1. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény (a továbbiakban: Díj törvény) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A 65. életévét betöltött, Széchenyi-díjjal elismert személy tudományos alkotói járadékban részesíthető.
(2) Nem részesülhet tudományos alkotói járadékban:
a) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerint művészeti járadékban részesülő vagy arra jogosult személy,
b) a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Művészeti Akadémia rendes vagy levelező tagja,
c) aki a tudományos alkotói járadék megállapítását megalapozó elismerésről lemondott, vagy
d) akitől a tudományos alkotói járadék megállapítását megalapozó elismerést visszavonták.
(3) A tudományos alkotói járadék fedezetét a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében kell biztosítani.
(4) A tudományos alkotói járadék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425%-a.
(5) A tudományos alkotói járadék élethosszig tartó juttatás.”
2. § A Díj törvény 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Díj adományozásával, illetve visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatásához szükséges adatok biztosítása céljából a díjazási javaslat előkészítéséért felelős szerv és az előterjesztő részére, továbbá a tudományos alkotói járadék folyósításához szükséges adatok ellenőrzése céljából a tudományos alkotói járadék folyósításáért felelős szerv részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítható. A köztársasági elnök, illetve hivatalának köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.”
3. § A Díj törvény a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § (1) A tudományos alkotói járadék folyósítását a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatként a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) útján, külön jogszabályban meghatározott eljárásban végzi.
(2) A Titkárság a tudományos alkotói járadék folyósításával kapcsolatban kezeli a Széchenyi-díjban részesített személy
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) állandó lakcímét,
d) tartózkodási helyét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus levélcímét
g) banki folyószámlaszámát,
h) elismerésben részesülésének időpontját,
i) 7/A. § (1) bekezdés szerinti egyéb adatait.”
4. § A Díj törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tudományos alkotói járadék igénylésének és folyósításának részletes szabályait rendeletben megállapítsa.”
5. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„53. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (Internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a tanuló vagy a képzésben résztvevő közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer;
54. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a tanuló vagy a képzésben résztvevő képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli - valamint a felnőttképzési, szakképzési és köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára közvetíti - a tanuló vagy a képzésben résztvevő képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja - a tanuló vagy a képzésben résztvevő teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit.”
6. § Az Szt. 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a szakképesítésért felelős miniszter hozzájárulásával folytathat államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzést.”
7. § (1) Az Szt. 4/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felsőoktatási intézmény, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélyével a szakképzési centrum az ágazati képző központban részesedést szerezhet. A felsőoktatási intézményben, szakképzési centrumban magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező személy és e személy hozzátartozója nem lehet a részesedéssel érintett ágazati képző központ vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója és felügyelő bizottsági tagja.”
(2) Az Szt. 4/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakképzési centrum első számú felelős vezetője és képviselője a főigazgató, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A kancellár a szakképzési centrum vezetőjeként és képviselőjeként jár el a 4/D. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében. A főigazgató a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.”
(3) Az Szt. 4/B. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A főigazgató a szakképzési centrum alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős. Ennek keretében gyakorolja a pedagógusok, a szakmai tárgyat oktatók, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak és a pedagógiai szakmai munka koordinációját végző dolgozók tekintetében a 4/C. § (4) bekezdésében a főigazgató számára meghatározott munkáltatói jogokat, valamint a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat.
(5b) A főigazgató az (5a) bekezdésben meghatározott foglalkoztatottak illetményének, illetve megbízási díjának megállapítására a kancellár egyetértésével jogosult.
(5c) A főigazgató helyettese a szakmai főigazgató-helyettes. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll, akinek helyettese igazgatóhelyettesi megbízást kap. A főigazgatót a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, a szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója bízza meg. Szakképzési centrum főigazgatói és szakmai főigazgató-helyettesi megbízást az kaphat, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeken túl legalább hároméves szakképzési vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik.
(5d) A szakképzési centrum gazdasági vezetőjének megbízására és a megbízás visszavonására a kancellár jogosult.”
8. § Az Szt. a következő 4/D. §-sal egészül ki:
„4/D. § (1) A szakképzési centrum működtetését a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a kancellár végzi. A kancellár megbízására és a megbízás visszavonására a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jogosult. A kancellár a szakképzési centrummal áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat - a megbízás és a megbízás visszavonása kivételével - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője gyakorolja.
(2) A kancellár
a) felel a szakképzési centrum gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,
b) felel a gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a főigazgatónak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,
c) a szakképzési centrum rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy az intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,
d) gyakorolja a szakképzési centrumot megillető tulajdonosi jogokat azon gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetekben, ahol a szakképzési centrum részesedéssel rendelkezik,
e) a pedagógusok, a szakmai tárgyat oktatók és a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók, valamint a pedagógiai szakmai munka koordinációját végző dolgozók kivételével munkáltatói jogkört gyakorol a szakképzési centrumban foglalkoztatott alkalmazottak felett, valamint gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,
f) gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról,
g) feladatai ellátása során a főigazgató tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni.
(3) Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki
a) köznevelési intézményben, felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, vagy a központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal, és
b) felsőfokú végzettséggel
rendelkezik.
(4) A kancellár akadályoztatása, érintettsége esetén a kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni. A kancellári tisztség betöltetlensége esetén a kancellári feladatokat a tisztség betöltéséig a főigazgató látja el.”
9. § Az Szt. 6. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OKJ-ban kell meghatározni)
„d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a nappali, az esti, a levelező, a távoktatás, a zárt rendszerű elektronikus távoktatás, vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,”
10. § Az Szt. 34/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma a szakképzési megállapodásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók - hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított - létszámát. A felnőttoktatásban részt vevők létszámába nem számít bele a 84. § (5) bekezdés szerinti döntésben foglaltakat meghaladó, állami intézményfenntartótól kizárólag felnőttoktatás céljára átvett keretszámmal megegyező létszám.”
11. § Az Szt. 74. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv]
„e) működteti a szakképzési centrumok pedagógiai-szakmai tevékenységét, valamint a zárt rendszerű képzésmenedzsment rendszert kiszolgáló egységes elektronikus felnőttképzési, szakképzési és köznevelési regisztrációs és tanulmányi alaprendszert,”
12. § Az Szt. „55. Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 92/F. §-sal egészül ki:
„92/F. § (1) A kancellár megbízását követő hatvan napon belül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a változó szervezeti és működési rend kialakítása céljából a szakképzési centrum főigazgatói megbízására nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A kancellár megbízásával egyidejűleg a szakképzési centrum gazdasági főigazgató-helyettesének magasabb vezetői megbízása vezetői megbízássá alakul át. A kancellár megbízását követő legfeljebb hatvan napon belül dönt a gazdasági vezető megbízásának fenntartásáról vagy annak visszavonásáról.
(3) A szakképzési centrum főigazgatója és gazdasági vezetője a kancellár megbízását követő tíz munkanapon belül jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adja át az e törvényben a kancellár feladatköreként meghatározott területek feladat- és hatáskörének gyakorlását, továbbá az általa vezetett érintett szervezeti egységet a kancellárnak.
(4) A kancellár a megbízását követő hatvan napon belül köteles javaslatot tenni a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatának módosítására.”
13. § Az Szt.
a) 4/B. § (6) bekezdésében a „munkáltató” szövegrész helyébe a „főigazgató”,
b) 4/C. § (6) bekezdésében az „a szakképzési centrum feletti fenntartói jog gyakorlásában az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint vesz részt.” szövegrész helyébe az „a szakképzési centrum felett - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § a), c)-d) és j) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint gyakorolja az irányító szervi hatásköröket és a jogszabályban meghatározott más fenntartói jogokat.”
szöveg lép.
14. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 68. § (2) bekezdésében a „szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott” szövegrész.
15. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga - az intézményi társaságot, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény) 30. §-a szerinti szellemi alkotáshoz fűződő jogokat, valamint a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 34. § szerinti szellemi alkotás hasznosítására létrejövő hasznosító vállalkozás részesedését ide nem értve - az államot illeti meg, azonban arra a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.”
16. § (1) Az Nftv. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenységet és a (6) bekezdésben foglaltakat ide nem értve nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének ellátására. Az intézményi társaság - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 30-35. §-ában foglalt kivétellel - kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet.”
(2) Az Nftv. 88. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotáshoz fűződő jogok jogosultja, a szellemi alkotás hasznosítása céljából intézményi társaságot hozhat létre, továbbá - az egyéb értékesítési módok mellett - a szellemi alkotást magában foglaló, illetve arra épülő tárgyi eszközt, illetve a szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jogokat, ha pedig az adott szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni jog nem ruházható át, a jogszabály által megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jogot nem pénzbeli hozzájárulásként az intézményi társaság rendelkezésére bocsáthatja. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt kell alkalmazni.”
17. § Hatályát veszti az Nftv. 117/C. §-a.
18. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI tv.) 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás hasznosítása céljából alapított gazdasági társaság, amely nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátás, átruházás vagy hasznosítási szerződés alapján vált a költségvetési kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotáshoz fűződő jogok jogosultjává vagy hasznosítójává.”
(2) A KFI tv. 3. § 20. és 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. szellemi tulajdon: a szellemi alkotásokra és egyes teljesítményekre, az árujelzőkre (védjegyek és földrajzi árujelzők) a szerzői jogi és iparjogvédelmi törvényben, a védett ismeretekre nézve az üzleti titok védelméről szóló törvényben, továbbá az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom,
21. szellemi alkotás: az az alkotás, illetve műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve az üzleti titok védelméről szóló törvény által oltalomban részesített védett ismeretet is,”
19. § A KFI tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, a 34. § szerinti hasznosító vállalkozás részesedése - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésétől eltérően - az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illetik.”
20. § A KFI tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A költségvetési kutatóhely a szellemi alkotást a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában foglaltak szerint hasznosíthatja vagy értékesítheti.
(2) Költségvetési kutatóhely által alapított vagy részesedésével működő hasznosító vállalkozásra a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társaságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A költségvetési kutatóhely évente jelentést készít az irányító szerve részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok.”
21. § A KFI tv. 47. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2018. évi CIV. törvénnyel (a továbbiakban Módtv.) megállapított 30. §-át a Módtv. hatálybalépése előtt a költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervnél létrehozott, továbbá a rá jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotáshoz fűződő jogokra, valamint a hasznosító vállalkozásban szerzett részesedésre is alkalmazni kell.”
22. § A KFI tv. 43. § (2) bekezdésében az „- az adópolitikáért felelős miniszterrel és az NKFI Hivatal elnökével egyetértésben, az SZTNH elnöke véleményének kikérésével -” szövegrész helyébe az „- az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével és az SZTNH elnöke véleményének kikérésével -” szöveg lép.
23. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.
