1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult)
„c) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”
2. § A Kkt. 21/J. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)
„b) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv,”
3. § A Kkt. 21/K. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„c) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása érdekében,”
4. § A Kkt. 21/J. § (5) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálatok részére” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv részére” szöveg lép.
5. § Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésében a „büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet II. Cím)” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 579. § (3) bekezdését és 614. §-át” szöveg lép.
6. § Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény
a) 3. §-ában a „különleges eljárásoknak a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. §-ában meghatározott általános szabályai” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 672–673. §-ában meghatározott szabályok” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében a „Be.-nek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet III. cím)” szövegrész helyébe a „Be. 579. § (3) bekezdését és 614. §-át” szöveg
lép.
7. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Illetékmentes a büntetőügyekben:
a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási indítványa és felülvizsgálati indítványa;
b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt vagy a személyes meghallgatás alapján a bíróság megszünteti;
c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt a terhelt, a törvényes képviselője vagy a védő nyújtotta be;
d) a költségkedvezmény engedélyezése iránti eljárás;
e) a terhelt, a védő, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője és az ügygondnok részére az általuk a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megismerhető ügyiratokról készült másolat egyszeri kiadása;
f) a sértett részére másolat egyszeri kiadása az olyan eljárási cselekményről készült ügyiratról, amelyen jelen volt vagy jelen lehetett;
g) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása;
h) az elektronikus formában, elektronikus okiratként vagy papíralapú okirat elektronikus másolataként (a továbbiakban együtt: elektronikus formában) rendelkezésre álló ügyirat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítása.”
(2) Az Itv. 57. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Illetékmentes:
a) a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalt ügyekben az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a jogi képviselő, a fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselője részére az általuk megismerhető iratokról készült másolat egyszeri kiadása,
b) a büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy az intézkedés végrehajtása, illetve a kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett, elektronikus formában rendelkezésre álló irat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítása.
(4) Illetékmentes a szabálysértési ügyekben:
a) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása,
b) a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiadása.”
8. § Az Itv. 80. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére – a következő esetekben van helye:)
„m) ha a magánvádas eljárásban a vád képviseletét az ügyészség átveszi, továbbá ha a bíróság a vádlott bűnösségét megállapítja vagy az eljárást büntethetőséget megszüntető okból megszünteti, illetve, ha a magánvádló a vádat legkésőbb az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig ejti.”
9. § Az Itv. Melléklet IV. címe a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. Büntetőügy ügyiratáról, büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy intézkedés végrehajtása, illetve kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratról készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat vagy kivonat illetéke oldalanként 100 forint. Elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság által biztosított optikai adathordozón történő továbbítása esetén a továbbítás illetéke optikai adathordozónként 500 forint. Elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság által biztosított, optikai adathordozótól eltérő tartós adathordozón történő továbbítása esetén a továbbítás illetéke tartós adathordozónként 2000 forint.”
10. § Az Itv.
a) 37. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat” szövegrész helyébe a „büntetőügyben az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített másolat” szöveg,
b) 38. § (4) bekezdésében a „megfizetésére” szövegrész helyébe a „megfizetésére a büntetőügyeken kívül” szöveg,
c) 52. § (1) bekezdésében a „kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban” szövegrész helyébe a „magánvádas eljárásban” szöveg és a „kérelem” szövegrész helyébe az „indítvány” szöveg,
d) 52. § (4) bekezdésében az „a vádat az ügyész képviseli” szövegrész helyébe az „az ügyészség a vád képviseletét átvette” szöveg,
e) 53. § (1) bekezdésében a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg,
f) 53. § (2) bekezdésében az „állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás” szövegrész helyébe az „alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti per” szöveg,
g) 56. § (3) bekezdésében az „Illetékmentes az” szövegrész helyébe az „Illetékmentes a büntetőügyeken kívül az” szöveg,
h) 58. § (8) bekezdésében a „büntető eljárásban” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban” szöveg,
i) 62. § (1) bekezdés l) pontjában az „államban szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben” szövegrész helyébe az „alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti perben” szöveg,
j) 62. § (1) bekezdés t) pontjában a „szabálysértéssel” szövegrész helyébe a „bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti az Itv.
a) 52. § (3) bekezdése és
b) Melléklet IV. cím 3. pontja.
12. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 27. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:]
„f) a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,”
(időtartamával.)
13. § Az Flt. 29. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)
„b) letartóztatásban van, szabadságvesztést – kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg –, valamint elzárást tölt, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától,”
14. § Az Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
pályakezdő álláskereső: a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki)
„2. letartóztatásban van, szabadságvesztést, valamint elzárást tölt,”
15. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban” szöveg lép.
16. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.)
a) 17. § (3) bekezdés c) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,
b) 24. § (1) bekezdés c) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
c) 49/A. § (6) bekezdés c) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,
d) 81. § a) pontjában az „ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,” szöveg,
e) 105. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,
f) 105. § (3) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” szöveg és az „Az eljárást befejező jogerős határozatot” szövegrész helyébe az „A bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát” szöveg,
g) 122. § (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a „büntetőügyben eljáró” szövegrész helyébe a „nyomozó” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a Közjegyzői tv. 105. § (1) bekezdésében az „alapos” szövegrész.
18. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a) 6. § (1c) bekezdésében az „a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság,” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság,” szöveg,
b) 6/A. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
c) 6/A. § (3) és (6) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelésig” szöveg,
d) 6/A. § (9) bekezdésében a „jogerős határozatával” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatával” szöveg,
e) 27. § (8) bekezdésében és 38/A. § (2) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrész helyébe a „büntetőügyben” szöveg és a „bírósági” szövegrész helyébe az „ügydöntő” szöveg,
f) 49/G. § (2) bekezdésében az „ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek” szövegrész helyébe az „ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg
lép.
19. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
a) 78/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás” szöveg,
b) 83/D. § f) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,
c) 91/B. §-ában az „az 1. módosító törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2d) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt” szövegrész helyébe az „a gyanúsított kihallgatására az 1. módosító törvény hatálybalépését követően kerül sor” szöveg,
d) 91/E. § (1) bekezdésében az „az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt” szövegrész helyébe az „a gyanúsított kihallgatására a 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően kerül sor” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a Kjt. 20. § (2d) bekezdés a) pontjában az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” és a „bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
21. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény)
a) 9. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában az „őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt” szövegrész helyébe az „őrizet vagy letartóztatás elrendelését” szöveg,
b) 9. § (5) bekezdésében a „bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség,” szöveg,
c) 24. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége” szöveg és a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrészek helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
d) 28/B. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
e) 29/F. § (1) bekezdés f) pontjában az „a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta” szövegrész helyébe a „bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti az 1992. évi LXVI. törvény 27. § (4) bekezdés b) pontjában az „előzetes” szövegrész.
23. § Hatályát veszti a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 12. § (5) bekezdésében az „alapos” szövegrész.
24. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy)
„a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,”
25. § A Szoctv. 34. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki)
„a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,”
26. § A Szoctv. 19. § (1) bekezdésében a „megkeresésük alapján” szövegrész helyébe a „megkeresésük vagy adatkérésük alapján” szöveg lép.
27. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 12. §-ában a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg lép.
28. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
29. § Az Öpt.
a) 40/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel” szövegrész helyébe a „során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal és pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel” szöveg és
b) 40/B. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése vagy írásbeli megkeresése” szöveg
lép.
30. § Hatályát veszti az Öpt. 20. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
31. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „fényképét, hangmintáját” szövegrész helyébe a „fényképét, különös ismertetőjegyeit, hangmintáját” szöveg,
b) 91/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték,” szövegrész helyébe a „Be. szerinti személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt állók” szöveg,
c) 91/A. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában az „embercsempészet” szövegrész helyébe az „embercsempészés” szöveg,
d) 91/A. § (1) bekezdés h) pontjában az „iratokban” szövegrész helyébe az „ügyiratokban” szöveg és a „jogerős ítéletig, a nyomozás megszüntetése vagy a büntetőeljárás egyéb módon történt jogerős befejezése” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatig, a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozatala” szöveg,
e) 91/C. § (2) bekezdésében a „bűnüldözési feladatai ellátása céljából – körözési eljárás során, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján – jelzés” szövegrész helyébe a „körözési eljárás során, illetve az olyan bűnügyi felügyelet elrendelése esetén, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás során, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján jelzés” szöveg,
f) 91/M. § (3) bekezdésében a „büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor, valamint a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor” szöveg
lép.
32. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 21. § (1) bekezdésében az „őrizetbe vétel idejét is – harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „őrizet idejét is – harminc napot meghaladóan letartóztatásban” szöveg lép.
33. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„e) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
ea) elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének,
eb) a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének,
ec) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,
ed) a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek
a megállapításáról szóló értesítés,
f) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény alapján
fa) elrendelt elővezetés költségének,
fb) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá
fc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek
a megállapításáról szóló értesítés,
g) fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés,
h) az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés,”
(2) A Vht. 10. §-a a következő i)–m) ponttal egészül ki:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„i) a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése,
j) a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés,
k) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat,
l) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, valamint
m) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.”
34. § A Vht. 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat)
„b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és”
35. § A Vht. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki)
„b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján,”
36. § A Vht. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha
a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy
b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.”
37. § A Vht. „Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai” alcíme a 137/A. §-t követően a következő 137/B. §-sal egészül ki:
„137/B. § Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a bűnügyi zárlat ténye, ha a bűnügyi zárlat tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a 139. § (5)–(7) bekezdése alapján intézkedni lehet.”
38. § A Vht. 139. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az ingatlan nem pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, az ingatlan értékesítése iránt a bűnügyi zárlat tényének törlését követően lehet intézkedni.
(6) Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres értékesítést követően pedig az adósnak visszajáró összeget a bűnügyi zárlat jogosultja részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.
(7) Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a bűnügyi zárlat ténye jogosultjainak a követelései és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a bűnügyi zárlattal biztosított összeget a jogosult részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.”
39. § A Vht. 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait kell megfelelően alkalmazni. A pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni akként, hogy a végrehajtó a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti megkeresésében köteles megjelölni a pénzkövetelés összegét.”
40. § A Vht. 203. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A végrehajtó a bűnügyi zárlat feloldásáról rendelkező jogerős vagy véglegessé vált határozat kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a bűnügyi zárlat törlése iránt.”
41. § A Vht. 210/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt a végrehajtás szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi az ügyészség részére a Be. CVI. Fejezetében írt eljárás lefolytatása érdekében.”
42. § A Vht. 210/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a pénzösszegben vagy az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során a végrehajtó megállapítja, hogy az adós birtokában levő, fizetésre használt elektronikus adat is végrehajtás alá vonható, vagy a bíróság a vagyonelkobzást fizetésre használt elektronikus adatra rendelte el, a végrehajtó a fizetésre használt elektronikus adatot a büntetőeljárás során lefoglalt dolog előzetes értékesítésének szabályai szerint biztosítja és értékesíti.”
43. § (1) A Vht. 292. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából, ha
a) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személy
aa) letartóztatását rendelték el,
ab) olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet, illetve meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy
ac) előzetes kényszergyógykezelését rendelték el, illetve
b) a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.”
(2) A Vht. 292. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A felfüggesztésre a feljelentő, valamint a miniszternek vagy a Kar hivatali szervének a képviselője indítványt tehet, továbbá azt a bíróság hivatalból is elrendelheti.”
44. § (1) A Vht. 293. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi bíróság feljelentést tesz a tudomására jutott bűncselekmény miatt.”
(2) A Vht. 293. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a végrehajtóval, a végrehajtó-helyettessel és a végrehajtójelölttel szemben indított büntetőeljárásról, illetve személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről értesíti a törvényszék elnökét, a minisztert és a Kar hivatali szervének vezetőjét, az eljárást befejező határozatot pedig kézbesíti részükre.”
45. § A Vht. 294. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után az eljárás alá vont személy, a törvényszék elnöke, továbbá a miniszter és a Kar hivatali szervének vezetője új eljárást kezdeményezhet, ha)
„a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozatra, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatára, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatára hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna,”
46. § A Vht. a következő 304/B. §-sal egészül ki:
„304/B. § E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az ingatlanárverések kitűzésére még nem került sor.”
47. § A Vht.
1. 15. § (1) és (2) bekezdésében, 31/C. § (1) és (3) bekezdésében és 264. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
2. 32. § (1) bekezdésében a „10. § c)–g)” szövegrészek helyébe a „10. § c)–l)” szöveg,
3. 35. § (5) bekezdésében a „büntetőügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe a „büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,
4. 45/A. § (7) bekezdésében a „büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése” szövegrész helyébe a „feljelentése” szöveg,
5. 47/A. § (8) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 253/E. § (11) bekezdésében és 303. § (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
6. 138. § (5) bekezdésében az „első fokú” szövegrész helyébe az „elsőfokú” szöveg,
7. 202. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény” szöveg,
8. 215. §-ában az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg, valamint a „büntetőeljárás szabályai szerint” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló törvény szerint” szöveg,
9. 233. § (2) bekezdés b) pontjában a „bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatban” szöveg,
10. 253/E. § (5) bekezdésében és 253/G. § (3) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
11. 255. § a) pontjában a „10. § d)–g)” szövegrész helyébe a „10. § d)–l)” szöveg,
12. 269. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény törvényi tényállását” szövegrész helyébe a „bűncselekményt” szöveg,
13. 275. § (1) bekezdés a) pontjában az „ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;” szövegrész helyébe a „fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll;” szöveg,
14. 284. § (1) bekezdésében a „jogerős határozatában” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatában” szöveg
lép.
48. § Hatályát veszti a Vht. 202/A. § (1) bekezdése.
49. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 23/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,)
„e) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll;”
50. § A Szüt.
a) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg,
b) 24/F. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg
lép.
51. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bekezdésében és 53. § (3) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.
52. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.
53. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 27/A. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján az alábbi szerveknek, illetve személyeknek továbbíthatja:]
„e) a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve az előkészítő eljárást folytató szervnek;”
54. § Az Lt. 67. § (16) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,” szöveg lép.
55. § Hatályát veszti az Lt. 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „elkövetésének alapos gyanúja” szövegrész.
56. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsz. tv.) 29. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adatkezelő szerv – a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad]
„d) a rendőrség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”
(részére.)
57. § A Bvsz. tv.
a) 14/A. § (1) bekezdésében az „Az előzetes letartóztatást” szövegrész helyébe az „A letartóztatást” szöveg,
b) 16. § (3) bekezdésében, 16. § (8) bekezdésében és 17. § (3) bekezdésében az „ideiglenes” szövegrész helyébe az „előzetes” szöveg,
c) 28/B. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és az „1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 52. §-a” szöveg
lép.
58. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában az „az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés” szövegrész helyébe az „a letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás” szöveg lép.
59. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.) 32. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
„o) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében;”
60. § A Szaz. 36. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
„r) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében;”
61. § A Szaz.
a) 20. § (2) bekezdés d) pontjában az „ügyész által jóváhagyott megkeresés” szövegrész helyébe az „ügyészség által engedélyezett adatkérés” szöveg,
b) 36. § i) és j) pontjában a „nyomozó hatóság részére” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére” szöveg
lép.
62. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 34. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,
a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,
b) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,
c) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,
d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és
e) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”
63. § Az Nbjt. 44/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi hatóság kérésére az átvett büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.”
64. § (1) Az Nbjt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,
a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,
b) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,
c) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,
d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és
e) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”
(2) Az Nbjt. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(4) A külföldi ítélet elismerése, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átvétele tárgyában bírósági titkár is eljárhat.”
65. § (1) Az Nbjt. V. Fejezet 7. Cím címe helyébe a következő Cím cím lép:
„Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”
(2) Az Nbjt. 67. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A megkereső igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.
(2) A terhelt audiovizuális eszköz útján történő kihallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a terhelt hozzájárulásával teljesíthető. A tanú vagy a szakértő telefonkonferencia útján történő kihallgatására vagy meghallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a tanú vagy a szakértő hozzájárulása esetén teljesíthető.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.”
66. § Az Nbjt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megkereséshez csatolni kell a bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy annak hiteles másolatát.”
67. § Az Nbjt.
1. 10. §-ában a „Büntető Törvénykönyvet” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt” szöveg és a „büntetőeljárásról szóló törvényt” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt” szöveg,
2. 13. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében az „állandó lakóhellyel” szövegrész helyébe a „lakcímmel” szöveg,
3. 18. § (2) bekezdésében a „Határozata” szövegrész helyébe az „A Fővárosi Törvényszék nem ügydöntő végzése” szöveg,
4. 19. § (1) bekezdésében a „személyt őrizetbe veszi” szövegrész helyébe a „személy őrizetét rendeli el” szöveg,
5. 20. § (1) bekezdés a) pontjában és 28. §-ában az „iratokat” szövegrész helyébe az „ügyiratokat” szöveg,
6. 20. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
7. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „számára” szövegrész helyébe a „számára, és a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése” szöveg,
8. 20. § (1) bekezdés d) pontjában, 45. § (3) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében, 69/A. § (4) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében és 70/A. § (3) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,
9. 20. § (1a) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
10. 20. § (1a) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében az „iratokkal” szövegrész helyébe az „ügyiratokkal” szöveg,
11. 22. § (4) bekezdésében az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban” szöveg,
12. 22. § (4) bekezdésében, 65. § (6) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek helyébe az „a letartóztatás” szöveg,
13. 23. § (3) bekezdésében a „jogerős végzést az iratokkal” szövegrész helyébe a „véglegessé vált végzését az ügyiratokkal” szöveg,
14. 24. § (2) bekezdésében a „kiadatás céljából történő őrizetbe vétele” szövegrész helyébe a „őrizetének kiadatás céljából történő elrendelése” szöveg,
15. 25/A. § (1) bekezdésében, 40. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a „korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,
16. 25/A. § (2) bekezdésében az „ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakóhellyel” szövegrész helyébe az „olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel” szöveg,
17. 25/B. § (1) bekezdésében az „az ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg és a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében” szöveg,
18. 25/B. § (2) bekezdésében az „Az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „A 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg,
19. 25/B. § (3) bekezdésében a „személyt őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „személy őrizetét kell elrendelni” szöveg,
20. 25/B. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg,
21. 26. § (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg és az „a kiadatást a bíróság határozatára” szövegrész helyébe az „a miniszter a kiadatást a bíróság végzésére” szöveg,
22. 26. § (3) bekezdésében az „ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg és a „terheltet őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „terhelt őrizetét” szöveg,
23. 29. § (3) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében a „házi őrizet” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyelet” szöveg,
24. 30. § (4) bekezdésében a „149–160. §-ainak” szövegrész helyébe a „302–338. §-ainak” szöveg és az „intézkedés tehető” szövegrész helyébe a „kényszerintézkedés rendelhető el” szöveg,
25. 32. § (2) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrész helyébe a „vádemelés után” szöveg,
26. 32. § (2) és (5) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 44/A. § (2) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 55/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/D. § (2) bekezdésében, 65. § (4) bekezdésében, 65/A. § (3) és (5) bekezdésében, 66/A. § (3) bekezdésében, 67/A. § (1) bekezdésében, 69. § (5) és (7) bekezdésében, 69/A. § (1) és (4) bekezdésében, 70. § (1) és (3) bekezdésében, 70/A. § (1) és (3) bekezdésében, 74. § (5) és (7) bekezdésében, 75. § (5) bekezdésében, 75/A. § (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
27. 32. § (3) és (5) bekezdésében a „vádirat benyújtása előtt” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,
28. 32. § (5) bekezdésében a „vádirat benyújtását megelőzően” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,
29. 34. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
30. 37. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében a „lakó- vagy tartózkodási helyére” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helyére” szöveg,
31. 38. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelésig” szöveg,
32. 38. § (1) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében az „az ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
33. 40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a „más, enyhébb” szövegrész helyébe a „más enyhébb,” szöveg,
34. 40. § (4) bekezdésében a „házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyelet” szöveg,
35. 41. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nyomozás” szövegrész helyébe az „az eljárás” szöveg,
36. 41. § (1) bekezdés b) pontjában az „a vádemelés elhalasztására” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésére” szöveg,
37. 42. § (1) bekezdésében az „ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg,
38. 44. § (3) bekezdésében az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,
39. 44/A. § (2) bekezdésében a „216. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „391. §-a” szöveg és a „310. §-a” szövegrész helyébe az „538. §-a” szöveg,
40. 44/A. § (3) bekezdésében a „kényszerintézkedés” szövegrészek helyébe a „bírói engedélyes kényszerintézkedés” szöveg,
41. 47. § (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében a „házi őrizetben” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletben” szöveg,
42. 48. § (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésének” szöveg,
43. 48. § (2) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésében” szöveg,
44. 48. § (4) bekezdésében az „a határozatában” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzésében” szöveg,
45. 49. § (1) bekezdésében az „állandó lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
46. 51. § (1) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg és az „a határozatát” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzését” szöveg,
47. 51. § (2) bekezdésében, 60/C. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg,
48. 51. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg,
49. 51. § (3) bekezdésében az „iratok” szövegrész helyébe az „ügyiratok” szöveg,
50. 51. § (4) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzése” szöveg és a „határozatára” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésére” szöveg,
51. 52. § (3) bekezdésében az „az ügyész vagy az a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság vagy ügyészség” szöveg,
52. 55. §-ában a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzésével” szöveg,
53. 55/A. § (2) bekezdésében az „őrizetbe vételét” szövegrész helyébe az „őrizetét” szöveg,
54. 60/C. § (2) bekezdésében a „határozatról” szövegrész helyébe a „végzésről” szöveg,
55. 60/D. § (2) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,
56. 60/E. §-ában az „az ennek folytán hozott határozat” szövegrész helyébe az „a rendkívüli jogorvoslat során hozott ügydöntő határozat” szöveg,
57. 60/G. § (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg és az „A határozatról” szövegrész helyébe az „Az ügydöntő végzésről” szöveg,
58. 60/H. § (2) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg,
59. 61. § (1) bekezdés f) pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
60. 61. § (2) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,
61. 62/A. § (4) bekezdésében a „felettes ügyész” szövegrész helyébe a „felettes ügyészség” szöveg,
62. 62/G. §-ában és 63/D. §-ában a „Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe a „Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt” szöveg,
63. 64. § c) pontjában, 67. § (9) bekezdésében, 67/A. § (1) és (2) bekezdésében a „zártcélú távközlő hálózat” szövegrész helyébe a „telekommunikációs eszköz” szöveg,
64. 65. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ügyésszel” szövegrész helyébe az „ügyészséggel” szöveg,
65. 65. § (6) bekezdésében az „Előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „Letartóztatásban” szöveg és az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg,
66. 67. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg és a „feladatot bírósági titkár” szövegrész helyébe a „feladatot bírósági titkár vagy alügyész” szöveg,
67. 67. § (7)–(9) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „A bíróság vagy az ügyészség” szöveg,
68. 67. § (9) bekezdésében a „244/D. §” szövegrész helyébe a „125. §” szöveg és a „kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a „felvételt” szöveg,
69. 67/A. § (3) és (4) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság vagy az ügyészség” szöveg,
70. 69. § (5) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,
71. 74. § (5) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg, a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg,
72. 75. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg,
73. 75/A. § (2) és (3) bekezdésében a „címzett tartózkodási helye” szövegrész helyébe a „címzett tényleges tartózkodási helye” szöveg,
74. 75/B. § (7) bekezdésében a „személyt őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „személy őrizetét kell elrendelni” szöveg,
75. 76. § (2) bekezdés d) pontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg,
76. 78. § (2) bekezdésében a „Mindazt” szövegrész helyébe az „A megkereséshez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mindazt” szöveg,
77. 79/A. § (2) bekezdésében a „megkeresésekhez” szövegrész helyébe a „megkereséshez az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szöveg,
78. 80. § (4) bekezdésében a „házkutatásra” szövegrész helyébe a „kutatásra” szöveg,
79. 80. § (4) bekezdés a) pontjában a „határozatnák” szövegrész helyébe a „határozatának” szöveg,
80. 81. § (1) bekezdésében az „a tanács elnöke” szövegrész helyébe az „az egyesbírós vagy a tanács elnöke” szöveg és a „nyilatkozattevő, – amennyiben” szövegrész helyébe a „nyilatkozattevő vagy – amennyiben” szöveg,
81. 81. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
82. 82. §-ában az „az ügyésznek, illetve a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak, illetve az ügyészségnek” szöveg és
83. 83. § (2) bekezdés b) pontjában a „díja” szövegrész helyébe a „díja és költsége” szöveg
lép.
68. § Hatályát veszti az Nbjt.
a) 34. § (1) bekezdésében az „Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
b) 40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében, 65. § (3) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, valamint 66/A. § (5) bekezdésében az „előzetes” szövegrész,
c) 64. § d) pontja és
d) V. Fejezet 8. Címe.
69. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 23. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata” szöveg lép.
70. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.
71. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 79/A. § (5) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,
b) 88/N. § (3) bekezdésében az „iratokra, ideértve a bíróság, az ügyész, és a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyiratokra, ideértve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
72. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
a) 35. § (4) bekezdésében a „jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a kétéves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a kamarával való közlésétől kell számítani. A kétéves határidőt a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától” szöveg,
b) 36/D. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg
lép.
73. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
a) 11. § (5) bekezdésében a „vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban” szövegrészek helyébe az „a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény miatt nem áll büntetőeljárás hatálya alatt” szöveg,
b) 16. § (7) bekezdésében és 16/A. § (11) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása céljából, a bíróság” szöveg
lép.
74. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a gyermek)
„b) érdekében áll az anya letartóztatásának elrendelése esetén az anyával történő együttes elhelyezése, a letartóztatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor a bíróság a gyermeket ideiglenesen, az anya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén helyezi el.”
75. § A Gyvt. 136. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha)
„a) a szülő a gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,”
76. § A Gyvt.
a) 66/M. § (2) bekezdés b) pontjában az „az előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe az „a letartóztatás” szöveg,
b) 68/D. § (1) bekezdésében a „mellett a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „mellett az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak” szöveg,
c) 68/D. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „fiatalkorúval szemben indult büntetőeljárásban eljáró és jelzést tevő nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban eljáró és jelzést tevő ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg,
d) 98. § (7) bekezdés h) pontjában az „a rendőrség, az ügyészség,” szövegrész helyébe az „a rendőrség, a nyomozó hatóság, az ügyészség,” szöveg,
e) 101. § (5) bekezdésében a „bűnelkövetők” szövegrész helyébe a „terhelt” szöveg,
f) 136. § (2) bekezdés b) pontjában az „a rendőrségnek, az ügyészségnek” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek, a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek” szöveg,
g) 139/A. § (3a) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” és az „1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 52. §-a” szöveg,
h) 169. §-ában a „követően a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „követően az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak” szöveg
lép.
77. § Hatályát veszti a Gyvt.
a) 15. § (5) bekezdésében, 80/B. § (5) bekezdés d) pontjában és 101. § (5) bekezdésében az „előzetes” szövegrész és
b) 135. § (4) bekezdés a) pontjában az „által megvalósított” szövegrész.
78. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben szabálysértési eljárás is indult, a kilencvennapos határidőt a jogerős határozat, ha büntetőeljárás is indult, a jogerős ügydöntő határozat vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzés, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozat, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat területi szervezettel történt közlésétől kell számítani. Az egyéves határidőt a szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban pedig a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozattal, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő befejezésétől kell számítani.”
79. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a kezelést végző orvos az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
80. § Az Eüak.
a) 23. §-át megelőző alcímben a „megkeresésére” szövegrész helyébe „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe az „adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére” szöveg, a „megkereső” szövegrészek helyébe a „megkereső vagy adatszolgáltatást kérő” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg,
c) 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg,
d) 23. § (2) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg,
e) 23. § (4) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó hatóság, valamint az ügyészség halaszthatatlan nyomozási cselekmény keretében” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv halasztást nem tűrő esetben” szöveg,
f) 23. § (4) bekezdésében a „megkeresést” szövegrészek helyébe a „megkeresést vagy adatkérést” szöveg
lép.
81. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 11. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:]
„d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.”
82. § Az Iasz. 56. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fegyelmi eljárás nem rendelhető el, ha)
„b) az igazságügyi alkalmazottal szemben a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult,
ba) szabálysértési eljárásban a felelősséget megállapító vagy eljárást megszüntető jogerős határozat, büntetőeljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy véglegessé vált eljárást megszüntető határozata, valamint a nyomozás során hozott, további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl; vagy
bb) ha az eljárás az a) pontban említett hároméves határidőn túl fejeződött be, a ba) pont szerinti határozat meghozatalától számított egy év elteltével.”
83. § Az Iasz. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét.”
84. § Az Iasz.
a) 56. § (2) bekezdésében a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárást” szöveg,
b) 59. § (1) bekezdésében a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll” szöveg
lép.
85. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; a szabadságvesztést, vagy elzárást töltő; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy.”
86. § A Tbj. 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel a biztosítás:)
„d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,”
87. § A Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)
„c) letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást, tölt, továbbá akinek őrizetét rendelték el,”
88. § A Tbj. 42. § (4) bekezdésében a „bíróságok, az ügyészségek” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség” szöveg lép.
89. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni
a) a letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette,
b) a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.”
90. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.tv.) 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
91. § Az Mny.tv.
a) 49. § (4) bekezdés c) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg,
b) 79. § (1) bekezdés e) pontjában a „keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel” szövegrész helyébe a „során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, illetve pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel” szöveg,
c) 79. § (1) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése vagy írásbeli megkeresése” szöveg
lép.
92. § Hatályát veszti az Mny.tv. 34. § (12) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
93. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár a gyermekgondozási díj, ha)
„e) a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;”
94. § Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár táppénz)
„d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,”
95. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 64. § (1a) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 464. § (4) bekezdése vagy 560. § (1) bekezdés e) pontja” szöveg,
b) 70. § (2) bekezdés a) pontjában „a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
96. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
a) 188. § a) pontjában a „büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést” szövegrész helyébe a „kényszergyógykezelést, előzetes kényszergyógykezelést és a büntetőeljárás során az elmeállapot megfigyelést” szöveg,
b) 214. §-ában az „amennyiben a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „amennyiben a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg,
c) 217. § (11) bekezdés c) pontjában a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas” szöveg
lép.
97. § Hatályát veszti az Eütv. 218. § (3) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész.
98. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbötv.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet fegyveres biztonsági őr,)
„c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
(2) Az Fbötv. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes – a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tartó – felfüggesztését.”
99. § Az Fbötv.
