1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„40. Toronyház: olyan épület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – a 90 métert meghaladja.”
2. § Az Étv. 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthatja meg.”
3. § Az Étv. 19. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Magyarország épített környezetének rendezett kialakítása és településképi védelme érdekében beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen – kivéve azon 4. § (3a) bekezdés szerinti telket, amelyre vonatkozóan a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait – toronyház nem helyezhető el, toronyháznak nem minősülő építmény toronyházzá nem alakítható át, nem bővíthető.
(4) Olyan épület esetében, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – a 65 métert meghaladja, a jogszabályban meghatározott építési, összevont és fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési eljárást a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanácsi véleményezés előzi meg.
(5) Az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárásokban az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben meghatározott tervtanács szakmai véleményében az építészeti-műszaki tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlotta.”
4. § Az Étv. a következő 60/F. §-sal egészül ki:
„60/F. § (1) E törvénynek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 2018. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 19. § (3)–(5) bekezdését – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Mód. tv.-nyel megállapított 19. § (3)–(5) bekezdését alkalmazni kell a hatálybalépését megelőzően indult folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban.
(3) E törvénynek a Mód. tv.-nyel megállapított 19. § (3)–(5) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a Mód. tv. hatálybalépését megelőzően került sor a végleges építési vagy fennmaradási engedély kiadására, vagy az elvi építési keretengedély megadására.”
5. § Az Étv. 62. § (1) bekezdés 27. pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„27. a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények telkére vonatkozóan a beépítés szabályait, és a beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat,”
(rendelettel állapítsa meg.)
6. § Az Étv.
a) 4. § (3a) bekezdésében a „műemlékegyüttesek,” szövegrész helyébe a „műemlékegyüttesek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre,” szöveg,
b) 4. § (3a) bekezdésében az „a beépítés szabályait.” szövegrész helyébe az „a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket és a területrendezési szabályokat.” szöveg,
c) 30. § (5) bekezdésében a „változtatási tilalom,” szövegrész helyébe a „változtatási tilalom, a 19. § (3) bekezdésében elrendelt tilalom,” szöveg,
d) 60. § (8) bekezdésében a „2018. december 31-e” szövegrész helyébe a „2019. december 31-e” szöveg,
e) 60. § (9) bekezdésében a „2018. december 31-ét” szövegrész helyébe a „2019. december 31-ét” szöveg
lép.
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
