Időállapot: közlönyállapot (2018.XI.23.)

2018. évi LXXXII. törvény

az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Jövedelemszerzés helye:)

„e) kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti viszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;”

(2) Az Szja tv. 3. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.”

(3) Az Szja tv. 3. § 89. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„89. Adóköteles biztosítási díj:

a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,

b) csoportos biztosítás esetén

ba) - ha az a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg - a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, vagy

bb) - ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg - a csoportos biztosítás díja.”

(4) Az Szja tv. 3. § 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.”

2. § Az Szja tv. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Ha a kockázati biztosítás kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy, akkor a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a magánszemély, feltéve, hogy a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.”

3. § (1) Az Szja tv. 9. § (2) bekezdés f) pontja helyébe következő rendelkezés lép:

(A bevétel megszerzésének időpontja)

„f) a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében (ideértve különösen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulást, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adományt) a kiadás teljesítésének napja;”

(2) Az Szja tv. 9. § (3a)-(3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3a) Ha a biztosítási szerződés a 7. § (1a) bekezdése szerinti esetben utóbb olyan módon módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető más személy) válik jogosulttá (e törvény alkalmazásában ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig - kockázati biztosítás esetében az aktuális biztosítási évben - megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában - tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is - egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél, azzal, hogy nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti.

(3b) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulás, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adomány esetében bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget (így különösen a bérként számfejtett összeget) kell figyelembe venni, azzal, hogy a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető levonja.”

4. § Az Szja tv. 28. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen

az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve)

„fb) azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni (ideértve különösen a munkáltatói hozzájárulást és a tag javára utalt támogatói adományt), vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni,”

5. § Az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.”

6. § Az Szja tv. 44/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):]

„a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, továbbá a tag javára más személy által átutalt vagy más módon befizetett összeg, valamint a tag egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,”

[de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen - 150 ezer forint.]

7. § Az Szja tv. 46. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terheli adóelőleg:)

„d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

da) által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül,

db) egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatását,”

8. § (1) Az Szja tv. 48. § (3)-(3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét;

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén az erre vonatkozó döntést, a másik fél nevét és adóazonosító jelét;

d) a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát;

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.

(3a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét;

b) a kedvezmény közös érvényesítésére vonatkozó döntést, a házastárs nevét és adóazonosító jelét;

c) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;

d) a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát;

e) az első házasok kedvezményének közös érvényesítése esetén a házastárs adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.”

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A magánszemélyt megillető, az őt terhelő közterhek összegét csökkentő kedvezmény összegét a kifizető elsőként a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelemmel, a jövedelmet terhelő adóelőleggel, járulékkal szemben érvényesíti (ideértve a családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályok alkalmazásával az adóalap kedvezményként nem érvényesíthető összegre jutó adó járulékkedvezményként történő érvényesítését is), az összevont adóalapba tartozó, de a tevékenység ellenértékének nem minősülő (ideértve különösen a béren felül adott) juttatásokat a kedvezmény érvényesítésekor ezt követően lehet figyelembe venni.”

9. § (1) Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]

„f) a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta;”

(2) Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]

„h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz, szerződés-hosszabbítási díj, visszailleszkedési támogatás, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 74/A. §-a szerinti juttatás és családalapítási támogatás, feltéve, ha azt vissza kell fizetni;”

(3) Az Szja tv. 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés f) pont alkalmazásában

a) lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

b) lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;

c) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

d) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

e) lakószoba: legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.”

10. § Az Szja tv. 95. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

(6) E törvénynek az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá azzal összefüggő egyéb, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban kezdődő biztosítási évben - de legfeljebb 2019. december 31-éig - még alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában a 6.3. alpont szerint adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet 2018. december 31-én hatályos 6.6. és 6.7. alpontját kell alkalmazni.”

11. § Az Szja tv. a következő 96. §-sal egészül ki:

„96. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 3. § 42. pontja a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.

(2) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 72. § (4) bekezdés f) pontjában említett értékhatár megállapításához a 2019. január 1-jét követően nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.

(3) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1 pontja a hatálybalépést megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.”

12. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

13. § Hatályát veszti az Szja tv.

1. 24. § (1) bekezdés f) pontja,

2. 60. § (1) bekezdésében az „- illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz -” szövegrész,

3. 78/A. § (2) bekezdésében az „, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják” szövegrész,

4. 1. számú melléklet 4. pont 4.16. alpontjában a „tanuló és mentori” szövegrész,

5. 1. számú melléklet 4. pont 4.20. alpontjában a „segítő családtagja,” szövegrész,

6. 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpont b) pontja,

7. 1. számú melléklet 6. pont 6.7. alpont c) pontja,

8. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 4. pontja,

9. 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások fejezet 6. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása pontjában az „a segítő családtag,” szövegrész,

10. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 4. pontja.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

14. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.”

15. § A Tao. törvény a 2. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Csoportos társasági adóalany

2/A. § (1) Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két, a (2) bekezdésben meghatározott személy által létrehozott csoportos társasági adóalany.

(2) A csoportos társasági adóalany tagja (csoporttag) a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, feltéve, hogy

a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,

b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,

c) a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik, és

d) a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos.

(3) A csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között

a) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy

b) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.

(4) Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.”

16. § (1) A Tao. törvény 4. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. ellenőrzött külföldi társaság:

a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)

aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

abban az adóévében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet az illetősége szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett, társasági adónak megfelelő adót,

valamint

b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

azzal, hogy

c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az adóévében, amelyben kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol,

d) a c) pont alkalmazásában egy jogügylet vagy jogügyletek sorozata akkor nem valódi, ha

da) elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre, és

db) a külföldi személynél vagy a külföldi telephelynél nem lennének a jövedelemszerzéshez kapcsolódó eszközök és kockázatok, ha egy belföldi illetőségű adózó nem látná el mindazokat a jelentős személyi funkciókat, amelyek az említett eszközök és kockázatok szempontjából lényegesek, és amelyek nagymértékben hozzájárulnak a külföldi személy vagy a külföldi telephely jövedelemszerzéséhez,

e) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy vagy külföldi telephely abban az adóévében,

ea) amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti eredménye a 243.952.500 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme a 23.495.250 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség, vagy

eb) amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát,

f) az e) pont ea) alpontja alkalmazásában nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelemnek minősül

fa) a kamat,

fb) a pénzügyi eszközből származó jövedelem,

fc) a szellemi alkotások jogából származó jövedelem,

fd) a részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,

fe) a pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,

ff) a biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,

fg) az a jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára történő értékesítéséből, kapcsolt vállalkozásoktól történő beszerzéséből származik, amennyiben az ilyen jövedelmet szerző személy ahhoz kapcsolódva nem, vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket,

g) az e) pont eb) pontja alkalmazásában a működési költségek nem foglalják magukban a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti ország határain kívül értékesített áruk bekerülési értékét, valamint a kapcsolt vállalkozások részére teljesített kifizetések alapján elszámolt költséget, ráfordítást,

h) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi telephely, amely olyan az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának nem minősülő államban fekszik, amellyel Magyarországnak a külföldi telephely jövedelemét a magyar társasági adózás alól mentesítő rendelkezést tartalmazó egyezménye áll fenn, és amely az említett egyezmény szerint telephelynek minősül;”

(2) A Tao. törvény 4. § 23. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

23. kapcsolt vállalkozás:)

„g) az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony a 11. pont, az 53. pont és a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,”

(3) A Tao. törvény 4. § 44/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„44/a. általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 31. cikke szerinti támogatás;”

(4) A Tao. törvény 4. §-a a következő 47-47c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„47. sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségei: az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei, ideértve különösen a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltségeket, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségeit, a bérleti díjakat, az adminisztrációval kapcsolatos költségeket, az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségek kivételével, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek;

47a. működési veszteség: a sportcélú ingatlannak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti támogatási időszak alatt elért - észszerű nyereséggel növelt - bevételei, csökkentve a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeivel, ha ezen számítás eredménye negatív;

47b. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség;

47c. kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan: az olyan sportcélú ingatlan, amely esetén igazolható, hogy korlátozott vonzáskörzettel rendelkezik, látogatóinak jelentős részét az adott államon belülről vonzza és támogatása marginális hatással van a határon átnyúló beruházásokra és letelepedésekre;”

(5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 50-56. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„50. finanszírozási költség: a kamatráfordítás, a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költség, ráfordítás, valamint a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, ideértve az eszköz bekerülési értéke részeként és a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján csökkentésként elszámolt összeget is, de ide nem értve az olyan finanszírozási költséget, amelynek célja hosszú távú állami infrastrukturális beruházás finanszírozása, feltéve, hogy a beruházás üzemeltetője, a finanszírozási költségek, a beruházás részét képező tárgyi eszközök és az annak kapcsán keletkező jövedelem egyaránt az Európai Unióban található, illetve merül fel;

51. nettó finanszírozási költség: az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit, azzal, hogy adóköteles bevételként figyelembe kell venni a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján növelésként elszámolt összeget is;

52. hosszú távú állami infrastrukturális beruházás: olyan, a társadalom egészének közös érdekét szolgáló tevékenység, amely jelenértéken legalább 100 millió eurónak megfelelő értékű tárgyi eszköz létrehozására, fejlesztésére, működtetésére vagy karbantartására vonatkozik;

53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;

54. összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport: egy vállalatcsoporthoz tartozó valamennyi gazdálkodó szervezetet magában foglaló csoport, amelynek minden tagja teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik;

55. kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény: a 6. § (1)-(4) bekezdései szerinti adóalapnak a nettó finanszírozási költséggel, az e törvény szerinti értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentő tételként elszámolt összegével és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként elszámolt összeggel növelt, továbbá a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján adóalap-növelő tételként elszámolt összeggel csökkentett összege, azzal, hogy nem vehető figyelembe a hosszú távú állami infrastrukturális beruházásából származó jövedelem és az olyan jövedelem, amelyet társasági adókötelezettség nem terhel;

56. kamatlevonási kapacitás: az adóévi kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege;”

17. § A Tao. törvény 5. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttag a 6. § (12) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot tesz, továbbá olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilatkozatot és nyilvántartást a csoporttag a csoportos társasági adóalany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja.”

18. § (1) A Tao. törvény 6. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A csoportos társasági adóalany és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás kérelemre, az állami adó- és vámhatóság engedélyével jön létre. A csoportos társasági adóalany adókötelezettsége a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik. A csatlakozó tag csoporttagsága a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik.

(3b) A csoportos társasági adóalany megszűnik a megszüntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja.

(3c) Az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társasági adóalany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek.

(3d) Ha a (3b) és (3c) bekezdés szerinti megjelölt megszűnési időpont nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja - a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.

(3e) A csoporttag jogutódja a csoportos társasági adóalany tagjaként alakul meg, kivéve, ha már megalakulásakor sem felel meg a tagságra előírt összes feltételnek.”

(2) A Tao. törvény 6. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a 17. § (15)-(18) bekezdése szerint. A csoporttag az (1)-(2a), valamint az (5)-(10) bekezdés szerint megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó adóbevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig az állami adó- és vámhatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz az állami adó- és vámhatóság részére. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról az adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem e törvénynek megfelelően állapította meg, vagy adóbevallással egyenértékű nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, a csoportos társasági adóalany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról haladéktalanul új nyilatkozatot tesz.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában a csoporttagok egyedi adóalapjaik megállapítása során úgy járnak el, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. Az egyedileg megállapított adóalap meghatározása során a csoporttagok között a 7. § (1) bekezdés w) és x) pontja, valamint a (18a)-(18d) bekezdése nem alkalmazható, továbbá a csoporttagok közötti ügyletek esetén a 7. § (1) bekezdés s) és t) pontja alkalmazásakor a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.”

19. § (1) A Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

[a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)]

„3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő ny) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„ny) legfeljebb az adóévet megelőző adóévben (adóévekben) a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján alkalmazott adóalap-növelő tételnek az adóévet megelőzően e rendelkezés szerint az adózó vagy jogelődje, valamint az átruházó társaság által figyelembe nem vett része, azzal, hogy az e rendelkezés szerint csökkentésként figyelembe vett összeg nem haladhatja meg az adóévi kamatlevonási kapacitás összegét,”

(3) A Tao törvény 7. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke]

„a) a részesedés bekerülési értéke - de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése vagy - azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni - átalakulás, egyesülés, szétválás miatt szűnt meg, illetve csökkent,”

20. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„f) az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott (felosztott) osztalékkal csökkentett része olyan mértékben, amilyen mértékben az az adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, feltéve, hogy az így kapott összeg pozitív,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„j) a - pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, az alternatív befektetésialap-kezelő, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés vállalkozás alapkezelő társasága, a biztosító és a viszontbiztosító kivételével - nettó finanszírozási költségnek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény 30 százaléka és 939 810 000 forint közül a nagyobb összeget meghaladó része, azzal, hogy a meghaladó részt csökkenti - legfeljebb annak összegéig - a megelőző adóévben (adóévekben) keletkezett kamatlevonási kapacitásnak az a része, amely az adózónál vagy jogelődjénél, valamint az átruházó társaságnál e rendelkezés vagy a 7. § (1) bekezdés ny) pontja alapján még nem került felhasználásra,”

(3) A Tao. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport tagja

a) az (1) bekezdés j) pontját nem köteles alkalmazni, ha igazolni tudja, hogy saját tőkéje adóévi átlagos állományának a teljes eszközállománya adóévi átlagos állományához viszonyított aránya egyenlő a vállalatcsoportra számított, ennek megfelelő aránnyal vagy magasabb annál, vagy

b) az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásakor a nettó finanszírozási költségeket azon összegben érvényesítheti a társasági adóalapjában, amely egyenlő a csoportszinten vett harmadik felekkel szembeni nettó finanszírozási költségek összegének és a csoport kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés előtti eredményének a hányadosa valamint az adózó kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés előtti eredménye szorzatával.”

(4) A Tao. törvény 8. §-a a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazása során az arány megállapításakor az eszközök és kötelezettségek értékét az összevont (konszolidált) éves beszámoló meghatározásakor alkalmazott számviteli módszertannak megfelelően kell meghatározni. Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában az adózó adóévi átlagos saját tőkéjének az adóévi átlagos teljes eszközállományához viszonyított aránya akkor is egyenlőnek tekintendő a vállalatcsoport üzleti évi átlagos saját tőkéjének az üzleti évi átlagos teljes eszközállományához viszonyított arányával, ha annál legfeljebb két százalékponttal alacsonyabb. Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló az adózó társasági adóbevallásának benyújtására előírt határidőben még nem áll rendelkezésre, akkor az adózó az arányszám meghatározásához felhasználhatja az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodónak a felhasználandó adatokat tartalmazó nyilatkozatát, amelyet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését követően e beszámolóval igazol.

(5b) Az adóéve napjainak többségében adózási szempontból különálló adózónak minősülő adózó az (5) bekezdés alkalmazásában összevont (konszolidált) éves beszámolóként az általa alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő beszámolóját veszi figyelembe.

(5c) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód a 7. § (1) bekezdés ny) pontját és az (1) bekezdés j) pontját úgy alkalmazza, hogy a jogelődnél figyelembe vett (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt és a jogelődnél a korábbi adóévekben keletkezett, de még fel nem használt kamatlevonási kapacitást a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított összegében veszi figyelembe. Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság a 7. § (1) bekezdés ny) pontját és az (1) bekezdés j) pontját úgy alkalmazza, hogy az átruházó társaságnál figyelembe vett (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt és az átruházó társaságnál a korábbi adóévekben keletkezett, de még fel nem használt kamatlevonási kapacitást az önálló szervezeti egységnek betudható összegben veszi figyelembe. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál figyelembe vehető összeget csökkenti.

(5d) A kamatlevonási kapacitásokat a keletkezésük sorrendjének megfelelően, legkésőbb a keletkezésük adóévét követő ötödik adóévben lehet felhasználni.

(5e) A csoportos társasági adóalany tagjai az (1) bekezdés j) pontját az egyedi adóalap megállapítása során úgy alkalmazzák, hogy a 939 810 000 forintnak a csoporttagnál felmerülő nettó finanszírozási költségnek a csoportos társasági adóalanynál felmerülő összes nettó finanszírozási költséghez viszonyított arányában számított részét veszik figyelembe.”

(5) A Tao. törvény 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adóalap-növelő tételt az adózó a 18. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a szokásos piaci ár elve alapján köteles meghatározni.”

21. § (1) A Tao. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben - a (2)-(9a) és a (15)-(18) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).”

(2) A Tao. törvény 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tételt, illetve a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt alkalmazó adózó a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalapnak a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százalékáig számolhatja el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.”

(3) A Tao. törvény 17. §-a a következő (15)-(18) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csoportos társasági adóalany adóévi elhatárolt vesztesége egyenlő az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével, feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek.

(16) Az (1), (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége a csoportos társasági adóalany adóalapjának megállapításakor számolható el annak csökkentéseként, de legfeljebb olyan mértékig, hogy a csoportos társasági adóalany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát. A csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége - a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban - a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társasági adóalany adóalapjának csökkentéseként.

(17) A csoportos társasági adóalany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

(18) Ha a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnt meg, a csoportos társasági adóalany tagjává válást megelőzően keletkezett elhatárolt veszteségét - az (1)-(14) bekezdés szerinti feltételek figyelembevételével - használhatja fel.”

22. § A Tao. törvény 18. §-a a következő (10)-(10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A csoportos társasági adóalany tagjai az (1) és (2), (4)-(7), valamint a (9) bekezdésben foglaltakat csak olyan egymás közötti jogügyletükre alkalmazzák, amelynél

a) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredménye csökkentéseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként,

b) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredménye növeléseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként

elszámolt összeg még nem ellentételezte.

(10a) A csoportos társasági adóalany tagjai az (5) és (10) bekezdés szerinti kötelezettségüket a csoportképviselő útján teljesítik.

(10b) Ha az adózó csoportos adóalanyban fennálló tagsága nem adókötelezettsége megszűnése miatt szűnt meg, az adózó és a csoportos társasági adóalany többi tagja az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét első alkalommal a csoporttagság megszűnését követő első adóbevallása (a többi tag esetében ideértve a csoportos társasági adóalany adóbevallását) benyújtásáig teljesíti minden olyan jogügyletre, amely tekintetében a tagság fennállása alatt a (10) bekezdés alapján mentesült e kötelezettség alól, de amely az (1), (3), valamint a (6) és (7) bekezdés szerint ezt követően befolyásolja adóalapját.”

23. § A Tao. törvény 18/C. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(15) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (5) és (5a) bekezdés szerinti saját tőkéje adóévi napi átlagos állományát a számvitelről szóló törvény 114/B. §-a megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(16) A 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti növelő tételt figyelembe vevő adózó a 8. § (1) bekezdés j) pontját az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értékeként elszámolt kamatnak a 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti összeg levonása után fennmaradó részére alkalmazza.”

24. § A Tao. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A társasági adó mértéke 9 százalék. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata.”

25. § A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a (2) bekezdés szerinti, részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében megfizeti.”

26. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:

(a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet - ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is - részére)

„bg) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;”

(2) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés c) pontja a következő cf) alponttal egészül ki:

(a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére)

„cf) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikkével összhangban sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásként nyújtható;”

(3) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés d) pontja a következő dg) alponttal egészül ki:

(a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány részére)

„dg) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;”

(4) A Tao. törvény 22/C. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,)

„f) sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 százalékát, de legfeljebb a 30/I. § (3) bekezdés szerinti esetekben sportcélú ingatlanonként és a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti támogatási időszakonként a 300 millió forintot.”

(5) A Tao. törvény 22/C. § (4a)-(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4a) A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet, valamint az olyan támogatásra jogosult szervezet támogatása esetén, amely vonatkozásában a 30/I. § alkalmazandó, a (4) bekezdés c)-f) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében az (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, az (1) bekezdés b) pont bd) és bf)-bg) alpontjában, az (1) bekezdés c) pont cb), cd), ce) és cf) alpontjában, valamint az (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontjában meghatározott jogcímekre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos sportszervezet vagy a 30/I. § szerinti szervezet részére azonos elszámolható költségekkel kapcsolatban megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni.

(4b) Az (1) bekezdés c) pont cb), cd), ce) és cf) alpontja és az olyan támogatásra jogosult szervezet támogatása esetén, amely vonatkozásában a 30/I. § alkalmazandó, az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, az (1) bekezdés b) pont bd) és bf)-bg) alpontja, az (1) bekezdés c) pont cb), cd), ce) és cf) alpontja, az (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontja szerinti támogatás, valamint más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatás együttes összege azonos elszámolható költségek tekintetében jelenértéken nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott mértékeket.”

(6) A Tao. törvény 22/C. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha)

„k) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeihez nyújtott támogatást saját tulajdonában vagy saját használatában lévő sportcélú ingatlan üzemeltetésére használja fel, és vállalja, hogy a látvány-csapatsport támogatás mellett erre a célra központi költségvetési támogatást nem vesz igénybe.”

27. § A Tao. törvény 23. §-a a következő (8)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A csoportos társasági adóalany - a (9)-(14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül.

(9) Azt az adókedvezményt, amelyre a csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha a csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére továbbra is jogosult marad.

(10) A csoportos társasági adóalany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.

(11) A csoportos társasági adóalany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportos társasági adóalany időszaka alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.

(12) A (2) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adóból érvényesíti a 22/B. § alapján a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 százalékáig.

(13) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett számított adóból érvényesíti a 22/E. § alapján az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, a (12) bekezdés szerint megállapított összeg 70 százalékáig.

(14) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) és (13) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett egyedi számított adók összegéből - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthet minden más, a (12)-(13) bekezdésben nem említett adókedvezményt.”

28. § A Tao. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A csoportos társasági adóalany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között a 6. § (1)-(2a), (5)-(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportképviselő a csoportos társasági adóalany társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag az adózott eredménye terhére adófizetési kötelezettségként elszámolja.”

29. § A Tao. törvény 24/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:

a) a filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;

b) a látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása.”

30. § A Tao. törvény 24/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A csoportképviselő a csoportos társasági adóalanyt a felajánlás adóévére megillető jóváírást a felajánlás adóévének fizetendő adója 24. § (3) bekezdése szerinti arányában osztja fel. Az adózó a jóváírásból rájutó részt adózás előtti eredménye javára számolja el.”

31. § A Tao. törvény 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társasági adóalany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnése napját, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnése napját követő 30 napon belül a csoportos társasági adóalany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni.”

32. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik az növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó

a) adókötelezettsége megszűnésének napján, ha adókötelezettsége a jogutódlás melletti megszűnésétől eltérő ok miatt szűnik meg;

b) csoportos társasági adóalanyban fennálló tagsága keletkezésének napján.”

(2) A Tao. törvény 26/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó:

a) a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezáruló adóévében és a végelszámolás időszaka alatt;

b) a csoportos társasági adóalanyban fennálló tagsága első adóévét megelőző adóévben és a csoportos adóalany időszaka alatt;

c) utolsó adóévében, ha adókötelezettsége a jogutódlás melletti megszűnésétől eltérő ok miatt szűnik meg.”

33. § A Tao. törvény 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)-(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadók. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában feltünteti.”

34. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (66)-(72) bekezdéssel egészül ki:

„(66) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4a) és (4b) bekezdését első alkalommal a 2018-2019-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

(67) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az előadó-művészeti szervezeteknek a 22. § szerint a 2018. adóév terhére, 2018. december 31-ig nyújtott támogatásra e törvénynek a támogatás tényleges teljesítésekor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(68) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek részére történő, jóváírással járó adófelajánlás megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az előadó-művészeti szervezetek részére a 24/A. § szerint a 2018. adóévi adókötelezettség terhére, 2018. december 31-ig megtett felajánlásra a törvénynek a rendelkező nyilatkozat adóhatósági benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(69) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és a részükre történő, jóváírással járó adófelajánlás megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az adózó a 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatásra és kiegészítő támogatásra vonatkozó támogatási, szponzori szerződést 2018. december 31-ét követően nem köthet. Az említett összefüggésben 2019. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések alapján a 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatást, kiegészítő támogatást legkésőbb 2018. december 31-én lehet ténylegesen teljesíteni.

(70) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 4. § 47c. pontját és a 30/I. § (1) bekezdését a 2017-2018-as támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programokkal, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmekkel összefüggésben is alkalmazni kell.

(71) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 22/C. § (5) bekezdés b) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek elbírálásakor is alkalmazni kell.

(72) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (11) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása és a folyamatban lévő tárgyi eszköz beruházások, felújítások megvalósítása során is alkalmazni kell.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (73)-(75) bekezdéssel egészül ki:

„(73) A 2016. június 17-e előtt megkötött, finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések esetében az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 8. § (1) bekezdés j) pontját első alkalommal e finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. A 2016. június 17-e előtt megkötött, finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését megelőzően az érintett szerződésekre a 8. § (1) bekezdés j) pontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezését kell alkalmazni azzal, hogy az adózó választhatja a 8. § (1) bekezdés j) pontja az adott adóévben hatályos rendelkezésének az alkalmazását.

(74) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés ny) pontja a 8. § (1) bekezdés j) pontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezésével összefüggésben nem alkalmazható.

(75) Az adózó a 2019-ben kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségét a 4. § 11. pontja, valamint 8. § (1) bekezdés f) pontja és (9) bekezdése 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (76) bekezdéssel egészül ki:

„(76) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 4. § 47-47b. pontját, 22/C. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontját, c) pont cf) alpontját, d) pont dg) alpontját, (4) bekezdését, (5) bekezdését és 30/I. § (3) bekezdését első alkalommal a 2019-2020-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.”

35. § A Tao. törvény 30. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a filmalkotás és a látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeget rendeletben állapítsa meg.”

36. § (1) A Tao. törvény 30/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bd) alpontja és d) pont dc) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége kivételével - hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, vagy a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházás, felújítás tekintetében nem teljesülnek a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény, vagy a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei, az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Bizottság SA.31722 (2011/N), SA.46615 (2016/N) és SA.48265 számú határozata hatálya alá tartozik.”

(2) A Tao. törvény 30/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 22/C. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja alkalmazásában minden esetben, a 22/C. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja, és d) pont dg) alpontja alkalmazásában, amennyiben

a) a támogatással érintett sportcélú ingatlan tekintetében nem teljesülnek a korlátozott gazdasági célú létesítmény feltételei, vagy

b) a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei,

az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikkével összhangban sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásként nyújtható.”

37. § (1) A Tao. törvény 31. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról és a Tanács 2017/952 EU irányelve (2017. május 29.) az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról,”

(2) A Tao. törvény 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 4. akciópontja kapcsán publikált jelentés figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.”

38. § A Tao. törvény

1. 4. § 5. pontjában az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;” szövegrész helyébe az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;” szöveg,

2. 4. § 5a. pontjában az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő;” szövegrész helyébe az „a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;” szöveg,

3. 9. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, 12. § (2) bekezdés a) pontjában valamint a 13/A. § (1) bekezdésében az „n), o)” szövegrész helyébe az „n), ny), o)” szöveg,

4. 9. § (3) bekezdés a) pontjában, 12. § (3) bekezdés a) pontjában és 15. § (3) bekezdésében a „8. § (5)” szövegrész helyébe a „8. § (5)-(5e)” szöveg,

5. 10. § (3) bekezdésében a „8. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (5)-(5e) bekezdése és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja” szöveg,

6. 15. § (2) bekezdésében az „n), p)” szövegrész helyébe az „n), ny), p)” szöveg,

7. 22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában az „az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5. szakaszával” szövegrész helyébe az „a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikkével” szöveg,

8. 22/C. § (5) bekezdés b) pontjában az „állami támogatással” szövegrész helyébe az „állami támogatással, látvány-csapatsport támogatással” szöveg,

9. 22/C. § (11) bekezdésében a „nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vett tárgyi eszköz - ide nem értve a 22/C. § (6a) bekezdés szerinti esetet - a jogszabály szerinti kötelező fenntartási időszak vége, vagy a könyv szerinti érték leírása közül a később bekövetkező időpontig” szöveg,

10. 24/A. § (4) bekezdésében és (13) bekezdés a) pontjában a „(16)-(18)” szövegrész helyébe a „(16)-(17)” szöveg

11. 24/A. § (19), (20) és (22) bekezdésében a „(3) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontjában” szöveg,

12. 24/A. § (25) bekezdésében a „(3) bekezdés c) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg,

13. 24/A. § (28) bekezdésében a „30. § (10)-(11) bekezdései” szövegrész helyébe a „30. § (10) bekezdése” szöveg

lép.

39. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 4. § 37. és 39. pontja;

2. 7. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja;

3. 17. § (14) bekezdése;

4. 22. § (4), (4a) és (5) bekezdése, valamint (8) bekezdés b) pontja;

5. 24/A. § (18) bekezdése;

6. 29/A. § (27) bekezdése;

7. 29/A. § (36) bekezdése;

8. 29/T. §-a;

9. 30. § (11) bekezdése;

10. 30/C. §-a.

(2) Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 21. §-át követő alcímében az „és az előadó-művészeti szervezetek”,

2. 24/A. § (22) bekezdésében az „a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak,”

szövegrész.

3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

40. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó mértéke)

„a) hitelintézetnél az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,2 százalék;”

41. § Hatályát veszi a Különadó törvény 13. §-a.

4. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

42. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó és a Tao. tv. 22/E. §-a szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményét érvényesíteni jogosult adózó a számított adót - legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye érvényesítésére nyitva álló időszakban - csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye társasági adóban még nem érvényesített részével. E bekezdés alkalmazásában a csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyiság időszaka alatt szerzett, a fejlesztési adókedvezményhez, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményéhez tartozó jogosultsági összeget az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe. E bekezdés alkalmazásában a csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalany által érvényesített fejlesztési adókedvezményt, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményét az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe.”

(2) A Távhő törvény 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott, a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül. A (2) bekezdésben meghatározott, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményéhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-12. és 38. cikke hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak minősül.”

43. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó első alkalommal a 2018-ban kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során jogosult alkalmazni.”

5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

44. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kisvállalati adóval összefüggésben az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján adóelőny nem érvényesíthető.”

45. § (1) A Katv. 2. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerinti társaság, azzal, hogy a feltételezett magyarországi adókötelezettség számításánál a kisvállalati adó szabályait kell alkalmazni;”

(2) A Katv. 2. § 8. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:)

„i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;”

46. § A Katv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét - kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót - a 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdés szerinti változás bejelentés, a 8. § (11) bekezdés szerinti bejelentés és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.”

47. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„k) ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;

l) ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal.”

(2) A Katv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.”

48. § A Katv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.”

49. § A Katv. 28. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A társasági adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet a Tao. tv. alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.”

50. § A Katv. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:

„21/A. Jogharmonizációs rendelkezések

29/A. § (1) Ez a törvény a kisvállalati adóval összefüggésben a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/49/EK irányelve (2003. június 3.) a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről;

b) a Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;

c) a Tanács 2011/96/EU irányelve (2011. november 30.) a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;

d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról.

(2) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 4. akciópontja kapcsán publikált jelentés figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.”

51. § A Katv. a következő 32/D. §-sal egészül ki:

„32/D. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 2. § 22. pontja a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.”

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

52. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) I. Fejezete a Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az utalványok átruházására vonatkozó szabályok

18/A. § (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák.

(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.

(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó - olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja - az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.

(4) Ellenérték fejében történő átruházás az is, ha az adóalany az egycélú utalványt más tulajdonába ingyenesen átruházza - ide nem értve az utalványt kibocsátó adóalany általi ingyenes átruházást -, feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

18/B. § (1) Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának. Többcélú utalvány beváltása esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a többcélú utalványt átruházó adóalany által nyújtott valamennyi azonosítható szolgáltatás, így különösen a forgalmazás, illetve vásárlásösztönzés, szolgáltatásnyújtásnak minősül.”

53. § Az Áfa tv. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § A 18/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az adó alapja az utalvány adó nélkül számított beszerzési ára.”

54. § Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi

a) üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást,

b) bérbevételét

terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”

55. § Az Áfa tv. a következő 125/A. §-sal egészül ki:

„125/A. § Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 124. § (4) bekezdés b) pontja helyett a 120. és 121. §-t alkalmazza.”

56. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

„c) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve a bontással történő megszüntetését is - irányul;”

57. § Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.”

58. § Az Áfa tv. 251/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési kérelem elfogadásáról vagy részleges elfogadásáról dönt és az (1) bekezdés szerint számított határidő rövidebb, mint az adó-visszatéríttetési kérelem beérkezésétől számított 6 hónap, abban az esetben az állami adóhatóság számára döntésre nyitva álló határidő - az (1) bekezdéstől eltérően - az adó-visszatéríttetési kérelem beérkezésétől számított 6 hónap.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül az állami adóhatóság döntésére nyitva álló határidő nem haladhatja meg

a) a 7 hónapot, ha az állami adóhatóság a 251/F. § (1) bekezdésében, illetve

b) a 8 hónapot, ha az állami adóhatóság a 251/F. § (2) bekezdésében

meghatározott jogával élt.”

59. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő go) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

„go) a Tanács (EU) irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról;”

60. § Az Áfa tv. a következő 324. §-sal egészül ki:

„324. § (1) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege

a) sem a 2018. naptári évben ténylegesen,

b) sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”

61. § Az Áfa tv. a következő 325. §-sal egészül ki:

„325. § E törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 124. § (4) bekezdés b) pontját arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik.”

62. § Az Áfa tv. a következő 326. §-sal egészül ki:

„326. § Ha az utazásszervező 2019. év vonatkozásában él e törvény 212/A. § (1) bekezdése szerinti választási jogával, köteles e törvény 206. § (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló pozíciószámot legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.”

63. § Az Áfa tv. a következő 327. §-sal egészül ki:

„327. § E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.”

64. § Az Áfa tv.

1. 166. § (1) bekezdésében a „vagy a 165/A. § szerint mentesül” helyébe a „szerint mentesül”;

2. 257/D. §-ban az „Adóig. vhr.” helyébe az „Art.”

szöveg lép.

65. § Hatályát veszti az Áfa tv.

1. 165/A. §-a;

2. 206. § (1) bekezdés c) és d) pontja;

3. 206. § (2) bekezdése;

4. XV. Fejezet „Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására” alcíme.

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

66. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélykérelemben megadott és az állami adó- és vámhatóság által elfogadott, de az engedély módosítását nem igénylő adat változását a 24. § (1) bekezdése szerint a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra kötelezett engedélyes ezen adatszolgáltatás keretében a változást követő munkanapig, egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.”

67. § A Jöt. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén a jövedéki termék kiszállítását követő 4 hónapig, az adóra vonatkozó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezése esetén a fizetési könnyítés határidejének leteltét követő 60 napig, az adófizetési kötelezettség keletkezésének más esetében az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak.”

68. § A Jöt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóraktári engedély felfüggesztését az adóraktár engedélyese is kérheti legfeljebb 1 évre. Ha az engedélyfelfüggesztés határidejének leteltéig az engedélyes nem kéri a felfüggesztés megszüntetését, a határidő leteltével az engedély hatályát veszti.”

69. § A Jöt. 24. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az adóraktárban felhasználói engedélyes tevékenységet is folytató engedélyes e tevékenységéről a 31. § (1) és (3) bekezdése szerinti nyilvántartást vezet és a 31. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít.”

70. § A Jöt. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha hivatalból indult jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság szakértői vélemény vagy vizsgálat alapján jogsértést állapít meg, az eljárás során felmerült szakértői és más vizsgálati díj a jogsértést megvalósító személyt terheli.”

71. § A Jöt. 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami adó- és vámhatóság által indított, folyamatban lévő ellenőrzés időtartama alatt az ellenőrzött személy nem kérhet kötelező érvényű KN-kód besorolást.”

72. § A Jöt. 91. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja az engedélyben vagy a hatósági nyilvántartásában szereplő olyan adatot, amelynek változásáról jogszabályi rendelkezésen alapuló adatszolgáltatásból az engedélyestől, illetve a nyilvántartásba vett személytől eltérő forrásból tudomást szerez, és a módosítást egyúttal közli az engedélyessel, illetve a nyilvántartásba vett személlyel.”

73. § (1) A Jöt. 102. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki és a § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Az Air. hirdetményi közlésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor adózó alatt a lefoglalt dolog átvételére jogosult személyt is érteni kell.

(4) Ha a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 3 munkanapon belül nem történt meg a kiadni rendelt dolog átvétele, a kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt dolog kiadásának napja közötti időtartamra eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott mértékű tárolási költséget az állami adó- és vámhatóság részére igazoltan megtérítsék.”

(2) A Jöt. 102. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy a hirdetményi közlést követően is ismeretlen, a (6) és (7) bekezdés szerint kell eljárni.”

74. § A Jöt. 103. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elkobzott dolgok közül

a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, a jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt csendes bort és a dohánygyártmányt meg kell semmisíteni vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés alkalmazható;

b) a zárjegyet, a hivatalos zárat és a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést meg kell semmisíteni vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés alkalmazható;

c) azt a terméket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, meg kell semmisíteni;

d) az a)-c) pontokba nem tartozó egyéb elkobzott dolog esetén az állami adó- és vámhatóság intézkedik annak az állam javára történő értékesítéséről vagy a (6) bekezdés szerinti átadásról, felhasználásról.”

75. § A Jöt.

1. 9. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a) pontja” szöveg,

2. 15. § (4) bekezdésében a „visszavonásáról és az engedély felfüggesztéséről” szövegrész helyébe a „visszavonása és az engedély felfüggesztése tárgyában” szöveg,

3. 21. § (10) bekezdésében az „a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személy legalább 40 százalék szavazati joggal rendelkező tagja (részvényese) volt” szövegrész helyébe a „vagy a benne a Ptk. szerinti meghatározó befolyással rendelkező személy a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személynél a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy legalább 40 százalék szavazati joggal rendelkezett” szöveg,

4. 84. § (2) bekezdés d) pontjában és 84. § (3) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a választásra jogosult” szöveg,

5. 99. § (1) bekezdésében az „eljárásokban” szövegrész helyébe az „ügyben” szöveg,

6. 102. § (2) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti,” szöveg,

7. 102. § (3) bekezdésében az „eljárás” szövegrész helyébe az „ügy” szöveg,

8. 102. § (5) bekezdésében az „A (4) bekezdéstől eltérően, ha” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg,

9. 102. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „lefoglalt dolog átvételére jogosult” szöveg,

10. 102. § (9) bekezdésében az „az ügyfelet terhelik” szövegrész helyébe a „törvény eltérő rendelkezése hiányában azt a személyt terhelik, akitől a dolgot lefoglalták” szöveg,

11. 102. § (11) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe a „birtokosának” szöveg,

12. 102. § (12) bekezdésében az „Az ügyfél vagy képviselője a nála” szövegrész helyébe az „Akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti vagy képviselője a tőle” szöveg,

13. 103. § (7) bekezdés b) pontjában a „c) pontja” szövegrész helyébe a „d) pontja” szöveg,

14. 113. § (5) bekezdésében a „7 forint” szövegrész helyébe a „3,5 Ft”, a „17 Ft” szövegrész helyébe a „13,5 Ft” szöveg,

15. 140. § (4) bekezdésében az „az adókülönbözetet és az adókülönbözettel azonos összegű” szövegrész helyébe az „a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összegével megegyező összegű adót és” szöveg,

16. 140. § (6) bekezdésében a „kötelezettségét” szövegrész helyébe a „kötelezettségét az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy szúrópróbaszerű elszámolást vagy” szöveg,

17. 140. § (7) bekezdésében a „pótlékszabályait” szövegrész helyébe a „pótlékszabályait - a nettó pótlékszámításra vonatkozó szabályok kivételével -” szöveg

lép.

76. § Hatályát veszti a Jöt.

1. 3. § (3) bekezdés 15. pontja,

2. 25. § (4) bekezdésében a „- a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel -” szövegrész,

3. 98. § (1) bekezdésében az „a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén” szövegrész,

4. 102. § (10) bekezdése,

5. 136. § (2) bekezdésében és 137. § (3) bekezdésében az „az ISZBIR-en keresztül” szövegrész.

III. FEJEZET

HELYI ADÓK, ILLETÉKEK

8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

77. § Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bekezdés i) pontja.

9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

78. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„23. az adó-, jövedéki- és járulékügyben, valamint a vámigazgatási ügyben kezdeményezett elsőfokú eljárás - ideértve a kizárólag ezen ügyek lefolytatása érdekében indított egyéb eljárásokat is -, kivéve az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;”

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 73. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„73. az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i 2016/1191/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többnyelvű formanyomtatvány kiállítása.”

79. § Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)

„a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást (ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is) megindító beadványt - cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - visszautasítja, vagy az eljárást a Pp. 259. §-ában foglalt okokból, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye, továbbá az ezen eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés és felülvizsgálat;”

80. § (1) Az Itv. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy - a technikai feltételek megléte esetén - az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni. Banki átutalással történő illetékfizetés esetén az átutalás közleményrovatában az ügyfél nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - amennyiben az ismert - az ügyszámot kell feltüntetni.”

(2) Az Itv. 73. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljárási illeték előzetes megfizetését az eljárás megindításakor a (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a feladóvevénynek a kérelemhez csatolásával, a (4a) bekezdés szerinti elektronikus eljárásban készpénz-átutalással történő illetékfizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró hatósággal.”

81. § Az Itv. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az eljárás az 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, a megfizetett illeték 80. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a joghatás fennmaradására előírt határidőn belül ismételten nem nyújtották be. E tényről a bíróság - annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül - értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki.”

82. § Az Itv. 103. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 33. § (2) bekezdés 73. pontja az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i 2016/1191/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.”

83. § Az Itv. 57. § (4) bekezdés b) pontjában a „lakóhelyén, tartózkodási helyén” szövegrész helyébe a „lakcímén, tényleges tartózkodási helyén” szöveg lép.

  Vissza az oldal tetejére