1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„2. Belföldi illetőségű magánszemély:
a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d) az a)–c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.”
(2) Az Szja tv. 3. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.”
(3) Az Szja tv. 3. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„42. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások;”
(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 86. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„86. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.”
(5) Az Szja tv. 3. § 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„88. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.”
2. § Az Szja tv. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére – a biztosító kockázati biztosítás alapján járó teljesítését ide nem értve – korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.”
3. § Az Szja tv. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/B. § A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”
4. § Az Szja tv. 12/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdéstől eltérően az adóköteles bevételt szerzett mezőgazdasági őstermelő, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély és az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be.”
5. § Az Szja tv. 12/D. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[A magánszemély – ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet – az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben]
„o) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli.”
6. § Az Szja tv. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja.”
7. § Az Szja tv. 44/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a magánszemély külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult adóról való rendelkezésre, az adóbevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóbevallásában vallja be a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség összegét és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.”
8. § Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania)
„c) lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza.”
9. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az adóhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat érvényesen esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig adható azzal, hogy a korábbi nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb nyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott nyilatkozatot kell figyelembe vennie. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.”
10. § Az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vállalkozói adóalap
b) ha az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint]
„ba) adóbevallásában az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon – a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősülő – bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy”
11. § Az Szja tv. 62. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A megszerzésre fordított összeg)
„h) az adófizetés alapjául szolgáló érték, ha az ingatlan megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt.”
12. § Az Szja tv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja
a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,
b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.”
13. § Az Szja tv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.
(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.
(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.
(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.
(5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.
(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
a) az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;
b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);
c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.
(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;
b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;
c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;
d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.
(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg
a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –
aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;
b) más munkáltató esetében
ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
(9) E § alkalmazásában
a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;
b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;
c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból
ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,
cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának
a magánszemély által meg nem térített része.”
14. § (1) Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.”
(2) Az Szja tv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E § és a 70. § (8) bekezdés alkalmazásában
a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;
b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;
c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;
d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók.”
15. § Az Szja tv. a következő 95. §-sal egészül ki:
„95. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés a) és b) pontja, 66. § (3) bekezdése, 67. § (5) bekezdése a hatálybalépését megelőzően megszerzett jövedelemre is alkalmazható.
(3) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 3. § 2. pontja, 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontja, 9. pont 9.8. alpontja és 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpontja a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.40. alpontja a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható.
(5) A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben az e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell.
(6) Az Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pontjának és 1. számú melléklet 6.pont 6.3. alpontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezését a 2018-ban kezdődő biztosítási évre – de legfeljebb 2019. december 31-éig – megfizetett biztosítási díjakra lehet alkalmazni.
(7) Az állami adó- és vámhatóság az egyéni vállalkozók számára első alkalommal a 2018. évre vonatkozóan készít bevallási tervezetet.”
16. § Az Szja tv.
1. 1. számú melléklete az 1. melléklet,
2. 6. számú melléklete a 2. melléklet,
3. 11. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
17. § Az Szja tv.
1. 3. § 93. pontjának nyitó szövegrészében a „biztosító teljesítésére” szövegrész helyébe a „44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre” szöveg, az „a biztosított jogosult” szövegrész helyébe az „az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték” szöveg, záró szövegrészében az „Amennyiben a járadékszolgáltatás” szövegrész helyébe az „Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás” szöveg,
2. 22. § (6) bekezdésében az „igazolt” szövegrész helyébe a „számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal) igazolt” szöveg,
3. 44/B. § (7) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „összegét, azzal” szövegrész helyébe az „összegét, külön is feltüntetve az adóévben teljesített befizetéseket, azzal” szöveg,
4. 44/C. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a „biztosító pénzforgalmi” szövegrész helyébe a „biztosító (vagy jogutódja) pénzforgalmi” szöveg,
5. 44/C. § (8) bekezdésében a „magánszemélynek húsz százalékkal” szövegrész helyébe a „magánszemélynek (a szerződőnek vagy – ha a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól és a szerződő kifizető vagy külföldi illetőségű személy, akkor – a biztosítottnak) húsz százalékkal” szöveg, az „úgy módosul, hogy” szövegrész helyébe az „úgy módosul (ideértve a biztosított személyének cseréjére irányuló szerződésmódosítást is), hogy” szöveg,
6. 55. §-ában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg, a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,
7. 62. § (2) bekezdés g) pont ga) és gb) alpontjában az „ingatlan esetében” szövegrész helyébe az „ingatlan, vagyoni értékű jog esetében” szöveg,
8. 78/A. § (2) bekezdésében a „2. pontjában” szövegrész helyébe a „III. fejezetében” szöveg,
9. 78/A. § (4) bekezdésében a „számlával (számlákkal)” szövegrész helyébe a „számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal)” szöveg,
10. 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában az „a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, önkormányzati segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, települési támogatás” szövegrész helyébe az „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások, ideértve a települési támogatást is” szöveg, az „a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás” szövegrész helyébe az „a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló jogszabály alapján adható támogatás” szöveg,
11. 1. számú melléklet 4. pont 4.9. alpontjában a „felajánlja, azzal, hogy ez nem minősül az adócsökkentésre jogosító közcélú adománynak” szövegrész helyébe a „felajánlja” szöveg,
12. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpont b) alpontjában a „családtagjának” szövegrészek helyébe a „közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának” szöveg,
13. 1. számú melléklet 6. pont 6.8. alpontjában az „a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a biztosítási tevékenységről szóló törvényben” szöveg,
14. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) pontjában az „akinek nincs lakóhelye” szövegrész helyébe az „aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával” szöveg,
15. 1. számú melléklet 9. pont 9.8. alpont nyitó szövegrészében a „haszonbérbe adásából származó jövedelem” szövegrész helyébe a „haszonbérbe adásából, valamint az erdőnek minősülő termőföldön folytatott társult erdőgazdálkodásból származó jövedelem” szöveg, 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpontjában az „a jogosult állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság” szöveg,
16. 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pont nyitó szövegrészében az „a 100 ezer – 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer – forintnál” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintnál” szöveg,
17. 2. számú melléklet II. a mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 1. pontjában az „a 100 ezer – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer – forintot meg nem haladó” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintot meg nem haladó” szöveg,
18. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 2. pontjában a „100 ezer forintot” szövegrész helyébe a „200 ezer forintot” szöveg, I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 24. pont a) és b) alpontjában a „100 ezer forintot” szövegrész helyébe a „200 ezer forintot” szöveg,
19. 3. számú melléklet V. fejezet 8. pontjában a „nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék” szöveg,
20. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 13. Leltár pontjában a „100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű)” szövegrészek helyébe a „200 ezer forintnál alacsonyabb értékű” szöveg, a „100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű)” szövegrészek helyébe a „200 ezer forintnál nem magasabb értékű” szöveg,
21. 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pont nyitó szövegrészében az „a 100 ezer – 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer – forintnál” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintnál” szöveg,
22. 10. számú melléklet II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezet 1. pontjában az „a 100 ezer – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer – forintot meg nem haladó” szövegrész helyébe az „a 200 ezer forintot meg nem haladó” szöveg,
23. 11. számú melléklet I. Jellemzőn előforduló költségek fejezet 2. pontjában a „100 ezer forintot” szövegrész helyébe a „200 ezer forintot” szöveg
lép.
18. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 3. § 64. pontja,
2. 10. § (7) bekezdés c) és d) alpontjában az „állandó” szövegrész,
3. 13. § a) pontja,
4. 49/A. § (1) bekezdésében az „és az adózás rendjéről szóló törvényben” szövegrész,
5. 65. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében és b) pontjában az „az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített” szövegrész,
6. 66. § (3) bekezdés záró szövegrészében az „az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített” szövegrész,
7. 67. § (5) bekezdésében az „az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített” szövegrész,
8. 71. § (6) bekezdés,
9. 89. § (6) bekezdés,
10. 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában az „, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szövegrész,
11. 1. számú melléklet 1. pont 1.8. alpontja,
12. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja,
13. 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontja,
14. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja,
15. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpont b) pontja,
16. 1. számú melléklet 8. pont 8.27. alpontjában a „természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a” szövegrész,
17. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja,
18. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontja,
19. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. alpontja,
20. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában a „nem megállapodás alapján” szövegrész,
21. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása pont d) alpontjában az „állandó” szövegrész,
22. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 6. pontjában a „nem megállapodás alapján” szövegrész.
19. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;”
(2) A Tao. törvény 4. § 11a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„11a. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor;”
(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 24/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„24/a. munkahelyi óvoda: olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja;”
(4) A Tao. törvény 4. § 33. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában) (telephely:)
„d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, nyugdíjalapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy amely az alapítása szerinti államban alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,”
20. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés dz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„dz) a bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,”
(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,”
(3) A Tao. törvény 7. §-a a következő (8e) bekezdéssel egészül ki:
„(8e) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolása esetén, a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentés érvényesítésére rendelkezésre álló adóévben, adóévekben az (1) bekezdés m) pontja szerinti összeget a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell megállapítani.”
(4) A Tao. törvény 7. §-a a következő (18a)–(18d) bekezdéssel egészül ki:
„(18a) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltaktól eltérően a belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozóan az (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentést a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítheti a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó (18b) bekezdés szerinti közös írásbeli nyilatkozata alapján, összesen legfeljebb a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összegben.
(18b) A (18a) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítik a szolgáltatás kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét, a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget, valamint ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget.
(18c) A (18b) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel.
(18d) A (18a) bekezdés szerinti csökkentésre sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem alkalmazhatja az (1) bekezdés w) pontjában foglaltakat.”
21. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„g) az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve – az adózó kivezeti, részben kivezeti,”
(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„r) a 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett átalakulás alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”
(3) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„t) a 7. § (1) bekezdés h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”
22. § (1) A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]
„i) a tőkeinstrumentumban fennálló befektetés kivezetésekor a befektetésen összességében (a tárgyévben és az azt megelőző években) elért, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és az adóalapban korábban nem érvényesített veszteség összege, amennyiben az olyan tőkeinstrumentumban történő befektetéshez kapcsolódott, amelynek a valós értékében történő változást az adózó az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint egyéb átfogó jövedelemként számolja el, azzal hogy e rendelkezés a bejelentett részesedésnek minősülő részesedés vonatkozásában nem alkalmazható.”
(2) A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]
„h) a tőkeinstrumentumban fennálló befektetés kivezetésekor a befektetésen összességében (a tárgyévben és az azt megelőző években) elért, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és az adóalapban korábban el nem számolt nyereség összege, amennyiben az olyan tőkeinstrumentumban történő befektetéshez kapcsolódott, amelynek a valós értékében történő változást az adózó az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint az egyéb átfogó jövedelemként számolja el, azzal, hogy e rendelkezés a bejelentett részesedésnek minősülő részesedés értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése vonatkozásában nem alkalmazható, feltéve, hogy a bejelentett részesedést a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan eszközei között tartotta nyilván.”
23. § (1) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (4h) bekezdéssel egészül ki:
„(4h) Ha az 1. számú melléklet 5. pontja hatálya alá tartozó, az áttérés első napját megelőző napon nyilvántartott eszközök könyv szerinti értéke nullára csökkent, de a számított nyilvántartási értéke pozitív, akkor a 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó a különbözettel választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a könyv szerinti érték nullára csökkenését követő három adóévben, egyenlő részletekben. Az e rendelkezés alapján adóévenként levont összeget az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Amennyiben a három adóév során az eszköz kivezetésre kerül, a kivezetés adóévében a kivezetésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.”
(2) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9c) A 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóban egységesen kimutatott összetett eszközre vonatkozóan az 1. számú és a 2. számú mellékletet az összetett eszközt alkotó egyes komponensekre alkalmazza feltéve, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek, továbbá az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni, valamint a komponensek az 1. számú és a 2. számú melléklet alapján besorolhatóak.”
24. § A Tao. törvény 22/E. §-a és a 22/E. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye
22/E. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.
(2) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége
a) Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,
b) Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,
c) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának
megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.
(4) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül
a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy
b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész energiahatékonyság növekedésével jár.
(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.
(8) Nem vehető igénybe adókedvezmény,
a) ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;
b) ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;
c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
d) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, felújításhoz;
e) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
(9) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz
a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;
b) bekerülési értékét;
c) többletköltségét;
d) állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.
(10) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.
(11) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel.”
25. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (62)–(64) bekezdéssel egészül ki:
„(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját és 22/E. §-át első alkalommal ezen rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.
(63) A 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedések adózói választás szerint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépésének napját követő napon hatályos szabályok figyelembevételével, a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek az adóhatóságnak.
(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 7. § (18a) bekezdése szerinti megosztás első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható feltéve, hogy az érintett adózók 2018. adóévre vonatkozóan társasági adóbevallást még nem nyújtottak be.”
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (65) bekezdéssel egészül ki:
„(65) Az adózó a 2018-ban kezdődő adóéve adókötelezettségére e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdés i) pontját és 18/B. § (2) bekezdés h) pontját választása szerint alkalmazza.”
26. § A Tao. törvény
1. 2. § (2) bekezdés h) pontjában a „továbbá a diákotthon” szövegrész helyébe az „a diákotthon” szöveg,
2. 6. § (6) bekezdés b) pontjában az „adóalany, illetve, ha” szövegrész helyébe az „adóalany, továbbá ha” szöveg,
3. 7. § (1) bekezdés m) pontjában az „adóévenként legfeljebb” szövegrész helyébe az „adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb” szöveg, a „(8d)” szövegrész helyébe a „(8e)” szöveg,
4. 7. § (1) bekezdés r) pontjában és 8. § (1) bekezdés e) pontjában az „az adózás rendjéről” szövegrész helyébe „az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről” szöveg,
5. 7. § (1) bekezdés t) pontjában az „a (17)–(18) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (17)–(18d) bekezdésben” szöveg,
6. 7. § (1) bekezdés u) pontjában és a 8. § (1) bekezdés p) pontjában az „adóellenőrzés, önellenőrzés” szövegrész helyébe az „adóellenőrzés, az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés” szöveg,
7. 7. § (1) bekezdés w) pontjában az „a (21) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (18c) és a (21) bekezdésben” szöveg,
8. 22/C. § (3c) bekezdésében a „támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás” szöveg,
9. 3. számú melléklet B) rész 20. pontjában az „a gyermekek” szövegrész helyébe az „a munkahelyi óvoda, továbbá a gyermekek” szöveg
lép.
27. § (1) A Tao. törvény 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(2) A Tao törvény 2. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(3) A Tao. törvény 3. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
28. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény
1. 29/B. § (1) bekezdésében a „vagy a fizetendő hitelintézeti különadót,” szövegrész,
2. 29/B. § (4) bekezdésében a „hitelintézeti különadó,” szövegrész,
3. 29/B. § (5b) bekezdésében a „vagy a fizetendő hitelintézeti különadója” szövegrész,
4. 29/C. § (1), (6), (8), (10) bekezdésében a „hitelintézeti különadót,” szövegrész,
5. 29/C. § (2) bekezdésében a „hitelintézeti különadó,” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Tao. törvény
1. 4. § 8. és 10. pontja,
2. 18/D. § (6) bekezdése,
3. 24/A. § (10) bekezdése,
4. 29/D. § (11) bekezdése,
5. 29/D. § (16) bekezdése.
(3) Hatályát veszti a Tao. törvény 2. számú melléklet „II. Építmények” rész táblázatát követően
1. a „Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.”,
2. a „Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.”
szövegrész.
29. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdésben említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt az adózott eredményt, ha az veszteség, az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját), akkor az adózó választhat, hogy azt az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, vagy a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el.”
30. § Az Eva törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 18. § (8) bekezdését az adózó a 2018-ban kezdődő adóévben választása szerint alkalmazza.”
31. § Az Eva törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § Az e törvény szerinti adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható.”
32. § Hatályát veszti az Eva törvény 10. § (1)–(2) bekezdése.
33. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban Ekho tv.) A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások [Tbj. 14. § (2) bekezdés b) pont] számítása során nem vehető figyelembe.”
34. § Az Ekho tv. 7. §-ában az „a Tbj.” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései” szöveg lép.
35. § Hatályát veszti az Ekho tv. 13. § (5) bekezdése.
36. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4/A. §-ban és a 4/D. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett.”
37. § (1) A Különadó törvény 4/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A különadó alapja
1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg vagy az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek (a továbbiakban: IFRS-ek) szerint összeállító hitelintézetnél az IFRS-ek szerint készített, az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján meghatározott módosított mérlegfőösszeg;
2. egyéb pénzügyi szervezetnél:
a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított
aa) kamateredmény, valamint
ab) díj- és jutalékeredmény
összevont összege, vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi vállalkozásnál az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg;
b) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító tőzsdénél az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg;
c) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg.”
(2) A Különadó törvény 4/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A különadó bevallásban szerepelteti:
a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást,
b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást,
c) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást.”
38. § (1) A Különadó törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő pénzügyi szervezetnek az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.”
(2) A Különadó törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett, az éves beszámolóját a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító pénzügyi szervezetnek a 4/A. § alapján megállapított és bevallott éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia.”
39. § A Különadó törvény 7. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„15. mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege, illetve az IFRS-ek alapján meghatározott, ennek megfeleltethető összeg;”
40. § Hatályát veszti a Különadó törvény
1. 4/A. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja, (7) bekezdése, (12)–(13) bekezdése,
2. 4/B. §-a,
3. 7. § 7. pontjában a „befektetési vállalkozás,” szövegrész,
4. 7. § 9. pontja, 19. pont a) alpontja és
5. 14. § (3) bekezdése.
41. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. Fejezete a következő 12/G. §-sal egészül ki:
„12/G. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8–12. §-t nem kell alkalmazni a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre.
(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 8–12. § alapján szerzett olyan jövedelmet, amelynek adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő naptól megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.
(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.”
42. § Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8–12/F. §-a.
43. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
1. 5. § (2) bekezdésében a „törvény rendelkezései szerint” szövegrész helyébe a „törvény szerint” szöveg,
2. 6. § (1) bekezdésében a „nem tartalmazó pozitív összege” szövegrész helyébe a „nem tartalmazó, pozitív összege” szöveg,
3. 7. § (2) bekezdésében az „energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások” szövegrészek helyébe az „energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások” szöveg
lép.
44. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 12. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel)
„g) a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;”
[azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;]
(2) A Katv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások;”
(3) A Katv. 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„24. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.”
45. § (1) A Katv. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is.
(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.”
(2) A Katv. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.”
46. § A Katv. 10. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót.”
47. § A Katv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.”
48. § A Katv. 12. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.”
49. § A Katv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.”
50. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„a) a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”
(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„f) az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;”
(3) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„i) a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon;”
(4) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„j) az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal.”
51. § A Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:)
„b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét,”
52. § A Katv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az adóalapot csökkenti a külföldön adóztatható, 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.
(2) Külföldön adóztatható, a 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem esetén az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 21. §-ban meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.
(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)–(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.
(4) Nem minősül a 20. § (2)–(2b) bekezdése szerinti személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.”
53. § (1) A Katv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség, ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot is együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot is együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, csökkentve továbbá a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és a bevallás benyújtását követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás Art. szerinti esedékességének időpontjában fizeti meg.”
(2) A Katv. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (4) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét, továbbá a 2018-ban kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalannyá váló ügyvédi iroda esetében a 26. § szerinti osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeget.”
54. § A Katv.
1. 1. § (3) és (6) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,
2. 5. § (1) bekezdés h) pontjában az „a mulasztási bírságot megállapító határozat” szövegrész helyébe az „az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat” szöveg,
3. 5. § (1) bekezdés i) pontjában a „felfüggesztő vagy törlő” szövegrész helyébe a „törlő” szöveg, a „jogerősen felfüggeszti vagy törli” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel törli” szöveg,
4. 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja” szövegrész helyébe a „megfizeti” szöveg,
5. 8. § (10) bekezdésében az „a)–c) pontjai” szövegrész helyébe az „a)–c) és e) pontjai” szöveg,
6. 16. § (2) bekezdés c) pontjában a „törölte vagy függesztette fel” szövegrész helyébe a „törölte” szöveg,
7. 19. § (1)–(3) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz” szöveg,
8. 19. § (6) bekezdésében az „adóhatóságnak” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnak” szöveg,
9. 19. § (9) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrészek helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz” szöveg,
10. 26. § (1), (4), (5) és (6) bekezdésében az „a betéti társaság és az egyéni cég” szövegrészek helyébe az „a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda” szöveg
lép.
55. § Hatályát veszti a Katv. 20. § (5) bekezdésében az „, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e” szövegrész.
56. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:)
„a) a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság,”
57. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) I. Fejezete a „Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az utalványok átruházására vonatkozó szabályok
18/A. § (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (a továbbiakban együtt e §-ban: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák.
(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.
(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó – olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja – az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.
18/B. § (1) Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése (a továbbiakban együtt e §-ban: átruházás) nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának. Többcélú utalvány beváltása esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, így különösen a forgalmazás, illetve vásárlásösztönzés, szolgáltatásnyújtásnak minősül.”
58. § Az Áfa tv. 45/A. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,
b) a szolgáltatásokat olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel,
c) az adott naptári évben, valamint – feltéve, hogy ilyen szolgáltatást nyújtott – az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott szolgáltatások ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
(4) A (3) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a (3) bekezdés c) pontjában említett felső értékhatárt.
(5) A (3) bekezdésben említett feltételeknek megfelelő azon adóalany, aki (amely) belföldön telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában belföldön van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem a (3) bekezdést, hanem az (1) bekezdést alkalmazza.
(6) Az az adóalany, aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.”
59. § Az Áfa tv. 58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha e § szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany jogutód nélkül szűnik meg, az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.”
60. § Az Áfa tv. a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) A 65. § sérelme nélkül, többcélú utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapja az utalványért fizetett ellenérték, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.
(2) Az utalványért fizetett ellenérték ismeretének hiányában adóalapnak a többcélú utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéket kell tekinteni, csökkentve az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást terhelő adó összegével.”
61. § Az Áfa tv. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha az adóalap-csökkentésre jogosító ügylet és a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet esetében az adót a 142. § alapján a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti.”
62. § Az Áfa tv. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja.”
63. § Az Áfa tv. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le:
a) a vezetékes telefonszolgáltatást (TESZOR’15 61.10.11, 61.10.12),
b) a vezeték nélküli telefonszolgáltatást (TESZOR’15 61.20.12, 61.20.13, 61.20.14-ből),
c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú szolgáltatást (TESZOR’15 61.10.49-ből, 61.20.49-ből, 61.90.10-ből)
terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.”
64. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]
„c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetve személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;”
65. § Az Áfa tv. 153/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, az Art. szerint el nem évült, a XVIII. Fejezet szerint vissza nem téríttetett, levonható előzetesen felszámított adó összegét az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni.”
66. § Az Áfa tv. 153/D. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának:)
„e) ha az egycélú utalvány ellenében nem teljesítenek termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást.”
67. § Az Áfa tv. 158/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158/A. § (1) A számlára vonatkozó kötelezettségekre – a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.
(2) A számlára vonatkozó kötelezettségekre – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, ha
a) a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, vagy az ezen tagállamban lévő állandó telephelye a 137/A. § szerint nem érintett a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesülésében, és az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy
b) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a számlázási kötelezettségekre a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki.
(4) A számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
(5) A e §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki a számla megőrzésére vonatkozó kötelezettségekre.”
68. § Az Áfa tv. 196/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„196/D. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár átlépésével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.”
69. § Az Áfa tv. 252. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén, a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.”
70. § Az Áfa tv. 256. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 45/A. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott összeg forintban történő megállapításához az Európai Központi Bank által a 2017/2455/EU tanácsi irányelv elfogadásának (2017. december 5.) napján közzétett forint/euró árfolyamot (313,96 forint/euró) kell alkalmazni.”
71. § Az Áfa tv. 257/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„257/F. § Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a 88. § (1) bekezdés, 192. § (1) bekezdés, 196/G. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés, 212/A. § (1) bekezdés, 218. § (1) bekezdés, 220. § (1) bekezdés, 224. § (1) bekezdés szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.”
72. § Az Áfa tv. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Ingatlan értékesítésére vonatkozó bejelentési szabály
257/H. § A 6. § (4) bekezdés b)–c) pontja alapján adóalanynak minősülő személy, szervezet a termékértékesítésről az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adó- és vámhatóságnak bejelentést tesz:
a) a 2018. naptári évben teljesített termékértékesítés esetén 2019. január 31-ig,
b) a 2018. december 31-ét követően teljesített termékértékesítés esetében a teljesítés időpontját követő 30 napon belül.”
73. § Az Áfa tv. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Állapotrögzítő
257/I. § A hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában
a) a vtsz. tekintetében a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. év július hó 31. napján hatályos,
b) az SZJ 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
74. § Az Áfa tv. 257/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„257/I. § A hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerinti áruazonosító számot (vámtarifaszám) és a TESZOR’15 2018. év január 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A vámtarifaszám és besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
75. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 24/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„24/A. a) utalvány: olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;
b) egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;
c) többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány;
d) utalvány beváltása: utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő elfogadása;
e) utalvány beváltója: aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja;”
76. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gl)–gn) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
„gl) a Tanács 2016/1065/EU irányelve (2016. június 27.) a 2006/112/EK irányelvnek az utalványok megítélése tekintetében történő módosításáról;
gm) a Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról;
gn) a Tanács (EU) 2018/912 irányelve (2018. június 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség tekintetében történő módosításáról.”
77. § Az Áfa tv. 317. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„317. § (1) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvénnyel megállapított 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú melléklete 5–8. pontjait a 2018. június 30-át követően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében kell először alkalmazni. Azon kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyről a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanynak mind a 2018. június 30-ig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot.
(2) Azon, 2018. július 1-jét megelőzően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő vagy 2018. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni.
(3) A 2018. július 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokról teljesítendő bevallás tekintetében e törvénynek a bevallás benyújtására előírt határidő napján hatályos 10. számú melléklet 1–4. pontjait kell alkalmazni. Éves bevallásra kötelezett adóalany a 10. számú melléklet 2018. június 30-án hatályos szabályait köteles alkalmazni azon számlák tekintetében, amelyek alapján 2018. évben gyakorol levonási jogot.”
78. § Az Áfa tv. a következő 318. §-sal egészül ki:
„318. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód9 törvény) megállapított 18/A–18/B. §-át, 66/A. §-át, 153/D. § e) pontját, 259. § 24/A. pontját, valamint a Mód9 törvénnyel módosított 66. § (1) bekezdését és 259. § 15. pontját a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni.”
79. § Az Áfa tv. a következő 319. §-sal egészül ki:
„319. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód9 törvénnyel módosított 54. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2019. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
80. § Az Áfa tv. a következő 320. §-sal egészül ki:
„320. § E törvény 142. § (9) bekezdését utoljára a 2022. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni.”
81. § Az Áfa tv. a következő 321. §-sal egészül ki:
„321. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének a Mód9 törvénnyel megállapított 4. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint az e pontban megjelölt állam vonatkozásában a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter egyedi határozatának közzétételét követő 30. nap.”
82. § Az Áfa tv. a következő 322. §-sal egészül ki:
„322. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének a Mód9 törvénnyel megállapított 5. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint az e pontban megjelölt állam vonatkozásában a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter egyedi határozatának közzétételét követő 30. nap.”
