Időállapot: közlönyállapot (2017.XII.21.)

2017. évi CCVIII. törvény

az energetikai tárgyú törvények, valamint azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról

1. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a következő 54. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„54. eltérő fűtőelemköteg: az atomerőmű hatályos engedélyeiben meghatározottól eltérő fűtőelemköteg.”

2. § (1) Az Atv. 11. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott]

„d) szándékos bűncselekmény miatt, a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő feladatok ellátásával összefüggő foglalkozástól eltiltó, jogerős bírósági határozat született, a mentesítés beálltától számított hat évig,

e) szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.”

(2) Az Atv. 11. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a rendőrség a közbiztonsági engedélyt a foglalkoztatás időtartalmának végéig, de legfeljebb a kiállítástól számított 1 naptári évig adja meg. Külföldi munkavállalót a foglalkoztatásának időtartalma alatt az (5) bekezdésben meghatározott bűnügyi nyilvántartásokban is ellenőrizni kell.”

3. § Az Atv. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani kell a szakértőként eljáró személyek vagy szervezetek függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt, illetve felkért szakértők vagy szakértő szervezetek egymással nem állhatnak semmilyen függőségi viszonyban, nem lehetnek az eljárásban érintett ügyfelek hozzátartozói, nem állhatnak semmilyen közvetlen vagy közvetett gazdasági kapcsolatban a kérelmezővel, továbbá a hatósági eljárásban megjelölt technológia-szállítójával vagy annak versenytársával.

(2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságára lényeges hatással levő tevékenység engedélyezése esetében a kérelmet megalapozó dokumentációt független szakértői értékelésnek kell alávetni. A független szakértői értékelést a kérelmező a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően új nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásában a független műszaki szakértői véleményeztetés nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak. Ha a kérelmező nem vagy nem teljes körűen nyújt be független szakértői véleményt, akkor az atomenergia felügyeleti szerv azt hivatalból készítteti el, amelynek költsége a kérelmezőt terheli.”

4. § (1) Az Atv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint az engedélyes kérelmére összevont engedélyt, előzetes típusengedélyt, valamint atomerőmű esetén az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazását célzó átalakításhoz előzetes elvi átalakítási engedélyt, vagy átalakítási engedélyt adhat ki.”

(2) Az Atv. 14. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazásával összefüggésben kiadott elvi engedély határozott időre szól és az engedélyben foglaltak az atomenergia-felügyeleti szervet is kötik.”

5. § Az Atv. 17. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„4. a nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme tekintetében az átalakítással (atomerőmű esetén ideértve az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazásának bevezetését), a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktívhulladék-tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek engedélyezése és ellenőrzése;”

6. § Az Atv. a 19/D. §-t követően a következő alcím címmel és 19/E. §-sal egészül ki:

„Az atomenergia alkalmazása körében eljáró műszaki szakértő szervezet

19/E. § (1) Atomenergia alkalmazása körében eljáró műszaki szakértői tevékenységet az a szakértő szervezet végezhet, amely az adott szakterület vonatkozásában rendelkezik a 19/A.–19/D. §-ban meghatározott követelményeket kielégítő személyi állománnyal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző műszaki szakértő szervezetek minősítésére, nyilvántartására, működésére, illetve az alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

7. § Az Atv. 26. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter – e törvény keretei között honvédelmi érdekből – eltérő követelményeket állapíthat meg.

(2) A 17. § (2) bekezdés 26–42. pontjában meghatározott hatásköröket az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában ellátó honvédségi szervezet kijelöléséről, valamint a kijelölt honvédségi szervezet által alkalmazandó – az Ákr.-t kiegészítő és attól eltérő – közigazgatási hatósági eljárás szabályairól e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezik.

(3) A 12. és a 15. §-ban meghatározott eljárási szabályokat a (2) bekezdés szerint kijelölt szervezet is alkalmazza.”

8. § (1) Az Atv. 67. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„s) az atomenergia alkalmazása körében eljáró

sa) független műszaki szakértői tevékenység folytatásának szabályait, végzésének feltételeit, a vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a szakértői szakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmezési eljárásban részt vevő minősítő bizottságok tagjaira és összeférhetetlenségére vonatkozó feltételeket, a szakvélemény tartalmi elemeit és elkészítésére irányadó szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a külföldi szakértőre vonatkozó, az EGT-állam állampolgár szakértőitől eltérő szabályait;

sb) műszaki szakértő szervezet minősítésének, nyilvántartásának, működésének és alkalmazásának szabályait.”

(2) Az Atv. 67. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„z) a 26. §-ban meghatározott feladatok végrehajtására a honvédségi szervezet kijelölését, a kijelölt szervezet közigazgatási hatósági eljárásában alkalmazandó Ákr.-t kiegészítő és az Ákr.- től eltérő szabályokat.”

9. § Az Atv. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

10. § Az Atv.

a) 11. § (3) bekezdésében a „továbbá ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés karbantartásával, I-es sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezés üzemeltetésével, II-es sugárvédelmi kategóriába tartozó mobil vagy a közvetlen sugárzáshoz hozzáférést biztosító berendezés önálló, felügyelet nélküli üzemeltetésével, valamint az azokkal kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellátásával” szövegrész helyébe a „valamint a fenti kategóriába tartozó sugárforrásokkal kapcsolatos sugárvédelmi felügyeleti tevékenység irányításával” szöveg,

b) 11. § (5) bekezdésében az „a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben” szövegrész helyébe az „a rendőrség közvetlen adatlekéréssel ellenőrzi, hogy a munkavállalóval szemben a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok” szöveg,

c) 17. § (3) bekezdésben az „intézményt” szövegrész helyébe a „szakértő szervezetet” szöveg, az „intézetekkel, intézményekkel” szövegrész helyébe a „szakértő szervezetekkel” szöveg,

d) 45. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség alakulatai és intézményei” szövegrész helyébe a „26. § (1) bekezdés szerinti szervezetek” szöveg

lép.

2. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

11. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány rendeletben állapítja meg)

„a) a Hivatal által végzett ellenőrzésekre vonatkozó részletszabályokat, valamint a Hivatal által kiszabható bírság mértékét;”

3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

12. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.)

a) 32. § (3) bekezdésében a „szervezett villamosenergia-piacon” szövegrész helyébe a „szervezett villamosenergia-piacon és a villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti szabályozott piacon” szöveg,

b) 111. § (1) bekezdésében az „és szervezett villamosenergia-piacon” szövegrész helyébe a „, szervezett villamosenergia-piacon és villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti szabályozott piacon” szöveg,

c) 148. § (2) bekezdésében a „0,16 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,05 Ft/kWh” szöveg,

d) 148. § (3) bekezdésében a „0,10 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,09 Ft/kWh” szöveg,

e) 148. § (4) bekezdésében a „1,75 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,81 Ft/kWh” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a VET. 117. § (2) bekezdése.

4. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

14. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 133. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„3. az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan az árakat, az áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit; a felajánlás részletszabályait, a felajánlott földgázforrás árát, az igénybevételre jogosultak körét, a földgázforrás átadására vonatkozó rugalmassági szabályokat; a felajánlás keretében, a 141–141/A. §, a 141/I. § és a 141/J. § szerinti szerződések alapján értékesített földgázforrás mennyiségét és árát, valamint az ezen földgázforrásokhoz kapcsolódóan a rendszerhasználati és mobilgáz-finanszírozási költségek indokolt értékeihez képest megképződő többlet, vagy veszteség elszámolásának szabályait; a 141/A–141/B. §-ban és a 141/I–141/J. §-ban foglaltak megsértése, valamint a rendeletben meghatározott mennyiségtől való eltérés esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulás és a kiegyenlítő hozzájárulás mértékét,”

15. § A GET. 132. § 13. pontjában a „valamint az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátásához szükséges források és tárolóban elhelyezett földgázkészlet mértékére és biztosítására” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátásához szükséges források és tárolóban elhelyezett földgázkészlet mértékére és biztosítására, valamint a nagycsaládosokat megillető kedvezményre” szöveg lép.

5. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról

16. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításban meghatározott piaci értéket és mulasztási bírságot a villamosenergia-termelőnek a (2) bekezdés szerinti határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell megfizetnie. A mulasztási bírság mértékét a hatóság a Kormány rendelete alapján szabja ki. Ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.”

17. § Az Ügkr. tv. 18/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a beruházó a hatóság által, részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a véglegessé vált határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.”

18. § Az Ügkr. tv. 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/A. § (1) Ha a számlavezetési díj megfizetésére kötelezett a hatóság által kiállított számla alapján fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a fizetési kötelezettség elmulasztását és a számlavezetési díj megfizetését megállapító határozatot hoz.

(2) A végleges döntésben megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot, és a meg nem fizetett számlavezetési díj 10%-ával megegyező mértékű bírságot szab ki.”

19. § (1) Az Ügkr. tv. 15. § (1) bekezdésében a „referenciaértékek” szövegrész helyébe a „szorzótényezők” szöveg lép.

(2) Az Ügkr. tv.

a) 3. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

b) 18/A. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

c) 32. § (2) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az Ügkr. tv.

a) 33. § (6) bekezdése,

b) 34. § (7) bekezdése.

6. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

21. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény

a) 113. § (11), (15) és (17) bekezdése,

b) 115. § c) pontja,

c) 300. § c) pontja,

d) 433. § a), d) és e) pontja és

e) 1. melléklete.

7. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. és az 5. alcím 2018. január 1-jén lép hatályba.

23. § Az 1–3. § az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés 6. fejezetében foglaltaknak a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2017. évi CCVIII. törvényhez

„2. melléklet az 1996. évi CXVI. törvényhez

Az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

A B C D E
1 Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Eljárás Eljáró hatóság
2 2.1. Nukleáris létesítmény esetében. A radioaktív anyagoknak a levegőbe történő kibocsátásának, valamint a levegő radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. a) létesítési engedély,
b) üzembe helyezési engedély,
c) üzemeltetési engedély
d) tervezett üzemidőn túli üzemeltetéshez engedély,
e) végleges leállítási engedély,
f) leszerelési engedély,
g) nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése, felülvizsgálata.
Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
3 2.2. Nukleáris létesítmény esetében. A radioaktív anyagoknak a vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. a) létesítési engedély,
b) üzembe helyezési engedély,
c) üzemeltetési engedély,
d) tervezett üzemidőn túli üzemeltetéshez engedély,
e) végleges leállítási engedély,
f) leszerelési engedély,
g) nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése, felülvizsgálata.
Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
4 2.3. Nukleáris létesítmény esetében, ha az engedélyezett tevékenység megváltoztathatja a nukleáris létesítmény vonatkozásában a kibocsátásokat, a kibocsátási határértékeket, a kibocsátási határértékek számításául szolgáló adatokat, a kibocsátások ellenőrzését, a környezetellenőrzést, a hőterhelést; a kibocsátásra kerülő radioaktív izotópok, illetve radioaktív anyagok vonatkozásában megváltoztatja a keletkezés helyét, módját, a keletkező aktivitásokat, a kibocsátás módját, útvonalát, a kibocsátott radioaktív anyag aktivitását, aktivitás-
koncentrációját, fizikai-kémiai jellemzőit, a kibocsátás időbeli alakulását, a kibocsátás tömeg- és térfogatáramát vagy a tervezett kibocsátási szinteket és az üzemeltetési engedély megváltoztatásával jár.
A radioaktív anyagoknak a levegőbe történő kibocsátásának, valamint a levegő radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. nukleáris létesítmény átalakításának engedélyezése. Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
5 2.4. Nukleáris létesítmény esetében, ha az engedélyezett tevékenység megváltoztathatja a nukleáris létesítmény vonatkozásában a kibocsátásokat, a kibocsátási határértékeket, a kibocsátási határértékek számításául szolgáló adatokat, a kibocsátások ellenőrzését, a környezetellenőrzést, a hőterhelést; a kibocsátásra kerülő radioaktív izotópok, illetve radioaktív anyagok vonatkozásában megváltoztatja a keletkezés helyét, módját, a keletkező aktivitásokat, a kibocsátás módját, útvonalát, a kibocsátott radioaktív anyag aktivitását, aktivitás-
koncentrációját, fizikai-kémiai jellemzőit, a kibocsátás időbeli alakulását, a kibocsátás tömeg- és térfogatáramát vagy a tervezett kibocsátási szinteket és az üzemeltetési engedély megváltoztatásával jár.
A radioaktív anyagoknak a vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek a vizsgálata alapján a hozzájárulás megadása és feltételeinek meghatározása az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. nukleáris létesítmény átalakításának engedélyezése. Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
6 2.5. Nukleáris létesítmény esetében. A nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatára és értékelésére, a telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapítására, valamint tervezésére vonatkozó, földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata.
A nukleáris létesítmény építése során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
a) telephely vizsgálati és értékelési engedély,
b) telephely engedély,
c) létesítési engedély
bányafelügyeleti hatáskörében eljáró területileg illetékes megyei kormányhivatal
7 2.6. Nukleáris létesítmény esetében, ha az engedélyezésnek tűzvédelmi vagy katasztrófavédelmi vonzata van A nukleáris létesítményre, a nukleáris létesítmény rendszereire, rendszerelemeire vonatkozó tűz- és katasztrófavédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. a) létesítési engedély,
b) üzembe helyezési engedély,
c) üzemeltetési engedély,
d) átalakítási engedély,
e) végleges leállítási engedély,
f) Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
8 2.7. Nukleáris létesítmény építése (bontása) és használatbavétele esetén, ha annak katasztrófavédelmi vonzata van. A nukleáris létesítményre, a nukleáris létesítmény rendszereire, rendszerelemeire vonatkozó katasztrófavédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. a) építési (bontási) engedély,
b) használatbavételi engedély
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
9 2.8. Nukleáris létesítmény esetében. A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló jogszabályban meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. Időszakos Biztonsági Jelentés felülvizsgálata területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség
10 2.9. A nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények és épületszerkezetek hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban, ha annak tűzvédelmi vonzata van. A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló jogszabályban meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. a) építési (bontási) engedély,
b) használatba-vételi engedély
területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség
11 2.10. Nukleáris létesítmény telepítése termőföldön. Termőföld mennyiségi védelme követelményeinek teljesülésének vizsgálata. telephely vizsgálati és értékelési engedély fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala; több, ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékességi területét érintő esetben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
12 2.11. Nukleáris létesítmény esetében. A nukleáris létesítmények mélységi biztonsági övezetének kijelöléséhez földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése, felülvizsgálata bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
13 2.12. Az atomenergiáról szóló törvény szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés. Annak elbírálása, hogy az Időszakos Biztonsági Jelentésnek a nukleáris létesítmény által a környezetben keltett hatásoknak vizsgálata vonatkozásában a hosszú távú környezeti tendenciák bemutatását, továbbá a környezeti sugárzás ellenőrző rendszer és program megfelelőségét, valamint a környezetnek a létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterhelését, a környezet-ellenőrző rendszer mért adatainak elemzését, az eredmények értékelését, a környezeti sugárzás-ellenőrző rendszer és a környezet-ellenőrzési program megfelelőségének értékelését tartalmazó részek megfelelnek-e a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek. Időszakos Biztonsági Jelentés felülvizsgálata és a feltárt eltérések jóváhagyása Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
14 3.1. Radioaktívhulladék-
tároló esetében.
A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a levegő radioaktív szennyezés elleni védelmének, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. a) létesítési engedély,
b) üzemeltetési engedély,
c) lezárási engedély
d) radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése, felülvizsgálata
Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
15 3.2. Radioaktívhulladék-
tároló létesítmény esetében, ha az engedélyezett tevékenység megváltoztathatja a létesítmény vonatkozásában a kibocsátásokat, a kibocsátási határértékeket, a kibocsátási határértékek számításául szolgáló adatokat, a kibocsátások ellenőrzését, a környezetellenőrzést, a hőterhelést; a kibocsátásra kerülő radioaktív izotópok, illetve radioaktív anyagok vonatkozásában megváltoztatja a keletkezés helyét, módját, a keletkező aktivitásokat, a kibocsátás módját, útvonalát, a kibocsátott radioaktív anyag aktivitását, aktivitás-
koncentrációját, fizikai-kémiai jellemzőit, a kibocsátás időbeli alakulását, a kibocsátás tömeg- és térfogatáramát vagy a tervezett kibocsátási szinteket és az üzemeltetési engedély megváltoztatásával jár.
A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a levegő radioaktív szennyezés elleni védelmének, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. radioaktívhulladék-tároló létesítmény átalakításának engedélyezése Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
16 3.3. A radioaktívhulladék-
tároló létesítmény esetében.
A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló
létesítmények építése során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
a) telephely kutatási keretprogram engedély,
b) (fázisonkénti) telephelykutatási engedély
c) telepítési engedély
d) létesítési engedély,
e) üzemeltetési engedély,
f) lezárási engedély
bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
17 3.4. A radioaktívhulladék-
tároló létesítmény építményeire, valamint a létesítménnyel összefüggő építményre vonatkozó eljárásokban, ha annak földtani vonatkozása is van, illetve az építés során ásványi nyersanyagot termelnek ki.
A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata.
A radioaktívhulladék-tároló létesítmények építése során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
a) építési (bontási) engedély,
b) használatbavételi engedély
bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
18 3.5. A radioaktívhulladék-
tároló létesítmény átalakítása esetén, ha annak földtani vonatkozása is van, illetve az átalakítás során ásványi nyersanyagot termelnek ki.
A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. A radioaktívhulladék-
tároló létesítmények átalakítása során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
radioaktívhulladék-tároló létesítmény átalakításának engedélyezése bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
19 3.6. Radioaktívhulladék-
tároló létesítmény esetében.
A radioaktívhulladék-tároló létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
20 3.7. Radioaktívhulladék-
tároló létesítmény esetében.
A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló rendeletben meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség
21 3.8. Az atomenergiáról szóló törvény szerinti Időszakos Biztonsági Jelentés radioaktívhulladék-
tárolók esetében.
Annak elbírálása, hogy az Időszakos Biztonsági Jelentésnek a radioaktívhulladék-tároló által a környezetben keltett hatásoknak vizsgálata vonatkozásában a hosszú távú környezeti tendenciák bemutatását, továbbá a környezeti sugárzás ellenőrző rendszer és program megfelelőségét, valamint a környezetnek a létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterhelését, a környezet-ellenőrző rendszer mért adatainak elemzését, az eredmények értékelését, a környezeti sugárzás-ellenőrző rendszer és a környezet-ellenőrzési program megfelelőségének értékelését tartalmazó részek megfelelnek-e a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek. Időszakos Biztonsági Jelentés felülvizsgálata és a feltárt eltérések jóváhagyása Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
22 3.9. A radioaktívhulladék-
tároló létesítményekkel összefüggő építmények és épületszerkezetek hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban, ha annak tűzvédelmi vonzata van.
A tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeiről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló rendeletben meghatározott, a tűzvédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. a) építési (bontási) engedély,
b) használatbavételi engedély
területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség
23 3.10. Radioaktívhulladék-
tároló létesítmény esetében.
Az Időszakos Biztonsági Jelentésben a katasztrófavédelemre vonatkozó követelmények teljesülésének vizsgálata. Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
24 3.11. Radioaktívhulladék-
tároló esetében.
A radioaktívhulladék-tároló létesítmények mélységi biztonsági övezetének földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése, felülvizsgálata bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
25 3.12. Radioaktívhulladék-
tároló létesítmény telepítése termőföldön.
Termőföld mennyiségi védelme követelményeinek kérdésében. telepítési engedély illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala; több, ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékességi területét érintő esetben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
26 4.1. Kiemelt létesítmények esetében. Kiemelt létesítmények üzemeltetéséből adódó lakossági dózismegszorítás sugár-egészségügyi vizsgálata. lakossági dózismegszorítás jóváhagyása Budapest Főváros Kormányhivatala
27 4.2. Kiemelt létesítmények esetében, amennyiben a sugáregészségügyi szakkérdés az eljárásban érintett. Az üzemeltető személyzetnek a kiemelt létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelme sugár-egészségügyi követelményeinek való megfelelés vizsgálata. létesítményi Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat jóváhagyása Budapest Főváros Kormányhivatala
28 4.3. Nukleáris létesítmény esetében. A baleset-elhárítási intézkedések telephelyen kívüli végrehajthatóságának vizsgálata.
A nukleáris balesetelhárítási intézkedési terv katasztrófavédelmi és polgári védelmi vizsgálata a következmények elhárítása vagy enyhítése, a hatékony beavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek megléte, biztosítása tekintetében.
telephelyengedély, létesítési engedély, nukleáris baleset-elhárítási intézkedési tervének engedélyezése BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
29 4.4. Radioaktívhulladék-
tároló létesítmény esetében.
A baleset-elhárítási intézkedések telephelyen kívüli végrehajthatóságának vizsgálata.
A nukleáris balesetelhárítási intézkedési terv katasztrófavédelmi és polgári védelmi vizsgálata a következmények elhárítása vagy enyhítése, a hatékony beavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek megléte, biztosítása tekintetében.
a) (fázisonkénti) telephelykutatási engedély,
b) telepítési engedély,
c) létesítési engedély,
d) nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének engedélyezése
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
30 4.5 Nukleáris üzemanyag szállítása esetében A nukleáris balesetelhárítási intézkedési terv katasztrófavédelmi és polgári védelmi vizsgálata a veszélyhelyzet megelőzése, következmények elhárítása vagy enyhítése, a hatékony beavatkozás személyi és tárgyi feltételeinek megléte, biztosítása tekintetében. baleset-elhárítási és intézkedési terv engedélyezése BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
31 4.6. Az atomenergia minden alkalmazója esetében. Az éves effektívdózis- korlát meghaladásának sugár-egészségügyi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. éves effektívdózis- korlát meghaladásának jóváhagyása Budapest Főváros Kormányhivatala
32 4.7. Az atomenergia minden alkalmazója esetében. A radioaktív anyagot tartalmazó fogyasztási cikk előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának sugár-egészségügyi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. fogyasztási cikk előállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának engedélyezése, amelynek rendeltetésszerű használatára az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros Kormányhivatala
33 4.8. Tartós maradék-
szennyezettségű területeken.
A tartós szennyezettség fennállása sugár-egészségügyi következményeinek vizsgálata. radioaktívan szennyezett terület kezelésének, az életvitelszerű tartózkodásnak, a társadalmi és gazdasági tevékenység folytatásának engedélyezése Budapest Főváros Kormányhivatala
34 4.9. A radioaktív hulladékoknak és a kiégett fűtőelemeknek a Magyarország országhatárán át történő szállításának engedélyezésére irányuló eljárásában. Annak elbírálása, hogy a nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a radioaktív hulladékok fizikai védelme rendészeti és személyi követelményei teljesülnek-e. szállítás engedélyezése Országos Rendőr-
főkapitányság
35 4.10. Az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszerhatósági engedélyezésére irányuló eljárásban. Annak elbírálása, hogy az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszerre vonatkozó rendészeti és személyi szempontú követelmények teljesülnek-e. a fizikai védelmi rendszer engedélyezése Országos Rendőr-
főkapitányság
36 5.1. Nyitott sugárforrás esetében. A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a levegő radioaktív szennyeződése elleni védelmének, valamint a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, továbbá a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi hatósági jogkörében eljáró kormányhivatal részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása. radioaktív anyag alkalmazása, radioaktív sugárforrás izotóplaboratóriumon kívüli felhasználása, vizsgálati típusonként Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala
37 6.1. Nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges, de az üzemeltetéséhez nem szükséges épületek, műtárgyak létesítése esetén, ha az engedélyezés az ivóvízbázis védelmét, vagy az árvíz és a jég levonulását vagy a mederfenntartást érinti. Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. építési engedély, használatbavételi engedély BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint vízügyi hatóság
38 6.2. Nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges, de az üzemeltetéséhez nem szükséges épületek, műtárgyak létesítése esetén, ha azok rendeltetése élelmiszer előállítást, élelmiszer-
forgalmazást, illetve tárolást érint.
Az építmény élelmiszer előállítást (beleértve vendéglátás, közétkeztetés); élelmiszer-forgalmazást, illetve tárolást szolgáló részeinek élelmiszerlánc-
biztonsági, illetve állategészségügyi megfelelőségének vizsgálata.
építési engedély, használatbavételi engedély illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-
biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala
39 6.3. Nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges, de az üzemeltetéséhez nem szükséges épületek, műtárgyak létesítése esetén. Munkavégzés céljára szolgáló építményrészek munka-
egészségügyi megfelelőségének vizsgálata.
építési engedély, használatbavételi engedély illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
40 6.4. Nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges, de az üzemeltetéséhez nem szükséges épületek, műtárgyak létesítése esetén, ha az építés nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen létesülő új épület, illetve a meg lévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítés örökségvédelmi megfelelőségének vizsgálata. építési engedély, használatbavételi engedély illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
41 6.5. Nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges, de az üzemeltetéséhez nem szükséges épületek létesítése esetén, ha az építmény építése során mélyalapozási technológiát alkalmaznak, vagy ha az építési tevékenység során több mint 500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget termelnek ki. A létesülő új épületre vonatkozó földtani, bányászati és műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. építési engedély,
b) használatbavételi engedély
bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal
42 6.6. Nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges, de az üzemeltetéséhez nem szükséges épületek létesítésekor, zajra vagy rezgésre érzékeny építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges, de az üzemeltetéséhez nem szükséges építmény, esetében 50 méteren belüli övezetben történő építési tevékenységnél. Közlekedésből származó terhelések hatásainak, valamint a forgalomtechnikai és közlekedésbiztonsági megfelelőség vizsgálata. építési engedély, használatbavételi engedély közlekedésért felelős miniszter
43 6.7. Nukleáris létesítmény célját szolgáló legalább 100 darab személygépkocsi vagy legalább 10 darab tehergépkocsi vagy autóbusz befogadására alkalmas parkoló, továbbá buszpályaudvar építése esetén. Közlekedésből származó terhelések hatásainak, valamint a forgalomtechnikai és közlekedésbiztonsági megfelelőség vizsgálata. építési és használatba vételi engedély illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal