöveg,
k) 79. § (7) bekezdésében az „álló felügyeleti biztos” szövegrész helyébe az „álló, a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy” szöveg,
l) 79. § (8) bekezdésében az „A kijelölt felügyeleti biztos” szövegrész helyébe az „A felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy” szöveg,
m) 79. § (10) bekezdésében az „a kirendelt felügyeleti biztost” szövegrész helyébe a „munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztost az MNB, a nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyt a nonprofit gazdasági társaság” szöveg,
n) 79. § (11) bekezdésében a „felügyeleti biztosi feladatok ellátására kirendelő személy a kirendelést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja” szövegrész helyébe a „felügyeleti biztosnak az MNB által kirendelt munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kirendelést, illetve a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja az őt kirendelő, illetve az őt kijelölő felé” szöveg,
o) 80. § (1) bekezdésében az „MNB határozatban” szövegrész helyébe az „MNB döntésében” szöveg, a „bármikor határozatban” szövegrész helyébe a „bármikor döntésével” szöveg,
p) 140. § (3) bekezdés f) pontjában a „biztosítók vagy viszontbiztosítók” szövegrész helyébe a „biztosítók, viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek” szöveg,
q) 1. melléklet I. pontjának címében az „ügyek” szövegrész helyébe az „egyes ügyek” szöveg
lép.
88. § Hatályát veszti az MNB tv.
a) 79. § (9) bekezdése,
b) 80. § (2) bekezdésében a „kirendelt” szövegrész,
c) 1. melléklet II. pontja.
89. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 5. § (3)–(4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja, a 13. §, a 13/A. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés a), c)–e) pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 17. § nem terjed ki a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre.”
90. § (1) Az Fsztv. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. csoport: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott csoport, ideértve a Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 4., 5., 6., valamint 7. cikkében meghatározott olyan kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, 113. cikkének (6) vagy (7) bekezdése szerint minősülnek,”
(2) Az Fsztv. 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. elektronikuspénz-értékesítő: az a személy, amely az elektronikuspénz kibocsátója nevében az elektronikuspénzt értékesíti, illetve visszaváltja,”
(3) Az Fsztv. 3. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„7a. érzékeny fizetési adatok: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott érzékeny fizetési adatok,”
(4) Az Fsztv. 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. fizetési művelet: a Pft.-ben meghatározott fizetési művelet,”
(5) Az Fsztv. 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„10a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,”
(6) Az Fsztv. 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„24. kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével kapcsolatos feladatokat végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne,”
(7) Az Fsztv. 3. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„29. pénzforgalmi közvetítő: az a személy, amely pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt,”
(8) Az Fsztv. 3. §-a a következő 32a. és 32b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„32a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás,
32b. szavatoló tőke: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 118. pontjában meghatározott szavatoló tőke,”
(9) Az Fsztv. 3. § 40. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
40. vezető állású személy:)
„d) pénzforgalmi közvetítő és elektronikuspénz-értékesítő esetén a pénzforgalmi közvetítés, illetve elektronikuspénz-értékesítés üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.”
91. § Az Fsztv. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Pénzforgalmi intézmény)
„a) az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére – ideértve a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag számlainformációs szolgáltatást (előzetes bejelentés alapján) végző vállalkozást is –, de nem rendelkezik engedéllyel az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére,”
92. § Az Fsztv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik.”
93. § Az Fsztv. 3. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a Pft. 43., 49., 50., 52/A. és 54. §-ában foglalt helytállási kötelezettségének.
(2) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval vagy az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségének a fizetési számlára vonatkozó információkhoz való jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáférés vagy ezen információk jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő használata esetén.”
94. § (1) Az Fsztv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti – ideértve a másik EGT-államban működő szervezethez történő kiszervezést is –, ha a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.”
(2) Az Fsztv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a kiszervezésre vonatkozó szerződésben bekövetkezett érdemi változásokat.”
95. § Az Fsztv. 5. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„5. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, valamint a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenységének bejelentése és az utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének bejelentése”
96. § (1) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)
„e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,”
(2) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)
„i) ha a kérelmező pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységére pénzforgalmi közvetítőt vagy elektronikuspénz-kibocsátóként elektronikuspénz-értékesítésre értékesítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, az értékesítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,”
(3) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő t)–x) ponttal egészül ki:
(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)
„r) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is,
s) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,
t) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,
u) a teljesítményre, a műveletekre és a csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,
v) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,
w) a panaszkezelési szabályzatát, valamint
x) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.”
(4) Az Fsztv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések leírásakor a kérelmező bemutatja, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozás által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket. Ezen intézkedések között a Pft. 55/A. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell.”
97. § Az Fsztv. 20. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező)
„f) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának alkalmassága a Felügyelet rendelkezésére álló adatok alapján megkérdőjelezhető.”
98. § Az Fsztv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.
(2) A számlainformációs szolgáltatás megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább
a) a bejelentő működési tervét,
b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
c) a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,
d) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is,
e) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,
f) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,
g) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a számlainformációk összesítésével kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,
h) a bejelentő szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
i) ha a bejelentő a számlainformációk összesítésére közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,
j) a bejelentő vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
k) a bejelentő létesítő okiratát, és
l) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő irányítása Magyarország területén létesített főirodájában történik.”
99. § Az Fsztv. 21. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha)
„c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesíti a 23. §-ban foglalt kötelezettségét.”
100. § Az Fsztv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az intézmény neve, székhelye és engedélyszáma feltüntetésén túl:
a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,
b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,
c) a fióktelep szervezeti felépítésére, vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, ideértve az adminisztratív, kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, a fióktelep címét, az első három évre vonatkozó üzleti tervét (amelyek bemutatják, hogy a vállalatirányítási, ellenőrzési rend arányos, helyénvaló, megbízható és megfelelő), és a fióktelep vezetéséért felelős személy nevét, valamint
d) közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdése szerinti információkat.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé. A fióktelep legkorábban a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét.
(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.
(5) Ha a Felügyelet a vizsgálat során – így különösen a másik EGT-állam illetékes hatóságától kapott információk alapján – kedvezőtlen eredményre jut, akkor megtagadja a fióktelep nyilvántartásba vételét, illetve ha a nyilvántartásba vétel már megtörtént, akkor törli a fióktelepet a nyilvántartásból.
(6) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.
(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(8) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további fióktelep létesítését is.”
101. § Az Fsztv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő cégnevét, székhelyét, amennyiben lehetséges az engedélyszámát,
b) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni,
c) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, és
d) pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdésében meghatározott információkat.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé.
(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.
(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.
(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további pénzforgalmi közvetítő igénybevételét is.”
102. § (1) Az Fsztv. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben
a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy
b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna.
(2) A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha
a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem lenne a leányvállalata.”
(2) Az Fsztv. 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet – függetlenül bármely más szankciótól – a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi.”
103. § Az Fsztv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.”
104. § Az Fsztv. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az átvett pénzeszköznek csak egy része szolgál fizetési művelet teljesítésére és ez a rész változó vagy előre nem meghatározható, a Felügyelet engedélyezheti, hogy a pénzforgalmi intézmény a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét egy olyan reprezentatív hányad alapján teljesítse, amely hányad a pénzforgalmi intézmény feltételezése szerint fizetési művelet teljesítésére szolgál, feltéve, hogy a Felügyelet megítélése szerint ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján reálisan megbecsülhető.”
105. § Az Fsztv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.”
106. § (1) Az Fsztv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók
a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,
b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.”
(2) Az Fsztv. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”
107. § Az Fsztv. 12. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„12. A pénzforgalmi közvetítő és az elektronikuspénz-értékesítő”
108. § (1) Az Fsztv. 55. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]
„i) a pénzforgalmi közvetítő vezető állású személye 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóktól eltérő pénzforgalmi közvetítők esetében bizonyítékot arra nézve, hogy alkalmasak és megfelelőek a feladatuk ellátására.”
(2) Az Fsztv. 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az elektronikuspénz-értékesítő:
a) nevét és címét, egyedi azonosító kódját, illetve számát,
b) irányításáért felelős vezető állású személyek nevét és
c) által alkalmazandó, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó belső ellenőrzési mechanizmusok bemutatását.”
(3) Az Fsztv. 55. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főirodája másik EGT-államban található és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége Magyarország területén történő végzéséhez pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, akkor Magyarország területén központi kapcsolattartó pontot köteles kijelölni.
(4b) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételéről a bejelentés hiánytalan kézhezvételét követő kettő hónapon belül dönt.”
(4) Az Fsztv. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-értékesítő közreműködővel kötött megbízási szerződés módosítását és minden egyéb, a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele tekintetében bekövetkező lényeges változást.”
109. § Az Fsztv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítéséért, az elektronikuspénz-értékesítő az elektronikuspénz értékesítési tevékenységéért kizárólag a megbízó pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői, értékesítői díjra. E rendelkezés nem érinti a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő azon jogosultságát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítését, illetve az elektronikuspénz-értékesítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítésének, illetve elektronikuspénz-értékesítésnek nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.”
110. § Az Fsztv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az elektronikuspénz-értékesítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló természetes személy az elektronikuspénz-értékesítéssel kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.”
111. § Az Fsztv. 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.”
112. § Az Fsztv. 62. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a fizetési titkok sérelmét)
„s) a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.”
113. § Az Fsztv. 13. alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.
(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”
114. § Az Fsztv. a következő 80/A. és 80/B. §-sal egészül ki:
„80/A. § (1) A székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai felelősségének sérelme nélkül amennyiben a Felügyelet megbizonyosodik afelől, hogy a pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be az e törvény, a Pft., valamint az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet rá vonatkozó rendelkezéseit, haladéktalanul értesíti a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(2) Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy az adott EGT-államban pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező magyarországi székhelyű pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be a tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, a Felügyelet a kapott információk kiértékelését követően indokolatlan késedelem nélkül megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a kérdéses pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megszüntesse a jogellenes állapotot. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet haladéktalanul értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és minden már érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(3) Ha súlyos veszély fenyegeti a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit, és ezt azonnal kezelni kell, a Felügyelet – az (1) bekezdéstől eltérően – jogosult intézkedéseket hozni az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködéssel párhuzamosan, amíg a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai meg nem hozzák a szükséges intézkedéseket.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelőeknek és a céllal, azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély elleni védelemmel arányosaknak kell lenniük. Az intézkedések nem járhatnak azzal, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásait Magyarországon igénybe vevők előnyben részesülnek a szolgáltatásokat más EGT-államban igénybe vevőkkel szemben. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, és alkalmazásukat be kell szüntetni, amint a súlyos veszélyek kezelésére sor került, többek között a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak segítségével, illetve velük vagy az Európai Bankhatósággal együttműködésben.
(5) Ha a válsághelyzet lehetővé teszi, a (3) bekezdés szerinti intézkedésről és annak okairól a Felügyelet előzetesen és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam mellett az egyéb érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, a Bizottságot és az Európai Bankhatóságot.
80/B. § A Felügyelet a más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felügyelete tekintetében szükséges információcserét illetően.”
115. § Az Fsztv. 90. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”
116. § Az Fsztv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § (1) A 2018. január 13-án már működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett pénzügyi szolgáltatását a 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerint 2018. július 13-ig végezheti, kivéve, ha az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet határozatban igazolja azt, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.
(2) A 2018. január 13-án engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélye megadásának további feltétele, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet megállapítsa, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.
(3) A 2018. január 13-án már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legkésőbb 2018. február 28-ig kérelmezheti a Felügyeletnél, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján 2018. július 13-át követően is végezhesse a már engedélyezett pénzügyi szolgáltatását. A megfelelésigazolás iráni eljárást kezdeményező kérelméhez az alábbiakat mellékeli:
a) vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,
b) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséget figyelembe véve kialakított eseményjelentési mechanizmust is,
c) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,
d) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,
e) a teljesítményre, műveletekre és csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,
f) a biztonsági elvek leírása, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,
g) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szervezeti felépítésének bemutatását, pénzforgalmi közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők és fióktelepek igénybevétele esetén a legalább évi gyakoriságú helyszíni/helyszínen kívüli ellenőrzések, továbbá a kiszervezési konstrukcióknak, valamint nemzeti vagy nemzetközi fizetési rendszerekben való részvétel leírását is,
h) mentési rendszerének és eljárásainak bemutatását,
i) informatikai architektúráját, valamint az alkalmazások kapcsolódását bemutató dokumentumokat, és
j) informatikai és biztonsági szabályozó dokumentumait.
(4) A (3) bekezdés a), b) és g) pontjának alkalmazásában a kérelmezőnek meg kell adnia az általa bevezetett auditrendszer és azon szervezeti intézkedések leírását, amelyekkel minden tőle elvárhatót megtesz azért, hogy garantálja a szolgáltatásait igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folyamatosságát és megbízhatóságát. A (3) bekezdés f) pontjában említett biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések ismertetésében be kell mutatni, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozások által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amely a 2018. január 12-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatások közül engedéllyel rendelkezik
a) az olyan fizetési művelet teljesítésére, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást,
b) ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között, valamint
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítésére
külön engedélyezési, valamint megfelelésigazolási eljárás nélkül továbbra is végezheti a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítését, ha a Felügyelet legkésőbb 2020. január 13-ig megbizonyosodik arról, hogy teljesíti az induló tőkére, valamint a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeket.
(6) A 2018. január 12-én már működő pénzforgalmi szolgáltatás végzésére engedéllyel nem rendelkező fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, vagy számlainformációs szolgáltatás valamelyikét vagy mindegyikét nyújtó intézmény e törvény szerinti engedély iránti kérelem benyújtására, valamint bejelentésre vonatkozó kötelezettségét 2018. január 13-át követően haladéktalanul teljesíti, és tevékenységét ezen engedély iránti kérelem elbírálásáig a 2018. január 12-én hatályos előírások szerint végezheti.”
117. § Az Fsztv. a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (2a) bekezdését, 62. § s) pontját és 64/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A 64/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Módtv. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
118. § Az Fsztv.
a) 1. § a) pontjában az „engedélyezésére és” szövegrész helyébe az „engedélyezésére, bejelentésére és” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „(3) bekezdése, az 59–64. §,” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdésében a „pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi intézmény számlainformációs szolgáltatáson kívüli” szöveg,
d) 17. § (2) bekezdésében a „h)–j)” szövegrész helyébe a „h) és r)” szöveg,
e) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a „fizetési rendszer stabilitását” szövegrész helyébe a „fizetési rendszer stabilitását vagy a fizetési rendszer iránti bizalmat” szöveg,
f) 26. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „a Felügyelet a kapott információkat a kézhezvételt követő egy hónapon belül megvizsgálja és” szöveg,
g) 26. § (2) bekezdésében a „közvetítőjével” szövegrész helyébe a „közvetítőjével, elektronikuspénz-értékesítőjével”, a „létesítésével” szövegrész helyébe a „létesítésével vagy határon átnyúló szolgáltatási szándékával” szöveg,
h) 38. § (1) bekezdésében az „A pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe az „A fizetéskezdeményezési szolgáltatáson, valamint a számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végző pénzforgalmi intézmény” szöveg,
i) 41. § (1) bekezdésében és 42. § (1) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,
j) 54. § (2) bekezdésében a „pénzügyi szolgáltatás” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatás” szöveg, a „pénzügyi szolgáltatási” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatási” szöveg, a „pénzforgalmi intézménnyel” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel” szöveg,
k) 54. § (3) bekezdésében a „tevékenységéért” szövegrész helyébe a „tevékenységéért, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett elektronikuspénz-értékesítő tevékenységéért” szöveg,
l) 54. § (4) bekezdésében a „közvetítő” szövegrész helyébe a „közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő” szöveg,
m) 55. § (1) bekezdésében a „közvetítőt” szövegrész helyébe a „közvetítőt, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-értékesítőt” szöveg,
n) 55. § (2) bekezdésében a „tevékenységet” szövegrész helyébe a „tevékenységet, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet” szöveg,
o) 55. § (3) bekezdés d) pontjában az „eljárásrendjét” szövegrész helyébe az „eljárásrendjét azzal, hogy a bejelentéssel közölt adatok lényeges megváltozása esetén késedelem nélkül naprakésszé kell tenni” szöveg,
p) 55. § (5) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítő” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő” szöveg,
q) 55. § (7) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítőt” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítőt, elektronikuspénz-értékesítőt” szöveg, a „pénzforgalmi közvetítő” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő” szöveg,
r) 56. § (1) bekezdésében a „közvetítő” szövegrész helyébe a „közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő” szöveg,
s) 84. § (2) bekezdés a) pontjában a „székhely” szövegrész helyébe a „székhely, fióktelepének címe” szöveg,
t) 85. § (1) bekezdésében a „közvetítőkről” szövegrész helyébe a „közvetítőkről, elektronikuspénz-értékesítőkről” szöveg, a „közvetítők” szövegrész helyébe a „közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők” szöveg, az „intézmény neve” szövegrész helyébe az „intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény neve” szöveg,
u) 86. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzforgalmi közvetítőket” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítőket, elektronikuspénz-értékesítőket” szöveg
lép.
119. § Hatályát veszti az Fsztv.
a) 5. § (2) bekezdés c) pontja,
b) 7. § (3) bekezdés c) pontja,
c) 41. § (2) bekezdésében az „és (4)” szövegrész,
d) 41. § (4) bekezdése,
e) 51. § (4) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén,” szövegrész,
f) 55. § (4) bekezdésében a „vagy az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez” szövegrész.
120. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében.”
121. § (1) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 11a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„11a. digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, igénybevételével;”
(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 26a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„26a. fizetési műveletek elfogadása: a kedvezményezettel, azaz a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultjával kötött szerződés alapján olyan fizetési műveletek fogadása és feldolgozása, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;”
(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„27. fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;”
(4) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 27a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„27a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;”
(5) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„56. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján
a) a csekknek vagy az elektronikus pénznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása, valamint
b) a fizető félnek az 55. pont c) alpontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátása fizetési műveletek kezdeményezéséhez, jóváhagyásához és feldolgozásához;”
(6) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 84a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„84a. pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;”
(7) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában 87. pénzforgalmi szolgáltatás:)
„e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,”
(8) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában
87. pénzforgalmi szolgáltatás:)
„g) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,
h) a számlainformációs szolgáltatás;”
(9) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 101a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„101a. számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;”
(10) A Hpt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak
a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,
b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet,
c) a készpénz üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, beleértve a begyűjtést, a feldolgozást és a célba juttatást is,
d) jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése és annak célba juttatása,
e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),
f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,
g) a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére,
h) a fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül egyrészt a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt a pénzforgalmi szolgáltató között végrehajtott fizetési művelet,
i) a h) pontban meghatározott személy, a befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, hitelintézet, kollektív befektetési forma és kezelője, valamint pénzügyi eszközök letéti őrzésére feljogosító egyéb szervezet által végzett értékpapír letétkezelésével – ideértve az osztalékot, kamatot, egyéb kifizetések kezelését, a beváltást és az értékesítést is – összefüggő fizetési művelet,
j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint – a fizetéskezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,
k) az olyan specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek egyike:
ka) a fizetési eszköz kizárólag a kibocsátó által használt helyiségekben vagy a kibocsátóval közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszi lehetővé az eszköz birtokosa számára áruk vagy szolgáltatások beszerzését,
kb) a fizetési eszköz áruk vagy szolgáltatások igen szűk körű beszerzését teszi lehetővé,
l) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatáson túl nyújt a hálózat vagy a szolgáltatás előfizetője számára és
la) amelynek célja digitális tartalom és hangalapú szolgáltatások vásárlása, függetlenül a digitális tartalom megvásárlásához vagy felhasználásához használt eszköztől és amelyet a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelnek vagy
lb) amelyet elektronikus eszközről vagy annak segítségével hajtanak végre és a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelik jótékonysági tevékenység keretében vagy jegyvásárlás céljából, feltéve, hogy az egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg az ezerötszáz forintot és a fizetési műveletek kumulált összege egy előfizetőre nézve – ideértve az előre feltöltött egyenleggel rendelkező előfizetőket is – naptári hónaponként nem haladja meg a kilencvenezer forintot,
m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,
n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint
o) az automata bankjegykiadó gép üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő ügyféllel kötött keretszerződésnek.”
122. § A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
„o) elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet”
(végezhet.)
123. § A Hpt. 20. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
„c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat, valamint ha a hitelintézetnek nincs befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja, akkor a húsz legnagyobb részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,”
124. § A Hpt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A függő ügynök – ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt – a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet ügynöki tevékenységet.”
125. § (1) A Hpt. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók
a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,
b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.”
(2) A Hpt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”
126. § A Hpt. 159. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 164/B. § szerinti adattovábbítás.”
127. § A Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat azonosított elektronikus úton is megtehető,”
128. § A Hpt. 164. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„zs) a 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadás, valamint az ezen alapuló adatkezelés.”
129. § A Hpt. 71. alcíme a következő 164/B. §-sal egészül ki:
„164/B. § (1) A hitelintézetnek és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek a Bszt. 117. § (1) bekezdésében, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 144. § (1) bekezdésében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 197. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége, továbbá az e törvény 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok, továbbá az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 198. §-a szerinti értékpapírtitok – ide értve a személyes adatokat is – megtartási kötelezettsége a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – ha az ügyfél nem tett a (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot – nem áll fenn egymás közti viszonyukban.
(2) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatokat, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.
(3) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő a célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is – jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre az (1) és (2) bekezdés szerint megismert adatok felhasználásával.
(4) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok (1)–(3) bekezdés szerinti megismerésére és kezelésére kizárólag olyan vállalkozások esetében van lehetőség, amelyek
a) készpénzkímélő digitális pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek általi hozzáférésének elősegítésével,
b) fogyasztónak nem minősülő ügyfelek gazdálkodásának digitális megoldásokkal való támogatásával,
c) az ügyfelek pénzügyi tudatosságának és digitális pénzügyi megoldásokról való tájékozottságának növelésével
kapcsolatos tevékenységet végeznek, és az adatkezelés e tevékenységekhez kapcsolódó ügyfélkapcsolat kiépítéséhez kötődik.
(6) Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő vállalkozások a megismert adatok tekintetében egyaránt adatkezelőnek minősülnek.
(7) A hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint az (5) bekezdés szerinti vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”
130. § (1) A Hpt. 176. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet – a 200–204. §-ra is tekintettel – minden olyan információt megad az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amely)
„f) az általa hozott jelentősebb intézkedésekre és kivételes intézkedésekre vonatkozik.”
(2) A Hpt. 176. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.”
131. § A Hpt. 127. alcíme a következő 289/A. §-sal egészül ki:
„289/A. § (1) A 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontjában meghatározott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója bejelenti a Felügyeletnek, ha az általa kibocsátott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel teljesített fizetési műveletek összértéke a megelőző tizenkét hónapban meghaladta a 300 millió forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben a kibocsátónak ismertetnie kell a specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel igénybe vehető szolgáltatásokat, valamint meg kell határozni, hogy a kibocsátó megítélése szerint a 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontja szerint végzi tevékenységét.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján a Felügyelet határozatban dönt arról, hogy a kibocsátó által nyújtott szolgáltatás pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül-e.
(4) A 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató minden év május 31-ig köteles a Felügyeletnek megküldeni egy olyan éves ellenőri véleményt, amely igazolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás – a 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott értékhatárokra is figyelemmel – nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.”
132. § A Hpt. 130. alcíme a következő 304/F. §-sal egészül ki:
„304/F. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 159. § (10) bekezdését, 164. § zs) pontját és 164/B. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A 164/B. § (4) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint a 164/B. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozás az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfeleit legkésőbb harminc nappal a 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általuk működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesznek közzé. A 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
133. § A Hpt. 1. és 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
134. § A Hpt.
a) 105/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Ötödik és” szövegrész helyébe az „Ötödik, Hatodik és” szöveg,
b) 108. § (1) bekezdésében az „elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat” szövegrész helyébe az „elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat” szöveg,
c) 214. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben” szöveg
lép.
135. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 4. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
4. ABAK fogadó tagállama:)
„g) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat nyújtja;”
136. § A Kbftv. 59. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet által e törvény szerint ABAK-nak kiadott,)
„b) a 7. § (3) bekezdésben foglalt szolgáltatások nyújtására jogosító engedély más EGT-államban e szolgáltatások nyújtására jogosít.”
137. § A Kbftv. 197. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.”
138. § A Kbftv. XXVII. Fejezete a következő 200/A. §-sal egészül ki:
„200/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat az ABAK és az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerinti nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.
(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”
139. § A Kbftv. a következő 203/A. §-sal egészül ki:
„203/A. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 197. § (2a) bekezdését és 200/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A 200/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
140. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„d) a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére, továbbá a Magyarország területén kívül székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarország területén végzett – e törvényben meghatározott – biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére;”
(2) A Bit. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Európai Unióban végzett biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére kell alkalmazni, kivéve, ha e törvény, nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően rendelkezik.”
(3) A Bit. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére,
a) amelyet az Európai Unión kívül végez, illetve
b) amely az Európai Unión kívüli kockázatokra és kötelezettségvállalásokra vonatkozik, kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.”
141. § A Bit. 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
„h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 42. §-a szerinti határbiztosítással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben a Nemzeti Irodára, valamint annak megbízottjaira;”
142. § (1) A Bit. 4. § (1) bekezdés 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. biztosításközvetítői tevékenység: a biztosításközvetítő által végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, valamint a független biztosításközvetítői szaktanácsadást foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek biztosításközvetítői tevékenységnek a 123. pont a)–d) alpontjai szerinti tevékenységek;
15. biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében biztosításközvetítői tevékenységet végez, ide nem értve
a) a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző biztosítót és a vele jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: biztosító közreműködői),
b) a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és a vele jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, viszontbiztosítás-közvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: viszontbiztosító közreműködői),
c) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (beleértve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is);”
(2) A Bit. 4. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„21. büntetlen előélet:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)–(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), illetve a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények
kapcsán megvalósuló büntetlen előélet;”
(3) A Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„34. függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),
b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);”
(4) A Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„40. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye, központi irodája található, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy esetén pedig az a szolgáltatás, amelyet a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó tagállamban nyújt;”
(5) A Bit. 4. § (1) bekezdés 49–51. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„49. jutalék: a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan javadalmazási forma, amelyben a függő biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetlenül részesül;
50. jutalékjogosultság: a függő biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a biztosítási szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;
51. jutalék-visszatérítés: a függő biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalék-visszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint – a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan – részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;”
(6) A Bit. 4. § (1) bekezdés 113. és 114. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„113. viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: a viszontbiztosító által végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a viszontbiztosítási értékesítést és annak szervezését foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységnek a 124. pont a)–d) alpontjai szerinti tevékenységek;
114. viszontbiztosítás-közvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet végez, ide nem értve a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és közreműködőit;”
(7) A Bit. 4. § (1) bekezdés 121. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„121. tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom, azzal, hogy a tárolt adatoknak változatlan formában többszörözhetőknek is kell lenniük;”
(8) A Bit. 4. § (1) bekezdése a következő 123–133. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„123. biztosítási értékesítés: azon – a biztosítási szerződés létrehozására irányuló – üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:
a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesítését elősegítő – lépést,
b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,
c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést,
d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve biztosításközvetítőkről vagy biztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést;
124. viszontbiztosítási értékesítés: azon – a viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló – üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a viszontbiztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), azzal, hogy nem minősül viszontbiztosítási értékesítésnek:
a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson viszontbiztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,
b) a viszontbiztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési tevékenység,
c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről viszontbiztosítás-közvetítők vagy viszontbiztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést,
d) tájékoztatás nyújtása viszontbiztosítási termékekről, illetve viszontbiztosítás-közvetítőkről vagy viszontbiztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést;
125. kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy: azon – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy, aki – az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett – javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,
b) a közvetített biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,
c) a közvetített biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés és nem tartalmaz felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen fedezet kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,
d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át;
126. biztosításértékesítő: bármely biztosításközvetítő, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vagy biztosító;
127. javadalmazás: bármely jutalék, közvetítői díj, egyéb díj vagy más kifizetés, ideértve bármilyen jellegű gazdasági előnyt, vagy bármely egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli előnyt vagy ösztönzőt, amelyet a biztosítási értékesítési tevékenységre tekintettel kínálnak fel vagy nyújtanak;
128. a biztosítás-, viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti tagállama: természetes személy esetén a lakóhelye szerinti tagállam, jogi személy esetén a székhelye szerinti tagállam, vagy amennyiben a nemzeti joga szerint nincs székhelye, akkor a központi irodája szerinti tagállam;
129. a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó tagállama: – a székhely szerinti tagállamtól eltérő – azon tagállam, ahol a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelep formájában vagy határon átnyúló szolgáltatásként tevékenységet végez;
