Időállapot: közlönyállapot (2018.XI.8.)

2018. évi LXIX. törvény

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról * 

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző - helyettesítés esetén a közjegyzőhelyettes, a nyugalmazott közjegyző vagy a nyugalmazott bíró - javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző jogosult.”

2. § A Kjtv. 11/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a Kjtv. 11/A. § (1) bekezdése a következő e)-g) ponttal és záró szövegrésszel egészül ki:

(A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:)

d) bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból,

e) a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes, valamint a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti helyettesítési megállapodás jóváhagyása,

f) a közjegyzői iroda helyettes irodavezetőjének kijelölése és megbízásának megszüntetése, valamint ezzel összefüggésben az irodavezető megbízásának megszüntetése, illetve kijelölése,

g) tartós vagy állandó helyettes kirendelése és a kirendelés visszavonása

(a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).”

3. § A Kjtv. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közjegyzői önkormányzat szerveiben a választójog és a szavazati jog csak személyesen gyakorolható.”

4. § (1) A Kjtv. 17. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki]

i) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a közjegyzői hivatás gyakorlására alkalmas.”

(2) A Kjtv. 17. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. A vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó - jogszabályban meghatározott - rendelkezések szerint kell elvégezni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.

(7) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt, amely rögzíti az alkalmasságra vonatkozó megállapítást, meg kell küldeni a pályázónak.

(8) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. A pályázatot elbíráló területi kamara a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.”

5. § A Kjtv. a következő 25/A-25/B. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző egyidejűleg legfeljebb kettő, ugyanazon területi kamara illetékességi területén működő közjegyzővel vagy közjegyzői irodával létesíthet részmunkaidőben történő munkavégzésre irányuló munkaviszonyt (e fejezetben a továbbiakban: munkaviszony).

(2) Az egyes munkaviszonyok önálló munkaszerződések megkötésével jönnek létre.

(3) Az utóbb létesítendő munkaviszony létesítéséhez az előbb létesített munkaviszony munkáltatójának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a két munkaviszonyt egyidejűleg létesítik, mindkét munkáltató kölcsönös írásbeli hozzájárulása szükséges.

(4) A munkáltatók a munkavállaló munkaidő-beosztásáról egymást írásban tájékoztatni kötelesek, és azt - ha az a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztást érinti - csak egymással egyetértésben változtathatják meg. Rendkívüli munkaidő elrendelésére a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztás terhére csak a másik munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet sor.

(5) A munkáltatók a munkavállaló szabadságát egymással együttműködve úgy kötelesek kiadni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 122-124. §-ában rögzített munkavállalói jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatók a munkáltatói jogkör gyakorlása során egymás jogos érdekeire figyelemmel kötelesek eljárni.

(7) A munkáltatók a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt szakmai képzéséért egyetemlegesen felelnek.

(8) A munkaviszonyt érintően a munkáltatók között felmerülő vita esetén a munkáltatók egyeztetést kezdeményezhetnek a területi kamaránál.

(9) A munkaviszonyra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az Mt. szabályai irányadók.

25/B. § (1) A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki az adott feladat ellátása kapcsán munkáltatónak minősül. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző munkáltatója a 31/A. § (6) bekezdése szerint közjegyzői iroda.

(2) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele iránti eljárást, valamint a közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele iránti eljárást valamennyi munkaviszony tekintetében le kell folytatni.

(3) A munkaviszony létesítését, megszűnését, illetve megszüntetését a munkáltató köteles bejelenteni a területi kamarának.”

6. § A Kjtv. 31/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2018. december 31. napját követően kinevezett közjegyző kizárólag közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.”

7. § (1) A Kjtv. 31/F. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít.”

(2) A Kjtv. 31/F. § a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Ha az egyszemélyes közjegyzői iroda a közjegyző tag halála miatt szűnik meg, a közjegyző örökösei az elhalálozás időpontjától számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői irodát legalább egyikük tagságával működő korlátolt felelősségű társasággá alakíthatják át. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.”

8. § A Kjtv. IV. fejezete a következő 31/G. §-sal egészül ki:

„31/G. § A közjegyzői iroda végelszámolója csak közjegyző vagy közjegyzőhelyettes lehet.”

9. § A Kjtv. 32-37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Kjtv. V. fejezete a következő 37/B-37/E. §-sal egészül ki:

„32. § (1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöksége helyettest rendel.

(2) Helyettesként a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni.

(3) A helyettes személyére a közjegyző, ennek hiányában a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.

33. § (1) A területi kamara elnöksége a közjegyző által javasolt személyt a közjegyző valamennyi jövőbeni távolléte esetére állandó helyettesként rendelheti ki (a továbbiakban: állandó helyettes).

(2) Az állandó helyettes kirendelésének feltétele, hogy a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: állandó helyettesítési megállapodás) a területi kamara elnöksége előzetesen jóváhagyja.

(3) Az állandó helyettes a helyettesítést a helyettesített közjegyző távolléte esetén látja el. A helyettesítés időtartamát a távollét kezdő és befejező időpontjának megjelölésével a helyettesített közjegyző köteles a területi kamara elnökének a távollét kezdetét megelőzően legalább 8 nappal bejelenteni.

(4) Egy közjegyzőnek több állandó helyettese is lehet. Ilyen esetben a (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel együtt az érintett időszak megjelölésével meg kell nevezni azt az állandó helyettest is, aki az érintett időszakban a helyettesítést ellátja.

34. § (1) Tartós helyettest kell kirendelni, ha

a) a közjegyzői állás megüresedett, illetve betöltetlen, vagy

b) a közjegyzőnek nincs állandó helyettese - ideértve azt az esetet is, ha az állandó helyettesítése megszűnt - és

ba) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

bb) a közjegyző szolgálata szünetel, vagy

bc) a közjegyző megszakítás nélkül 5 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van.

(2) Ha a közjegyzőnek van állandó helyettese és a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették, a közjegyző szolgálata szünetel, vagy megszakítás nélkül 60 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van, a területi kamara elnöksége az állandó helyettest tartós helyettesként rendeli ki. A tartós helyettes és a helyettesített közjegyző közötti - a területi kamara elnöksége által jóváhagyott - állandó helyettesítési megállapodás a tartós helyettesítés tartamára is irányadó, feltéve, ha a megállapodás a 37/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a tartós helyettes kirendelését megelőzően a területi kamara elnöksége a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: tartós helyettesítési megállapodás) nem hagyja jóvá, valamint akkor, ha a tartós helyettesítési megállapodás megszűnt, a tartós helyettes a helyettesítést megállapodás hiányában látja el. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tartós helyettes a (2) bekezdés szerint került kirendelésre, és az állandó helyettesítési megállapodás megszűnt.

(4) Ha a tartós helyettesnek van állandó helyettese, a 33. § megfelelő alkalmazásával a tartós helyettes távolléte esetén a tartós helyettes állandó helyettese a tartós helyettes által helyettesített közjegyzőt is helyettesíti.

(5) A tartós helyettes kirendeléséig a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a területi kamara elnöke gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről nem intézkedhet.

35. § (1) A területi kamara elnöksége a helyettes részére a kirendeléséről határozatot hoz, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is. Ezzel egyidejűleg a helyettest a helyettesített közjegyzőhöz a közjegyzők névjegyzékébe bejegyzi.

(2) Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a területi kamara elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni.

(3) Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnését mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének. A területi kamara elnöksége a megállapodás megszűnésének napjára visszamenőleges hatállyal az állandó helyettes kirendelését visszavonja, egyidejűleg az állandó helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből.

(4) A tartós helyettesítési megállapodás megszűnését - ideértve a 34. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás megszűnését is - mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének. Ha a tartós helyettesítés ezzel egyidejűleg nem szűnik meg, a területi kamara elnöksége a változást átvezeti a közjegyzői névjegyzéken.

(5) A tartós helyettes kirendelését a területi kamara elnöksége visszavonja, és ezzel egyidejűleg a tartós helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből, ha a kirendelés oka megszűnt vagy a kirendelés feltételei már nem állnak fenn.

36. § (1) A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.

(2) Az állandó helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes - az állandó helyettes utasítása és felelőssége mellett - eljárhat.

(3) A tartós helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes - a tartós helyettes utasítása és felelőssége mellett - kizárólag a 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti esetekben és kizárólag akkor járhat el, ha a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes a helyettesített közjegyző közjegyzőhelyettesének a tartós helyettes általi foglalkoztatásáról is megállapodott, vagy a tartós helyettest a helyettesített közjegyző közjegyzői irodájának helyettes irodavezetőjévé jelölték ki.

37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz. Ha a helyettes közjegyző, a helyettesítés során az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes is eljárhat.

(2) A közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3) A helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített közjegyző bizalmi őrzéses számlái felett.

(4) Ha a helyettes olyan közjegyző, aki a helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen működik, a helyettes közjegyző a helyettesítés során a saját székhelyén is, illetve a saját irodája útján is eljárhat. Ha a helyettes közjegyző illetékességi területe a helyettesített közjegyző illetékességi területével határos, saját székhelyén, illetve saját irodája útján csak indokolt esetben járhat el.

37/A. § (1) Állandó helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. Az állandó helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.

(2) Az állandó helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a felek nevét, a 32. § (2) bekezdése szerinti, valamint a helyettesítéssel összefüggő minőségét,

b) annak rögzítését, hogy a helyettesítés valamennyi közjegyzői tevékenység ellátására kiterjed,

c) a pénzforgalmi számla, a fizetési számla, a letéti számla, valamint a házipénztár felett való rendelkezés szabályait,

d) a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét,

e) a helyettesítés megszűnését követően a folyamatban lévő ügyek visszaadásának rendjét,

f) a helyettesítési díj mértékét, elszámolásának rendjét, vagy azt, hogy a helyettesítés ingyenesen történik, valamint

g) az arról való rendelkezést, hogy a helyettes a helyettesített közjegyző, illetve annak közjegyzői irodája eszközeit milyen mértékben és milyen ellentételezésért használhatja.

(3) Az állandó helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört az állandó helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a helyettesített közjegyző előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. Az állandó helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről a helyettesített közjegyző költségére az állandó helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4) Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnik

a) a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,

b) ha az állandó helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg,

c) a felek közös megegyezésével, vagy

d) bármelyik fél felmondásával.

(5) Az állandó helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.

37/B. § (1) A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és a helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. A tartós helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.

(2) A tartós helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a 37/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint

b) az arra az esetre szóló szabályokat, amikor a tartós helyettesítésre olyan körülmény miatt kerül sor, amely miatt a folyamatban lévő ügyek átadás-átvétele, illetve a helyettesített közjegyzővel való kapcsolattartás jelentősen akadályozott.

(3) A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről - a helyettesített közjegyző irodájának a helyettes általi átvétele hiányában a helyettesített közjegyző költségére - a tartós helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4) Ha a helyettesített közjegyző közjegyzői iroda keretében működik és annak ő az irodavezetője, a tartós helyettesítési megállapodásban a felek megállapodhatnak arról is, hogy a tartós helyettes a helyettesített közjegyző irodáját átveszi. Ebben az esetben a területi kamara elnökségének az eljárására a 37/D. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tartós helyettesítési megállapodás megszűnik

a) a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,

b) ha a tartós helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg,

c) a felek közös megegyezésével, vagy

d) bármelyik fél felmondásával.

(6) A tartós helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.

37/C. § (1) A területi kamara elnöksége a felek kérelmére, hatósági eljárás keretében dönt az állandó helyettesítési megállapodás és a tartós helyettesítési megállapodás jóváhagyásáról.

(2) Ha a megállapodás a jogszabályoknak és az országos kamara iránymutatásainak megfelel, a területi kamara elnöksége a megállapodást jóváhagyja, ellenkező esetében a jóváhagyást megtagadja. A jóváhagyó határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

37/D. § (1) Tartós helyettesítés esetén a területi kamara elnöksége által jóváhagyott megállapodás hiányában az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A közjegyzői díj a tartós helyettest illeti. A tartós helyettes nem köteles a helyettesített közjegyző munkavállalóit foglalkoztatni. Ha a tartós helyettes mint közjegyző közjegyzői iroda keretében folytatja tevékenységét, akkor a helyettesítési tevékenységet is a közjegyzői irodája keretében folytatja. Ha a tartós helyettes nem közjegyző, a helyettesítési tevékenységet egyénileg folytathatja.

(3) Ha a helyettesített közjegyző közjegyzői iroda keretében működik és annak a helyettesített közjegyző az irodavezetője, a tartós helyettes a kirendelésről szóló okirat közlésétől számított 8 napon belül a területi kamara elnökségének nyilatkozhat arról, hogy a helyettesített közjegyző irodáját átveszi.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettesített közjegyző irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a tartós helyettest a helyettesített közjegyző irodájának irodavezetőjévé jelöli ki (a továbbiakban: helyettes irodavezető), és erről a cégbíróságot tájékoztatja. A helyettes irodavezetőre az irodavezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni, ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. A helyettesítés megszűntével a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettes irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a helyettesített közjegyzőt a közjegyző irodája irodavezetőjévé jelöli ki, és erről a cégbíróságot tájékoztatja.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a helyettesítés időtartama alatt keletkezett adózott eredmény - a helyettesített közjegyző társasági részesedésére eső mértékben - a tartós helyettest illeti meg. A helyettest továbbá a 10 éve szolgálatban lévő törvényszéki bíró alapilletménye és címpótléka összegének megfelelő mértékű munkabér illeti meg.

37/E. § (1) A helyettes a helyettesített közjegyző tisztségének ellátásával összefüggő jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti azzal, hogy a helyettesített közjegyző nevében a kamarai választásokon szavazati jogot nem gyakorolhat és egy közjegyzői kamarai tagdíj fizetésére köteles.

(2) A helyettesi jogviszony megszűnését követően a felek egymással elszámolni kötelesek. Vita esetén az egyeztetést a területi kamara elnöksége folytatja le, amelynek során a helyettesített közjegyzőt és a helyettest meg kell hallgatni.”

10. § A Kjtv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § (1) A területi kamara a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.

(2) A számvizsgálók feladata a területi kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.

(3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a területi kamara elnökségét.”

11. § (1) A Kjtv. 49/A. § (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)

q) a közjegyző állandó helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama,

r) a közjegyző tartós helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama, helyettesítési megállapodás megkötése esetén ennek ténye.”

(2) A Kjtv. 49/A. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha)

i) cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.”

(3) A Kjtv. 49/A. § (6a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A területi elnökség a közjegyzői irodai ügyintézőt törli a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásából, ha)

f) cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.”

12. § (1) A Kjtv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.”

(2) A Kjtv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közjegyzői állások számának és székhelyének felülvizsgálata érdekében az országos kamara minden év március 31-ig megküldi a miniszter részére az egyes közjegyzői álláshelyekre vonatkozó részletes ügyforgalmi adatokat.”

13. § A Kjtv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A választmány a közjegyző tagjai közül országos elnököt, két országos elnökhelyettest és négy országos elnökségi tagot választ.”

14. § A Kjtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt, közjegyzőhelyettest és egyéb alkalmas személyt felkérhet.”

15. § A Kjtv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő költségeket.”

16. § A Kjtv. VII. fejezete a következő 69/B. §-sal egészül ki:

„69/B. § (1) A közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseinek betartását az országos kamara ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéssel összefüggésben az országos kamara a közjegyző iratait (ideértve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait, továbbá a vizsgálattal érintett közjegyző közjegyzői működésével összefüggő pénzügyi, számviteli és gazdálkodási adatait.

(3) Ha az ellenőrzés eredményeként az országos kamara azt állapítja meg, hogy a közjegyző, illetve az alkalmazottja a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit megsértette, az országos elnökség a közjegyzővel szemben feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. Ha a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit a közjegyző alkalmazottja sértette meg, a fegyelmi vétség elkövetőjének a közjegyzőt kell tekinteni.”

17. § A Kjtv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel szemben húszmillió forintig, közjegyzőhelyettessel szemben kétmillió forintig, közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.”

18. § A Kjtv. „Fegyelmi büntetések” című alcíme a következő 74/B. §-sal egészül ki:

„74/B. § A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kötelezően kiszabandó fegyelmi büntetés a pénzbírság, amelynek mértéke a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabályban meghatározott díjtétel és a közjegyző által kiszabott díj különbözetének kétszerese, de legalább egymillió forint. E pénzbírság az országos kamara bevétele; az országos kamara a közjegyzővel szemben fennálló fizetési kötelezettségébe a pénzbírság összegét beszámíthatja.”

19. § A Kjtv. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a törvényszék elnöke, a területi elnökség, illetve az országos elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.”

20. § A Kjtv. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a tanács elnöke - a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve - 30 napon belülre tárgyalást tűz ki.”

21. § A Kjtv. 101. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban hozott határozattal szembeni fellebbezés esetén a másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határnapot a fellebbezésnek a másodfokú fegyelmi tanácshoz való megérkezésétől számított 30 napon belülre tűzi ki.”

22. § A Kjtv. 103. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi intézkedésről szóló határozatban a 74/B. § szerinti fegyelmi büntetést kell kiszabni.”

23. § A Kjtv. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § (1) A területi elnökség a 17. § (3) bekezdés f), illetve g) pontjában foglalt okok kivizsgálása érdekében a közjegyzőnél rendkívüli működési vizsgálatot tarthat, amelynek során az érintett közjegyző számára a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.

(2) A 17. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt ok kivizsgálása során a területi elnökség kötelezheti a közjegyzőt pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételre. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményéről a területi elnökséget tájékoztatni kell. Ha a közjegyző a pályaalkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.

(3) A területi elnökség javaslatára a miniszter a 17. § (3) bekezdés f), illetve g) pontjában említett körülmények fennállása esetén harminc napon belül felszólítja a közjegyzőt, hogy harminc napon belül mondjon le közjegyzői szolgálatáról.

(4) Ha a közjegyző a felszólításnak nem tesz eleget, a miniszter erről harminc napon belül értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával, soron kívül határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.

(5) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(6) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén a miniszternek a (3)-(4) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg.”

24. § A Kjtv. 122. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatokat megőrizheti. A közjegyző az adatokat vagy jogszabály szerint őrzi meg, vagy az azt tartalmazó iratot az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; az adatokat az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.”

25. § (1) A Kjtv. 129. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

a) az eljárás helyét - a közjegyző hivatali helyiségén kívüli eljárása esetén az eljárás helyének pontos megjelölését -, évét, hónapját és napját,”

(2) A Kjtv. 129. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

c) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint az eljárt jogi képviselő és a tolmács családi és utónevét,”

(3) A Kjtv. 129. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

d) a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra és az olyan más mellékletre, amely nincs a közjegyzői okirathoz hozzáfűzve,”

(4) A Kjtv. 129. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

g) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint az eljárt jogi képviselő és a tolmács aláírását vagy kézjegyét,”

26. § A Kjtv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„130. § A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint az eljárt jogi képviselő és a tolmács lakóhelyét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja nevét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.”

27. § A Kjtv. 131. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 120. § (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában, a 122. §-ban, a 123. §-ban, a 128/A. §-ban, valamint a 129. § e) és f) pontjában foglaltak megsértésére a fél a közjegyzői okirat keltétől számított 5 éven belül hivatkozhat, e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”

28. § A Kjtv. 141. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közjegyző az (1) bekezdés szerinti tanúsítványhoz a fél kérelmére kiállítja az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete szerinti többnyelvű formanyomtatványt.”

29. § A Kjtv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon a másik fél részére továbbítja. A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.”

30. § A Kjtv. 172. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző az e törvényben szabályozott eljárásokban a fél - a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett - kérelmére jár el. A kérelem egyszerű magánokiratban is előterjeszthető.”

31. § A Kjtv. 172/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„172/A. § Az e törvényben szabályozott eljárásokban - ha e törvény kifejezetten másként nem rendelkezik - a képviseletre az anyagi jog rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott természetes személy képviselőként nem járhat el, jogi képviselőnek pedig a Pp. 75. § (1) bekezdésében meghatározott személyek minősülnek.”

32. § A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 182. §-sal egészül ki:

„182. § (1) E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel megállapított 17. § (1) bekezdés i) pontját, valamint a 17. § (5)-(8) bekezdését a 2019. január 1-jét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel megállapított 46/A. §-át, valamint e törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel módosított 41. § a) pontját, 45. § (2) bekezdését, valamint 58. § (1) bekezdését a 2019. január 1-jét követő kamarai önkormányzati választásokra kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel megállapított 131. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett közjegyzői okirat tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjával kezdődik.”

33. § A Kjtv. a következő 183/A. §-sal egészül ki:

„183/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék, valamint a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásának vezetésével, továbbá a közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az elnöki igazolvány kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,

b) a közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárás, valamint a közjegyzői irodai ügyintézőként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárás részletes szabályait,

c) a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárás részletes szabályait,

d) a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző további munkaviszonyának létesítésével kapcsolatos eljárás részletes szabályait.”

34. § A Kjtv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„184. § (1) A 48/A. § és 74/A. § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58-60. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

(2) A 141. § (3) bekezdése az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7-12. cikkének való megfelelést szolgálja.”

35. § Hatályát veszti

a) a Kjtv. 21. § (1) bekezdésében a „kötelező felelősségbiztosítást kötött és” szövegrész,

b) a Kjtv.-nek a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló 2008. évi VIII. törvény 9. §- ával megállapított 49/B. §-a,

c) a Kjtv. 112. § (3) bekezdésében az „[1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §]” szövegrész,

d) a Kjtv. 183. § e) pontjában az „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész.

36. § A Kjtv.

a) 17. § (1) bekezdés g) pontjában a „tett, és” szövegrész helyébe a „tett,” szöveg,

b) 17. § (1) bekezdés h) pontjában az „igazolta” szövegrész helyébe az „igazolta, és” szöveg,

c) 27. §-ában az „a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában” szövegrész helyébe az „a 26. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában” szöveg,

d) 41. § a) pontjában a „területi kamara elnökségét és elnökét” szövegrész helyébe a „területi kamara elnökségét, elnökét, valamint számvizsgálóit” szöveg,

e) 45. § (2) bekezdésében az „elnökét és a területi elnökség tagjait” szövegrész helyébe az „elnökét, a területi elnökség tagjait, valamint a számvizsgálókat” szöveg,

f) 104. § (1) bekezdés b) pontjában a „cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés iránt” szöveg,

g) 111. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdés b) pontjának” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés c) pontjának” szöveg,

h) 120. § (1) bekezdés d) pontjában az „okiratot” szövegrész helyébe az „okiratot - a képlet, ábra, rajz, kép kivételével -”szöveg,

i) 161/B. § (2) bekezdésében az „amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvhöz fűz” szövegrész helyébe az „amelynek hiteles kiadmányát a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvhöz fűzi” szöveg

lép.

2. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

37. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 36. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen alcím rendelkezéseit)

a) a váltó és csekk semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani, és a 34. § alapján hozott végzéseit a közjegyző a központi értéktárral nem közli,

b) az okiratok semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható, és a 34. § alapján hozott végzéseit a közjegyző a központi értéktárral nem közli,”

38. § A Kjnp. 36/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti, ha az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, valamint a közös lakás használatáról szóló egyezségüket jóváhagyta. Az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezséget a közjegyző kérelemre jóváhagyhatja, ugyanakkor az ilyen egyezség jóváhagyása a felek bejegyzett élettársi kapcsolata megszüntetésének nem feltétele.”

39. § A Kjnp. 8. § (2) és (3) bekezdésében a „díjjegyzékben” szövegrész helyébe a „költségjegyzékben” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 28. §, a 34. § és a 41. § 2019. február 16-án lép hatályba.

41. § E törvény 28. §-a az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7-12. cikkének való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére