„(1a) Ha a felülvizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a támogatás feltételei nem állnak fenn, a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást határozattal megvonja.”
181. § A Jst. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezésére és igénybevételére a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A támogatás engedélyezése iránti kérelmet a büntetőeljárásban – ha a Be. másként nem rendelkezik – legkésőbb a bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya a kérelem előterjesztésétől a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.
(3) A kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntetőeljárásban részt vevő más személy meghallgatására nem kerül sor.
(4) Bíróság elé állítás esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat az igazolásokra vonatkozó követelmények mellőzésével dönt a kérelemről, ha az ügy összes körülménye alapján a rászorultság valószínűsíthető.
(5) A támogatást engedélyező határozatnak a 41. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell a következőket is:
a) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy számát, a terhelt nevét, a bűncselekmény leírását);
b) a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, kirendelt védő);
c) a támogatás hatályát.
(6) A támogatást engedélyező határozatról a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot.
(7) A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig áll fenn, ezt követően a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles öt napon belül bejelenteni a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
(8) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig évente, illetve
b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy annak feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(9) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás végleges vagy jogerős megvonásáról haladéktalanul értesíti a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot és a pártfogó ügyvédet.
(10) A támogatás nyilvántartása a 34. §-ban foglaltakon túl a következő adatokat is tartalmazza:
a) a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, a büntetőeljárás ügyszáma, a felek neve és a bűncselekmény, amely miatt a büntetőeljárás folyik,
b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének (a továbbiakban: eljárási előleg) összege,
c) a visszatérítésre köteles terhelt adatai (név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartási szám),
d) a fél helyett előlegezett és viselt kirendelt védői díj és költség összege.”
182. § (1) A Jst. 63/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére, ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére eljárási előleget állapít meg.”
(2) A Jst. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a büntetőeljárásban több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására a díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő.”
183. § A Jst. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet a névjegyzékben szereplő ügyvéd és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – jogi segítő szervezet láthat el, amennyiben rendelkezik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételekkel. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló és a magánfél pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 61. § (3) bekezdés e) pontja szerinti feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban nem járhat el.”
184. § A Jst. 89. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
„g) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
185. § A Jst.
1. 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „meg, vagy” szövegrész helyébe a „meg,” szöveg,
2. 19. § (1) bekezdésében a „sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló” szövegrész helyébe a „sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a terhelt” szöveg,
3. 24. §-ában az „adataiban” szövegrész helyébe az „adatokban” szöveg,
4. 34. § a) pontjában az „időpontját” szövegrész helyébe a „helyét és idejét” szöveg,
5. 35. § (2) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
6. 38. § (2) bekezdésében a „támogatást” szövegrész helyébe a „támogatás összegét” szöveg,
7. 63/A. § (2), (4) és (6) bekezdésében az „a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének” szövegrész helyébe az „az eljárási előleg” szöveg,
8. 63/A. § (2) bekezdésében az „értesítést” szövegrész helyébe a „tájékoztatást” szöveg az „a sértett képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el” szövegrész helyébe a „több pártfogó ügyvéd járt el” szöveg és az „a pártfogó ügyvédi díja eljárási előlegének” szövegrész helyébe az „az eljárási előleg” szöveg,
9. 63/A. § (3) bekezdésében az „A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének” szövegrész helyébe az „Az eljárási előleg” szöveg,
10. 63/A. § (4) bekezdésében az „A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegéről” szövegrész helyébe az „Az eljárási előleg megállapításáról” szöveg és
11. 63/A. § (6) bekezdésében a „döntésében” szövegrész helyébe a „határozatában” szöveg és az „a díj” szövegrész helyébe az „a pártfogó ügyvédi díj” szöveg
lép.
186. § Hatályát veszti a Jst. 20. §-a.
187. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 92. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg. Az így kapott adat csak a megjelölt célra használható fel.”
188. § Az Eht.
a) 92. §-át megelőző alcímében, 92. § (3) bekezdésében, valamint 188. § 64. és 105. pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
b) 92. § (1) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására törvényben feljogosított” szöveg és a „titkos adatszerzést” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazását” szöveg,
c) 92. § (2) bekezdésében a „titkos adatszerzés eszközei és módszerei” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök” szöveg,
d) 92. § (4) bekezdésében a „titkos adatszerzéssel” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és az „a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit” szövegrész helyébe az „a titkos információgyűjtéshez, illetve a leplezett eszközök alkalmazásához szükséges eszközöket” szöveg,
e) 92. § (6) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és a „titkos információgyűjtésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg,
f) 155. § (6) bekezdésében a „megkeresésekről” szövegrész helyébe a „megkeresésekről vagy adatkérésről” szöveg,
g) 156. § (16) bekezdésében, 157. § (10) bekezdésében és 159/A. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
h) 156. § (16) bekezdésében a „kérelmükre” szövegrész helyébe a „kérelemre” szöveg,
i) 159/B. § (1) bekezdésében az „a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló törvény” szöveg,
j) 159/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
k) 182. § (1) bekezdés c) pontjában a „titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és
l) 188. § 105. pontjában a „külön törvényben felhatalmazott” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg
lép.
189. § Hatályát veszti az Eht. 155. § (7) bekezdése.
190. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. § (7) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és az „a megkeresésre” szövegrész helyébe az „a megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg lép.
191. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 59. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll. A jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.
(11) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a jogosult érdemtelenné vált, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.”
192. § Az Stv. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A sportpolitikáért felelős miniszter törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a jogosulttal szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.”
193. § Az Stv. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll. A járadékra jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.
(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.”
194. § Az Stv. 72/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (4) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre vagy adatkérésre a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a szabálysértési hatóság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.”
195. § Az Stv.
a) 59. § (9) bekezdésében a „jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatának” szöveg,
b) 62. § (4) bekezdésében a „jogerős határozatának” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatának” szöveg és az „ítéletének” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatának” szöveg és
c) 74. § (5) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság” szöveg
lép.
196. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 28. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető és további jogorvoslattal nem támadható határozatának benyújtásáig.”
197. § Az Mktv. 19/I. § (1) bekezdésében a „végleges” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.
198. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.)
a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészség és a nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe az „ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
b) 18/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozat” szöveg,
c) 18/D. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.” szövegrész helyébe a „hatálya alatt áll.” szöveg
lép.
199. § Hatályát veszti az Ftv.
a) 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,” szövegrész, valamint
b) 18/D. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
200. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2) bekezdésében a „megkeresése” szövegrész helyébe a „megkeresése vagy adatkérése” szöveg lép.
201. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 14/A. § (7) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg lép.
202. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg lép.
203. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.)
a) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „büntetőeljárás alatt áll” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás hatálya alatt áll” szöveg és
b) 7/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg
lép.
204. § Hatályát veszti a Httv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész és az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,” szövegrész.
205. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)
„c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
206. § (1) Az Szvmt. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt)
„c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn.”
(2) Az Szvmt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele fennáll.”
207. § Az Szvmt. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének gyakorlását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul.”
208. § Az Szvmt.
a) 5. § (4) bekezdés c) pontjában és 5/A. § (5) bekezdés c) pontjában a „jogerős ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozat” szöveg,
b) 9. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósági” szöveg,
c) 31. § (6) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság megkeresésére” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg, és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és
d) 32. § (4) bekezdésében a „megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg
lép.
209. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A feljelentést, illetve a feljelentés megtételét igazoló iratot, a 11. § szerinti igazolást, az 1. § (3) bekezdésében meghatározott okból a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozatot, továbbá az ügydöntő határozatot vagy ezek másolatát az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik.”
210. § (1) Az Ást. 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság a támogatás igénybevételéhez igazolást állít ki az áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Az igazolás tartalmazza)
„c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, ügyszám, vádemelés megtörténte, feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása, a kérelmező eljárásjogi helyzete, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás).”
(2) Az Ást. 11. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazolás hatályát veszti, ha)
„a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasítja, vagy a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hoz,”
(3) Az Ást. 11. § (5a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza]
„a) a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, határozatának számát, keltét, a bíróság határozata jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, illetve az ügyészségi, nyomozó hatósági határozat esetén azt a napot, amelyet követően az további jogorvoslattal nem támadható,”
(4) Az Ást. 11. § (5a) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza a büntetőeljárásra vonatkozó adatok közül]
„cb) az eljárás megszüntetése esetén a megszüntetés indokát a törvényhely pontos megjelölésével,
cc) ügydöntő határozat esetén a bűncselekménynek a Be. 561. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megjelölését, felmentő ítélet esetén továbbá azt, ha a vádlott kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte,”
211. § Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
„a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatában megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,”
212. § Az Ást. 33. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az áldozat 8 napon belül köteles bejelenteni, ha)
„a) a 8. § c)–e) és h) pontja szerinti kizáró okok valamelyikét bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata megállapítja,”
213. § Az Ást.
a) 4. § (8) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 376. § (2)–(3) bekezdésében” szöveg,
b) 8. § c) és h) pontjában a „jogerős határozatában” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozatában” szöveg,
c) 8. § e) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozatban” szöveg,
d) 11. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,
e) 11. § (1a) bekezdésében az „a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe az „az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,
f) 11. § (3) bekezdésében az „A nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság” szövegrész helyébe az „A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság” szöveg,
g) 11. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,
h) 11. § (5a) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „büntetőeljárasban” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban” szöveg,
i) 13. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg,
j) 16. § (4) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
k) 43. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal” szövegrész helyébe az „a bírósággal, az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal” szöveg és
l) 43. § (3) bekezdésében az „a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg
lép.
214. § Hatályát veszti az Ást.
a) 1. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a nyomozás megszüntetésére,” szövegrész és
b) 11. § (5a) bekezdés c) pont ca) alpontja.
215. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 82. § (7) bekezdésében az „a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak,” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az előkészítő eljárást folytató szervnek és” szöveg és
b) 84/Q. § (2) bekezdésében az „a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak és az előkészítő eljárást folytató szervnek” szöveg
lép.
216. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény
a) 5/B. § (3) bekezdésében az „egymást megkereshetik” szövegrész helyébe az „egymást megkereshetik, illetve egymástól adatszolgáltatást kérhetnek” szöveg,
b) 11/B. § (3) bekezdésében az „a nyomozó hatóság kérésére át kell adni” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megismerheti” szöveg,
c) 12. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg és
d) 12. § (4) bekezdés a) pontjában a „nyomozó vagy más hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság” szöveg és az „e hatóság” szövegrész helyébe az „e szerv vagy hatóság” szöveg
lép.
217. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 26. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)
„k) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,
ka) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,
kb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
kc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
kd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,
ke) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
kf) a ka)–ke) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját.”
(2) A Ctv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja vagyoni részesedése vonatkozásában a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel feloldását a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság közli elektronikus úton a cégbírósággal.”
218. § A Ctv. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozataláig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.”
219. § A Ctv.
a) 15. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
b) 26. § (1) bekezdés d) pontjában az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ítélet” szöveg,
c) 26. § (1) bekezdés j) pontjában a „megszüntetését” szövegrész helyébe a „feloldását” szöveg,
d) 57. § (5) bekezdésében és 95. § (2) bekezdésében a „bíróság vagy ügyész” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg és
e) 116. § (2) bekezdésében a „bíróság vagy az ügyész” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg
lép.
220. § Hatályát veszti a Ctv. 14. § (3) bekezdése.
221. § (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárás esetén az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidőt a területi szervezet etikai bizottságának a határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.”
(2) Az Ekt. 22. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve a további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát az (5) bekezdés szerint a határozathozatalt követő 30 napon belül küldi meg az illetékes kamarai szervnek.”
222. § Az Ekt. 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig fel kell függeszteni. A folyamatban lévő büntetőeljárás egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti.”
223. § Az Ekt.
a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítélettel” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozattal” szöveg,
b) 22. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedést követő” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedést vagy a véglegessé válást követő” szöveg,
c) 25/A. § (3) bekezdésében a „bírósági döntés” szövegrész helyébe a „bíróság ügydöntő határozatának” szöveg és
d) 25/A. § (4) bekezdésében a „döntésében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg
lép.
224. § A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a büntetőeljárást közvetítői eljárás céljából felfüggesztette.”
225. § A Bktv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független közvetítő bevonásával – a sértett és a gyanúsított közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre.
(2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között megállapodás jöjjön létre.”
226. § A Bktv. 3. és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3. § (1) A közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel – pályázat útján – közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.
(2) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.
(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
(4) A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek, e célból
a) az eljárás ügyiratait – a törvényben meghatározott kivételekkel – megismerheti,
b) a gyanúsítottól és a sértettől felvilágosítást kérhet,
c) az ügyészségtől újabb ügyiratokat és felvilágosítást kérhet.
(5) Az ügyészség a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről rendelkező határozat (a továbbiakban: felfüggesztő határozat) kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben ismerheti meg.
(6) A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
(7) A közvetítő biztosítja, hogy az általa megismert, zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból csak az érintett beleegyezésével váljon megismerhetővé.
4. § (1) Közvetítőként nem járhat el,
a) aki a büntetőeljárásban gyanúsítottként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezeknek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),
b) aki a büntetőeljárásban bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt el, valamint ezek hozzátartozója,
c) aki a büntetőeljárásban tanúként, a tanú segítőjeként, szakértőként, illetve szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a felfüggesztő határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,
e) az az ügyvéd, aki a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,
f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.
(3) A kizárási okot az ügyészség, a sértett és a gyanúsított is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és azt három napon belül bejelenti.”
227. § A Bktv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a közvetítő kizárásáról, és szükség esetén új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően három napon belül határoz.
(2) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett és a gyanúsított az ügyészséghez panasszal élhet.”
228. § A Bktv. 5/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,)
„b) a büntetőeljárás további menetében, különösen a büntetőeljárás felfüggesztésének meghosszabbítása vagy ismételt felfüggesztése, a polgári jogi igény érvényesítése, illetve egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el.”
229. § A Bktv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A közvetítői eljárás a felfüggesztő határozattal indul meg.”
230. § A Bktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A közvetítői eljárás csak a sértett és a gyanúsított önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
(2) A sértett és a gyanúsított Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)–h) és m) pontjában meghatározott segítője, valamint a védő a közvetítői eljárásban részt vehet.
(3) A sértett meghatalmazott képviselője, valamint a gyanúsított védője a közvetítői eljárásban jogi képviselőként vesz részt. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
(4) A közvetítői eljárásban a sértett és a terhelt törvényes képviselőjének részvétele kötelező. A terhelt törvényes képviselője jogait a polgári jog szabályai szerint gyakorolja. A cselekvőképtelen sértett a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a közvetítői eljárásban részt vehet, de jognyilatkozat tételére, valamint a sértett és a törvényes képviselő közötti érdekellentétre a polgári jog szabályai irányadóak.
(5) Ha a sértett nem természetes személy, helyette törvényes vagy meghatalmazott képviselője jár el abban az esetben is, ha e törvény szerint a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás megkötése a sértett személyes jelenlétében folytatható le.
(6) A törvényes képviselő, és a jogi képviselő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a sértett, illetve a gyanúsított e törvény szerinti jogait gyakorolja.
(7) A sértett és a gyanúsított indítványozhatja, hogy a (2)–(4) bekezdésben írt személyek közül az általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(8) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét elősegítheti.”
231. § A Bktv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a közvetítő rendbírság kiszabására nem jogosult.”
232. § A Bktv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az első közvetítői megbeszélésre történő értesítésben a sértettet és a gyanúsítottat röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A közvetítői megbeszélésről a törvényes képviselőt, illetve a jogi képviselőt is értesíteni kell.”
233. § A Bktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Ha a sértett vagy a gyanúsított a szabályszerűen kézbesített értesítés ellenére nem jelenik meg, a közvetítő – szükség esetén az értesített személy megkeresésével – tisztázza a távolmaradás körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának – a hozzájárulás visszavonása miatt – nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.
(2) Ha a sértett vagy a gyanúsított az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.
(3) Az értesítésre, a kézbesítésre és az igazolásra a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy két hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni és hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható.
(4) Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és képviselője az ügyészséghez panasszal élhet.”
234. § A Bktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével folytatható le.
(2) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett, a gyanúsított és az egyéb jelenlevők személyazonosságát, majd megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza. A közvetítő hivatalból vizsgálja a jelen lévő segítők eljárási jogosultságát.
(3) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a gyanúsítottat a szükséges részletességgel meghallgatja. A sértett és a gyanúsított az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.
(4) A megbeszélésre a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével, de egymás távollétében kerül sor, ha eltérő tartózkodási helyük miatt indokolt. Ebben az esetben a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a tartózkodási hely szerint illetékes más megye pártfogó felügyelői szolgálatához a megbeszélés lefolytatása érdekében.
(5) A közvetítő meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, és a gyanúsított a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie. E rendelkezés nem érinti a sértett 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogait.
(6) A megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen meg kell jelennie
a) a gyanúsítottnak,
b) a sértettnek,
c) a gyanúsított törvényes képviselőjének,
d) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett törvényes képviselőjének.”
235. § A Bktv. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A feljegyzésben fel kell tüntetni
a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát és a gyanúsított nevét,
b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,
c) a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,
d) az eljáró közvetítő, a sértett, a gyanúsított, a segítők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét.
(3) A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a feljegyzés alapján azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárási szabályokat megtartották-e.”
236. § (1) A Bktv. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy)
„a) a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül egy összegben, illetve meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,”
(2) A Bktv. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségek más jogait és jogos érdekeit nem sérthetik, a kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
(4) A közvetítő a sértett és gyanúsított között létrejött – az (1)–(3) bekezdésben írtaknak megfelelő – megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett és a gyanúsított is aláír. A közvetítő az okiratot haladéktalanul kézbesíti a sértettnek, a gyanúsítottnak, és az ügyészségnek. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.”
237. § A Bktv. a 14. §-t követően a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:
„A megállapodás felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése
14/A. § Ha az ügyészség hatályon kívül helyezi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a közvetítő a már teljesített kötelezettségekre is figyelemmel, a szükséges terjedelemben ismét lefolytatja a közvetítői eljárást.”
238. § A Bktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
a) a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek a megállapodásban jóváhagyott módon megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit a megállapodásban jóváhagyott módon jóvátette,
b) a közvetítő igazolt módon tudomást szerez arról, hogy a gyanúsított a megállapodásban foglaltakat nem teljesítette,
c) a sértett vagy a gyanúsított részére küldött értesítés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,
d) a sértett vagy a gyanúsított haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,
e) a sértett vagy a gyanúsított kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
f) a sértett vagy a gyanúsított a hozzájárulását visszavonta, vagy távolmaradását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
g) a gyanúsított nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 412. § (2) bekezdés a), b) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában írt feltételek nem állnak fenn,
h) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.
(2) A megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.
(3) Ha a gyanúsított a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről.”
239. § A Bktv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyészségnek, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet és a gyanúsítottat.
(2) A jelentés tartalmazza
a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát, a gyanúsított és a sértett nevét,
b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,
c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,
d) a közvetítői eljárás eredményét és
e) a közvetítő nevét.”
240. § A Bktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) nem bűnügyi költség.
(2) Az állam előlegezi
a) a sértett és a törvényes képviselője indítványára a megjelenésükkel felmerült költséget,
b) a kirendelt védő költségét,
c) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a sértett, a gyanúsított vagy a törvényes képviselő hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.
(3) A költséget a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a gyanúsított viseli.
(4) A sértett viseli azt a költséget, amiről a sértett és a gyanúsított ekként állapodott meg.
(5) Az állam viseli
a) a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a gyanúsított részére a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése előtt költségkedvezményt engedélyezett, és
b) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a gyanúsított hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.”
241. § A Bktv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § A közvetítő megállapítja azt a költséget, amelynek megfizetésére a közvetítői eljárás befejezéséig nem került sor, és a költség végrehajtása iránt intézkedik.”
242. § A Bktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és a tanács irányelv 12., 16. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.”
243. § A Bktv.
1. 8. § (4) bekezdésében az „ügyész vagy a bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg, valamint az „ügyészt, illetőleg a bíróságot” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,
2. 9. § (1) bekezdésében a „6. § szerinti határozatnak” szövegrész helyébe a „felfüggesztő határozatnak” szöveg,
3. 9. § (4) bekezdésében az „ügyészhez, illetve a bírósághoz” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,
4. 10/A. § (3) bekezdésében a „Be. 74/D. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 149. § (2) bekezdése” szöveg,
5. 10/A. § (4) bekezdésében a „Be. 74/N. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 161. § (5) bekezdése” szöveg,
6. 10/A. § (5) bekezdésében a „Be. 74/O. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 162. § (1) bekezdése” szöveg,
7. 14. § (1) bekezdésében az „A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás” szövegrész helyébe az „Az írásba foglalt megállapodás” szöveg,
8. 14. § (3) bekezdésében az „Az e törvény szerinti közvetítői eljárás” szövegrész helyébe az „A közvetítői eljárás” szöveg és
9. 14. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „az e törvény szerinti közvetítői eljárásban” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárásban” szöveg
lép.
244. § Hatályát veszti a Bktv.
a) 8. § (1) és (2) bekezdése,
b) 13. § (5) bekezdésében a „közvetítés eredményeként létrejött” szövegrész,
c) 14. § (2) bekezdésében a „közvetítői eljárásban létrejött” szövegrész.
245. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
a) 14. § (1) bekezdés b) pontjában és 19. § (1a) bekezdés d) pontjában a „jogerős bírósági ítélet” szövegrész helyébe az „a bíróság jogerős ügydöntő határozata” szöveg,
b) 40. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg és
c) 64. § (1) és (4) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg
lép.
246. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
a) 29. § (1) bekezdés e) pontjában az „az ügyész, a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség” szöveg,
b) 66. § (1) és (4) bekezdésében, valamint 86. §-ában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
c) 104. § (1) bekezdésében az „előzetesen letartóztatott” szövegrész helyébe a „letartóztatott” szöveg és
d) 106. § (1) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
247. § Hatályát veszti a Harmtv. 45/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének” szövegrész.
248. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a) 25. § (4) bekezdés c) pontjában az „az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóságot” szöveg,
b) 57. § (2) bekezdés a) pontjában az „ítéletével” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg és
c) 57. § (2) bekezdés b) pontjában az „ítélete” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozata” szöveg
lép.
249. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felfüggesztés a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart.”
250. § A Kkt. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig.”
251. § A Kkt.
a) 9/H. § b) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg és
b) 176. § (4) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg
lép.
252. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) 11. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő” szöveg,
b) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős bírói ítélet” szövegrész helyébe az „a bíróság jogerős ügydöntő határozata” szöveg,
c) 48. § (1) bekezdés a) pontjában és 80/J. § (1) bekezdés a) pontjában a „szabadságot korlátozó kényszerintézkedés” szövegrész helyébe a „szabadságot érintő kényszerintézkedés” szöveg,
d) 87. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és
e) 87. § (5) bekezdésében az „a nyomozó hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
253. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.
254. § Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1a) és (1b) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész.
255. § A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény
a) 7. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és az „az ügyészség és a bíróságok jogosultak” szövegrész helyébe az „a bíróság és az ügyészség jogosult” szöveg és
b) 7. § (2) bekezdésében a „nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
256. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
a) 10. § (6) bekezdés a) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és
b) 10. § (6) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg
lép.
257. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 117. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,]
„a) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,”
(szemben.)
258. § A Bszt. 118. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„e) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,”
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)
259. § A Bszt.
a) 116. § (1) bekezdés b) pontjában és 116/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „bírói ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
b) 118. § (3) bekezdésében az „intézett írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése” szöveg,
c) 118. § (3) bekezdés g) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására feljogosított” szöveg és
d) 119. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére” szöveg
lép.
260. § Hatályát veszti a Bszt. 117. § (3) bekezdésében az „a hatáskörében eljáró,” szövegrész.
261. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 125. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak, az ügyészségnek, valamint a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.
262. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
a) 27/A. §-ában a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkereső” szövegrész helyébe a „megkereső vagy az adatszolgáltatást kérő” szöveg,
b) 36/G. § (3) bekezdésében az „ügyésznek, nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, előkészítő eljárást folytató szervnek” szöveg,
c) 36/G. § (7) bekezdésében és 36/K. § (7) bekezdésében az „ügyész és nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és
d) 36/K. § (2) bekezdésében az „ügyész, nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
263. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény szerinti hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez – ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.”
264. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;”
(2) A Bnytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(3) A Bnytv. 15. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)
„e) akivel szemben az ügyészség megrovást alkalmazott.”
(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)
„l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.”
(5) A Bnytv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(6) A Bnytv. 22. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)
„a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,”
(7) A Bnytv. 23. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
„g) az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a felfüggesztett eljárás folytatásának időpontját;
h) a letartóztatás, a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy a bíróság által megállapított óvadékot tettek le, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén annak megjelölését, hogy a bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 281. §-ában meghatározott mely magatartási szabályt írta elő, továbbá a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, illetve a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;”
(8) A Bnytv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(9) A Bnytv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezésének időpontját a bíróság, az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
265. § A Bnytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig,
b) az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig vagy
c) az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetését követő három évig
kell nyilvántartani.”
266. § (1) A Bnytv. 30/B. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)
„b) akivel szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,”
(2) A Bnytv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”
(3) A Bnytv. 44. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)
„a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,”
(4) A Bnytv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”
(5) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„b) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,”
(6) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi feladatai ellátása céljából,”
(7) A Bnytv. 76/D. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni)
„a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a magyar állampolgárságú, bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve”
(8) A Bnytv. 82. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]
„a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények felderítése, illetve büntetőeljárás lefolytatása,”
(céljából jogosult.)
267. § A Bnytv.
1. 4/A. § (1) bekezdésében, 6. § (1) bekezdés b) pontjában, 10. §-ában, 15. § b) és c) pontjában, 48. § a) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, 63. § a) pontjában, valamint a 65. § (1) bekezdésében az „ítéletet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatot” szöveg,
2. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 20. § a) és f) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, valamint 78. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
3. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés d) pontjában, 16. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint 30/C. § i) pont ib) alpontjában az „emelt” szövegrész helyébe a „bejelentett” szöveg,
4. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés c) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 78. § (1) bekezdésében az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,
5. 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás indult” szöveg, az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
6. 6. § (2) bekezdés b) pontjában és 44. § (2) bekezdés b) pontjában a „pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás” szövegrész helyébe a „pótmagánvádas eljárás indult” szöveg,
7. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az „a katonai ügyész a feljelentést elutasította,” szövegrész helyébe az „az ügyészség a feljelentést elutasította” szöveg,
8. 6. § (3) bekezdésében a „gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte” szöveg,
9. 9. § a) pontjában és 14. § a) pontjában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg,
10. 10. §-ában, 15. § b) pontjában, valamint 20. § f) pontjában az „az ítélet” szövegrész helyébe az „annak” szöveg,
11. 12. § (2) bekezdésében és 17. § (7b) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
12. 17. § (7) bekezdésében az „i) és j) pontja” szövegrész helyébe az „i) pontja szerinti adatot a bíróság, a 16. § (2) bekezdés j) pontja” szöveg,
13. 22. § (1) bekezdésében a „szemben büntetőeljárás indult” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásban megalapozott gyanút közöltek” szöveg,
14. 22. § (2) bekezdés c) pontjában és 44. § (2) bekezdés c) pontjában az „a katonai ügyész a feljelentést elutasította,” szövegrész helyébe az „az ügyészség a feljelentést elutasította” szöveg,
15. 23. § f) pontjában a „vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a felfüggesztés” szöveg,
16. 24. § (1) bekezdésében a „hatóság, ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság vagy ügyészség” szöveg,
17. 30/B. § a) pontjában az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban” szöveg, az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,
18. 30/C. § l) pontjában a „jogerős ítélet vagy határozat” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozat vagy a véglegessé vált nem ügydöntő végzés” szöveg,
19. 30/D. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében és 88. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
20. 44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §),” szövegrész helyébe az „egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. § (1) bekezdés), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §),” szöveg,
21. 46. §-ában a „terheltet büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte” szöveg,
22. 59. §-ában az „indítottak büntetőeljárást” szövegrész helyébe a „megalapozott gyanút közöltek” szöveg,
23. 61. § (1) bekezdésében a „terheltet büntetőeljárás alá vonta” szövegrész helyébe a „terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte” szöveg,
24. 68. § (8) bekezdés c) pont cc) alpontjában és (8a) bekezdés c) pontjában az „előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést” szövegrész helyébe a „letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes kényszergyógykezelést” szöveg,
25. 68. § (11) bekezdésében a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
26. 70/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyomozó hatóság;” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást lefolytató szerv;” szöveg,
27. 78. § (1) bekezdés b) pontjában az „ítéletet hozó” szövegrész helyébe az „azt meghozó” szöveg,
28. 82. § (4) bekezdés c) pontjában a „felderítés,” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, továbbá” szöveg,
