80. § A Tv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § A mezőgazdasági támogatási eljárás megindítása hivatalból vagy kérelemre történik. Az eljárás – amennyiben jogszabály nem írja elő kérelem benyújtását – hivatalból indul.”

81. § A Tv. „Általános szabályok” című alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) A tényállás megállapítása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

(3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet a külön jogszabály szerint felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.

(4) Az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé köteles csatolni annak magyar nyelvű hiteles fordítását.”

82. § A Tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe, és az eljárás során keletkezett előkészítő iratokba.

(2) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre hitelesít.

(3) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét befolyásolná.

(4) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére az iratbetekintést biztosítja, vagy – amennyiben annak jogszabályi akadálya van – végzésben dönt az iratbetekintési kérelem korlátozásáról vagy elutasításáról.”

83. § A Tv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézkedik az ügy elveszett vagy megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az eljárásban részt vett személyeket jogosult meghallgatni, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat beszerezni. Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés véglegessé vált és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.”

84. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Kapcsolattartás

36/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a kapcsolattartás formáját a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél rendelkezésre álló – módra áttérhet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával. A bejelentett kapcsolattartási forma megváltoztatása esetén a Kincstár a másik kapcsolattartási formára történő áttérés ügyfél vagy meghatalmazottja általi bejelentését követő tíz napon belül keletkezett iratokat a korábbi kapcsolattartási formában is kézbesítheti.”

85. § A Tv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. A rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező.

(1a) Rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha

a) a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott vagy kézzel kitöltött iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja,

b) az a) pontban foglaltak szerint kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, vagy

c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kitöltött, kinyomtatott és kézbesített nyomtatványt ügyfél által aláírtan és a nyomtatványban megjelölt határidőben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez visszaküldi.”

86. § (1) A Tv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint az ügyél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. Az ügyfél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.”

(2) A Tv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vagy az agrárpolitikáért felelős miniszternek az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményében meghatározott, a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelem a határidő leteltét követően érkezett meg, de a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja.”

(3) A Tv. 38. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) A kérelem legalább tartalmazza

a) ügyfél-azonosítóját,

b) az adott támogatási intézkedés konkrét megjelölését,

c) az egyes intézkedések szerinti támogatások igénybevételének feltételeit meghatározó jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített adatokat, dokumentumokat, mellékleteket, nyilatkozatokat,

d) az elektronikus úton benyújtott kérelmek kivételével az ügyfél aláírását.”

(4) A Tv. 38. §-a a következő (8a)–(8c) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltakra is figyelemmel az ügyfél – a 43. §-ban foglalt eltéréssel – az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.

(8b) Az ügyfél a támogatásról – az 57. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, illetve ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

(8c) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél támogatási jogosultságát megszünteti, ha az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.”

87. § A Tv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja, a kijavítás érdekében az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.”

88. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Az eljárás felfüggesztése

40/A. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás felfüggesztéséről jogosult dönteni.

(2) Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti.

(3) Ha a bíróság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást felfüggeszti.

(4) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a folyamatban lévő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.

(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.”

89. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Az eljárás megszüntetése

40/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha

a) az 56. § (2) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának lett volna helye, de a visszautasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására,

b) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a teljes kérelmét visszavonta,

c) az ügyfél halála vagy a jogi személy megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,

d) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hivatalbóli eljárásjogsértést nem tárt fel.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.

(3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat véglegessé válását megelőzően a 38. § (8a) bekezdés szerint visszavonja, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát visszavonja és az eljárást megszünteti.”

90. § (1) A Tv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.

(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében – az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására határidőben nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy – ha a rendelkezésére álló adatok nem elégségesek a tényállás tisztázásához – megszünteti az eljárást.”

(2) A Tv. 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.”

91. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Ügyintézési határidő, határidő-számítás

41/A. § (1) Az ügyintézési határidő a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezését követő munkanapon kezdődik. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a kézbesítésnek a napja.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a döntését az 55. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell meghoznia és e határidőn belül gondoskodnia kell a döntés közléséről is. Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bármely jogszabály megállapíthat.

(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(4) A postán küldött kérelem vagy beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.

(5) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

(6) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik.

(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt, a határidőkre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

41/B. § (1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

a) az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam,

b) a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy intézkedésének,

c) az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény időtartama,

d) más szerv megkeresésének időtartama,

e) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, nyilatkozattételre irányuló felhívástól az annak teljesítéséig vagy a teljesítésre kitűzött határidő eredménytelen leteltéig terjedő időszak,

f) a végrehajtásban közreműködő szerv eljárásának időtartama,

g) az eljárás felfüggesztésének időtartama,

h) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

i) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

j) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek kiértékeléséhez szükséges idő,

k) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama.

(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.”

92. § A Tv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, akkor az ügyfél – közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv vagy feljegyzés kézhezvételét követően a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.”

93. § (1) A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„A tényállás tisztázása

43/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

(2) A tényállás tisztázása során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, és annak során minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.”

(2) A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„A végrehajtásban közreműködő szerv

43/C. § (1) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben jelentős tény, adat vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem hiányában végrehajtásban közreműködő szervet vesz igénybe.

(2) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését a végrehajtásban közreműködő szerv által szolgáltatott, feladat- és hatáskörében kezelt adatokra, megállapított tényekre alapítja.”

94. § (1) A Tv. 44. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely – amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]

„c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ideértve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint akit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,”

(2) A Tv. 44. § (7) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely – amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]

„j) a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.”

95. § (1) A Tv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdásági támogatási eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.”

(2) A Tv. 45. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó vagyoni értékű támogatási jogosultságokról. Amennyiben a vagyoni értékű támogatási jogosultságot nem tartalmazza a hagyatékátadó végzés, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az örökösök együttes teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata alapján hoz döntést.

(5) A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a vagyoni értékű támogatási jogosultság igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzésben nem szerepel a folyamatban lévő eljárás, úgy az örökösöket nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy belépnek-e az eljárásba. Az örökhagyó halálát, illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a folyamatban lévő eljárásba a jogutód.”

(3) A Tv. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az eljárásbeli jogutódlásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére végzést hoz, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye.”

96. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Kötelezettség-átadás

45/B. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában egyes nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedések esetén, amennyiben az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének, illetve a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházásra kerül, a támogatási feltételek teljesítése csak a kötelezettségek átvállalásával együtt lehetséges. A jóváhagyott átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek további teljesítése alól, míg az átvállaló a támogatási jogviszonyban a helyére lép. Az átvállaló – a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak egy személy lehet.

(2) A kötelezettség átvállalásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A jóváhagyást meg kell tagadni, ha az átvevő nem felel meg a támogatásra való jogosultsági feltételeknek.”

97. § A Tv. a következő 49. §-sal egészül ki:

„49. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a helyszíni szemlénél és a helyszíni ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.

(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, a támogatási szervvel közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani.

(4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól támogatási szerv, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.”

98. § A Tv. 52. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A jegyzőkönyv legalább tartalmazza

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,

b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,

c) hatósági tanú alkalmazása esetén annak nevét,

d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,

e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,

f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint

g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

(2b) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2c) A hangfelvételre, mintavételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (2a) bekezdés a)–f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt, a mintavétel eredményét tartalmazó dokumentumot, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (2a) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.”

99. § (1) A Tv. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el, míg a hivatalból indult eljárásban a döntést az ügyintézési határidő kezdetét követő hetven napon belül hozza meg. Amennyiben a kérelmet vissza kell utasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.”

(2) A Tv. 55. §-a a következő (4a)–(4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést (továbbiakban együtt: döntés) bocsát ki.

(4b) A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,

b) az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél ügyfél-azonosítóját,

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, közigazgatási per esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,

db) amennyiben részt vett az eljárásban, a végrehajtásban közreműködő szerv megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,

dc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

ec) a végrehajtásban közreműködő szerv indokolását,

ed) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját,

ee) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatot hozta,

ef) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,

g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv bélyegzőlenyomatát.

(4c) A végzésnek – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)–c) pontjában, d) pont da) és dc) alpontjában, e) pont ee) és ef) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.

(4d) Ügyfél-azonosító megállapítására irányuló kérelem esetében, továbbá a kérelemnek maradéktalanul helyt adó döntés esetében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.

(4e) A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.

(4f) A döntést külön okiratban kell megszövegezni.

(4g) Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés (a továbbiakban: egybefoglalt döntés). Az egybefoglalt döntések rendelkező részét és indokolását úgy kell megszövegezni, hogy elkülöníthetőek legyenek az egybefoglalt határozatra, illetve végzésre vonatkozó rendelkezések. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.”

(3) A Tv. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint határozathozatal helyett, írásban az 57/F. § szerinti hatósági szerződést köt.”

100. § A Tv. az 55/A. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és az 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A döntés közlése

55/A. § (1) A döntést az ügyféllel, illetve a képviselővel írásban kell közölni.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti.

(3) A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.

(4) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény az ügyfél ügyfélnyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy a támogatási eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről, illetve a székhelyéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez

a) „nem kereste”,

b) „ismeretlen” vagy

c) „elköltözött”

jelzéssel érkezett vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításáig – az a) pont szerinti esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b) és c) pont szerinti esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében véglegessé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt.

(7) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.

(8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.

(9) A kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozásától függően.

(10) Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele hét napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított hetedik napot követő napon áll be.”

101. § A Tv. a következő 55/B. §-sal egészül ki:

„55/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése véglegessé válik, ha

a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,

b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,

c) a fellebbezésnek – ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést – nincs helye, vagy

d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.

(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén a döntés véglegessé válik az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik végelegessé. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé.

(4) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv önállóan fellebbezhető elsőfokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik véglegessé.”

102. § A Tv. a következő alcímmel és 55/C. §-sal egészül ki:

„Hatósági bizonyítvány

55/C. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására, továbbá az általa vezetett – a 26. § (1) bekezdésben meghatározott – nyilvántartások adatai alapján hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki.

(3) A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.

(4) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri,. amelyre vonatkozóan mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adattal nem rendelkezik.”

103. § (1) A Tv. 56. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv)

„e) a kérelmet a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontban meghatározott indokkal utasítja vissza.”

(2) A Tv. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)

„b) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott módon, illetve nem az arra rendszeresített, hatályos nyomtatványon került benyújtásra;”

(3) A Tv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)

„f) az ügyfél a kérelem benyújtásakor nem szerepel kérelemre nyilvántartott besorolású ügyfélként az ügyfélnyilvántartási rendszerben, kivéve papír alapú benyújtás esetén akkor, ha az ügyfél a benyújtással egyidejűleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét is előterjesztette;”

(4) A Tv. 56. § (2) bekezdése a következő l)–n) ponttal egészül ki:

(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)

„l) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,

m) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem visszautasítását jogszabály nem zárja ki,

n) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan döntésével szemben terjesztett elő az ügyfél fellebbezést, amelyben a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv maradéktalanul helyt adott.”

(5) A Tv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Végzés – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”

(6) A Tv. 56. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az alábbi elsőfokú végzések ellen önálló fellebbezésnek van helye:

a) a támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról szóló végzés,

b) az eljárás felfüggesztéséről, a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végzés,

c) az eljárás megszüntetéséről, a kérelem visszautasításáról szóló végzés,

d) a fizetési kedvezményre irányuló kérelmet elutasító végzés,

e) az iratbetekintési kérelem elutasításáról szóló végzés,

f) kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem elbírálásáról szóló végzés,

g) az eljárásbeli jogutódlás tárgyában hozott végzés.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt végzésekkel szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú végzések közigazgatási perben megtámadhatóak.”

104. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„A döntés kijavítása

56/D. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a hibát – szükség esetén az ügyfél meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság kijavító döntés meghozatalával teljesíti.

(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.”

105. § (1) A Tv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a döntését az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.”

(2) A Tv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A döntés ügyfél terhére történő módosítására, visszavonására vagy a támogatási jogosultság megszüntetésére közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, valamint annak hiányában e törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott elévülési időn belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.”

106. § (1) A Tv. 57/A. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult szervnél nyújtják be, akkor a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezést megküldi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult szervnél terjeszti elő.

(1d) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban visszavonhatatlanul lemondhat.”

(2) A Tv. 57/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasítja

a) a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő előtt vagy az elkésett fellebbezést,

b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,

c) a fellebbezésre jogosult eredeti aláírásával nem hitelesített fellebbezést, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;

d) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést;

e) a fellebbezést, ha a benyújtott fellebbezésben nem azonosítható be a fellebbezéssel megtámadott döntés

f) a (2) bekezdés megsértésével benyújtott fellebbezést.”

(3) A Tv. 57/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a fellebbezés alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, ebben az esetben a döntését kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja.

(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

(3b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntés (3) és (3a) bekezdés szerinti kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetve visszavonásáról a fellebbezés beérkezésétől számított hetven napon belül dönt.”

(4) A Tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő hatvan napon belül hozza meg, amely határidő az évente legfeljebb négy alkalommal előterjeszthető kérelmek vonatkozásában további hatvan nappal meghosszabbítható.”

(5) A Tv. 57/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nincs helye fellebbezésnek, ha a döntést első fokon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként történő eljárásában az agrárpolitikáért vagy az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter hozza meg.”

107. § A Tv. „Jogorvoslati eljárás” című alcíme a következő 57/C. §-sal egészül ki:

„57/C. § (1) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amely eljárás során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(2) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a szerv maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.

(3) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha a fellebbezési kérelmét valamennyi fellebbező visszavonta.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.

(5) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(6) A megismételt eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.

(7) A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.

(8) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.

(9) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A másodfokú döntést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv útján kell közölni a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.

(10) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.

(11) A fellebbezésnek a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.

(12) Ha a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy a döntés meghozatalától számított legfeljebb három éven belül visszavonja.”

108. § A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 57/D. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti eljárás

57/D. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az agrárpolitikáért felelős miniszter jár el.

(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során azt megváltoztatja. Ha a felügyeleti szerv megváltoztató döntéséhez a tényállás a felügyeleti eljárásban nem tisztázható, a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték.

(3) A felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, ha közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes, vagy annak meghozatala során valamely, jogszabályban meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése felügyeleti eljárásban nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha

a) azt a bíróság érdemben elbírálta,

b) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,

c) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,

d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.

(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.

(6) A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni.

(7) Felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott döntést nem változtathatja meg.”

109. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Semmisség

57/E. § (1) A felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során a döntést megsemmisíti, ha

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,

b) a döntést a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,

c) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,

d) a bíróság az ügy érdemében már határozott – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével,

e) a megismételt eljárás és a döntéshozatal a bíróság határozatának rendelkező részében és indokolásában foglaltakkal ellentétes.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt semmisségi ok esetén a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.

(3) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak.

(4) A hatóságot a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el.”

110. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Hatósági szerződés

57/F. § (1) A hatósági szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmazza

a) a szerződő felek személyét azonosító és a szerződés teljesítéséhez szükséges adatokat,

b) a szerződés tárgyát,

c) a felek közötti kapcsolattartás módját,

d) a szerződés felmondási okokat,

e) a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, valamint

f) ha a szerződés tárgya ezt indokolttá teszi, a tevékenység ellenőrzésének gyakoriságát és rendjét.

(2) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a szerződésben aláveti magát a szerződésszegés (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.

(3) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzése során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege, valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.

(4) Ha a mezőgazdasági támogatási eljárásban szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.

(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.

(6) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.

(7) Ha a szerződésben foglaltakat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül – a bírósághoz fordulhat.

(8) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

111. § A Tv. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított és fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint hajtja be.”

112. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Végrehajtáshoz való jog elévülése

62/A. § (1) A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el.

(2) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.

(3) A végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A döntés véglegessé válásának időpontjától vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.”

113. § A Tv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben a jogosultságot megállapító határozat közölték. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő döntés ellen közigazgatási pert indítanak, a kereset előterjesztésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.”

114. § A Tv. 73. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kölcsönös megfeleltetés hivatalból induló eljárás, amely az ügyfél ellenőrzésre való kiválasztásával indul meg. A kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő kezdete az ügyfél vonatkozásában valamennyi kölcsönös megfeleltetés tárgyában lefolytatott jogerős ellenőrzési eredmény mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése.”

115. § A Tv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, a fellebbezés elbírálására jogosult szervet valamint

b) a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt

rendeletben kijelölje.”

116. § A Tv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § Ez a törvény

1. az EK–Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet;

2. az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról szóló, 2006. szeptember 5-i 1320/2006/EK bizottsági rendelet;

3. a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK bizottsági rendelet,

4. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

5. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

6. a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

7. a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

8. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet;

9. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet;

10. az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

11. a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-i 639/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

12. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

13. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet;

14. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, (2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet;

15. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet;

16. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

17. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euró használata tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 907/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

18. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 8-i 2015/1971/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;

19. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16. 1388/2014/EU bizottsági rendelet;

20. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i 2015/1589/EU tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

117. § A Tv. a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 44. § (7) bekezdés j) pontjának, továbbá 57/C és 57/D. §-ának rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban levő és a megismételt eljárásokban, további rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

118. § A Tv.

1. 10. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárásban” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági támogatási eljárásban” szöveg,

2. 11. § (2) bekezdésében az „az EMVA vagy az EHA” szövegrész helyébe az „az EMVA, az EHA vagy az ETHA” szöveg, az „EMGA terhére nyújtott támogatás” szövegrész helyébe az „EMGA terhére nyújtott támogatás és a tagállami hatáskörben hozott intézkedés” szöveg,

3. 11. § (5) bekezdésében az „igazoló” szövegrész helyébe a „tanúsító” szöveg,

4. 11. § (8) bekezdésében az „1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), illetve c) pontjában foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége” szövegrész helyébe az „1306/2013/EU rendelet 7. cikkében foglaltaknak megfelelő tevékenysége” szöveg,

5. 11. § (10) bekezdésében az „igazoló szerv” szövegrész helyébe a „tanúsító szerv” szöveg,

6. 24. § (2) bekezdésében az „EHA-ból” szövegrész helyébe az „EHA-ból vagy az ETHA-ból” szöveg,

7. 26. § (3) bekezdés 17. pontjában a „Új Széchenyi Tervhez” szövegrész helyébe az „Új Széchenyi Tervhez, illetve a Széchenyi 2020-hoz” szöveg,

8. 28. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „családi- és utónevét” szöveg,

9. 28. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „anyja nevét” szövegrész helyébe az „anyja születési családi- és utónevét” szöveg,

10. 28. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában és 28. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító” szövegrész helyébe az „adóazonosító” szöveg,

11. 28. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „születéskori nevét” szövegrész helyébe a „születési családi- és utónevét” szöveg,

12. 28. § (3) bekezdés a) pont ah) alpontjában és 28. § (3) bekezdés b) pont bg) alpontjában az „elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét” szövegrész helyébe az „elektronikus levélcímét” szöveg,

13. 28. § (3) bekezdés b) pont bh) alpontjában a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „törzskönyvi jogi személy” szöveg,

14. 28. § (4) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe a „hivatalból nyilvántartásba vett” szöveg,

15. 28. § (8) bekezdésében az „ügyfél-azonosító szám” szövegrészek helyébe az „ügyfél-azonosító” szöveg,

16. 28/A. § (5) bekezdésében a „hatáskörrel rendelkező hatóság” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szöveg,

17. 28/B. § (2) bekezdésében a „meghatalmazás vagy megbízás” szövegrész helyébe a „meghatalmazás” szöveg, a „meghatalmazott vagy megbízott” szövegrész helyébe a „meghatalmazott” szöveg,

18. 29. § (3) bekezdésében a „bejelentése” szövegrész helyébe a „benyújtása” szöveg,

19. 31/B. §-ában az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

20. 33. §-ában a „pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet benyújtani (szakaszos benyújtás)” szövegrész helyébe a „pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül vagy határnapig lehet benyújtani” szöveg,

21. 43. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

22. 43/A. §-ában a „(3) bekezdés a)–x) pontjaiban” szövegrészek helyébe a „(3) bekezdés 1–36. pontjában” szöveg,

23. 45. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

24. 45. § (9) bekezdésében az „A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” szövegrész helyébe az „Az adatkezelő szerv” szöveg,

25. 55. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani” szövegrész helyébe a „vissza kell utasítani” szöveg,

26. 55. § (10) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

27. 56. § (2) bekezdés c) pontjában az „aláírásával” szövegrész helyébe az „eredeti aláírásával” szöveg,

28. 56. § (4) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

29. 56/C. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

30. 56/C. § (6) bekezdésében az „intézkedésben való jogosulatlan részvétel” szövegrész helyébe az „intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatti visszafizetési kötelezettség” szöveg,

31. 56. § (6) bekezdésében a „folyamatban lévő ügy” szövegrész helyébe a „folyamatban lévő támogatás” szöveg,

32. 57. § (4) és (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

33. 69. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

34. 73. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg, a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

35. 81. § (1a) bekezdésében az „igazoló szervet” szövegrész helyébe a „tanúsító szervet” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti a Tv.

a) 9/A. §-a,

b) 9/B. §-a

c) 11. § (3) bekezdés e) és f) pontja,

d) 12. § (1) és (2) bekezdése,

e) 20. és 21. §-a,

f) 26. § (1) bekezdésének d) pontja,

g) 28. § (1) bekezdése,

h) 38. § (9) bekezdése,

i) 44. § (1) bekezdése,

j) 56. § (2) bekezdésének g) és k) pontja,

k) 56/A. §,

l) 57/B. §,

m) 61. §-a,

n) 62. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja, (2) és (4) bekezdése,

o) 73/A. (5) bekezdése,

p) 81. § (3) bekezdés c) pontja.

9. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

120. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település – ideértve a fővárosi kerületet és az Inytv. 10. § (1) bekezdésében megjelölt városok esetében a kerületet – azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;

2. cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely;”

(2) A Tfvt. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. földminősítési mintatér: különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon terület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson, illetve a településen (fővárosi kerületen) belül a legjellemzőbbek;”

121. § (1) A Tfvt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4 éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha

a) a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni,

b) bányászati igazgatási eljárásban a bányászati tevékenység befejezését követően a területen tájrendezés végrehajtására köteles vagy

c) a hulladéklerakó terület rekultivációját környezetvédelmi hatóság döntése alapján végzi.”

(2) A Tfvt. 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentéshez csatolni kell:)

„b) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet;”

(3) A Tfvt. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott talajvédelmi tervet nem kell csatolni a bejelentéshez abban az esetben, ha a vonalas létesítmény megszüntetése nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával. Az oszlophelyek megszüntetése nem jelenti a talajfelszín megbontását.”

122. § A Tfvt. 6/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az újrahasznosítás megvalósulását az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.”

123. § (1) A Tfvt. 10. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)

„h) kis teljesítményű erőmű földműves tulajdonos, vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése”

(céljából veszik igénybe.)

(2) A Tfvt. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A termőföld más célú hasznosítása kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott célokra engedélyezhető, ha a más célra hasznosítani kívánt föld tulajdonjogának megszerzésétől számított 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett.”

124. § A Tfvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, 30 napnál nem régebbi hiteles szemlemásolatot, amelyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;

b) a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez;

c) a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet, ha a végleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemben megjelölt teljes területigény és cél az 50. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul;

d) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet;

e) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint;

f) a 10. § (4) bekezdése szerinti esetben a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát.

(2a) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi tervet nem kell csatolni a kérelemhez az olyan nyomvonalas beruházásoknak a megvalósításához, ahol a termőföld csak légvezeték biztonsági övezetével érintett.”

125. § A Tfvt. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet,

a) ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez,

b) ha az olyan területfelhasználási célra irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható, vagy

c) ha a kérelemben és a képviselő-testületi döntésben megjelölt földrészletek nem azonosak.”

126. § A Tfvt. 15/B. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„1. Cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön szabályok”

127. § A Tfvt. 26. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséhez a földügyért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A törléshez az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter akkor járulhat hozzá, ha

a) a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy

b) az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás

ba) nem vezetett eredményre, illetve

bb) a végrehajtáshoz való jog elévült.

(4b) Az ingatlanügyi hatóságnak a (4a) bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.”

128. § (1) A Tfvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földminősítési eljárás az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott azon eljárás, amelynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ága, valamint minősége megállapításra kerül.”

(2) A Tfvt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A földminősítést e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerint kell végrehajtani.”

129. § A Tfvt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § A termőföldek minőségének megállapítása az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt becslőjárásoknak és osztályozási vidékeknek megfelelően, a járási és községi mintatérhálózat alapján osztályba sorozással történik.”

130. § A Tfvt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § Az osztályba sorozás során a termőföld minőségeként a földterület minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét kell meghatározni.”

131. § A Tfvt. 30. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A földminősítési munka végzése az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.

(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti földminősítő igazolvány kiadásának – a szakképzettség hiányát ide nem értve – akadálya van, úgy annak kibocsátásáig a jogosult részére ideiglenes igazolvány adható ki. Az ideiglenes földminősítő igazolvány a földminősítő igazolvány kibocsátásáig hatályos. Az ideiglenes földminősítő igazolvány kiállítására is a (2) bekezdésben megjelölt szerv jogosult.”

132. § A Tfvt. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § (1) Az első fokon kérelemre induló földminősítési eljárásért, valamint a földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya

a) újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett földrészlet,

b) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé,

c) az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként – legfeljebb 3 éven belül – szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,

d) az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján már nem minősül erdőnek, és a földrészlet művelési ága fásított terület művelési ágra változik, vagy

e) az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága erdő vagy fásított terület művelési ágra változik.”

133. § A Tfvt. 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A használati jogot az ingatlanügyi hatóság földminősítési mintateret kijelölő, vagy a földminősítési mintatér földrészleten való elhelyezkedését megállapító végleges határozata alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, illetve a mintatér megszűnését megállapító végleges határozata alapján kell onnan törölni. A használati jogot az ingatlanügyi hatóság gyakorolja.”

134. § A Tfvt. 50. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:)

„c) az ültetvénytelepítéshez, beleértve az 59. § (1) bekezdésében meghatározott ültetvények esetében a termőföldnek nem minősülő ingatlanon való telepítést is,

d) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz, valamint a termőföld eredeti állapotának helyreállításához, ha az érintett teljes terület meghaladja a 400 m2 területnagyságot, vagy vonalas létesítmények esetében az 500 métert,”

135. § A Tfvt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„A GYÜMÖLCSTERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY-TELEPÍTÉS BEJELENTÉSE, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY KATASZTERI NYILVÁNTARTÁS”

136. § (1) A Tfvt. 58/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A gyümölcstermőhelyi kataszter a termesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiai minősítés alapján osztályba sorolt és térinformatikailag lehatárolt, 2500 m2 területnagyságot meghaladó földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, amelyet a gyümölcstermőhelyi katasztert vezető szerv vezet. A gyümölcstermőhelyi kataszter a következő alapadatokat tartalmazza:

a) település,

b) helyrajzi szám,

c) alrészlet-megjelölés,

d) területnagyság,

e) termőhelyi besorolás.

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.”

(2) A Tfvt. 58/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyümölcstermőhelyi kataszteri eljárásban a nyilvántartásba-vételi kérelemhez öt éven belül kiadott szakértői állásfoglalást kell csatolni.”

137. § A Tfvt. 58/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58/B. § A katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyet a szakértői vélemény alapján a következő osztályokba sorolja:

a) I. osztályú, gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas termőhely,

b) II. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmas termőhely,

c) III. osztályú gyümölcstermesztésre feltételesen alkalmas termőhely,

d) IV. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmatlan termőhely.”

138. § A Tfvt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon – a kísérleti gyümölcsültetvény kivételével – a telepítési hatósághoz történt bejelentést, továbbá a telepítésre kerülő ültetvény telepítési hatóság általi nyilvántartásba vételét követően telepíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telepítéshez a Nemzeti Fajtajegyzékben, vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő gyümölcsfajta minősített ültetési anyaga telepíthető.

(3) A telepítési szándék bejelentését követően a gyümölcsültetvény a talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig telepíthető.

(4) A gyümölcsültetvény telepítését, termőre fordulását, kivágását, illetve újratelepítését az (1) bekezdésben foglaltak szerint be kell jelenteni a telepítési hatósághoz.

(5) Kísérleti gyümölcsültetvény a telepítési hatóság engedélyével telepíthető.”

139. § A Tfvt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § A telepítési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint az 59. § (4) bekezdés szerinti bejelentéseket a helyszínen ellenőrizheti.”

140. § (1) A Tfvt. 61. § (1)–(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A gyümölcsültetvény-kataszter az 59. § (1) bekezdés szerinti gyümölcsültetvények és az engedélyköteles kísérleti gyümölcsültetvények tekintetében tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítési bejelentések, telepítési engedélykérelmek, a termőre fordulás és a kivágás bejelentésének, illetve egyéb termelői bejelentések adatait, valamint a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatok alapján a gyümölcsültetvények – 58/A. § (1) bekezdés a) pont szerinti – azonosító adatait, valamint a gyümölcsültetvény használójának

a) természetes személy esetén