1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
„h) a költségvetési befizetéseket,”
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel, a képzési alaprész tekintetében a (3) bekezdés szerint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. §-a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A képzési alaprész feletti alapkezelési feladatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, a szakmai feladatokat a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el.
(4) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészei és külön előirányzatai terhére miniszteri döntés csak a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolását követően hozható. A fedezet rendelkezésre állásának igazolására a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezeléséért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult.”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében - a hatáskörébe tartozó előirányzat tekintetében a 39/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési joggal rendelkező miniszter véleményének kikérésével - dönthet
a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,
b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,
c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.
(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek - a képzési alaprész kivételével - felhasználásáról e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak. A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik.”
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait - a képzési alaprész felhasználási szabályai kivételével - rendeletben határozza meg.”
3. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés c) pontja.
4. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 26. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A bíróság a 22. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság intézkedik, amelynél az igazolás benyújtásakor az eljárás folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben a (3a) bekezdés szerinti tartalmi elemekről is rendelkezni kell.”
5. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/U. §-sal egészül ki:
„83/U. § A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 26. § (3b) bekezdést a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő - ideértve a hatálybalépéskor már elrendelt azon felszámolási eljárásokat is, amelyek esetében a felszámolást elrendelő jogerős végzés még nem került közzétételre - ügyekben is alkalmazni kell, akkor is, ha a megszüntetés tárgyában az elsőfokú határozatot már meghozták.”
6. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.”
7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya alá tartoznak:)
„a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és - azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján nemzetgazdasági érdekből adott ki nemzeti letelepedési engedélyt - a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,”
8. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása a központi költségvetés pénzeszközei.”
9. § (1) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdésben az „a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására,” szövegrész.
10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
1. 36. § (5a) bekezdésében a „2019.” szövegrész helyébe a „2020.” szöveg, a „2031.” szövegrész helyébe a „2032.” szöveg, és
2. 49/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „töltötte be,” szövegrész helyébe a „töltötte be, és” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
1. 49. § 46. és 48. pontja, és
2. 49/B. § (1) bekezdés c) pontja.
12. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.”
13. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik. Az akadémiai költségvetési szervek kutatási feladatait támogató tevékenységek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséhez, a speciális kutatási feltételek biztosításához a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít költségvetési támogatást.”
(2) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapellátási támogatást módosítani kell az éves átlagos infláció mértékének megfelelően is, amennyiben ezt a költségvetési támogatás növekedése lehetővé teszi.”
14. § A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében a „2018” szövegrész helyébe a „2022” szöveg lép.
15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:)
„d) gyermekek esélynövelő szolgáltatásai.”
16. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VI/A. Fejezet címe helyébe a következő fejezetcím és alcím cím lép:
„VI/A. FEJEZET
GYERMEKEK ESÉLYNÖVELŐ SZOLGÁLTATÁSAI
Biztos Kezdet Gyerekház”
17. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VI/A. Fejezete a következő 38/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Tanoda
38/B. § (1) A tanoda olyan, elsősorban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, vagy hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és kivételesen fiatal felnőttek számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető társadalmi felzárkózást segítő, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó, prevenciós szolgáltatás, amely az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel idején kívül, valamint a tanítási szünetekben segíti elő a szociokulturális hátrányok kompenzálását, a tanulmányok folytatását, a társadalomba való sikeres beilleszkedést, az életpálya-tervezést és a szabadidő hasznos eltöltését.
(2) A tanoda a szolgáltatásait a helyi sajátosságokra és a gyermekek egyéni szükségleteire építve, a szülők bevonásával, a gyermek nevelési-oktatási intézményével, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal, a helyben elérhető egyéb, az érintett korosztály számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjával együttműködve nyújtja. A szolgáltatásnyújtás helyszínén kizárólag tanoda ellátás biztosítható.”
18. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 35. § (6) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyermekház szolgáltatásban” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban” szöveg,
2. 37/A. § (1) bekezdésében és 94. § (2) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,
3. 139. § (1b) és (3b) bekezdésében a „Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás” szövegrész helyébe az „A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,
4. 145/C. § (1) bekezdésében a „Gyerekházak” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg,
5. 149. §-ában a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásait” szöveg,
6. 162. § (1) bekezdés w) pontjában a „Gyerekházak” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásai” szöveg, és
7. 162. § (2) bekezdés l) pontjában a „Biztos Kezdet Gyerekház” szövegrész helyébe a „gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak” szöveg
lép.
19. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell meghatározni.”
20. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény IV/A. fejezete a következő 57/F. §-sal egészül ki:
„57/F. § (1) A 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására hatósági engedély (a továbbiakban: rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehetőség.
(2) A rendeltetésmódosítási engedély iránti eljárásban a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni. A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során az 57/C. és 57/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezés érinti a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását, a másodfokú eljárásban az 57/E. § rendelkezését kell alkalmazni.
(4) Amennyiben rendeltetésmódosítási engedély nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetésű használatára vagy átalakítására, a hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság legmagasabb összegének megfelelő bírságot szabhat ki.”
21. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) a rendeltetésmódosítási eljárás részletes szabályait, az eljáró hatóság kijelölését és az eljárás során vizsgálandó szempontokat,
d) építmény rendeltetésének engedélyhez kötött, de engedély nélküli kereskedelmi rendeltetésre változtatása vagy átalakítása miatt alkalmazható bírság összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását”
(rendeletben állapítsa meg.)
22. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő - az (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.”
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.”
(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.”
(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 67. § b) pontjában az „európai uniós rendelet” szövegrész helyébe az „európai uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek)” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a) 18. § (4) bekezdése, és
b) 102/E. §-a.
23. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény X/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„X/A. FEJEZET
EGYES ÁLLAMI TULAJDONÚ SPORTCÉLÚ INGATLANOK ÉS EGYÉB VAGYONELEMEK VAGYONKEZELŐINEK KIJELÖLÉSÉRŐL”
24. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján a Budapest IV. kerület 76561/221 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) üzemeltetéséhez, valamint az Ingatlanon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként a Vasas Sport Clubot (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) jelöli ki.”
25. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)” szöveg lép.
26. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
27. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet
a) az első fokon eljáró hatóság hetven,
b) a másodfokon eljáró hatóság harminc
napon belül bírálja el.
(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását
a) az elsőfokú eljárásban harminc,
b) a másodfokú eljárásban húsz
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.”
28. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha)
„c) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 37. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha)
„e) az engedélyezéshez szükséges állampapír lejegyzése a harmadik országbeli állampolgár nemzeti letelepedési engedélye kiadásától számított 45 napon belül nem történt meg, vagy azt az értékesítésre jóváhagyott vállalkozás nem jelzi vissza az idegenrendészeti hatóságnak.”
29. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 87/O. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját érintő idegenrendészeti eljárások kivételével kézbesítési meghatalmazott az idegenrendészeti eljárásban nem járhat el. Kézbesítési meghatalmazottként a jogi képviselő jár el.”
30. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 110. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.”
31. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 110/B. §-sal egészül ki:
„110/B. § (1) E törvénynek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően, nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott nemzeti letelepedési engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban, amennyiben a bíróság az idegenrendészeti hatóság döntésének felülvizsgálata iránti közigazgatási perben hozott ítéletében az idegenrendészeti hatóságot új eljárásra kötelezi, a megismételt eljárás során a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem előterjesztésekor hatályos jogszabályt kell alkalmazni.
(2) A 37. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott visszavonási ok nem alkalmazható a nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre és az ezen a jogcímen kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre.
(3) A tartózkodási, illetve letelepedési jogosultság ellenőrzése céljából az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága által jóváhagyott vállalkozások által e törvénynek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően teljesített összesített adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság 6 évig kezeli. Az adatszolgáltatás tartalmazza a tárgyhónapban kibocsátott értékpapírok számát, az értékpapírok tulajdonosainak, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosa természetes személyazonosító adatait, továbbá a vállalkozás által lejegyzett államkötvények számát, valamint azt, hogy a lejegyzés mely kérelmezők befizetéseiből történt.
(4) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága által jóváhagyott vállalkozás köteles az idegenrendészeti hatóság részére a 2018. szeptember 30-ig összesített adatszolgáltatást teljesíteni, amely tartalmazza a lejegyzett államkötvény darabszámát, sorozatszámát, az állampapír-vásárlás dátumát, azon harmadik országbeli állampolgár, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosa természetes személyazonosító adatait, akinek részére az adott sorozatszámú értékpapír értékesítése megtörtént, a kibocsátott értékpapír darabszámát, sorozatszámát, az értékesítés dátumát.”
32. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
1. 32. § (6) bekezdése,
2. 35/A-35/C. §-a,
3. 110. § (11)-(17) bekezdése,
4. 111. § (9) bekezdése.
33. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti kiotói egységek átruházásából keletkezett bevételek felhasználásáról a miniszter a Zöld Beruházási Rendszer keretében az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban gondoskodik.”
34. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
1. 5. § (2) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter - a miniszterrel együttműködésben -” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős miniszter” szöveg,
2. 8. § (2) bekezdésében az „Az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben” szövegrész helyébe az „Az iparügyekért felelős miniszter” szöveg,
3. 9. § (2) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős miniszter” szöveg,
4. 9. § (7) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatja a minisztert és” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős miniszter tájékoztatja” szöveg,
5. 9. § (8) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter évente tájékoztatja a minisztert és” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős miniszter tájékoztatja” szöveg,
6. 10. § (2) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős miniszter” szöveg,
7. 10/C. § (6) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
8. 10/G. § (6) bekezdésében az „Az energiapolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
9. 13/F. § (5) bekezdésében a „Jegyzőkönyvvel kapcsolatos” szövegrész helyébe a „Jegyzőkönyvvel és a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló, Bécsben 1985. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 31/1990. (II. 16.) MT rendelettel kapcsolatos” szöveg, és
10. 13/F. § (6) bekezdésében a „gázokkal kapcsolatos” szövegrész helyébe a „gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos” szöveg
lép.
35. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (5) bekezdés f) pontjában a „környezetvédelemért felelős” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodásért felelős” szöveg lép.
36. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „töltötte be,” szövegrész helyébe a „töltötte be, és” szöveg lép.
37. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdés d) pontja.
38. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2019.” szövegrész helyébe a „2020.” szöveg lép.
39. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a miniszterelnök a miniszternek személyi illetményt állapít meg a 39/A. § szerint.”
40. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 17. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) Az összefoglaló készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a Kormány normatív határozatban határozza meg.”
41. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény az „A miniszter javadalmazása” című alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A miniszterelnök a miniszter részére az e törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg.
(2) A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg.
(3) A személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, központi államigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.
(4) A miniszter részére személyi illetmény alkalmazása esetén illetménykiegészítés, pótlék nem fizethető.”
42. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 92. §-sal egészül ki:
„92. § A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 39/A. § (2) bekezdését a 2018. évben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a személyi illetmény 2018. augusztus 1-jétől 2019. február végéig terjedő időszakra állapítható meg.”
43. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 17. § (2) bekezdése
44. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
1. 20. § (7) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében és 38. § (2) bekezdésében a „környezetvédelemért felelős” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodásért felelős” szöveg, és
2. 21. § (2) bekezdésében a „környezetvédelemért felelős” szövegrészek helyébe a „hulladékgazdálkodásért felelős” szöveg
lép.
45. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § (1) Amennyiben a világörökségi helyszínen fennálló állami tulajdonban álló épület, műtárgy egyéb közterületi építmény (a továbbiakban együtt: építmény) nem illeszkedik a világörökségi helyszín egységes településképi megjelenéséhez, vagy ellehetetleníti a világörökségi helyszín, mint kiemelkedő egyetemes érték fenntartására és bemutatására irányuló fejlesztési tervek megvalósítását, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter egyetértésével kezdeményezheti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnél az ingatlan átépítését, bontását.
(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter kezdeményezése alapján az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megteszi az állami tulajdonú építmény átépítése vagy bontása érdekében szükséges intézkedéseket.”
46. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészt havonta beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege az illetményalap
a) húsz százaléka a járási ügyészség ügyésze esetében,
b) harmincöt százaléka a főügyészség ügyésze esetében,
c) ötven százaléka a fellebbviteli főügyészség ügyésze esetében,
d) nyolcvan százaléka a Legfőbb Ügyészség ügyésze esetében.”
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés alapján adományozott vagy a (3) bekezdés alapján megállapított (a továbbiakban együtt: adományozott) címmel címpótlék jár havonta, amelynek összege az illetményalap
a) harminc százaléka a „Címzetes főügyészségi ügyész”,
b) negyvenöt százaléka a „Címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész”,
c) hatvan százaléka a „Címzetes legfőbb ügyészségi ügyész”,
d) kilencven százaléka a „Legfőbb ügyészségi tanácsos”
cím esetén.”
(3) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 64. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A címpótlékban részesülő ügyészt beosztási pótlék nem illeti meg.”
47. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
48. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdése határozza meg.”
(2) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről támogatási szerződésben - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére nyújtott támogatások esetében támogatói okiratban - kell rendelkezni. A szerződést az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg.”
49. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
1. 7. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll,” szövegrész, és
2. 9. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll,” szövegrész.
50. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § Az Alapot a miniszter által miniszteri rendeletben kijelölt szervezet (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért.”
51. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A szakközépiskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélyével a kilencedik évfolyamot a szakközépiskola pedagógiai programjában meghatározott tartalmú, szakképzést előkészítő évfolyam előzheti meg.”
52. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakközépiskolának - a 9. § (7a) bekezdésében meghatározott esetben a szakképzést előkészítő évfolyamon túl - öt évfolyama van, amelyből
a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint
b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.”
53. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„c) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a 9. § (7a) bekezdése szerinti engedély kiadásának feltételeit, részletes eljárási szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
54. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 9. § (8) bekezdésében a „kerettantervben” szövegrész helyébe a „kerettantervben, tantervi programban” szöveg, az „alternatív iskolai kerettantervben” szövegrész helyébe az „alternatív iskolai kerettantervben, az alternatív alapfokú művészeti iskolák tantervi programjában” szöveg,
2. 9. § (9) bekezdésében a „kerettanterv” szövegrész helyébe a „kerettanterv, tantervi program” szöveg
lép.
55. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 9. §-a a következő (3)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kormányzati szektorba sorolt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi intézmény (a továbbiakban: kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény) adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen a (4)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köthet. E rendelkezést nem kell alkalmazni a naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletekre.
(4) A Kormány legkésőbb a költségvetési évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat Költségvetési Tanács számára, a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint történő benyújtásáig meghatározza azt az összeget (a továbbiakban: keretszám), amelyet a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény költségvetési év utolsó napján fennálló, a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti konszolidált adósságállománya nem haladhat meg. A Kormány a költségvetési év során - az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezésére - az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetése nélkül módosíthatja az előző évben meghatározott értéket.
(5) A Kormány a (4) bekezdés szerinti keretszámot a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény 3. § (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti adósságállománya, és a pénzügyi intézmény által elfogadott betétekből eredő adósságállománya együttes összegére határozza meg.
(6) A Kormány (4) bekezdés szerinti döntéseit az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezi, állami tulajdonú kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény esetén annak tulajdonosi joggyakorlását ellátó szerv véleményének kikérésével. A Kormány döntései a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény legalább hároméves középtávú üzleti stratégiájának bemutatásával kezdeményezhetők.
(7) Állami tulajdonú kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény esetén annak tulajdonosi joggyakorlását ellátó szerv gondoskodik a középtávú üzleti stratégiának, az éves üzleti tervnek, valamint az éves forrásbevonási tervnek a Kormány (4) bekezdés szerinti döntésével való összhangjáról. Egyéb esetben az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a keretszám kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézménnyel történő megismertetéséről.
(8) A kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény a keretszám betartásának alakulásáról évente legalább négy alkalommal a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal adatot szolgáltat az államháztartásért felelős miniszternek. Amennyiben az egyes adatszolgáltatások közötti időszakban a keretszám betartását befolyásoló esemény következik be, vagy kockázat merül fel, arról a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert és tulajdonosi joggyakorlóját.
(9) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti adatok alapján az államháztartásért felelős miniszter az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetését jelzi előre, a Kormánynál az államadósságra vonatkozó követelmények betartásához szükséges intézkedést kezdeményezhet.
(10) Az államháztartásért felelős miniszter a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése érdekében a keretszámtól eltérő adósságot keletkeztető ügyletet is engedélyezhet. A döntés során a miniszter mérlegeli az államadósság-mutató alakulását, a mutatóra vonatkozó követelmény veszélyeztetéséből vagy be nem tartásából eredő hatás összevetését a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása megőrzésének hatásával, a pénzügyi intézmény által a működőképessége tekintetében jelzett kockázatok mértékét.”
56. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat)
„d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaság által a naptári éven belül keletkeztetett és lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódik.”
(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az önkormányzat az Áht. 96. § (1) bekezdésében és a 10/B-10/D. §-ban foglaltaktól eltérően is vállalhat a Kormány előzetes hozzájárulásával kezességet és garanciát a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság által vállalt kötelezettségek biztosítására, amennyiben e kötelezettségek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódnak és nem minősülnek a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletnek. A Kormány előzetes hozzájárulása során a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításának indokait és annak az önkormányzat gazdálkodási helyzetére gyakorolt várható hatásait vizsgálja.
(10) Az önkormányzatnak a (9) bekezdés szerinti kezesség-, illetve garanciavállalására vonatkozó kérelmét a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez és az államháztartásért felelős miniszterhez kell benyújtania.”
57. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kormány eltekinthet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amennyiben a szerződés-módosítás vagy az adósságmegújítás során keletkező ügylet az eredetivel megegyező, vagy kedvezőbb kondíciót tartalmaz az ügyletet keletkeztető, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság számára.”
58. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács)
„a) az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, ennek keretében külön is vizsgálja a költségvetési hiány mértékét, valamint a 3/A. § (2) bekezdésének való megfelelést,”
59. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a Tanács a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a tervezettel kapcsolatos egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek. A Kormány a benyújtással egyidejűleg, a törvényjavaslat indokolásában tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy a Tanács észrevételei alapján milyen módosításokat hajtott végre a törvénytervezetben, illetve indokolja a Tanács észrevételeinek esetleges elutasítását. Ha a Tanács véleményében azt állapította meg, hogy a törvénytervezet szerinti kormányzati szektor egyenlege nem felel meg a 3/A. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek, akkor a Kormány a törvényjavaslat indokolásában köteles értékelni a 3/A. § (2) bekezdése szerinti követelmények teljesítését.”
60. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény részére megállapított keretszám betartásának alakulásáról szóló adatszolgáltatás részletes szabályait.”
61. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § (1) 2018. december 31-ig a 9. §-ban meghatározottaktól eltérően a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény háromszázhatvanöt napon túli futamidejű adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. A döntés során a miniszter mérlegeli az államadósság-mutató alakulását, a pénzügyi intézmény működőképességéhez szükséges és az intézmény fennálló kötelezettségeiből eredő forrásigény mértékét és ütemezését.
(2) A 9. § (4) bekezdése alapján a 2019. évre meghatározandó értéket a Kormány legkésőbb 2018. október 31-ig hagyja jóvá.”
62. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1. 10. § (6) bekezdésében a „belül lejáró” szövegrész helyébe a „belül keletkeztetett és lejáró” szöveg,
2. 10/D. § (1) bekezdés b) pontjában az „az új futamidő” szövegrész helyébe az „a futamidő” szöveg
lép.
63. § Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1. 10/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „hitelt folyósító” szövegrész, és
2. 10/C. § (2) bekezdés b) pontjában az „, illetve az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész.
64. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, az állam 100%- os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: feladat) költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati feladat költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről önkormányzati rendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, a kormányrendelet, illetve az önkormányzati rendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami, illetve az önkormányzati feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre.”
65. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdésben foglaltakon túl azon önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylettel rendelkezik.”
66. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra, illetve az önkormányzatra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. Az önkormányzat tulajdonába került vagyon tekintetében az önkormányzati feladat átvételének időpontjával vagyonkezelési szerződést kell kötni.”
67. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdés szerinti ügyleteiből és - az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kivételével - a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége a feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni.”
68. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam - közvetlen vagy közvetett - többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kedvezményezett esetén az európai uniós forrásból, valamint a Kormány rendeletében meghatározott fejlesztési célú, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósíthatók. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesíthet, azokat más célra - így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására - még átmenetileg sem veheti igénybe.”
69. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60/B. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a kincstár által e törvény alapján benyújtott beszedési megbízás benyújtását a kincstár legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb négy hónapra elhalasztja, vagy a már benyújtott beszedési megbízást visszavonja és legfeljebb négy hónappal később nyújtja csak be ismételten, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.”
70. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni)
„g) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság,”
([az a)-k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].)
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a (2a) bekezdés szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos kivételével - hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával - az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével -, valamint értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, értékpapírt nem vásárolhatnak.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A kincstár fizetési számlát vezet
a) a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára,
b) törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén a gazdasági társaság számára,
c) a (4b)-(4d) bekezdés szerinti esetekben,
d) ha törvény vagy kormányrendelet meghatározott pénzeszközök kezelését a kincstárnál vezetett fizetési számlán írja elő.”
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4c) és (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4c) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.
(4d) A kincstár fizetési számlát vezet a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam - közvetlen vagy közvetett - többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására.”
71. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása (ideértve a követelés átruházást is) annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a kötelezettekkel szemben fennálló követelés behajtása érdekében. Az állami viszontgaranciával érintett követelés átruházására csak a Kormány rendeletében meghatározott esetekben kerülhet sor. Amennyiben a garantőr szervezet az állami viszontgarancia alapjául szolgáló kezesség biztosítékaként biztosítást köt, az ebből származó térítés behajtásból származó bevételnek minősül. A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.”
72. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során jogosult a törzskönyvi jogi személy vezetőjének elektronikus azonosítása és képviseleti jogosultságának igazolása céljából a Korm. rendeletben meghatározott adatokon túl az adóazonosító jelének nyilvántartására és kezelésére. A kincstár a törzskönyvi jogi személy vezetőjének adóazonosító jelét harmadik személy részére, jogszabályi felhatalmazás kivételével, nem teszi megismerhetővé.”
73. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje
a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy
b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem vagy késedelmesen teljesíti,
a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(3a) A bírságot
a) ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal gondoskodik, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben,
b) ha az adatszolgáltatás kötelezettje az a) pont hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzattal szemben,
c) ha az adatszolgáltatás kötelezettje társulás, nemzetiségi önkormányzat, valamint az ezek irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról gondoskodó költségvetési szerv irányító szervével szemben,
d) más esetben az adatszolgáltatás kötelezettjével szemben
kell kiszabni.”
74. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„6. az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatásokat, valamint e költségvetési támogatásoknak a kincstárnál vezetett fizetési számlára történő folyósításával és felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat,”
75. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat arra, hogy rendeletben állapítsa meg az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok feladatellátásának önkormányzati fenntartású költségvetési szerv által történő átvételének és a társaság e törvény alapján történő megszüntetésének részletes szabályait.”
76. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam - közvetlen vagy közvetett - többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állami adó- és vámhatóság 2018. október 1-jével a közhiteles törzskönyvi nyilvántartás részére egy egyszeri adatátadás keretében elektronikusan átadja a törzskönyvi jogi személy adószámát, valamint - a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján azonosított - vezetője vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személy nevét és adóazonosító jelét nyilvántartásba vétel céljából. Az átadást követő naptól a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett törzskönyvi jogi személy által bejelentett vezető adóazonosító jele, átadásra kerül az „Egyablakos rendszer” keretében az állami adó - és vámhatóság részére.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott azonosítás sikertelensége esetén a hiányzó személyes adatok feltöltését a kincstár hibakezelési eljárás keretében egyedileg hajtja végre a rendelkezésre álló adatok, illetve iratok alapján.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 79. § (3) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat azok lejáratáig fenntarthatják.”
77. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 9. § a) pontjában a „hatáskör” szövegrész helyébe a „hatáskör (a továbbiakban együtt: alapítói jogok)” szöveg,
2. 9/A. alcím címében az „állami” szövegrész helyébe az „állami, valamint önkormányzati” szöveg,
3. 11/A. § (3) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben” szöveg,
4. 11/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet” szöveg,
5. 11/A. § (3) bekezdés c) pontjában az „államot” szövegrész helyébe az „államot, illetve az önkormányzatot” szöveg,
6. 11/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész helyébe a „vagy állami feladat átvétele esetén” szöveg,
7. 11/A. § (3) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdés c) pontjában az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,
8. 11/A. § (4) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,
9. 11/A. § (4) bekezdés c) pontjában az „államnak” szövegrész helyébe az „államnak, illetve az önkormányzatnak” szöveg,
10. 11/A. § (4) bekezdés e) pontjában az „állammal” szövegrész helyébe az „állammal, illetve az önkormányzattal” szöveg,
11. 11/A. § (5) bekezdésében az „állam” szövegrészek helyébe az „állam, illetve az önkormányzat” szöveg,
12. 11/A. § (6) bekezdés d) pontjában az „állam” szövegrész helyébe az „állam, illetve az önkormányzat” szöveg,
13. 11/A. § (9) bekezdésében az „állami tulajdonban lévő” szövegrész helyébe az „állami, illetve önkormányzati tulajdonban” szöveg,
14. 11/A. § (9) bekezdésében az „állam” szövegrészek helyébe az „állam, illetve önkormányzat” szöveg,
15. 11/B. § (1) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,
16. 11/B. § (4) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „állami, illetve önkormányzati” szöveg,
17. 11/B. § (6) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrészek helyébe az „a feladat” szöveg,
18. 11/C. § (1) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,
19. 11/C. § (3) bekezdésében az „az állam” szövegrész helyébe az „az állam, illetve az önkormányzat” szöveg,
20. 11/C. § (5) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,
21. 11/C. § (5) bekezdésében az „az állam” szövegrész helyébe az „az állam, illetve önkormányzat” szöveg,
22. 11/C. § (5) bekezdésében az „az államot” szövegrész helyébe az „az államot, illetve önkormányzatot” szöveg,
23. 11/C. § (5), (7) és (8) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,
24. 11/C. § (6) és (9) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „ a feladat” szöveg, az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,
25. 11/D. § (2) és (3) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet” szöveg,
26. 11/D. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletre” szövegrész helyébe a „kormányrendeletre, illetve az önkormányzati rendeletre” szöveg,
27. 11/D. § (2) bekezdésében az „az állami feladatot” szövegrész helyébe az „a feladatot” szöveg,
28. 11/D. § (3) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrészek helyébe az „a feladat” szöveg,
29. 11/D. § (3) bekezdésében a „11/A. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „11/A. § (8) és (8a) bekezdése” szöveg,
30. 11/D. § (5) bekezdésében a „11/A. § (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11/A. § (8) és (8a) bekezdésében” szöveg,
31. 11/E. § (1) bekezdésében az „az állami feladatot” szövegrész helyébe az „a feladatot” szöveg,
32. 11/E. § (1) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrészek helyébe az „a feladat” szöveg,
33. 11/F. § (1) bekezdésében az „Az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,
34. 11/F. § (1), (12) és (13) bekezdésében az „az állami feladat” szövegrész helyébe az „a feladat” szöveg,
35. 11/F. § (1) és (8) bekezdésében a „közalkalmazotti, kormányzati szolgálati” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati” szöveg,
36. 11/F. § (7) bekezdésében a „közalkalmazotti, kormányzati szolgálati” szövegrészek helyébe a „közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati” szöveg,
37. 39. § (5) bekezdésében a „főfelügyelő” szövegrész helyébe a „felügyelő” szöveg,
38. 58. § (2) bekezdésében a „hónaptól a Kormány” szövegrész helyébe a „hónaptól a hatodik hónapig a Kormány” szöveg,
39. 105/B. § (1) bekezdésében a „bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi” szövegrész helyébe a „bejelentési vagy adatszolgáltatási” szöveg, és
40. 109. § (1) bekezdés 39. pontjában a „bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi” szövegrész helyébe a „bejelentési vagy adatszolgáltatási” szöveg
lép.
78. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 21. § (4a) bekezdése,
2. 79. § (3a) bekezdése, és
3. 111. § (12) és (32) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 9/A. alcím címében a „központi” szövegrész,
2. 11/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „központi” szövegrész,
3. 11/E. § (1) bekezdésében a „központi” szövegrészek,
4. 11/E. § (2) bekezdésében a „központi” szövegrész,
5. 27. alcím címében és 39. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „főfelügyelő,” szövegrész,
6. 39. § (1) bekezdésében a „főfelügyelőt,” szövegrész,
7. 39. § (3) bekezdésében a „főfelügyelő,” szövegrészek,
8. 39. § (5) bekezdésében a „, költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben” szövegrész,
9. 58. § (2) bekezdésében a „, legkésőbb annak az évnek az utolsó napjáig, amely évben az éves költségvetési beszámolót el kellett készítenie” szövegrész,
10. 109. § (1) bekezdés 5. pontjában az „és a fejezeti stabilitási tartalék” szövegrész, és
11. 109. § (1) bekezdés 12. pontjában a „főfelügyelő,” szövegrészek.
79. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok - kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő - érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.”
80. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény „A megszűnés” című alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
81. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;”
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”
82. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 69. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 69. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a kormánytisztviselő a 62/A. § szerint új kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít,
a) amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni,
b) új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.”
83. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a kormánytisztviselőnek van fennmaradó szabadsága) úgy kell megváltani, hogy ha a kormánytisztviselő
a) a 62/A. § szerint új kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, a megváltással érintett arányos szabadságból a korábbi kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és az új kormányzati szolgálati jogviszony létesítése közötti időtartamra eső szabadságot - a közszolgálati tisztviselők és az állami tisztviselők jogviszonyának megszűnésével és megszüntetésével összefüggő egyes eljárási részletkérdésekről szóló kormányrendelet szerinti munkáltatói értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül - meg kell váltani, és a fennmaradó szabadságot a létrejövő kormányzati szolgálati jogviszony alapján a kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani,
b) a 62/A. § szerint új kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesít, az arányos szabadságot a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani.”
84. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 133. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a kormánytisztviselő a 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor jogosult, ha az új munkáltató a kormánytisztviselő jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.”
85. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 150. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
„g) a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, és”
(töltött időt kell figyelembe venni.)
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 150. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
„h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban”
(töltött időt kell figyelembe venni.)
86. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a kormánytisztviselő a 62/A. § szerinti jogviszonylétesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamra.”
87. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg a kormánytisztviselőt a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamra.”
88. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„260/C. § E törvénynek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 8. § (5) bekezdését, 46. § (1) bekezdését, 62/A. §-át, 69. § (8) és (11) bekezdését, 74. § (2) bekezdését, 107. § (2) bekezdését, 133. § (8) bekezdését, 150. § (3) bekezdés g) pontját, 151. § (2a) bekezdését és 152. § (1a) bekezdését a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépését követő jogviszony-megszüntetésekre, illetve megszűnésekre kell alkalmazni.”
89. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
1. 8. § (5) bekezdésében a „töltött időt” szövegrész helyébe a „töltött időt, valamint a 62/A. § szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot” szöveg,
2. 46. § (1) bekezdésében az „59. §-ban” szövegrész helyébe az „59. §-ban és a 62/A. §-ban” szöveg, és
3. 74. § (2) bekezdésében a „107. § (2)-(2a)” szövegrész helyébe a „107. § (2)” szöveg
lép.
90. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 107. § (2a) bekezdése.
91. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48/S. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/S. § A 48/A. § c) és d) pontja alapján teljesített befizetés a miniszter által vezetett minisztérium fejezetének bevételét képezi, amely bevételt a miniszter a felsőoktatás fejlesztésére fordítja.”
92. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:
„(23) 2018. augusztus 1-jétől
a) az Edutus Főiskola Edutus Egyetem,
b) a Kodolányi János Főiskola Kodolányi János Egyetem,
c) a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola,
d) a Zsigmond Király Egyetem Milton Friedman Egyetem
megnevezéssel működik.”
93. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
94. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 4. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg kétszeresének megfelelő összegű illetményre, továbbá a miniszter részére jogszabályban biztosított egyéb juttatásra jogosult. A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy jogállására - a megbízatás keletkezése és megszűnése, a vagyon- nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése, valamint az összeférhetetlenség kivételével - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
95. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a képviselő házelnöki, miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni.”
96. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő havonta tiszteletdíjra jogosult. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg.”
97. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselő
a) egy állandó bizottság vagy a nemzetiségeket képviselő bizottság tagja, tiszteletdíja az (1) bekezdésben meghatározott összeg 1,2-szerese,
b) a törvényalkotási bizottság vagy legalább kettő, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság tagja, tiszteletdíja az (1) bekezdésben meghatározott összeg 1,4-szerese.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset alacsonyabb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó, hivatalosan közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összegénél, az (1) és (2) bekezdés szerinti tiszteletdíj összegét az utóbbi alapulvételével kell megállapítani.
(4) A képviselő az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíjra az eskütételétől a megbízatásának megszűnéséig, a (2) bekezdés szerinti tiszteletdíjra a bizottsági, illetve a további bizottsági tagsági megbízatás időtartamára jogosult.
(5) A képviselőcsoport vezetője képviselőcsoportvezetői megbízatásának időtartamára az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj kétszeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.
(6) A képviselőcsoport vezetőjének helyettese (a továbbiakban: képviselőcsoportvezetőhelyettes) a képviselőcsoportvezető-helyettesi megbízatásának időtartamára az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj 1,7-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult. Az e bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra képviselőcsoportonként minden megkezdett huszonöt tag után egy-egy képviselőcsoportvezető-helyettes jogosult.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A képviselőcsoport a 115. § (4) bekezdésében meghatározott keret terhére azoknak a képviselőcsoportvezető-helyetteseknek, akik nem részesülnek a (6) bekezdés szerinti tiszteletdíjban, az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjon felül különjuttatást állapíthat meg. Ebben az esetben a képviselőcsoportvezető-helyettest az (1) vagy (2) bekezdés alapján megillető képviselői tiszteletdíj, valamint a tiszteletdíjon felüli különjuttatás együttes összege nem haladhatja meg a (6) bekezdésben meghatározott összeget. Az e bekezdés szerinti juttatásban legfeljebb a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő számú képviselőcsoportvezető-helyettes részesülhet.
(8) A képviselőcsoportnak - a (6) és (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó - további képviselőcsoportvezető-helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át.
(9) A képviselőcsoport vezetője és a képviselőcsoportvezető-helyettes az (5)-(7) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatás keletkezésének bejelentésétől a megbízatás megszűnésének bejelentéséig jogosult.”
98. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Az alelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg kétszerese.
(2) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,7-szerese.
(3) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnökének tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,5-szerese.
(4) Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának alelnöke az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának erre irányuló döntése esetén tiszteletdíjban részesíthető. Az alelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 1,4-szerese.
(5) Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának időtartamára jogosult. Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának alelnöke a (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a (4) bekezdés szerinti döntés napjától az alelnök megbízatásának időtartamára jogosult.
(6) Ha a képviselő egyidejűleg több, a 4. § (6) bekezdésében, a 104. §-ban, az e §-ban vagy a 120. §-ban meghatározott megbízatással rendelkezik, a magasabb összegű tiszteletdíjra jogosult.”
99. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A képviselő az általa - a saját vagy hozzátartozója használati jogát igazoló közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján - megjelölt személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Nem jogosult az Országgyűlés Hivatala által biztosított üzemanyagkártyára az a képviselő, aki e törvény, illetve az állami vezetői juttatásokra vonatkozó jogszabály vagy más jogszabály alapján személygépkocsi használatra jogosult.
(2) Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyagfogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg havonta - ha a képviselőnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhelye
a) Budapesten van - 2500 km-re,
b) Budapesttől 1 és 100 km között van - 4000 km-re,
c) Budapesttől 101 és 200 km között van - 5000 km-re,
d) Budapesttől 201 és 300 km között van - 6000 km-re,
e) Budapesttől 300 km-en túl van - 6500 km-re
elegendő üzemanyag értéke.
(4) Egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg - ha a képviselő egyéni választókerületének területnagysága
a) 850 és 1150 km2 között van - 10%-kal,
b) 1151 és 1400 km2 között van - 20%-kal,
c) 1401 és 1650 km2 között van - 30%-kal,
d) 1651 és 1900 km2 között van - 40%-kal,
e) 1901 km2 fölött van - 50%-kal
emelkedik.
(5) A (3) bekezdés szerinti besorolásnál a Budapest és a számítás alapjául szolgáló település közötti - autópálya, illetve autóút, ennek hiányában egyéb főközlekedési útvonal igénybevételével számított - legrövidebb közúti távolságot kell figyelembe venni.
(6) Az üzemanyagkártya felhasználható a közutak használatáért fizetendő használati díj, útdíj, valamint az üzemanyagtöltő állomáson az autó karbantartását biztosító szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére is.
(7) A képviselő az üzemanyagkártyával felhasználható összeg (keret) erejéig jogosult a teljesen elektromos meghajtású gépjármű töltésére fordított, valamint a belföldi közforgalmú közösségi közlekedési eszköz igénybevételére jogosító helyi és helyközi bérlet, valamint helyközi menetjegy - számlával igazolt - költségeinek megtérítésére is. Ha a képviselő az üzemanyagkártyára való jogosultságáról lemond, az e bekezdés szerinti költségtérítés összege nem haladhatja meg az (1)-(5) bekezdés alapján, egy 2000 cm3 hengerűrtartalmú, benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget.
(8) Az alelnök és - a 113. § (1) bekezdésében foglalt keret terhére - a képviselőcsoport vezetője személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult. Az alelnök részére a személygépkocsit és használatának költségeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
(9) A képviselő ideiglenes külföldi kiküldetése idején a köztisztviselőkre irányadó napidíjra és költségtérítésre jogosult.”
100. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő kérelmére az Országgyűlés Hivatala által biztosított budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van. A képviselő akkor is jogosult lakóház vagy lakás használatára, ha a képviselő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás
útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 110. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha a képviselő közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult, az (1) bekezdés alapján kérheti az Országgyűlés Hivatala által biztosított budapesti lakóház vagy lakás használatát, amennyiben a közjogi tisztségviselőként őt megillető lakhatással kapcsolatos jogosultságairól lemond.”
101. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 5%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít megfelelő készüléket. A készülékkel - mobil fizetési rendszeren keresztül - megvalósuló, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatás igénybevételéhez az Országgyűlés Hivatala pénzügyi fedezetet nem biztosít. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit.”
102. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A képviselő 111. § (1) bekezdése szerinti jogosultságai biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 70%-ának megfelelő összeget használhat fel.
(3) A képviselő 111. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatala úgy biztosítja, hogy a képviselő havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj kétszeresének megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket.”
103. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 109. § (1) bekezdése, a 111. § (1) és (4) bekezdése szerinti juttatás képviselő által fel nem használt - tárgyév december 31-én vagy a képviselő megbízatásának megszűnésekor fennálló - keretmaradványa a tárgyévet követő év január 1-jei hatállyal, illetve a képviselői megbízatás megszűnésekor a képviselőcsoportjának a 113. § (1) bekezdése szerinti keretére kerül átcsoportosításra. Az e bekezdésben meghatározottakat a független képviselő esetében megfelelően alkalmazni kell.”
104. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ezen alcím alapján nyújtott juttatások és támogatások fedezetére biztosított keret összegének túllépése esetén a jogosulatlanul igénybevett összeg, valamint a 111. § (4) bekezdése szerinti parkolási szolgáltatás díja - a havi elszámolást követően - levonásra kerül a képviselő tiszteletdíjából, illetve a képviselő azt az Országgyűlés Hivatalának visszafizeti.”
105. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. § A házelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,7-szerese. A házelnök egyéb juttatásaira - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény a miniszterelnök javadalmazása és juttatásai alcímében foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
106. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a következő 145/B. §-sal egészül ki:
