Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.15.)

2018. évi XCIX. törvény

az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 5. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha]

a) a kérelmezőnek

aa) koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, bírság, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy”

2. § A Bt. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha)

a) a bányászati jog átadójának vagy átvevőjének

aa) bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, bírság, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy”

3. § A Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:)

i) a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében, továbbá a termálvízzel kitermelt kísérőgázból kinyert szénhidrogén hasznosítása esetében 2%-a.”

4. § A Bt. 20. § (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell bányajáradékot fizetni)

f) a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának), továbbá a kísérőgázból kinyert szénhidrogénnek az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után.”

5. § A Bt. 25. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az adat keletkezésének idejétől függetlenül közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a) az elvégzett kutatások, illetve földtani kutatások helyére és idejére,

b) a kutatási, illetve földtani kutatási adatok birtokosára,

c) a bányatelket megállapító vagy módosító határozatban szereplő vagy ahhoz csatolt, az ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére,

d) az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a tárgyév végén a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére, a kinyert geotermikus energia mennyiségére,

e) a kitermelés, kinyerés helyére, és

f) a bevallott bányajáradék összegére

vonatkozó információ.”

6. § A Bt. 26/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és erről az érintetteket értesíti. A véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.”

7. § A Bt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, a településrendezési eszközökben foglaltaknak való megfelelést, továbbá a tájrendezés teljesítését.”

8. § A Bt. 38/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (5d) és (5f) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet az (5d) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.”

9. § A Bt. 43. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek vagy kutatási terület jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz forgalmazást végző, valamint a bányászati hulladék kezelője, a szén-dioxid-tárolóhely üzemeltetője és a szén-dioxid-szállítóhálózat üzemeltetője felügyeleti díjat köteles fizetni.”

10. § A Bt. 43. § (9a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke)

a) a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a,”

11. § A Bt. 43/C. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bírság, bányajáradék és a jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték esetében a bányafelügyelet kérelemre részletekben történő teljesítést vagy halasztott fizetést is engedélyezhet.

(7) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(8) Késedelmes fizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(9) A teljesítés halasztását vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, vagy elutasítását elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”

12. § A Bt. 49. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. Ásványi nyersanyag: olyan ásványi anyag, amely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható; nem minősül ásványi nyersanyagnak

a) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó talaj talajvédelmi szempontból mentendő humuszos rétege, és

b) halmazállapotától függetlenül a víz.”

13. § A Bt. 50/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

a) a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítés és gyakorlat, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályok,”

(rendeletben történő megállapítására.)

14. § A Bt.

a) 22/A. § (13) bekezdésében a „15 000 km2” szövegrész helyébe a „20 000 km2” szöveg,

b) 38. § (6a) bekezdésében a „kisajátítási eljárás” szövegrész helyébe a „kisajátításról szóló törvény eljárási” szöveg,

c) 49. § 36. pontjában a „gyorsforgalmi utak földművei” szövegrész helyébe a „gyorsforgalmi utak és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek földművei” szöveg,

d) 51. § b) pontjában a „2003. június 26-i 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK” szövegrész helyébe a „2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a Bt.

a) 22/A. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében az „és (6)” szövegrész,

b) 26/A. § (8) bekezdésében az „a 26/B. § (5) bekezdése szerint” szövegrész,

c) 38/A. § (5e) bekezdése,

d) 38/A. § (7)-(9) bekezdése,

e) 43/B. § (4) bekezdése,

f) 43/B. § (11) bekezdésében az „az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

16. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások alcím 19. pontjában a „feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul” szövegrész helyébe a „feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul, ideértve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést is az arra kötelezett elosztónál” szöveg lép.

3. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

17. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében]

c) jóváhagyja az e törvény hatálya alá tartozó engedélyest érintő, a 19. § (1) bekezdése szerinti cégjogi eseményeket, valamint az engedélyesben történő befolyásszerzéseket;”

(2) A Tszt. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal véglegessé vált határozatait - a személyes és védett adatok kivételével - a honlapján közzéteszi.”

18. § A Tszt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(3) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.”

19. § A Tszt. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) a távhőszolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartására kötelezése,

b) a távhőszolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettsége megsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának megtiltása, és

c) ha a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.”

20. § A Tszt. 18/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyes

a) a villamosenergia-termelést és a távhőtermelést telephelyenkénti bontásban,

b) a távhőszolgáltató tevékenységet településenként szétválasztva, valamint

c) az egyéb tevékenységeit

az éves beszámolója vagy az egyszerűsített éves beszámolója (a továbbiakban együtt: beszámoló) kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, amely esetén az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása az a) pont szerinti esetben telephelyenként, a b) pont szerinti esetben településenként önálló mérleget és összköltség eljárással készült eredménykimutatást jelent. Az engedélyes köteles a beszámoló könyvvizsgálatát elvégeztetni.”

21. § A Tszt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18/B. § Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás tevékenységei közötti keresztfinanszírozás-mentességet.”

22. § A Tszt. „Társaság átalakulása, alaptőke-változás, befolyásszerzés engedélyezése” című alcíme helyébe a következő alcím lép:

Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése

19. § (1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani.

(3) A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(4) Bármely engedélyes vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül birtokolt szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(5) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (4) bekezdés szerinti következő mértéket.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Hivatal az (1) és (4) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a távhőellátás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit sérti, vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a befolyásszerző a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, továbbá a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani.

(8) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(9) Cégjogi esemény esetén a (8) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén - ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti - az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(10) Az e §-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki az engedélyessel és a befolyásszerzővel szemben.”

23. § A Tszt. 57/D. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat.”

24. § A Tszt. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg az engedélyes és az értékesítő által rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait.”

25. § A Tszt. a következő 61/C. §-sal egészül ki:

„61/C. § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel megállapított 5. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során - a 2018. évi árbevételre vonatkozóan - kell alkalmazni.”

26. § A Tszt.

a) 4. § (2) bekezdésében a „külön kezelt intézménynél” szövegrész helyébe a „külön kezelt intézménynél, a befolyásszerzőnél” szöveg,

b) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogot,” szövegrész helyébe a „jogot és” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a Tszt.

a) 18/A. § (4) bekezdésében a „számviteli éves” szövegrész,

b) 18/A. § (5) bekezdése,

c) 18/C. § (1) bekezdésében az „éves számviteli” szövegrész,

d) 21. § (1) bekezdés a) és d) pontja,

e) „Előmunkálati jog” alcíme,

f) „Kisajátítás” alcíme,

g) 60. § (1) bekezdés j) pontja.

4. A földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása

28. § A földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földgáz biztonsági készletet a miniszter által rendeletben meghatározott olyan biztonsági földgáztárolóban kell elhelyezni, amely a kitárolási kapacitást legalább a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamon belül képes biztosítani.”

29. § (1) Az Fbkt. 8. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha)

g) a földgázkereskedő saját célra földgázt használ fel.”

(2) Az Fbkt. 8. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség)

c) a (2) bekezdés g) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált mennyiségre”

(vonatkozik.)

30. § Az Fbkt. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

31. § Az Fbkt.

a) 4. § (3) bekezdésében a „994/2010/EU rendeletben” szövegrész helyébe a „2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben” szöveg,

b) 6. § f) pontjában a „közzétételre a miniszter elé terjeszti;” szövegrész helyébe az „a miniszter részére tájékoztatásul megküldi;” szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „felhasználóknak földgázt értékesítő” szövegrész helyébe a „felhasználóknak földgázt értékesítő vagy saját célra földgázt felhasználó” szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében a „b) pontja esetében a földgázkereskedőt” szövegrész helyébe a „b) és g) pontja esetében a földgázkereskedőt” szöveg,

e) 8. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdés d)-f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz mennyisége kilowattórában mérve.” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés d)-f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz mennyisége, a (2) bekezdés g) pontja esetén a felhasznált földgáz mennyisége kilowattórában mérve.” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti az Fbkt.

a) 4. § (7) bekezdése,

b) 14/A. §-a.

5. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

33. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 10/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Természetes személy kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott alkalmazások telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint a visszanyerést.”

34. § (1) Az Éhvt. 10/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,

b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon -, továbbá

c) a regisztrációt követően az éves klímavédelmi felügyeleti díjfizetési kötelezettségének eleget tenni az adatbázisban rögzített - (5) bekezdés a)-d) pontjában - meghatározott tevékenységi kategória után a tevékenységi kategória érvényességi ideje alatt.”

(2) Az Éhvt. 10/C. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) és (3) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott]

e) tulajdonos és üzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti regisztrációköteles alkalmazások vonatkozásában az alkalmazás töltetmennyiségére vonatkoztatva 30 Ft/tCO2 egyenérték, de alkalmazásonként legalább 2000 forint, elektromos kapcsolóberendezések esetében legfeljebb 2 000 000 forint.”

35. § Az Éhvt. 10/I. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A klímavédelemért felelős hatóság az ügyfél részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb tizenkét havi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb tizenkét hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelem elbírálása tárgyában hozott végzés ellen közigazgatási pernek van helye.”

36. § Az Éhvt.

a) 10/C. § (3) bekezdésében a „meghatározott HR szektorban és MR szektorban” szövegrész helyébe a „meghatározott,” szöveg,

b) 10/C. § (4a) bekezdésében a „(4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett” szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti az Éhvt.

a) 10/C. § (4) bekezdése,

b) 10/C. § (6) bekezdésében az „A (3) bekezdés szerinti kötelezettek az (5) bekezdés e) pontja szerinti felügyeleti díjat a hűtőkörben megtalálható F-ÜHG töltet tCO2 egyenértéke után az üzemeltetés időszakára vonatkozóan időarányosan fizetik meg.” szövegrész.

6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

38. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;”

(2) A Vet. 3. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;”

(3) A Vet. 3. § 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;”

39. § (1) A Vet. 27. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a kiserőmű a csatlakozási pont kialakítását középfeszültségen, a kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határán igényli, akkor az elosztó köteles ezt az igényt - figyelembe véve a (2) és a (2b) bekezdésben foglaltakat is - teljesíteni.

(2b) Ha az adott csatlakozási szerződések megkötése előtt több, egymással szomszédos telephelyen létesítendő kiserőmű nyújt be elosztó hálózatra vonatkozó csatlakozási igényt, akkor a csatlakozási pontokat - a (2a) bekezdéstől eltérően - úgy is ki lehet jelölni, hogy a hálózati csatlakozások közös kapcsolóberendezésben valósuljanak meg, de az egyes csatlakozási pontok egyike sem lehet 500 méternél messzebb az adott kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határától.”

(2) A Vet. 27. § (3b) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhasználó az átviteli hálózatra csak akkor csatlakozhat, ha a csatlakozás a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-szolgáltatás előírt minőségét és az átviteli rendszerirányítást nem veszélyezteti és)

c) 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha a felhasználás célja 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű létesítési munkáihoz szükséges villamos energia biztosítása.”

40. § A Vet. 40. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Az elosztó a felhasználóval kötött megállapodás alapján a mérőberendezés leolvasását a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő és az elosztó részére továbbító applikáció útján is végrehajthatja.”

41. § (1) A Vet. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (4) bekezdés, valamint a 96. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja.”

(2) A Vet. 57. §-a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(8) Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban vagy

b) a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.

(9) A Hivatal a panaszeljárásában - ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt - a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg.”

42. § A Vet. 59. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hálózathasználati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.”

43. § A Vet. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felhasználó a hálózathasználati szerződésében elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ebben az esetben az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”

44. § A Vet. 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az egyetemes szolgáltatás keretében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó azonos felhasználási helyen ismételten villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését kezdeményezi az egyetemes szolgáltatónál, az egyetemes szolgáltató jogosult az új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni.”

45. § A Vet. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.”

46. § A Vet. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződésében elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ebben az esetben az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”

47. § A Vet. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A létesítési engedély jogosultja - a 4. § (1) bekezdésétől eltérően - a létesítési engedély birtokában jogosult az üzembe helyezés és a próbaüzem során, valamint a próbaüzem lezárása és a működési engedély kiadása közötti átmeneti időszakban a Vhr.-ben foglalt előírások betartásával villamos energiát termelni és értékesíteni.”

48. § A Vet. 92. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

a) a kiserőművi összevont engedélyes,

b) a magánvezeték engedélyese,

c) a közvetlen vezeték engedélyese,

d) a töltőállomás-üzemeltető és

e) a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedő

esetében.”

49. § (1) A Vet. 93. § (1)-(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A befolyásszerző - a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével - köteles haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételét kérni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya eléri vagy meghaladja az öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot, vagy eléri a száz százalékot (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlen befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket, az (1) bekezdésben meghatározott tudomásulvétel kérése iránti kötelezettség alól azonban a befolyásszerző nem mentesül.”

(2) A Vet. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell alkalmazni

a) a közvetlen vezeték engedélyesére, a magánvezeték engedélyesére és a töltőállomás-üzemeltetőre az (1) és (2) bekezdés,

b) a kiserőművi összevont engedélyesre, valamint a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyesre a (2) bekezdés

rendelkezéseit.”

50. § A Vet. 95. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(5) Cégjogi esemény esetén a (4) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén - ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti - az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(6) A 92-95. §-ban meghatározottak megszegése, vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.”

51. § A Vet. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az Szt. szerinti éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(2) Az integrált, valamint több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozásnak engedélyesi tevékenységként tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani elektronikus formában. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.”

52. § A Vet. XIII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

XIII. FEJEZET

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A villamosenergia-piacok nyomon követése

106. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a villamosenergia-piacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

107. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac valamennyi engedélyesére olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b) árkorlát alkalmazásának;

c) költségalapú árképzésnek;

d) ajánlatadási kötelezettségnek;

e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

108. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.”

53. § A Vet. 114/E. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)

d) 9. cikk (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel,

e) 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség, valamint a piaci visszaélések azonosítására vonatkozó eredményes intézkedések és eljárások kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség és

f) 4. cikk (2) bekezdés szerinti információátadási kötelezettség”

(teljesítését.)

54. § A Vet. 119. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztés tekintetében az érintett rendszerhasználóval vagy azzal, akinek a fejlesztés jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érdekelt) a hálózati engedélyes megállapodást köthet a fejlesztés érdekelt általi beruházásában történő végrehajtása érdekében a (2)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett.”

55. § A Vet. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Annak érdekében, hogy az elosztók az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételből az indokolt költségeik arányában részesedjenek, az elosztók közötti kiegyenlítő fizetést (a továbbiakban: kiegyenlítő fizetés) lehetővé tevő, átlátható, a rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó elszámolási rendszert kell működtetni. Az elszámolási rendszer működését az átviteli rendszerirányító által e célból létrehozott elkülönített számla, az elosztók által az elkülönített számlára kötelezően befizetendő pénzeszköz és az átviteli rendszerirányító által az elkülönített számláról az elosztók részére kötelezően kifizetendő pénzeszköz biztosítja.”

56. § A Vet. 143. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében a Hivatal elnöke a kiegyenlítő fizetések mértékét és formáját, továbbá a kiegyenlítő fizetés elszámolási szabályait rendeletben állapítja meg.”

57. § A Vet. 144. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiegyenlítő fizetés nem minősül az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartozik bele az általános forgalmi adó alapjába, az átviteli rendszerirányító azt más célra nem fordíthatja és köteles azt egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles a kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében létrehozott elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.”

58. § A Vet. 152. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat.”

59. § (1) A Vet. 159. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)

„15. e törvény szerint jóváhagyja az engedélyest érintő cégjogi eseményt, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, és az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, vagy egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,”

(2) A Vet. 159. § (3) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:)

„7. meghatározza a kötelező átvétel és prémium típusú támogatás időtartamát, valamint a támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, továbbá a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló prémium mértékét,”

60. § A Vet. 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„161. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) A Hivatal felügyeleti tevékenységéért az 500 kW alatti névleges teljesítőképességű, kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatással rendelkező termelő a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásának évében és ezt követően évente a Hivatal számára ötvenezer forint felügyeleti díjat fizet.

(3) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját az Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a Helyi adó tv. 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(4) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.”

61. § (1) A Vet. 170. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„18. a jelentős piaci erő eljárásban a piacok meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának megállapítására, az előírható kötelezettségek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vet. 170. § (1) bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„29. a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer részletes szabályait, a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez és prémium típusú támogatásához szükséges minimális hatásfok mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Vet. 170. § (1) bekezdés 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„47. a 714/2009/EK rendelet alapján általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban tagállami hatáskörbe utalt, egyes követelmények meghatározásáért felelős rendszerüzemeltetőre vonatkozó kijelöléseket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Vet. 170. § (5) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„3. a kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében a kiegyenlítő befizetés, valamint a kiegyenlítő kifizetés mértékét és formáját, továbbá a kiegyenlítő fizetés elszámolási szabályait,”

(5) A Vet. 170. § (5) bekezdés 4-7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„4. e törvény szerint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezettek körét és a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket,

5. a hálózathasználati szerződés és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,

6. a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében

a) a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidejét,

b) a támogatás időtartamának és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségének kiszámítási módszereit,

c) a támogatás időtartamát és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségét az azok kiszámítására vonatkozó módszer alapján egyes technológiákkal megépülő, használt berendezést nem tartalmazó termelőegységek esetében, valamint

d) az igénylés részletes szabályait,

7. a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló prémium típusú támogatás igénylésének részletes szabályait, továbbá mértékének kiszámítási módszereit és biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelésre vonatkozóan annak eredményeit,”

62. § (1) A Vet. a következő 178/O. §-sal egészül ki:

„178/O. § (1) § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 4. törvény) megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő azon ügyekben is alkalmazni kell, amelyek esetében a hálózati csatlakozási szerződést az e törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdése hatálybalépésének napjáig még nem kötötték meg. A hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a felek közös megegyezéssel módosíthatják a hálózati csatlakozási szerződést, figyelemmel a Mód. 4. törvénnyel megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdésben foglaltakra is.

(2) A 2018. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a kiegyenlítő fizetések kapcsán keletkezett, de árengedményként nem rendezett összeget az átviteli rendszerirányító legkésőbb 2019. március 31-ig visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, e törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 143. § (6) bekezdése szerinti rendeletekben meghatározottak szerint átadja az érintett elosztóknak.

(3) Az átviteli rendszerirányító 2019. március 31-ig gondoskodik a 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elkülönített számlán lévő pénzeszköz maradványának a 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elkülönített számlára történő átvezetéséről.

(4) A (3) bekezdés szerinti átvezetést követően a 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzeszköz megszüntetéséhez kapcsolódó utólagos elszámolásokat a 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elkülönített számlával szemben kell végrehajtani.”

(2) A Vet. 178/O. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 161. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során - a 2018. évi árbevételre vonatkozóan - kell alkalmazni.”

63. § A Vet. 184. § (4) bekezdése a következő h)-m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

h) a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. április 14-i 2016/631/EU bizottsági rendelet,

i) a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 17-i 2016/1388/EU bizottsági rendelet,

j) a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 26-i 2016/1447/EU bizottsági rendelet,

k) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról szóló, 2017. augusztus 2-i (EU) 2017/1485 bizottsági rendelet,

l) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet,

m) a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. november 24-i (EU) 2017/2196 bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

64. § A Vet.

1. 5. § (1) bekezdésében a „rendszerszintű szolgáltatások” szövegrész helyébe a „rendszerszintű szolgáltatások - kivéve a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás -” szöveg,

2. 5. § (5) bekezdésében az „az üzemi szabályzatban” szövegrész helyébe „a villamosenergia-ellátási szabályzatokban” szöveg,

3. 13. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.)” szövegrész helyébe a „Vhr.-ben” szöveg,

4. 27. § (3b) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „átakító- és” szövegrész helyébe az „átalakító- és” szöveg,

5. 27. § (3b) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „működtetése.” szövegrész helyébe a „működtetése, vagy” szöveg,

6. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy cseréjét,” szövegrész helyébe a „, cseréjét vagy leszerelését,” szöveg,

7. 33/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy cseréjének,” szövegrész helyébe a „, cseréjének vagy leszerelésének,” szöveg,

8. 40. § (4) bekezdésében a „(4b)” szövegrész helyébe a „(4a)” szöveg,

9. 7/A. § (4) bekezdésében a „munkanapon” szövegrész helyébe a „24 órán belül” szöveg,

10. 53. § (1) bekezdés c) pontjában a „,valamint a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító” szövegrész helyébe az „, a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító, vagy a szervezett villamosenergia-piac által működtetett napon belüli piacon a termelő” szöveg,

11. 54. § (2) bekezdésében a „számviteli törvény” szövegrész helyébe az „Szt.” szöveg,

12. 57. §-át megelőző alcím címében a „lakossági fogyasztókkal” szövegrész helyébe a „felhasználókkal” szöveg,

13. 57. § (4) bekezdés b) pontjában az „alkalmazásának” szövegrész helyébe az „alkalmazásának és érvényesítésének” szöveg,

14. 60. § (3) bekezdésében és 63. § (3) bekezdésében a „két év alatt” szövegrész helyébe a „három év alatt” szöveg,

15. 72. § (1) bekezdésében az „a villamos energia termelői működési engedélyes” szövegrész helyébe az „az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó termelői működési engedélyes” szöveg,

16. 74. § (1) bekezdés b) pontjában a „villamosenergia-termelésének szüneteltetése,” szövegrész helyébe a „villamosenergia-termelésének szüneteltetése, villamosenergia-termelés újbóli folytatása” szöveg,

17. 95. § (3) bekezdésében a „visszaigazolását vagy hozzájárulását” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg,

18. 96. § (1) bekezdésében a „jelen törvényben, a” szövegrész helyébe a „törvényben, kormányrendeletben, e törvény” szöveg,

19. 98. § (1) bekezdésben az „A 96-97. §-ban” szövegrész helyébe az „Az 57. § (5) bekezdésében, a 95. § (6) bekezdésében, valamint a 96-97. §-ban” szöveg,

20. 105. § (3) bekezdésében a „legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.” szövegrész helyébe a „legalább önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.” szöveg,

21. 105/A. § (4) bekezdésében a „számviteli beszámolóját” szövegrész helyébe az „éves beszámolóját” szöveg,

22. 144. § (3) bekezdésében az „a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja” szövegrész helyébe az „a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 52. § 40. pontja” szöveg,

23. 145. § (4) bekezdésében az „a Hivatal hagyja jóvá.” szövegrész helyébe az „a Hivatal hagyja jóvá, amely árak esetében a 141. § (2) bekezdésében és (4)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.” szöveg,

24. 148. § (2) bekezdésében a „0,05 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0 Ft/kWh” szöveg,

25. 148. § (3) bekezdésében a „0,09 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,08 Ft/kWh” szöveg,

26. 168. § (2) bekezdésének b) pontjában a „piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítására vagy kötelezettség előírására irányuló” szöveg helyébe a „jelentős piaci erő” szöveg,

27. 178/J. § (4) bekezdésében az „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény” szövegrész helyébe az „az Szt.” szöveg,

28. 178/SZ. § (2) bekezdésében a „közvetve” szövegrész helyébe a „közvetve semmilyen formában” szöveg lép.

65. § (1) Hatályát veszti a Vet.

1. 3. § 28., 72. és 78. pontja,

2. 11. § (8) bekezdésében a „szénipari szerkezetátalakítási, valamint a” szövegrész,

3. 27/A. §-a,

4. 50/B. §-a,

5. 146/A. § (12) bekezdése,

6. 147. § (1) bekezdés a) pontja,

7. 148. § (2) bekezdése,

8. 159. § (1) bekezdés 16. pontja,

9. 170. § (1) bekezdés 21. pontjában az „, a kapcsolt mérlegkör tagsági szerződés” szövegrész,

10. 170. § (1) bekezdés 22. pontja,

11. 170. § (1) bekezdés 28. pontjában az „és a 147. § (1) bekezdés a) pontja esetében felhasználása és kifizetése” szövegrész,

12. 170. § (1) bekezdés 55. pontja,

13. 171. § (8)-(12) bekezdése,

14. 171. § (13) és (14) bekezdése,

15. 172. §-a,

16. 173. §-a,

17. 178/C. §-a,

18. 178/M. §-a,

19. 178/N. § (2) bekezdése,

20. 178/O. § (3) és (4) bekezdése és

21. 184. § (2) bekezdése.

(2) Hatályukat vesztik a Vet. 105. § (3) és (4) bekezdésében a „számviteli” szövegrészek.

7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

66. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, napon belüli operatív adatokkal folyamatosan biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások, az újranominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.

(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az (1) bekezdés szerint kialakított informatikai rendszer és az ott meghatározott követelményeknek való megfelelést, akkreditált tanúsító szervezet által kiállított, elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítvánnyal igazolni. Az informatikai rendszer által biztosított üzleti folyamatok vonatkozásában a tanúsítvány a hatályos jogszabályok, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a szállítási rendszerüzemeltető üzletszabályzata által megadott információbiztonsági és üzleti folyamatok működési megfelelősségét kell, hogy igazolja.

(3) A szállítási rendszerüzemeltető kötelezett az információbiztonság irányítási rendszerére vonatkozóan az ISO/IEC 27001 számú szabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás, és informatikai folyamataira vonatkozóan az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerszabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított bevezetésére és fenntartására.

(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az informatikai rendszerének újratanúsítását igénylő módosítása esetén a rendszer vagy rendszerrész alkalmazásba vétele előtt újratanúsítási eljárást kezdeményezni. Az új informatikai rendszer alkalmazására az új tanúsítvány és a Hivatal jóváhagyó határozata alapján van lehetőség.

(5) A szállítási rendszerüzemeltető az (1) bekezdésben foglalt informatikai rendszerére vonatkozó érvényes tanúsítványokat köteles honlapján megjelentetni.”

67. § A Get. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19/A. § Az elosztóhálózat-használati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.”

68. § A Get. 31/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó azonos felhasználási helyen ismételten egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését kezdeményezi, az egyetemes szolgáltató jogosult az új egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni.”

69. § A Get. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.”

70. § A Get. III. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

III. FEJEZET

A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A földgázpiacok nyomon követése

55. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a földgázpiacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

56. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac valamennyi engedélyesére olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b) árkorlát alkalmazásának;

c) költségalapú árképzésnek;

d) ajánlatadási kötelezettségnek;

e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

57. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.”

71. § A Get. 61/F. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)

d) 9. cikk (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel,

e) 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség, valamint a piaci visszaélések azonosítására vonatkozó eredményes intézkedések és eljárások kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség és

f) 4. cikk (2) bekezdés szerinti információátadási kötelezettség”

(teljesítését.)

72. § A Get. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63/B. § A felhasználó az elosztóhálózat-használati és a földgáz-kereskedelmi szerződéseiben elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ebben az esetben az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben a felhasználó és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”

73. § (1) A Get. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (3a) bekezdés, valamint a 119. § szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja.”

(2) A Get. 64. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(7) Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban, vagy

b) a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.

(8) A Hivatal a panaszeljárásában - ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt - a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg.”

74. § (1) A Get. 71. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A földgázszállító rendszeren egy adott kapacitástermék vonatkozásában a kapacitástermék minősége a teljes használati időszak alatt vagy kizárólag nem megszakítható, vagy kizárólag megszakítható lehet.”

(2) A Get. 71. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A határkeresztező gázvezetéknek valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó betáplálási-kiadási pontjára a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, figyelemmel a 2017/459 bizottsági rendelet előírásaira.”

75. § A Get. 91/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A kereskedési platformot működtető köteles a kereskedési platform szabályzat szerinti ügyletekről a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatni.”

76. § A Get. 100. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) A földgázelosztó a felhasználóval kötött megállapodás alapján a mérőberendezés leolvasását a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő és az elosztó részére továbbító applikáció útján is végrehajthatja.”

77. § A Get. 120. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás könyvvizsgálója az Sztv. szerinti éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(6) Az integrált, valamint több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozásnak engedélyesi tevékenységenként tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani elektronikus formában.”

78. § A Get. 122. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,

c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő, valamint

d) a telephelyi szolgáltató

esetében.”

79. § (1) A Get. 123. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A befolyásszerző - a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével - köteles haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételét kérni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, vagy szavazati jogának aránya eléri vagy meghaladja az öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot, vagy eléri a száz százalékot (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(2) Bármely földgázipari vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlen befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket, az (1) bekezdésben meghatározott tudomásulvétel kérése iránti kötelezettség alól azonban a befolyásszerző nem mentesül.

(3a) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal hozzájárulását

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,

c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő és

d) a telephelyi szolgáltató

esetében.”

(2) A Get. 123. §-a a következő (7a)-(7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(7b) Cégjogi esemény esetén a (7a) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén - ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti - az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(7c) A 122-123. §-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.”

80. § A Get. 125. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat.”

81. § A Get. 127. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)

p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozást érintő cégjogi eseményt, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;”

82. § (1) A Get. 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(1a) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(1b) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.”

(2) A Get. 129. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő)

f) a jelentős piaci erő eljárásban 8 hónap.”

83. § A Get. 130/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„130/B. § (1) A miniszter a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos kormányközi megállapodásról vagy e tárgykörben kötött kormányközi megállapodás módosításának szándékáról a harmadik országgal vagy a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalások előtt tájékoztatja az Európai Bizottságot, valamint rendszeres tájékoztatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyalás előrehaladásáról, és ezzel összhangban gondoskodik a 130/A. § (4) bekezdése szerinti információk megküldéséről.

(2) A tárgyalások lezárását megelőzően a miniszter előzetes véleményezés céljából a 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt időtartamra megküldi az Európai Bizottság részére a megállapodás vagy a módosítás tervezetét és azok összes mellékletét, valamint a megállapodásokban hivatkozott egyéb szövegeket a 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikkével összhangban.

(3) A miniszter a megkötött vagy a módosított megállapodás ratifikációjakor a megállapodást vagy a módosítást azok valamennyi mellékletével együtt, továbbá az Európai Bizottságnak a (2) bekezdés szerinti véleményezése során kialakított véleményében foglaltaktól való eltérés esetén az eltérés alapjául szolgáló indokokat megküldi az Európai Bizottság részére.”

84. § A Get. XVI. Fejezete a következő 131. §-sal egészül ki:

„131. § A 130/A-130/C. §-ban megállapított kötelezettségek nem vonatkoznak a vállalkozások közötti megállapodásokra.”

85. § (1) A Get. 132. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„15. a jelentős piaci erő eljárásban a piacok meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának megállapítására, az előírható kötelezettségek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,”

(2) A Get. 132. §-a a következő 56. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„56. a csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések hatósági eljárásaival kapcsolatos szabályokat.”

86. § A Get. 133. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

  Vissza az oldal tetejére