29. 83. § (1) bekezdésében, 85. § (4) bekezdésében és (4a) bekezdés a) pontjában, 86/B. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság” szöveg,
30. 85. § (5) bekezdésében a „nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot” szöveg,
31. 85. § (6) bekezdésében a „nyomozó hatósággal” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást folytató szervvel, nyomozó hatósággal” szöveg,
32. 85. § (8) bekezdésében az „a nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot” szöveg,
33. 86/B. § (1) bekezdésében és 86/C. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe az „előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak” szöveg, a „bűnüldözési feladatot ellátó szerv és” szövegrész helyébe a „bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és” szöveg,
34. 86/C. § (2) bekezdésében az „a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, nyomozó hatóság” szöveg,
35. 91. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
268. § Hatályát veszti a Bnytv.
a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában, 31. § b) pontjában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb)–bc) alpontjában az „elkövetésének” szövegrész,
b) 68. § (1) bekezdés e) pontjában és 82. § (4) bekezdés f) pontjában az „és felderítése” szövegrész,
c) 83. § (1) bekezdésében az „és bűnüldözési” szövegrész,
d) 95. § (4) bekezdésében az „1994. évi XXXIV.” szövegrész.
269. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 57. § (3) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg, az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg, a „nyomozóhatóságnak” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy az adatkérésben” szöveg lép.
270. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
a) 47. § (1) bekezdés i) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
b) 50. § (3) bekezdésében és 53. § (3) bekezdésében az „ügyészség vagy nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és
c) 51. § (9) bekezdés f) pontjában a „nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg
lép.
271. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Névjegyzéket vezető hatóság az adatokat a Névjegyzékből való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A Névjegyzékből való törlést követően a Névjegyzéket vezető hatóság – adatigénylésre – a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak szolgáltat adatot.”
272. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősített adathoz – törvényben meghatározott kivételekkel – személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező felhasználó kizárólag a számára kiadott felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá.”
273. § A Mavtv. 22. § (4) bekezdésében a „nyomozó hatóságok, a bíróság, az ügyészség” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg és a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg lép.
274. § Hatályát veszti a Mavtv. 14. § (2) bekezdése.
275. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 66. § (3) bekezdésében a „kérelmére vagy megkeresésre” szövegrész helyébe a „kérelmére, megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg és a „büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg lép.
276. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg lép.
277. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E § alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének, a letartóztatásnak, az előzetes kényszergyógykezelésnek, illetve az olyan bűnügyi felügyeletnek az időtartama, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el, továbbá az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.”
278. § A NAV tv. 33/O. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárást felfüggesztheti)
„c) ha a kötelezettségszegés miatt szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig, illetve ha büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig;”
279. § (1) A NAV tv. 33/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő felelősségét, a 3 hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezéséről, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláról való NAV általi tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”
(2) A NAV tv. 33/P. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani.”
280. § (1) A NAV tv. 34/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel vagy a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával zárul. A kifizetést a jogerős felmentésről, a büntetőeljárás bíróság általi jogerős vagy véglegessé vált megszüntetéséről, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatáról történő NAV általi tudomásszerzést követő 15 napon belül kell teljesíteni.”
(2) A NAV tv. 34/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani.”
281. § A NAV tv. 34/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)–(4) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról való NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet kötelezni.”
282. § A NAV tv.
a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 76. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, 81. § (2) bekezdés d) pontjában és 90. § (7) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrészek helyébe a „nyomozó hatósági” szöveg,
b) 15/E. § (6) bekezdésében az „a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 111. §-a alapján” szöveg,
c) 22. § (2) bekezdés b) pontjában, 36/N. § (4) bekezdésében, 73. § (3) és (4) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,
d) 32/C. § (2) bekezdés e) pontjában az „a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével” szövegrész helyébe az „a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárás kivételével” szöveg,
e) 34/E. § (3) bekezdésében az „az érintett ellen a” szövegrész helyébe az „az érintettel szemben” szöveg,
f) 36/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „őrizetbe vételét” szövegrész helyébe az „őrizetét” szöveg,
g) 36/D. § (1) bekezdés d) pontjában az „őrizetbe vétel” szövegrész helyébe az „őrizet” szöveg,
h) 36/L. § (1) bekezdésében a „jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására” szövegrész helyébe a „halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás elrendelésére,” és az „intézkedések megtételére” szövegrész helyébe az „intézkedéseket megteszi” szöveg,
i) 36/N. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
j) 36/P. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóságok” szöveg,
k) 36/P. § (5) bekezdésében a „Bíróság vagy más hatóság” szövegrész helyébe a „Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság” szöveg, a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg,
l) 71. § (1) bekezdés c) pontjában az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészség, nyomozó hatóság” szöveg,
m) 72. § (1) bekezdés g) pontjában az „iratokban” szövegrész helyébe az „ügyiratokban” szöveg, az „ítéletig” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatig” szöveg és az „a nyomozás megszüntetése” szövegrész helyébe az „az eljárás megszüntetése” szöveg,
n) 72. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárásban résztvevőknek” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő személyeknek” szöveg,
o) 76. § (2) bekezdés c) pontjában a „más nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „más nyomozó hatóság és az általános rendőrségi feladatot ellátó szerv, mint előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg és
p) 78. § (1a) bekezdésében a „megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak” szövegrész helyébe a „megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak” szöveg
lép.
283. § Hatályát veszti a NAV tv.
a) 36/B. § (2) és (3) bekezdésében és 72. § (1) bekezdés c) pontjában az „elkövetésének” szövegrész,
b) 36/N. § (2) bekezdésében az „illetékes” szövegrész és
c) 97. §-a.
284. § A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi XVI. törvény)
a) 2. és 4. §-ában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
c) 4. §-ában a „büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek” szöveg és
d) 7. § (1) bekezdésében az „az illetékes bíróságnak” szövegrész helyébe az „a bíróságnak” szöveg
lép.
285. § Hatályát veszti a 2011. évi XVI. törvény
a) 4. §-ában a „[346. § (1) bekezdés második mondata]” szövegrész és
b) 7. § (1) bekezdésében a „(Be. 222. §)” szövegrész.
286. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„30b. termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során a bíróság által jogerősen vagy az ügyészség határozata alapján megállapított és az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét;”
287. § A Ktdt.
a) 9/A. § (1) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg és
b) 34. § (4) bekezdés d) pontjában a „büntetőügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság” szöveg
lép.
288. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
a) 7. §-át megelőző alcímében a „személyi védelme” szövegrész helyébe a „személyvédelme” szöveg és
b) 7. §-ában a „személyi védelemre” szövegrész helyébe a „személyvédelemre” szöveg
lép.
289. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 23. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapvető jogok biztosa az ügyészség nyomozást végző szervét érintő vizsgálata során nem tekinthet be)
„c) az ügyészség nyomozást végző szervének a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó vagy arra vonatkozó minden, a (2)–(4) bekezdésben a titkos információgyűjtést folytató, illetve leplezett eszközt alkalmazó szervekkel kapcsolatban meghatározott iratba,”
(2) Az Ajbt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapvető jogok biztosának a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni.”
290. § Az Ajbt.
a) 22. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatósági” szövegrész helyébe a „nyomozó hatósági” szöveg,
b) 23. § (3) bekezdés f) pontjában és 23. § (4) bekezdés g) pontjában a „titkos információgyűjtésre használt eszközök” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatása vagy leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközök” szöveg,
c) 23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az „alapján elrendelték” szövegrész helyébe az „alapján zártan kezelt ügyiratokba” szöveg,
d) 24. § (2) bekezdésében az „illetékes ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg és
e) 35. § (1) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját” szövegrész helyébe a „bűncselekmény gyanúját” szöveg
lép.
291. § Hatályát veszti az Ajbt.
a) 23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az „a tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését” szövegrész és
b) 33. § (2) bekezdésében az „illetékes” szövegrész.
292. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóságnak a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni.”
293. § Az Infotv. 71. § (3b) bekezdésében a „titkos információgyűjtésre használt eszközöket” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatása vagy a leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközöket” szöveg lép.
294. § Hatályát veszti az Infotv. 70. § (1) bekezdésében az „elkövetésének alapos” szövegrész.
295. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) 22. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,)
„d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.”
296. § Az NKEtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági eljárás végleges befejezését, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát, továbbá a más bírósági eljárás jogerős lezárását követően tájékoztathatja a nyilvánosságot.”
297. § Az NKEtv. 22. § a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg lép.
298. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 466. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában:)
„3. fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; az elzárást, a szabadságvesztést töltő személy; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy;”
299. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
a) 10. § (1) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti kiemelt jelentőségű” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult” szöveg,
b) 10. § (3) bekezdésében a „kiemelt jelentőségű ügyekre” szövegrész helyébe a „gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult ügyekre” szöveg
c) 164. § (2) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől vagy véglegessé válásától számított” szöveg
lép.
300. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 213. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság
a) pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei,
b) nem pedagógus ülnökeit az egyesületek – kivéve a pártokat –, a foglalkozásuk szerinti érdek-képviseleti szervek, valamint őket a Be. 680. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató, vagy korábban foglalkoztató szervezetek
jelölik.
(3) A katonai ülnököket – ideértve a Be. 698. § (4) bekezdésére tekintettel a Be. 680. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő katonai ülnököket is – a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai – az ott működő érdek-képviseleti szervek javaslataira is figyelemmel – jelölik.”
301. § (1) A Bjt. 214. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnökjelöltjének az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell továbbá a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket.”
(2) A Bjt. 214. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tábornoki rendfokozatú katonai ülnökjelölt, függetlenül attól, hogy hol van a szolgálati helye, több bírósághoz is megválasztható katonai ülnökké.”
302. § A Bjt. 214. § (5) bekezdésében a „jelölt kizárólag” szövegrész helyébe a „jelölt – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag” szöveg lép.
303. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott közvetlenül vagy az ügyészségi informatikai eszközök felhasználásával – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy:)
„a) a büntetőeljárásról szóló törvényben, illetve e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint – az általános munkarend korlátaitól függetlenül – térítés nélkül igénybe vegye a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartása, a szabálysértési nyilvántartási rendszer, a közúti közlekedési nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a körözési nyilvántartási rendszer, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a fogvatartotti nyilvántartás, a határregisztrációs rendszer, továbbá a nyomozó hatóságok és előkészítő eljárást folytató szervek tevékenységét támogató informatikai rendszereinek adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell;”
304. § Az Ütv.
a) 31. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 34. § (1)–(3) bekezdésében és 36. § (1) bekezdésében a „személyes és különleges” szövegrész helyébe a „személyes, különleges és bűnügyi személyes” szöveg,
b) 32. § (3) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezése” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala” szöveg,
c) 32. § (5) bekezdésében az „Az eljárás jogerős befejezésével” szövegrész helyébe az „A büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésével, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalával” szöveg,
d) 32. § (6) bekezdésében a „büntetőügyben eljáró más hatóság” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság és előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
e) 34. § (2) bekezdésében a „büntető és büntetőeljárási” szövegrész helyébe a „büntető, büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási” szöveg,
f) 37. §-ában a „bűnügyi” szövegrész helyébe a „büntetőügyek ügyiratai” szöveg
lép.
305. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
a) 9. § (1) bekezdés h) pontjában az „emelkedésével.” szövegrész helyébe az „emelkedésével, illetve a büntetőeljárásnak feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló további jogorvoslattal nem támadható határozat meghozatalával.” szöveg,
b) 130. § (1) bekezdés i) pontjában a „határozatával” szövegrész helyébe az „ítéletével” szöveg és
c) 130. § (4) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatával” szöveg
lép.
306. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja)
„b) a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, ha a polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és a polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta.”
(2) A Pőtv. 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az Országos Polgárőr Szövetség az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, ha az ifjú polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és az ifjú polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta.”
(3) A Pőtv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgárőr, illetve az ifjú polgárőr köteles a polgárőr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult. A polgárőr egyesület e tényről haladéktalanul tájékoztatja az Országos Polgárőr Szövetséget, amely beszerzi a szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság vagy bíróság, illetve büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig indokoltnak tartja-e a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványának bevonását.”
307. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső szerv nyilatkozik.”
308. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/E. § (3) bekezdésében az „eljáró bíróság vagy ügyész” szövegrész helyébe az „eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság” szöveg lép.
309. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)
„h) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,
ha) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,
hb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
hc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
hd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,
he) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
hf) a ha)–he) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját,”
310. § A Cnytv. 76. § (3) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg, a „nyomozóhatóságnak” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnak” szöveg és a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „megkeresésben vagy adatkérésben” szöveg lép.
311. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak szabálysértési eljárásban a jogerős határozatról, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról való tudomásszerzésétől kell számítani.”
312. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (3) bekezdésében a „nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-végrehajtás” szöveg lép.
313. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
a) 20. § (3) bekezdésében az „elnökét csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni” szövegrész helyébe az „elnökének őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni” szöveg, az „ellene” szövegrész helyébe a „vele szemben” szöveg és a „büntető eljárást” szövegrész helyébe a „büntetőeljárást” szöveg és
b) 20. § (4) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg, az „azt követően” szövegrész helyébe az „a vádemelés után” szöveg és a „magánvádas ügyben” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban” szöveg
lép.
314. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 39. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni továbbá azt,]
„d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,”
315. § A Kttv. 156. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának államigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”
316. § A Kttv. 162. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a 165. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának a kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős kormánytisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.”
317. § A Kttv.
a) 34. § (3) bekezdés c) pontjában a „tagja” szövegrész helyébe a „tisztségviselője” szöveg,
b) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „ítéletben” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatban” szöveg,
c) 153. § (2) bekezdés e) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárás kivételével” szöveg,
d) 180. § (1) bekezdés g) pontjában és 182. § (5) bekezdés g) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság” szöveg és
e) 183/C. § (1) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 111. §-a” szöveg
lép.
318. § Hatályát veszti a Kttv.
a) 39. § (1b) bekezdés a) pontjában az „a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész és
b) 39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
319. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 52/A. § (2) bekezdésében és 107/A. § (2) bekezdésében az „a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, és a vádemelés elhalasztásának” szövegrész helyébe az „és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,
b) 52/A. § (6) bekezdésében és 107/A. § (6) bekezdésében a „jogerős határozatot hozó szerv” szövegrész helyébe a „jogerős, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot hozó bíróság vagy ügyészség” szöveg és
c) 68. § (7) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg
lép.
320. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (3) bekezdés j) pontjában a „védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából” szövegrész helyébe a „védelme céljából” szöveg és a „nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak” szövegrész helyébe a „valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak” szöveg lép.
321. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll” szöveg,
b) 165. § (4) bekezdésében az „a rendőrség,” szövegrész helyébe „az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és” szöveg és
c) 188. §-ában a „nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős” szövegrész helyébe a „bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető” szöveg
lép.
322. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 165. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)
„b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,”
323. § A Szabs. tv.
a) 6. § (4) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
b) 156/A. § (3) bekezdésében a „valamint a nyomozó hatóság” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv” szöveg,
c) 157. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a” szöveg,
d) 216. § (2) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
e) 252. § (5) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg
lép.
324. § Hatályát veszti a Szabs. tv.
a) 113. § (4) bekezdésében az „elkövetésének” szövegrész és
b) 252. § (5) bekezdésében a „nyomozás, illetve” szövegrész.
325. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 19/D. §-ában és 19/M. §-ában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
326. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 133. § (2) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási intézkedést” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedést” szöveg,
b) 134. § (1) bekezdésében az „elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél” szövegrész helyébe a „gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél” szöveg és
c) 139. § (3) bekezdésében az „ügyésznél” szövegrész helyébe az „ügyészségnél” szöveg
lép.
327. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 19/A. §-ában az „elkövetésének megalapozott gyanúja” szövegrész.
328. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le.”
(2) A Btk. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.”
329. § A Btk. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.”
330. § (1) A Btk. 83. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A büntetés kiszabása egyezség esetén”
(2) A Btk. 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség (a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.
(2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni.”
331. § A Btk. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.”
332. § A Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.”
333. § A Btk. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg.”
334. § (1) A Btk. 92. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az előzetes fogvatartás, a bűnügyi felügyelet és a szabálysértési büntetések beszámítása”
(2) A Btk. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.”
(3) A Btk. 92. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A beszámításnál
a) egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap,
b) egynapi elzárásnak két nap,
c) négy óra közérdekű munkának egy nap,
d) egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap
az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani.”
335. § A Btk. a 124. §-t követően a következő alcímmel és 124/A. §-sal egészül ki:
„A büntetés kiszabása egyezség esetén
124/A. § (1) Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet,
b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet,
c) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet,
d) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot
nem haladhatja meg.
(2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a tíz évet,
b) a tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet,
c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet,
d) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet,
e) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot
nem haladhatja meg.
(3) A büntetés kiszabása során
a) bűnhalmazat esetén,
b) a különös, többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaesővel szemben, illetve
c) bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén
az (1) és (2) bekezdés szerinti büntetési tételt kell alapul venni.”
336. § A Btk. 125. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítása
125. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.
(2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek
a) egynapi előzetes fogvatartás és
b) három nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyelet
felel meg.
(3) A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.”
337. § A Btk. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül
a) az elkövetővel szemben az eljárást az (1) bekezdésben meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztették fel, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.”
338. § A Btk. 283. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy az ellene folytatott kiadatási vagy átadási eljárás alól kivonja magát, az ideiglenes kiadatási, illetve az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja.”
339. § (1) A Btk. 307. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása”
(2) A Btk. 307. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az a hivatalos személy, aki
a) bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést engedély nélkül végez, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt engedély nélkül alkalmaz vagy az ezekre vonatkozó engedély kereteit túllépi,
b) bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását jogosulatlanul elrendeli vagy engedélyezi,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján a bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását elrendelik vagy engedélyezik.”
340. § (1) A Btk. 422. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából)
„d) elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,”
(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
(2) A Btk. 422. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából)
„e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,”
(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
(3) A Btk. 422. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából]
„a) nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül más helyiséget vagy területet, – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járművet, továbbá más használatában levő tárgyat titokban átkutat,”
(4) A Btk. 422. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó, illetve titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervvel titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt.”
341. § (1) A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)
„ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,”
(mennyiséget nem haladja meg.)
(2) A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pontja a következő al) alponttal egészül ki:
(A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)
„al) pentedron esetén a 0,4 gramm,”
(mennyiséget nem haladja meg.)
(3) A Btk. 461. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha)
„d) annak tiszta hatóanyag-tartalma
da) GBL esetén a 6,2 gramm,
db) AB–CHMINACA, MDMB–CHMICA, AM–2201, AB–PINACA, AB–FUBINACA, és ADB–FUBINACA esetén a 0,05 gramm”
(mennyiséget nem haladja meg.)
342. § A Btk.
1. 28. § (1) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
2. 28. § (3) bekezdésében az „alatt közjogi tisztség betöltésén alapuló” szövegrész helyébe az „alatt a mentelmi jogon alapuló” szöveg,
3. 29. § (3) bekezdés d) pontjában a „vagy vádemelés elhalasztásának tartama” szövegrész helyébe a „vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama” szöveg,
4. 29. § (3) bekezdés e) pontjában az „az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe az „a határozat véglegessé válásától” szöveg,
5. 38. § (1) bekezdésében és 42. §-ában az „ítéletében” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozatában” szöveg,
6. 38. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 47. § (3) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, az „ítéletében” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozatában” szöveg,
7. 40. § (1) és (4) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében, 56. § (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 100. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 101. § (3) bekezdésében, 112. §-ában, 117. §-ában, 120. § (1) bekezdésében, 126. § (1) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdésében, 180. § (1) bekezdésében, 210. § (2) bekezdésében, 212. § (3) bekezdésében, 241. § (3) bekezdésében az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
8. 45. § (6) bekezdésében a „házi őrizet” szövegrész helyébe „bűnügyi felügyelet” szöveg,
9. 64. § (2) bekezdésében, 71. § (2) és (3) bekezdésében, 459. § (1) bekezdés 9. pontjában az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
10. 69. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 119. § (1) bekezdésében a „vádemelés elhalasztásának” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,
11. 71. § (2) bekezdésében a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,
12. 97. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 389. §-a” szöveg,
13. 102. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében az „ítéletében” szövegrész helyébe az „az ügydöntő határozatban” szöveg,
14. 224. § (1) bekezdés b) pontjában az „elektronikus hírközlő hálózat útján” szövegrész helyébe a „elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján” szöveg,
15. 272. § (3) bekezdésében a „büntető ügy” szövegrész helyébe a „büntetőügy” szöveg,
16. 272. § (4) bekezdésében, 276. § (1) bekezdésében és 278. § (2) bekezdésében a „büntető ügyben” szövegrészek helyébe a „büntetőügyben” szöveg,
17. 277. §-ában az „a következményekre történt figyelmeztetés” szövegrész helyébe az „a tanúzási figyelmeztetés” szöveg,
18. 287. § (1) bekezdés c) pontjában az „az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel” szövegrész helyébe az „az elektronikus adat megőrzésére kötelezéssel” szöveg,
19. 287. § (1) bekezdés d) pontjában a „hozzáférhetetlenné tett adatot” szövegrész helyébe az „ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatot” szöveg,
20. 287. § (3) bekezdésében, 288. § (2) bekezdésében, 301. § (4) bekezdésében, 302. § (4) bekezdésében, 303. § (4) bekezdésében, 395. § (2) bekezdésében, 396. § (8) bekezdésében, 405. § (4) bekezdésében a „vádirat benyújtásáig” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,
21. 308. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,
22. 420. § (4) bekezdésében és 424. § (2) bekezdésében a „büntető ügyekben” szövegrész helyébe a „büntetőügyekben” szöveg,
23. 422. § (1) bekezdés b) pontjában az „alkalmazásával megfigyeli” szövegrész helyébe az „alkalmazásával titokban megfigyeli” szöveg és
24. 422. § (1) bekezdés c) pontjában a „közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja” szövegrész helyébe a „postai küldeményét vagy egyéb zárt küldeményét titokban felbontja” szöveg
lép.
343. § Hatályát veszti a Btk.
a) 459. § (1) bekezdés 32. pontjában az „egyéb” szövegrész,
b) 83. § (3) bekezdése és
c) 84. §-a.
344. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásáról” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról” szöveg és a „vagy az eljáró” szövegrész helyébe az „az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy más” szöveg lép.
345. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben az etikai eljárás megindítása előtt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, a kilencvennapos határidő a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának a területi szervezettel történt közlésétől, a hároméves határidő pedig a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít.”
(2) A MÁOK tv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben etikai eljárás folyik, és eközben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, az etikai eljárást a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történő közléséig fel kell függeszteni.”
346. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek, szervezetek kötelesek együttműködni a büntetőeljárás során a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal, továbbá a bűncselekmények megelőzésére, valamint a titkos információgyűjtés folytatására és a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés folytatásának, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint az 55. § (6) bekezdése szerinti tevékenység díj-, költség- és térítésmentes.”
347. § A Postatv.
a) 10. § (3) bekezdés e) pontjában a „titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg és
b) 78. § (1) bekezdés g) pontjában a „titkos információ gyűjtésére, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított” szöveg
lép.
348. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.”
349. § Az EUtv. 22. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során)
„a) adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől,”
350. § Az EUtv. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását akkor is meg kell küldeni a központi hatóság számára, ha azt a bíróság, az ügyészség vagy – ügyészségi jóváhagyással – a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja a tagállamnak közvetlenül átadta.”
351. § (1) Az EUtv. 29. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„29. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”
(2) Az EUtv. 63/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.”
352. § Az EUtv. 63/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.”
353. § Az EUtv. 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.”
354. § Az EUtv. 31. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„31. Leplezett eszközök alkalmazása”
355. § (1) Az EUtv. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.”
(2) Az EUtv. 65/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely leplezett eszközök alkalmazásával hajtható végre, az ügyészség az európai nyomozási határozatot – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – a (2)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.”
(3) Az EUtv. 65/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a tagállami hatóság fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki európai nyomozási határozatot, az ügyészség az európai nyomozási határozatot a (2)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre azzal, hogy
a) a végrehajtásra a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,
b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállami hatóság kérésére írható elő, és
c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.”
356. § Az EUtv. 65/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása iránt európai nyomozási határozat a (2)–(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki.”
357. § (1) Az EUtv. 36/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„36/A. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján”
(2) Az EUtv. 68/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.”
(3) Az EUtv. 68/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.”
358. § Az EUtv. 68/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.”
359. § (1) Az EUtv. 36/E. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„36/E. Leplezett eszközök alkalmazása”
(2) Az EUtv. 69/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.”
(3) Az EUtv. 69/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésével hajtható végre, a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséről az ügyészség indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az ügyészség erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.”
(4) Az EUtv. 69/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely leplezett eszközök alkalmazásával teljesíthető, az ügyészség a megkeresést – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az (1)–(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.”
(5) Az EUtv. 69/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a tagállam fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki eljárási jogsegély iránti megkeresést, az ügyészség a megkeresést az (1)–(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti azzal, hogy
a) a teljesítésre a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,
b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállam kérésére írható elő, és
c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállamot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.”
360. § (1) Az EUtv. 69/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő.”
(2) Az EUtv. 69/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő.”
361. § Az EUtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése esetén a terhelt őrizetének elrendelésére, hátrányosabb magatartási szabályok megállapítására, illetve szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésére nem kerülhet sor.”
362. § Az EUtv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,
a) ha e törvény másképp nem rendelkezik,
aa) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,
ab) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,
ac) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,
ad) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és
ae) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,
b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,
c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.
(2) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”
363. § Az EUtv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A megfeleltetési eljárásban – a büntetőügyekben hozott szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtása kivételével – bírósági titkár is eljárhat.”
364. § Az EUtv. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni eljárásban, a külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárásban hozott határozat, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése vagy büntetővégzés alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet meghozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni
a) a terhelt távollétének tényét,
b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos körülményeket,
c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket és
d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.”
365. § Az EUtv. 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes veszélyeztetett személy esetében az indítványt a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nyújthatja be.”
366. § Az EUtv.
1. 2. §-ában az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.)” szöveg, az „a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.)” szövegrész helyébe az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.)” szöveg és az „a büntetőeljárásról szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt” szöveg,
2. 2/A. § (1) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész helyébe az „indítványra” szöveg és az „eljárási iratokba” szövegrész helyébe az „ügyiratokba” szöveg,
3. 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az „a kérelem” szövegrész helyébe az „az indítvány” szöveg,
4. 2/A. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 18. § (3a) bekezdésében, 20. § (6) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (3) és (5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 113/B. § (1) bekezdésében, 117/A. § (6) bekezdésében, 119/B. § (3) bekezdésében, 122. § (2) bekezdésében, 126. § (3) bekezdésében, 127. § (3) bekezdésében, 136/A. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében, 146. § (2) bekezdésében az „iratok” szövegrészek helyébe az „ügyiratok” szöveg,
5. 2/A. § (2) bekezdésében az „eljárási iratról” szövegrészek helyébe az „ügyiratról” szöveg, a „kérelmére” szövegrész helyébe az „indítványára” szöveg, a „kiadni kért” szövegrész helyébe a „kiadni indítványozott” szöveg és az „irat” szövegrész helyébe az „ügyirat” szöveg,
6. 2/A. § (2) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében, 151. § (6) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg,
7. 2/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „iratába” szövegrész helyébe az „ügyiratába” szöveg,
8. 2/A. § (3) bekezdés b)–e) pontjában az „iratba” szövegrész helyébe az „ügyiratba” szöveg,
9. 2/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 146/A. § (3) bekezdés a) pontjában, 151. § (6) bekezdésében a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg,
10. 2/A. § (4) bekezdésében az „iratról” szövegrész helyébe az „ügyiratról” szöveg,
11. 2/A. § (5) bekezdésében az „iratokról” szövegrész helyébe az „ügyiratokról” szöveg és az „iratbetekintés” szövegrészek helyébe az „ügyiratokba történő betekintés” szöveg,
12. 5. § (1) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdésében, 120/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „lakóhellyel” szövegrész helyébe a „lakcímmel” szöveg,
13. 5. § (7) bekezdésében a „kérésének” szövegrész helyébe az „indítványának” szöveg,
14. 5. § (9) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 22. § (6) bekezdésében, 25. § (1), (3) és (9) bekezdésében, 35. § (2)–(4) bekezdésében, 37. § (5) és (6) bekezdésében, 38. § (4) bekezdésében, 39. § (1)–(7) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében, 41. § (2) és (4) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és b) pontjában és (4)–(6) bekezdésében, 43. § (1)–(3) bekezdésében, 44. § (1)–(2) bekezdésében, 45. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 46. § (2a), (3) és (5) bekezdésében, 46/A. § (1)–(4) bekezdésében 47. § (1) és (4) bekezdésében, 48. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 49. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdésében, 50. § (1)–(3) bekezdésében, 51. §-ában, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 54. § (5) bekezdésében, 55. § (1)–(4) bekezdésében, 56. § (1)–(4) bekezdésében, 57. § (1)–(4) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. § (4)–(6) bekezdésében, 61. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 62/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdés a) pontjában, (2)–(4) bekezdésében és (6) bekezdés f) pontjában, 63. § (1), (3), (4) bekezdésében és (7) bekezdés b) pontjában, 63/A. § (1) bekezdésében, 63/B. § (1) és (2) bekezdésében, 64. § (4) bekezdésében, 64/B. § (4) és (6) bekezdésében, 64/C. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 64/D. § (1) bekezdésében, 64/E. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 65. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 65/A. § (3) és (5)–(6) bekezdésében, 65/B. § (1) és (5)–(8) bekezdésében, 65/C. § (3) bekezdésében, 65/D. § (1)–(3) bekezdésében, 66/A. § (7) bekezdésében, 66/F. § (1a) bekezdésében, 66/J. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 68/E. § (3) bekezdésében, 69. § (4) és (6) bekezdésében, 69/A. § (1) és (3) bekezdésében, 69/B. § (1) bekezdésében, 69/C. § (1) és (3) bekezdésében, 69/D. § (1) és (3) bekezdésében, 69/E. § (6) bekezdésében, 69/F. § (2) és (4)–(5) bekezdésében, 69/G. § (3) bekezdésében, 69/H. § (1)–(3) bekezdésében, 70/E. § (3) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (1)–(3) bekezdésében, 71/B. § (1) és (3)–(7) bekezdésében, 71/E. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 71/F. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 87. § (4) bekezdésében, 104. § (1)–(5) és (7)–(8) bekezdésében, 105. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 106. § (2) bekezdésében, 107/A. § (1) bekezdésében, 109. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában, 110/A. § (2) bekezdésében, 110/B. §-ában, 111/A. § (1) bekezdésében, 111/B. § (3) bekezdésében, 111/C. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 111/G. § (2) és (4) bekezdésében, 111/H. § (1) és (3) bekezdésében, 117/A. § (1) bekezdésében, 145. § (3) bekezdésében, 146/C. § (1) bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 150. §-ában, 159. § (1) és (2) bekezdésében, 175. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, b) és c) pontjában, (2) bekezdés b) és c) pontjában, 176. §-ában az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg,
15. 5. § (9) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 55. § (6) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/C. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében, 65/D. § (2) bekezdésében, 69. § (4) bekezdésében, 69/A. § (3) bekezdésében, 69/C. § (3) bekezdésében, 69/D. § (3) bekezdésében, 69/H. § (2) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (1) bekezdésében, 71/C. § (2) bekezdésében, 109. § (2) bekezdésében, 110/A. § (1) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,
16. 6. § (4) bekezdésében az „a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Nbjt.” szöveg,
17. 7. § (1) bekezdésében, 9/A. § (4) bekezdésében a „terheltet őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe a „terhelt őrizetét kell elrendelni” szöveg,
18. 7. § (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében az „őrizetbe vételt” szövegrész helyébe az „őrizetet” szöveg,
19. 9/A. § (2) bekezdésében az „ideiglenes átadási házi őrizet vagy az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,
20. 9/A. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes átadási házi őrizet, illetve az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,
21. 9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrészek helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,
22. 9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „letartóztatásban” szöveg,
23. 9/B. § (1) bekezdésében, 62/B. § (4) bekezdésében az „az előzetes letartóztatás” szövegrészek helyébe az „a letartóztatás” szöveg,
24. 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában az „előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe a „letartóztatását” szöveg,
25. 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában, 22. § (4) bekezdésében az „ideiglenes kényszergyógykezelését” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelését” szöveg,
26. 9/B. § (3) bekezdésében az „Ideiglenes átadási házi őrizet vagy ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „A 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet” szöveg,
