e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);
f) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az alkusznak végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei;
g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga), az ezt igazoló dokumentum másolata;
i) a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő természetes személy közvetítői igazolványa bevonásának ténye;
j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének igazolása;
k) a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelés igazolása.
(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;
b) nyilvántartási száma és annak kelte;
c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének nevével együtt);
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);
e) biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, közvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége;
f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;
g) az értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 69/A. §-ban és a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolása;
h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;
i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;
j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a h) és i) pontokban említett tulajdoni részesedés vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.
(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás – a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős vezető neve;
b) értelemszerűen a (4) bekezdés b)–c) és g)–i) pontjában foglalt adatok;
c) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet);
d) az általa alkalmazott vagy megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek neve;
e) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége.
(6) A 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás – a 368. § (1) bekezdése szerinti személy adataiban a jogviszonya tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:
a) értelemszerűen a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatok, ide nem értve az értékesítési tevékenységért felelős vezető nevét;
b) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet); valamint
c) értékesítési helyszínenként legalább egy személy neve, aki biztosítási értékesítéssel foglalkozik.
(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott azonosító adatok
a) természetes személy esetén: neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;
b) gazdálkodó szervezet esetén: neve, rövidített neve, székhelye, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, többes ügynök vagy alkusz, amely az adatokat az adott személlyel vagy szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.
(9) A (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ide nem értve a (3) bekezdés b) pontjában, d) pont dc) alpontjában és f) pontjában, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát és annak keltét – az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles – a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon – a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni.
(10) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában és f) pont fa) alpontjában, a (4) bekezdés e) pontjában és az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változást a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni.”
198. § A Bit. 414. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenysége megszüntetésének engedélyezésével egyidejűleg
a) alkusz esetén többes ügynöki,
b) többes ügynök esetén alkuszi
tevékenység engedélyezését kérelmezi, akkor a 420. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandóak.”
199. § A Bit. 420. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységből eredő minden, az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel kapcsolatos kötelezettségét teljesítette.”
200. § A Bit. 183. alcím címe és 422. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„183. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által másik tagállamban fióktelep létesítésének, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység megkezdésének szabályai
422. § (1) Ha a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelepen keresztül, illetve állandó jelenlét formájában, vagy első alkalommal határon átnyúló szolgáltatásként másik tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzését, fióktelep vagy állandó jelenlét létrehozását tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.
(2) A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy más tagállamban fenntartott, fiókteleppel egyenértékű állandó jelenlétére – kivéve, ha az állandó jelenlét a másik tagállam jogának megfelelő más jogi formában valósul meg – a fióktelepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül különösen a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda, amely független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné.
(3) Határon átnyúló szolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási száma;
b) azon tagállam vagy tagállamok neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy tevékenykedni szándékozik;
c) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy viszontbiztosító neve;
d) adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása.
(4) Fióktelep létesítése esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási száma;
b) azon tagállam neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelepet kíván létesíteni;
c) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy viszontbiztosító neve;
d) adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;
e) a fióktelep vagy állandó jelenlét címe, ahonnan a fogadó tagállamban az iratok beszerezhetők;
f) az általános képviselő vagy vezetésért felelős személy neve.
(5) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a (3) és (4) bekezdésben foglalt adatokat a másik tagállam felügyeleti hatóságának.
(6) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBFH-t azon biztosításközvetítők, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatairól – ideértve az adatok internetes elérhetőségére vonatkozó információt, valamint ezen adatok változásáról szóló tájékoztatást is –, amelyek bejelentették a Felügyeletnek, hogy másik tagállamban terveznek határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végezni, illetve fióktelepet létesíteni.
(7) Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző személy szervezeti felépítése vagy pénzügyi helyzete nem megfelelő, így különösen megalapozottan feltehető, hogy nem képes eleget tenni a jogszabályi követelményeknek, illetve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem elegendőek, akkor a (4) bekezdés szerinti bejelentés beérkezését követő egy hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megtagadja az adatok továbbítását a fogadó tagállam illetékes hatósága részére, és tájékoztatja a bejelentőt, hogy fióktelepi formában nem kezdheti meg a tevékenységet.
(8) Határon átnyúló szolgáltatás esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt
a) a Felügyelet által továbbított bejelentés másik tagállam illetékes hatósága által történt kézhezvételnek visszaigazolásáról,
b) arról, hogy a másik tagállamban megkezdheti a tevékenységet,
c) adott esetben arról, hogy a másik tagállamban a biztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályok a másik tagállam illetékes hatóságánál, illetve az EBFH honlapján milyen módon érhetők el, valamint arról, hogy a bejelentő köteles megfelelni ezen szabályoknak.
(9) Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a bejelentő biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt a Felügyelet által továbbított bejelentés másik tagállam illetékes hatósága által történt kézhezvételnek visszaigazolásáról. Ha a másik tagállam illetékes hatósága a Felügyelet által továbbított bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a Felügyeletet a biztosítási értékesítési tevékenységre a területén alkalmazandó hatályos jogszabályokról, a Felügyelet írásban tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt
a) a másik tagállam illetékes hatósága által közölt, a biztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályokról, és
b) arról, hogy megkezdheti tevékenységét a másik tagállamban azzal, hogy az a) pontban megjelölt rendelkezéseket betartja.
Ha a másik tagállam illetékes hatóságától a Felügyelet által továbbított bejelentés kézhezvételét követő egy hónap elteltével sem érkezik értesítés, a Felügyelet írásban tájékoztatja a bejelentő biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt arról, hogy a fióktelepet létrehozhatja és megkezdheti tevékenységét.
(10) A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokban történő változás előtt legkésőbb egy hónappal tájékoztatja a Felügyeletet az adatokban történő változásról.
(11) A Felügyelet a (10) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát az adatokban történő változásról.”
201. § A Bit. 184. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelep létesítésére, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének megkezdésére vonatkozó szabályok
423. § (1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy Magyarországon biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői fióktelepet kíván létesíteni vagy állandó jelenlétet létrehozni, vagy első alkalommal kíván határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végezni, a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételét követően haladéktalanul visszaigazolja annak kézhezvételét.
(2) Ha a másik tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy Magyarországon biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői fióktelepet kíván létesíteni, állandó jelenlétet létrehozni, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában meghatározott jogszabályokról.
(3) A másik tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy fiókteleppel egyenértékű magyarországi állandó jelenlétére – kivéve, ha az állandó jelenlét a hazai jognak megfelelő más jogi formában valósul meg – a fióktelepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül különösen a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda, amely független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné.”
202. § A Bit. 424. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az alkusz köteles a Felügyeletnek a biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományának átruházását az átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni.”
203. § A Bit. 186. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„186. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepének, illetve Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok
425. § A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítőtől vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személytől a biztosításközvetítői, illetve kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatban annak igazolására, hogy a tevékenysége megfelel az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában meghatározott jogszabályoknak.
426. § (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megsérti a Magyarország területén hatályos, a tevékenységére vonatkozó előírásokat, vagy működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel – ide nem értve a (6) bekezdésben meghatározott esetet –, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét.
(2) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére, illetve ezen intézkedések elmaradása vagy elégtelen volta miatt a jogszabálysértés továbbra is fennáll, továbbá a jogszabálysértés nagyszámú fogyasztó érdekét, vagy a biztosítási vagy viszontbiztosítási piac működését hátrányosan érinti, a Felügyelet – a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának értesítését követően – a 431. § (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.
(3) Ha a fogyasztók jogainak védelme érdekében haladéktalan intézkedés szükséges, a Felügyelet a jogsértés megszüntetése céljából – az (1) és (2) bekezdés mellőzésével – alkalmazhatja a 431. § (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket azzal, hogy fióktelep esetében ennek feltétele, hogy a székhely szerinti tagállam egyenértékű intézkedései nem megfelelőek vagy hiányoznak.
(4) Ha a Felügyelet a (2) és (3) bekezdés alapján intézkedik, a határozatról haladéktalanul értesíti a másik tagállam felügyeleti hatóságát, az EBFH-t, valamint a Bizottságot.
(5) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt törölte a nyilvántartásából és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt a további tevékenység folytatásában.
(6) A 130/A. §-ban, a 131/A. §-ban, a 152. §-ban, a 153. §-ban, a 158/A–158/C. §-ban, a 166/A–166/F. §-ban, valamint a 378. §-ban foglalt jogszabályi követelmények betartása érdekében a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepét ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a 431. § (1) bekezdés a–c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
427. § (1) Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet előzetes értesítését követően – Magyarországon a határon átnyúló szolgáltatást, illetve a fióktelepet ellenőrizze.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.
(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint adatszolgáltatást kérni.
(4) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy központi irodája Magyarországon van, a Felügyelet megállapodhat a székhely szerinti illetékes hatósággal abban, hogy a Felügyelet lép fel illetékes hatóságként a biztosítási értékesítésre vonatkozó szervezeti követelmények, tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok – ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is –, valamint a biztosításértékesítés kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében.
427/A. § (1) Ha a Felügyelet azt észleli, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben megszegi az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában meghatározott jogszabályokat, a 431. § (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége
a) teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,
b) a másik tagállamban a székhely létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a magyarországi jogszabályok betartása alól, és
c) tevékenysége súlyosan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit,
a Felügyelet – a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően – a 431. § (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.”
204. § A Bit. a következő 186/A. alcímmel egészül ki:
„186/A. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által másik tagállamban fióktelepen keresztül, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység felügyeletével kapcsolatos szabályok
427/B. § (1) Ha biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy másik tagállamban létesített fióktelepen keresztül vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége kapcsán a másik tagállam felügyeleti hatósága a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályok megsértéséről tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet a 431. § (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel szemben a jogszabálysértés megszüntetése érdekében.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerint hozott intézkedésekről – azok megtételével egyidejűleg – tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát.
(3) Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága közvetlenül intézkedik vagy az (1) bekezdés alapján hozott intézkedések ellenére további intézkedéseket hoz, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.
427/C. § (1) Ha a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy központi irodája másik tagállamban van, a Felügyelet a másik tagállam illetékes hatóságával megállapodhat abban, hogy a másik tagállam illetékes hatósága lép fel illetékes hatóságként a biztosítási értékesítésre vonatkozó szervezeti követelmények, tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok – ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is –, valamint a biztosításértékesítés kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásról haladéktalanul tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt, valamint az EBFH-t.
(3) A másik tagállamban a biztosítási értékesítésre vonatkozó tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok – ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is – betartása érdekében a másik tagállam illetékes hatósága jogosult a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosításközvetítőnek vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek a másik tagállamban lévő fióktelepét ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a megfelelő intézkedéseket alkalmazni.”
205. § (1) A Bit. 431. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)
„j) megtilthatja az alkusz biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződései állományának átruházását.”
(2) A Bit. 431. § (1) bekezdése a következő k)–o) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)
„k) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését vagy megtilthatja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását,
l) a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli jogszabályi követelmények megsértése esetén a biztosításközvetítő vállalkozás ügyvezető tisztségviselőjét határozott időre eltilthatja e feladatköre ellátásától,
m) felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek vagy az összes biztosítási termék közvetítő általi értékesítését,
n) kötelezheti az alkuszt vagy a többes ügynököt, hogy az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt [ide értve a 368. § (1) bekezdés szerinti személyt is] törölje a belső nyilvántartásából,
o) megtagadhatja a 407. § szerinti nyilvántartásba vételt, amennyiben a 412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti jogköreinek tényleges gyakorlásában.”
(3) A Bit. 431. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Felügyelet a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vonatkozásában az (1) bekezdés a), b), c), d), k, m), n) és o) pontja szerinti intézkedéseket hozhatja.”
(4) A Bit. 431. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 293/A. §-ban foglaltak – a biztosítási értékesítésére vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hozott – e §-ban meghatározott intézkedések alkalmazása esetén is irányadóak.”
206. § A Bit. 433. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről, ha)
„d) megállapítja, hogy a természetes személy biztosításközvetítő tevékenysége súlyosan vagy ismételten j ogszabály sértő.”
207. § A Bit. a következő 442/A. §-sal egészül ki:
„442/A. § A Felügyelet a 2017. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan előírhatja valamely biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy a 102. § (1) bekezdése szerinti határértékeket kizárólag a standard formulával számított szavatolótőke-szükségletére vetítve alkalmazza.”
208. § A Bit. 195. alcíme a következő 452/G. és 452/H. §-sal egészül ki:
„452/G. § A 393. § (2) bekezdése és a 406. § (2) bekezdése – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – rendelkezései szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a többes ügynököknek és alkuszoknak első alkalommal a 2018-as évre vonatkozóan kell eleget tenniük.
452/H. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 138. § (9) bekezdését és 147/A. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A 147/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.”
209. § A Bit. 195. alcíme a következő 452/I–452/L. §-sal egészül ki:
„452/I. § (1) A 2018. február 22-én felügyeleti nyilvántartásban szereplő biztosításközvetítőknek és viszontbiztosítás-közvetítőknek az e törvénynek – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – 376. § (2) bekezdésében foglalt, 2018-as évre vonatkozó kötelezettségüknek legkésőbb 2019. február 23-áig kell megfelelniük.
(2) A 134/A. § – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – rendelkezéseinek a biztosítók és viszontbiztosítók azon közreműködőinek, valamint azon értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, aki 2018. február 22-én a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval jogviszonyban áll, első alkalommal 2018. december 31-ig kell megfelelnie, ide nem értve a 134/A. § (6) bekezdése szerinti esetet.
(3) A 376. § – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – rendelkezéseinek a biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon értékesítési tevékenységért felelős vezetőinek, akik 2018. február 22-én a biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal 2018. december 31-ig kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése szerinti esetet.
(4) A 376. § – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – rendelkezéseinek a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon értékesítési tevékenységért felelős vezetőinek, akik 2018. február 22-én a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal 2018. december 31-ig kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése szerinti esetet.
452/J. § (1) A 131/A. § (2) bekezdésének – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – a biztosítási termékek előzetes belső jóváhagyására vonatkozó rendelkezései a 2018. február 23-át követően először értékesített biztosítási termékekre alkalmazandóak.
(2) A 131/A. § (3) bekezdésének – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – a biztosítási termékek felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései a 2018. február 23-án már értékesített biztosítási termékekre vonatkoznak, azzal, hogy e termékek vonatkozásában 2019. február 23-ig kell a célpiacot, annak igényeit és lehetséges kockázatait azonosítani, valamint az értékesítési stratégiát meghatározni, majd ezt követően kell a rendszeres, de legalább évenkénti felülvizsgálatot elvégezni.
(3) A 131/A. § (4) és (5) bekezdésének – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – az információk rendelkezésre bocsátására és beszerzésére vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezései az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmazandóak.
452/K. § (1) A 370. § (1) bekezdés d) pontja – 2018. február 22-én hatályos – rendelkezései hatálya alá tartozó természetes személyeknek a 370. § (2) bekezdése – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – rendelkezéseinek legkésőbb 2019. február 23-áig kell megfelelniük.
(2) Nem minősül biztosításközvetítői, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységnek az e törvény 2018. február 22-én hatályos 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti személynek az általa 2018. február 22. napjáig közvetített biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében – biztosítóval közvetlenül vagy közvetve fennálló jogviszony alapján, annak fennállásáig – történő közreműködése, így különösen az érintett szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási, változás bejelentési és egyéb adminisztrációs feladatok elvégzése, a biztosítónak járó pénzösszegek továbbításában és a kárigények kezelésében történő közreműködés.
(3) A (2) bekezdés szerinti személy a (2) bekezdés szerinti tevékenységet az e törvény 2018. február 22-én hatályos – 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti személy és annak tevékenysége vonatkozásában alkalmazandó – rendelkezéseinek megfelelően végezheti.
452/L. § A 375/B. §, a 377. § és a 377/A. § – az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2018. december 31-én fennálló, valamint azt követően kötött jutalékfizetésre vonatkozó, valamint az alkusz és a biztosító közti megállapodásokra kell alkalmazni.”
210. § A Bit. 453. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„11. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
211. § A Bit. 4. melléklet B) pontja a 3. melléklet szerint módosul.
212. § A Bit. a 4. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
213. § A Bit.
a) 4. § (1) bekezdés 44. pontjában a „kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.)” szövegrész helyébe a „Gfbt.-ben” szöveg,
b) 107. § (1a) bekezdésében a „jutalékot” szövegrész helyébe a „javadalmazást” szöveg,
c) 153. § (3) bekezdés b) pontjában az „az alkusszal szemben terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz” szövegrész helyébe az „nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötésében biztosításközvetítő” szöveg,
d) 183. § (1) bekezdésében a „köteles kielégíteni.” szövegrész helyébe a „köteles kielégíteni, ide nem értve a 185/A. §-ban foglalt esetet.” szöveg,
e) 191. § (1) bekezdés e) pontjában a „183–184. §-ban” szövegrész helyébe a „183–184. §-ban, valamint a 185/A. §-ban” szöveg,
f) 287. § (1) bekezdésében a „jutalékok” szövegrész helyébe a „javadalmazások” szöveg,
g) Harmadik könyv címében, Nyolcadik rész címében, XXVI. fejezet címében, Kilencedik rész címében, XXX. fejezet címében és XXXII. fejezet címében a „biztosításközvetítők” szövegrész helyébe a „biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek” szöveg,
h) 167. alcím címében a „biztosításközvetítői” szövegrész helyébe a „biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői” szöveg,
i) 369. § (2) bekezdésében a „Biztosításközvetítői tevékenységet” szövegrész helyébe a „Biztosításközvetítői tevékenységet biztosító vagy biztosításközvetítő részére” szöveg,
j) 369. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „b) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pontjában” szöveg,
k) 170. alcím címében és 172. alcím címében a „biztosításközvetítő” szövegrész helyébe a „biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy” szöveg,
l) 171. alcím címében és XXXIII. fejezet címében a „biztosításközvetítőkkel” szövegrész helyébe a „biztosításközvetítőkkel és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel” szöveg,
m) 398. § (4) bekezdésében az „e) pont eb) alpontjában” szövegrész helyébe az „a) pont ab) alpontjában” szöveg
lép.
214. § A Bit.
a) 79. §-ában a „kontrollrendszer” szövegrész helyébe az „ellenőrzési rendszer” szöveg,
b) 94. § (2) bekezdésében az „ellenőrzési rendszer” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzési rendszer” szöveg,
c) 116. § (3) bekezdésében a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel” szöveg,
d) 244. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontjában a „belső audit,” szövegrész helyébe a „belső ellenőrzési feladatkör és” szöveg,
e) 286. §-ában a „Felügyelet tájékoztatja a biztosítót” szövegrész helyébe a „Felügyelet tájékoztatja a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát” szöveg,
f) 291. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában, 129. alcímében, 317. § (1)–(4) bekezdésében, 319. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, továbbá 319. § (2) és (3) bekezdésében a „szanálási” szövegrészek helyébe a „feltőkésítési” szöveg,
g) 299. §-ában a „Civil tv. 11. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/G. § (2) bekezdésében” szöveg,
h) 393. § (2) bekezdésében és 406. § (2) bekezdésében az „éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig” szövegrész helyébe a „féléves jelentést a tárgyfélévet követő félév 60. napjáig, az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig” szöveg,
i) 439. § c) pontjában a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9) bekezdés” szöveg
lép.
215. § Hatályát veszti a Bit.
a) 153. § (4) bekezdése,
b) 439. § g) pontja.
216. § Nem lép hatályba a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény 48. §-a és 49. § (5) bekezdése.
217. § Nem lép hatályba az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény 26. alcíme.
218. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 22–26. §, 28. §, 76. §, 79. § (3) bekezdése, 81. §, 82. § (1) bekezdése, 84. § (2), (5) és (6) bekezdése, 87. § q) pontja, 88. § c) pontja, 124. §, 142. § (2) bekezdése, 169. §, 194. §, 202. §, 205. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2–5. §, a 8–10. §, 13. §, 18. § és a 21. § 2018. január 3-án lép hatályba.
(4) A 11. § (1) bekezdése, 12. §, 17. §, 20. §, 31–63. §, 65–67. §, 77. § (1) és (3) bekezdése, 84. § (3) és (8) bekezdése, 86. §, 89–110. §, 114–116. §, 118. §, 119. §, 121. §, 122. §, 125. §, 131. §, 133. § és a 2. melléklet 2018. január 13-án lép hatályba.
(5) A 77. § (2) és (4) bekezdése, 79. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 80. §, 82. § (2) bekezdése, 84. § (1) és (7) bekezdése, 85. §, 87. § p) pontja, 140. §, 141. §, 142. § (1) és (3)–(8) bekezdése, 145–147. §, 150–152. §, 155. §, 156. §, 157. § (1) bekezdése, 158–163. §, 165–168. §, 171–181. §, 183–193. §, 195–197. §, 200. §, 201. §, 203. §, 204. §, 205. § (2)–(4) bekezdése, 206. §, 209. §, 210. §, 212. §, 213. §, 215. § és a 4. melléklet 2018. február 23-án lép hatályba.
(6) A 27. §, 30. § és a 182. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 78. § és 87. § b) pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.
219. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
c) a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
d) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2366/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
e) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk,
f) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
g) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv.
A Tpt. 23. számú melléklete a következő 20. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:)
„20. az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank.”
1. A Hpt. 1. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:
„16. Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank”
2. A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő l) alponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„l) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
1. A Bit. 4. melléklet B) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
(Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:)
„4. A határozott idejű kockázati életbiztosítások kivételével, amennyiben a biztosító az életbiztosítási termékismertetőben számokat közöl a biztosítási szerződésben rögzített kifizetéseken túli esetleges kifizetések összegéről, akkor olyan mintaszámítást kell levezetnie, amely a potenciális kifizetést három különböző kamatlábbal számolva tünteti fel. A biztosítónak egyben világos és érthető módon tájékoztatnia kell a szerződőt arról is, hogy a mintaszámítás csupán fiktív feltételezésen alapuló számítási modell, amelynek alapján a szerződő semmiféle szerződéses igényt nem támaszthat.”
„7. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez
Az általános szakmai továbbképzés ismeretanyagának minimumkövetelményei
I. Az 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágazatok szerinti biztosítási kockázatok:
a) a kínált biztosítások, ezen belül – amennyiben ezek a biztosítások ezeket lefedik – a kiegészítő kockázatok feltételeinek minimálisan szükséges ismerete;
b) a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, így például a fogyasztóvédelmi jog, a vonatkozó adóügyi jogszabályok és a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;
c) a kárigények kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
d) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
e) az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
f) a biztosítási piac minimálisan szükséges ismerete;
g) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és
h) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.
II. Biztosítási alapú befektetési termékek:
a) a biztosítási alapú befektetési termékek minimálisan szükséges ismerete, beleértve azok feltételeit és nettó biztosítási díjait, valamint adott esetben a garantált és nem garantált szolgáltatásokat;
b) a szerződők rendelkezésére álló különböző befektetési lehetőségek előnyeinek és hátrányainak minimálisan szükséges ismerete;
c) a szerződők által viselt pénzügyi kockázatok minimálisan szükséges ismerete;
d) az életbiztosítási kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások és egyéb megtakarítási termékek minimálisan szükséges ismerete;
e) a nyugdíjrendszer felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
f) a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, például a fogyasztóvédelmi jog és a vonatkozó adóügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;
g) a biztosítási piaccal és a megtakarítási termékek piacával kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
h) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
i) az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
j) az összeférhetetlenségek kezelése;
k) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és
l) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.
III. A 2. melléklet szerinti életbiztosítási ágazatok szerinti biztosítási kockázatok:
a) a biztosítások, ezen belül feltételeik, a garantált szolgáltatások és adott esetben a kiegészítő kockázatok minimálisan szükséges ismerete;
b) Magyarország nyugdíjrendszerének felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
c) a biztosítási szerződésekre alkalmazandó jogszabályok, a fogyasztóvédelmi jog, az adatvédelmi jogszabályok, a pénzmosás elleni jogszabályok, továbbá adott esetben a vonatkozó adóügyi jogszabályok, valamint a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok ismerete;
d) a biztosítási piac és egyéb vonatkozó pénzügyi szolgáltatási piacok minimálisan szükséges ismerete;
e) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
f) a fogyasztó igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;
g) az összeférhetetlenségek kezelése;
h) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és
i) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.”
