„(1a) A javadalmazási politikában meg kell határozni legalább a juttatás tárgyát képező pénzügyi eszközt (értékpapírt vagy értékpapírhoz kapcsolódó jogot), valamint azt a feltételt, amelynek teljesülése esetén e pénzügyi eszközöket az MRP szervezet a résztvevő javára pénzre válthatja, vagy a résztvevőnek átadhatja. A javadalmazási politika a juttatás tárgyaként többfajta pénzügyi eszközt is meghatározhat, valamint több feltételt is kitűzhet. Ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához, vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez kapcsolódó feltételt tűz ki, a feltétel teljesülését a jogi személy nyilvánosságra hozott számviteli beszámolójában foglalt adatokkal, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója által jogszabály rendelkezése alapján rendszeresen közzétett jelentésben szereplő adatokkal, független szervezet által nyilvánosságra hozott regionális vagy iparági mutatókkal vagy a jogi személy által kibocsátott, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacon forgalmazott értékpapír árfolyamával kell alátámasztani.
(1b) Az MRP megindításának napja amennyiben a javadalmazási politika az ellenjegyzéskor más, későbbi hatálybalépési dátumot nem határoz meg – az a nap, amelyen az alapjául szolgáló javadalmazási politikát közokiratba, vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták. Ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához, vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez kapcsolódó feltételt határoz meg, az MRP megindításának napjától a feltétel teljesülésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolója nyilvánosságra hozataláig legalább 24 hónapnak el kell telnie. Ha a javadalmazási politika részvény szabályozott piacra történő bevezetéséhez, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója által jogszabály rendelkezése alapján rendszeresen közzétett jelentésben szereplő adatokhoz, független szervezet által nyilvánosságra hozott regionális vagy iparági mutatókhoz vagy a jogi személy által kibocsátott, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacon forgalmazott értékpapír árfolyamához kapcsolódó feltételt határoz meg, a feltétel legkorábban az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltével teljesülhet.”
(3) Az MRP tv. 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MRP-ben csak olyan természetes személy vehet részt, akire az MRP alapjául szolgáló, minden érintett által azonos feltételekkel megismerhető javadalmazási politika hatálya kiterjed. A javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a hatálya alá tartozó természetes személyeknek csak egy része vehet részt az MRP-ben, valamint arról is, hogy a részvételre jogosult természetes személyek, vagy egy részük számára az MRP-ben való részvétel kötelező.”
(4) Az MRP tv. 24/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MRP szervezet megalakulásához az szükséges, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politikával összhangban álló alapszabályát az MRP-t megindító személy (a továbbiakban: az alapító) elfogadja. Ha az MRP-t nem az a jogi személy indítja meg, amely által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése az MRP keretében megtörténik, az MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról, hogy az értékpapír kibocsátóját kell alapítónak tekinteni. Az MRP szervezet alapjául szolgáló javadalmazási politika módosítására vagy hatályon kívül helyezésére az alapító önállóan jogosult.”
(5) Az MRP tv. 24/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az MRP szervezet alapjául szolgáló javadalmazási politika vagy valamely rendelkezése semmiségének megállapítása iránt az MRP szervezet megalakulásától kezdve az ügyész vagy a résztvevő az alapító ellen pert indíthat. A javadalmazási politika semmisségének megállapítása iránti pert az MRP szervezet ellen is meg kell indítani. A javadalmazási politika akkor semmis, ha az – különösen a juttatás tárgyát képező pénzügyi eszköz jellemzőit vagy a juttatás körülményeit figyelembe véve – alkalmatlan a résztvevők tulajdonosi érdekeltségének megteremtésére. A javadalmazási politika egyes rendelkezései semmisségét megállapító ítéletében a bíróság legfeljebb három hónapos határidőt tűz ki a semmisségi ok megszüntetésére, ha az a per befejezéséig nem történt meg.”
233. § Az MRP tv. 24/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tagi részesedés, az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, örökölhető. Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a résztvevő halála esetére írásban egy vagy több természetes személy kedvezményezettet jelöljön meg. Kedvezményezett megjelölése esetén a tagi részesedés nem képezi a hagyaték részét, hanem a résztvevő halálával a kedvezményezettre száll át. A résztvevő halála esetén az örökös, illetve a kedvezményezett a résztvevő helyébe lép. Természetes személy örökös, illetve kedvezményezett hiányában az elhunyt résztvevő tagi részesedése a résztvevő halálának napjával átszáll az alapítóra.”
234. § Az MRP tv. 24/D. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapító kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával szerezhet tagi részesedést az MRP szervezetben. A résztvevő csak akkor köteles pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására az MRP szervezet részére, ha abban más módon nem szerez tagi részesedést. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik a pénzbeli vagyoni hozzájárulásból az MRP szervezet alapítói vagyona javára szolgáltatott résszel. A különböző időpontokban szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulás révén az alapító és a résztvevő különböző (egymással össze nem vonható) tagi részesedéseket szerez, kivéve, ha az alapszabály arról rendelkezik, hogy már meglévő tagi részesedésének névértéke növekszik. Az MRP szervezet a kapott pénzbeli vagyoni hozzájárulást kizárólag az alapjául szolgáló javadalmazási politika végrehajtása érdekében használhatja fel. Ha az alapító által szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulással az alapító (és nem résztvevő) szerez tagi részesedést, a pénzbeli vagyoni hozzájárulás felhasználásával megszerzett pénzügyi eszközt az MRP szervezet legkorábban a megszerzését követő egy év elteltével válthatja pénzre, valamint e tagi részesedést legkorábban a kibocsátását követő egy év elteltével vonhatja be akkor is, ha az alapító a tagi részesedést időközben már résztvevőre ruházta át.
(2) Az alapító, a javadalmazási politika végrehajtása érdekében, tagi részesedését átruházhatja a résztvevőre. Ha az MRP szervezet az alapító tagi részesedésének alapjául szolgáló pénzbeli vagyoni hozzájárulást olyan pénzügyi eszköz megszerzésére használja fel, amely a javadalmazási politika alapján a résztvevőt illeti meg, az alapító a pénzügyi eszköz megszerzését követő ötödik naptári év végéig köteles tagi részesedését a résztvevőre átruházni; a tagi részesedés résztvevőre történő átruházásának elmaradása esetén az MRP szervezet az alapító tagi részesedését köteles a határidő lejártát követő három hónapon belül bevonni. Ha a résztvevő már rendelkezik olyan tagi részesedéssel, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszköz ugyanazokkal a feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményére tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) illeti meg, mint az alapítótól megszerzett tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz, akkor a résztvevő által az alapítótól megszerzett tagi részesedés névértéke a már meglévő tagi részesedésének névértékét növeli. Ha az alapító nem tagi részesedése egészét ruházza át a résztvevőre, akkor az átruházás érdekében, azt megelőzően az alapító tagi részesedését fel kell osztani; a felosztás révén kialakuló tagi részesedések együttes névértéke nem haladhatja meg a felosztott tagi részesedés névértékét. Az alapító tagi részesedésének felosztása az alapszabály módosítását nem igényli.”
235. § Az MRP tv. 24/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében az alapító által e feladattal megbízott ügyvédi iroda (a továbbiakban: meghatalmazott) jár el.”
236. § (1) Az MRP tv. 24/G. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az MRP szervezet az általa a javadalmazási politika végrehajtása érdekében megszerzett értékpapír és jog kizárólagos tulajdonosa, illetve jogosultja. Az MRP szervezet hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és váltót nem bocsáthat ki. Az MRP szervezet a kapott vagyoni hozzájárulást és annak hozamát kizárólag az alapszabályában meghatározott célra használhatja fel.
(4) Az MRP szervezet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó hitel- és kölcsönszerződést csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával köthet, a javadalmazási politika végrehajtása érdekében megszerzett pénzügyi eszközt és annak hozamát csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával adhatja biztosítékul vagy terhelheti meg.”
(2) Az MRP tv. 24/G. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az MRP szervezet legalább évente egyszer közbenső mérleget készít. A közbenső mérleg elfogadásáról a legfőbb szerv a fordulónapot követő 30 napon belül dönt.”
237. § (1) Az MRP tv. 24/H. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MRP szervezet a résztvevőre tekintettel a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközt, annak átruházása vagy érvényesítése révén, a javadalmazási politikában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, a belső szabályzatában meghatározott (legfeljebb két éves) határidőn belül – az e pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásának előkészítése érdekében – pénzre váltja át. Az MRP szervezet a pénzügyi eszközt legkorábban a megszerzését követő 12 hónap elteltével válthatja pénzre, vagy adhatja át a résztvevőnek. Ez a határidő kivételesen, kizárólag a résztvevőnek az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszonnyal összefüggő okból (így különösen a jogviszony évközi keletkezése esetén) lehet 12 hónapnál rövidebb, de a jogviszony megszűnése nem eredményezheti a határidő csökkenését. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek tekintetében a feltételek egyidejűleg következtek be azonos szabályok szerint (így különösen azonos ütemezésben) kell pénzre átváltani.
(2) A résztvevőnek az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményének és ezt meghaladó saját tőkéjének a bevonandó tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából eredő részre való igénye – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – azzal a nappal keletkezik, amelyen az összes érintett pénzügyi eszköz pénzre történő átváltása megtörtént. Ugyanezzel a nappal a kapcsolódó tagi részesedést az MRP szervezet (alapítói vagyonának egyidejű, a bevont tagi részesedés névértékének megfelelő összegű csökkentésével) bevonja. A résztvevő tagi részesedését csak kivételesen, a résztvevőnek az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszonnyal összefüggő okból (így különösen a jogviszony évközi keletkezése esetén) lehet a tagi részesedés megszerzését követő 12 hónapon belül bevonni; a jogviszony megszűnése nem eredményezheti a határidő csökkenését.”
238. § (1) Az MRP tv. 24/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MRP szervezet megszűnésére a jogi személy megszűnésének általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika megszűnése esetén a legfőbb szerv köteles a kapcsolódó MRP szervezet jogutód nélküli megszüntetését elhatározni. A bíróság az MRP szervezet alapjául szolgáló javadalmazási politika semmisségét megállapító ítéletében elrendeli az MRP szervezet jogutód nélküli megszüntetését.”
(2) Az MRP tv. 24/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az MRP szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt a civil szervezetek csődeljárására, illetve felszámolási eljárására irányadó különös törvényi szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) Az MRP tv. 24/K. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, a megszűnés napjával, az alapítóra száll át minden olyan pénzügyi eszköz, amelynek pénzre történő átváltására meghatározott feltételek még nem következtek be.
(4) Ha az alapítóra átszálló pénzügyi eszközt nem az alapító juttatta nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az MRP szervezetnek, vagy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a pénzügyi eszköz vagy az ahhoz kapcsolódó tagi részesedés ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, a jogosult (így különösen a pénzügyi eszköz juttatója, illetve az ellenértéket egészben vagy részben már kifizető résztvevő) igényét a végelszámolás befejezését megelőzően kell teljesíteni.”
239. § Az MRP tv. 24/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység megszüntetésére az MRP szervezet megszüntetésére irányadó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a megszűnő szervezeti egység jogutódja az az MRP szervezet, amelynek alapszabálya jogi személlyé nyilvánította, a szervezeti egység a megszűnése napjára, mint mérlegfordulónapra részletes leltárral alátámasztott beszámolót kell készíteni, amelyet a jogutód legfőbb szerve a mérlegfordulónapot követő 90 napon belül fogad el. A szervezeti egység eszközeinek és a forrásainak a jogutódlás keretében az MRP szervezetre történő átszállását az MRP szervezet a szervezeti egység utolsó beszámolóját alátámasztó részletes leltárnak megfelelően rögzíti számviteli nyilvántartásaiban.”
240. § Az MRP tv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezete alapjául szolgáló javadalmazási politikája és alapszabálya, valamint e törvénynek az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított rendelkezései közötti összhangot a módosítás hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig kell megteremteni, ha az MRP megindítása a módosítás hatálybalépése előtt megtörtént. Ezt megelőzően a javadalmazási politika, vagy egyes rendelkezései semmisségét e törvénynek a módosítás hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell megítélni. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított rendelkezései közötti összhang megteremtésére vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó azon javadalmazási politikára vagy egyes rendelkezéseire, amely 2018. január 1-jén vagy azt megelőzően már hatályba lépett. E javadalmazási politikák, vagy azok egyes rendelkezéseinek semmisségét e törvénynek a módosítás hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.”
241. § (1) Az MRP tv.
a) 1. § (7) bekezdésében az „átruházása, illetve átengedése” szövegrész helyébe a „juttatása” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében az „a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása” szövegrész helyébe az „a munkavállalók tulajdonosi érdekeltségének megteremtése” szöveg,
c) 12. § felvezető rendelkezésében az „az ügyész és a résztvevő” szövegrész helyébe az „az ügyész vagy a résztvevő” szöveg,
d) 24/A. § (1) bekezdésében a „4. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „4. § (1) és (4) bekezdés” szöveg,
e) 24/B. § (5) bekezdésének a) pontjában a „meghatalmazottak számát” szövegrész helyébe a „meghatalmazott megnevezését és székhelyét” szöveg,
f) 24/B. § (9) bekezdésében a „csak úgy módosítható, hogy a módosítás” szövegrész helyébe a „csak úgy módosítható, vagy helyezhető hatályon kívül, hogy a módosítás, illetve a hatályon kívül helyezés” szöveg,
g) 24/C. § (3) bekezdésében a „rendelkezhet arról, hogy a tagi részesedés” szövegrész helyébe a „rendelkezhet arról, hogy a juttatás tárgyát képező pénzügyi eszköz vagy a tagi részesedés” szöveg,
h) 24/C. § (5) bekezdésében a „pénzügyi eszközöknek az MRP szervezet által történő megszerzése esetén” szövegrész helyébe a „pénzügyi eszközök alapján” szövegrész,
i) 24/G. § (5) bekezdésében a „megelőlegezheti a résztvevőket a javadalmazási keretében (így különösen tagi részesedésük vagy az annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz megszerzéséhez kapcsolódóan) terhelő ellenérték” szövegrész helyébe a „megelőlegezheti a résztvevőket tagi részesedésük vagy az annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz megszerzéséhez kapcsolódóan a javadalmazási politika alapján terhelő ellenérték” szöveg,
j) 24/G. § (6) bekezdésében a „javadalmazási politika keretében különböző (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök” szövegrész helyébe a „javadalmazási politika keretében különböző feltételekkel (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök” szöveg,
k) 24/H. § (5) bekezdésében a „tagi részesedés ellenértékéből, vagy a tagi részesedés vagy az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ellenértékéből” szövegrész helyébe a „tagi részesedés vagy az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ellenértékéből” szöveg
lép.
(2) Az MRP tv.
a) 24/B. § (1) bekezdésében a „törzsrészvény, vagy az ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapír” szövegrész helyébe a „törzsrészvény, vagy az ahhoz közelítő befektetői kockázatot megtestesítő, a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacon forgalmazott más értékpapír” szöveg,
b) 24/D. § (1) bekezdésében az „egy év elteltével” szövegrészek helyébe a „két év elteltével” szöveg
lép.
(3) Az MRP tv.
a) 24/D. § (1) bekezdésében a „két év elteltével” szövegrészek helyébe a „három év elteltével” szöveg,
b) 24/H. § (1) bekezdésében a „12 hónap elteltével” szövegrész helyébe a „24 hónap elteltével” szövegrész, a „12 hónapnál” szövegrész helyébe a „24 hónapnál” szöveg
lép.
(4) Az MRP tv. 24/D. § (1) bekezdésében a „három év elteltével” szövegrészek helyébe a „négy év elteltével” szöveg lép.
(5) Az MRP tv. 24/D. § (1) bekezdésében a „négy év elteltével” szövegrészek helyébe az „öt év elteltével” szöveg lép.
242. § Hatályát veszti az MRP tv.
a) 24/B. § (7) bekezdésében az „, a javadalmazási politikára irányadó jog rendelkezése alapján,” szövegrész,
b) 24/C. § (1) bekezdésének harmadik mondata,
c) 24/C. § (4) bekezdésének második mondata,
d) 24/C. § (6) bekezdésében az „azonos feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén)” szövegrész,
e) 24/G. § (1) bekezdésének második mondata,
f) 24/G. § (9) bekezdésében az „(értékpapírok, értékpapíron fennálló jogok)” szövegrész,
g) 24/L. § (3) bekezdésében a „, de az MRP szervezet csak beszámoló készítésére kötelezett” szövegrész.
243. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában
a) tájékoztatást ad a több év költségvetési kiadási előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,
b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal, mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,
c) ismerteti a középtávú költségvetési tervezés részeként a fő kormányzati politikák hosszú távú fenntarthatóságának felmérését, a közvetlen hosszú távú hatással rendelkező szakpolitikák bemutatásával, így különösen bemutatja az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását,
d) ismerteti a kormányzati szektor Gst. 1. § c) pontja szerinti egyenlegére és a Gst. 1. § e) pontja szerinti strukturális egyenlegre vonatkozó tervezett mértékeket és azok indokait,
e) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai folyamatokat és az azok hatásait figyelembevevő ötven évre szóló előrejelzését.”
244. § Az Áht. 69. alcíme a következő 106/F. §-sal egészül ki:
„106/F. § A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint az általuk alapított költségvetési szerv részére végzett könyvelési szolgáltatás ellátása keretében rendelkezésére bocsátott személyes vagy különleges adatot is tartalmazó dokumentumokba betekinthet, illetve azokat a feladata ellátásához szükséges mértékben, a könyvelés évének lezárását követő 8. év végéig kezelheti.”
245. § (1) Az Áht. 108. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje
a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy
b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem, vagy késedelmesen teljesíti, vagy
c) adatszolgáltatásából megállapításra kerül, hogy gazdálkodása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározottakat megsértette
a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.”
(2) Az Áht. 108. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e § szerinti határozatát 15 napon belül lehet megtámadni. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.”
246. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „célzott szolgáltatásra befizetett összeg” szövegrész a „célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg” szöveggel lép hatályba.
(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (9) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel” szövegrész helyett a „bevétel” szöveggel lép hatályba.
247. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 255. § (8) bekezdésében a „2. §–14. §” szövegrész helyébe a „2–8. §, 10–14. §” szöveg lép.
(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 255. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A 9. § 2020. január 1-jén lép hatályba.”
248. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény
a) 255. § (8) bekezdésében a „57. §,” szövegrész,
b) 255. § (10) bekezdése.
249. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény
a) 2. §-a,
b) 17. § 14. pontja,
c) 18. § 17. pontja,
d) 57. §-a,
e) 64. §-a.
250. § (1) A (2) bekezdés szerint kiállított igazolással rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy rendelkezzen a (2) bekezdés szerint kiállított igazolással, és hogy annak egy eredeti példányát bemutatja a kifizető részére.
(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott igazolást a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat alapján természetes személyt elbocsátó munkáltató – a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is feltüntetve – a jogviszony megszűnése napjáig állítja ki. Az igazolás annak a természetes személynek adható ki, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte.
(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabére – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után a szociális hozzájárulási adó tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összeggel.
(4) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér négyszerese, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a (3) bekezdés szerinti adókedvezményt érvényesíti.
(5) A (3)–(4) bekezdés szerinti kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg az (1) bekezdésben meghatározott személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak.
(6) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.
(7) A (2) bekezdés szerinti igazolást kiállító munkáltató az igazolásról a kiállítás hónapját követő 12. napig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
(8) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, a (2) bekezdés szerinti természetes személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a (3)–(4) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételének lehetőségéről.
(9) A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az (1) bekezdés szerinti természetes személy ismételten munkaviszonyt létesít. Ebben az esetben a munkáltató az (5) bekezdésben rögzített időtartamig érvényesítheti tovább a kedvezményt.
251. § (1) Ez a törvény – a (2)–(11) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 245. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
(3) A 169. § (1) bekezdése 2018. december 31-én lép hatályba.
(4) Az 1. §–7. §, a 9. §, a 13. §–15. §, a 16. § (1)–(2) és (5) bekezdése, a 17. §–25. §, a 26. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 27. §–33. §, a 34. § (2) és (3) bekezdése, a 36. § (2) bekezdése, a 37. §, a 38. § 1–6. és 10–13. pontja, a 39. §–42. §, a 44. §, a 47. §–48. §, az 50. §, az 52. §–55. §, az 57. §–59. §, a 61. §–63. §, a 64. § 1. pontja, a 65. § 1. pontja, a 66. §–74. §, a 75. § 1–6. és 8–17. pontja, a 76. §–77. §, a 85. §–90. §, a 107. §–114. §, a 116. §–135. §, a 137. §–168. §, a 169. § (2) bekezdése, a 170. §–224. §, a 230. §–240. §, a 241. § (1) bekezdése, a 242. §, a 244. §, a 252. § és az 1. melléklet 1., 3., 4. és 6–9. pontja, valamint a 2–5. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 75. § 7. pontja, a 115. § és a 136. § 2019. február 1-jén lép hatályba.
(6) A 78. § (2) bekezdése és a 82. § 2019. február 16-án lép hatályba.
(7) Az 1. melléklet 5. pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 8. §, a 65. § 2–4. pontja és a 241. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
(9) Az 56. § és a 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(10) A 241. § (4) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 241. § (5) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.
252. § (1) E törvény 59. §-a a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 75. § 14. pontja az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 142. §-a, 148. §-a, 154. §-a, 161. § 15. pontja a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A 18. alcím a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(5) A 19. alcím az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.5. a Magyar Corvin-lánc Testület és az Alkotmánybíróság által megítélt ösztöndíj, továbbá a Nobel-díjhoz, az Abel-díjhoz, a „The Brain Prize”-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom, továbbá a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlásnevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat);”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti)
„4.12.1. hallgató részére
a) a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban megvalósuló képzésben részt vevőt, ideértve a doktori képzésben részt vevőt megillető juttatásként kifizetett
– ösztöndíj,
– tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
– diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,”
b) a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
c) folyósított Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
d) a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj;”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpontja a következő 4.12.4. ponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti)
„4.12.4. doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege;”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.44. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.44. a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvényben meghatározott tudományos alkotói járadék.”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)
„c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
az az összeg, amelyet)
„d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíj pénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén,
fizet (juttat),
feltéve, hogy
1. nyugdíjszolgáltatás esetén a szolgáltatásra jogosult
1.1. tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy
1.2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett,
2. a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás nem célzott szolgáltatásként illeti meg a jogosultat;”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.10. az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély, ide nem értve a törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatást.”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)
„f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”
9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.28. a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,
b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj
az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;”
10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.43. alponttal egészül ki:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.43. a hallgatók, diákok, oktatók széles köre számára köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is – keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a tanulókon, hallgatókon, tanárokon, oktatókon kívül más személy is részt vehet.”
Az Art. 3. melléklet/I./Határidők/1.2.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.2.1. A munkáltató a levonást követő hó tizenkettedik napjától igényelheti vissza az adókülönbözetet, ha az elszámolásból adódóan az adott hónapban az adó-visszatérítési kötelezettség nagyobb, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összege.”
1. Az Aktv. 1. melléklet I/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„B. A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.”
2. Az Aktv. 1. melléklet V/D/2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”
3. Az Aktv. 1. melléklet V/D/2. pont c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e: felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:)
„cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.”
4. Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Tagállami vagy más állambeli személy: az a személy vagy Jogalany, aki vagy amely más tagállam vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Jogalanyt (például gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást), amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.”
5. Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/4. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(4. Résztvevő joghatóság: Magyarország vonatkozásában:)
„a) egy más tagállam;
b) más állam, vagy joghatósággal rendelkező terület,
ba) amellyel Magyarországnak olyan hatályos megállapodása van, amely alapján a joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott adatokat, és
bb) amely szerepel Magyarország által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;”
1. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 7b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7b. Bahama-szigetek”
2. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 7c. ponttal egészül ki:
„7c. Bahrein”
3. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 32a. ponttal egészül ki:
„32a. Hongkong”
4. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 41a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„41a. Katar”
5. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 41b. és 41c. ponttal egészül ki:
„41b. Kazahsztán
41c. Kína”
6. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 45b. ponttal egészül ki:
„45b. Libéria”
7. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 48a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„48a. Makaó”
8. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 48b. ponttal egészül ki:
„48b. Malajzia”
9. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 49–52. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„49. Man-sziget
50. Marshall-szigetek
51. Mauritius
52. Málta”
10. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 58c. ponttal egészül ki:
„58c. Panama”
11. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 72a. ponttal egészül ki:
„72a. Uruguay”
1. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 2a. ponttal egészül ki:
„2a. Belize”
2. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 8a. ponttal egészül ki:
„8a. Egyesült Arab Emírségek”
3. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 11b. ponttal egészül ki:
„11b. Hongkong”
4. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklet 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18a. Katar”
5. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 18b. és 18c. ponttal egészül ki:
„18b. Kazahsztán
18c. Kolumbia”
6. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 25a. ponttal egészül ki:
„25a. Monaco”
