Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.23.)

(5) Az önkormányzat részletes tájékoztatót, valamint a konkrét árverésre vonatkozóan a jog gyakorlásának bejelentéséhez szükséges egyedi ellenőrző kódot kap. Az önkormányzat a legmagasabb vételi ajánlat vonatkozásában az árverés lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az erre vonatkozó szándékát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy az EÁF erre kialakított menüpontjában, az ott szereplő adatok kitöltésével, valamint a tájékoztató levélben jelzett ellenőrző kód megadásával jelzi.

(6) Az árverés nyertesének a vételár-különbözetet az árveréstől - ha pedig az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, annak véglegessé vált elbírálásától - számított 8 napon belül átutalás útján kell megfizetnie a végrehajtói számlára. Az adó- és vámhatóság a vételár megfizetésére végzéssel 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

(7) Ha az elektronikus ingatlanárverés nyertese a vételárat határidőben, halasztás engedélyezése esetén a meghosszabbított határidő lejártáig nem fizeti meg, a befizetett előleget elveszíti. Az ingatlan második, és további elektronikus árverésein a fizetést elmulasztó nyertes nem árverezhet. Ha az ingatlant az újabb árverésen alacsonyabb áron adták el, mint amennyi a fizetést elmulasztó árverési vevő ajánlata volt, a fizetést elmulasztó árverési vevő vételár-különbözet címén köteles saját ajánlata és az alacsonyabb összegű vételár közötti különbözetet megfizetni. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. A vételár-különbözet megfizetésére az állami adó- és vámhatóság a fizetést elmulasztó vevőt a 103. § szerinti határozattal kötelezi. A fizetést elmulasztó árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni.

46. A sikertelen árverés

92. § Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az e törvényben meghatározott azon legalacsonyabb vételárat, amelyen az adott vagyontárgy értékesítésre kerülhet,

b) ingóárverés esetén az árverési vevő a vételárat nem fizette meg és az ingóságra folytatott további árverezés sem vezetett eredményre, vagy

c) ingatlanárverés esetén az árverési vevő a vételár-különbözetet az e törvényben meghatározott határidőn belül nem fizette meg.

47. A meghiúsult árverés

93. § (1) Meg kell hiúsítani a kitűzött árverést, ha

a) a végrehajtó az árverés megkezdését megelőzően vagy az árverés folyamán - de legfeljebb a vagyontárgy értékesítéséig - olyan törvénysértő intézkedést, mulasztást észlel, amely az árverés megtartása, vagy tovább folytatása esetén az árverés későbbi megsemmisítésére adna okot,

b) olyan körülmény merült fel, amely az árverés lefolytatásának törvényi akadályát képezi,

c) olyan el nem hárítható, súlyos rendzavarás történik, amely miatt az árverést megkezdeni vagy folytatni nem lehetséges, vagy

d) utólag a felettes szerv az árverést megsemmisítette.

(2) A meghiúsult árverést úgy kell tekinteni, mintha meg sem tartották volna.

48. Ingóság, ingatlan visszaadása az adósnak

94. § (1) Ha az ingóságot, illetve az ingatlant nem sikerült a végrehajtás során értékesíteni és a 68. §, a 82. §, valamint a 89. § szerinti újabb árverések kitűzésétől sem várható sikeres értékesítés, továbbá azok tulajdon- vagy kezelői jogának átruházására a 23. § alapján egyezséget nem kötöttek, a vagyontárgyat a foglalás alól fel kell oldani, illetve intézkedni kell a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

(2) Az ingóság foglalás hatálya alóli feloldása esetén az adóst fel kell hívni arra, hogy az ingóság feloldásáról rendelkező végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedjen az ingóság elszállítása iránt. Ha az adós a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a végrehajtó az ingóság további őrzését megszünteti, és intézkedik annak karitatív célú felhasználása, megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedések költségét az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság.

X. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI ÉS IDEIGLENES BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS KERETÉBEN FOGANATOSÍTOTT VÉGREHAJTÁSI CSELEKMÉNYEK SZABÁLYAI

49. Az érvényesítés közös szabályai

95. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő végzések végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a biztosítási intézkedés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az általános közigazgatási rendtartás alapján a behajtást kérő hatóság által hozott, meghatározott dolog ideiglenes biztosítási intézkedésként, illetve biztosítási intézkedésként történő zár alá vételét vagy lefoglalását elrendelő döntését az állami adó- és vámhatóság a Vht. zárlatra vonatkozó szabályai alkalmazásával hajtja végre.

96. § (1) A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, egyúttal felhívja az adóst, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse meg. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja. Ha az adós, illetve képviselője nincs jelen, a végrehajtó a végzést a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak, illetve képviselőjének.

(2) Biztosítási intézkedés keretében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adóst megillető költségvetési támogatást, ideértve az adó-visszaigénylést és az adó-visszatérítést, a pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzésben meghatározott kötelezettség erejéig külön végzésével zárolhatja. A zárolt összeg felett az adós rendelkezési joga a biztosítási intézkedés időtartama alatt szünetel.

(3) A biztosítási intézkedés foganatosítása nem veszélyeztetheti az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését, valamint nem járhat az adós gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenítésével.

(4) A jármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása a jármű foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalásával történik.

(5) Az ingatlan lefoglalása végett az adóhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra az 52. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak.

(6) Nem foganatosítható a biztosítási intézkedést elrendelő végzés a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak tekintetében a különleges védelem időtartama alatt.

(7) Az adóhatóság a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el (a továbbiakban: zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti adóhatósági felhívás teljesítéséből adódó intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési megbízásokat a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalomról szóló rendeletében meghatározott határidők szerint teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése - a hatósági átutalás és az átutalási végzés kivételével - megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel és zárolás iránti másik adóhatósági felhívással való viszonyában pedig a teljesítés sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a pénzforgalmi szolgáltató a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalomról szóló rendelete rendelkezései szerint sorba állítja a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.

(8) A pénzforgalmi szolgáltató a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja az adóhatóságot arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós még le nem foglalt vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is ennek megfelelően kell eljárni.

(9) A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.

(10) Jövedelem akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs. A jövedelemre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.

97. § (1) Biztosítási intézkedés esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, költségvetési támogatás zárolásával, követelés lefoglalása és jövedelem letiltása esetén az elkülönített számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóhoz intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot azonban - e törvény romlandó dolgok értékesítésére vonatkozó szabályai alkalmazásával - ilyenkor is értékesíteni kell.

(2) Az ideiglenes biztosítási vagy biztosítási intézkedés végrehajtása során zárolt pénzösszeget az egyéb tartozásokra indított végrehajtás során az adóhatóság elszámolhatja, illetve a lefoglalt vagyontárgyat értékesítheti abban az esetben is, ha az ideiglenes biztosítási intézkedéssel vagy a biztosítási intézkedéssel érintett ügyben a kielégítési jog még nem nyílt meg, de az egyéb tartozásokra indított végrehajtás más végrehajtási cselekményekkel nem fejezhető be eredményesen.

50. A biztosítási intézkedés hatálya

98. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés alapján foganatosított végrehajtási cselekményeket a végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

51. A biztosítási intézkedés megszüntetése

99. § (1) Az adóhatóság a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számláján, betétjén a pénzforgalmi szolgáltatónak kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van, továbbá akkor is, ha az adós a biztosítandó összegre más, egyéb megfelelő biztosítékot nyújt.

(2) Az adóstól átvett, illetve az eljárás során befolyt összeget a kielégítési végrehajtás hatályának beálltáig a kötelezettségre nem lehet elszámolni, azt - a zárolt költségvetési támogatás kivételével - a végrehajtói számlán kell kezelni.

100. § Fel kell oldani a lefoglalt vagyontárgyakat, ha a biztosítási intézkedést megszüntették.

101. § A biztosítási intézkedés végrehajtása során felmerült költségek végrehajtási költségként történő felszámítása a kielégítési végrehajtás hatályának beálltát követően 8 napon belül történik. Végrehajtási eljárás hiányában a felmerült költségek felszámítására és érvényesítésére nem kerül sor, azokat az adóhatóság viseli.

XI. FEJEZET

HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG A TARTOZÁS MEGFIZETÉSÉÉRT

52. Kötelezettségét elmulasztó személy fizetésre kötelezése

102. § Ha az adóhatóság az adóst megillető jövedelmet, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a követelés, illetve a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt.

103. § Az adóhatóság a 112. § szerinti jutalék megfizetésére a behajtást kérőt, a 65. § (9) bekezdés, a 70. § (8) bekezdés, a 82. § (5) bekezdés, a 90. § (3) bekezdés, illetve a 91. § (7) bekezdés szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevőt, a 90. § (4) bekezdés és a 113. § (3) bekezdés szerinti költség megfizetésére az árverés nyertesét, illetve a behajtást kérőt, valamint a 48. § (4) bekezdés szerinti adótartozás megfizetésére a harmadik személy kötelezettet határozattal kötelezi.

XII. FEJEZET

MEGKERESÉS ALAPJÁN FOLYTATOTT VÉGREHAJTÁS

53. Adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása

104. § Adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során az I-XI. Fejezet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

105. § (1) A behajtást kérő megkeresése alapján

a) természetes személy esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye, egyéni vállalkozó esetében a székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adó- és vámhatóság

jár el, kivéve, ha törvény a tartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.

(2) Külföldi természetes személy esetén a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság, ha az illetékes önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés a) pontban megjelölt illetékességi okok sorrendje alapján nem határozható meg.

(3) Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adó- és vámhatóság folytatja le.

(4) Ha ugyanazt az ingóságot (ideértve az üzletrészt és az értékpapírt is) vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az állami adó- és vámhatóság, ennek hiányában az az adóhatóság jogosult és köteles, amely a vagyontárgyat a többi adóhatóságot megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást.

(5) Ha az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően szerez tudomást, az illetékességváltozás a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát nem érinti.

106. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetve a tartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát, illetve ha a behajtást kérőt törvény valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, ennek eredménytelen megtételét követő 30 nap elteltével elektronikus úton megkeresi a hatáskörrel rendelkező illetékes adóhatóságot behajtás végett, ha a tartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot. Törvény ennél alacsonyabb összegű értékhatárt is megállapíthat, de az nem lehet alacsonyabb 5 ezer forintnál.

(2) Ha a hátralék későbbi megfizetése igazoltan veszélyeztetett, az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte előtt soron kívül is megkereshető. Ebben az esetben a behajtási megkeresésben a kötelezettség veszélyeztetettségét az okok megjelölésével részletesen indokolni kell.

(3) Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a tartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett. Ha az önkormányzati adóhatóság végrehajtási ügyében a 36. § alapján önálló bírósági végrehajtó jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmaznia.

(4) A behajtási megkeresésben fel kell tüntetni:

a) a behajtást kérő azonosításához szükséges adatokat, valamint a behajtást kérő pénzforgalmi számlaszámát,

b) a fizetésre kötelezett nevét és adóazonosító számát, adóazonosító szám hiányában a természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartási számát és székhelyét,

c) a tartozás jogcímét,

d) a fizetési kötelezettséget elrendelő döntés számát, jogerőre emelkedésének napját, nem döntésen alapuló fizetési kötelezettséget meghatározó jogszabályhelyet,

e) a teljesítési határidőt,

f) a tartozás összegét és esetleges járulékait, és

g) annak a jogszabályhelynek pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi.

(5) Ha a behajtást kérőt törvény valamely eljárási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét a megkeresésben igazolni kell.

(6) A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos - szükség esetén kiegészített - adatok alapján indítja meg. Az adóhatóság behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van.

(7) A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.

(8) Az adók módjára behajtandó köztartozások esetén a 30. § (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye.

107. § Az állami adó- és vámhatóság 200 ezer forintot nem meghaladó tartozás esetén - a 30. § (1) bekezdése és a 32. § szerinti intézkedéseken túl - kizárólag hatósági átutalási megbízást, illetve jövedelemletiltást foganatosít a tartozás behajtása érdekében, ezek eredménytelensége esetén pedig a 113. § (3) bekezdése szerint jár el. Ha a 200 ezer forintot nem meghaladó tartozás mellett az adóst adótartozás is terheli, az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményeket is foganatosíthat. Ha az eljárás során a jelzálogjog bejegyzését követően egyéb végrehajtási cselekmény foganatosításától eredmény nem várható, az adóhatóság a jelzálogjog fenntartása mellett a 113. § (3) bekezdésében írtak szerint jár el.

108. § Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság késedelmi pótlékot nem számít fel, azzal összefüggésben felszámolási eljárást nem kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként nem jelenti be, a követeléseket behajthatatlanként nem tartja nyilván, a végrehajtásához való jog elévülését nem állapítja meg, illetve a kötelezettséggel összefüggésben mögöttes felelősséget nem érvényesít.

109. § (1) Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, akkor az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelmet az Art. fizetési kedvezményekről szóló fejezetében foglaltak szerint bírálja el azzal, hogy a tartozást kizárólag a behajtást kérő előzetes hozzájárulása alapján mérsékelheti.

(2) Az adóhatóság a mérséklésre irányuló kérelem egyidejű megküldése mellett felhívja a behajtást kérőt az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat megtételére. A behajtást kérő a felhívásra 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik. Ha a behajtást kérő nem járul hozzá a tartozás mérséklésére irányuló kérelem elbírálása során a mérsékléshez, e nyilatkozata az adóhatóságot köti. Ha a behajtást kérő határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a mérséklést nem ellenzi, vagy az adóhatóságot arról tájékoztatja, hogy a nyilatkozat megtételére nincs hatásköre, az adóhatóság a rendelkezésre álló információk alapján dönt.

(3) Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet a végrehajtás elrendelését követően a behajtást kérőhöz nyújtották be, akkor a behajtást kérő a kérelmet annak elbírálása érdekében - mérséklési kérelem esetén az előzetes hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatával egyidejűleg - haladéktalanul megküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelem kapcsán az Art. fizetési kedvezményről szóló fejezetében foglaltak szerint jár el az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

(4) A fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglaltak teljesítéséig az adóssal szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Ha az adós a fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a végrehajtást foganatosító adóhatóság a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja.

110. § (1) Az európai uniós forrásból társfinanszírozott támogatások esetében az adóhatóság fizetési kedvezményt nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tartozásra irányuló fizetési kedvezmény iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, akkor az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a végrehajtást kérő részére. Az adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény iránti kérelmet a végrehajtást kérőhöz nyújtották be, akkor erről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - a végrehajtást kérő haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.

(4) A végrehajtást kérő a kérelemre hozott döntésről annak véglegessé válását követően értesíti az adóhatóságot. A végrehajtást kérő a kérelmet elbíráló döntés megküldésével tájékoztatja az adóhatóságot a fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálását követően behajtandó tartozás pontos összegéről, illetve - fizetési könnyítés engedélyezése esetén - a végrehajtás szünetelésének időtartamáról. Ha a részére engedélyezett fizetési kedvezmény alapján fizetési kötelezettségét az adós teljesítette, a végrehajtást kérő a megkeresést visszavonja, nem teljesítés esetén ennek tényéről és a még behajtandó összegről az adóhatóságot tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik.

111. § (1) A végrehajtás szünetelésére a 16. §-ban foglaltak irányadóak. Az adós elhalálozása esetén az adóhatóság az adók módjára behajtandó köztartozás érvényesítése tárgyában folyamatban lévő behajtási eljárást a 18. § h) pont alapján megszünteti.

(2) A behajtást kérő kezdeményezésére az adóhatóság a végrehajtási eljárást felfüggeszti, illetve - a fennálló végrehajtási költségek kiegyenlítése esetén - megszünteti. Ha a behajtást kérő a felfüggesztett behajtási eljárás folytatását (felfüggesztés megszüntetését) a felfüggesztéstől számított 6 hónapon belül nem kezdeményezi, az adóhatóság a behajtási eljárást megszünteti. A megszüntetett behajtási eljárás alapjául szolgáló tartozás behajtásának ismételt kezdeményezésére a 113. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandóak.

112. § Az adók módjára behajtandó köztartozásnak a 37. § szerinti pályázat nyertese útján történő érvényesítése esetén a behajtást kérő köteles az adóhatóság felhívására a 37. § (3) bekezdés szerinti jutalék összegét megfizetni. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a jutalék összegének megfizetésére. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.

113. § (1) Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság átutalja a végrehajtást kérő által megjelölt számlaszámra. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak.

(2) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelensége esetén a kötelezettséget nem minősíti behajthatatlannak, a behajtási eljárást megszünteti. Az eredménytelenség miatt megszüntetett végrehajtási eljárás alapjául szolgáló adók módjára behajtandó köztartozás behajtása az eljárás megszüntetésétől számított egy év elteltével ismételten kezdeményezhető.

(3) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, amelyet - a 121. §-ban foglalt kivétellel - az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság az értesítésben a költség megfizetésére a behajtást kérőt felszólítja, ennek eredménytelensége esetén - a behajtást kérőt terhelő, 2 ezer forintot elérő költségtartozás esetén - végzéssel kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A végzés a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.

114. § Ha törvény másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a 12. alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

115. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Európai Bizottság által hozott, tiltott állami támogatás visszafizettetését elrendelő döntése alapján az Áht. szerint indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.

(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Bizottság visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.

(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Bizottság visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Unió Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Unió Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.

(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Bizottság a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Unió Bírósága előtt az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdés vagy 260. cikk (2) bekezdés alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adóssal kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Bizottság intézkedést, ideértve a felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot, ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adós részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.

116. § (1) A természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan vonatkozásában, amelynek az állam által történő megvásárlását kezdeményezték a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerint.

(2) Az állami adó- és vámhatóság abban az esetben jár el az (1) bekezdés szerint, ha felé az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelességének ellenőrzése érdekében írásbeli nyilatkozattétel céljából megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a lakóingatlan vonatkozásában az ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, ha arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.

(5) Az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami kezesség érvényesítésére tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel a lakóingatlan vonatkozásában tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a megvásárlásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a tényről az állami adó- és vámhatóságot értesíteni.

54. Végrehajtás az önkormányzati adóhatóság megkeresésére

117. § (1) Az állami adó- és vámhatóság - az e §-ban rögzített eltérésekkel - az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.

(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta előzetes fizetési felszólítás nélkül, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adó- és vámhatóságot a legalább 50 ezer forintot elérő tartozás végrehajtása céljából.

(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetését, ha ennek feltételei fennállnak.

(4) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adó- és vámhatóságnál.

(5) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adó- és vámhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adó- és vámhatósághoz.

(6) A 37. § szerinti feladatokat az állami adó- és vámhatóság megkeresése esetén is az önkormányzati adóhatóság végzi.

55. A hallgatói hiteltartozások behajtása

118. § (1) Ha a természetes személy hallgatói hiteltörlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Zrt. által a hallgatói hitelrendszerről szóló jogszabályban meghatározottak szerint engedményezésre került követelés tekintetében az ott meghatározott szervezet (a továbbiakban e § alkalmazásában: Szervezet) elektronikusan, elektronikus adathordozón vagy más módon megküldött megkeresésére az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Szervezet a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett természetes személy részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni.

(2) Ha az állami adó- és vámhatósági eljárásban a Szervezet teljes követelése nem térült meg, és a követelés polgári jogi érvényesítésének feltételei fennállnak, a Szervezet - az állami adó- és vámhatóság 113. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatását követően - polgári jogi eljárást indíthat.

(3) A hallgatói hiteltartozás behajtása kapcsán benyújtott fizetési kedvezmények során a 110. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

56. Végrehajtás az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott fizetési kötelezettségek esetén

119. § (1) Az általános közigazgatási rendtartás szerinti behajtást kérő hatóság döntése kapcsán lefolytatandó végrehajtási eljárás során az 53. alcím szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy a megkeresés időpontjára és a tartozás összegére vonatkozó előírás nem alkalmazható.

(2) Az általános közigazgatási rendtartás alapján megküldött megkereséshez csatolni kell azon döntést, amelynek végrehajtását elrendelte a hatóság.

(3) E kötelezettségek végrehajtása során - a behajtást kérő hatóság részben vagy egészben saját bevételét képező kötelezettségek kivételével - az adóhatóság a 108. §-ban foglaltaktól eltérően késedelmi pótlékot számít fel, azokkal összefüggésben felszámolási eljárást kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként bejelenti, gyakorolja a hitelezőket megillető jogokat, megfizeti a nyilvántartásba-vételi díjat, a követeléseket behajthatatlanként nyilvántarthatja, a végrehajtásukhoz való jog elévülését megállapítja.

(4) A (3) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettség után - a visszakövetelt álláskeresési, szociális és gyermekvédelmi ellátások, valamint a közfoglalkoztatott részére megállapított költségtérítés kivételével - az állami adó- és vámhatóság a megkeresés napjától a behajtás napjáig késedelmi pótlékot számít fel, amelyet az adóstól történő behajtását követően a megkereső hatóság által a megkeresésben megjelölt számlára utal át és a pótlék felszámításáról a behajtást kérő hatóságot a felszámítástól számított 8 napon belül értesíti. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(5) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adós a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(6) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(7) Az állami adó- és vámhatóság az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.

120. § (1) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az állami adó- és vámhatóság a 109. § alapján jár el azzal, hogy a tartozás mérsékléséhez nem szükséges a behajtást kérő hatóság hozzájárulása, a fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglaltak teljesítéséig az adóssal szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha az adós a fizetési kedvezményt megállapító döntésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a végrehajtást foganatosító adóhatóság a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával.

(2) A végrehajtási eljárás elrendelését követően a behajtást kérő hatóság részben vagy egészben saját bevételét képező kötelezettségek, valamint a külföldön jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátások behajtására irányuló tagállami megkeresés vonatkozásában benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 110. § alkalmazásával jár el.

121. § A fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve e hivatalok fizetésre kötelező döntései alapján a behajtást kérő hatóság megkeresése alapján folytatott eljárás esetén a költségeket az adóhatóság viseli.

57. Az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtásának szabályai

122. § (1) Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.

(2) Az állami adó- és vámhatóság - a (3) bekezdés szerinti eljárási bírság kilátásba helyezése mellett - felhívja az adóst a meghatározott cselekmény önkéntes teljesítésére, továbbá tájékoztatja a teljesítés elmaradásának következményeiről.

(3) Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében az adóssal szemben a 22. § alkalmazásával eljárási bírságot szabhat ki.

(4) Ha az adós jogi személy vagy egyéb szervezet, a (3) bekezdésben említett eljárási bírságot mind a jogi személlyel vagy egyéb szervezettel szemben, mind a vezető tisztségviselőjével szemben egyidejűleg ki lehet szabni.

(5) Ha az adós az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós költségére és veszélyére - akár hivatásos állományú tagjának intézkedésével vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával - elvégzi, ha

a) az adós az ismételten kiszabott eljárási bírság ellenére sem teljesítette a meghatározott cselekményt, vagy

b) a meghatározott cselekmény végrehajtása nem tűr halasztást.

123. § (1) Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki a közreműködő szervezetet.

(2) Ha a beszerzés nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezetek közül véletlenszerű kiválasztással három közreműködő szervezetet jelöl ki ajánlattételre a (3)-(8) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A közreműködő szervezetek névjegyzékébe minden Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytató személy és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) felvehető, ha a névjegyzékbe való felvételre vonatkozó kérelem előterjesztésekor szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ha az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli a közreműködő szervezetet, egyúttal törli a névjegyzékből is.

(4) A névjegyzék nyilvános, azt az állami adó- és vámhatóság negyedévente honlapján közzéteszi.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattétel érdekében az állami adó- és vámhatóság az ajánlattételre kijelölteket megkeresi, hogy 30 napon belül adjanak árajánlatot a közreműködés díjára, amely minden járulékos költséget is magába foglal. Az ajánlatban fel kell tüntetni a közreműködés jellegét, helyét és időpontját.

(6) Az ajánlattételek alapján az állami adó- és vámhatóság végzéssel azt az ajánlatot adó szervezetet jelöli ki, amelyik ajánlata alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása az adós számára a legkisebb költség felszámításával jár. A végzésnek tartalmaznia kell a kijelölt szervezetet és a közreműködés várható díját is.

(7) A közreműködő szervezetek névjegyzékéből az adóhatóság törli azt a szervezet, amely az ajánlattételi eljárásokban ismételten elmulasztotta az árajánlat benyújtását, vagy a kijelölés ellenére a végzésben foglaltakat - neki felróható okból - nem teljesítette. Az ilyen okból a névjegyzékből törlésre került szervezet a törlés napjától számított 12 hónapon belül a névjegyzékbe nem vehető fel újra.

(8) A legmegfelelőbb ajánlatot tevő szervezet végzésben meghatározott közreműködésének módját a végrehajtást foganatosító adóhatóság felügyeli az eljárás során.

124. § (1) A 122. § (6) bekezdés szerinti eljárás elvégzéséről a végrehajtást foganatosító adóhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja az eljárás megszüntetéséről.

(2) A közreműködő szervezet által kiállított számla és az eljárásról felvett jegyzőkönyv alapján az állami adó- és vámhatóság intézkedik a kifizetés iránt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kifizetett díj ki nem egyenlített végrehajtási költségnek minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság végzésben állapít meg és - önkéntes teljesítés hiányában - a pénzfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályok szerint érvényesít. A végzés a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.

125. § A 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtás során az állami adó- és vámhatóság hivatásos állományú alkalmazottai a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések megtételére jogosultak.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. Felhatalmazó rendelkezések

126. § (1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint a romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlatok tartalmára és a kiválasztásra vonatkozó részletes szabályokat.

59. Hatálybalépés

127. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 29. § (1) bekezdés i)-p) pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

60. Átmeneti rendelkezések

128. § (1) Ezt a törvényt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) Ezt a törvényt nem kell alkalmazni a 2017. december 31-ig foganatosított végrehajtási cselekmények ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása során.

129. § Az 56. alcímben foglaltak alapján kell eljárni azon tartozások végrehajtása során is, amelyek az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló fizetési kötelezettségnek minősülnek és egyben törvény az adók módjára való behajtásukat rendeli el.

130. § Azon meghatározott cselekmények végrehajtására, illetve adók módjára behajtandó köztartozások behajtására megindult és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat, amelyekben a végrehajtást 2017. december 31-én nem az állami adó- és vámhatóság folytatja, de 2018. január 1-jét követően a végrehajtás foganatosítása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik, a végrehajtást foganatosító szerv az állami adó- és vámhatóságnak az általa rendszeresített elektronikus űrlapon adja át.

131. § E törvény hatálybalépésétől az állami adó- és vámhatóság folytatja a végrehajtást az általa az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 146. § (4) bekezdése alapján 2017. december 31-éig önálló bírósági végrehajtóknak átadott és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő ügyekben. A 2017. december 31-ig a végrehajtás lefolytatására jogosult önálló bírósági végrehajtót az állami adó- és vámhatóság 2018. január 31-éig értesíti az átadási kötelezettségről.

61. A törvény hivatalos rövid megjelölése

132. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Avt.


  Vissza az oldal tetejére