Időállapot: közlönyállapot (2017.XII.19.)

2017. évi CXCVII. törvény - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2/7. oldal

a) 9/A. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg,

b) 9/A. § (6) bekezdésében „a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg,

c) 9/B. § (4) és (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv,” szöveg

lép.

42. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

100. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem utazhat külföldre)

„b) az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,”

101. § Az Utv.

a) 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,

b) 16. § (2) bekezdés b) pontjában és a 16. § (4) bekezdésében a „bíró” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg,

c) 16. § (3)–(4) bekezdésében, 16/B. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, valamint 16/C. § (1)–(3) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

d) 16. § (5) bekezdés a) pontjában az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,

e) 20. § (1) bekezdés a) pontjában az „a hatóság elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta” szövegrész helyébe az „elvették, illetve bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták” szöveg,

f) 23. § (1) bekezdésében az „és a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg,

g) 29. § (2) bekezdésében a „nyomozó hatóságok és” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg és a „körében” szövegrész helyébe az „esetén” szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti az Utv. 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „előzetes” szövegrész.

43. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

103. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki)

„d) letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt.”

104. § A Cst. 42. § (2) bekezdésében az „ítélete” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozata” szöveg lép.

44. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

105. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

a) 4. § (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében, a „titkos információgyűjtéssel érintett” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtéssel, illetve a leplezett eszközök alkalmazásával érintett” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „2003. évi CXXX.” szövegrész helyébe a „2012. évi CLXXX.” szöveg,

c) 14/F. § (6) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 155. §” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. §” szöveg,

d) 14/F. § (6) bekezdés a) pontjában a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és

e) 14/F. § (6) bekezdés b) pontjában a „155. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg

lép.

45. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

106. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7/A. § (2) bekezdésében a „büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárásra jogosult szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbíthatja” szöveg, valamint a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg lép.

46. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

107. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXXV. törvény) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Ha a működési engedély visszavonását, illetve az üzlet bezáratását az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve szabálysértési eljárásban a jogerős végzésről, továbbá büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról értesíti az üzlet működési helye szerint illetékes jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró hatóságot is értesíteni kell.”

108. § Az 1999. évi LXXV. törvény

a) 5. § (1) bekezdésében az „a nyomozó, illetve” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „A szabálysértési, illetve a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a szabálysértési hatóság” szöveg

lép.

47. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

109. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartó felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott közélet tisztasága elleni, közbizalom elleni vagy vagyon elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII. vagy XXXV–XXXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

110. § A Kknyt.

a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóság, az” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az” szöveg,

b) 27/A. § (3) bekezdés d) pontjában és 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,

c) 32. § (4) bekezdésében a „nyomozó hatóság és” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg

lép.

48. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

111. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.)

a) 34. § (4) bekezdés b) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg és

b) 40. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatóságokra” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságra” szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a Vkt.

a) 34. § (4) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és

b) 40. § (1) és (2) bekezdésében a „vagy annak alapos gyanúja” szövegrész.

49. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

113. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mnmktv.) 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adott ügyben büntetőeljárás is indul, a hat hónapos határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít.”

(2) Az Mnmktv. 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az adott ügyben szabálysértési eljárás is indul, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.”

(3) Az Mnmktv. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság határozatát a jogerőre emelkedést vagy véglegessé válást, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát a határozathozatalt követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.”

(4) Az Mnmktv. 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.”

114. § Az Mnmktv.

a) 18. § (1) bekezdés c) pontjában és 19. § (2) bekezdés b) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg és

b) 18. § (3) bekezdésében a „jogerős bírói ítéletben” szövegrész helyébe a „bíróság jogerős ügydöntő határozatában” szöveg és a „fegyelmi határozatban” szövegrész helyébe az „a jogerős fegyelmi határozatban” szöveg

lép.

50. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény módosítása

115. § Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX.” szövegrész helyébe a „2017. évi XC.” szöveg és

b) 2. § (2) bekezdés f) pontjában az „555. § (2) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „672. § (3) bekezdésében” szöveg

lép.

51. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

116. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében a „magyar hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság adatkérése” szöveg lép.

52. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

117. § (1) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. büntetőeljárásban részt vevő: a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt;”

(2) A Tvdtv. 1. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. fenyegetett helyzetben lévő személy:

a) az a személy, akinek a sérelmére a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, meghiúsítása végett, illetve a büntetőeljárásban való részvétele vagy korábbi részvétele miatt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt kíséreltek meg, követettek el vagy helyeztek kilátásba, valamint

b) az e törvényben meghatározott esetekben – a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel – az a személy, akivel szemben személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen cselekményt fognak elkövetni;”

(3) A Tvdtv. 1. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban – kivételesen közös háztartáson kívül – élő egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;”

(4) A Tvdtv. 1. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„15. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, az érintettről nyilvántartott személyazonosító adatokkal kapcsolatos megkeresésről vagy adatkérésről való értesítési kötelezettség;”

(5) A Tvdtv. 1. §-a a következő 18. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„18. védelmet ellátó személy: a különleges óvintézkedések előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása során e törvény rendelkezései szerint eljáró, a Tanúvédelmi Szolgálat személyi állományában szolgálatot teljesítő hivatásos állományú rendőr.”

118. § A Tvdtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha)

„c) a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével függ össze és”

119. § A Tvdtv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Fedett nyomozóval akkor is köthető megállapodás, ha a büntetőeljárásban vallomást nem tett, de az abban való közreműködése megfelel a 2. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott követelményeknek, és hivatásos szolgálati jogviszonya a megállapodás megkötéséig megszűnt.”

120. § A Tvdtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Programmal kapcsolatos eljárásban a törvényes képviselő jár el, ha a fenyegetett helyzetben lévő személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.

(5) A megállapodás megkötéséig – a sürgősségi intézkedés alkalmazásának kivételével – a fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságáért a kezdeményező szerv felel.”

121. § (1) A Tvdtv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapodás megkötését a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság kezdeményezheti.”

(2) A Tvdtv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Fedett nyomozó esetén a megállapodás megkötését a fedett nyomozót foglalkoztató szerv vezetője kezdeményezheti az eljáró vagy eljárt nyomozó hatóság vezetőjének egyetértésével.”

(3) A Tvdtv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kezdeményezés elutasítása tárgyában hozott döntést a Szolgálat – mások és a Szolgálat érdekeinek sérelme nélkül – indokolni köteles, de ellene jogorvoslatnak nincs helye.”

122. § A Tvdtv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az országos rendőrfőkapitány a megállapodás megkötésére irányuló kezdeményezés elutasítása esetén döntését – mások és a Szolgálat érdekeinek sérelme nélkül – indokolni köteles, azonban döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

123. § (1) A Tvdtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 3. §-ban meghatározott hozzátartozóval vagy más személlyel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdeményezés hiányában akkor köthető megállapodás, ha a 2. § (2) bekezdésében vagy 2/A. §-ban meghatározott személyt a Programba már felvették.”

(2) A Tvdtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megállapodásból származó viták rendezése érdekében a felek egyeztetést kötelesek folytatni. Amennyiben az egyeztetés keretében tizenöt napon belül a vitás kérdést nem sikerül rendezni, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat. Az eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel, amely a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény X. fejezete alapján jár el.”

124. § (1) A Tvdtv. 16. § (1) bekezdés c)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:]

„c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése;

d) a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása;

e) névváltoztatás;

f) a személyazonosság megváltoztatása;”

(2) A Tvdtv. 16. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:]

„g) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.”

125. § A Tvdtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az óvintézkedés keretében okirat vagy közokirat valótlan adaton, tényen vagy nyilatkozaton alapuló megváltoztatása, módosítása vagy új közokirat kiállítása, illetve valótlan adat közhiteles nyilvántartásba vétele érdekében az arra jogosult hatóság, illetve szerv megkeresése szükséges.”

126. § A Tvdtv. 21. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Adatzárlat”

127. § A Tvdtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a személyazonosság megváltoztatását elrendelték, az érintett eredeti személyazonosító adataira az adatzárlatot haladéktalanul el kell rendelni.”

128. § A Tvdtv. a 22. §-t követően a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

„A nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása

22/A. § (1) Az adatkezelő szerv a Szolgálat megkeresésére az adatszolgáltatás teljesítését követően köteles az érintett – Szolgálat által meghatározott – személyes adataira irányuló megkeresésről vagy adatkérésről – a megkereső vagy adatkérő értesítésének mellőzésével – a Szolgálatot haladéktalanul tájékoztatni.

(2) A Szolgálat a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti óvintézkedés megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az azt végrehajtó adatkezelő szervet.”

129. § A Tvdtv. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte,)

„b) intézkedik az adatkezelő szervek felé a 22. § (1) bekezdése szerinti adatzárlat elrendelésére.”

130. § A Tvdtv. 32. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatására irányuló intézkedését megszüntette,)

„a) haladéktalanul intézkedik az eredeti okirat visszaadásáról, illetve az új okirat bevonásáról, valamint elrendeli a visszavont új személyazonosító adatok (5)–(6) bekezdés szerinti zárolását;”

131. § A Tvdtv. 32. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.

(4) A Szolgálat az érintett kérelmére – különös méltánylást érdemlő esetben – mellőzi az eredeti személyazonosság visszaállítását.

(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott esetben a Szolgálat intézkedik az eredeti személyazonosító adatokra elrendelt adatzárlat véglegesítése iránt.

(6) A végleges adatzárlattal érintett adatok vonatkozásban az adatkezelő szerv köteles az adatszolgáltatást megtagadni, és közölni az adatigénylővel a személyazonosság megváltoztatásának tényét.”

132. § A Tvdtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A 32. § (4) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha az eredeti személyazonosság visszaállítása a Programban részt vevő személy számára az életvitelét aránytalanul megnehezítené, így különösen, ha

a) az érintett az új személyazonosító adatot legalább két éve használja,

b) betartotta a Szolgálat által meghatározott magatartási szabályokat és biztonsági ajánlásokat,

c) az új személyazonosító adataival tanulói vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített vagy törekedett arra, és

d) olyan mértékben beilleszkedett a környezetébe, hogy eredeti személyazonosságának visszaállítása számára aránytalan hátrányt okozna.

(2) A 32. § (4) bekezdése alapján nem mellőzhető az eredeti személyazonosság visszaállítása azzal az érintettel szemben, akivel a megállapodást a Szolgálat a 36. § (2) bekezdésében foglalt okból mondta fel.”

133. § (1) A Tvdtv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A külföldi hatóság megkeresésére a Szolgálat ellátja annak a személynek a védelmét, aki külföldön folyó büntetőeljárásban vesz részt és védelmét a megkereső kérte.

(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat megkereshet külföldi államot és

a) kezdeményezheti a Program alatt álló fenyegetett helyzetben lévő személy külföldre költöztetését, ha Magyarországon a védelme már nem biztosítható, és az intézkedés a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárást nem akadályozza;

b) sürgősségi intézkedés keretében, a megkeresésében foglalt időtartamra kezdeményezheti az érintett külföldön való ideiglenes elhelyezését;

c) kérheti nem magyar állampolgár érintett személyazonosságának megváltoztatásában való közreműködését, amennyiben a 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.

(3) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat külföldi hatóság megkeresésére

a) sürgősségi intézkedés keretében ideiglenesen, a megkeresésben foglalt időtartamra biztosíthatja az érintett Magyarország területén való elhelyezését;

b) a Program keretében ellátja a külföldről Magyarországra költöztetett személy, valamint a külföldön megindított büntetőeljárásban részt vevő, de Magyarországon élő magyar vagy letelepedett külföldi állampolgár védelmét;

c) közreműködhet a megkereső hatóság védelmi programjában részt vevő magyar állampolgár érintett személyazonosságának megváltoztatásában.

(4) Törvény vagy nemzetközi szerződés alapján a Szolgálat a (2)–(3) bekezdéstől eltérő más módon is együttműködhet a külföldi államban az érintett védelmére jogosult hatósággal.

(5) Nemzetközi szerződés hiányában a (2)–(3) bekezdés alkalmazása érdekében az igazságügyért felelős miniszter külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet és külföldi állam felé viszonossági nyilatkozatot tehet.

(6) Ha az érintett Magyarországon letartóztatásban van, a rendelkezési jogkör gyakorlójának, ha szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, az igazságügyért felelős miniszter előzetes hozzájárulása szükséges a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedéshez.”

(2) A Tvdtv. „Nemzetközi együttműködés” alcíme a 34. §-t követően a következő 34/A–34/D. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A külföldi hatóságnak az érintett Magyarországra költöztetésére, valamint a Magyarországon biztosított védelmére irányuló megkeresése akkor teljesíthető, ha az tartalmazza legalább:

a) a megkereső hatóság megnevezését,

b) rendelkezést a védelem végrehajtása során keletkező adatok kezeléséről,

c) az érintett és a vele együtt költöztetendő személy nevét, születési idejét és helyét, állampolgárságát, foglalkozását, munkahelyét, nyelvtudását, illetve egyéb – a védelem ellátása szempontjából fontos – adatait,

d) az érintett büntetőeljárásban betöltött szerepét,

e) a külföldi büntetőeljárás rövid leírását,

f) a fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó adatokat,

g) az érintett Magyarországra költöztetésének okát az érintett javasolt tartózkodási helyének megjelölésével,

h) a Magyarországon biztosítandó védelem szükséges időtartamát és meghosszabbításának lehetőségét,

i) a védelem javasolt formáját, valamint

j) a védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat.

(2) A Szolgálat az érintett védelmének külföldi államban történő ellátására irányuló megkeresése az (1) bekezdés szerinti tartalommal terjeszthető elő.

34/B. § (1) A Szolgálat a Programmal összefüggő feladatok ellátása során a védelem ellátásáért felelős külföldi hatósággal közvetlenül tart kapcsolatot, megkereséseit közvetlenül fogadja.

(2) A 34. § alkalmazásában külföldi hatóságnak kell tekinteni a nemzetközi szerződéssel vagy a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével létrehozott büntetőbíróságot, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróságot is.

(3) A nemzetközi szerződéssel vagy a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével létrehozott büntetőbíróság, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság megkeresésének fogadására a nemzetközi szerződésben vagy a nemzetközi szerződést, illetve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar hatóság jogosult.

34/C. § (1) A védelem átadására vagy átvételére a Szolgálat és a külföldi államban az érintett védelmére jogosult hatóság eseti megállapodást (a továbbiakban: eseti megállapodás) köt. Az eseti megállapodásban rendelkezni kell a védelem ellátása szempontjából lényeges körülményekről, így különösen

a) a védelem formájáról, tartamáról,

b) a költségviselésről, valamint

c) a kapcsolattartás módjáról.

(2) Az eseti megállapodás végrehajtása során a felek folyamatosan közvetlenül – a 34/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a nemzetközi szerződést vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben megjelölt magyar hatóság útján – egyeztetnek.

(3) Magyarországon az érintett kizárólag az e törvényben meghatározott védelmi formákban részesíthető.

(4) A Szolgálat a 34. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt sürgősségi intézkedés biztosítása érdekében az ideiglenesen Magyarországon elhelyezett érintett védelmében a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja, illetve az érintett személyi védelmét rendelheti el.

34/D. § (1) Ha a Magyarországra átköltöztetett érintett megsérti a magyar jogszabályokat vagy nem tartja be a számára megállapított magatartási szabályokat, erről a Szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot.

(2) A 34/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi hatóságot a nemzetközi szerződést vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar hatóság útján kell tájékoztatni.

(3) Az érintettnek a védelem érdekeit vagy a Szolgálat személyi állományát indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén haladéktalanul kezdeményezni kell az érintett visszaköltöztetését.”

134. § A Tvdtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szolgálat a szociális és gazdasági támogatást az érintett – megállapodás megkötését megelőző két évben elért, munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve egyéb jövedelemszerző tevékenységéből származó – adózott bevételének átlagára is figyelemmel állapítja meg azzal, hogy a támogatás az érintett vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja. Adózott bevétel hiányában a támogatásnak el kell érnie a létfenntartáshoz, társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül szükséges mértéket.”

135. § (1) A Tvdtv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A Program megszűnik, ha

a) a védelem feltételei már nem állnak fenn,

b) az érintett a védelemről lemond,

c) az érintett a Szolgálattal való együttműködést megtagadja,

d) a Szolgálat a megállapodást felmondja, vagy

e) az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a Szolgálatot értesíti.

(2) A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha

a) a sértett, a tanú vagy a terhelt büntetőeljárási kötelezettségeit nem teljesíti,

b) a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását veszélyezteti,

c) az érintett indokolatlanul eltért a megállapodásban rögzített követendő magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegte,

d) az érintett indokolatlanul megtagadta a részére a Program keretében biztosított, munkavégzésre irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más jövedelemszerző tevékenység végzését, vagy

e) az érintett a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.”

(2) A Tvdtv. „A program megszűnése” alcíme a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) Ha a 2. § (2) bekezdésében megjelölt személlyel megkötött megállapodás a 36. § (1) bekezdés b) pontja vagy (2) bekezdés b)–e) pontja alapján szűnik meg, úgy a rá tekintettel védelemben részesített személy vonatkozásában – kérelmére – a Szolgálat 60 napon belül új biztonsági kockázatot felmérő vizsgálatot folytat le. A vizsgálat alapján a Szolgálat dönt arról, hogy a program fenntartása az érintett személy vonatkozásában – a megszűnt megállapodásra tekintet nélkül – lehetséges-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat időtartama alatt a program kizárólag a 36. § (1) bekezdése alapján szűnhet meg.”

136. § A Tvdtv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Adatvédelmi rendelkezések

37. § A Szolgálat a minősített adatokra vonatkozó védelmi szabályok betartásával kezeli a Program elrendelése, végrehajtása, továbbá a külföldi állam megkeresése alapján végrehajtott védelem ellátása során keletkezett, minősített adatnak nem minősülő adatokat.”

137. § A Tvdtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szolgálat az érintett védelmének biztosítása céljából a Program elrendelése esetén jogosult kezelni

a) a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint a tartózkodási helyére, a személyazonosság megváltoztatásának tényére vonatkozó, továbbá e törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokat, illetve

b) az 1. számú melléklet szerinti adatokat.”

138. § A Tvdtv. 38. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Az adatkezelést végző, illetve közokirat kiállítására jogosult szerv a 17. § szerinti megkeresések teljesítésére kizárólagosan jogosult személyt köteles kijelölni.

(9) A védelmet ellátó szerv

a) a Program végrehajtása során keletkezett adatokat, a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint új személyazonosító adatait a személyazonosság megváltoztatása esetén annak időtartama alatt, de legkésőbb az érintett élete végéig, illetve harmadik személyeknek a vele szemben fennálló hagyatéki igényének érvényesíthetőségéig,

b) az érintett egyéb adatait és harmadik személyek adatait a védelem megszűnéséig,

c) az adattovábbítási nyilvántartásban kezelt adatokat a védelem megszűnéséig

kezelheti.”

139. § A Tvdtv.

1. 1. § 1. pontjában a „részt vevő tanú, sértett, terhelt” szövegrész helyébe a „részt vevő vagy részt vett személy” szöveg, az „az érintettre” szövegrész helyébe az „a felsoroltak személyére” szöveg, az „a személyi védelem keretében” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott személyi védelem (a továbbiakban: személyi védelem) keretében” szöveg,

2. 1. § 6. pontjában az „intézkedések ellátására” szövegrész helyébe az „intézkedések, különleges óvintézkedések foganatosítására” szöveg,

3. 2. § (2) bekezdésében a „kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő vagy abban részt vett, együttműködő személlyel köthető” szöveg,

4. 2. § (2) bekezdés b) pontjában a „segítheti, és ha megalapozottan” szövegrész helyébe a „segítheti és megalapozottan” szöveg,

5. 4. § (1) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg, a „nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró)” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg,

6. 4. § (2) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyében az „indítványát” szöveg, az „5. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (1)–(2a) bekezdésében” szöveg,

7. 4. § (3) bekezdésében a „kérelme esetén” szövegrész helyébe az „indítványa esetén” szöveg, az „5. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (1)–(2a) bekezdésében” szöveg,

8. 5. § (2) bekezdésében a „nyomozó szerv” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg, és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

9. 5. § (3) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szöveg,

10. 16. § (1) bekezdésében az „az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében” szövegrész helyébe az „a Program keretében” szöveg,

11. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „lakóhely, tartózkodási hely” szövegrész helyébe az „a tartózkodási hely” szöveg,

12. 16. § (3) bekezdésében az „az ellen” szövegrész helyébe az „amely ellen” szöveg,

13. 17. § (4) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)–(3) bekezdésben” szöveg,

14. 21. § (1) bekezdésében a „köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára” szövegrész helyébe a „köteles az érintett személyes adatait a Szolgálat által meghatározott körben zárolni és az adatszolgáltatást” szöveg,

15. 22. § (2) bekezdésében az „azt folytató hatóság” szövegrész helyébe az „azt folytató nyomozó hatóság, bíróság vagy ügyészség” szöveg,

16. 24. § (1) bekezdésében az „a 16. § a)–d) pontjaiban meghatározott különleges intézkedések” szövegrész helyébe az „a 16. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések” szöveg,

17. 25. § (2) bekezdésében a „személyes adatai kezelésének megszüntetését” szövegrész helyébe a „személyes adatai zárolását” szöveg,

18. 28. § (2) bekezdésében az „az általa a 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak felhasználását” szövegrész helyébe az „az általa nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak használatát” szöveg,

19. 30. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásban” szövegrészek helyébe a „nyilvántartási rendszerben” szöveg,

20. 30. § (3) bekezdésében a „bűnügyi nyilvántartó” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv” szöveg, a „személyazonosító adatai szerint” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatai alapján” szöveg,

21. 32. § (1) bekezdésében a „16. § a)–d) pontjaiban meghatározott különleges óvintézkedések” szövegrész helyébe a „16. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések” szöveg és a „már biztosítható vagy az érintett – a 24. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve – ezt kéri” szövegrész helyébe az „a továbbiakban biztosítható vagy az érintett – a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – ezt kéri” szöveg,

22. 38. § (5) bekezdés c) pontjában az „idejét” szövegrész helyébe az „időpontját” szöveg,

23. 38. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésében” szöveg és

24. 1. számú mellékletében a „gondnok vagy gyám aláírása” szövegrész helyébe a „vagy ha ügygondnok jár el, az ügygondnok aláírása” szöveg

lép.

140. § Hatályát veszti a Tvdtv.

1. 1. § 3., 5., 7. és 12. pontja,

2. 2. § (2) bekezdésében az „a hatósággal” szövegrész,

3. 2. § (2) bekezdés d) pontjában az „ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása szükséges” szövegrész,

4. 6. § (2) bekezdésében az „illetve – ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen – a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a gyámot” szövegrész,

5. 8. §-a,

6. 19. § (3) bekezdése,

7. 20. § (1) bekezdésében az „, a védelem folytatása szempontjából” szövegrész,

8. 20. § (2) bekezdésében a „Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy gyámja is javaslatot tehet.” szövegrész,

9. 21. § (4) bekezdése,

10. 24. § (3) és (4) bekezdése,

11. 29. § (1) bekezdése,

12. 32. § (1) bekezdésében a „megállapítása szerint” szövegrész,

13. 32. § (2) bekezdés c) pontja,

14. 35. § (3) és (4) bekezdése,

15. 38. § (2) bekezdésében a „konkrét cél megjelölésével” szövegrész és az „a rájuk vonatkozó” szövegrész,

16. 1. számú melléklet II. pont D) alpontjában a „vagy a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy” szövegrész

17. 1. számú mellékletében a „kiskorú, valamint” szövegrész és

18. 2. számú melléklet 6. pontja.

53. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

141. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”

142. § Az Etv. 68/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/B. § Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, a bíróság a jogerős ügydöntő határozatról, illetve az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.”

143. § Az Etv.

a) 26. § (10) bekezdésében és 54. § (1) bekezdésében az „ítéletet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg és

b) 55. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg

lép.

54. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

144. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárást felfüggesztette,

b) az elkövetővel szemben tartós, súlyos betegsége, a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt az eljárást felfüggesztették,

c) a nyomozó hatóság vagy az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

d) az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

e) a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló megállapodás teljesítésére tekintettel a bűncselekmény elkövetőjével szemben nem indult büntetőeljárás vagy azt megszüntették,

f) az elkövetővel szemben azért szüntették meg a bűncselekmény miatt indult eljárást, mert a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nem volt jelentősége,

g) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy nem volt bizonyítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,

h) az elkövető halál, kegyelem, kóros elmeállapot, tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes letelte miatt, vagy a Btk. 25. § e) pontja alapján nem büntethető.”

145. § A Jszbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől három évig terjedő időtartamra korlátozhatja; a tartamot években kell meghatározni. A korlátozás kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.”

146. § A Jszbt. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd

9. § (1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.

(2) Ha a jogi személy nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. Ebben az esetben a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.

(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogi személy törvényes képviselője adhat.

(4) A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.

(5) A jogi személy érdekében eljáró ügyvédre – a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a védőre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(6) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd

a) a vádemelés előtt jelen lehet

aa) az általa, illetve a jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint a szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, és szembesítésen, ha az a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul,

ab) a kutatáson, ha azt a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják,

b) az eljárás jogi személyt érintő ügyiratait megismerheti,

c) a jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet, és a bírósági eljárásban felszólalhat.

(7) A jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.

(8) A jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy – ha törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő – meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.”

147. § A Jszbt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a jogi személlyel szemben zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását meghiúsítják. A vádemelés előtt a bíróság jogosult a jogi személlyel szembeni zár alá vétel elrendelésére.

(2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák.

(3) A zár alá vételt elrendelő határozatban meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel mekkora összeg biztosítására szolgál.

(4) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság a felszámolási eljárás engedélyezéséről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyészség a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja.

(5) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az ügyészség által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak.”

148. § A Jszbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Ha a feljelentés alapján vagy a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Ha a nyomozás kiterjesztéséről a nyomozó hatóság döntött, erről három munkanapon belül tájékoztatja az ügyészséget.

(2) Ha a nyomozó hatóság az eljárása során megállapítja, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában fennállnak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei – az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett – nyolc napon belül értesíti a jogi személyt. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítést követően a döntést hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség nyolc napon belül értesíti a jogi személyt és a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet

a) arról, ha azt állapítja meg, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei már nem állnak fenn,

b) az eljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, folytatásáról, illetve ha az eljárás megszüntetése, vagy felfüggesztése mellett, a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, illetve

c) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendeléséről és annak feloldásáról.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.”

149. § A Jszbt. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A vádemelés

13. § (1) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását – ha e törvény másként nem rendelkezik – a vádiratban indítványozza.

(2) A vádiratnak tartalmaznia kell

a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

b) a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatait,

c) a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását, valamint

d) indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben – e törvény szerinti – intézkedést alkalmazzon.

(3) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, erről értesíti a jogi személyt, a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal.”

150. § A Jszbt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az ítélet és az ügydöntő végzés

a) rendelkező része

aa) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

ab) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy – ha e törvény másként nem rendelkezik – az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,

b) indokolása az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit

is tartalmazza.

(2) A bíróság az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal az eljárás befejezéséről, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésről.”

151. § A Jszbt. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Az eljárás megszüntetése

16. § (1) A bíróság az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, ha

a) az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, vagy

b) a jogi személy a vádemelés vagy az ügyészség jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványának előterjesztése után megszűnt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés f), g) vagy h) pontjában meghatározott okból helye van.”

152. § A Jszbt. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból függesztette fel, az ügyészség indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja a jogi személlyel szemben.”

153. § A Jszbt. a 16/A. §-t követően a következő alcímmel és 16/B. §-sal egészül ki:

„Az előkészítő ülés

16/B. § (1) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az előkészítő ülésen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd jelenléte kötelező.

(2) Az előkészítő ülésre szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság arra is figyelmezteti a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet és a törvényes képviselőt, hogy az előkészítő ülésen kifejthetik az álláspontjukat a jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, előadhatják a jogi személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték kirekesztését indítványozhatják. A jogi személy törvényes képviselője részére szóló figyelmeztetésnek ki kell terjednie továbbá a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra.

(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő a védőt követően a vádlotthoz és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.

(4) Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.

(5) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető el, akkor a bíróság a vádról – a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában a Be. 521. §-ának korlátai között – egységesen, tárgyalás alapján határoz.”

154. § A Jszbt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A bizonyítási eljárás során a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.

(2) Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak, a vádirati tényállást módosítja és a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. A bíróság az ügyészi indítványra figyelemmel a tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti. Az értesítésnek a 12. § (2) bekezdése szerinti felhívást is tartalmaznia kell.

(3) A (2) bekezdés alapján elnapolt tárgyaláson nem kell ismertetni a tárgyalás korábbi anyagának lényegét, ha azon csak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésre irányuló ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást.

(4) A Be. 520. § (1)–(7) bekezdésének rendelkezéseit a jogi személy törvényes képviselőjének indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen jelen volt, vagy jelen lehetett.

(5) Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

(6) A védő perbeszéde után a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.

(7) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a jogorvoslati nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg.”

155. § A Jszbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében

a) a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,

b) az indítványt elutasítja, vagy

c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.”

156. § A Jszbt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A bíróság a jogi személyt – ha vele szemben intézkedést alkalmazott – a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.

(2) A jogi személyt nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére törvény alapján mást kell kötelezni.

(3) Az államot az (1) bekezdés alapján megillető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés nem engedélyezhető.

(4) Ha a bíróság a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, az állam viseli a bűnügyi költséget.

(5) Ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, mert az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül – jogszabályban meghatározott mértékben – megtéríti a jogi személy költségét, továbbá meghatalmazással a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd díját és költségét.”

157. § A Jszbt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyészség, valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyészség fellebbezhet.

(2) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.

(3) A másodfokú bíróság a (2) bekezdésben meghatározott esetben is felülbírálja a fellebbezéssel nem érintett 2. §-ban meghatározott bűncselekmény és annak vádlottja vonatkozásában a Be. 590. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(4) Ha a fellebbezés a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény vádlottját érinti, a másodfokú bíróság hivatalból dönt az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezéséről is.

(5) Nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.

(6) Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogi személyt érintően részben megalapozatlan, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, feltéve, hogy a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának, alkalmazott intézkedés mellőzésének, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének, vagy intézkedés alkalmazásának van helye.

(7) A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.

(8) A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítását, alkalmazott intézkedés mellőzését, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését, vagy intézkedés alkalmazását nem befolyásolta.

(9) A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyészség a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.”

158. § A Jszbt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést.”

159. § (1) A Jszbt. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/A. § (1) Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 615. §-a szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja, ha a 2. §-ban meghatározott bűncselekményre vonatkozó rendelkezést is felülbírálja.

(2) A másodfokú bíróság ítéletének kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor van helye fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság

a) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát elutasította, az intézkedés alkalmazását mellőzte, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntette,

b) olyan jogi személlyel szemben utasította el az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát, mellőzte az intézkedés alkalmazását, vagy szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, amellyel szemben az elsőfokú bíróság intézkedést alkalmazott,

c) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazott rendelkezést.”

(2) A Jszbt. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/B. § (1) Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben – ha ilyen rendelkezés nem volt – intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.

(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti a 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 619. § (3) bekezdése alapján nem küszöbölhető ki a részleges megalapozatlanság és az az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta.”

160. § A Jszbt. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.”

161. § A Jszbt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 637. § (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

aa) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, lényegesen enyhébb intézkedést kell alkalmazni, az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát el kell utasítani, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét meg kell szüntetni, vagy

ab) a jogi személlyel szemben intézkedést, más intézkedést is vagy lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,

b) a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést,

c) a jogi személy az ügydöntő határozatban nem a bírósági nyilvántartásban szereplő valódi adatokkal szerepel és ez a határozat kijavításával nem orvosolható.”

162. § A Jszbt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 649. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, annak mellőzésére, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítására vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor.

(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyészség – a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül – valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult.

(4) A Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha

a) az elsőfokú, vagy másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott módon hozta,

b) a harmadfokú bíróság az ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta,

c) a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott.

(5) A Kúria maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének van helye.

(6) A (4) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az (5) bekezdés vagy a Be. 662. § (2) bekezdése alapján a Kúria maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot.

(7) Nincs helye felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.”

163. § A Jszbt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzheti, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntetheti, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg.

(4) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.”

164. § A Jszbt. 25/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Eljárás egyezség esetén

25/C. § (1) A Be. LXV. Fejezete szerinti egyezség megkötésének önmagában nem akadálya, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, de a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés nem képezheti az egyezség tárgyát.

(2) Ha a Be. XCIX. Fejezete szerint folytatott bírósági eljárásban a vádirat előterjesztése után a bíróság azon vádlott vonatkozásában tagadja meg az egyezség jóváhagyását, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt, akkor a bíróság rendelkezése kiterjed az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részére is.

(3) Ha a bíróság – azon vádlott vonatkozásában, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt – jóváhagyja az egyezséget, akkor az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, hogy az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.

(4) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő ülésen nem intézhető el, a bíróság a vádról – a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően jóváhagyott egyezség vonatkozásában a Be. 736. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott korlátok között – egységesen, tárgyalás alapján határoz.”

165. § A Jszbt. 25/D. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

25/D. § (1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban is indítványozhatja az intézkedés alkalmazását, feltéve, hogy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megítélése is egyszerű.

(2) A bíróság a büntetővégzésben a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről is rendelkezhet.

(3) A büntetővégzés rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé is megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

(4) A büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is kérheti tárgyalás tartását, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.

(5) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetének rendelkezéseit a (6)–(8) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését sérelmezte, a bíróság csak ebben a kérdésben határoz.

(7) A bíróság a jogi személy terhére szóló indítvány hiányában akkor alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

(8) A tárgyaláson hozott ügydöntő határozat ellen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is fellebbezhet, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.”

166. § A Jszbt. 26/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén

26/A. § (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg az eljárást, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.

(2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott eljárás megszüntetését vagy felfüggesztését követően – szükség szerint – az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.

(3) A döntést hozó ügyészség vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti eljárás megszüntetésétől vagy felfüggesztésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.

(4) A bíróság a jogi személlyel szemben a 3. § (1) bekezdése alapján alkalmazható intézkedésről tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján határoz. A bíróság határozata ügydöntő határozat.

(5) A határozat rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

(6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és törvényes képviselő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.

(7) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetét a 25/D. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.”

167. § A Jszbt.

1. 5. § (3) bekezdésében az „A tevékenység korlátozása” szövegrész helyébe az „A jogi személy tevékenységének korlátozása” szöveg, a „jogerőre emelkedése napján” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésekor” szöveg,

2. 7. § (2) bekezdésében a „szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.)” szövegrész helyébe a „szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)” szöveg, a „kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „kell értelemszerűen alkalmazni” szöveg,

3. 8. §-ában, a 22. § (2) bekezdés c) és d) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

4. 14. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

5. 21. § (4) bekezdésében a „c) vagy d) pontja miatt” szövegrész helyébe az „f)–h) pontjában meghatározott okból” szöveg,

6. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „21/B. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21/B. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg,

7. 23. § (3) bekezdésében az „ügyész és a jogi személy képviselője” szövegrész helyébe az „ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő” szöveg,

8. 26. § (6) bekezdésében a „11. § (4) bekezdése alapján zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz” szövegrész helyébe a „11. § (5) bekezdése alapján került sor a zár alá vételre és a zár alá vétel tárgya” szöveg

lép.

168. § Hatályát veszti a Jszbt.

a) 10. §-a és az azt megelőző alcím,

b) 21. § (5) bekezdése,

c) 25/B. §-a és az azt megelőző alcím,

d) 26. § (4) bekezdése.

55. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

169. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 3/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket is.”

170. § Az Ektv. 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról – ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is – a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.”

171. § Az Ektv. 13. § (14) bekezdés c) pontjában a „megküldi részére a nyomozóhatóság az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos nyomozást elrendelő határozatát” szövegrész helyébe az „értesíti a jogsértéssel kapcsolatos nyomozás elrendeléséről” szöveg lép.

56. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

172. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 310. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével szemben vagy a természetes személy kérelmezővel szemben a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig. A Felügyelet az eljárást ezt követően folytatja.”

173. § A Tpt. 215. § (3) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozata” szöveg lép.

57. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

174. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény)

a) 2. § 1. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

c) 15. § j) pontjában a „távközlési eszköz” szövegrész helyébe az „az elektronikus hírközlési eszköz” szöveg,

d) 16/A. § (3) bekezdésében a „2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény)” szövegrész helyébe a „2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.)” szöveg,

e) 16/B. § (3) bekezdésében és 16/C. § (1) bekezdésében az „a 2003. évi CXXX. törvény” szövegrész helyébe az „az EUtv.” szöveg,

f) 16/B. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „nyomozást” szövegrész helyébe a „büntetőeljárást” szöveg,

g) 16/F. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve (a továbbiakban: vagyonvisszaszerzési szerv)” szöveg,

h) 16/F. § (2) bekezdésében, valamint 16/G. § (1) és (2) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „vagyonvisszaszerzési szerv” szöveg,

i) 31. § (1) bekezdés b) pontjában az „előzetes letartóztatásból” szövegrész helyébe a „letartóztatásból” szöveg,

j) 36. § (2) bekezdésében az „a távközlési hálózaton és távközlő eszközökkel” szövegrész helyébe az „az elektronikus hírközlési eszközön vagy az információs rendszeren” szöveg,

k) 52. § (1) bekezdésében az „a 2003. évi CXXX. törvénnyel” szövegrész helyébe az „az EUtv.-nyel” szöveg

lép.

175. § Hatályát veszti a 2002. évi LIV. törvény

a) 8. § (1) bekezdés k) pontja,

b) 39. §-t megelőző alcíme és

c) 39–42. §-a.

58. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

176. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 8. § (8) bekezdésében az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg lép.

59. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

177. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az állam a büntetőeljárásban jogi segítségnyújtás keretében a 18. §-ban és a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:

a) a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek (a továbbiakban: pártfogó ügyvédi díj) állam általi előlegezése és jogszabályban meghatározott esetben viselése,

b) a terhelt részére a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás tartalmát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) határozza meg.”

178. § A Jst. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A természetes személy sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt és a terhelt részére a támogatás az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén az állampolgárságra tekintet nélkül engedélyezhető.”

179. § A Jst. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fél az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyújtja be.”

180. § A Jst. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: