Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.6.)

2018. évi XC. törvény

a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

2. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szintnek, szakképesítésnek, illetve szakképzettségnek a II. Fejezet, IV. Fejezet, valamint V. Fejezet szerinti elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik.”

3. § Az elismerési törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében segítségnyújtó központ működik, amelynek feladatai:)

b) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében, szükség szerint együttműködve a származási tagállam segítségnyújtó központjával, az eljáró hatóságokkal és a kormányablakkal,”

4. § Az elismerési törvény 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az eljáró hatóság az (5) és a (6) bekezdésben foglalt határidőt két héttel meghosszabbíthatja, azzal, hogy a meghosszabbítás okát meg kell indokolnia. A közegészséget vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének biztonságát érintő esetben az eljáró hatóság a határidőt további két héttel meghosszabbíthatja.”

5. § Az elismerési törvény 28. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:

„(27) A szakma gyakorlásától eltiltó döntésnek minősül a szakma gyakorlásától, foglalkoztatástól, tevékenységtől eltiltó és a szakma gyakorlását, foglalkoztatást, tevékenységet korlátozó döntés.”

6. § Az elismerési törvény 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra a kérelmezőkre, akik jogosultak szakmai képesítésüknek a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet szerinti elismerésére.”

7. § Az elismerési törvény 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki.

„(6) Az ebben a szakaszban szabályozott riasztás ellen a 11. § szerinti hatósághoz fellebbezés nyújtható be. A határozatot a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti tartalommal és a riasztásról szóló tájékoztatás megadásával megegyező időpontban írásban közli azzal a személlyel, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztették. A fellebbezés tényéről a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a fellebbezés kézhezvételét követő három napon belül tájékoztatást ad a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes hatóságának.

(7) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlást felfüggesztő döntés visszavonásának hatálybalépését vagy az ilyen döntés időbeli hatályának leteltét követő három napon belül az (1) bekezdés szerint nyújtott tájékoztatást visszavonja.”

8. § Az elismerési törvény X/B. Fejezete a következő 56. §-sal egészül ki:

56. § (1) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság az 55. § szerinti feladatai ellátása céljából a riasztási mechanizmusban érintett személy alábbi adatait kezeli:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) anyja születési családi és utónevét,

d) születési helyét és idejét,

e) a szakma gyakorlásától eltiltás, valamint a felfüggesztés tényét, megnevezését, leteltének várható napját,

f) a közokirat-hamisítással érintett okirat adatait, és

g) a döntést meghozó hatóság vagy bíróság adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság

a) a szakma gyakorlásától eltiltás, felfüggesztés leteltéig, de legfeljebb a riasztási mechanizmus szerinti bejelentésig,

b) a közokirat-hamisítás bejelentéséig

kezeli.

(3) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság jogosult az általa az (1) bekezdés szerint kezelt, a büntetőeljárásban kiszabott foglalkozástól eltiltás várható leteltének napjára vonatkozó adat ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adatigénylésre.”

9. § Az elismerési törvény 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha a bizonyítványa vagy oklevele elismerését felsőoktatási intézményben történő továbbtanulási céllal kérelmezi.”

10. § Az elismerési törvény 32. § (1) bekezdésében a „hatóság a kérelmező részére” szövegrész helyébe a „hatóság eseti alapon történő mérlegelés alapján a kérelmező részére” szöveg lép.

3. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

11. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 24. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)

f) 20/A. § (6) bekezdésében foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a kancellári pályázati eljárásban a bizottságban a felsőoktatási intézmény rektora részt vesz.”

12. § Az Nftv. 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. Ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázat kiírásától a megbízás pályázatban kiírt időtartama végéig betölti, akkor vezetői megbízása – a (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – további egy alkalommal meghosszabbítható.”

13. § Az Nftv. 40. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel)

d) feltétele lehet gyakorlati vizsga teljesítése.”

14. § Az Nftv. 41/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felvételi eljárásban méltányosságnak helye nincs.”

15. § Az Nftv. 41/H. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek.

(4) Az (1) bekezdés szerint indult perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.

(5) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

(6) A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.”

16. § Az Nftv. 44. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Azon munkáltatónál végzett szakmai gyakorlat esetén, amelynél a hallgató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, az (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződést nem szükséges megkötni.”

17. § Az Nftv. 48/A. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató – a 48/B. §-ban meghatározottakra figyelemmel – köteles:]

c) az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

d) visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét (e pont tekintetében a továbbiakban együtt: tartozás) a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.”

18. § Az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával vagy átvétellel valósul meg. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.”

19. § Az Nftv. 49. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdés rendelkezéseiből a doktori képzésben nem kell alkalmazni a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott doktori képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást.”

20. § Az Nftv. 52/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelő módon az oklevélmellékletre is alkalmazni kell.”

21. § Az Nftv. 59. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik a hallgatói jogviszony,)

d) azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte,”

22. § (1) Az Nftv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatási hivatal jár el)

a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,”

(kapcsolatos ügyekben.)

(2) Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az oktatási hivatal jár el)

j) a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének engedélyezésével és működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával”

(kapcsolatos ügyekben.)

23. § Az Nftv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmény rektora, továbbá a 64. § (7) bekezdése szerinti esetben a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.”

24. § Az Nftv. 76. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha az e §-ban meghatározott követelmények bizonyítása érdekében nemzetközi jogsegély igénybevétele szükséges, akkor az oktatási hivatal közvetlenül a származási állam oktatását irányító szervet keresi meg. Ha azonban olyan államról van szó, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek ismerte el, akkor az oktatási hivatal a nemzetközi jogsegélykérelmet közvetlenül a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.”

25. § (1) Az Nftv. 108. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. gyakorlati vizsga: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni fizikai, motorikus, művészeti készségekkel és tehetséggel, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelő tevékenység ellátására;”

(2) Az Nftv. 108. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége, ideértve az elektronikus úton történő kommunikációt is;”

26. § Az Nftv. 114/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A doktori képzésre évente felvehető magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszám 2000 fő.”

27. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/J. §-sal egészül ki:

„114/J. § (1) E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XC. törvény) módosított 48/B. § (8) bekezdését első alkalommal a 2020/2021. tanévben beiratkozással megvalósuló szakváltás esetén kell alkalmazni, ideértve azon (volt) hallgatókat is, akik a 2018. évi XC. törvény hatálybalépését megelőzően hallgatói jogviszonnyal rendelkeztek.

(2) E törvénynek – a 2018. évi XC.törvénnyel módosított – 48/A. § c) és d) pontja, 48/B. § (1) és (4) bekezdése, 48/N. §-a és 48/S. §-a szerinti rendelkezéseket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ideértve azon (volt) hallgatókat is, akiknek ezen időpontig a 48/A. § c) pontja alapján kötelezettség még nem került megállapításra. Azon (volt) hallgatók esetében, akik részére 2020. január 1-je előtt kötelezettség került megállapításra, a 2018. december 31-én hatályos szabályozás alkalmazandó.”

28. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/K. §-sal egészül ki:

„114/K. § E törvénynek – a 2018. évi XC. törvénnyel megállapított – 49. § (7a) bekezdését a folyamatban lévő doktori képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell.”

29. § (1) Az Nftv. 115. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:

„(24) E törvénynek – a 2018. évi XC. törvénnyel módosított – 37. § (6) bekezdésében foglaltakat a 2018. évi XC. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázatokra is alkalmazni kell.”

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) A Győri Hittudományi Főiskola 2019. február 1-jétől Brenner János Hittudományi Főiskola megnevezéssel működik.”

30. § Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

31. § Az Nftv.

1. 10. §-ában a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szerződésben vagy a Kormány megállapodásában”,

2. 13. § (2) bekezdésében a „tanári munkakörben foglalkoztatottak felett” szövegrész helyében a „tanári munkakörben, valamint a 37. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti magasabb vezető feladatellátását közvetlenül segítő szervezeti egységekben foglalkoztatottak felett”, az „Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási” szövegrész helyébe az „Ezen foglalkoztatottak, megbízási”,

3. 13/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „bekezdésében” szövegrész helyébe a „bekezdésében, valamint a 14. § (3) bekezdésében”,

4. 24. § (7) bekezdésében a „13. § (2) bekezdése és a 13/A. § (2) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe a „13. § (2) bekezdése, a 13/A. § (2) bekezdés e) pontja és a 14. § (3) bekezdése”,

5. 35. § (1) bekezdésében a „doktoranduszokat,” szövegrész helyébe a „doktoranduszokat, tudományos kutatókat,”,

6. 40. § (2) bekezdés a) pontjában a „teljesítése,” szövegrész helyébe a „teljesítése vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevél,”

7. 40. § (4) bekezdésében az „alapképzésben” szövegrész helyébe a „legalább alapképzésben”,

8. 41/A. § (3) bekezdésében a „lapon” szövegrész helyébe a „kérelemben”,

9. 41/B. §-ban az „Az elsőfokú döntés” szövegrész helyébe az „A döntés”,

10. 41/G. §-ban az „Az elsőfokú eljárásban” szövegrész helyébe az „Az eljárás során”,

11. 41/H. § (1) bekezdésében az „az elsőfokú döntés ellen” szövegrész helyébe az „a döntés ellen a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül”,

12. 44. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „hallgatót” szövegrész helyébe a „hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon”, az a) pontjában a „hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka” szövegrész helyébe az „a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka”,

13. 44. § (3a) bekezdésében a „szakmai gyakorlatra” szövegrész helyébe a „szakmai gyakorlatra – ide nem értve a duális képzést –”,

14. 46. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók” szövegrész helyébe az „A hallgatók”,

15. 47. § (1a) bekezdésében a „továbbá a Kormány” szövegrész helyébe a „szakmai tanárszakon, továbbá a Kormány”,

16. 47. § (3) bekezdésében az „Egy adott fokozat (oklevél)” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti képzésben az oklevél”,

17. 48/B. § (1) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyébe a „b) és c) pontjában”,

18. 48/B. § (4) bekezdésében a „48/A. § b) és d) pontjában” szövegrész helyébe a „48/A. §-ban”,

19. 68. § (4) bekezdésében a „(1)–(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(1)–(2) bekezdésében”,

20. 82. § (1) bekezdés a) pontjában az „oktatása,”szövegrész helyébe az „oktatása, ide nem értve azt, ha a tanterv idegen nyelven kötelezően teljesítendő tanulmányi követelményt tartalmaz,”

21. 85/E. § (3) bekezdésében a „bd) alpontjában” szövegrész helyébe a „bc) és bd) alpontjában”,

22. 108. § 4. pontjában az „illetve azokra” szövegrész helyébe az „illetve ha azt a felsőoktatási intézmény szabályzata lehetővé teszi, azokra”,

23. 114/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „119 000 Ft/év” szövegrész helyébe a „128 520 Ft/év”, e) pontjában a „60 000 Ft/év” szövegrész helyébe a „67 200 Ft/év”, f) pontjában a „11 900 Ft/év” szövegrész helyébe a „14 566 Ft/év”,

24. 114/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „128 520 Ft/év” szövegrész helyébe a „166 600 Ft/év”

szöveg lép.

32. § Hatályát veszti az Nftv.

a) 44. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés b) pontja,

b) 48/B. § (4) bekezdésében az „és a 48/A. § c) pontjában foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetők” szövegrész,

c) 48/K. §-ában a „, másodfokon az oktatásért felelős miniszter” szövegrész,

d) 48/N. § (3) bekezdése,

e) 48/S. §-ában a „c) és” szövegrész,

f) 52/A. § (1) bekezdésében az „és oklevélmellékletet” szövegrész,

g) 53. § (4) bekezdésében az „, a 45. § (2) bekezdésben szabályozott” szövegrész,

h) 57. § (6) bekezdésében az „a tényállás tisztázására,” szövegrész,

i) 59. § (1) bekezdés k) pontja és (2) bekezdése,

j) 68. § (3) bekezdése,

k) 79. § (2) bekezdése,

l) 114/A. § (1) bekezdésében a „, doktori képzésre” szövegrész,

m) 114/D. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „képzés során sikeres” szövegrész,

n) – az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított – 114/H. §-a,

o) 3. melléklet II/B. rész 1. pont f) alpontja.

4. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

33. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 297. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 55. §-a alapján a foglalkozástól eltiltásról más tagállam hatóságát tájékoztatni kell, és nincs olyan nyilvántartást vezető szerv, amelyet az (1) bekezdés alapján a büntetés-végrehajtási bíró felhívott, a tájékoztatási kötelezettséget a büntetés-végrehajtási bíró felhívása alapján a jogszabályban erre kijelölt szerv teljesíti.”

5. Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. december 18-án lép hatályba.

(2) A 2–10. §, a 17. §, a 18. §, a 22–24. §, a 27. §, a 31. § 17. és 18. pontja, a 32. § b)–e) pontja és a 33. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 31. § 15., 22. és 23. pontja, a 32. § g) pontja és a 2. melléklet 2019. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 26. § és a 32. § l) pontja 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 31. § 24. pontja 2020. február 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2018. évi XC. törvényhez

A Kjt. 2. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 56–58. sorral egészül ki:

[A B C
1. Munkakör Fizetési fokozat Arányszám (%)]
56. Szakmódszertant oktató tanár 3. 47
57. Szakmódszertant oktató tanár 2. 42
58. Szakmódszertant oktató tanár 1. 37

2. melléklet a 2018. évi XC. törvényhez

1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

A B C
1. I. EGYETEMEK
2. I/A. Állami egyetemek
3. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
4. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
6. Debreceni Egyetem, Debrecen
7. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
8. Kaposvári Egyetem, Kaposvár
9. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
10. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
11. Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest
12. Miskolci Egyetem, Miskolc
13. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
15. Óbudai Egyetem, Budapest
16. Pannon Egyetem, Veszprém
17. Pécsi Tudományegyetem, Pécs
18. Semmelweis Egyetem, Budapest
19. Soproni Egyetem, Sopron
20. Szegedi Tudományegyetem, Szeged
21. Szent István Egyetem, Gödöllő
22. Széchenyi István Egyetem, Győr
23. Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
24. Testnevelési Egyetem, Budapest
25. I/B. Nem állami egyetemek
26. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
27. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
28. Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
29. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
30. Közép-európai Egyetem, Budapest
31. Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest
32. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
33. II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI
34. II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei
35. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
36. Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
37. Eszterházy Károly Egyetem, Eger
38. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
39. Neumann János Egyetem, Kecskemét
40. II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei
41. Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
42. Edutus Egyetem, Tatabánya
43. Kodolányi János Egyetem, Orosháza
44. Milton Friedman Egyetem, Budapest
45. III. FŐISKOLÁK
46. III/A. Állami főiskolák
47. Eötvös József Főiskola, Baja
48. III/B. Nem állami főiskolák
49. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
50. Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
51. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
52. Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
53. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
54. Brenner János Hittudományi Főiskola, Győr
55. Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
56. Egri Hittudományi Főiskola, Eger
57. Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
58. Gábor Dénes Főiskola, Budapest
59. Gál Ferenc Főiskola, Szeged
60. Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
61. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
62. Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
63. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
64. Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
65. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
66. Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
67. Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
68. Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
69. Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
70. Szent Pál Akadémia, Budapest
71. Tomori Pál Főiskola, Budapest
72. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
73. Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
74. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest