b) a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében;
e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalás Elleni Hivatalt, az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet, valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
f) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges;
g) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
h) a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges;
i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben, ideértve a köztartozásmentes adózói adatbázisból való törlés okát, amennyiben a törlésre köztartozás fennállása miatt került sor;
j) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek nyilvántartásával összefüggésben;
k) a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges;
l) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobilszolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
m) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.
(15) Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntető eljárás megindítása vagy lefolytatása céljából.
(16) Az állami adó- és vámhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottságnak megküldi, illetve az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
(17) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a természetes személyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetve a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetve a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik.
(18) Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy a külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – az adótitoknak minősülő adatot az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából (az arra a célra kialakított rendszer útján) közvetlen hozzáféréssel lekérdezi vagy írásbeli megkeresés útján kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.
(19) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a véglegessé vált határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet. Az adóhatóság a hónap folyamán véglegessé vált határozatokat a következő hónap tizedik napjáig elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.
(20) Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget a természetes személlyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló határozatot a megtérüléstől számított harminc napon belül, a nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék megállapítása céljából megküldi a központi nyugdíjbiztosítási szervnek.
(21) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervnek az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tárolóelemén történő elhelyezése céljából.
(22) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adó megfizetésére kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.
(23) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat (a továbbiakban: összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából, az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről – az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon – kérelemre igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.
132. § [Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása az állami támogatásokról]
(1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a) az adózó neve, székhelye, adószáma,
b) az adózónak a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,
c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozó esetén az Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerint,
d) az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint szolgáltat adatot az igénybevett kedvezmény támogatástartalmának összege alapján:
a) a félmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
b) az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c) a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d) az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e) a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f) a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.
(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 702/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a hatvanezer eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a) az adózó neve, székhelye, adószáma,
b) az adózónak a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,
c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d) az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(6) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:
a) a hatvanezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a félmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
b) a félmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c) az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d) a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e) az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f) a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
g) a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.
(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1388/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 1388/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a harmincezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(8) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a) az adózó neve, székhelye, adószáma,
b) az adózónak a 1388/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,
c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d) az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(9) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:
a) a harmincezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
b) a kettőszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a négyszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c) a négyszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a hatszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d) a hatszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a nyolcszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e) a nyolcszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.
(10) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az SA.46672. számú bizottsági határozat, valamint a Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja és 113. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az SA.46672. számú bizottsági határozat szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(11) A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a) az adózó neve, székhelye, adószáma,
b) az adózónak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,
c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(12) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:
a) a félmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
b) az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c) a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d) az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e) a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f) a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.
133. § [Adóhatósági adatszolgáltatás-támogatásról]
(1) Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig – a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából – tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetve az Szja tv. 3. § 41. pontjában meghatározott és az Szja tv. 39. § (1) bekezdése alapján igénybe vett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti.
(2) Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő kilencven napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat a kincstári monitoring-rendszerben rögzíti.
134. § [Külön megállapodás a nemzetbiztonsági szolgálattal]
Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagját érintő biztosítotti bejelentés szabályait, az adózással kapcsolatos bevallások, adatszolgáltatások rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.
135. § [Kockázatelemzési eljárás]
Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez.
136. § [A kockázatelemzés módja]
(1) A kockázatelemzés során az adóhatóság
a) az adózó által benyújtott bevallások,
b) az adatszolgáltatások,
c) az adóhatósági nyilvántartások,
d) az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok,
e) a bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint
f) a nyilvánosan elérhető adatok
összevetését és kiértékelését végzi el.
(2) A jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.
137. § [Adatkérés kockázatelemzési eljárásban]
Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban az adózó adókötelezettségét érintő adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Ha az adóhatóság az adózót ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően az e § alapján beszerzett adatokat haladéktalanul törli.
138. § [A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések]
A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság
a) támogató eljárást indít,
b) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy
c) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.
139. § [Támogató eljárás]
(1) Az adóhatóság a támogató eljárás keretében
a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve
b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
(2) A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét.
(4) A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.
140. § [Felhívás önellenőrzésre]
(1) Az adóhatóság az adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg vagy valószínűsít.
(2) Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza
a) az adózó nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b) az önellenőrzésre felhívással érintett időszakot és adónem megjelölését,
c) vállalkozói tevékenységet nem folytató természetes személyek esetében a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján számított adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, a befizetendő adót, valamint az adatok alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokat, továbbá az eltérés összegét,
d) egyéb adózók esetében a benyújtott bevallás, illetve adatszolgáltatás, valamint az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok eltérését.
(3) Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.
(4) Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított harminc nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.
(5) Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő harmincadik napig, a kiutalás határideje szünetel.
141. § [Hatósági adómegállapítás (adat)bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás alapján]
(1) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)
a) a regisztrációs adót,
b) az Áfa tv.-ben meghatározott esetekben az általános forgalmi adót,
c) a Jöt.-ben meghatározott esetekben a jövedéki adót.
(2) Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját, a belföldi gépjárművek adóját, továbbá – ha az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a települési adót.
(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetékekről szóló törvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő hatvan nap.
(4) Az adókivetés, adókiszabás az adózó (adat)bejelentése, bevallása, illetve adatszolgáltatás alapján történik.
(5) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá – ha törvény előírja – az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz.
(6) Ha az adózó (adat)bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,
a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót vagy
b) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(7) Az önkormányzati adóhatóság az adót – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.
(8) Helyi kivetéses adó esetében az adózó adatbejelentését – az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül – módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés során feltárt tényállás alapján állapította meg.
142. § [Adóellenőrzés hatósági adómegállapításnál]
(1) Az (adat)bejelentés, bevallás adatai alapján hozott határozat esetében vagy az (adat)bejelentés, bevallás elmaradása esetén az adómegállapításhoz való jog elévüléséig adóellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hoz határozatot az adóhatóság, ha az (adat)bejelentés, bevallás adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel vagy az adózó (adat)bejelentési, bevallási kötelezettségét elmulasztotta.
(2) Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja elő.
(3) A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.
143. § [Döntés illetékkedvezményről, illetékmentességről határozatkiegészítéssel]
(1) Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak véglegessé válását megelőzően az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak.
(2) A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.
144. § [Utólagos adómegállapítás]
(1) Az adóhatóság utólag, határozatban állapítja meg az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adómegállapítás esetén hatvan nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját, adózói észrevétel esetén a jegyzőkönyvre tett észrevétel beérkezésének napját kell tekinteni.
(2) Nincs helye utólagos adómegállapításnak, ha az adót vagy a költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni.
145. § [Utólagos adómegállapítás végelszámolás, illetve megszüntetés esetén]
(1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő harminc nap.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő tizenöt nap.
(5) Ha a cégbíróság az állami adó- és vámhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetve arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Ha cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított hatvan napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a bíróság által nyilvántartandó jogi személy hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, az e § szerinti eljárás(ok) végleges befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
(7) Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről, a működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor.
146. § [Határozat utólagos adómegállapításról]
(1) Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal
a) adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra, kivetéses helyi adó esetén adóévenként elkülönítve állapítja meg a bevallott, helyi adóban adatbejelentés alapján korábban megállapított, valamint bevallani vagy adatbejelentésben bejelenteni elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a következő időszakra átvihető követelés különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit,
b) az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a – kivetés útján megállapított helyi adó kivételével – jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését,
c) teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről.
(2) Ha a nem természetes személy adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg, valamint a 145. § (1) bekezdése szerinti esetben.
147. § [Adómegállapítás az adózó halála esetén]
(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.
(2) Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról.
(4) A (3) bekezdés szerinti tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható.
(5) Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.
148. § [Adómegállapítás év közben]
(1) Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, ha az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.
(2) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt harminc nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, e kötelezettséget attól az időponttól számított tizenöt napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.
149. § [Adómegállapítás vita esetén]
Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a természetes személy a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető (munkáltató) és a természetes személy között vita van.
150. § [Az adózó minősítési eljárása]
Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő harminc napon belül minősíti, amelynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó az elektronikus azonosítását követően minősítését lekérdezheti.
151. § [Jogutód minősítése]
Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor saját maga és valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha a jogutód vagy valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését. Ha a jogutód a jogelőd adózó kockázatos minősítése miatt válik kockázatos adózóvá, úgy a kockázatos adózói minősítés egyéves időtartamát a jogelőd kockázatos adózóvá minősítésének kezdő időpontjától kell számítani.
152. § [Adózói minősítés elleni jogorvoslat]
Ha az adózó vitatja a 150. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított kilencven napon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, amelyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.
153. § [A megbízható adózó]
(1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:
a) legalább három éve folyamatosan működik, vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének három százalékát, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,
c) a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
e) nem rendelkezik ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással,
f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám törlés hatálya alatt,
g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság – ideértve a jövedéki bírságot is – összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének egy százalékát,
h) nem minősül kockázatos adózónak, és
i) a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a nyilvánosan működő részvénytársaságot, amely az (1) bekezdés b)–i) pontjában foglalt együttes feltételeknek megfelel.
(3) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.
(5) A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó.
154. § [Megbízható adózói kedvezmények]
(1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés száznyolcvan napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.
(3) A megbízható adózó – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság a 64. § (1) bekezdésében foglalt esetben harminc napon belül utalja ki.
(4) A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság húsz napon belül utalja ki.
155. § [A megbízható adózó szankcionálása]
(1) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának ötven százaléka.
(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, a 215. § (3)–(4) bekezdése szerint kiszabható adóbírság felső határának ötven százaléka.
(3) Nem alkalmazható az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás, illetve adókülönbözet-megállapítás esetén, amely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.
156. § [Automatikus fizetési könnyítés megbízható adózó részére]
(1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat – az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus fizetési könnyítés).
(2) Az automatikus fizetési könnyítésről az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül határozatot hoz, amelyet elektronikus úton kézbesít.
(3) Az automatikus fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a másfél millió forintot. Ha a megbízható adózó az automatikus fizetési könnyítés feltételeinek nem felel meg, úgy kérelmét az állami adó- és vámhatóság az általános szabályok szerint bírálja el.
(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési könnyítés érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.
(5) A megbízható adózó automatikus fizetési könnyítési kérelmének helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
157. § [A kockázatos adózó]
(1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében a következő feltételek legalább valamelyike fennáll:
a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,
b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,
c) szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,
d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben,
e) kényszertörlési eljárás alatt áll,
f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,
g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság – ideértve a jövedéki bírságot is – összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát,
h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált határozatban mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.
(2) A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontja szerinti esetben a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egyéves időtartamba a felszámolás, végelszámolás ideje nem számít bele.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.
(4) A csoportos adóalany kockázatos adózónak minősül, ha legalább egy tagja kockázatos adózó.
158. § [Kiutalási határidő kockázatos adózónál]
A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje hetvenöt nap. A kockázatos adózóra a 64. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
159. § [Az ellenőrzési határidő kockázatos adózónál]
Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik.
160. § [A késedelmi pótlék kockázatos adózónál]
(1) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 209. § (1) bekezdésében foglalt késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.
161. § [Adóbírság, mulasztási bírság kockázatos adózónál]
(1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának harminc százaléka.
(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának százötven százaléka.
162. § [Adóbírság, mulasztási bírság szabályainak alkalmazása]
Ha a 155. § (1) és (2) bekezdése és a 161. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.
163. § [Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás]
(1) Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését.
(2) Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott eljárását szükség esetén kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.
(3) Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja.
(4) Ha a kérelmet az adóhatóság teljes mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
(5) Az adóhatóság az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül új eljárást folytathat le, ha az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott eljáráshoz képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az eljárásra az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új eljárás nem indítható, ha az elrendelése feltételeinek meglététől számított hat hónap eltelt.
(6) Az állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás esetén az ügyintézésre nyitva álló határidő kilencven nap.
164. § [A feltételes adómegállapítás általános szabályai]
(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére – az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján – a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.
(2) Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő
a) szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónem tekintetében sem,
b) kizárólag számviteli kérdést érintő kérelem.
(3) Egy kérelemként nem terjeszthető elő jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem.
(4) Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.
(5) A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető, és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(6) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elektronikus úton, az adóigazgatási eljárásról szóló kormányrendelet szerinti tartalommal nyújtható be.
(7) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet.
165. § [A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem és az előzetes konzultáció díja]
(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:
a) ötmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén nyolcmillió forint,
b) tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén nyolcmillió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenegymillió forint.
(2) Ha az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A díjat a kérelem benyújtásakor hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén az adópolitikáért felelős miniszter – nyolcnapos határidő tűzésével – a díj hiánytalan megfizetésére hívja fel az adózót.
(4) A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj nyolcvanöt százalékát a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére. A sürgősségi eljárás határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díj különbözetét a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére.
(5) Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként ötszázezer forint.
166. § [Ügyintézési határidő feltételes adómegállapításnál]
(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje kilencven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(2) Az adózó a kérelmében kezdeményezheti kérelme sürgősségi eljárásban történő elbírálását. Az ügyintézési határidő ebben az esetben hatvan nap, amely harminc nappal meghosszabbítható.
(3) Ha az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani.
167. § [A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elutasítása]
A feltételes adómegállapításra irányuló kérelmet el kell utasítani, ha
a) a kérelem nem felel meg a 164. § (1)–(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek;
b) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;
c) a kérelemmel érintett ügyletre vonatkozóan közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban;
d) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;
e) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli;
f) a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy az adózó joggyakorlata eddig sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
168. § [Jogorvoslat feltételes adómegállapításnál]
Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, az közigazgatási perben támadható meg.
169. § [Az ellenőrzésre, kiutalásra vonatkozó különleges szabályok]
(1) A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat véglegessé válásától számított tizenötödik nap elteltéig.
(2) A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában benyújtott bevallásban igényelt költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidő kezdő napja nem lehet korábbi, mint a feltételes adómegállapításról hozott határozat véglegessé válásától számított 16. nap.
170. § [A feltételes adómegállapítás kötőereje]
(1) A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 173. § szerinti eljárásban.
(2) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező.
(3) A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
171. § [Tartós feltételes adómegállapítás]
(1) Az adózó a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a (3) bekezdésben megjelölt adóévekben való alkalmazhatóságának megállapítását, ha
a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább kettőszáz fő, vagy
b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben – az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg – legalább egymilliárd forint.
(2) Ha az adózó a kérelem benyújtásakor nem felelt meg az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek, vagy az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás – a kiadmányozásának időpontjától kezdődően – csak a jogszabályváltozás figyelembevételével alkalmazható. Ebben az esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs helye.
(3) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy
a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy
b) a kérelem benyújtását követő három adóévre
vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.
(4) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát – a (2) bekezdés kivételével – jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti.
172. § [Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem]
(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján.
(2) Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem.
(3) E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
173. § [A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása]
(1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja
a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat véglegessé válását követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti,
b) a határozat kötőerejének – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabbítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor, vagy
c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat az adóhatóságra kötelező.
(3) Az adópolitikáért felelős miniszter eljárására – ha e § másként nem rendelkezik – a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni.
174. § [A szokásos piaci ár megállapításának általános szabályai]
(1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.
(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetve többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetve többoldalú eljárást választ.
(3) A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adó- és vámhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a kétoldalú, illetve a többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához elegendőek.
(5) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály szerinti nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók – kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással – a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő.
(6) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtható be.
(7) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet.
175. § [A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció igazgatási szolgáltatási díja]
(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor kettőmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(2) Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a díj összegének nyolcvanöt százalékát vissza kell téríteni.
(3) Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.
176. § [Valódiságvizsgálat]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az adóigazgatási rendtartás ellenőrzésre irányadó szabályainak megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja.
(2) Az állami adó- és vámhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
177. § [Ügyintézési határidő]
(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást százhúsz nap alatt kell lefolytatni. A határidő két alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(2) Az ügyintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele. Ha ezek eredményeként az eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az ügyintézési határidő az ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában újrakezdődik. Erről az állami adó- és vámhatóság értesíti a kérelmezőt.
178. § [A kérelem elutasítása]
A kérelmet el kell utasítani, ha
a) a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;
b) a kérelmező által közölt tényállás hiányos és a hiánypótlásra megállapított határidő is eredménytelenül eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár meghatározásához nem elegendőek;
c) adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez;
d) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
e) kétoldalú, illetve többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg és az adózó nem kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;
f) az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra, és a kérelmező a költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg;
g) a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását érintő megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve, ha az adózó kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;
h) Magyarországnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménye, vagy az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;
i) az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség; vagy
j) az adózó – a kétoldalú, illetve a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett – egyoldalú eljárást kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami adó- és vámhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága visszautasítja, vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét kétoldalú, illetve többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.
179. § [Jogorvoslat]
A szokásos piaci ár megállapításáról, a megállapítás módosításáról, illetve érvényességének meghosszabbításáról, valamint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem elutasításáról hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
180. § [Ellenőrzésre és önellenőrzésre vonatkozó különös szabály]
(1) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától
a) a szokásos piaci árat megállapító határozat véglegessé válásától számított hatvan nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt vállalkozások már megkötötték, vagy
b) a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig.
(2) A határozat véglegessé válásától számított hatvan napon belül az adózó a határozatban foglaltaknak megfelelően önellenőrzést végezhet, ha a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően a szerződés vagy egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.
181. § [A szokásos piaci ár megállapításának kötőereje]
(1) A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtásának napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válásának napja.
(2) Kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok megállapodása alapján a határozat kötőereje a kérelem benyújtása előtti időszakra is kiterjedhet, feltéve, ha ez az időszak
a) ellenőrzéssel le nem zárt,
b) el nem évült és
c) az illetékes hatóságok megállapodásának megkötésekor folyamatban lévő – ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező – ellenőrzéssel nem érintett
időszak.
(3) A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat véglegessé válását követően megállapítható, hogy
a) a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;
b) a kérelmező a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítja meg a szokásos piaci árat;
c) a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények jelentősen változnak és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, amely a szokásos piaci ár megbízhatóságát kétségessé teszi;
d) a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot ennek megfelelően módosítják; vagy
e) a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek és a kérelmező a határozat módosítását nem kezdeményezte.
(4) A szokásos piaci árat megállapító határozat kizárólag a kérelmező, valamint a kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ármegállapítási eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében bír kötőerővel.
(5) A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem alkalmazható.
182. § [A szokásos piaci ár megállapítása érvényességének meghosszabbítása]
(1) A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három évre meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdésétől eltérően a határozat hatálya nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni.
(3) A határozat hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat hatályának lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni.
(4) A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
183. § [A szokásos piaci ár megállapításának módosítása]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a határozatot az abban meghatározott hatályossági időn belül az adózó kérelmére határozatban módosítja.
(2) A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem a kérelmező rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak.
(3) A módosítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
184. § [Eltérő szabályozás]
A belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Unió valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó, a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2008/9/EK tanácsi irányelv) alapján érvényesíthető kérelmével (a továbbiakban: adó-visszatéríttetési kérelem) kapcsolatos ügyben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
185. § [Visszatérítésre jogosult adóalany]
(1) Belföldön letelepedett adóalany az a személy, aki, amely abban az időszakban, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik, az Áfa tv. alkalmazásában belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany. Nem jogosult a visszatéríttetési eljárásban igényt előterjeszteni az a belföldön letelepedett adóalany, aki, amely
a) kizárólag olyan, az Áfa tv. 85. és 86. §-ában és 87. § a) pontjában meghatározott tevékenységet végez, amely az általános forgalmi adó levonására nem jogosítja,
b) alanyi adómentességet választott, vagy
c) kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül az Áfa tv. XIV. fejezete szerint.
(2) A visszatéríttetés tagállama – Magyarország kivételével – az Európai Unió azon tagállama, amelyben a hozzáadottérték-adót az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyra az ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították.
(3) A visszatéríttetési időszak a visszatéríttetés tagállama által a 2008/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének megfelelően meghatározott időszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik.
(4) A hozzáadottérték-adó fogalmára az Áfa tv. 258. § (1) bekezdését és 9. számú mellékletét kell alkalmazni.
186. § [A visszatéríttetési kérelem benyújtásának határideje]
(1) Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember harmincadikáig az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő.
(2) A kérelemben közölt információkat az adózó az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is megjelölheti. Ha a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a kérelemben foglalt információt milyen nyelven vagy nyelveken kell megjelölni, a kérelmet az e tagállam rendelkezésének megfelelő nyelven vagy nyelveken kell kitölteni.
(3) A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az (1) bekezdés szerinti formában, a jogszabályban megállapított kötelező adattartalommal és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő.
(4) Ha a visszatéríttetés tagállama a 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkében foglaltakat alkalmazza, és erről az állami adó- és vámhatóságot a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 904/2010/EU tanácsi rendelet) 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesíti, a benyújtottság feltétele a tevékenységek 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkének megfelelő megjelölése is.
(5) A benyújtottnak minősülő kérelem érkeztetésének tényéről és időpontjáról az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton, haladéktalanul értesíti.
187. § [A kérelem elutasítása]
(1) A kérelmet az állami adó- és vámhatóság az érkeztetésének napjától számított tizenöt napon belül elutasítja, ha az adózó a 185. § (1) bekezdésében meghatározott bármely kizáró feltétel hatálya alá tartozik.
(2) A kérelem az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más okból nem utasítható el, hiánypótlásnak, az eljárás felfüggesztésének az elsőfokú eljárásban nincs helye.
(3) A kérelmet elutasító határozatot az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton közli az adózóval.
188. § [Eljárás a visszatéríttetési kérelem alapján]
(1) Ha a kérelem elutasításának a 187. § (1) bekezdésében megjelölt okból nincs helye, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét az érkeztetéstől számított tizenöt napon belül a 904/2010/EU tanácsi rendelet 48. cikk (3) bekezdése szerint továbbítja a visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának.
(2) Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, de a visszatéríttetési időszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, e tényről és az adószám törlésének – és ha ismert, az új adószám megállapításának – időpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejűleg, elektronikus úton tájékoztatja.
(3) A kérelem továbbítása ellen jogorvoslati eljárásnak kérelemre nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelem továbbítását követően az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején belül hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem továbbítása jogszabályba ütközött, erről elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállamának illetékes hatóságát és ezzel egyidejűleg az adózót is.
189. § [Kiigazítási nyilatkozat]
(1) Ha a 186. § (5) bekezdése szerinti elektronikus értesítést követően az adó- visszatéríttetési kérelemben megjelölt levonható arány az Áfa tv. 123. §-ának és az 5. számú mellékletének alkalmazásával kiigazításra kerül, az adózónak módosítania kell a kérelemmel érvényesített összeget.
(2) A módosítást az adózó a kiigazítással érintett adó-visszatéríttetési időszakot követő naptári évben előterjesztett adó-visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatban (kiigazítási nyilatkozat) érvényesítheti.
(3) Kiigazítási nyilatkozat előterjesztésére szolgáló elektronikus űrlapra, a nyilatkozatban közölt információ nyelvi követelményeire a 186. § (1)–(2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A kiigazítási nyilatkozat akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az e bekezdésben meghatározott formában, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén és a jogszabályban meghatározott kötelező adattartalommal terjeszti elő.
(4) A benyújtottnak minősülő kiigazítási nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság érdemi vizsgálat nélkül, elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a kérelemben megjelölt visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának és ezzel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót a nyilatkozat érkeztetésének tényéről, időpontjáról.
190. § [Eljárás csoportos adóalanyiság esetén]
A csoportos adóalanyiság időszaka alatt, illetve a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan előterjesztett visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) esetén a 185. § (1) bekezdése alkalmazásában a tag minősül belföldön letelepedett adóalanynak. A tag mint belföldön letelepedett adóalany visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) 188. § (1)–(2) bekezdése szerinti továbbításával egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát arról, hogy
a) a tag – kérelem előterjesztésekor érvényes, illetve a visszatéríttetési időszakra vonatkozó – magyarországi hozzáadottértékadó-azonosítója csoportazonosító szám, és
b) a tag a visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) előterjesztésére a csoportos adóalanyiságtól függetlenül jogosult.
191. § [Részletes szabályok]
Az adó-visszatéríttetési kérelem, valamint a 189. §-ban meghatározott kiigazítási nyilatkozat kötelező és választható adattartalmát, formátumát, kitöltésének módját jogszabály állapítja meg.
192. § [Eltérő szabályozás]
(1) Az Áfa tv.-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (a továbbiakban e fejezetben: kérelem) kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján folytatott eljárásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben – az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 15. §-ában foglalt rendelkezések kivételével – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany e törvény szerint elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, választása szerint jogosult elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz (változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával bejelenti.
193. § [Elektronikus levélcímen való kapcsolattartás]
E fejezet alkalmazásában elektronikus levélcímen való kapcsolattartás:
a) az elektronikus kapcsolattartástól különböző olyan kapcsolattartási mód, amely esetén
aa) az állami adó- és vámhatóság a kérelemmel kapcsolatos döntését és egyéb értesítését a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátva az adózó kérelmében megjelölt elektronikus levélcímére küldi meg, illetve
ab) az adózó azon beadványát, amelyet nem a letelepedés tagállamának adóhatósága útján terjeszt elő az állami adó- és vámhatósághoz, az adózó a kérelmében megjelölt elektronikus levélcímről az állami adó- és vámhatóság által kijelölt elektronikus levélcímre küldi meg;
b) ha az adózó vagy képviselője a kérelem beérkezése napján
ba) rendelkezik elektronikus azonosítási szolgáltatással, és ezt az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette, az eljárásban az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint kell eljárni,
bb) nem felel meg a ba) alpontban meghatározott feltételnek, az eljárásban az adózó választása szerint az elektronikus kapcsolattartás vagy az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályai szerint kell eljárni.
194. § [Eljárás a kérelem alapján]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a 193. § b) pont ba) alpontjában foglaltaknak megfelelő adózó kérelmének az Áfa tv. 251/D. § (2) bekezdése szerinti beérkezése tényéről és időpontjáról az adózót a beérkezés napját követő kettő napon belül értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az adózót a főbb eljárási szabályokról, így különösen a határidőkről és a hatósággal való kapcsolattartás módjairól.
(2) A 193. § b) pont bb) alpontja szerinti adózó esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti értesítést és tájékoztatást elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg az adózónak. Ebben az esetben az állami adó- és vámhatóság a 193. § a) pont ab) alpontja szerinti elektronikus levélcíméről, valamint arról is tájékoztatja az adózót, hogy nyilvántartása szerint sem az adózó, sem a képviselője nem felel meg a 193. § b) pont ba) alpontjában foglalt feltételnek.
(3) Az adózó a 193. § b) pont bb) alpontja szerinti választását a kérelem beérkezésének napját követő tizenöt napon belül, elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján közli az állami adó- és vámhatósággal. Ha az adózó az elektronikus kapcsolattartás választásáról nyilatkozott, az adózónak vagy képviselőjének a kérelem beérkezésének napját követő harminc napon belül elektronikus azonosítási szolgáltatásra regisztrálnia kell, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz bejelent. A választásra, illetve az azonosítási szolgáltatásra való regisztrációra előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4) Ha az adózó a (3) bekezdés szerinti választásáról nyilatkozatot nem, vagy késedelmesen tesz, illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy képviselője nem, vagy késedelmesen teljesíti, a kérelemmel kapcsolatos elsőfokú eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályait kell alkalmazni.
(5) Ha az adózó a kérelemben megjelölt elektronikus levélcím megszűnését az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti, a bejelentést követően az eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályai nem alkalmazhatók. A bejelentést követően az állami adó- és vámhatóság döntéseit, egyéb értesítéseit postai úton közli az adózóval, az adózó beadványait postai úton vagy személyesen közli az állami adó- és vámhatósággal.
(6) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése hiányában a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy az adózó kérelemben megjelölt elektronikus levélcímén a kapcsolattartás technikai vagy egyéb okból nem lehetséges (a továbbiakban: sikertelen közlés), az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a sikertelen közlés megállapítását követően kell alkalmazni. A sikertelen közléssel érintett döntést, egyéb értesítést az állami adó- és vámhatóság a sikertelen közlés tényének megállapításáról szóló döntéssel egyidejűleg, postai úton közli az adózóval. A sikertelen közlés tényének megállapítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7) Elektronikus levélcímen való kapcsolattartás esetén
a) az állami adó- és vámhatóság 193. § a) pont aa) alpontjának megfelelően elküldött döntését, egyéb értesítését az elküldés napjától számított ötödik napon kell közöltnek tekinteni; illetve
b) az adózó 193. § a) pont ab) alpontjának megfelelően elküldött beadványát az állami adó- és vámhatósághoz való beérkezése napján kell benyújtottnak tekinteni.
(8) Az állami adó- és vámhatóság a döntése, egyéb értesítése közlésének napjáról, illetve a beadvány benyújtása napjáról az adózót elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján haladéktalanul értesíti.
195. § [Önellenőrzés elbírálása határozattal]
Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított tizenöt napon belül – ellenőrzés lefolytatása nélkül – határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor, vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.
196. § [Visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján]
(1) Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést – a döntésben foglalt eltérésekkel – e § rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés közzétételének, illetve kézbesítésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült.
(3) A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy
a) az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át,
b) hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az adózó az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított kilencven napon belül az adóhatóságnál igazolja.
(4) Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig és a visszatérítést elrendelő határozat esetén a véglegessé válást követően – e határozat végleges megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig – végrehajtási cselekményt nem foganatosít.
(5) Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve – ha az a tényállás tisztázásához szükséges – az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire, amelyre az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta.
(6) Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság – az adó visszatérítésével egyidejűleg – a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat véglegessé válásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat véglegessé válásának napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított harminc napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályozott visszatérítésre – a 65. § kivételével – egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
197. § [Áfa-visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján]
(1) Általános forgalmi adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény érvényesítésére a 196. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Az adózó az (1) bekezdés szerinti igényét a levonási jog keletkezése időpontját magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak – az Európai Unió Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül benyújtott – önellenőrzésével érvényesítheti.
(3) Ha az adózónak az önellenőrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendő adója csökkenése vagy a – levonási jog keletkezése időpontjában hatályos Áfa tv.-nek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett – visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától – vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének napjától – az önellenőrzés benyújtásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet.
(4) A (3) bekezdés szerinti visszatérítést – amelyre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni – az önellenőrzés benyújtásának napjától számított harminc napon belül kell kiutalni.
(5) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott önellenőrzések az Air. 92. § b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősülnek.
(6) A 196. § (3) bekezdés a) pontja szerinti áthárításnak minősül az is, ha az adózó – a levonási tilalomra tekintettel – a támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további költségvetési támogatást kapott.
(7) A (2) bekezdés szerint érvényesített levonható adót az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásának napjával, a (3) bekezdés szerint számított kamatot az adózó bankszámláján való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A Számv. tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.
198. § [Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése]
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és
b) átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett adóra,
c) a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,
d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.
(4) Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
(5) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.
(6) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(7) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(8) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(9) Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor megbízható adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
199. § [Automatikus részletfizetési kedvezmény]
(1) A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül.
(2) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen kettőszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb hat hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
200. § [Pótlékok fizetési könnyítés esetén]
(1) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani:
a) a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
b) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot.
(2) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pótlékot határozatban kell közölni, egyebekben arra a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
201. § [Adómérséklés]
(1) Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a kifizető által a természetes személytől levont adó- és járuléktartozás, valamint a beszedéssel megállapított adó kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést – az adózó teljesítőképességéhez mérten – az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
(4) Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.
202. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülése]
(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
(2) Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi.
203. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása]
(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
(2) Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.
(3) Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a másodfokú adóhatósági határozat véglegessé válásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(4) A bíróság által jogerősen megállapított
a) csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §),
b) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése,
c) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás,
d) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás, vagy
