130. tagállami fióktelep: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy – a székhelye szerinti tagállamon kívüli – tagállamban található képviselete vagy fióktelepe;

131. központi iroda: az a hely, ahonnan a biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fő tevékenységének irányítása történik;

132. tanácsadás: a biztosításértékesítő – saját kezdeményezésére vagy az ügyfél kérésére megvalósuló – személyes ajánlása egy vagy több biztosítási termékre vonatkozóan;

133. biztosítási alapú befektetési termék: olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszavásárlási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak, azzal, hogy nem minősülnek biztosítási alapú befektetési terméknek

a) az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási ágazatokhoz kapcsolódó biztosítási termékek,

b) azon életbiztosítási szerződések, amelyek tisztán kockázatiak (halálesetiek), illetve amelyek esetén biztosítási szolgáltatás kizárólag sérülésből, betegségből vagy fogyatékosságból eredő rokkantsággal összefüggésben nyújtható,

c) olyan nyugdíj-előtakarékossági (nem biztosítási alapú) befektetési termékek, amelyek elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos szolgáltatásokra feljogosító termékként elismert termékek,

d) a foglalkoztatói nyugdíjpénztári nyugdíjkonstrukciók,

e) olyan egyéni nyugdíj-előtakarékossági termékek, amelyeknél a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj-előtakarékossági termék vagy szolgáltatója tekintetében.”

143. § A Bit. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.”

144. § A Bit. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.”

145. § A Bit. II. Fejezete a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

„14/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőiről és értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről vezetett nyilvántartása

48/A. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a közreműködőiről, valamint a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről – a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőkkel, valamint a biztosítói és viszontbiztosítói közreműködőkkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából – köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető belső nyilvántartásából, valamint a biztosítói vagy a viszontbiztosítói közreműködők belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőről vezetett belső nyilvántartás – a vezető adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőiről vezetett belső nyilvántartás – a közreműködők adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – a közreműködők

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító vagy viszontbiztosító, amely az adatokat az adott személlyel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.”

146. § A Bit. III. Fejezete a következő 25/A. alcímmel egészül ki:

„25/A. Jó hírnév

69/A. § Nem lehet jó hírnévvel rendelkezőnek minősíteni azt a személyt, aki

a) nem büntetlen előéletű, vagy

b) vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította.”

147. § A Bit. 27. alcíme a következő 75/A. §-sal egészül ki:

„75/A. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, valamint a biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőinek a 69/A. § szerinti jó hírnévvel kell rendelkezniük,

(2) A 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelést a – velük jogviszonyban álló – személyek vonatkozásában, azok nyilvántartásba vételekor a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles, míg a későbbiekben – a jogviszonyuk fennállása alatt – jogosult ellenőrizni.

(3) Biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőjeként csak olyan személy végezhet biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet, aki a 48/A. § (4) bekezdése szerinti belső nyilvántartásban szerepel.”

148. § A Bit. 104/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit – részben vagy egészben – maga kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles – munkaviszony keretében – olyan személyt foglalkoztatni, aki)

„d) három év biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél szerzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik.”

149. § A Bit. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket meghatározó törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a megszűnéstől számított tizenöt napon belül írásban köteles a szerződő fél biztosítási szerződéskötési kötelezettségének ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíteni a megszűnés tényéről és időpontjáról.”

150. § A Bit. a következő 130/A. §-sal egészül ki:

„130/A. § (1) A biztosítóknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, az ügyfeleik legjobb érdeke szerint kell eljárniuk.

(2) A biztosítók nem hozhatnak olyan – különösen javadalmazással összefüggő – intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetik a biztosításértékesítőket, hogy bizonyos biztosítási terméket ajánljanak az ügyfélnek, amikor más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő biztosítási terméket is ajánlhatnának.”

151. § A Bit. 54. alcíme a következő 131/A. §-sal egészül ki:

„131/A. § (1) A biztosítónak az általa kidolgozott és értékesíteni kívánt biztosítási termékek vonatkozásában a termékek előzetes belső jóváhagyására, a már értékesített biztosítási termékek vonatkozásában pedig a termékek felülvizsgálatára vonatkozó belső eljárásrendet kell fenntartania és azt rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyási folyamatnak a biztosítási termék jellegéhez mérten arányosnak és megfelelőnek kell lennie, és annak során meg kell határozni a termék értékesítési stratégiáját, valamint azonosított célpiacát, amelynek minden vonatkozó kockázatát is értékelni szükséges. Ezzel összhangban biztosítani szükséges, hogy a tervezett értékesítési stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen, és, hogy a biztosítási termék az azonosított célpiacon kerüljön értékesítésre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot rendszeresen, de legalább évente kell elvégezni és ennek során olyan eseményekre kell figyelemmel lenni, amelyek lényegesen befolyásolhatják az azonosított célpiac lehetséges kockázatait, így legalább annak vizsgálata szükséges, hogy a termék továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és, hogy a tervezett értékesítési stratégia továbbra is megfelelő-e.

(4) A biztosítási termékeket kidolgozó biztosítók az adott terméket értékesítő biztosításértékesítők rendelkezésére bocsátják a biztosítási termékre és a termék jóváhagyási, valamint felülvizsgálati folyamatára vonatkozó összes, a biztosítási értékesítési tevékenységhez szükséges információt, ideértve a biztosítási termék azonosított célpiacára vonatkozó információkat is.

(5) Amennyiben a biztosításértékesítő a nem saját maga által kidolgozott biztosítási termékekkel kapcsolatban nyújt tanácsot vagy azokat ajánlja, akkor ezt csak a (4) bekezdés szerinti információkkal összhangban teheti meg, amely információkat beszerzi a biztosítótól.

(6) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.

(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Bizottságnak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.”

152. § A Bit. IX. Fejezete a következő 56/A. alcímmel egészül ki:

„56/A. A biztosító és a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, valamint közreműködőinek – az értékesített termékekhez igazodó – szakmai képzése és továbbképzése

134/A. § (1) A biztosító és viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetője, valamint közreműködői kötelesek – az általuk végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó – szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében, az ott meghatározott személyek kötelesek – az általuk (az értékesítésért felelős vezető esetén a biztosító vagy a viszontbiztosító által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában – évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti közreműködők vagy vezetők, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4) A (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző továbbképzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg, azzal, hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi továbbképzésnek számítható be.

(5) A (2) bekezdés szerinti szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(6) A foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles az (1) bekezdés szerinti – szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső – személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(7) A szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére – a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal – igazolni.

(8) A biztosítók és a viszontbiztosítók az e §-ban, valamint a 75/A. § (1) bekezdésében foglalt követelmények végrehajtására vonatkozó megfelelő belső eljárásrendeket és – a kapcsolódó dokumentumok nyilvántartására – nyilvántartási rendet alakítanak ki, amelyeket rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnak és amelyek végrehajtására vonatkozóan feladatkört hoznak létre, valamint a Felügyeletnek – kérelmére – megnevezik az ezen feladatkör ellátásáért felelős személyt.”

153. § A Bit. 138. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.”

154. § A Bit. 59. alcíme a következő 147/A. §-sal egészül ki:

„147/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.”

155. § (1) A Bit. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosítónak a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére

a) a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról, valamint arról, hogy biztosítási tevékenységet végez,

b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,

c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,

d) a biztosítási szerződés 4. melléklet A) részében meghatározott jellemzőiről,

e) a 108. § (1) bekezdésében meghatározott jelentés közzétételéről,

f) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre vonatkozóan, és

g) a biztosítási szerződéssel összefüggésben a közreműködő részére nyújtott javadalmazás jellegéről.”

(2) A Bit. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és – az adott esettől függően a (3a) vagy a (3b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – tartós adathordozón vagy honlapon keresztül is történhet, azzal, hogy az ügyfél ez irányú kérésére a tájékoztatást díjmentesen, írásban is rendelkezésére kell bocsátani.”

(3) A Bit. 152. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti tartós adathordozón akkor történhet a tájékoztatás, ha az ügyfél kifejezetten ezt a tájékoztatási módot választotta, és a tájékoztatás, valamint a kapcsolattartás szempontjából ez a mód megfelelő a számára; ennek kell tekinteni különösen, ha rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik, így különösen, ha a biztosító számára megadta az e-mail-címét.

(3b) A (3) bekezdés szerinti honlapon keresztül történő tájékoztatás feltétele, hogy

a) azt személyesen az ügyfélnek címezzék, vagy

b) az ügyfelet elektronikus úton értesítsék a honlap címéről és a tájékoztatásnak a honlapon belüli elérhetőségéről; a tájékoztatás a honlapon az igényérvényesítési határidő lejártáig elérhető maradjon, valamint a (3a) bekezdés szerinti feltételek is fennálljanak.

(3c) Telefonon történő értékesítés esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak (a biztosítási termékismertetőt is beleértve) összhangban kell lennie a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvénnyel és a vonatkozó uniós szabályokkal. Mindezeken túlmenően az e § szerinti tájékoztatást a biztosítási szerződés megkötése után haladéktalanul meg kell adni az ügyfél részére, az ügyfél által választott módon, amely független az előzetes tájékoztatás választott módjától.”

(4) A Bit. 152. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A biztosító – az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 4. melléklet A) pont 17. alpontjában foglaltakat kivéve – az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásával egyező módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.”

(5) A Bit. 152. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést – a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével –, a biztosító minden ilyen fizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatást.

(7) Amennyiben a biztosító – a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján – olyan ügyfél számára értékesít biztosítási terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási termékek értékesítésével összefüggő követelmények vonatkozásában, akkor e szigorúbb szabályok az irányadók.”

156. § A Bit. a következő 152/A. §-sal egészül ki:

„152/A. § A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek – az őt megbízó biztosító felelősségvállalása mellett – a 152. § szerinti módon – tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére az őt megbízó biztosító nevéről és címéről, valamint a 4. melléklet A) pont 11. alpontja szerinti információkról, továbbá biztosítania kell a 130/A. §-ban, a 158/A. §-ban, valamint a 158/C. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak megfelelő érvényesülését, az ügyfél igényeinek és szükségleteinek – a szerződés megkötését megelőzően történő – megfelelő figyelembevételét, valamint a 158/B. § (5) bekezdése szerinti biztosítási termékismertető – szerződés megkötését megelőzően történő – ügyfél számára történő rendelkezésre bocsátását.”

157. § (1) A Bit. 153. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt – az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot – a biztosító köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.”

(2) A Bit. 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertető 4. alpontja szerinti tájékoztatást minden életbiztosítási szerződés esetén (ide nem értve a határozott idejű kockázati életbiztosítási szerződéseket) meg kell adni az ügyfél számára.”

158. § A Bit. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„158. § Amennyiben egy biztosító a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszer szolgáltatásáért is felelős, és valamely munkavállaló anélkül válik egy ilyen rendszer tagjává, hogy a csatlakozásról egyéni döntést hozott volna, akkor a biztosítónak a 152. § szerinti tájékoztatást az adott nyugdíjrendszerhez való csatlakozást követően haladéktalanul biztosítania kell a munkavállaló számára.”

159. § A Bit. 62. alcíme a következő 158/A. §-sal egészül ki:

„158/A. § A biztosítási termékekkel kapcsolatos marketingközleményeknek világosnak, pontosnak, közérthetőnek, egyértelműnek, nem félrevezetőnek és tisztességesnek kell lenniük, valamint a marketingközlemények marketingjellegének egyértelműen felismerhetőnek kell lennie.”

160. § A Bit. XI. Fejezete a következő 62/A. alcímmel egészül ki:

„62/A. A tanácsadással és a tanácsadás nélkül történő biztosítási értékesítésre vonatkozó előírások

158/B. § (1) Az e törvényben foglalt tájékoztatási követelményeken túl, a biztosítási szerződés megkötése előtt – függetlenül attól, hogy a 158/C. § szerinti keresztértékesítés történik-e vagy sem – a biztosítónak meg kell határoznia az ügyféltől kapott tájékoztatás alapján az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit, és közérthető formában tárgyilagos tájékoztatást kell nyújtania az ügyfélnek a biztosítási termékekkel összefüggésben, annak érdekében, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson.

(2) Az (1) bekezdés alapján bármely – a biztosító által az ügyfélnek javasolt – biztosítási terméknek összhangban kell állnia az ügyfélnek a tájékoztatása alapján megállapítható biztosítási igényeivel és szükségleteivel.

(3) Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor kerül, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a biztosító személyre szabott – bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló – konkrét ajánlást is ad az ügyfél részére, ismertetve, hogy az adott termék miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tájékoztatás és ajánlás az ajánlott biztosítási termék összetettségétől és az ügyfél típusától függően értelemszerűen módosulhat.

(5) Az e § szerinti tájékoztatásokat az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási termékek értékesítése esetén egy egységesített biztosítási termékismertető útján, papíron vagy tartós adathordozón kell nyújtani, amely biztosítási termékismertetőt a nem-életbiztosítási termék kidolgozója állítja össze.

(6) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következőknek kell megfelelnie:

a) rövid és önálló dokumentumnak kell lennie,

b) könnyen olvasható, egyértelmű megjelenítéssel és elrendezéssel, továbbá olvasható méretű betűkkel és egyéb karakterekkel kell készülnie,

c) ha eredetileg színesben készült, olvashatónak kell maradnia fekete-fehérben nyomtatott vagy fénymásolt formában is,

d) a biztosítási termék felkínálásának helye szerint használt hivatalos nyelveken vagy azok egyikén, vagy pedig a biztosításértékesítő és a fogyasztó megállapodása szerinti egyéb nyelven kell megfogalmazni,

e) pontosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető,

f) az első oldal tetején tartalmaznia kell a „biztosítási termékismertető” címet,

g) tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás más dokumentumokban érhető el és meg kell neveznie ezen dokumentumokat.

(7) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) tájékoztatás a biztosítási termék típusáról,

b) összefoglaló a biztosítási fedezetről, ideértve a fő biztosított kockázatokat, a biztosítási összeget és adott esetben a földrajzi hatályt és a kizárt kockázatok összefoglalását,

c) a biztosítási díj fizetésének módja és a fizetések ütemezése,

d) a fő kizárások, ahol kárigény bejelentésének nincs helye,

e) a szerződés kezdetekor jelentkező kötelezettségek,

f) a szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségek,

g) a kárigény bejelentése esetén jelentkező kötelezettségek,

h) a szerződés időtartama, beleértve a szerződés kezdetének és végének időpontját,

i) a szerződés megszűnésének esetei.

(8) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőt a 152. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg kell megadni, a (6) bekezdés szerinti követelmények érvényesülése mellett.

(9) Az e §-ban foglaltakat a biztosítási termékismertető egységesített mintadokumentumának meghatározásáról szóló, 2017. augusztus 11-i 2017/1469 bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(10) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.”

161. § A Bit. XI. Fejezete a következő 62/B. alcímmel egészül ki:

„62/B. A keresztértékesítés és az azzal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatás szabályai

158/C. § (1) Amennyiben valamely biztosítási terméket – csomagban vagy ugyanazon megállapodás részeként – olyan kiegészítő termékkel vagy szolgáltatással együtt kínálnak, amely nem biztosítás, a biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetőség a csomag vagy megállapodás különböző elemeinek külön történő megvásárlására, és amennyiben igen, megfelelő tájékoztatást ad a megállapodás vagy csomag különböző elemeiről, valamint az egyes elemek költségeiről és díjairól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a megállapodásból vagy csomagból származó kockázat vagy biztosítási fedezet eltér az egyes elemekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól vagy biztosítási fedezettől, a biztosító megfelelő tájékoztatást ad arról is, hogy az egyes elemek kölcsönhatása hogyan módosítja a kockázatot, illetve a biztosítási fedezetet.

(3) Amennyiben a biztosítási termék egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem biztosítás, a biztosító köteles tájékoztatni az ügyfelet az áru vagy szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről, kivéve, ha a biztosítási termék befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetekben a biztosító meghatározza az ügyfélnek a csomag vagy a megállapodás részét képező biztosítási termékkel összefüggő igényeit és szükségleteit.

(5) Az e §-ban foglaltak nem érintik azon biztosítási termékek értékesítését, amelyek különböző típusú kockázatokra nyújtanak fedezetet.”

162. § A Bit. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”

163. § A Bit. Harmadik Része a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

„XII/A. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI ALAPÚ BEFEKTETÉSI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

67/A. A fejezet alkalmazási köre

166/A. § Az e fejezet szerinti többletkövetelményeket a biztosítók biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő tevékenységére kell alkalmazni, a Bizottságnak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (4) bekezdésében, 29. cikk (4) bekezdésében és 30. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban.

67/B. A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő többletkövetelmények

166/B. § Biztosítási alapú befektetési termék kizárólag tanácsadással értékesíthető.

166/C. § (1) A biztosító – tevékenységéhez és az általa értékesített biztosítási alapú befektetési termékek jellegéhez igazodó, arányos – intézkedéseket tart fenn az ügyfelei érdekeit esetlegesen sértő azon összeférhetetlenség megelőzése és megállapítása érdekében, amely közötte – ideértve a vezetőit és közreműködőit vagy bármely, hozzá ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyt – és ügyfelei között, vagy valamely ügyfele és egy másik ügyfele között a biztosítási értékesítési tevékenység folytatása során keletkezik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák az ügyfelek érdekeit sértő kockázatok megelőzését, akkor a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben egyértelműen tájékoztatnia kell az ügyfelet az összeférhetetlenség általános jellegéről vagy forrásairól.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást

a) tartós adathordozón kell nyújtani, és

b) annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve az ügyfél típusát – az ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon biztosítási értékesítési tevékenységekkel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az összeférhetetlenség fennáll.

166/D. § (1) Az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségeken túl a szerződés megkötését megelőzően a biztosítónak kellő időben, közérthetően tájékoztatnia kell az ügyfelet vagy a leendő ügyfelet a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésével, valamint a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben is. A tájékoztatásnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a biztosító biztosítja-e az ügyfél számára a 166/E. § (7) bekezdése szerinti rendszeres értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék alkalmasságáról;

b) a biztosítási alapú befektetési termékekről és ajánlott befektetési stratégiákról nyújtott tájékoztatás tekintetében megfelelő iránymutatásokat és figyelmeztetéseket a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kockázatok, illetve a javasolt befektetési stratégiák kapcsán, a megalapozott befektetési döntés meghozatala érdekében;

c) a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben közlendő információk tekintetében a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésére vonatkozó információkat, beleértve a tanácsadás költségét, az érintett biztosítási alapú befektetési termék vagy termékek költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó fizetéseket is.

(2) A kapcsolódó költségekről és díjakról szóló (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást – a biztosítási alapú befektetési termék értékesítéséhez kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata okoz – összesített formában kell nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt összesített hatását. Amennyiben az ügyfél azt kéri, a költségeket és a díjakat tételes bontásban is be kell mutatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást – amennyiben az abban foglalt adatok rendelkezésre állnak – a befektetés élettartama alatt rendszeresen, de legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára, amely tájékoztatás a 166/E. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatással összhangban is megtehető.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tájékoztatás egységesített formátumban is nyújtható.

(5) Az e törvény szerinti – a biztosításértékesítők javadalmazásával összefüggő – rendelkezésekben foglaltakon túlmenően és a 130/A. § (1) bekezdésében, valamint a 166/C. §-ban foglaltak teljesítésének feltételeként a biztosítónak teljesítenie kell azon követelményt is, miszerint amennyiben az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára közvetítői díjat vagy jutalékot fizet, illetve nem pénzbeli előnyt nyújt, vagy az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely féltől közvetítői díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli előnyben részesül a biztosítási alapú befektetési termék vagy az azt kiegészítő szolgáltatás értékesítésével kapcsolatban, akkor a kifizetés vagy az előny

a) nem gyakorolhat káros hatást az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségére, és

b) nem akadályozhatja a biztosítót abban, hogy teljesítse a 130/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét.

(6) Amennyiben a biztosító – a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján – olyan ügyfél számára értékesít biztosítási alapú befektetési terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozóan, akkor e szigorúbb szabályok az irányadóak.

166/E. § (1) A 158/B. § (1)–(3) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően a biztosító köteles beszerezni a szükséges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak érdekében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.

(2) A 158/C. §-ban foglalt – biztosítási alapú befektetési termékeket tartalmazó – keresztértékesítés esetén a csomagnak vagy a megállapodásnak összességében kell alkalmasnak lennie az ügyfél vagy a leendő ügyfél számára.

(3) A biztosító belső nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével kapcsolatban a közte és az ügyfél között létrejött megállapodásokat, valamint az átadott termékismertetőket, tájékoztatókat. Ezen dokumentumokban meghatározott jogokat és kötelezettségeket más dokumentumokra vagy jogszabályhelyre történő hivatkozással is meg lehet határozni.

(4) A biztosító tartós adathordozón rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja az ügyfeleket az általa nyújtott szolgáltatásokról, az ügyfél nevében végrehajtott ügyletek és szolgáltatások költségeiről, figyelembe véve az érintett biztosítási alapú befektetési termékek típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás jellegét.

(5) Biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos értékesítés esetében a biztosító a szerződés megkötése előtt – a 152. § (1) bekezdése szerinti módon, a 152. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – tartós adathordozón alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot bocsát az ügyfél rendelkezésére, amelyben részletezi a tanácsadás tartalmát és azt, hogy a tanácsadás milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(6) Amennyiben a szerződést olyan távközlő eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat előzetes átadását, a biztosító az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot tartós adathordozón közvetlenül a szerződés megkötését követően is átadhatja az ügyfél részére, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot közvetlenül a szerződés megkötése után vegye át, és

b) a biztosító biztosította az ügyfél számára annak lehetőségét, hogy a szerződés megkötését elhalassza az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat szerződés megkötése előtti kézhezvétele érdekében.

(7) Amennyiben a biztosító tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres értékelést végez majd az alkalmasság tekintetében, úgy a (4) bekezdés szerinti rendszeres tájékoztatásnak tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a biztosítási alapú befektetési termék milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

166/F. § A 166/B., 166/D. és 166/E. §-okban foglaltak nem kell alkalmazni, amennyiben az ügyfél a Bszt. szerinti szakmai ügyfélnek minősül.”

164. § A Bit. 179. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Biztosító felszámolása esetén egyesítésnek, szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.”

165. § A Bit. a következő 185/A. §-sal egészül ki:

„185/A. § (1) Ha a biztosító természetes személyekkel biztosítási alapú befektetési termékekhez tartozó biztosítási szerződéseket kötött, akkor a felszámolás során az e szerződései alapján képzett számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök a felszámoló által külön kezelendők és az azokhoz kapcsolódó vagyon – a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelések kielégítése után – kizárólag az e biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére használható fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése után használható fel az egyéb kötelezettségek teljesítésére a 183–185. §-ban foglalt szabályok értelemszerű alkalmazásával, az egyéb kötelezettségek fedezetére rendelkezésre álló vagyonhoz hozzáadva.”

166. § A Bit. 233. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő kisbiztosító-egyesület egyéb vezetőt nem köteles alkalmazni.”

167. § A Bit. 235. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kisbiztosító-egyesület nem köteles terméktervet készíteni és esetében a 131/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

168. § A Bit. 236. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő kisbiztosító-egyesület esetében a 134/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

169. § A Bit. XX. Fejezete a következő 97/A. alcímmel egészül ki:

„97/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése

257/A. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervet és

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító tervezett tevékenységéhez igazodóan a 244. §-ban meghatározott követelmények teljesítésének igazolását.

(2) Az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervnek – a Ptk., továbbá az Átaltv. átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó szabályaiban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a) az átalakulás, egyesülés, szétválás tervezett időpontját,

b) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,

c) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító az átvételt követően rendelkezik a saját állományához kapcsolódó szavatolótőkén túl

da) a jogelődtől átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges figyelembe vehető szavatolótőkével, vagy

db) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a jogelődtől átvett állományhoz szükséges minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatolótőkével,

e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és a vagyoni részesedés meghatározásának elveit, illetve a 28–30. §-ban meghatározott feltételek igazolását.

(3) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a (2) bekezdés d) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.

(4) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a Felügyelet megkeresi a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy a jogutód biztosító szavatolótőkéje az átalakulást, egyesülést vagy szétválást követően is eléri a szükséges szintet.

(5) A Felügyelet az átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg. A beleegyezés beszerzése érdekében a Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.

(6) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (4) bekezdésben meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatósága az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezést a jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének vagy szétválásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 245. §-ban meghatározott valamely feltétel fennáll,

c) a (4) bekezdésben meghatározott igazolás vagy az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem áll rendelkezésre, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is,

d) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a biztosítottak – kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok – érdeke sérülne.

(8) Az átalakulás, egyesülés vagy szétválás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.

(9) A jogutód biztosító vagy viszontbiztosító a cégbírósági vagy törvényszéki nyilvántartásba való bejegyzéstől számított harminc napon belül köteles minden érintett szerződő felet – a szerződéskötés nyelvén – az átalakulás, egyesülés vagy szétválás tényéről írásban értesíteni.

(10) A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a jogutód biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését – harmincnapos felmondási idővel – felmondhatja.

257/B. § Más tagállamból érkező, átalakulással, egyesüléssel, szétválással kapcsolatos jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz hozzájárul-e,

b) a magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatolótőkével.”

170. § A Bit. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„269. § (1) A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek, amely adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó belső eljárásrendjüket belső szabályzatban rögzítik.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a felügyeleti jelentést,

b) negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a nagykockázatokat, valamint a szavatolótőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő – jelentést,

c) évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,

d) negyedévenként a minimális tőkeszükséglet-számítás eredményét megküldeni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentés vonatkozásában a Felügyelet – a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére – könnyíthet a jelentéstétel követelményein, amennyiben úgy ítéli meg, hogy annak benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és összetettségéhez képest, azzal, hogy évente legalább egy alkalommal a jelentést – teljes tartalmában – meg kell küldeni a Felügyelet részére.

(4) A Felügyelet nem engedélyezheti a (3) bekezdés szerinti könnyítést valamely csoport részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében, kivéve, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító igazolja, hogy az évenkéntinél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstétel túlzott terhet jelent számára, a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegére, nagyságára és összetettségére tekintettel.

(5) A (3) bekezdés szerinti könnyítés csak azon biztosító vagy viszontbiztosító számára engedélyezhető, amely nem képviseli Magyarország életbiztosítási és nem-életbiztosítási, illetve viszontbiztosítási piacának több mint 20%-át, amely piaci részesedés számítása során a nem-életbiztosítási piaci részesedés megállapítása bruttó díjelőíráson, az életbiztosítási piaci részesedés megállapítása pedig bruttó biztosítástechnikai tartalékokon alapul. A Felügyelet a könnyítés engedélyezése során előnyben részesíti a legkisebb piaci részesedésű biztosítókat és viszontbiztosítókat.

(6) A (2) bekezdés szerinti adat-, illetve információ-szolgáltatások vonatkozásában a Felügyelet – a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére – könnyíthet a kötelezettségen, vagy az alól mentesítést is adhat, amennyiben

a) ezen adatok, illetve információk benyújtása túlzott terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és összetettségéhez képest,

b) e tájékoztatás benyújtása nem szükséges a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeletéhez,

c) a mentesítés nem gyengíti az érintett pénzügyi rendszerek stabilitását az Európai Unióban, és

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító képes az eseti alapú tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére.

(7) A (6) bekezdés szerinti könnyítés, illetve mentesítés felügyeleti engedélyezése vonatkozásában a (4) és (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak, azzal, hogy – a (4) bekezdés vonatkozásában – valamely csoport részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében tekintettel kell lenni a pénzügyi stabilitása megőrzésének szükségességére is.

(8) A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti felülvizsgálati folyamat részeként a Felügyelet értékeli, hogy az adat-, illetve információszolgáltatás nem jelent-e túlzott terhet a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, a biztosító vagy a viszontbiztosító kockázatainak jellege, nagysága és összetettsége vonatkozásában, figyelembe véve legalább a következőket:

a) a biztosítási díjak összegét, a biztosítástechnikai tartalékokat és a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeit,

b) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott követelések és az általa biztosított kedvezmények volatilitásának a fedezetét,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító befektetéseiből eredő piaci kockázatokat,

d) a kockázatkoncentrációk szintjét,

e) az engedélyezett életbiztosítási és nem-életbiztosítási ágazatok teljes számát,

f) az eszközök kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásait,

g) a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeleti célból történő adat-, illetve információ szolgáltatására irányuló rendszereit és struktúráit, valamint az (1) bekezdés szerinti belső szabályzatát,

h) a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerének megfelelőségét,

i) a szavatolótőke-szükségletet és a minimális tőkeszükségletet fedező szavatolótőke szintjét,

j) azt, hogy a vállalkozás olyan zárt biztosító vagy viszontbiztosító-e, amely csak azon ipari vagy kereskedelmi csoporthoz kapcsolódó kockázatokat fedezi, amelynek tagja.

(9) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító – a (2) bekezdéstől eltérően – köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést, és

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentést

megküldeni.

(10) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben, valamint a (9) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.

(11) A biztosítók és a viszontbiztosítók (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjét és tartalmát – a Szolvencia 2 irányelv felügyelet céljára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályaival (35. cikk) összhangban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(12) A kisbiztosítók (9) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(13) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében meghatározott szabályok szerint – adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére.”

171. § A Bit. 289. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító

a) magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,

b) másik tagállamban történő székhely létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a magyarországi jogszabályok betartása alól, és

c) magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége súlyosan veszélyezteti a biztosítottak érdekeit,

a Felügyelet – a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően – a 291. § (1) bekezdés a)–g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.”

172. § A Bit. 291. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)

„v) a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli jogszabályi követelmények megsértése esetén – a felügyelőbizottság tagjait ide nem értve – a vezető állású személyt határozott időre eltilthatja e feladatköre ellátásától,

w) kötelezheti a biztosítót, hogy a közreműködőjét, illetve az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (ide értve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is) törölje a belső nyilvántartásából.”

173. § A Bit. 116. alcíme a következő 293/A. §-sal egészül ki:

„293/A. § Ha az MNB – a biztosítási vagy a viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hoz a 291. § (1) bekezdése szerinti intézkedést, akkor az adott intézkedés alkalmazásánál – amennyiben az adott körülmény értékelhető – az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), e)–g) és i) pontjában foglaltakra és az alábbiakra van tekintettel:

a) az intézkedéssel érintett személy felelősségének mértékére,

b) az intézkedéssel érintett természetes személy éves jövedelmében, nem természetes személy esetén a teljes árbevételében kifejezett pénzügyi erejére,

c) a szabályok megsértésének időtartamára, valamint az intézkedéssel érintett személy által a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében tett intézkedésekre,

d) az intézkedéssel érintett személy által korábban elkövetett bármely jogsértésre.”

174. § A Bit. 368. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, e könyv rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a) a biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

aa) ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgáltatás igénybevétele elmaradásának kockázatára, vagy

ab) ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és

b) nem haladja meg

ba) a biztosítási szerződés arányos éves biztosítási díja személyenként a hatszáz eurót, vagy

bb) a személyenként fizetett biztosítási díj a kettőszáz eurót, és az a) pont szerinti szolgáltatás nyújtásának időtartama legfeljebb három hónap.

(2) E könyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosítás-közvetítőkre is, ennek kapcsán, ahol e könyv biztosítót említ, ott a viszontbiztosítóra is megfelelően alkalmazni kell.”

175. § (1) A Bit. 369. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyként [ide értve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is] csak olyan személy végezhet biztosítási értékesítési tevékenységet a biztosítók, az alkuszok, a többes ügynökök és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek részére, aki – a személytől függően – a 407. § (6) bekezdése, a 412. § (5) bekezdése, illetve a 412. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban szerepel.”

(2) A Bit. 369. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy kezdhet, illetve végezhet – beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is –, aki

a) felsőfokú végzettséggel vagy a 9. mellékletben meghatározott szakképesítéssel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik,

b) a 376. §-ban meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz, és

c) a 69/A. § szerinti jó hírnévvel rendelkezik.”

(3) A Bit. 369. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek a biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének is meg kell felelnie.

(9) A 75/A. § (2) bekezdésében foglalt, a jó hírnév fennállásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket az alkuszoknak és a többes ügynököknek is megfelelően alkalmazniuk kell azon – velük jogviszonyban álló – személyek vonatkozásában, akikre vonatkozóan a 69/A. § szerinti jó hírnév követelménye fennáll.”

176. § A Bit. 370. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„370. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel, ha a biztosításközvetítői tevékenységet a Hpt.-ben meghatározott hitelintézettel vagy a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy nem köteles eleget tenni a 369. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek, amennyiben pénzügyi szolgáltatás közvetítői vagy tőkepiaci üzletkötői tevékenység végzéséhez szükséges képzettséggel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti függő biztosításközvetítői hatósági vizsga 1. vizsgatárgya szerinti ismeretekre épülő, a munkáltatója vagy az általa értékesített termék biztosítója által szervezett belső vizsgával rendelkezik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni, amely nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az adott személy a (2) bekezdésben meghatározott követelmények közül melyikkel rendelkezik.

(4) A munkáltató a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a (2) bekezdés szerinti biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.”

177. § A Bit. 373. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosításközvetítővel jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt másik biztosítóval vagy biztosításközvetítővel nem létesíthet.”

178. § A Bit. 167. alcíme a következő 375/A. §-sal egészül ki:

„375/A. § A 131/A. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre mint biztosítási terméket kidolgozókra is megfelelően alkalmazandóak.”

179. § A Bit. XXVI. Fejezete a következő 167/A. alcímmel egészül ki:

„167/A. A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek javadalmazásával összefüggő szabályok

375/B. § (1) A függő biztosításközvetítőt az e törvény szerinti jutalékjogosultság megilleti.

(2) A független biztosításközvetítő a közvetítői tevékenységéért a megbízótól az erre irányuló megállapodás alapján közvetlenül részesül díjazásban, különösen abban az esetben, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja a biztosítótól származó közvetett díjazást nem vagy csak részben tartalmaz.

(3) Ha a független biztosításközvetítő – az általa nyújtott tájékoztatással összhangban – a megbízóval úgy állapodott meg, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közvetlen díjazásban a független közvetítő nem vagy csak részben részesül, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazásban részesülhet attól a biztosítótól, amely a közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja.

(4) A független biztosításközvetítőnek szabályzatában foglalt eljárásrend szerint gondoskodnia kell arról, hogy a díjazás módja ne vezessen érdekkonfliktus kialakulásához és ne veszélyeztesse a 398. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti kötelezettségét.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy (ideértve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is) a megbízójától javadalmazásra jogosult.”

180. § A Bit. 168. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„168. A biztosításközvetítést és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet illetően – az értékesített termékekhez igazodó – szakmai képzés és továbbképzés

376. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy, valamint a biztosításközvetítői tevékenységet végző személy értékesítési tevékenységért felelős vezetője köteles – az általa végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó – szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személy köteles az általa (értékesítésért felelős vezető esetén a biztosításközvetítő által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti biztosításközvetítők vagy vezetők, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4) A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző képzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg, azzal, hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi továbbképzésnek számítható be.

(5) A foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles az (1) bekezdés szerinti – szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső – személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(6) Amennyiben

a) a függő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által értékesített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében,

b) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által értékesített termékek körében

változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzését követően, a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő a szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(7) Ha a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a megbízás teljesítése által érintett biztosítási terméket illetően a (2) bekezdés szerinti szakmai képzésen, illetve továbbképzésen korábban nem vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó független biztosításközvetítő az elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítási termék elemezéséhez kapcsolódóan – a megbízás teljesítését megelőzően – köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő az elemzés elvégzéséhez szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére – a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal – igazolni.

(10) A 370. § (1) bekezdése szerinti természetes személy e § szerinti szakmai továbbképzését a munkáltatója is elvégezheti, az általa értékesített termék biztosítója által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján, e biztosító és a munkáltató együttes szakmai felelőssége mellett.

(11) A (10) bekezdés alkalmazása esetén a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást a munkáltató köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a (10) bekezdés szerinti biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.

(12) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – értékesítési helyszínenként kijelölendő – értékesítési tevékenységért felelős vezetői kötelesek – az általuk végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó – szakmai ismeretekkel rendelkezni és ismereteiket a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(13) A (12) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személyek kötelesek az általuk (értékesítésért felelős vezető esetén a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(14) Az (5), (8) és (9) bekezdésben foglaltak a (12) bekezdés szerinti személyek szakmai továbbképzése kapcsán is megfelelően alkalmazandóak, azzal, hogy a szakmai képzést, illetve továbbképzést az adott személyek munkáltatója vagy megbízója is elvégezheti, a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján, a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő és adott személy munkáltatója vagy megbízója együttes szakmai felelőssége mellett.

(15) A (14) bekezdés szerinti – munkáltató vagy megbízó által végzett – képzés, illetve továbbképzés esetén a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást az adott személy munkáltatója vagy megbízója köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.”

181. § A Bit. 377. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak a független biztosításközvetítők esetében is megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy esetükben jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.”

182. § A Bit. a következő 169/A. alcímmel egészül ki:

„169/A. A biztosítási szerződések általános javadalmazási szabályai

377/A. § A 377. § (3)–(6) bekezdésében foglaltak minden, biztosításközvetítő által közvetített biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazandóak azzal, hogy független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.”

183. § A Bit. 378. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„378. § (1) A biztosításközvetítőnek a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia

a) arról, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végez, valamint a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről;

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet;

c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban;

d) arról, hogy az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben;

e) ügynök esetén a 159. § (1) bekezdésében, többes ügynök és alkusz esetén pedig a 382. § (1) bekezdésében foglaltakról, továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségéről (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve a bírói út igénybevételének lehetőségéről;

f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt;

g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el;

h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el;

i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága;

j) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékekre vonatkozóan;

k) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e;

l) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól;

m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át;

n) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést;

o) független biztosításközvetítő esetén, azzal a biztosítási termékkel összefüggésben, amelyet ajánl vagy amellyel kapcsolatban tanácsot ad, arról, hogy alapos és személyre szabott elemzés alapján ad-e tanácsot;

p) független biztosításközvetítő esetén, amennyiben nem alapos és személyre szabott elemzés alapján nyújt tanácsot, azon biztosítókról, amelyek termékeit értékesítheti;

q) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről, így, hogy

qa) közvetítői díj alapján dolgozik-e, vagyis a javadalmazást közvetlenül az ügyféltől kapja-e, ebben az esetben a tájékoztatásnak a közvetítői díj összegére, vagy, ha az nem határozható meg, akkor a közvetítői díj kiszámításának módjára is ki kell térnie,

qb) bármely, biztosítótól kapott díjazás alapján dolgozik-e, vagyis a biztosítási díj magában foglalja-e a javadalmazást,

qc) valamely más típusú javadalmazás alapján dolgozik-e, ideértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben kínált vagy nyújtott bármilyen jellegű gazdasági előnyt is, vagy

qd) a qa)–qc) alpontok szerinti javadalmazási formák kombinációja alapján dolgozik-e.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról – ide nem értve a 152. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglaltakat –, valamint a 153. § (1)–(2a) bekezdésében és a 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtania.

(3) A biztosításközvetítő

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén a változástól számított tizenöt napon belül,

b) az (1) bekezdés b)–p) pontjában foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor

köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.

(4) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést – a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével –, a biztosításközvetítő minden ilyen kifizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés c), d), g), h), o), p) és q) pontja szerinti tájékoztatást.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – az ügyfél részére köteles tájékoztatást adni:

a) arról, hogy főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez biztosításközvetítői tevékenységet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a kiegészítő biztosításközvetítést végzi, és a gazdálkodó szervezet felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben a gazdálkodó szervezet szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) attól függően, hogy biztosító, alkusz vagy többes ügynök megbízásából jár-e el, a 159. § (1) bekezdésére vagy a 382. § (1) bekezdésére vonatkozó tájékoztatást (az adott biztosító, alkusz vagy többes ügynök nevével és címével együtt), továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről,

d) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről.

(6) A 130/A. §-ban, a 152. § (3)–(3c) és (7) bekezdésében, valamint a 158–158/C. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre is megfelelően alkalmazandóak.

(7) A 166/A–166/F. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre is megfelelően alkalmazandóak.

(8) A biztosításközvetítőt és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés.”

184. § A Bit. 170. alcíme a következő 378/A. §-sal egészül ki:

„378/A. § A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek – az őt megbízó alkusz vagy többes ügynök felelősségvállalása mellett – a 152/A. §-ban meghatározottakról, az ott meghatározottak szerint kell tájékoztatást adnia az ügyfél számára, a megbízó biztosításközvetítőre vonatkoztatva.”

185. § A Bit. 171. alcíme a következő 381/A. §-sal egészül ki:

„381/A. § A 379–381. § rendelkezéseit a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek esetében is megfelelően alkalmazni kell.”

186. § A Bit. 382. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a többes ügynök, az alkusz és – adott termék kapcsán – az általuk megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”

187. § A Bit. 384. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„384. § (1) Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

(2) Az ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.”

188. § A Bit. 173. alcíme a következő 386/A. §-sal egészül ki:

„386/A. § A 383. § (1) bekezdés, a 384. § és a 385. § rendelkezéseit a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekre is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a 385. § esetében – amennyiben a megbízó biztosításközvetítő – biztosító alatt a megbízó biztosításközvetítőt kell érteni.”

189. § A Bit. 387. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a Bit. 387. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A többes ügynök független biztosításközvetítői tevékenységet nem végezhet.

(3) A többes ügynök tanácsadás nélküli értékesítés esetén – az e törvényben foglalt, tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban – a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles az ügyfél igényeihez igazodó termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a legmegfelelőbb termék kiválasztását.

(4) A többes ügynök tanácsadással történő értékesítés esetén – az e törvényben foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban – a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles az ügyfél igényeihez igazodó termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, és az ügyfél tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott – bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló – konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék – az adott elemzési szempontot figyelembe véve – miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban ki kell térni arra is, hogy az elemzés a többes ügynök által közvetített versengő termékek teljes körére vagy azok közül elegendő számú termékre terjed-e ki, és az elemzést igazolható módon át is kell adni az ügyfél részére.”

190. § A Bit. 387/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„387/A. § (1) Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – többes ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

(2) A többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.”

191. § A Bit. 391. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A többes ügynök köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább 1 850 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni.”

192. § (1) A Bit. 398. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az alkusz tevékenysége kiterjedhet az ügyfél számára annak biztosítási kockázatai felmérésével, kezelésével, illetve biztosításaival összefüggő szaktanács adására is, termékértékesítéstől függetlenül.”

(2) A Bit. 398. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az alkusz tanácsadás nélküli értékesítés esetén – az e törvényben foglalt, tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban – a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni és ezt az elemzést az ügyfél részére igazolható módon átadni.

(6) Az alkusz tanácsadással történő értékesítés esetén – az e törvényben foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban – köteles alapos és személyre szabott elemzés alapján tanácsot adni az ügyfélnek, ennek érdekében a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és az ügyfél tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott – bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló – konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék – az adott elemzési szempontot figyelembe véve – miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(7) Az alkusz köteles a (6) bekezdés szerinti elemzést az ügyfél részére igazolható módon átadni.

(8) A (4) bekezdésben meghatározott esetben – az e törvényben foglalt biztosítási értékesítésre vonatkozó követelmények betartása mellett – az alkuszt nem terheli az (5) és (6) bekezdésben foglalt, a biztosítások elemzésére vonatkozó kötelezettség, ugyanakkor igazolható módon köteles tájékoztatni az ügyfelét arról, hogy

a) az adott biztosítási termék értékesítése során nem került sor elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítás elemezésére, és

b) az adott biztosítási termékkel összefüggésben mely biztosítóval áll szerződéses

kapcsolatban.”

193. § A Bit. 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alkusz köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább 1 850 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni.”

194. § A Bit. 175. alcíme a következő 406/A. §-sal egészül ki:

„406/A. § (1) Az átruházó alkusz a biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományát – a megbízási szerződésekhez kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt, a megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett részben vagy egészben átruházhatja másik, tevékenységét a 399. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint végző alkuszra vagy a 399. § (3) bekezdésében meghatározott, másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz fióktelepére (a továbbiakban együtt: átvevő alkusz).

(2) Az átruházási szerződésben meghatározott időponttól (az átadás-átvétel napjától) az átvevő alkuszt illetik meg és terhelik az átruházott megbízási szerződések alapján fennálló mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek az átruházó alkuszt illették meg és terhelték, továbbá az átvevő alkusz az érintett megbízók, biztosítók és biztosítási szerződések személyes és egyéb adatai tekintetében adatkezelővé válik.

(3) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn az átruházó alkusz részéről az átvevő alkusszal szemben az átadás-átvétel napjától a (2) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódó biztosítási titok tekintetében.

(4) Az állomány átruházásához nem szükséges az átruházással érintett megbízási szerződések szerinti ügyfelek (a továbbiakban e § alkalmazásában: megbízó) hozzájárulása.

(5) Az átvevő alkusz köteles az átadás-átvétel napjától számított harminc napon belül a megbízókat a szerződéskötés nyelvén írásban értesíteni az átruházás tényéről és a megbízót ennek kapcsán megillető jogosultságról.

(6) A megbízó jogosult az átruházott megbízási szerződést – annak eltérő rendelkezése vagy a megbízási szerződés határozott tartama esetén is – az (5) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételének napjától számított harminc napon belül az átvevő alkuszhoz intézett írásbeli nyilatkozattal harmincnapos határidővel felmondani.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmondási jog nem illeti meg azt a megbízót, akinek megbízási szerződése olyan szerződési feltételt tartalmaz, amely szerint a megbízó a szerződésátruházáshoz előzetesen, korlátozás nélkül hozzájárult, illetve a megbízó nem tartotta fenn jogát a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására.

(8) Az átvevő alkusz köteles legkésőbb az átadás-átvétel napján honlapján – vagy ha az átvevő alkusz nem rendelkezik honlappal, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben történő közzététellel – tájékoztatást megjelentetni, és azt az átadás-átvétel napjától számított kilencven napig folyamatosan elérhetővé tenni, amely tájékoztatás tartalmazza a megbízókat az átruházáshoz kapcsolódóan megillető (6) bekezdés szerinti jogosultságot is, a vonatkozó határidőkkel.

(9) Az átruházó alkusz átruházási szándékát köteles a Felügyeletnek az átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni. A bejelentés tartalmazza

a) az átadás-átvétel tervezett időpontját,

b) az átruházásra kerülő megbízási szerződések darabszámát,

c) az átruházásra kerülő megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási szerződések darabszámát és – az utolsó éves jelentésben kimutatott – éves díját,

d) az érintett biztosítók, biztosítási ágazatok vagy termékek felsorolását, továbbá

e) az átruházó és az átvevő alkusz azonosító adatait.

(10) A bejelentéshez csatolni kell

a) az átruházási megállapodás tervezetét;

b) az átruházó alkusz és az átvevő alkusz állományátruházásra és állományátvételre irányuló jognyilatkozatát;

c) az átvevő alkusz nyilatkozatát arról, hogy

ca) rendelkezik az érintett biztosítási szerződések kezeléséhez jogszabály által előírt személyi és tárgyi feltételekkel, és

cb) nem állnak fenn a (11) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmények; és

d) ha az átvevő alkusz a 399. § (3) bekezdése szerinti fióktelep, a másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz 403. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő felelősségbiztosítási szerződésének, illetve vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződésének hiteles másolatát.

(11) A Felügyelet az állomány átruházását a bejelentés benyújtásának napjától számított negyvenöt napon belül megtilthatja, ha a (9) és (10) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, valamint ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak – akár helyszíni ellenőrzés útján – tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az átvevő alkusz nem képes az átvett állomány jogszabályoknak megfelelő kezelésére, így különösen, ha

a) az átvenni tervezett megbízási szerződések és az ezekhez kötődő biztosítási szerződések darabszámát, valamint az ezzel járó adminisztrációs kötelezettségek nagyságrendjét figyelembe véve az átvevő alkusz rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem elegendőek az átvenni tervezett állomány jogszerű kezelésére;

b) az átvevő alkusz működése kapcsán a Felügyelet a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző három év során ismételt vagy súlyos jogsértés miatt intézkedést alkalmazott, különös tekintettel a 415. § a) és b) pontjában meghatározottakra;

c) az átvevő alkusz a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző három év során a szakmai szabályok súlyos megsértésével

ca) a 403. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték terhére történő kifizetéssel járó súlyos vagy ismételt káreseményt idézett elő, illetve

cb) megbízójának kárt okozott, amelynek tényét bíróság jogerős határozattal állapította meg;

d) valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében az állományátruházással érintett megbízók érdeke sérülne.

(12) Az alkuszi megbízási szerződésállomány átruházására a Ptk. 6:208–6:211. §-ának szerződésátruházásra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.”

195. § A Bit. 176. alcím címe és 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176. A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

407. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekről, ezen személyek értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről és ezen gazdálkodó szervezetek értékesítési tevékenységért felelős vezetőiről a velük kapcsolatos engedélyezési, illetve felügyeleti feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez kapcsolódó bejelentés űrlapjának a Felügyelet honlapján közvetlenül kitölthetőnek és benyújthatónak kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartásából, a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők nyilvántartásából áll.

(4) A biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartása a természetes személy alábbi adatait tartalmazza:

a) neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga);

i) státusza (aktív, inaktív);

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének ténye.

(5) A biztosításközvetítési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

g) státusza (aktív, inaktív);

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai.

(6) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);

d) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének ténye;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott azonosító adatok

a) természetes személy esetén: neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) gazdálkodó szervezet esetén: neve, rövidített neve, székhelye, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása.

(8) A Felügyelet a (4)–(6) bekezdésben meghatározott adatokat a biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő tíz évig kezelheti.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet megtagadja az e § szerinti nyilvántartásba vételt vagy a 431. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedést alkalmazza, amennyiben a 412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti jogköreinek tényleges gyakorlásában.”

196. § A Bit. 409–411. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„409. § A 407. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás az e törvény alapján engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vonatkozásában

a) a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet neve,

b) a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint

c) a függő, független vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére való jogosultság

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

410. § (1) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy és gazdálkodó szervezet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.

(2) Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg, és az aktív státuszú biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem kaphatja meg.

(3) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, a biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint a 407. § (4) bekezdés b)–g) és i) pontjában, a 407. § (5) bekezdés b–g) pontjában és a 407. § (6) bekezdés b)–d) pontjában szereplő adatokat a Felügyelet a honlapján folyamatosan közzéteszi.

411. § (1) A biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet annak a biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a – Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon történő – bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet végez. Az alkusz 398. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége vonatkozásában nyilvántartásba vételre nincs szükség.

(2) A biztosításközvetítő természetes személy az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles megfelelni a 369. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) A biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős vezetői – a nyilvántartásba vételkor – kötelesek megfelelni a 369. § (8) bekezdésében meghatározott feltételnek.

(4) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet köteles a 412. §-ban meghatározott nyilvántartást vezető biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a nyilvántartásba-vételi feltételek teljesítését igazolni.”

197. § A Bit. 177. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„177. A biztosításközvetítőkről, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás

412. § (1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, továbbá az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, valamint az általa megbízott 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről – a biztosításközvetítőkkel, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából – köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartásából, a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, valamint a 368. § (1) bekezdése szerinti személyek belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyekről vezetett belső nyilvántartás – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése;