1. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 6/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § (1) A muzeális intézmények, a nyilvános könyvtárak és a könyvtári tevékenység, valamint a közművelődési intézmények tevékenységének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátásában - közreműködőként - szakfelügyelői és szakmai testületeket működtethet.
(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdése szerinti, régészeti feltárásra jogosult múzeumok régészeti feltárási tevékenységének ágazati irányításában a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a miniszterrel közösen jár el.”
(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó az e törvényben foglaltak alapján)
„c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,”
2. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Valamennyi védett műemléki értékkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban a (3) bekezdés szerinti örökségvédelmi tanácsadó testület jogszabályban foglaltak szerinti igénybevétele és támogató véleménye esetén a hatóság a határozatát a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül hozza meg.”
(2) A Kötv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv feltárási jogosultsága az előzetes régészeti dokumentáció készítéséhez kapcsolódó régészeti feladatellátásra, a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv saját vagyonkezelésében lévő ingatlanon megvalósuló régészeti feltárásra, valamint tervásatás végzésére terjed ki.”
(3) A Kötv. 22. § (2)-(2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földmunkával járó beruházások előkészítése során a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez a beruházó előzetes régészeti dokumentációt készíttethet.
(2a) A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi közútépítések előkészítése során - a kerékpárút kivételével - a beruházó köteles a régészeti érintettség felderítése érdekében előzetes régészeti dokumentációt készíttetni.
(2b) A (2) és (2a) bekezdés szerinti előzetes régészeti dokumentáció készítésére a 23/C. és 23/D. §-ban foglaltak alkalmazásával a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv jogosult.”
(4) A Kötv. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A régészeti feladatellátás szaktevékenységi részének jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdés szerinti feltárásra jogosult intézmény vonható be. A bevont feltárásra jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet ellátó közreműködőt nem vehet igénybe.
(8a) A régészeti feladatellátás járulékos részéhez a megelőző feltárást végző múzeum biztosítja a szükséges régészeti bontómunkát. A régészeti bontómunkába gazdasági társaság bevonható.”
(5) A Kötv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles gondoskodni. Ha a beruházó nem tudja biztosítani a földmunkát, akkor a feltárást végző intézmény - a közbeszerzésekről szóló törvény szerint - gondoskodik a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka elvégzéséről a beruházó költségén.
(2a) A régészeti feltárás dokumentálásához kapcsolódó geodéziai és térinformatikai feladatok ellátásába gazdasági társaság bevonható.”
(6) A Kötv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni. A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság dönt.”
(7) A Kötv. 23/C. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe saját kapacitáshiánya esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdés szerinti, feltárásra jogosult intézményt vonhat be. A bevont feltárásra jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet ellátó közreműködőt nem vehet igénybe.
(7) A műszeres lelőhely- és leletfelderítéshez kapcsolódó feladatok ellátásába gazdasági társaság bevonható.
(8) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó régészeti földmunka elvégzéséről a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv - a közbeszerzésekről szóló törvény szerint - gondoskodik a beruházó költségén.”
(8) A Kötv. 23/D. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A beruházó által elfogadott projekttervet a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megküldi a projekttervben szereplő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak.”
(9) A Kötv. 23/E. § (1)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére írásbeli szerződést köt, ha a megelőző feltárás elvégzésére a terület rendelkezésre áll.
(2) A Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó szerződéskötési szándékáról, annak kézhezvételét követő 5 napon belül értesíti a nagyberuházás megelőző feltárásának elvégzésére jogosult intézményt és koordinálja a szerződéskötést.
(2a) A nagyberuházást megelőző feltárást a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum végezheti jogszabályban meghatározottak szerint.
(2b) A nagyberuházást megelőző feltárás régészeti szaktevékenységének elvégzésébe
a) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonni,
b) további kapacitáshiány esetén kizárólag más, a 20. § (4) bekezdése szerinti feltárásra jogosult intézmény vonható be.
(3) A (2b) bekezdés szerinti bevont feltárásra jogosult intézmény a régészeti szaktevékenység ellátásában további közreműködőt nem vehet igénybe.
(4) Ha a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a 22. § (11) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.
(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben a kultúráért felelős miniszter - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 40. § (3) bekezdése alapján a működési engedély módosításával - hivatalból indított eljárásban dönt a megyei hatókörű városi múzeum régészeti gyűjtőkörének lezárásáról. Az eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértési jogot gyakorol.
(5) Nagyberuházás megvalósítása esetén a régészeti földmunka, valamint a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek.
(6) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelés biztosítására a (2a)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
(10) A Kötv. 23/F. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az összeg
a) tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás, valamint a végleges leletbefogadás költségeit,
b) nem tartalmazza a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli régészeti feltárás végzéséhez a beruházó által kötelezően biztosítandó szükséges technikai felszerelés biztosításának költségét.
(10) A tényleges költségekről köteles
a) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció tekintetében
b) a feltárás elvégzésére szerződött múzeum
jogszabályban meghatározott módon elszámolni.”
3. § (1) A Kötv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hatóság hatósági ellenőrzés vagy az 52. § (2) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzése során, vagy bejelentés alapján megállapítja, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgy őrzési helye ismeretlen (a továbbiakban: eltűnt kulturális javak), az őrzési hely megállapítása érdekében elrendeli annak körözését.”
(2) A Kötv. az „A kulturális javak külföldre történő kivitele” alcímet megelőzően a következő 53/B. §-sal egészül ki:
„53/B. § (1) Az e törvény 71. § (2) bekezdése c) pontja szerinti nyilvántartásba bejegyzett kulturális javak előkerülése esetén a hatóság megvizsgálja a nyilvántartásból történő törlés indokoltságát.
(2) Kétség esetén a tárgy birtokosa köteles bizonyítani a birtoklás jogszerűségét és azt, hogy a tárgy birtokba vétele vagy tulajdonjogának a megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, különös tekintettel a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdésében foglalt szempontokra.
(3) Amennyiben a tárgy visszaadása iránt igényt terjesztenek elő, és az igényt igazolják, a birtokos köteles a tárgyat az igénybejelentő részére visszaadni.
(4) Amennyiben a birtokos bizonyítja, hogy a (2) bekezdésben foglaltak szerint járt el, a visszaadáskor az igénybejelentőtől méltányos és ésszerű kártalanítás illeti meg.
(5) Kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen árverésen - történő átruházása esetén a (2) bekezdés szerinti eljárásra a kereskedő köteles, ezért a vevő részéről a (2) bekezdésben foglaltakat teljesültnek kell tekinteni.
(6) A tárgy visszaadásának elrendelése iránti keresetet bírósághoz kell benyújtani, a bíróság dönt a visszaadás elrendeléséről és a kártalanításról.”
4. § A Kötv. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvény alapján védett kulturális javakra vonatkozó, az Európai Unió tagállamaiba történő kivitele esetén a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK rendelet céljából a Bizottság 1081/2012/EU végrehajtási rendelete 13. cikke alapján kiállított általános nyílt engedély az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kiviteli engedélynek minősül.”
5. § A Kötv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szólhat.”
6. § (1) A Kötv. 71. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság vezeti)
„d) a nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki jelentőségű területek, a műemléki környezetek és a történeti tájak,”
[központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-e) pontban meghatározottakkal összefüggő adatokat.]
(2) A Kötv. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 71. § (1) bekezdés a), c)-e) pontok szerinti nyilvántartáshoz szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a 71. § (1) bekezdés a), c)-e) pontok szerinti nyilvántartáshoz szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.”
7. § A Kötv. 73. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza:
a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;
b) a tárgy tulajdonosának és birtokosának természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét;
c) a tulajdonszerzés idejét és módját;
d) a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét;
e) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
(2) A jogellenesen eltulajdonított kulturális javak esetében a nyilvántartás tartalmazza:
a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat;
b) a tárgy tulajdonosának és birtokosának természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét;
c) a cselekmény elkövetésének az idejét és helyét;
d) az eljáró szerv nevét és ügyszámát.”
8. § A Kötv. 75/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet vehető igénybe.”
9. § A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Állam elővásárlási jogát
a) ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv,
b) védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében a kormányrendeletben kijelölt szerv
gyakorolja.”
10. § A Kötv. a következő 92/H. és 92/I. §-sal egészül ki:
„92/H. § (1) A megyei hatókörű városi múzeumoknak, a Budapesti Történeti Múzeumnak, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumnak - amennyiben a feladat ellátására szerződéssel nem rendelkeznek, vagy a feladat esetleges jogutódlását követően ilyen tárgyú kötelezettségvállalással várhatóan nem fognak rendelkezni - közbeszerzési eljárást kell kiírni a 23. § (2) bekezdés, valamint a 23/C. § (8) bekezdése szerinti, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka biztosítása érdekében.
(2) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 22. § (2)-(2b) és (8) bekezdését, 23. § (2) és (2a) bekezdését, 23/C. § (6)-(8) bekezdését és 23/E. § (1)-(6) bekezdését az (1) bekezdésben meghatározott közbeszerzési eljárások lefolytatása után indult eljárásokban és megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
92/I. § A 92/H. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárások eredményhirdetését megelőzően indult eljárásokban és megkötött szerződések tekintetében e törvénynek a Módtv5. hatályba lépését megelőzően hatályos előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a jogutódlás tekintetében érintett szervezetek a jogelődnél fennálló kötelezettségvállalásokat a továbbiakban is kötelesek fenntartani.”
11. § (1) A Kötv. 93. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. meghatározza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás részletes szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait, valamint a régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről szóló miniszter döntés részletes szabályait;”
(2) A Kötv. 93. § (1a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével -)
„f) a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságnak a nemzeti jelképek kiemelt nemzeti emlékhelyen történő használatával kapcsolatos egyes feladatait.”
(3) A Kötv. 93. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben, rendeletben megállapítsa az egyes hadtörténeti örökségi helyszínek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését.”
12. § A Kötv.
a) 7. § 29a. pontjában a „jellegű örökségvédelmi tevékenység” szövegrész helyébe a „jellegű, közfeladatként állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény által végzett örökségvédelmi tevékenység” szöveg, a „feldolgozása, valamint a geodéziai és térinformatikai feladatok ellátása.” szövegrész helyébe a „feldolgozása”,
b) 23/F. § (1) bekezdésében a „30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas - nap” szövegrész helyébe a „30 nap”,
c) 23/F. § (3) bekezdésében „az akkreditált intézmény” szövegrész helyébe az „a feltárásra jogosult intézmény”
d) 61/H. § (1) bekezdésében a „b) pont bb) alpontjában” szövegrész helyébe a „b) pontjában”,
e) 61/I. § (5) bekezdésében a „b) pont ba) alpontja” szövegrész helyébe a „b) pontja”
szöveg lép.
13. § Hatályát veszti a Kötv.
a) 23/B. § (2)-(4) bekezdése,
b) 23/G. §,
c) 27/A. § (4) bekezdése,
d) 57. § (2) bekezdése.
14. § A Kötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
15. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kulturális javakra elrendelt körözés esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 4. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad) alpontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat.”
16. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.
(2) A 2. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, a 2. § (2)-(10) bekezdése, a 3-14. § 2018. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 3. alcím 2018. október 1-jén lép hatályba.
„1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez
A kiviteliengedély-köteles nem védett kulturális javak
| A | B | |||
| Kategória | Meghatározás | Együttes feltétel | ||
| 1. | A földből és a víz alól előkerült, a 7. § 33. pontja szerinti régészeti leletnek | kor | legalább 50 év | |
| nem minősülő egyéb tárgyak. | forgalmi érték | nincs | ||
| 2. | Művészeti, történelmi, illetve vallási emlékekből származó, de azok | kor | legalább 50 év | |
| szerves részét képező részek és elemek. | forgalmi érték | nincs | ||
| 3. | Bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített | kor | legalább 50 év | |
| képek és festmények, amelyek nem tartoznak a 4. és az 5. kategóriába, valamint nincsenek alkotójuk tulajdonában. | forgalmi érték | legalább 1 000 000 Ft | ||
| 4. | Bármilyen alapra, vízfesték, guache és pasztell használatával, teljesen | kor | legalább 50 év | |
| kézzel készített képek és festmények, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. | forgalmi érték | legalább 300 000 Ft | ||
| 5. | Az 1., 2. és 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített mozaikképek és rajzok, amelyek | kor | legalább 50 év | |
| nincsenek alkotójuk tulajdonában. | forgalmi érték | legalább 300 000 Ft | ||
| 6. | Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok, amelyek nincsenek alkotójuk | kor | legalább 50 év | |
| tulajdonában. | forgalmi érték | legalább 300 000 Ft | ||
| 7. | Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve szoborművek és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik, amelyek nincsenek | kor | legalább 50 év | |
| alkotójuk tulajdonában. | forgalmi érték | legalább 500 000 Ft | ||
| 8. | Fényképek, filmek és negatívjaik, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. | kor | legalább 50 év | |
| forgalmi érték | legalább 300 000 Ft | |||
| 9. | Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a kézírásos bejegyzéssel | kor | legalább 50 év | |
| ellátott könyveket, a térképeket és zenei partitúrákat egyenként vagy gyűjteményes formában, amelyek nincsenek alkotójuk tulajdonában. | forgalmi érték | nincs | ||
| 10. | A 9. kategóriába nem tartozó könyvek egyenként vagy gyűjteményes | kor | 1800 előtt | |
| formában. | forgalmi érték | legalább 300 000 Ft | ||
| 11. | Nyomtatott térképek. | kor | 100 év | |
| forgalmi érték | legalább 300 000 Ft | |||
| 12. | Iratok, irategyüttesek, valamint irat- és tervtári anyagok, kép- és | kor | legalább 50 év | |
| hangarchívumok anyagai, bármilyen adathordozón. | forgalmi érték | nincs | ||
| 13. | a) Természettudományos gyűjtemények: zoológiai, botanikai, paleontológiái, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények, illetve azok egyes darabjai; | kor | nincs | |
| b) Történeti jellegű gyűjtemények: történelmi, néprajzi vagy numizmatikai jelentőségű gyűjtemények. | forgalmi érték | legalább 500 000 Ft | ||
| 14. | Közlekedési eszközök. | kor | legalább 50 év | |
| forgalmi érték | legalább 500 000 Ft | |||
| 15. | Az 1-14-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó minden egyéb antik darab, különösen: | kor | legalább 50 év | |
| a) játékok, játékszerek, b) üvegtárgyak, c) arany- és ezüstnemű, d) bútorok, e) optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések, f) hangszerek, g) órák és alkatrészeik, h) fából készített műtárgyak, i) kerámia, j) kárpit, k) szőnyegek, l) tapéta, m) fegyverek, n) numizmatikai tárgyak (érmek, jelvények stb.). | forgalmi érték | legalább 300 000 Ft | ||
