27. 13. § (1) bekezdésében a „bíróság elrendeli” szövegrész helyébe a „bíróság nem ügydöntő végzéssel elrendeli” szöveg,
28. 13. § (4) bekezdésében és 128. § (5) bekezdésében az „iratokkal” szövegrész helyébe az „ügyiratokkal” szöveg,
29. 14. § (2) bekezdésében a „nem rendelhető el, óvadék alkalmazásának nincs helye” szövegrész helyébe a „nem rendelhető el” szöveg,
30. 15. § (1) bekezdés b) pontjában, 65/B. § (2) bekezdésében, 65/D. § (1) bekezdésében, 69/H. § (1) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében a „tartózkodási” szövegrészek helyébe a „tényleges tartózkodási” szöveg,
31. 15. § (3) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „véglegessé vált nem ügydöntő végzése” szöveg,
32. 16. § (1) bekezdésében, 76. § (5) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „véglegessé vált nem ügydöntő végzést” szöveg,
33. 19. § (1) és (2) bekezdésében a „közjogi tisztség betöltésén” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon” szöveg,
34. 19. § (1) bekezdésében a „mentesség felfüggesztéséről” szövegrész helyébe a „mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztéséről” szöveg,
35. 19. § (2) bekezdésében a „mentesség felfüggesztése érdekében” szövegrész helyébe az „a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése érdekében” szöveg és a „mentesség felfüggesztése egy” szövegrész helyébe a „mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése egy” szöveg,
36. 20. § (1) bekezdésében, 76. § (3) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „véglegessé vált nem ügydöntő végzését” szöveg,
37. 20. § (4) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „nem ügydöntő végzés véglegessé válásától” szöveg,
38. 22. § (4) bekezdésében az „az előzetes letartóztatását” szövegrész helyébe az „a letartóztatását” szöveg,
39. 25. § (1) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 69. § (4) bekezdésében, 69/C. § (3) bekezdésében az „ügyészi” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,
40. 25. § (3) bekezdésében a „vádirat benyújtását követően” szövegrész helyébe a „vádemelés után” szöveg,
41. 25. § (4) és (9) bekezdésében a „vádirat benyújtása előtt” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,
42. 25. § (9) bekezdésében a „vádirat benyújtását megelőzően” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt” szöveg,
43. 27. § (1) bekezdésében, 128. § (2) bekezdésében, 157. § (1) bekezdés b) pontjában az „első fokon” szövegrész helyébe az „elsőfokon” szöveg,
44. 27. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Be.-nek” szöveg,
45. 28. §-ában a „házi őrizet” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyelet” szöveg,
46. 37. § (3) bekezdésében, 66/A. § (5) bekezdésében, 133. § (2) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdésében, 143. § a) pontjában, 146. § (1) bekezdésében a „lakóhelye,” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
47. 39. § (1) bekezdésében a „dönt” szövegrész helyébe a „nem ügydöntő végzéssel dönt” szöveg,
48. 40. § (1) bekezdés g) pontjában és 77. § (1) bekezdés g) pontjában a „joggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „jogon” szöveg,
49. 49. § (6) bekezdésében, 101. § (4) bekezdésében, 176. §-ában az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
50. 50. § (3) bekezdésében, 66/J. § (2) bekezdésében a „kérelmet” szövegrész helyébe az „indítványt” szöveg,
51. 51. §-ában a „Be. rendelkezései” szövegrész helyébe a „Be. 101. § (1) bekezdése és 264. § (7) bekezdése” szöveg,
52. 59/A. § e) pontjában, 63/C. § (3) bekezdésében, 63/C. § (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5) bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 64. § (3) bekezdésében, 67/H. § c) pontjában, 68/D. § (3) és (10) bekezdésében, 68/E. § (1) bekezdésében a „zártcélú távközlő hálózat” szövegrészek helyébe a „telekommunikációs eszköz” szöveg,
53. 59/A. § g) pontjában az „a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
54. 60. § (3) bekezdésében az „ügyészre” szövegrész helyébe az „ügyészségre” szöveg,
55. 61. § (1) bekezdés b) pontjában, 99. § (3) bekezdésében és 101. § (1) és (4) bekezdésében az „információs rendszerben tárolt adatok” szövegrész helyébe az „elektronikus adat” szöveg,
56. 62/B. § (4) bekezdésében az „Előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe a „Letartóztatásban” szöveg és az „az előzetes letartóztatásban” szövegrész helyébe az „a letartóztatásban” szöveg,
57. 62/B. § (6) bekezdés e) pontjában az „előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe a „letartóztatás” szöveg,
58. 62/B. § (7) bekezdésében, 68/C. § (4) bekezdésében az „előzetes letartóztatásba” szövegrész helyébe a „letartóztatásba” szöveg,
59. 62/B. § (8) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „az ügyészség” szöveg,
60. 63/C. § (2) bekezdésében és 68/D. § (2) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság vagy járási ügyészség” szöveg és a „Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes” szövegrész helyébe a „Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel” szöveg,
61. 63/C. § (2) bekezdésében, 68/D. § (2) bekezdésében a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye” szöveg, a „lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye vagy székhelye” szöveg és a „kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik” szövegrész helyébe a „kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert” szöveg,
62. 63/C. § (3)–(5) bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés c) pontjában, (6)–(8) bekezdésében, 68/D. § (8)–(11) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság vagy az ügyészség” szöveg,
63. 63/D. § (1) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg
64. 63/D. § (2) bekezdés d) pontjában és 68/D. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség” szöveg,
65. 63/D. § (4) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági tikár, az ügyészség feladatait alügyész” szöveg,
66. 63/D. § (8) bekezdésében a „Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a „Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt” szöveg,
67. 64. § (1) bekezdésében és 68/E. § (1) bekezdésében az „A bíróság” szövegrész helyébe az „Az eljáró bíróság vagy ügyészség” szöveg,
68. 64. § (3) és (5)–(7) bekezdésében, 68/E. § (4)–(6) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság vagy az ügyészség” szöveg,
69. 64. § (4) bekezdésében az „a tagállami hatóság” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség a tagállami hatóság” szöveg,
70. 64/B. § (1) bekezdésében, 65/A. § (2) bekezdésében, 69. § (1) bekezdésében és 69/E. § (2) bekezdésében a „megyei főügyészség” szövegrész helyébe a „megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség” szöveg,
71. 65/A. § (3) bekezdésében a „titkos adatszerzés elrendelésével” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés elrendelésére” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésére” szöveg,
72. 65/B. § (1) bekezdésében a „vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított” szövegrész helyébe az „illetve információs rendszeren folytatott” szöveg,
73. 65/B. § (3) bekezdésében a „titkos adatszerzés végrehajtása” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg és a „titkos adatszerzés engedélyezésére” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazására” szöveg,
74. 65/B. § (4) bekezdésében és 69/F. § (3) bekezdésében a „Be. 203. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Be. 236. § (2) bekezdésében” szöveg,
75. 65/C. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított” szövegrész helyébe a „szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott” szöveg,
76. 65/C. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 69/G. § (2) és (3) bekezdésében a „Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazására” szöveg,
77. 65/D. § (1) bekezdésében a „meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával” szövegrész helyébe a „meghatározott bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról” szöveg,
78. 65/D. § (2) bekezdésében és 69/H. § (2) bekezdésében a „titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának” szöveg,
79. 69/G. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított” szövegrész helyébe a „szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott” szöveg,
80. 69/H. § (1) bekezdésében a „titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásával” szöveg és a „titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról” szöveg,
81. 66/A. § (4) bekezdésében az „A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „Az Nbjt.” szöveg,
82. 67/H. § g) pontjában a „titkos adatszerzés” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
83. 68/C. § (3) bekezdésében az „iratot” szövegrész helyébe az „ügyiratot” szöveg,
84. 68/D. § (5) bekezdésében a „bírósági titkár” szövegrész helyébe a „bírósági titkár vagy alügyész” szöveg,
85. 68/D. § (10) bekezdésében a „Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a „Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt” szöveg,
86. 68/E. § (3) bekezdésében az „a tagállami igazságügyi hatóság” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság” szöveg,
87. 68/E. § (8) bekezdésében a „bíróság közötti” szövegrész helyébe a „bíróság vagy az ügyészség közötti” szöveg és a „bíróság által” szövegrész helyébe a „bíróság vagy ügyészség által” szöveg,
88. 69/E. § (6) bekezdésében a „bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása” szövegrész helyébe a „leplezett eszközök alkalmazása” szöveg,
89. 71/B. § (4) bekezdésében a „vagy ügyész számára” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség számára”,
90. 71/E. § (5) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg, a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg,
91. 71/F. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a „155. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „320. § (1) bekezdése” szöveg és a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg,
92. 72. §-ában az „az előzetes letartóztatástól” szövegrész helyébe az „a letartóztatástól” szöveg,
93. 73. § (2) a) pont aa) alpontjában, 74. § (1) bekezdésében, 87. § (1) bekezdés a) pontjában, 113/A. § a) pontjában, 136. § (1) bekezdésében, (5) bekezdésében, 148. § (1) és (2) bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 156. § (1) és (6) bekezdésében, 157. § (3) bekezdés a) pontjában a „lakóhelye vagy” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
94. 73. § (2) a) pont ab) alpontjában, 113/A. § b) pontjában, 135/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 148. § (3) bekezdésében a „lakóhellyel vagy” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
95. 74. § (1) bekezdésében az „irányuló” szövegrész helyébe az „iránti” szöveg,
96. 76. § (5) bekezdésében, 127. § (5) bekezdésében, 156. § (6) bekezdésében az „iratoknak” szövegrész helyébe az „ügyiratoknak” szöveg,
97. 77. § (1) bekezdés g) pontjában a „mentelmi joggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon” szöveg,
98. 81. § (1) bekezdésében a „lakhelyelhagyási tilalomként, házi őrizetként vagy távoltartásként” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletként, illetve távoltartásként” szöveg,
99. 85. § (1) bekezdés f) pontjában az „a terhelt őrizetbe vételére került sor” szövegrész helyébe az „a terhelt őrizetét elrendelték” szöveg,
100. 85. § (1) bekezdés g) pontjában az „elvonó vagy korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,
101. 87. § (1) bekezdésében a „házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást” szövegrész helyébe a „bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást” szöveg,
102. 87. § (1) bekezdés b) pontjában a „kérte” szövegrész helyébe az „indítványozta” szöveg és a „lakóhelyétől vagy a” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
103. 87. § (4) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyébe az „indítványát” szöveg,
104. 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet” szöveg és a „mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel” szövegrész helyébe a „mentelmi jogot, illetve a mentességet nem függesztették fel” szöveg,
105. 98. § (2) bekezdésében az „információs rendszerben tárolt adatok megőrzését rendelték el” szövegrész helyébe az „elektronikus adat megőrzésére kötelezést rendeltek el” szöveg,
106. 98. § (4) bekezdésében a „155. §-a” szövegrész helyébe a „321. §-a” szöveg,
107. 104. § (4) bekezdésében a „megkeresést hatáskörrel” szövegrész helyébe a „megkeresést a hatáskörrel” szöveg,
108. 105. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés e) pontjában a „korlátozó” szövegrész helyébe az „érintő” szöveg,
109. 110/A. § (2) bekezdésében az „alkalmazó, vádemelést elhalasztó” szövegrész helyébe a „, feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazó” szöveg,
110. 111/G. § (3) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg,
111. 111/G. § (4) bekezdésében, 152. § (1) és (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzését” szöveg,
112. 116. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzést” szöveg,
113. 116. § (5) bekezdésében az „a határozat” szövegrész helyébe az „az ügydöntő végzés” szöveg,
114. 117/B. §-ában a „döntés” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg és a „határozat” szövegrész helyébe az „ügydöntő végzés” szöveg,
115. 119/B. § (3) bekezdésében az „iratai” szövegrész helyébe az „ügyiratai” szöveg,
116. 121/B. §-ában az „iratokat” szövegrész helyébe az „ügyiratokat” szöveg,
117. 124/A. §-ában az „elítélt a 7. § megfelelő alkalmazásával őrizetbe vehető” szövegrész helyébe az „elítélt őrizete a 7. § megfelelő alkalmazásával elrendelhető” szöveg,
118. 128. § (6) bekezdésében a „minisztert keresi meg” szövegrész helyébe a „minisztertől kér adatszolgáltatást” szöveg,
119. 129. § (3) bekezdésében a „lakóhelyét vagy állandó” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
120. 135/E. § a) pontjában, 136/B. § (2) bekezdés b) pontjában, 155. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakóhellyel, illetve” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
121. 136/A. § (2) bekezdésében az „előzetes letartóztatására” szövegrész helyébe a „letartóztatására” szöveg,
122. 138. § (1) bekezdésében a „lakóhellyel,” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
123. 140. § (1) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
124. 141. § (1) bekezdésében a „jogerős elítélés” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált elítélés” szöveg és az „emelkedésének” szövegrész helyébe az „emelkedésének vagy véglegessé válásának” szöveg,
125. 145. § (2) bekezdésében a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „tényleges tartózkodási helye” szöveg és a „lakóhelyét és” szövegrész helyébe a „tényleges” szöveg,
126. 145/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „Be. 569. § szerinti különleges eljárás” szövegrész helyébe a „Be. 671. § 12. pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás” szöveg,
127. 145/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntetőeljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg,
128. 145/D. § (4) bekezdésében a „büntetőeljárás jogerős befejezését” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát” szöveg,
129. 145/D. § (6) bekezdésében a „bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot” szövegrész helyébe a „bíróság adatszolgáltatást kér a kulturális örökségvédelmi hatóságtól” szöveg,
130. 146/B. § (6) bekezdésében az „őrizetbe kell venni” szövegrész helyébe az „őrizetét el kell rendelni” szöveg,
131. 146/B. § (7) bekezdésében az „őrizetbe vételéről” szövegrész helyébe az „őrizetének elrendeléséről” szöveg,
132. 151. § (5) bekezdésében a „98. §” szövegrész helyébe a „94. §” szöveg,
133. 151. § (6) bekezdésében a „zártan történő kezelését” szövegrész helyébe a „zárt kezelését” szöveg,
134. 153. § (1) bekezdés a) pontjában az „őrizetbe vehető” szövegrész helyébe az „őrizete elrendelhető” szöveg,
135. 157. § (3) bekezdés b) pontjában az „ügyésznél” szövegrész helyébe az „ügyészségnél” szöveg,
136. 159. § (1) bekezdésében a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,
137. 167. § (7) bekezdésében az „a megkeresett adatkezelő” szövegrész helyébe az „az adatszolgáltatást végző adatkezelő” szöveg,
138. 167. § (8) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatást kérhet” szöveg, a „hatóságát” szövegrész helyébe a „hatóságától” szöveg és az „a megkeresésben” szövegrész helyébe az „az adatkérésben” szöveg,
139. 172. § (1) bekezdésében az „a kérelmét” szövegrész helyébe az „az indítványát” szöveg,
140. 172. § (2) bekezdésében az „a kérelmet” szövegrész helyébe az „az indítványt” szöveg, az „a kérelem” szövegrész helyébe az „annak” szöveg, az „a kérelmezőnek” szövegrész helyébe az „az indítványozónak” szöveg és az „a kérelemre” szövegrész helyébe az „az indítványra” szöveg és
141. 175. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában az „ügyésztől” szövegrész helyébe az „ügyészségtől” szöveg
lép.
367. § Hatályát veszti az EUtv.
a) 59/A. § f) pontja,
b) 64. § (2) bekezdése,
c) 30. alcíme,
d) 67/H. § d) pontja,
e) 68/E. § (2) bekezdése,
f) 36/B. alcíme,
g) 80. § (2) és (4) bekezdése,
h) 80. § (3) bekezdésében az „és (2)” szövegrész és
i) 152. § (1) bekezdésében a „magyarországi lakóhelye, illetve” szövegrész.
368. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II tv.) 8. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,)
„b) akit a büntetőeljárásban elérhetőségének megállapítása érdekében tanúként vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként köröznek, vagy
c) aki szabadságvesztés vagy elzárás büntetésének, illetve javítóintézeti nevelésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn.”
369. § A SIS II tv.
a) 28. § (2) bekezdésében az „1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 155. §” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. §” szöveg,
b) 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „155. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „321. § (1) bekezdése” szöveg és
c) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „155. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „321. § (2) bekezdése” szöveg
lép.
370. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 85. § (3) bekezdés c) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg lép.
371. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
„g) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.”
372. § A Hjt. 111. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabadság mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni)
„c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartamát, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás”
(időtartamát.)
373. § (1) A Hjt. 131. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell tartani)
„c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartama alatt, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás”
(időtartama alatt.)
(2) A Hjt. 131. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha]
„a) az állomány tagjának letartóztatását, olyan bűnügyi felügyeletét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el vagy előzetes kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,”
374. § A Hjt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidőt a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozatnak, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatói jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az egyéves határidőt a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.”
375. § A Hjt.
a) 18. § (2) bekezdésében az „elkövetésének megalapozott gyanúja terhel” szövegrész helyébe a „gyanúja terheli” szöveg,
b) 68. § (1) bekezdés l) pontjában és 131. § (3) bekezdés c) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,
c) 93. § (1) bekezdés c) pontjában „az előzetes” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
d) 93. § (1) bekezdés d) pontjában, 111. § (3) bekezdés d) pontjában és 131. § (1) bekezdés d) pontjában az „ideiglenes” szövegrész helyébe az „előzetes” szöveg,
e) 108. § (1) bekezdés b) pontjában a „bíróság vagy a” szövegrész helyébe a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más” szöveg,
f) 138. § (3) bekezdés c) pontjában a „magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult” szövegrész helyébe a „magánvádas vagy pótmagánvádas” szöveg,
g) 160. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárásba gyanúsítottkénti bevonásáról” szövegrész helyébe a „gyanúsítotti kihallgatásáról” szöveg,
h) 160/A. § (1) bekezdésében a „vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték” szövegrész helyébe a „közvádra üldözendő bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki” szöveg,
i) 160/A. § (2) bekezdésében a „megalapozott gyanú közlését” szövegrész helyébe a „gyanúsítotti kihallgatást” szöveg,
j) 160/A. § (4) bekezdésében a „tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése” szövegrész helyébe a „tagjával szemben büntetőeljárás indult és a gyanúsítotti kihallgatás” szöveg,
k) 160/B. § (1) bekezdésében a „törvény 63/A. § (2a) bekezdése” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény 111. §-a” szöveg,
l) 161. § (1) bekezdésében a „tagja ellen büntetőeljárás indul, és a terhére rótt” szövegrész helyébe „tagjával szemben büntetőeljárás indul, és a” szöveg és
m) 161. § (2) bekezdésében a „határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő” szöveg
lép.
376. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btká.) 5–12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § Ahol a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) a Btk.-ra vagy a Btk. Különös Részére hivatkozik, ott az 1978. évi IV. törvényt, illetve az 1978. évi IV. törvény Különös Részét is érteni kell.
6. § A Be. 10. § (1) bekezdés 3. pontja alkalmazásában gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:
a) az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,
b) az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekmény.
c) az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
d) az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, ha azt költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,
e) az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, ha azt költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,
f) az 1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hűtlen kezelés,
g) az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés.
7. § A Be. 20. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:
1. az emberiség elleni bűncselekmények,
2. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az 1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata szerinti életveszélyt (halált) okozó testi sértés,
3. az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények,
4. a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
5. a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény,
6. a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a nemzetközi közélet tisztasági elleni bűncselekmények,
7. az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozás, az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
8. a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,
9. az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pontja szerinti lopás, az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés, az 1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás, az 1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdése szerinti rongálás, az 1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a) pontja szerinti orgazdaság,
10. az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, az 1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése.
8. § A Be. 21. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:
a) a magántitok jogosulatlan megismerése,
b) a közveszélyokozás – kivéve az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozást –,
c) a közérdekű üzem működésének megzavarása – kivéve az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását –,
d) a visszaélés radioaktív anyaggal,
e) a visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével,
f) a visszaélés atomenergia alkalmazásával,
g) a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, – kivéve az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértését, az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekményt, a bennfentes kereskedelmet, a tőkebefektetési csalást, a piramisjáték szervezését, az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt és a pénzmosást –,
h) a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, a költségvetési csalás, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása – kivéve az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását –, a jövedékkel visszaélés elősegítése,
i) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés – kivéve az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó, valamint (7) bekezdés szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést –.
9. § A Be. 30. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:
a) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó és a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett, az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, az 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, az 1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés d) pontja, (4) bekezdés c) és d) pontja, (5) bekezdés b) pontja szerinti rablás,
b) az 1978. évi IV. törvény 250. §-a, 253. §-a és 255. §-a szerinti vesztegetés, az 1978. évi IV. törvény 256/A. § (1) bekezdése szerinti befolyás vásárlása, az 1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdése szerinti befolyással üzérkedés, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása.
10. § A Be. 34. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:
a) visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,
b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása,
c) visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással,
d) engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység,
e) áru hamis megjelölése,
f) az a)–e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, egyedi azonosító jel meghamisítása, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.
11. § A Be. 56. § (4) bekezdése és 58. § (4) bekezdése alkalmazásában költségvetést károsító bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása és jövedékkel visszaélés elősegítése.
12. § A Be. 82. § c) pontja alkalmazásában külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül az 1978. évi IV. törvény szerinti nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje is.”
377. § A Btká. 14–17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § A Be. 354. § (5) bekezdése alkalmazásában zár alá vételt elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 77/C. § (1) bekezdés alkalmazásának lehet helye.
15. § A Be. 380. § (3) bekezdése alkalmazásában az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről akkor is, ha a büntetőeljárás megindítását az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni.
16. § A Be. 381. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja akkor is, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.
17. § A Be. 398. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazásában ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.”
378. § A Btká. 19–30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19. § A Be. 420. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az ügyészség az eljárás folytatását akkor is elrendeli, ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.
20. § A Be. 486. § (3) bekezdése alkalmazásában, ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, ugyanolyan bűncselekménynek minősül az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel is.
21. § A Be. 491. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásában a bíróság az eljárást folytatja akkor is, ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt vádat emeltek.
22. § A Be. 492. § (2) bekezdés a) pontjának és 567. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.
23. § A Be. 595. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki
a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
b) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,
c) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
d) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,
e) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.
24. § (1) A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.
(2) A Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság a határozatát a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg.
25. § A Be. 662. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.
26. § (1) A Be. 671. § 2. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) és c) alapján történő végrehajtásának elrendeléséről.
(2) A Be. 671. § 5. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságnak az 1978. évi IV. törvény 48. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.
(3) A Be. 671. § 17. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak az 1978. évi IV. törvény 118. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.
27. § A Be. 712. §-ának alkalmazásában közvetítői eljárásnak az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt sincs helye.
28. § A Be. 714. §-ának alkalmazásában a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság megszünteti az eljárást az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is.
29. § A Be. 845. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjának alkalmazásában kártalanítás jár akkor is, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzott.
30. § (1) A Be. 874. § (7) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a vádemelés elhalasztására az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor.
(2) A Be. 875. § (2) bekezdése alkalmazásában a bíróság megszünteti az eljárást akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdése alkalmazható.
(3) A Be. 875. § (3) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztette fel az eljárást.”
379. § A Btká.
a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a „nyomozás” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg
lép.
380. § Hatályát veszti a Btká. 13. és 31–35. §-a.
381. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Údt.) 17. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni)
„c) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében,”
382. § Az Údt. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató köteles – az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a felügyeleti szerv közötti együttműködési megállapodásban rögzített módon – együttműködni a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerinti szervezetekkel. Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató, valamint az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az e törvény alapján folytatott tevékenységét olyan módon köteles végezni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtés folytatását, illetve a leplezett eszközök alkalmazását.”
383. § Az Údt. 26. § (10) bekezdésében a „büntetőeljárásról szóló törvény szerinti nyomozó hatóságok és” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg lép.
384. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 4. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)
„f) olyan dolog esetén, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a körözés elrendelésétől számított 90 évig”
(kezeli.)
385. § (1) A Körtv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
„d) a körözés elrendelésének
da) okát,
db) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,
dc) időpontját,”
(2) A Körtv. 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
„e) a körözési eljárás során megtett intézkedés
ea) megnevezését,
eb) elrendelésének időpontját,
ec) befejezésének időpontját, valamint
ed) tartalmi leírását.”
386. § A Körtv. 10. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
„k) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárás lefolytatása céljából.”
387. § A Körtv. 14. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:)
„d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá”
388. § A Körtv. 26–28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„26. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve megalapozottan gyanúsítható személlyel összefüggésben elrendelt, valamint a Be. alapján kibocsátott elfogatóparancs alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 27. §-a, 29–30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 46/B. §-a, 46/C. §-a, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
c) nemzetközi körözést rendelhet el.
(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján tanúval összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtés során bírói engedélyhez nem kötött eszközt alkalmazhat, illetve
c) nemzetközi körözést rendelhet el.
(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 46/B. §-a kivételével a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,
b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
c) nemzetközi körözést rendelhet el.
(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 117. és 139. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 29–30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
b) nemzetközi körözést rendelhet el.
(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása során
a) a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
b) a körözött személy személyazonosságának, illetve elérhetőségének megállapítása céljából az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat.
27. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
c) nemzetközi körözést rendelhet el.
(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 70/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a és 32. §-a szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
b) nemzetközi körözést rendelhet el.
(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az Eütv. 70/A. § (2) bekezdése, valamint 201/B. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32–34. §-a, 39–40. §-a, valamint 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
b) nemzetközi körözést rendelhet el.
(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. § (6) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
b) nemzetközi körözést rendelhet el.
(5) A körözési eljárást lefolytató szerv a nem a 26. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 29–30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
b) nemzetközi körözést rendelhet el.
28. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy bejelentés alapján, valamint az Eütv. 9/A. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 27. §-a, 29–30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
c) nemzetközi körözést rendelhet el.
(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során
a) az Rtv. 30. §-a, 32. §-a, 39–41. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
b) nemzetközi körözést rendelhet el.
(3) Az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész nemzetközi körözése végrehajtása során a körözési eljárást lefolytató szerv az Rtv. 27. §-a, 29–30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 39–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.”
389. § A Körtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során
a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése és 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,
b) az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül – az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével – az ismeretlen helyen lévő járművek – beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is – felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő – és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti, illetve
c) nemzetközi körözést rendelhet el.
(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a dolgok nemzetközi körözésének végrehajtása során az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.
(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során
a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, valamint
b) nemzetközi körözést rendelhet el.
(3a) A körözési eljárást lefolytató szerv a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (1a) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(4) A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ában, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 37/B. §-ában foglalt intézkedést foganatosítja.
(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során
a) az Rtv. 29. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja,
b) az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül – az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével – az ismeretlen helyen lévő járművek – beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is – felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő- és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti.”
390. § A Körtv.
a) 1. § b) pontjában a „büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás lefolytatása” szöveg,
b) 1. § d) pontjában a „Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzés” szövegrész helyébe a „Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése” szöveg,
c) 1. § e) pontjában az „a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzéssel” szövegrész helyébe az „a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével” szöveg,
d) 1. § f) pontjában a „hatóság kezdeményezésére” szövegrész helyébe a „szerv kezdeményezésére” szöveg,
e) 5. § (3) bekezdésében az „a)–c)” szövegrész helyébe az „a)–d)” szöveg,
f) 5. § (4) bekezdésében a „d)” szövegrész helyébe az „e)” szöveg,
g) 8. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
h) 10. § (1) bekezdés h) pontjában az „a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi” szövegrész helyébe az „a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
i) 10. § (2) bekezdésében az „igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi ügyek intézése céljából, valamint az igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség a kegyelmi ügyek intézése és” szöveg,
j) 10. § (4) bekezdésében a „személy- és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
k) 10. § (4a) bekezdésében a „személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
l) 20/A. § (3) bekezdésében a „poligráfot” szövegrész helyébe a „műszeres vallomásellenőrzést” szöveg
lép.
391. § Hatályát veszti a Körtv.
a) 8. § (1) bekezdésében az „, amely a körözött személy őrizetbe vételére, előállítására irányul,” szövegrész,
b) 8. § (2) bekezdésében a „– tárgyi bizonyítási eszköz megtalálása érdekében elrendelt dolog körözése esetén –” szövegrész,
c) 10. § (1) bekezdés j) pontjában a „nyomozó hatósági és” szövegrész,
d) 20. § (6) bekezdés g) pontjában az „a bűnüldözési feladatai céljából” szövegrész, és az „a nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából” szövegrész.
392. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény
a) 22. § (6) bekezdésében a „bűnüldözési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás lefolytatása céljából” szövegrész helyébe az „igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást folytató szerv,” szöveg,
b) 3. melléklet e) pontjában a „határozatban” szövegrész helyébe a „határozatban, illetve ügydöntő határozatban” szöveg és
c) 4. melléklet j) pontjában az „az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom” szövegrész helyébe az „a letartóztatás, a bíróság által a terhelt számára előírt meghatározott terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet” szöveg
lép.
393. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 44. § (5) bekezdésében a „szabálysértési vagy büntetőeljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig” szöveg lép.
394. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény
a) 8. § (6) bekezdés c) pontjában az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és
b) 15/C. § (1) bekezdésében a „büntető eljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás” szöveg
lép.
395. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a büntetőeljárás lefolytatásához.”
396. § Az MNB tv. 23. § (9) bekezdésében a „bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás befejezéséig” szöveg és a „büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során eljáró” szöveg lép.
397. § Hatályát veszti az MNB tv. 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „az illetékes nyomozó hatóságnál” szövegrész.
398. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény
a) 5. § (7) bekezdésében a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre, illetve adatkérésre” szöveg,
b) 5. § (7) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe a „bíróságot, az ügyészséget vagy a nyomozó hatóságot” szöveg,
c) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a „lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság lefoglalást rendelt el” szöveg és
d) 13. § (1) bekezdésében a „büntetőeljárást lefolytató” szövegrész helyébe a „lefoglalást elrendelő bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó” szöveg
lép.
399. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 23. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)
„b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,”
400. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 53/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Ptk. 6:88. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási jog a közérdekben olyan szerződés megkötésével okozott sérelmek esetén is alkalmazható, amely szerződéssel ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, illetve ilyen mértékű kárt, vagyoni hátrányt vagy vagyoncsökkenést (ezek együttes összegét számítva is) okozó bűncselekmény
a) miatt indult büntetőeljárás terheltjének vagyontárgyát,
b) elkövetéséhez felhasznált szervezet vagyontárgyát, vagy
c) elkövetésével összefüggésben előnyt szerző szervezet vagyontárgyát
[az a)–c) pont szerinti vagyontárgy a továbbiakban együtt: érintett vagyontárgy] a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását megelőző egy éven belül feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy hozzátartozó javára ruházták át.”
401. § (1) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,”
(szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2) Az Fsztv. 60. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
402. § Az Fsztv.
a) 29. § (6) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg és a „büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő” szöveg,
b) 60. § (2) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve írásbeli megkeresése” szöveg és
c) 60. § (10) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg
lép.
403. § Hatályát veszti az Fsztv.
a) 58. § (2) bekezdés g) pontjában a „szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész,
b) 58. § (2) bekezdés i) pontjában és 60. § (2) bekezdés f) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész és
c) 58. § (3) bekezdése.
404. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
405. § (1) A Hpt. 161. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A pénzügyi intézmény a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek megfigyelésének elrendelése esetén az elrendelésről szóló határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben köteles rögzíteni és továbbítani.”
(2) A Hpt. 162. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzügyi intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”
406. § A Hpt. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 161. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, a 161. § (3) bekezdés e)–g) pontja, a 162. §, valamint az 164. § p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. Ebben az esetben az érintett személy személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására milyen célból került sor.”
407. § A Hpt. 214. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig kártalanítás nem fizethető ki.”
408. § A Hpt.
a) 137. § (6) és (7) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
b) 161. § (2) bekezdésében az „írásbeli megkeresése” szövegrész helyébe az „adatkérése, illetve írásbeli megkeresése” szöveg,
c) 161. § (4a) bekezdésében az „a nyomozó hatóság és az ügyészség írásbeli megkeresésére” szövegrész helyébe a „rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére” szöveg,
d) 162. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg és
e) 162. § (4) bekezdésében az „a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy az ügyészség” szövegrész helyébe az „az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség vagy a bíróság adatkérésére, illetve” szöveg
lép.
409. § Hatályát veszti a Hpt.
a) 159. § (4) bekezdés a) pontjában az „a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében” szövegrész,
b) 159. § (4) bekezdés c) pontjában, 161. § (2) bekezdés f) pontjában a „titkosszolgálati eszközök alkalmazására,” szövegrész és
c) 159. § (5) bekezdése.
410. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit)
„b) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 128. § (2) bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság helyébe lépő elzárás) végrehajtása,”
(során kell alkalmazni.)
411. § (1) A Bv. tv. 3. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„12a. kézbesítési cím: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által megjelölt, a lakcímétől, értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton történő kapcsolattartásra szolgáló cím;”
(2) A Bv. tv. 3. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14b. tényleges tartózkodási hely: lakcím hiányában vagy a lakcímtől eltérően az az ingatlan, ahol az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott ténylegesen tartózkodik, továbbá közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából az elítélt munkahelye,”
412. § (1) A Bv. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímében, és ha van bejelentett értesítési címe, az abban bekövetkező változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, az ügydöntő határozatot hozó, elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.”
(2) A Bv. tv. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az elítélt
a) a büntetőeljárás során kézbesítési címet jelentett be, annak megváltozását vagy
b) a lakcímétől eltérő helyen tartózkodik, a tényleges tartózkodási helyét és annak megváltozását
is köteles a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni.”
(3) A Bv. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését és a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
413. § A Bv. tv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (3) bekezdés szerinti személy alatt a Be. 81–82. §-ai szerinti különleges bánásmódot igénylő személyt is érteni kell.”
414. § (1) A Bv. tv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá állama konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 46. § (1), (5) vagy (6) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölésére a Be. 46. § (1)–(3) bekezdése és 47. § (2)–(4) bekezdése az irányadó. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be. 76. § a) pontja alapján jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyezhet.”
(2) A Bv. tv. 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a büntetőeljárás jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a büntetés-végrehajtási ügyre. Letartóztatott vagy előzetes kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is.”
(3) A Bv. tv. 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A büntetés-végrehajtási ügyben és a fogvatartási ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott fiatalkorú törvényes képviselőjét felvilágosításkérési és iratmegismerési jog illeti meg és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. A törvényes képviselet ellátása érdekében a fiatalkorú törvényes képviselője – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával – mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként.”
415. § A Bv. tv. 13. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál, letartóztatott, illetve előzetes kényszergyógykezelt esetén a büntetőügyben eljáró ügyészségnél kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a kérelmező az értesítést. A kérelem a bírósághoz vagy az ügyészséghez történő bejelentéssel visszavonható.
(3) A letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, a végrehajtandó szabadságvesztést, az elzárást vagy a kényszergyógykezelést foganatosító bv. intézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: BVOP), amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.
(4) A fiatalkorú letartóztatását foganatosító, illetve a javítóintézeti nevelést végrehajtó javítóintézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíti, és a fiatalkorú végleges elbocsátásáról az elbocsátás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére a fiatalkorú szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.”
416. § A Bv. tv. 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A megkeresés és az adatkérés
17. § (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatszolgáltatás, adat továbbítás, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg.
(2) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
(3) Az (1) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles a tájékoztatást, az adatszolgáltatást – amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását –, illetve az adat továbbítást térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(4) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyészség rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését kell alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél.
(5) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért felelős szerv egymástól, illetve a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési ügyben eljárt bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.
(6) Halasztás, részletfizetés elbírálása érdekében és a kegyelmi eljárásban a bíróság a Be. adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint adatszolgáltatást kérhet.”
417. § A Bv. tv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 118. §-át kell alkalmazni azzal, hogy – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elővezetés elrendelésére a bíróság, a BVOP, a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség jogosult.”
418. § A Bv. tv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt felkutatása érdekében
a) a lakcímének megállapítása érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adat kérhető, illetve
b) a körözése rendelhető el, és
c) az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani, ideértve a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Nbjt. 32. § (2) bekezdésének az alkalmazását
azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a bíróság jogosult.”
419. § A Bv. tv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, a határozatot a jogorvoslatra jogosultnak is kézbesíteni kell.”
420. § A Bv. tv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a határozatot elírás vagy számítási hiba esetén – ha ez szükséges, a kérelmező meghallgatását követően – kijavítja. A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén.”
421. § (1) A Bv. tv. 26. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga”
(2) A Bv. tv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megismerheti, azokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját költségén másolat kiadását kérheti. A minősített adatot tartalmazó irat megismerésére a Be. 105–106. §-át értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban keltezéssel fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a részére, hány példányban készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat elektronikus másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását.”
(3) A Bv. tv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a végrehajtásért felelős szerv a papíralapú iratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg.”
(4) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem terjed ki a megismerés joga
a) a döntés-előkészítés során készült tervezetre,
b) a kockázatértékelési összefoglaló jelentésre, a záró kockázatértékelési jelentésre,
c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részére,
d) a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,
e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményére,
f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzésére és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részére,
g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásra, valamint
h) azon iratokra, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult.”
422. § (1) A Bv. tv. III. Fejezete címének a helyébe a következő cím lép:
