Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.13.)

2017. évi CXLVI. törvény

az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,”

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

2. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]

„10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,”

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

3. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpontjában az „öregségi nyugdíjban részesülő” szövegrészek helyébe az „öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő” szöveg lép.

4. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

4. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya;”

(2) A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés - az Mt. 215-218. §-a tekintetében - kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.”

(3) A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi hatóság hatásköre - az Mt. 215-218. §-a tekintetében - kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.”

(4) A Met. a következő 15. §-sal egészül ki:

„15. § E törvénynek az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CXLVI. törvény) 4. § (1) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a 2017. évi CXLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

5. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) II. Fejezetében az „Az iskolaszövetkezet adóalapja” alcím címe helyébe az „Az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adóalapja” alcím cím lép.

(2) A Tao. tv. 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az e §-ban foglalt, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tekintetében is alkalmazni kell.”

(3) A Tao. tv. 26. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.”

(4) Hatályát veszti a Tao. tv. 6. § (4a) bekezdése.

6. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

6. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

„b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,”

7. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

7. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.”

8. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

8. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövtv.) 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.”

(2) A Szövtv. 27. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy)

„b) öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,”

(3) A Szövtv. 29. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

(4) A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.”

9. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

9. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:)

„b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt;”

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)

„e) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszony.”

10. Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény módosítása

10. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény 5. § (2) bekezdése.

11. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A 4. § (1) bekezdése és (3)-(4) bekezdése 2018. január 2-án lép hatályba.