Időállapot: közlönyállapot (2017.XI.23.)

2017. évi CLIX. törvény - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról 3/4. oldal

(5) Ha az adóalany, nem adóalany jogi személy a 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint járt el, e tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.

Távértékesítésre vonatkozó bejelentési szabályok

257/C. § (1) Az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a 29–30. § szerinti termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség azon tagállama által, ahol a termék a feladás vagy elfuvarozás megkezdésekor van – a Héa-irányelv 34. cikk (4) bekezdésével összhangban – biztosított választása alapján vagy a 30. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatár túllépése miatt belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben az adóalany választása alapján teljesíti belföldön az adófizetési kötelezettségét, választását azon termékértékesítést megelőzően kell bejelentenie, amely után az adófizetési kötelezettségét belföldön teljesíti. Az értékhatár túllépése esetén az adóalany a bejelentését azon termékértékesítését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt.

(2) Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 29–30. § szerinti termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettségét a 30. § (4) bekezdése szerinti választása alapján a Közösség másik tagállamában teljesíti, azt a választását követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

(3) Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 29–30. § szerinti termékértékesítés utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség azon tagállama által – a Héa-irányelv 34. cikkével összhangban – meghatározott értékhatár túllépése miatt, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a Közösség ezen másik tagállamában teljesíti, azt az értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

A végzett tevékenységre vonatkozó nyilatkozatok módosítása

257/D. § Ha kizárólag a 85. §, 86. § vagy 87. § szerinti adómentes tevékenységet végző adóalany tevékenysége oly módon változik, hogy a továbbiakban nem vagy nem kizárólag a 85. §, 86. § vagy 87. § szerinti adómentes tevékenységet végez, köteles a kizárólag adómentes tevékenység végzéséről adott nyilatkozatát az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint megváltoztatni.

257/E. § Amennyiben az adóalany az e törvény szerinti bejelentését az e törvényben előírt feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését az előző naptári évről vagy annak utolsó hónapjáról, negyedévéről adott bevallásával egyidejűleg, a naptári év első napjára visszamenően módosíthatja.

257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, kezdeményezheti a 88. § (1) bekezdés, 192. § (1) bekezdés, 196/G. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés, 224. § (1) bekezdés szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.

Adatszolgáltatás

257/G. § Az adóalany a 4/A. számú mellékletben, valamint a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.”

150. § Az Áfa tv. a következő 316. §-sal egészül ki:

„316. § A 2017. december 31-ét követően adószám-felfüggesztés hatálya alatt álló adóalanyra a 137. § 2017. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

151. § Az Áfa tv. a következő 317. §-sal egészül ki:

„317. § (1) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletét a 2018. június 30-át követően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében kell először alkalmazni. Azon kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyről mind a 2018. június 30-ig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot.

(2) Azon, 2018. július 1-jét megelőzően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, az adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni.”

152. § (1) Az Áfa tv.

a) a 4. számú mellékletet követően a 3. melléklet szerinti 4/A. számú melléklettel,

b) a 6/B. számú mellékletet követően a 4. melléklet szerinti 6/C. számú melléklettel,

c) az 5. melléklet szerinti 10. számú melléklettel

egészül ki.

(2) Az Áfa tv. 10. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

153. § Az Áfa tv.

1. 85/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.)”;

2. 88. § (1) bekezdésében az „adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet” szövegrész helyébe az „adóalany az állami adó- és vámhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet”;

3. 89/A. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Art.-ben” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.)”;

4. 95. § (9) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „Art. szerinti összesítőnyilatkozat-tételi” szövegrész helyébe az „a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítőnyilatkozat-tételi”;

5. 149. § (2) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.)”;

6. 178. § (1a) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air.”;

7. 251/D. § (1) bekezdésében az „Art.-nek” szövegrész helyébe az „Air.-nek”;

8. 260. § (2) bekezdésében a „107. §” szövegrész helyébe a „107. § és 108. §”

szöveg lép.

154. § Hatályát veszti az Áfa tv. 142. § (9) bekezdése és 6/C. számú melléklete.

54. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

155. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatalból indult, illetve folytatott földvédelmi eljárás, valamint a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.”

156. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. § (4a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter dönt, ha]

b) az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás

ba) nem vezetett eredményre, illetve

bb) a végrehajtáshoz való jog elévült.”

(2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. §-a az alábbi (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az ingatlanügyi hatóságnak a (4a) bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.”

157. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatalból indult, illetve folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.”

158. § Hatályát veszti a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

1. 26. § (3) bekezdése,

2. 58. § (3) bekezdése.

55. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

159. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. melléklet 2. pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.

160. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (4) bekezdés e) pontja.

56. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása

161. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény

1. 13/A. § (5) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. §-ában foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) bejelentkezéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szabályai szerint” szöveg,

2. 13/D. § (3) bekezdésében az „az Art. 24/D. § szerint” szövegrész helyébe az „az Art. változásbejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szabályai szerint” szöveg lép.

57. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása

162. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény

1. 14. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,

2. 14. § (6) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló, törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg,

3. 15. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, az adózás rendjéről szóló törvényben és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg

lép.

58. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

163. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára kerülnek behajtásra.”

164. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

1. 47/B. § (9) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,

2. 47/B. § (14) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg

lép.

165. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

1. 45. § (4) bekezdése és

2. 46. § (4) bekezdése.

59. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

166. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény

1. 5. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései” szöveg,

2. 8. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg

lép.

60. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

167. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 111. §-a.

61. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

168. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 24. § (3) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése,” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 8. pontja” szöveg lép.

62. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

169. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 19. § (2) bekezdésében az „Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.

63. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

170. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvényben” szöveg lép.

64. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása

171. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 148. § (5) bekezdésében az „az adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésének ba) alpontja szerinti adatszolgáltatást” szövegrész helyébe az „adóhatóság a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálatához szükséges adatokra vonatkozó, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adatszolgáltatást” szöveg lép.

65. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

172. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 57/A. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerint” szöveg lép.

66. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

173. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

1. 12. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint az elektronikusan keresztül” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) havi adó- és járulékbevallásra vonatkozó szabályai szerint elektronikusan” szöveg,

2. 14. §-ában az „Art.” szövegrész helyébe az „Art., az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg, az „Art. 46. §-ának” szövegrész helyébe az „adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg

lép.

174. § Hatályát veszti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (1) bekezdésében az „az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően” szövegrész.

67. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

175. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény

1. 8. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban. Art.)” szöveg,

2. 11. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg

lép.

68. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

176. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV. tv.) 13. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV)

f) lefolytatja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti központosított ellenőrzést,”

177. § A NAV. tv. 15/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzügyőr és kormánytisztviselő tekintetében a feladatellátás során birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök körét és mennyiségét – az integritási érdek szem előtt tartásával – miniszteri rendelet korlátozhatja.”

178. § A NAV. tv. 18. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Kttv. 8. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyévben munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek aránya – ide nem értve a fizikai alkalmazottakat – együttesen nem haladhatja meg az éves átlagos statisztikai állományi létszám húsz százalékát.”

179. § A NAV. tv.

1. 66. § (1) bekezdésében az „az Art., a Vtv.” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.), az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.)” szöveg,

2. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 76. § (2) bekezdés g) pontjában és 78. § (1) bekezdésében az „az Art., a Vtv.” szövegrész helyébe az „az Air., az Art., a Vtv.” szöveg,

3. 78. § (2) bekezdésében az „az Art. 101–103. §-a alapján” szövegrész helyébe az „az elővezetés, az igazoltatás és az ellenőrzési eljárás zavartalanságának biztosítása, továbbá a helyszín, helyiség, jármű átvizsgálása, rakomány ellenőrzésének Air. szerinti szabályai alapján” szöveg

lép.

180. § Hatályát veszti a NAV. tv.

1. 13. § (2) bekezdés e) pontja,

2. 36/M. § (2) bekezdése,

3. 81. § (2) bekezdés e) pontja,

4. 8–10. melléklete.

69. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása

181. § Hatályát veszti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 3. § (6) bekezdésében a „2003. évi XCII.” szövegrész.

70. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

182. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adó alanya a fizetendő adóját

a) csökkentheti az adómegállapítási időszakban egészségmegőrző programokkal kapcsolatban felmerült költségeivel, ráfordításaival,

b) felajánlhatja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával,

azzal, hogy az adócsökkentés és az adófelajánlás együttes összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet.

(5) A rendelkező nyilatkozat az adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem pótolható, késedelmesen benyújtott bevallás esetén a rendelkező nyilatkozat érvénytelen.

(6) Az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: hatóság) a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül a felajánlás fogadására jogosult egészségügyi államigazgatási szervnek átutalja, feltéve, hogy az adóalany

a) hatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot és

b) a rendelkező nyilatkozatot magában foglaló adóbevallásában fizetendő adóként megjelölt

összeget határidőben megfizette.

(7) Nem érinti a (6) bekezdés szerint átutalt összeget, ha a hatóság határozata vagy az adóalany önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó (4) bekezdés szerinti 10%-ának megfelelő összeg módosul.

(8) A hatóság a (6) bekezdés szerint végrehajtott átutalást követő hónap 15. napjáig elektronikus adatközlés útján tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet a felajánlás összegéről, valamint, ha a felajánlást tevő adóalany ahhoz hozzájárul, az adóalany nevéről és székhelyéről.”

183. § A Neta tv.

1. 1. § 22. pontjában az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló – 2016. december 31-én hatályos – 2003. évi CXXVII. törvény” szövegrész helyébe az „a jövedéki adóról szóló törvény” szöveg,

2. 2. § i) pontjában az „a Jöt. 68. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)–i) pontja” szöveg,

3. 10. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: hatóság)” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg

lép.

184. § Hatályát veszti a Neta tv. 10. § (6) bekezdése.

71. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

185. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.”

72. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

186. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény

1. 8. § (8) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,

2. 9. § (8) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art.” szöveg,

3. 11. § (1) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air. és az Art.” szöveg lép.

73. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

187. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.)

1. 464. § (1) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrészek helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint” szöveg;

2. 464. § (2) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;

3. 464. § (3) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;

4. 464. § (4) bekezdésében az „az Art. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő” szöveg;

5. 464. § (6) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerint” szöveg;

6. 464. § (7) bekezdésében az „az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal” szövegrész helyébe az „az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal” szöveg;

7. 465. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Art.” szöveg

lép.

188. § Hatályát veszti az Eat.

1. 464. § (8) bekezdésében a „– figyelemmel az Art. 176. § (11)–(12) bekezdéseire is –” szövegrész,

2. 475. § (4) bekezdése.

74. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

189. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

1. 53/D. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,

2. 57. § (2) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.

75. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

190. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 20. § (5) bekezdés b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti” szöveg lép.

191. § Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 40. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti” szövegrész.

76. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

192. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

1. 62. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,

2. 86. § (8) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (5a) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Art. 1. melléklet 7. pontjában” szöveg

lép.

77. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

193. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

1. 14. § (3) bekezdés b) pontjában a „törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti havi adó- és járulékbevallásban bevallott” szöveg,

2. 21. § (2) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallás” szöveg,

3. 23. § (1a) bekezdés a) és b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Art.” szöveg,

4. 24. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art.” szöveg

lép.

194. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 25. § (2) bekezdése.

78. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

195. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat által a maradvány megállapítása, elszámolása során befizetett összeggel az államháztartásért felelős miniszter megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.”

196. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen, illetve véglegesen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen vagy véglegesen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 134. §-ában foglaltak szerint, vagy ha az nem az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásban került megállapításra, akkor adók módjára kell behajtani.”

197. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott követeléssel kapcsolatos végrehajtás elrendelése esetén az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásokban a végrehajtási megkeresés napját követően a késedelmi kamatot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései alapján – az ott meghatározott kivétellel – a végrehajtást foganatosító szerv számítja fel és arról a megkereső szervet értesíti.”

198. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.”

199. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 65. § (2) bekezdés b) pontja.

79. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

200. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 88. §-ában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg lép.

80. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

201. § Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 41. § (3) bekezdése.

81. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

202. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást – a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével – megfelelően módosítani.”

(2) Az Mt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az 51. § (3) bekezdése szerint nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.”

(3) Az Mt. 120. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavállalónak, ha)

a) megváltozott munkaképességű,”

(évenként öt munkanap pótszabadság jár.)

(4) Az Mt. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni.”

(5) Az Mt. 138. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabér mértékét elérje.”

(6) Az Mt. 153. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg.

(3) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

(4) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni.”

(7) Az Mt. 294. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a 273. § (3)–(4) bekezdése szerinti szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője.”

(8) Az Mt. 294. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

l) megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

la) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

lb) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

lc) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

ld) rokkantsági ellátásban részesül.”

82. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

203. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 34. §-ában az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.

83. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

204. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt.”

84. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

205. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el azzal, hogy fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”

85. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

206. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

1. 1. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,

2. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontjában a „jogerőre emelkedésének hónapja” szövegrész helyébe a „véglegessé válása hónapjának” szöveg,

3. 8. § (7) bekezdésében az „Art. 172. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „Art. szerinti” szöveg,

4. 16. § (2) bekezdés c) pontjában az „állami adóhatóság jogerősen” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság véglegesen” szöveg,

5. 19. § (5) bekezdés e) pontjában az „adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának” szöveg, az „adó- vagy vámhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

6. 19. § (5) bekezdés f) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

7. 19. § (5) bekezdés g) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

86. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása

207. § Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény 12. § (5) bekezdése.

87. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

208. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.”

209. § Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

1. 69. § (4a) bekezdése,

2. 86. § (7) bekezdése.

88. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

210. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el.”

89. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása

211. § (1) Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSZSZ tv.) 1. §-a a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az államháztartásért felelős miniszter felkérésére igazságügyi szakértőként működik közre az európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott projektek költségnövekménye támogathatóságának vizsgálatára irányuló külön jogszabályban meghatározott eljárásban.

(1f) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az államháztartásért felelős miniszter kérését akkor fogadhatja el, ha az az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.

(1g) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv köteles a tudomására jutásától számított öt napon belül közölni, ha a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak kell eleget tennie.”

(2) A TSZSZ tv. 1. § (6) bekezdésében az „(1a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1a) és (1e) bekezdésben” szöveg lép.

(3) A TSZSZ tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 1. § (1e) bekezdés szerinti eljárásban a vezető kijelölése alapján egy szakértő jár el.”

(4) A TSZSZ tv. 6. §-a a következő (4a) bekezdésekkel egészül ki:

„(4a) Az 1. § (1e) bekezdés szerinti eljárásban a szakvéleményben megválaszolandó kérdéseket és a szakvélemény elkészítésére irányadó határidőt a felkérés tartalmazza.”

90. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

212. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 1. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamából, az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés keretében beérkezett megkeresés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II–VII. fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.”

213. § Az Aktv. 43/N. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén: b) az alábbi feltételek valamelyike fennáll:]

bb) az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes fél,”

214. § Az Aktv. a következő V/E. Fejezettel egészül ki:

V/E. Fejezet

A feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására irányuló határozatokra vonatkozó egyes információk előzetes megkeresés nélküli cseréje

43/T. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében a 2017. december 31-e után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó jogerős határozatok (7) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok jogerőre emelkedésének napját követő három hónapon belül közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott spontán információcsere szempontjából érintett állam – a feltételes adómegállapítás, valamint szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat tartalmától függően – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet III. pontjában meghatározott állam.

(3) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének feltétele, hogy az adatszolgáltatásban részesülő érintett állam olyan spontán információcserét lehetővé tevő nemzetközi adóegyezmény részes fele legyen, amiben Magyarország részes fél.

(4) Az (1) bekezdés azon jogerős határozatok esetében alkalmazandó, amelyek megfelelnek az OECD káros adózási gyakorlatok elleni hatékony küzdelemmel foglalkozó jelentése 5. fejezet II. pontjában foglaltaknak.

(5) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős feltételes adómegállapítási határozatokra, amelyek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak:

a) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,

b) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,

c) a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és

d) a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.

(6) Nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti kötelezettség azon jogerős szokásos piaci ármegállapítási határozatokra, amelyek esetében az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti feltételek együttesen fennállnak.

(7) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

1. az adózó (kérelmező) neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik);

2. a határozat kiadásának időpontja;

3. a határozattal érintett adóév(ek);

4. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat típusa;

5. a határozattal érintett ügylet és az azzal elérni kívánt gazdasági cél rövid leírása;

6. az adatközlés indoka;

7. a feltételes adómegállapítást, valamint a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó határozat által érintett államban illetőséggel bíró személy neve, címe, adóazonosító száma, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító (ha ilyennel rendelkezik).

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság a spontán információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben – különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan – a más állam hatáskörrel rendelkező hatóságától további információkat kérhet.

(9) Az e §-ban foglalt spontán információcsere keretében a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(10) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés szerinti információcserét az OECD által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával teljesíti.”

215. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/G. és 45/H. §-sal egészül ki:

„45/G. § Az állami adó- és vámhatóság az e törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 3/A. §-a szerinti adatigénylési és hozzáférési jogosultságát először a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartását létrehozó jogszabály hatálybalépésének időpontjától gyakorolhatja.

45/H. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság spontán információcsere keretében, 2018. június 30-ig közli az érintett állam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2010. január 1-je és 2017. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 43/T. § (7) bekezdésében meghatározott adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a 2010. január 1-je és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.”

216. § Az Aktv. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 3/A. §, valamint a 45/G. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

217. § Az Aktv.

1. 2. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,

2. 4. § (3) bekezdés 4. pontjában az „az Art.” szövegrész helyébe az „az Air., valamint az Art.” szöveg,

3. 6. §-ában az „az Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti” szöveg,

4. 15. § (10) bekezdésében az „és az Art.” szövegrész helyébe az „, az Air., az Art.” szöveg,

5. 23. § a) pontjában az „az Art. 4. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti” szöveg,

6. 23. § b) pontjában az „az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel” szövegrész helyébe az „az Air., valamint az Art. szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel” szöveg,

7. 27. § (3) bekezdésében az „az Art. végrehajtási eljárásról szóló” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény (a továbbiakban: Avt.)” szöveg,

8. 27. § (4) bekezdésében az „az Art. végrehajtási eljárásról szóló” szövegrész helyébe az „az Avt.” szöveg,

9. 32. § (1) bekezdés c) pontjában az „az Art. 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike” szövegrész helyébe az „a biztosítási intézkedés elrendelése Air. szerinti feltételeinek egyike” szöveg,

10. 35. § (1) bekezdésében az „az Art. 179. § szerint” szövegrész helyébe „az Air. szerint” szöveg,

11. 45. § (1) és (2) bekezdésében az „az Art.” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szöveg

lép.

91. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

218. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/E. § 20/E. § Az e törvény rendelkezései szerint kiszabott bírságot az adóhatóság adók módjára hajtja be.”

219. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §, 32. §, 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja,

b) az Rtv. 91/C. §-ban meghatározottakon kívül – az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével – az ismeretlen helyen lévő járművek – beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is – felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő- és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti.”

92. Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény módosítása

220. § Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül és” szövegrész helyébe az „időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban és” szöveg lép.

93. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

221. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 55. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kötelezett részére – kérelmére – fizetési kedvezmény engedélyezhető, ha a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem felróható, és rajta kívül álló ok lehetetlenné tette a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(6) A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja. Erről és a visszamenőlegesen felszámított késedelmi pótlék összegéről az MNB a végrehajtást foganatosító szervet értesíti.”

94. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

222. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. § (4) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény” szöveg lép.

95. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

223. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót legfeljebb 30 napos határidő megállapításával írásban felszólítja a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja, aminek mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értékének ezerszerese, azzal, hogy a bírság összege nem lehet kevesebb tízezer forintnál.”

96. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

224. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (3) bekezdés b) pontja.

97. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

225. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 1. melléklet 6. pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg lép.

226. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199. § (2) bekezdés e) pontja.

98. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

227. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg, mely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye és az eljáró bíróság tárgyaláson kívül határoz.”

228. § Az Rtv. 7/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság (1) és (2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.”

229. § Az Rtv. 7/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban állapítja meg, amely a közléssel véglegessé válik és végrehajtható. A határozat közigazgatási perben támadható meg.”

230. § Hatályát veszti az Rtv. 7. § (10) bekezdése.

99. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

231. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény

1. 16. § (12) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit” szöveg,

2. 42. § (1) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján” szöveg

lép.

100. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosítása

232. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 65. § (3) bekezdése nem lép hatályba.

101. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

233. § Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 22. § (5) bekezdése.

102. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

234. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

1. 5. § 6. pontjában az „az Art. 178. § 4. pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „az Art. által meghatározott” szöveg,

2. 5. § 9. pontjában az „adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről szóló törvény” szöveg,

3. 45. § (10) bekezdésében az „az Art. 14. § és 38. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „az Art. szerinti” szöveg,

4. 1. melléklet 2. pont b) alpontjában az „az Art. 85/A. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg

lép.

103. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

235. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az

a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,

b) – az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő – e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, az e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre

az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-ot, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni.”

236. § A Jöt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Magyar Honvédségnek nem szükséges az (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkeznie a tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak

a) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának

b) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának járművei részére történő kiszolgálásához.”

237. § A Jöt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zárjegyet a legkisebb fogyasztói csomagolási egységre oly módon kell felhelyezni, hogy az sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és – cigaretta, szivar és szivarka kivételével – a csomagolás kinyitásakor eltépődjön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat – a végrehajtási rendeletben meghatározott eltéréssel – teljes terjedelmében látható legyen.”

238. § A Jöt. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóraktár engedélyese az adóelőleget a tárgyhó 25. napjáig fizeti meg, ha az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a 6 millió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettségének egyhatod része.”

239. § A Jöt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Art. szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre az Air. és az Art. adóügyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

240. § A Jöt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait – az Art. 237. § (1) bekezdésbeli szabályok kivételével – jövedéki eljárásokban nem lehet alkalmazni.

(2) Az Art. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásában mulasztási bírság alatt jövedéki bírságot kell érteni, adózó alatt jogsértő személyt is érteni kell, továbbá a mérlegelésnél a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány nagyságát és a jogsértéssel elért előny mértékét is értékelni kell.”

241. § A Jöt. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a személy, aki az e törvényben előírt, valamint az Air.-ben és az Art.-ban az e törvény szerinti adóhoz kapcsolódó kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.”

242. § A Jöt. 112. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A 9. §-ban foglaltakon túl mentesül az adófizetési kötelezettség alól]

d) a Magyar Honvédség az általa üzemeltetett adóraktárból – a Magyar Honvédség kivételével – az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének és polgári állományának, valamint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának járművei részére kiszolgált üzemanyagra.”

243. § A Jöt. 133. § (1) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Mentesül az adófizetési kötelezettség alól]

k) az adóraktár engedélyese a teljes denaturálással előállított termékre,

l) a teljes denaturálással másik tagállamban előállított terméket belföldre szállító személy.”

244. § A Jöt. 140. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár engedélyes által a (4) bekezdés szerint beszedett adót elkülönített számlán tartja nyilván. Az adóraktár engedélyes a (3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített számla javára teljesíti. Az állami adó- és vámhatóság az elkülönített számlára teljesített befizetéseket az Art. adószámlára vonatkozó rendelkezései szerint tartja nyilván.”

245. § A Jöt. 144. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az etil-alkoholt tartalmazó termék 133. § (1) bekezdés k) pontja szerinti magyarországi denaturálása a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. részében meghatározott denaturálási eljárással történt, a termék a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. része szerint az adott denaturálási eljárást alkalmazó tagállamban lévő címzettnek szállítható.”

246. § A Jöt.

1. 96. § (1) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air. és az Art.” szöveg,

2. 96. § (2) és (4) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe az „Air.” szöveg

lép.

247. § Hatályát veszti a Jöt. 133. § (1) bekezdés m) pontja.

104. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

248. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

105. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

249. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az SZTNH határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.”

250. § Hatályát veszti a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 118. § (5) bekezdése.

106. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

251. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 131. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni. Ha a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja, eljárására e törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

107. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

252. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény

1. 7. § (1) bekezdése,

2. 7. § (3) bekezdése,

3. 8. § b) és c) pontja,

4. 9. § c) pontja,

5. 18. §-a

6. 20. § a) pontja,

7. 47. § 4. pontja,

8. 73. § (2) bekezdése,

9. 80. § (6) bekezdése,

10. 84. § h) pontja,

11. 92. § b) pontja,

12. 107. § (15) és (17) bekezdése,

13. 108. § 18. pontja,

14. 123. § 1. pontja,

15. 136. § 9. pontja,

16. 143. § e) pontja,

17. 159. § c) pontja,

18. 291. § f) pontja,

19. 309. § c) pontja,

20. 370. § c) pontja,

21. 388. § (2) bekezdése,

22. 389. § b) pontja,

23. 433. § a), d) és e) pontja,

24. 473. §-a.

108. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosítása

253. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény

1. 51. §-ában a „137. §-a,” szövegrész,

2. 53. § 3. pontjában az „és 137. § (1)–(3) bekezdésében” szövegrész,

3. 55. §-a,

4. 75. §-a

5. 98–99. §-ai.

109. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása

254. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

110. Záró rendelkezések

255. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–71. §, a 72. § 1., 3., 5., 6., 7. pontjai, a 73–87. §, a 88. § 1. és 3–18. pont, 89–103. §, a 105. §, a 108. §, a 109. § (1) és (2) bekezdése, a 110–112. §, a 115–127. §, a 130. §, a 133. §, a 135–150. §, a 152. § (1) bekezdése, a 153. §, a 155–194. §, a 196–210. §, a 212. §, a 215–231. §, a 233–250. §, a 254. §, a 256. §, a 257. § (1) bekezdése, az 1. melléklet–5. melléklet és a 7. melléklet–8. melléklet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(3) A 109. § (3) bekezdése, a 151. §, a 152. § (2) bekezdése és a 6. melléklet 2018. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 154. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

256. § A 202. § (1) és (2) bekezdése a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.

257. § (1) E törvény 212. §-a az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 243. §-a, 245. §-a és 247. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv 27. cikk (1) bekezdésének a) pontjának való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2017. évi CLIX. törvényhez

7. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól

1. A külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

2. A külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.

A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget az e melléklet 7. pont szerint megállapította.

3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét az e melléklet 6. pont szerint megállapította.

4. Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át.

5. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az állami adó- és vámhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat.

6. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására alkalmas okiratát, amelyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. Ha a kifizető az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alanyának minősülő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, akkor a külföldi magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv. 1. melléklet II–IV. és VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget veszi figyelembe. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a magánszemélynek több tagállamban, más államban, vagy más joghatósággal rendelkező területen van illetősége, a külföldi illetőség igazolására az illetőségigazolás szolgál.

7. A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, szakfordítással ellátott okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi.

8. Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, vagy kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

9. Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést és az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.

10. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű magánszemély részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti.

11. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a külföldi illetőségű magánszemély e törvény rendelkezései szerint teljesíti adóbevallási, adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségét. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.

12. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.

13. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg, ha a magánszemély az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.”

2. melléklet a 2017. évi CLIX. törvényhez

8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje

Az átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizető magánszemélyek adózására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

1. Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági kistermelői és a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági kistermelő az átalány választását akkor is az előző évre vonatkozó éves bevallás időpontjáig jelentheti be, ha adóbevallásra nem kötelezett.

2. A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.

3. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot.

4. A magánszemély az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti.

5. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján a magánszemélyt az átalányozottak nyilvántartásába felveszi.

6. Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni.

7. Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut a magánszemély tudomására, a magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni.

8. Az átalányadózást választó a magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg.

9. Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.”

3. melléklet a 2017. évi CLIX. törvényhez

4/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

I. Összesítő nyilatkozat

1. Az adóalany nyilatkozik:

a) az állami adó- és vámhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint a 89. § (4) bekezdése szerinti termékértékesítés teljesítése esetén az adóalanynak azon, a Közösség más tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett,

b) a terméket beszerző és a terméket értékesítő, valamint a szolgáltatást nyújtó és szolgáltatást igénybe vevő adószámáról,

c) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező terméket beszerző részére teljesített, a 89. § (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett, tesz bevallást az importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített termékértékesítésről),

d) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező terméket beszerző részére teljesített azon termékértékesítésről, amelyet részére az 52. §-nak megfelelő Közösségen belüli beszerzésként értékesítettek, valamint a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező értékesítőtől megvalósított azon termékbeszerzéséről, amelyet részére az 52. §-nak megfelelően teljesítettek,

e) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal rendelkező adóalanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, a 37. § hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett,

f) a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdés szerinti Közösségen belüli termékbeszerzéséről, illetve a 37. § hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevételéről, amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett,

g) a c)–f) pontokban meghatározott ügyletek adó nélkül számított összesített ellenértékéről beszerzőnkénti, igénybevevőnkénti (értékesítőnkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve a 89. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékéről,

h) a 77. § szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről (összesítő nyilatkozat).

2. Az összesítő nyilatkozatot a havi bevallásra kötelezett adóalany havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.

3. A rá irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha

a) a 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékbeszerzésnek megfelelő termékértékesítés vagy

b) a 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.

4. Ha a 3. pont szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adóalany nem haladja meg az ott meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.

5. A közösségi adószámmal rendelkező, adóalanynak nem minősülő jogi személy, a 255. § szerint bevallástételi kötelezettség alól mentesülő adóalany az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig az 1. és 6. pontban foglaltak szerint nyújtja be.

6. Az 1. pontban meghatározott ügyletekről (összegekről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Az 1. pont h) pontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő a 77. § szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Az 1. pont e) pontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.

7. Ha az adóalany évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és az 1. pontban meghatározott ügylet teljesítési időpontja az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett időszakra esik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejűleg nyújtja be.

8. Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adóalany az 1. pontban meghatározott termékértékesítést, Közösségen belüli termékbeszerzést, szolgáltatásnyújtást nem teljesített, és a részére ilyen szolgáltatást nem nyújtottak.

9. Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

10. Az összesítő nyilatkozatot az adóalany az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjeszti elő az állami adó- és vámhatósághoz.

II. Adatszolgáltatás személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséről

Az adóalany az adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában nyilatkozik azon személygépkocsik alvázszámáról, amelyek vonatkozásában termékimport vagy Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett.

III. Adatszolgáltatás új közlekedési eszköz értékesítéséről