„(4) A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles – ha az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet kiegészítésével az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.”
43. § Az Szja tv. „Az adó megállapítása” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A magánszemély a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást és a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelmet együtt nyújtja be. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.
(2) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.”
44. § Az Szja tv. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/B. § A magánszemély – kivéve az egyéni vállalkozót – részére az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”
45. § Az Szja tv. „Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás” alcíme a következő 12/C. és 12/D. §-sal egészül ki:
„12/C. § (1) A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetet.
(2) Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, az adóévet követő év március 15-éig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben, vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adóbevallási tervezetet papíralapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a magánszemély születési időpontját és adóazonosító jelét is. Az elektronikus úton, vagy rövid szöveges üzenetben benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság a magánszemély által a kérelem benyújtására választott kapcsolattartási formában tájékoztatja a magánszemélyt. A magánszemély elérhetőségére vonatkozó adatok kizárólag az adóbevallási tervezetek igényléséhez kapcsolódóan kezelhetőek.
(3) Az adóbevallási tervezet tartalmazza az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett,
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
b) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
c) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,
d) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény hatálya alá tartozó különadóalapot képező bevételt és annak adóját,
e) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulást.
(4) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.
(5) A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.
(6) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor – ide nem értve az (5) bekezdés és a 11/A. § (2) bekezdés szerinti esetet – úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet a magánszemély által benyújtott bevallásnak minősül.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően az adóköteles bevételt szerzett mezőgazdasági őstermelő, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be.
(8) Ha a magánszemély az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet a (4) bekezdés szerint javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a kiegészített, vagy az magánszemély által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásává. Ha a magánszemély által a bevallási határidőt követően benyújtott bevallással együtt előterjesztett igazolási kérelmet az állami adó- és vámhatóság elfogadja, az így benyújtott bevallás minősül a magánszemély adóbevallásának.
(9) Ha a magánszemély több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás minősül a magánszemély bevallásának.
(10) A magánszemély az adó megfizetésére az adóbevallás benyújtására előírt határidőig köteles. Az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. A visszaigénylésre vonatkozó adatok állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezése az adóigazgatási jogszabályok alkalmazásában költségvetési támogatás kiutalása iránti igény beérkezésének minősül. Az állami adó- és vámhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog. Amennyiben a magánszemély a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz, a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.
(11) Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, azonban az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
(12) Az Eüsztv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
(13) A magánszemély a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet vagy az adóbevallási tervezet alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel helyesbítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését.
12/D. § A magánszemély – ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet – az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben
a) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
b) fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
c) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
d) csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
e) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
f) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
g) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
h) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
i) nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett a 12/C. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot;
j) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
k) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
l) valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
m) valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előlegfizetési kötelezettsége keletkezett;
n) adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.”
46. § Az Szja tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A magánszemély adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesíti, amennyiben
a) az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli
b) az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, vagy
c) az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be.”
47. § Az Szja tv. V. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása
15/A. § Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adó- és vámhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére vagy javára.
15/B. § Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám – kamattal összefüggő különbözet esetén (ha a magánszemély adóazonosító számmal nem rendelkezik) a természetes azonosító adatainak és lakcímének – feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.”
48. § Az Szja tv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
49. § Az Szja tv. XIV. fejezete a címét követően a következő alcímmel egészül ki:
„Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
73. § (1) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
(3) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
(5) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.
(6) Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
(7) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.”
50. § Az Szja tv. a következő 94. §-sal egészül ki:
„94. § (1) A munkáltató a 2017. évre vonatkozóan munkáltatói adómegállapítást nem készít.(2) Az állami adó- és vámhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan készít bevallási tervezetet.”
51. § Az Szja tv.
1. az 1. melléklet szerinti 7. számú melléklettel és
2. a 2. melléklet szerinti 8. számú melléklettel
egészül ki.
52. § (1) Az Szja tv.
1. 1. § (1) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „adóigazgatási jogszabályokban” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdés m) pontjában az „az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „az adóbevallásban” szöveg,
3. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig” szövegrész helyébe a „benyújtásáig” szöveg,
4. 29/B. § (1b) és (1d) bekezdésében az „– adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban –” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
5. 29/B. § (1c) bekezdésében az „adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
6. 29/B. § (2) bekezdésében az „adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegálllapításhoz” szövegrész helyébe az „adóbevalláshoz” szöveg,
7. 29/B. § (2a) bekezdés záró szövegrészében az „a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „az adóbevallásban” szöveg,
8. 29/B. (6) bekezdésében a „bevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe a „bevallásban” szöveg,
9. 29/C. § (5) és (6) bekezdésében az „adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
10. 44/A. § (1) bekezdésében a „nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján” szövegrész helyébe a „nyilatkozat alapján” szöveg,
11. 44/C. § (1) bekezdésében a „nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján” szöveg,
12. 44/C. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg,
13. 46. § (1) bekezdésében az „adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
14. 50. § (1) bekezdésében, 57/A. § (2) és (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a 8. számú melléklet” szöveg,
15. 65. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „a (3)–(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit – különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is – figyelembe véve” szövegrész helyébe az „a (3)–(9) bekezdés, a 7. számú melléklet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve” szöveg,
16. 66. § (3) bekezdés b) pontjában a „bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre” szövegrész helyébe a „bekezdés és a 7. számú melléklet rendelkezéseire” szöveg,
17. 67/B. § (6) bekezdés c) pontjában az „e jövedelemből adót nem kell levonnia” szövegrész helyébe az „e jövedelemmel összefüggésben adókötelezettség nem terheli” szöveg,
18. 78/A. § (6) bekezdésében az „adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás keretében” szövegrész helyébe az „adóbevallásban” szöveg,
19. az 1. számú melléklet 7. pont 7.33. alpontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg, a „kap” szövegrész helyébe a „kap, továbbá az az összeg, amelyet a magánszemély az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint az ügyintézési határidő túllépése miatt az állami adó- és vámhatóságtól kap” szöveg,
20. 2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 3. pontjának második bekezdésében a „benyújtását, egyszerűsített bevallási nyilatkozat esetén a munkáltatói adómegállapítást követően” szövegrész helyébe a „benyújtását követően” szöveg
lép.
(2) Az Szja tv.
1. 1/B. § (4) bekezdésében, 9. § (5) bekezdésében, 15. § (2) és (3) bekezdésében, 29/B. § (4) bekezdésében, 44/A. § (5) bekezdésében, 44/B. (2) és (6a) bekezdésében, 44/D. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 44/E. § (2) bekezdésében, 44/F. §-ában, 58. § (4) bekezdésében, 65. § (2) bekezdés záró szövegrészében, 67/A. § (5a) bekezdésében, 68. § (5) bekezdésében, 77/A. § (2) bekezdés i) pontjában, (4) bekezdésében és (8) bekezdés a) pontjában, 77/B. § (9) bekezdésében, 77/C. § (9) bekezdés záró szövegrészében és (16) bekezdésében, 84/M. § (2) bekezdésében, 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpontjában, 9. pont 9.5. alpont 9.5.2. pontjában, 9.7 alpont 9.7.4. pontjában és a 9.8. alpont 9.8.1. pontjában, 5. számú melléklet V. Különleges rendelkezések fejezetben az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
2. 44/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 44/B. § (11) bekezdésében, 44/C. § (7), (7a) és (11) bekezdésében, 44/D. § (3) bekezdésében, 71. § (4) bekezdésében, 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) alfejezetben az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
3. 44/C. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, 45. §-ában, 46. § (7) bekezdésében, 49/B. § (24) bekezdésében, 63. § (7) bekezdésében, 64/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 77/B. § (9) bekezdésében, 82. § (2) és (3) bekezdésében, 86. § (3) bekezdésében, 1. számú melléklet 9. pont 9.6. alpontjában, 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 6. pontjában, IV. A járművek költsége fejezet 1. pont a) alpontjában, 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 1. pont a) alpontjában az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,
4. 27. § (2) bekezdésében, 83. § (9) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „adó- és vámhatóság” szöveg,
5. 44/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében, 44/C. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnál” szöveg,
6. 44/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 44/C. § (7a) bekezdésében az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnál” szöveg,
7. 44/B. § (2) bekezdésében az „által az adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „által az állami adó- és vámhatóságnál” szöveg,
8. 44/B. § (8) bekezdésében, 49/A. § (7) bekezdésében, 77/B. § (7) bekezdésében, 77/C. § (19) bekezdésében, 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.3 pontjában az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatóságnak” szöveg,
9. 44/A. § (3) bekezdésében, 44/C. § (5) bekezdésében, 44/C. § (8) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdés a) pontjában, 64. § (2) bekezdésében, 64/A. § (5) bekezdésében, (6) bekezdés d) pontjában, 67/B. § (6) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében, 74/A. § (3) bekezdés c) pontjában, 77/A. (8) bekezdés nyitó szövegrészében, 78/A. § (3) bekezdésében, 81/A. § (7) bekezdésében, 81/C. §-ában az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg,
10. 77/C. § (3), (5) és (7) bekezdésében az „adóhatóságnak” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg,
11. 44/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 44/C. § (7a) bekezdésében, 44/C. (8) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz” szöveg,
12. 65/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 67/A. § (4) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósághoz” szöveg,
13. 49. § (3) bekezdésében az „adóhatósághoz” szövegrészek helyébe az „adó- és vámhatósághoz” szöveg,
14. 44/C. § (10) bekezdés a) pontjában az „adóhatósága” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósága” szöveg,
15. 49/B. § (6) bekezdés g) pontjában az „állami vagy” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnál vagy” szöveg
lép.
53. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 14. §-a,
2. 15. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint” szövegrész,
3. 44/E. § (1) bekezdésében a „(munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott)” szövegrész.
54. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
1. 3. § b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. §-ának (1) bekezdésében felsorolt adóhatóságoknak” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti adóhatóságoknak” szöveg,
2. 18. § (1) bekezdésében az „az Art.-ban meghatározott feladatkörében” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott feladatkörében” szöveg,
3. 18. § (2) bekezdésében a „vezetéséhez más adóhatóság [Art. 10. § (1) bek. b)–d) pontok]” szövegrész helyébe a „vezetéséhez az Air. szerinti más adóhatóság” szöveg,
4. 39. § (4) bekezdésében az „Art.-ban meghatározott” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott” szöveg
lép.
55. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végleges döntéssel kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
56. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végleges döntéssel kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
57. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 76/B. §-sal egészül ki:
„76/B. § (1) A végrehajtást foganatosító szerv a természetvédelmi hatóság, ha a döntésében meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosításához rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel.
(2) Ha a természetvédelmi hatóság által az (1) bekezdés szerint foganatosított végrehajtás nem vezetett eredményre, a természetvédelmi hatóság a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.”
58. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 77/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság elvégzi vagy elvégezteti az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót (a továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés).”
59. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 76/B. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
60. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a meghatározott cselekmény végrehajtását a végrehajtást elrendelő hatóság foganatosítja.”
61. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény a következő 110. §-sal egészül ki:
„110. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (4) bekezdést a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
62. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató)
„b) nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének,”
63. § A Met. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § (1) Felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetve megsemmisítésének nincs helye.
(2) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat véglegessé válása után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen közigazgatási pert kizárólag semmisségre hivatkozva lehet indítani.”
64. § (1) A Met. 8/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján – erre irányuló megkeresés esetén – az állami adóhatóságnál kezdeményezi a más EGT-állam illetékes hatósága által Magyarországon letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt pénzügyi szankciót, illetve bírságot megállapító határozata végrehajtását.”
(2) A Met. 8/E. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság a 8/F. § és 8/G. §-ra is figyelemmel)
„a) a (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján kezdeményezi a részére megküldött határozatban megállapított pénzügyi szankció behajtását, vagy”
(3) A Met. 8/E. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti megkeresésre, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítésének kezdeményezésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaügyi hatóság vagy a más EGT-állam megkereső hatósága a saját állama törvényeivel, rendeleteivel és közigazgatási gyakorlatával összhangban nem tudja biztosítani a szankció, illetve bírság behajtását, vagy teljesíteni a megküldést.
(7) A munkaügyi hatóság a részére a belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot minden további alaki követelmény nélkül elismeri, és haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a határozat végrehajtásának kezdeményezésére, kivéve, ha a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási ok áll fenn.”
65. § A Met. 8/F. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság – lehetőség szerint a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül –)
„b) a végrehajtást – a munkaügyi bírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint – kezdeményezi, és a megkereső hatóságot a végrehajtás érdekében tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja.”
66. § (1) A Met. 8/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a döntés határokon átnyúló végrehajtására irányuló eljárást fel kell függeszteni, amíg a megkereső hatóság államának illetékes szerve vagy hatósága az ügyben nem dönt. A jogorvoslati kérelem benyújtásáról, valamint a felfüggesztés tényéről a végrehajtást foganatosítandó hatóság értesíti a munkaügyi hatóságot, amely erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.”
(2) A Met. 8/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A végrehajtás során érvényesített követeléssel összefüggésben behajtott költségek a végrehajtást foganatosító hatóságot illetik.”
67. § A Met.
1. 8. § (5) bekezdés b) pontjában a „valamint a jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] megsértésével” szövegrész helyébe a „valamint a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértéssel” szöveg,
2. 8/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkaügyi hatóság a végrehajtást haladéktalanul foganatosítja,” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság haladéktalanul kezdeményezi a végrehajtást,” szöveg, és az „a Ket. 137. §-ában meghatározott feltételek fennállnak” szövegrész helyébe az „az Ákr. 132. §-ában meghatározott feltétel fennáll” szöveg,
3. 8/G. § (4) és (6) bekezdésében a „munkaügyi hatóság” szövegrész helyébe a „végrehajtást foganatosító hatóság” szöveg
lép.
68. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli.”
(2) A Tao. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.”
(3) A Tao. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve nemzetközi egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.”
(4) A Tao. törvény 5. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(8b) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a 9. § (2) bekezdés f) pontját, vagy a 9. § (3) bekezdés c) és d) pontját, akkor a (8a) bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.”
(5) A Tao. törvény 5. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt e törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.”
69. § A Tao. törvény 6. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként az (5) bekezdés
b) pontja szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.”
70. § A Tao. törvény 15/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
(8) Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adó- és vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság által megállapított, a tagot emiatt terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.”
71. § A Tao. törvény 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóelőleg-kötelezettséget havonként, negyedévenként kell teljesítenie, akkor az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.”
72. § A Tao. törvény
1. 1. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg,
2. 4. § 36. pontjában az „új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi” szövegrész helyébe az „olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek” szöveg,
3. 6. § (5) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a (11) bekezdés szerinti” szöveg,
4. 22/E. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési” szövegrész helyébe a „jószág bekerülési” szöveg,
5. 26. § (11) bekezdésében az „MRP-nek” szövegrész helyébe az „MRP-nek, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának” szöveg,
6. 26/A. § (1) bekezdésében a „26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg,
7. 29/A. § (17) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
8. 30/A. §-ában a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 1–14. és 17. cikkei, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.)” szöveg
lép.
73. § Hatályát veszti a Tao. törvény 22/B. § (21) bekezdése.
74. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni.”
75. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági határozat, végleges hatósági döntés, illetve bírósági vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén, amennyiben a díj fizetésére kötelezett a kérelem, illetve a megkeresés benyújtásával egyidejűleg nem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, akkor az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja és a díj megfizetése iránt – a döntés kézhezvételétől számított 15 napos határidő tűzésével – a döntésében intézkedik.
(11) A végrehajtást kérő, illetve a végrehajtási jog vagy a jelzálogjog bejegyzést elrendelő hatóság az ingatlanügyi hatóságnak a végrehajtási jog vagy jelzálogjog bejegyzéséért fizetendő (előlegezendő) díjat azt követő 8 napon belül fizeti meg (utólagos díjfizetés), miután annak teljes összegét végrehajtási költségként az adóssal (ingatlantulajdonossal) szemben, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjával, vagy az általános közigazgatási rendtartáson alapuló döntésben foglalt kötelezettség behajtását kérő hatósággal szemben az eljárás eredménytelenségének megállapítását követően mint végrehajtási költséget érvényesítette, ha a követelés
a) behajtását adóigazgatási eljárás során kezdeményezték, vagy társadalombiztosítási jogviszonyból ered,
b) a büntető- és a büntetés-végrehajtási-, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, vagy vagyonelkobzásból ered (a polgári jogi igény kivételével), vagy
c) az a) és b) pontba nem tartozó más köztartozás, és
d) az a)–c) pont valamelyikében foglalt feltétel teljesülését, valamint az utólagos díjfizetésre irányuló igényt a megkeresés tartalmazza.”
(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A (11) bekezdés szerinti díj megfizetésére nem kerül sor, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve e hivatalok döntései alapján foganatosított végrehajtási eljárás eredménytelenül zárul.”
76. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6)–(6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, a 10 ezer forintot elérő vagy meghaladó állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést – az állam mint jogosult nevében eljárva – polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed.
(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben meghatározott költségminimum viselésére nem köteles.
(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott jogerős fizetési meghagyáson, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton alapuló követelések esetében az állami adó- és vámhatóság részére megküldött behajtás iránti megkeresés napjáig benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelmeket a lakástakarékpénztár bírálja el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.”
77. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19. § (6) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 165–167. §-a szerinti késedelmi pótlékot” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot” szöveg lép.
78. § Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
1. 19. § (1) bekezdésében az „, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül” szövegrész,
2. 19. § (7) bekezdése.
79. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.)
1. 4. § (9) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,
2. 7. § (7) bekezdésében az „az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával” szöveg,
3. 7. § (12) bekezdésében az „az Art. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art. rendelkezéseit” szöveg, az „Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal” szövegrész helyébe az „Art. szerinti mulasztási bírsággal” szöveg
lép.
80. § Hatályát veszti az Szftv.
1. 1. § (1) bekezdésében a „vagy az azt helyettesítő adómegállapítás szerint” szövegrész,
2. 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában a „vagy a munkáltatói adómegállapítás” szövegrész.
81. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését végleges döntéssel megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén – függetlenül a (8) bekezdés szerinti megtérítés elmaradása esetén a végrehajtás eredményétől – ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak megtéríti.”
82. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 154. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gondozási díjhátralék végrehajtása érdekében az állami fenntartó megkeresi a kötelezett lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóságot, amely a végrehajtást az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény „Adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása” címében foglaltak szerint jár el.”
83. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (6) bekezdésében, 62/C. § (1) bekezdésében, 69/F. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 98. § (1) bekezdésében, valamint 145. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg lép.
84. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/A. § (7) bekezdése.
85. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a következő 43/D. §-sal egészül ki:
„43/D. § (1) Az állami adóhatóság a 42. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, illetve jogszabályban meghatározott egyéb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése során kezelheti.
(2) Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja a 42. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot
a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részére,
b) a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.”
86. § A Tbj. „Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése” alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett személy) a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.
(2) A 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a kötelezett személynek az (1) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(3) Az állami adó- és vámhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a kötelezett személy külföldön tartózkodik és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, a kötelezett személy a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a kötelezett személy (1) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halálának napjával törli.
(4) Amennyiben az adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(5) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 39. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
(6) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti
a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,
b) a 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és
c) az Art. alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján átadott adatai az a)–c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Amennyiben a személy a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 16. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és e törvény alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
(8) Az állami adó- és vámhatóság a 39. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapban járulékfizetésre kötelezett természetes személyek adatairól havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a (7) bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(9) A 44/B. § vagy a 44/C. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.”
87. § A Tbj. az 52. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A járulékkülönbözet elszámolása
52/A. § (1) Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.
(2) A munkáltató, amennyiben a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(3) A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri.
(4) A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetőleg javára.
(5) A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a természetes személlyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
(6) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes személytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt az 50. § (5) bekezdése alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítottat terhelő járulékok összegének és a természetes személy adóazonosító jelének közlésével értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa az 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítottat terhelő járulékok önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.”
88. § A Tbj.
1. 4. § a) pont 6. alpontjában az „Art.-ben előírt kötelezettségek” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.), ezek végrehatására szolgáló rendeletben, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Avt.) előírt kötelezettségek” szöveg;
2. 5. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt),” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők,” szöveg;
3. 39. § (6) bekezdésében az „az Art. 20. § (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „a 45/A. § (1) bekezdése szerint” szöveg;
4. 41. § (3) bekezdésében az „az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „az Art.-ban foglaltak szerint” szöveg;
5. 41. § (6) bekezdésében az „az Art. 16. §-ának (3) bekezdése a)–i) pontjában meghatározott adatokat” szövegrész helyébe az „az Art.-ban meghatározott adatokat” szöveg;
6. 44. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Art.-ban” szöveg;
7. 44. § (3) bekezdésében az „az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően” szövegrész helyébe az „az Art.-ban foglaltaknak megfelelően” szöveg;
8. 44. § (4) bekezdésében az „az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;
9. 44/B. § (3) bekezdésében az „az Art. 20. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
10. 44/B. § (5) bekezdésében az „Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
11. 44/B. § (6) bekezdésében az „az Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges” szöveg;
12. 47. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Art.-ban” szöveg;
13. 50. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „az Art.-ban” szöveg;
14. 50. § (2) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „az Art-ban” szöveg;
15. 50. § (4) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerinti” szöveg;
16. 51. § (3) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg;
17. 56. § (1) bekezdésében az „Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „Az Art. rendelkezéseit” szöveg;
18. 56/A. § (2) bekezdésében az „az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő” szövegrész helyébe az „az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő” szöveg
lép.
89. § Hatályát veszti a Tbj.
1. 14. § (3) bekezdés c) pontja.
2. 24/A. § (4) bekezdésében a „, munkáltatói adómegállapításban” szövegrész;
3. 24/A. § (5) bekezdésében a „, munkáltatói adómegállapításában” szövegrész;
4. 51/B. § (1) bekezdésében a „vagy – ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja – a munkáltatói adómegállapítás során” szövegrész;
5. 51/B. § (2) bekezdésében Az „, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni” szövegrész.
90. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendszeres pénzellátásban részesülő személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a pénzellátásból történő letiltással a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. Ha ez nem vezet eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
91. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.
92. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 93. § (4) bekezdése.
93. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti cselekmények nem vezetnek eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
94. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
1. 30. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozással” szöveg,
2. 80. § (4) bekezdésében az „Art. 16. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Art. 1. melléklet 3. pontjában” szöveg
lép.
95. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 70. § (6) bekezdése.
96. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett.”
97. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/E. § (10) bekezdése.
98. § Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (8) bekezdése.
99. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.)
1. 2. §-ában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg;
2. 11. § (2) és (8) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Art.-ban” szöveg;
3. 11. § (8a) bekezdésében az „az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában” szövegrész helyébe az „az Szja tv. 7. számú melléklet 5. pontjában” szöveg;
4. 11/A. § (4) bekezdésében az „az Szja tv. vagy az Art. alapján” szövegrész helyébe az „az Szja tv. alapján” szöveg
lép.
100. § Hatályát veszti az Eho tv. 11. § (9) bekezdése.
101. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő vagy csökkentő) tételként kell elszámolni a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügyletnek a zárás napján érvényes valós értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.”
102. § Az Szt. 84. § (7) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
„w) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. § (5) bekezdése szerint elszámolt, a nem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a kisebb.”
103. § Az Szt. 85. § (3) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
„w) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. § (5) bekezdése szerint elszámolt, a nem pénzügyi eszköznek az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára és a kötési ára (árfolyama) közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a nagyobb.”
104. § Az Szt. 151. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,)
„i) akinek nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján kezdeményezték.”
105. § Az Szt. 177. §-a a következő (68) és (69) bekezdéssel egészül ki:
„(68) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 72. § (5) bekezdését, 84. § (7) bekezdés w) pontját, 85. § (3) bekezdés w) pontját először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(69) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 72. § (5) bekezdését, 84. § (7) bekezdés w) pontját, 85. § (3) bekezdés w) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
106. § Az Szt.
1. 151. § (7) bekezdés e) pontjában a „(6) bekezdés e) pontja miatt” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés d), e), h) vagy i) pontja miatt” szöveg,
2. 152/B. § (3) bekezdésben a „(6) bekezdés b)–g) pontjában” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés b)–i) pontjában” szöveg,
3. 177. § (67) bekezdésében a „forgalmazzák – e törvény” szövegrész helyébe a „forgalmazzák –, továbbá a Diákhitel Központ Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. e törvény” szöveg lép.
107. § Hatályát veszti az Szt.
1. 151. § (7) bekezdés d) és g) pontja,
2. 177. § (55) bekezdésében az „és a Diákhitel Központ Zrt.” szövegrész.
108. § Hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 1. számú melléklet 1. pontja.
109. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 36–49. §-ának, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyokkal esik egy tekintet alá. A közösségi adószámra és az összesítő nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések tekintetében az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint alanyi adómentességet választott adóalanyokkal esik egy tekintet alá.”
(2) Az Eva törvény 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adóalany az általa kibocsátott számlák tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, arról az adóévről benyújtott adóbevallásában – a 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során – nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.”
(3) Az Eva törvény 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adóalany az általa kibocsátott számlák tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően teljesíti.”
110. § Az Eva törvény
1. 1. § (3) bekezdésében, 11. § (4) és (5) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
2. 2. § (3) bekezdés b) pontjában az „adóhatóság nem rendelte el jogerősen” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság nem rendelte el véglegesen” szöveg,
3. 3. § (1) bekezdés e) pontjában az „adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának” szöveg,
4. 11. § (5) bekezdésében, 22. § (4) bekezdés b) pontjában az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg, a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,
5. 22. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a havi adó- és járulék bevallásra vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg
lép.
111. § Hatályát veszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 38. § (3) bekezdése.
112. § A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 25. §-ban az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.
113. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § (1) A 22/D. § (4) és (5) bekezdés szerinti kötelezettség az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott időponttól terheli az üzemeltetőt.
(2) Ha a 22/D. § (6) bekezdése szerinti szerződést az automataberendezés üzemeltetője a menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést a menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségének megszűnéséig
a) az automataberendezés üzemeltetője – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató részére 24 havi – ha a szerződés megkötése óta legalább 12 hónap eltelt, abban az esetben 12 havi – felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget megfizet;
b) rendes felmondással nem szüntetheti meg.
(3) Az automata üzemeltetője mentesül a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettség alól, ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy az automataberendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából a menedékes felügyeleti szolgáltató részére havonta, a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig átadja
a) az automataberendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára,
b) az automataberendezések regisztrációs számára és
c) az automataberendezések üzemeltetési helyére vonatkozó, változással érintett adatot.
(5) A menedékes felügyeleti szolgáltató az adatszolgáltatás keretében kapott adatokat az üzemeltetővel kötött menedékes felügyeleti szolgáltatói szerződés megszűnésével törli.”
114. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a 22/D. § (4) és (5) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének időpontját rendeletben állapítsa meg.”
115. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
1. 4. § (6) bekezdésében az „Art.-ban” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.)” szöveg,
2. 9. § (7) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art.” szöveg
lép.
116. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a vizsgált borászati termék
a) a jogszabályokban meghatározott, illetve a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki,
b) a jogszabályokban nem megengedett anyagokat vagy megengedett anyagokat nem megengedett mértékben tartalmaz,
c) a származási bizonyítványban vagy a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól eltérően jelölt,
d) a rá vonatkozó termékleírásnak nem felel meg,
és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi.”
117. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
1. 8/A. § (3) bekezdésében és a 8/B. § (6) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,
2. 16/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg
lép.
118. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 15. § (5) bekezdése.
119. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
120. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
1. 1. számú melléklet I. pont 12. alpontjában az „összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése]” szövegrész helyébe az „összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozat” szöveg,
2. 3. számú melléklet I. pont 2. alpontjában az „összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése]” szövegrész helyébe az „összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozat” szöveg lép.
121. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. § (5) bekezdése.
122. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 1. § (3) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései” szöveg lép.
123. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
1. 36. § (5) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,
2. 40/A. § (4) bekezdésében az „az Art. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,
3. 41. § (6) bekezdésében az „az Art. szerinti” szövegrész helyébe „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg
lép.
124. § A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény 2. § 6. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. végrehajtható okirat: az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.) 29. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban megjelölt, az 1. pontban meghatározott adó fizetését előíró okiratok;”
125. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 62. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36. §-át kell” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kezességvállalás szabályait kell” szöveg lép.
126. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10/G. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg lép.
127. § Hatályát veszti az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
1. 10/C. § (10) bekezdése,
2. 10/I. § (3) bekezdése.
128. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolás visszavonása esetén a tagsági jogviszony az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napján szűnik meg.”
129. § A Kkt. 41. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja)
„f) a kamara könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából törlő határozata alapján.”
130. § A Kkt. 50. § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert, a feltételek teljesülésének igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belüli
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal,
b) legalább egy üzleti évre kiterjedően banknál végzett 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlattal, vagy
c) a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel.
(2b) Könyvvizsgáló cég banknál pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha van legalább egy olyan kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és megfelel a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”
131. § A Kkt. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti könyvvizsgálati dokumentáció és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok – amennyiben nem tartozik más illetékes hatóság hatáskörébe – akkor adhatók át harmadik ország illetékes hatóságának, ha azok olyan szervezet tekintetében ellátott könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak, amely
a) a harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy
b) olyan vállalatcsoport tagja, amelyről összevont (konszolidált) éves beszámolót hoznak nyilvánosságra a harmadik országban.”
132. § A Kkt. 208/L. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Mód2 törvény hatálybalépésekor érvényben lévő kamarai tagsági felvételről szóló döntés ugyanazon joghatás kiváltására alkalmas, mint a Mód2 törvény hatálybalépését követően a 9/G. § szerinti közfelügyeleti hatóság által kiállított igazolás.”
133. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/M. §-sal egészül ki:
„208/M. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 50. § (2a) és (2b) bekezdését a 2018. évi üzleti év könyvvizsgálatára kell először alkalmazni.”
134. § A Kkt.
1. 4. § (5) bekezdés j) pontjában az „adózás rendjéről szóló törvény 132. § (5b) bekezdése alapján az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő” szövegrész helyébe az „IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg,
2. 9/F. § (2) bekezdés a) és d) pontjában a „kiadásáért” szövegrész helyébe a „kiadásáért, visszavonásáért” szöveg,
3. 9/F. § (2) bekezdés b) pontjában az „engedélyezési eljárásért” szövegrész helyébe az „engedélyezési eljárásért, engedély visszavonásáért” szöveg,
4. 9/L. § (1) bekezdésében a „meghatározott feltételeknek” szövegrész helyébe a „meghatározott feltételeknek, vagy a kamarai tagsága megszűnik” szöveg
lép.
135. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg lép.
136. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 88. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóalany döntését a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be. Amennyiben az adóalany az (1) bekezdés a), illetve b) pontja alá tartozó tevékenységet a tárgyévben kezdi meg, döntését tevékenysége megkezdését megelőzően jelenti be.”
137. § Az Áfa tv. 89/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adóraktár üzemeltetője az (1) bekezdés szerinti tevékenységét annak megkezdésével egyidejűleg jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
138. § Az Áfa tv. 96. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közvetett vámjogi képviselő az (1) bekezdés szerinti tevékenységét annak megkezdésével egyidejűleg jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
139. § Az Áfa tv. VII. fejezetének „Adólevonási jog felfüggesztése, elenyészése” című alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Adólevonási jog elenyészése
137. § Ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.”
140. § Az Áfa tv. 142. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adóalany az (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítéséről a 6/C. számú melléklet szerinti nyilatkozattételre kötelezett.”
141. § Az Áfa tv. 154. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében, ha
a) az új közlekedési eszköz egyúttal a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá is tartozik, és
b) annak beszerzője a 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy, szervezet vagy bármely más nem adóalany személy, szervezet, valamint
c) a beszerző egyúttal a regisztrációs adó alanya
az adót az állami adó- és vámhatóság állapítja meg.”
142. § Az Áfa tv. 192. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig teszi meg. Ha az alanyi adómentesség a 191. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint teszi meg.”
143. § Az Áfa tv. 196/G. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig teszi meg. Ha a pénzforgalmi elszámolás a 196/F. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint teszi meg.”
144. § Az Áfa tv. 197. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adóalany e fejezet szerinti jogállásának megváltoztatásáról előzetesen az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint, a megszűnéséről a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napjáig nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak.”
145. § Az Áfa tv. 218. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. Ezen döntését a viszonteladó a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
146. § Az Áfa tv. 220. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A viszonteladó az (1) bekezdés szerinti döntését a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be.”
147. § Az Áfa tv. 224. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet rendelkezéseit. Ezen döntését a viszonteladó a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”
148. § (1) Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.”
(2) Az Áfa tv. 257. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön
a) kizárólag a 95. § szerinti adómentes termékimportot megalapozó 89. § szerinti termékértékesítést teljesít és az adómentesség érvényesítéséhez közvetett vámjogi képviselőt hatalmaz meg,
b) kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket az állami adó- és vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti, vagy
c) kizárólag adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít a 89. § szerint a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg, feltéve, hogy a Közösség másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.
(4) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtása tekintetében, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét
a) a Közösség területén letelepedett adóalany a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti,
b) a Közösség területén nem letelepedett adóalany a választása szerinti
tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358–369. cikkében vagy 369a–369k. cikkében foglaltaknak.
(5) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy adóalany, aki kizárólag a 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentes szolgáltatást nyújt, feltéve, hogy nem él a 88. § (1) bekezdés b) pont szerinti választási jogával és a 257/B. § szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.”
149. § Az Áfa tv. XX. Fejezete az „Adóvisszatérítés kérelemre” alcímet követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Közösségi adószám
257/B. § (1) Az adóalany
a) 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdése szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést,
b) 89. § szerinti termékértékesítést,
c) a Közösség valamely másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany részére 37. § szerinti szolgáltatásnyújtást, vagy
d) a Közösség valamely másik tagállamában gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanytól 37. § szerinti szolgáltatás igénybevételt
közösségi adószám birtokában végezhet.
(2) A 20. § szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést, feltéve, hogy az belföldön adófizetési kötelezettséget keletkeztet, az adóalany és a nem adóalany jogi személy közösségi adószám birtokában végezhet.
(3) Az adóalany, nem adóalany jogi személy közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál előzetesen bejelenti, hogy az (1)–(2) bekezdésben meghatározott ügyletet kíván végezni.
(4) Amennyiben az adóalany, nem adóalany jogi személy él a 20. § (5) bekezdésében meghatározott választási jogával, választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli termékbeszerzése, e választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli termékbeszerzését megelőzően jelenti be.
