1. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)
„l) az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,”
2. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult:)
„c) írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).”
3. § A Vtv. 37/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor, illetve a vadász vadászata során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.”
4. § A Vtv. 74/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Országos Trófeabíráló Testület tagja továbbá azon területi vadászati hatóság elsőfokú trófeabírálati eljárásában részt nem vevő delegáltja, amelynél a felülbírálatra bemutatott trófea elsőfokú bírálatát elvégezték.”
5. § A Vtv. 93. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A tájegységi fővadász szaktanácsadási feladatkörében eljárva)
„h) segítséget nyújt a vadászatra jogosultnak a vadgazdálkodási üzemtervének elkészítéséhez.”
6. § A Vtv. a következő 110. §-sal egészül ki:
„110. § (1) A földtulajdonosi közösség a földtulajdonosi közösség tulajdonában álló összes földterület – ideértve a medret is – tulajdoni hányada arányában számított szavazattöbbséggel hozott döntése alapján a földtulajdonosi közösség közös képviselője és a vadászatra jogosult – az érintett vadászterület tájegységi vadgazdálkodási tervének hatálybalépésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül – közös kérelemben kérelmezheti a vadászati hatóságnál a Módtv. hatályba lépése előtt a vadászati hatóság által jóváhagyott, de 2017. február 28-án le nem járó üzemterv szerint működő vadászterület határának a 17. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig való változatlan fenntartását és ezen vadászterület vonatkozásában a haszonbérleti szerződésnek a 17. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig való meghosszabbítását, valamint az ezen időszakra vonatkozó üzemterv jóváhagyását. A határidő elmulasztásával szemben nincs helye igazolásnak.
(2) A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet olyan vadászterület esetén, amely az (1) bekezdésnek megfelelő üzemterv alapján működő vadászterülettel határos, e vadászterület földtulajdonosi közösség közös képviselőjének és vadászatra jogosultjának az (1) bekezdésben meghatározott célra irányuló kérelme esetén hagyja jóvá.
(3) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben foglalt kérelmet elutasítja, ha annak tartalma – különös tekintettel a földtulajdonosi döntésre, az üzemterv vagy a haszonbérleti szerződés rendelkezéseire – ellentétes az e törvényben foglalt vadgazdálkodási előírásokkal vagy veszélyezteti a vad élőhelyét, illetve a vadállománnyal folytatott szakszerű és fenntartható vadgazdálkodást.”
7. § A Vtv.
a) 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „a vadászterület legalább 25%-át” szövegrész helyébe az „a vadászterület legalább 25%-át, vagy a vadászterületből legalább 300 hektárt”, a „természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység” szövegrész helyébe a „természetvédelemmel összefüggő tevékenység”,
b) 71. § (1) bekezdés 6. pontjában a „valamint őzre történő” szövegrész helyébe az „őzre, valamint – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a vaddisznóra történő”,
c) 71. § (1) bekezdés 25. pontjában a „muflonra történő” szövegrész helyébe a „muflonra, valamint – a 6. pontban meghatározott kivétellel – a vaddisznóra történő”,
d) 73. § (4) bekezdésében és a 74. § (1) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult”,
e) 80. § (4) bekezdésében a „vadászatra vadászatra jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult”
szöveg lép.
8. § (1) Hatályát veszti a Vtv. 61. § (2) bekezdésében az „öt évre” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Vtv.
a) 17. § (1) bekezdés d) pontja,
b) 37/A. § (3) bekezdése,
c) 71. § (1) bekezdés 24. pontja.
9. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, a napenergiát felhasználva villamos energiát termelő erőmű.”
10. § A Tfvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földhasználó – ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).”
11. § A Tfvt. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C. § Kis teljesítményű erőmű létesítése miatt termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetén az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül, a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, ha az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldet érint és a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kérelemben az igénybevevő nyilatkozik arról, hogy az érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban. Az ügyintézési határidő ilyen esetben 8 nap, ha az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden szükséges irat.”
12. § (1) A Tfvt. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)
„b) mezőgazdasági célú tereprendezés, valamint a meliorációs tervekben előirányzott munkálat,”
(céljából veszik igénybe.)
(2) A Tfvt. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő g) ponttal egészül ki:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)
„f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése vagy mezőgazdasági vízellátást szolgáló vízilétesítmény, valamint kapcsolódó műtárgyak, vízelosztó-hálózat, valamint építési engedélyezés hatálya alá nem tartozó, öntözéshez kapcsolódó felépítmények létesítése és használata, vagy
g) az országos jégkármegelőző rendszer kiépítése és működtetése”
(céljából veszik igénybe.)
13. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő k)–m) pontokkal egészül ki:
(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)
„k) – amennyiben mezőgazdasági vízszolgáltatás céljából veszik igénybe – mezőgazdasági vízellátást szolgáló saját célú vízilétesítmény létesítése és üzemeltetése,
l) csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, üzemeltetése, bővítése,
m) kis teljesítményű erőmű építése”
(céljából engedélyezi.)
14. § A Tfvt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított öt év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”
15. § A Tfvt. a következő 74. §-sal egészül ki:
„74. § (1) E törvénynek az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 5. § (1) bekezdését, 8/C. §-át, 10. § (2) bekezdés b), f) és g) pontját és 24. § (3a) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv4.-el megállapított 21. § (3) bekezdés m) pontját a Módtv4. hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban, illetve a 2017. június 23. napját követően jogerőssé vált végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatok alapján még meg nem fizetett földvédelmi járulék egésze, vagy meg nem fizetett része tekintetében is alkalmazni kell.”
16. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 113. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban állapítja meg az erdőtervet.”
(2) Az Evt. 113. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig
a) a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy
b) ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.”
(3) Az Evt. 113. § (30) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (31) bekezdéssel egészül ki:
„(30) A 33. § (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell.
(31) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését megelőzően az erdőtervekben meghatározott, illetve az Adattárba – a körzeti erdőtervek átvezetése, vagy más eljárás során – bejegyzett erdőgazdálkodási korlátozásokat
a) az erdőterv (13) bekezdés, a (17) bekezdés b) pontja, valamint a (30) bekezdés alapján történő kiadása során,
b) az erdőterv új erdőgazdálkodó részére történő kiadása során,
c) az erdőterv – akár kifejezetten e célból kezdeményezett – módosítása során, vagy d) a soron következő körzeti erdőtervezés során
felülvizsgálja, és a hatályos szabályozásnak megfelelően módosítja.”
17. § Az Evt.
a) 23. § (2) bekezdés b) pontjában az „erdei génrezervátum” szövegrész helyébe az „erdészeti génrezervátum” szöveg,
b) 52. § (2) bekezdésben az „erdősítést” szövegrész helyébe az „elsőkivitelt” szöveg,
c) 82. § (6) bekezdésben a „csererdősítés” szövegrész helyébe a „csereerdősítés” szöveg
lép.
18. § Hatályát veszti az Evt. 105. § (9) bekezdése.
19. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Agrárkamarai tv.) 16. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében)
„d) országos jégkármegelőző rendszert működtet.”
20. § Az Agrárkamarai tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(2) Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag politikai pártban vezető tisztséget tölt be.
(3) Nem viselhet tisztséget az agrárkamarában, aki
a) nem választható küldöttnek;
b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel.
(4) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében – amennyiben az kétséges – a politikai párt nyilatkozata az irányadó.
(5) A tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg egy agrárkamarai tisztséget tölthet be és egy szavazati jog illeti meg. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet főigazgatója.
(6) Az elnökségnek, az etikai és a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
(7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén tizenöt napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.
(8) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében – ide nem értve a területi szervezet elnökét – a területi szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból.
(9) A 29. § (1) bekezdés a)–c) valamint e) pontjai szerinti tisztségviselői jogviszony – amennyiben a tisztségviselő lemond a díjazásról – nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak, illetve kereső foglalkozásnak.”
21. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.”
22. § A Termékpiaci tv. 5. alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.”
23. § (1) A Termékpiaci tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére
a) termésbecslési és állapotminősítési célból,
b) mezőgazdasági munkákról szóló jelentés készítése céljából, illetve
c) agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni.”
(2) A Termékpiaci tv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból szolgáltatott adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.
(4) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célok érdekében, a termőföld-hasznosítással kapcsolatos egységes támogatási kérelmek adatai alapján előállított rétegzett mintát tartalmazó adatokat ad át a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.”
24. § A Termékpiaci tv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A miniszter – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított – négy hónapon belül dönt – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i – 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 16. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti minőségrendszer, valamint
b) 16. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszer
elismeréséről.
(2) Az elismerési eljárás során legfeljebb három alkalommal adható ki hiánypótlási felhívás.
(3) A miniszter a műszaki szabályokra és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv szerinti eljárás során beérkező megjegyzést vagy részletes véleményt hiánypótlási felhívás keretében továbbítja a kérelmező felé.
(4) A miniszter hivatalból dönt az elismerés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.
(5) A nemzeti minőségrendszer, valamint az önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszer elismerésére, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárás során a függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról, továbbá sommás eljárásnak nincs helye.”
25. § A Termékpiaci tv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott támogatás jogosultja részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a vállalkozás – ideértve a 18. §-nak megfelelően elismert szervezetek tagját, alkalmazottját, vagy a szervezettel egyéb szaktanácsadásra irányuló jogviszonyban álló, és a szervezet tagjai részére a szervezet megbízásából tanácsadási tevékenységet végző személyt is –, illetve természetes személy tevékenykedhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló bejelentés – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentő azonosító adatait, értesítési címét, a vállalkozás szaktanácsadói tevékenységet végző tagjának szakirányú végzettségét, szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.”
26. § (1) A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„h) a termésbecsléssel, az állapotminősítéssel, valamint a mezőgazdasági munkákról szóló jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait;”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„l) a nemzeti minőségrendszerek, valamint az önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszerek elismerésére, felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
27. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–18. § és a 21–26. § 2018. január 2-án lép hatályba.