e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §)
esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha
a) az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy
b) az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg.
(6) Az adó megállapításához való jog elévülése a (4) és az (5) bekezdés szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.
(7) Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal tizenkettő hónappal meghosszabbodik, ha
a) a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében,
b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy
c) az adóhatósági határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság
új eljárás lefolytatását rendeli el.
(8) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat kézbesítése tekintetében helyt ad a kézbesítési kifogásnak, nyugszik az adómegállapításhoz való jog elévülése a határozat kézbesítettnek minősülésétől a kézbesítési kifogásnak helyt adó végzés véglegessé válásáig.
(9) Ha hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, az adó megállapításához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés véglegessé válásának időpontjáig nyugszik.
204. § [Végrehajtáshoz való jog korlátozása vagy megszüntetése]
Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
205. § [Elévülés kölcsönös egyeztetési eljárásnál]
(1) Kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.
(2) A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
(3) A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.
206. § [A késedelmi pótlék fizetési kötelezettség]
(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában – a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével – adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.
(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az illeték törlésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) és (4) bekezdése, illetve a 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.
(5) A késedelmi pótlék – az adóhatósági megállapítás kivételével – a késedelem napján végrehajtható.
207. § [A késedelmi pótlék felszámítása és előírása]
(1) Az adóhatóság külön döntés meghozatala nélkül, illetve az adóhiányt megállapító határozatban felszámítja, és az adószámlán előírja a késedelmi pótlékot.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.
208. § [A késedelmi pótlék alapja]
(1) A késedelmi pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.
(2) A késedelmi pótlék alapját csökkenti
a) az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás),
b) az a tartozás, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett.
(3) Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapját nem csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege.
(4) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezéseit a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
209. § [A késedelmi pótlék mértéke]
(1) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(2) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.
210. § [A késedelmi pótlék mérséklése és törlése]
(1) Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban – hivatalból vagy kérelemre – az adó esedékességét követő napnál, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy záró napjaként.
(2) A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye.
(3) Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a késedelmi pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság határozatban dönt.
211. § [Az önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség]
(1) Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.
(2) Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
(3) Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha
a) a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti,
b) a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti.
212. § [Az önellenőrzési pótlék mértéke]
(1) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.
(2) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
(3) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.
(5) Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.
213. § [Az önellenőrzési pótlék mérséklése, elengedése]
Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.
214. § [Az önellenőrzés jogkövetkezménye]
Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
215. § [Az adóbírság alapja, mértéke]
(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását.
(2) Nem állapítható meg adóbírság
a) a természetes személy terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett;
b) az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után.
(3) Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka.
(4) Az adóbírság mértéke az adóhiány kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
(5) Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.
216. § [Feltételes adóbírság kedvezmény]
Ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.
217. § [Az adóhiány]
(1) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, továbbá ha az önkormányzati adóhatóság az adót (adat)bejelentés, bevallás, közhiteles nyilvántartás vagy az építésügyi hatóság e törvény szerinti adatszolgáltatása alapján vetette ki.
(3) Ha az adóhatóság adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmiadó-hiány.
218. § [A munkáltató (kifizető) és a természetes személy kötelezése adóhiány esetén]
(1) Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.
(2) Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a természetes személy terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.
(3) Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a természetes személytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.
219. § [Az adóbírság mérséklése, a kiszabás mellőzése]
(1) Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető vagy kiszabása mellőzhető.
(2) Az adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél az ügy összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, illetve azt, hogy a körülményekből megállapíthatóan az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
(3) Nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
220. § [Általános bírságszabály]
(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
(3) A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
221. § [Hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazása]
(1) Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével
a) a bevallási, adatbejelentési, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs kötelezettségének nem teljesítése,
b) a bevallási, adatbejelentési, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, (változás)bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,
c) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése
esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.
(4) Az adóhatóság mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.
222. § [Az üzletlezárás akadályozása]
(1) Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha üzletének lezárását akadályozza.
(2) Ha az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárást elrendelő határozatban meghatározott napjai számának és a bírság adózóra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti legmagasabb mértékének szorzata.
(3) Az üzletlezárás akadályozásáért, illetve meghiúsításáért az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak alapján adózónak nem minősülő személy is szankcionálható.
223. § [A munkáltató kijelölésére vonatkozó szabály megsértése]
Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem kerül sor, a munkaviszony valamennyi – az Mt. szerinti – munkáltatója az általános bírságszabály szerint szankcionálható.
224. § [Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában]
A természetes és nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.
225. § [A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése]
(1) Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.
(2) Ha az adózó a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.
(3) Az adózó ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési kötelezettségét hibásan, hiányosan, illetve valótlan adattartalommal teljesíti.
(4) Nem lehet be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot kiszabni, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában bevallási kötelezettségének eleget tett.
(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó vagy hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott vagy a hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal teljesített bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának és a bírság (1), illetve (3) bekezdésben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.
226. § [Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése]
(1) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének negyven százalékáig terjedő, de természetes személy adózó esetében legalább kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
(2) Ha az adózó
a) a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, vagy
b) a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett, illetve a hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan bejelentett áru értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
(3) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKAER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
227. § [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
(4) Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.
(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állt.
228. § [Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése]
(1) Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha
a) a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
b) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.
(3) Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.
229. § [Általános forgalmi adó összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése]
Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.
230. § [Nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetén]
(1) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kettőmillió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettségnek az ismételt mulasztás miatt hozott határozat közlését megelőzően történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
(2) Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.
231. § [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]
(1) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után húsz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.
(2) A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.
232. § [Az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megsértése]
Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett ötven százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetve megfizetni elmulasztott adó összege.
233. § [A készpénzfizetési szabály megsértése]
(1) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 114. § (3) bekezdésének megsértése esetén a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.
(2) A 114. § (3) bekezdésének megsértésével teljesített fizetés jogosultja, ha a szabálytalan fizetést elfogadja, a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.
234. § [A pénztárgéppel összefüggő szabályok megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság
a) a forgalmazó terhére a pénztárgép forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a pénztárgép forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, engedélyezettől eltérő pénztárgép forgalmazása esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,
b) a pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) ötszázezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
235. § [Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel és az AFE-val összefüggő szabályok megsértése]
Az állami adó- és vámhatóság
a) a felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli AFE forgalmazása, a felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követően az AFE továbbforgalmazása, továbbá a felügyeleti szolgáltatói engedélytől eltérő AFE forgalmazása, felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli szolgáltatásnyújtás, felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követő szolgáltatásnyújtás esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki a forgalmazó, illetve a szolgáltatásnyújtó terhére,
b) az automataberendezés üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a természetes személy kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
236. § [A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele]
Ha az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 464/A. §-a alapján mentesül a jogosulatlanul igénybevett adókedvezménnyel kapcsolatos adókülönbözet megállapítása alól, a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege tizenöt százalékának megfelelő, de legalább százezer forint mértékű mulasztási bírságot fizet, kivéve ha bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.
237. § [Mérlegelési szempontok bírságkiszabásnál]
(1) A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli
a) az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát,
b) az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá
c) azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
(2) A körülmények okszerű mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése esetén a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható.
238. § [A mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátja]
A jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre.
239. § [Lefoglalás adószám hiánya miatti bírságolásnál]
Ha az adóhatóság a természetes személy vagy nem természetes személy adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áru és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a mulasztási bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.
240. § [A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem szabályszerű teljesítése esetén történő lefoglalás]
Ha az állami adó- és vámhatóság az EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áru és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.
241. § [Lefoglalásra vonatkozó közös szabályok]
(1) A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli. A határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
242. § [A lefoglalt ingóság értékesítése]
(1) Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a mulasztási bírságot a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg.
(2) Az áru értékesítéséből származó összegnek a mulasztási bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.
243. § [A jármű visszatartása]
(1) Ha az állami adó- és vámhatóság a hatósági zár megőrzési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja.
(2) A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(3) Ha a külföldi fuvarozó az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, az állami adó- és vámhatóság a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.
(4) E § alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző,
a) belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,
b) járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy, valamint
c) az a) pontban foglaltak szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi természetes személy vezetője.
244. § [Áru hatósági felügyelet alá vonása]
(1) Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).
(2) A hatósági felügyelet alá vonás az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.
(3) A zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott áru hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egy példányát a helyszínen az ellenőrzésben közreműködő személynek adja át.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és – ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzése nem az állami adó- és vámhatóság által fenntartott raktárban történik – a végzést és az ennek alapjául szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli.
(6) A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogással élhet, amelyet a felettes szerv bírál el. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(7) A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági felügyelet alá vont áru – annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon – megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt.
(8) Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy a (7) bekezdésben foglaltakat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.
(9) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról hozott végzést annak kiadmányozásától számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli.
(10) Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja, a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a szállítás, rakodás, raktározás költségei, valamint – ha terhére az állami adó- és vámhatóság az intézkedés alapjául szolgáló jogszabálysértés miatt bírságot állapított meg – a bírság pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.
(11) Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti.
(12) Ha a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan a (10) bekezdésben meghatározott határidőn túl igazolja, és az árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a (10) bekezdésben meghatározott összegek levonását követően fennmaradó része az áru felett rendelkezési joggal bíró személyt illeti. Ha az értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.
245. § [Üzletlezárás elrendelése]
(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó
a) be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy
d) a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt.
(3) A kiszabott bírságról és a lezárásról az állami adó- és vámhatóság határozata ellen benyújtott fellebbezésnek a lezárás végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.
(4) A lezárás akadályozása esetén az állami adó- és vámhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(5) A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. A lezárás akadályozása esetén az adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(6) Ha az adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a (4) bekezdésben foglaltakat a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.
(7) A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi alapszükségletek, így különösen az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozza, mely a településen egyébként más módon nem érhető el.
(8) A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságnak vizsgálatakor az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott szempontokat mérlegeli.
246. § [Az adószám törlése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha
a) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,
e) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy,
f) azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,
g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja – a felhívás kézbesítésétől számított harmincnapos határidő tűzésével – a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről határozattal dönt. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság az adószám törlésével egyidejűleg, ugyanazon határozatban a közösségi adószámot is törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető.
(4) Ha az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséről. Az eljárásra és a csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre az e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozat véglegessé válásának megállapítását követő napon
a) a cégjegyzékbe bejegyzett adózó esetében a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll,
b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében,
c) a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat véglegessé válásának időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.
(7) A cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószámnak az (1) bekezdés c)–e) pontjában foglaltak szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg. Egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását közvetlenül az állami adó- és vámhatóságtól kérheti, ha
a) az adószám törlésének oka már nem áll fenn,
b) az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta, vagy
c) a törlést az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint kezdeményező szerv ehhez hozzájárul.
(8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.
(9) A cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószám – függetlenül attól, hogy az adószám törlésére milyen okból került sor – ismét megállapítható, ha az adózónál felszámolást rendeltek el. Az adószám megállapításának napja nem lehet korábbi, mint a felszámolás kezdő napja.
247. § [Jogkövetkezmények alóli mentesülés]
(1) Az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint járt el.
(2) Az adóhiány megfizetése alól az adózót nem mentesíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak szerint járt el.
248. § [Tevékenység végzéséhez szükséges bejelentés]
(1) Aki adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenteni.
(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja – az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően az adótanácsadói, az adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult.
(3) Az (1) bekezdés és a 250. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a nyilvántartásba vételt végző szervezethez az egységes Kormányzati Portálon közzétett tájékoztatóban meghatározott címre kell megküldeni.
249. § [Szakértői nyilvántartás vezetése]
(1) Az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult bejelentést tevőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult természetes személy a 248. § (1) bekezdése szerint bejelentést tett és rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkezett változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését és az időszerű tájékoztatást szolgálja.
(2) Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartása – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott – hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány kiállításához szükséges fényképet a nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételi eljárásban a hatósági igazolvány elkészítésének időtartamáig kezeli.
(4) A nyilvántartásban szereplő adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.
(5) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén a (3) és (4) bekezdést nem kell alkalmazni.
250. § [Tevékenység végzése határon átnyúló szolgáltatás keretében]
(1) A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek bejelenteni.
(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentőt nyilvántartásba veszi, amely nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.
(4) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentés alapján esetenként állapítja meg.
251. § [Szakértői nyilvántartásba történő felvétel]
(1) Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) A bejelentési és nyilvántartásba vételi eljárásra a Szolg. törvény 21–25. §-át és 27–28. §-át az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
252. § [Tevékenység végzésétől történő eltiltás és nyilvántartásból való törlés]
(1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltja annak a természetes személynek,
a) aki az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének nem tett eleget,
b) aki az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzés teljesítéséről szóló bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tett eleget,
c) aki a bejelentés és a nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás során valótlan adatot közölt,
d) aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be,
e) akit bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
f) akit bíróság a nyilvántartás szerinti tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,
g) akit jogerős bírói ítélet cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett,
h) akinek nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján kezdeményezték.
(2) Az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
a) akinek a nyilvántartásba vételt végző szervezet az (1) bekezdés alapján az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltotta,
b) aki az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenységének megszüntetését bejelentette,
c) aki elhunyt.
253. § [Igazgatási szolgáltatási díj]
A bejelentéssel és a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési kérelmének elbírálásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
254. § [Tevékenység folytatása során lefolytatandó ellenőrzés]
(1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentéssel érintett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vett személy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 252. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatra irányulhat.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételi eljárásban a hatóság végleges döntéséig vagy a nyilvántartásba vétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban a hatóság végleges döntéséig kezeli.
255. § [Szakértői nyilvántartás adattartalma]
(1) A nyilvántartás – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – a természetes személy következő adatait tartalmazza:
a) nyilvántartási szám,
b) természetes személyazonosító adatok,
c) lakcím, levelezési cím,
d) hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,
e) a szakképesítés megnevezése, a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
f) adószakértők esetében az egyetemi vagy főiskolai végzettség megnevezése, az egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
g) adószakértők esetében a tevékenység végzéséhez szükséges – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott – a szakképesítés megszerzését követően, a 248. § szerinti bejelentést megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett szakmai gyakorlat megszerzésének helye, időtartama, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezése, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,
h) szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése, és annak bejelentése.
(2) A nyilvántartás tartalmazhatja a bejelentő önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba vett bejelentő személy
a) telefonszámát,
b) elektronikus elérhetőségét,
c) egyéb szakképesítések megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
d) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusát, valamint fokozatát.
(3) A határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységet folytató személyek esetében a nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat tartalmazza.
(4) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő neve, születési neve, anyja születési neve, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői hatósági igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.
(5) A nyilvántartást végző szervezet a nyilvántartásba vett személyek nyilvános adatait az egységes Kormányzati Portálon a nyilvántartásba vételt követően nyilvánosságra hozza.
(6) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig őrzi meg.
(7) Az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységet folytató személyek nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartás vezetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.
256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
Az állami adó- és vámhatóság
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.
257. § [Kezdő vállalkozások támogatása]
Az állami adó- és vámhatóság a kezdő vállalkozásnak – figyelemmel tevékenységének jellegére – az adószámának megállapítását követő harminc napon belül szóban vagy írásban ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről és személyes kapcsolatfelvételt (mentorálást) kezdeményez, amelynek célja az adókötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtás. A mentorálási időszak a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított hat hónap. A mentorálásban történő részvétel önkéntes.
258. § [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]
Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, amelynek keretében az adózó vagy képviselője számára az állami adó- és vámhatóság vezetője által meghatározott ügyek intézését biztosítja. A rendszerbe történő bejelentkezéshez az adózónak vagy képviselőjének ügyfélazonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges kódú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználó névvel és jelszóval kell rendelkeznie.
259. § [Adatlekérdezési lehetőség biztosítása]
Elektronikus azonosítását követően
a) az adózó az adószámlája adataihoz, valamint a 123. § (2) bekezdése szerinti adataihoz,
b) a munkáltató (kifizető) az általa jogszabályban meghatározott adatokról teljesített bejelentés és az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallás adataihoz,
c) a természetes személy adózó a b) pont szerinti saját magára vonatkozó adatokhoz,
d) az adózó az elektronikus számlaadat-szolgáltatás teljesítése során általa megküldött számlák, valamint mindazon, más adózó által kibocsátott számlák – ugyanezen számlaadat-szolgáltatás útján teljesített – adataihoz, amelyeken vevőként szerepel,
e) az adózó bevallásának feldolgozottsági adataihoz
ingyenesen hozzáférhet.
260. § [Köztartozásmentes adózói adatbázis működtetése és közzététele]
A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek
a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;
b) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott és el nem évült tartozása;
c) az adózó nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett;
d) csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési illetve felszámolási eljárás alatt nem áll;
e) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;
f) adó megfizetésére kötelezettnek nem minősül.
261. § [Megbízható adózók közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített adózók nevét, adószámát.
262. § [Egyéni vállalkozók bevallási adatainak közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság a bevallási adatok alapján, a bevallási határidőt követő harminc napon belül a honlapján adózónként közzéteszi az egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatait, valamint adófizetési kötelezettségét.
263. § [Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során véglegessé vált határozatban természetes személyek esetében tízmillió forintot, más adózók esetében százmillió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. E § alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adóhatóság határozata, ha a kereset megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.
264. § [Nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele]
Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak az adózónak nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek, amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a százmillió forintot, természetes személy esetében nettó módon számítva a tízmillió forintot meghaladja.
265. § [Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait – feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el – a közzétételtől számított két év elteltével törli.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
(3) Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a terhére megállapított, végleges közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
266. § [Egyéb közzétételek]
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók
aa) nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét,
ab) közül a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot, valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező határozat véglegessé válásának napját,
ac) közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén e választás tényét, a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját,
b) azt a tényt, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos általános forgalmi adóalanyt is) az Áfa tv. 88. § (1) bekezdése alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját,
c) azon adózó nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám (csoportazonosító szám) törlésére utalással, amely adózó adószámát az állami adó- és vámhatóság a 227. § vagy a 246. § alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat véglegessé válásától az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig,
d) az általa nyilvántartott adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező, valamint a c) pont hatálya alá tartozó azon adózó nevét, elnevezését, adószámát, csoportazonosító számát (adószámát, csoportazonosító számát a törlésre utalással), amely adózóval szemben az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével,
e) az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző természetes személy kivételével az adózónak a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ szerinti ÖVTJ-kódokon bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit,
f) a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás nevét, adószámát, az ilyenként való nyilvántartásba vétel dátumát, és a nyilvántartásból való törlés dátumát, valamint e társaságok projekttársaságainak nevét és adószámát,
g) folyamatosan azon adózónak a rendelkezésre álló azonosító adatait, aki vagy amely bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget,
h) az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés regisztrációs számát és az üzemeltetési helyét,
i) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényben meghatározottak szerinti közzétételi kötelezettségének teljesítését,
j) az állami adó- és vámhatóság engedélye alapján utólagos illetékfizetésre jogosult gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, az engedély számát és időbeli hatályát,
k) az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó, valamint a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választó – kivéve a Magyar Honvédséget és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveket – az adóhatóság nyilvántartásában szereplő foglalkoztatottainak létszámát,
l) folyamatosan azon adózónak a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, aki áfabevallási kötelezettségének több mint két – egymást követő, a rá irányadó – bevallási időszakon keresztül nem tesz eleget,
m) az általa nyilvántartott reklámadó-kötelezettséget teljesítő, illetve reklámadó fizetési kötelezettség hiányáról nyilatkozó reklámközzétevő adóalanyok nevét és adóazonosító számát,
n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát.
267. § [Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről]
Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.
268. § [A Kormány számára adott felhatalmazások]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1. a változásbejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályait;
2. az adóbevallás kijavításának szabályait;
3. az évente küldendő adószámla kivonat készítésének, előállításának, adószámla vezetésének részletes szabályait;
4. a bizonylatok, igazolások kiállításának, nyilvántartásának rendjét;
5. az adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás tartalmát;
6. az adóhatósági igazolás és az adóigazolvány kiadásának részletes szabályait;
7. a hatósági bizonyítvány kiállításának határidejét;
8. a köztartozásmentes adózói adatbázis működtetésének és közzétételének részletszabályait;
9. a térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait;
10. a menedékes felügyeleti szolgáltatásra és a menedékes felügyeleti szolgáltató kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat;
11. az adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az Európai Unió állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő szabályokat;
12. az adófizetési biztosíték megállapítására, teljesítésére és visszafizetésére, illetve felszabadítására vonatkozó részletes szabályokat;
13. a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes feltételeit, valamint a döntési eljárás részletes szabályait;
14. a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait;
15. az adószám törlésre vonatkozó részletszabályokat, valamint
16. az adóteljesítmény megállapításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a menedékes felügyeleti szolgáltatót rendeletben jelölje ki.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét végző szervezetet rendeletben jelölje ki.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket, amelyek alapján
a) a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül,
b) az adózók kiemelt adózónak minősülnek,
rendeletben határozza meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
b) az egészségbiztosítási szerv,
c) a rehabilitációs hatóság,
d) az állami foglalkoztatási szerv és
e) a munkaügyi hatóság
részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadással érintett, az 50. §-ban meghatározott havi adó- és járulékbevallásban szereplő adatok körét, az adatátadás részletes szabályait, így különösen az adatátadás határidejét és gyakoriságát rendeletben állapítsa meg.
269. § [Az adópolitikáért felelős miniszter számára adott felhatalmazások]
(1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok adattartalmát rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Unió más tagállamában érvényesíthető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelme, kiigazítási nyilatkozata adattartalmára, formátumára, kitöltésének módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, részletes szabályait, valamint a nyilvántartás vezetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a (3) bekezdés szerinti bejelentési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével összefüggő eljárásért, a nyilvántartásból való törlésért, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásáért, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(7) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a 107. § (2) és (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének időpontját rendeletben állapítsa meg.
(8) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy
a) az automataberendezések üzemeltetői adókötelezettségeinek, az automataberendezés és az AFE üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésének,
b) a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, visszatérítésének,
c) az AFE műszaki követelményeinek, üzemeltetésének és szervizelésének, az AFE által rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának, a felügyeleti szolgáltatókat tanúsító független tanúsító szervezet tevékenységének, a felügyeleti szolgáltatói szerződésnek, valamint a felügyeleti szolgáltató felelősségének,
d) a felügyeleti szolgáltatóval szemben támasztott követelményeknek, a felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárásért és az engedély módosításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fizetésének, a felügyeleti szolgáltató regisztrációjának, a felügyeleti szolgáltatás minimális tartalmának, a hatósági árnak és annak alkalmazási feltételeinek részletes szabályait rendeletben határozza meg.
(9) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, nyilvántartások
a) adóhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásának,
b) másolásának,
c) elektronikus úton történő ellenőrzésének
módjára és az adóhatóság rendelkezésére bocsátandó fájlok adatszerkezetére vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat rendeletben szabályozza.
(10) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER hatálya alá tartozó termékértékesítést, termékbeszerzést és egyéb célú termékmozgatást, az EKAER működésével kapcsolatos szabályokat, az EKAER hatálya alóli mentesülés eseteit, valamint a kockázati biztosítékkal kapcsolatos szabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, a személyes adatok kivételével a bejelentendő adatok körét, a bejelentésre kötelezettek körét, a bejelentési kötelezettség teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
(11) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.
270. § [Hatálybalépés]
(1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 229. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 256. § 10. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.
271. § [Átmeneti rendelkezések]
(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.
(3) A 227. §-t abban az esetben kell alkalmazni, ha a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
(4) E törvény rendelkezéseit vagyonszerzési illeték megállapítására irányuló eljárás során a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adó- és vámhatóság tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni.
(5) Ha az elhunyt természetes személy adójának megállapítása e törvény hatálybalépését megelőzően megtörtént, úgy az örökösöket kötelező külön határozat meghozatalára irányuló eljárást a 2017. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.
(6) Ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, illetve pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(7) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően, a hatálybalépést megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2017. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(8) E törvény hatálybalépésekor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján folyamatban lévő adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési eljárást, illetve fokozott adóhatósági felügyeleti eljárást az állami adó- és vámhatóság megszünteti.
(9) E törvény hatálybalépésekor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján folyamatban lévő, az adószám alkalmazásának felfüggesztésére, valamint a bevallási vagy adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-felfüggesztést követően, az adószám törlésére irányuló eljárást az állami adó- és vámhatóság megszünteti.
(10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart.
(11) Ha az adószám felfüggesztést követő törlését az állami adó- és vámhatóság e törvény hatálybalépését megelőzően, a bevallási vagy adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt rendelte el, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását közvetlenül az állami adó- és vámhatóságtól kérheti. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.
(12) E törvény rendelkezései nem érintik a 2017. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.
(13) E törvény alkalmazásában a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel (egyezménnyel) esik egy tekintet alá a hatálybalépést megelőzően más jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) is.
(14) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát e törvény hatálybalépését megelőzően törölte, az adószám ismételt megállapítására irányuló kérelem elbírálása során a 246. § (7) bekezdését kell alkalmazni.
(15) A 247. § rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől, az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatók tekintetében lehet alkalmazni.
(16) Az 1. melléklet 1.24. pontja szerinti, 2018. január 1-jén érvényes külföldi számlaszámokat az adózó 2018. január 31-éig az állami adó- és vámhatósághoz írásban, formanyomtatványon bejelenti.
272. § [Kamatjövedelmet érintően levont forrásadóhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit.
(2) A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik.
(4) Az adózó a (3) bekezdés szerinti kérelméhez csatolja
a) az azonosításának,
b) a levonás tényének, összegének,
c) a kamatjövedelem jogcímének és
d) a kamatjövedelem megszerzése időpontjának
megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét teljesíti, ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.
273. § [Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés adatszolgáltatására vonatkozó átmeneti rendelkezések]
(1) A 107. § (2) és (3) bekezdése szerinti kötelezettség az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megállapított időponttól terheli az üzemeltetőt.
(2) Ha a 107. § (4) bekezdése szerinti szerződést az automataberendezés üzemeltetője a menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést a menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségének megszűnéséig
a) az automataberendezés üzemeltetője – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató részére huszonnégy havi – ha a szerződés megkötése óta legalább tizenkettő hónap eltelt, abban az esetben tizenkettő havi – felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget megfizet;
b) rendes felmondással nem szüntetheti meg.
(3) Az automata üzemeltetője mentesül a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettség alól, ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy az automataberendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából a menedékes felügyeleti szolgáltató részére havonta, a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig átadja
a) az automataberendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára,
b) az automataberendezések regisztrációs számára és
c) az automataberendezések üzemeltetési helyére
vonatkozó, változással érintett adatot.
(5) A menedékes felügyeleti szolgáltató az adatszolgáltatás keretében kapott adatokat az üzemeltetővel kötött menedékes felügyeleti szolgáltatói szerződés megszűnésével törli.
274. § [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetéséhez kapcsolódó rendelkezés]
Az állami adó- és vámhatóság által 2018. január 1-jét megelőzően a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer használatához kiadott ügyfélazonosító számok továbbra is használhatóak.
275. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
(1) E törvény 106. § (5) és (10) bekezdése, 107. § (5), (7) bekezdése és (8) bekezdés d) pontja, 108. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 106. § (9) és (10) bekezdése, 107. § (5), (7) bekezdése és (8) bekezdés d) pontja, valamint 108. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(3) E törvény 6. § (8) bekezdése, 16–18. §-a, 29. §-a, 36. §-a, 37. § (1)–(4) bekezdése, 39–44. §-a, 47. §-a, 49. § (1) bekezdése, 52. § (4) bekezdése, 78. §-a, 115–122. §-a, 141. § (1) bekezdése, 184–194. §-a, 256. § 6. pontja, 1. melléklete, 2. melléklet B/3.1. és 3.3. pontja – az Áfa tv.-nyel, illetve a Számv. tv.-nyel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv,
b) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. december 19-i 2006/138/EK tanácsi irányelv,
c) a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/8/EK tanácsi irányelv,
d) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/117/EK tanácsi irányelv,
e) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv.
1. Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó
1.1. nevét (elnevezését), rövidített cégnevét,
1.2. természetes személy adóazonosító jelét,
1.3. külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
1.4. címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit,
