Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.19.)

2018. évi CX. törvény

egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról * 

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 31. § b) pontjában a „házastársánál” szövegrész helyébe a „házastársánál, élettársánál” szöveg,

b) 32. § (1) bekezdés a) pontjában a „házastársa (élettársa)” szövegrész helyébe a „házastársa, élettársa” szöveg,

c) 58/A. § (1) bekezdésében a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, élettársa” szöveg

lép.

2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

2. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

i) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók esetében a (2) bekezdés a), c), valamint a g)-h) pont”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

3. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

3. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

b) külföldi minősített adat:

ba) megjelenési formájától függetlenül az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza,

bb) a Magyar Honvédség nemzetközi műveletei és gyakorlatai keretében keletkezett, illetve felhasznált olyan adat, amelyhez történő hozzáférést a műveletben résztvevő felek - a művelet vagy gyakorlat követelményei szerinti minősítéssel - korlátozzák, attól függetlenül, hogy a

részes felek által képviselt államokkal Magyarországnak van-e a ba) alpontban foglaltaknak megfelelő megállapodása a minősített adat védelmére és cseréjére, és a minősített adat kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Honvédség, illetve a műveletet vagy a gyakorlatot irányító más részes fél határozza meg,”

4. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

4. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során:)

„10c. honvédelmi célú adatkezelés: a honvédségi adatkezelésről szóló törvény, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény, és a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelés;”

5. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

5. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A hadköteles katonai szolgálat honvédelmi szervezetnél, Magyarországon települő katonai szervezetnél, egészségügyi intézménynél, bírósági szervezetnél, bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetnél, az ügyészi szervezetnél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a miniszterelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervnél, a minisztériumoknál, a kormányhivataloknál, a központi hivataloknál, az autonóm államigazgatási szerveknél, az önálló szabályozó szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a felsőoktatási intézményeknél, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozásoknál, a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvény alapján létesült köztestületnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezeteknél, egyesületeknél, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen teljesíthető.”

6. § (1) A Hvt. 5. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

f) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, alpolgármesterként, főpolgármester-jelöltként, főpolgármester-helyettesként, társadalmi megbízatású polgármesterjelöltként és alpolgármesterként, megyei közgyűlés elnökjelöltjeként, megyei közgyűlés alelnökeként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége vagy mandátuma, megbízatása fennállásáig,”

(2) A Hvt. 5. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

h) aki a Honvédség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, vagy aki a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője,”

(3) A Hvt. 5. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

k) aki az 50. életévét betöltötte, annak az évnek december 31-ét követően, amelyben ezt az életkort betölti, kivéve az l) pont hatálya alá tartozó hadköteles személyt,”

7. § (1) A Hvt. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban elrendelt letartóztatás esetén az ügyészség javaslatára mellőzhető.”

(2) A Hvt. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervének vezetője a katonai szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, vagy ha a családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles az 5. § (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.”

8. § (1) A Hvt. 11. § (3) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok:)

h) veszélyes vagy szennyezett területek megjelölése,

i) vegyi-és sugárfelderítés, -mentesítés, fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések,”

(2) A Hvt. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.”

9. § A Hvt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tényleges állományú tagjaira, honvédelmi alkalmazottaira, közalkalmazottaira és munkavállalóira, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselőire, kormányzati ügykezelőire, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselőire, köztisztviselőire és közalkalmazottaira, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjaira, köztisztviselőire és munkavállalóira.”

10. § (1) A Hvt. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a honvédelem érdeke és a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:)

a) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat, és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatainak végrehajtásához szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat,”

(2) A Hvt. 13. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már békeidőszakban elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:]

e) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.”

11. § (1) A Hvt. 14. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei védelmi bizottság elnöke)

c) elrendeli a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség működéséhez, és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatainak végrehajtásához szükséges szolgáltatások és ingatlanok igénybevételét.”

(2) A Hvt. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a katonai igazgatás területi szervének vezetője jogosult.”

12. § A Hvt. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a szolgáltatás alól:)

b) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országgyűlési Őrség,”

13. § (1) A Hvt. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:)

g) részt vesznek a polgári felkészültség követelményei alapján meghatározott feladatok ellátásában.”

(2) A Hvt. 18. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön]

h) részt vesznek a polgári felkészültség követelményei alapján meghatározott feladatok ellátásában.”

14. § A Hvt. 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés állapítja meg)

b) a Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát.”

15. § A Hvt. 20. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére)

c) a honvédségi szervezetek részére okirattal csapatzászlót adományoz.”

16. § (1) A Hvt. 21. § (1) bekezdése a következő k)-n) ponttal egészül ki:

(A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából)

k) meghatározza a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

l) meghatározza a polgári felkészültség követelményeit és feladatait,

m) meghatározza a Honvédség haditechnikai eszközeit és az ezekhez szükséges anyagi forrásokat,

n) dönt a nemzetközi katonai parancsnokság magyarországi településéről.”

(2) A Hvt. 21. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány dönt különösen)

e) a Honvédség adott időszakban feltölthető beosztásainak számáról.”

17. § A Hvt. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

14/A. Honvédelmi veszélyhelyzet

21/A. § (1) A Kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára

a) Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira, vagy

b) az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében honvédelmi veszélyhelyzetet hirdethet ki.

(2) Nem lehet honvédelmi veszélyhelyzetet kihirdetni, valamint a kihirdetett honvédelmi veszélyhelyzetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha rendkívüli állapotot, megelőző védelmi helyzetet, szükségállapotot, váratlan támadást és terrorveszélyhelyzetet hirdetnek ki.

(3) A Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet legfeljebb hat hónapra rendeletben hirdeti ki. A Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet rendeletben akkor hosszabbíthatja meg, ha elrendelésének feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.

(4) A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetéséről és annak okairól a Kormány haladéktalanul köteles tájékoztatni a köztársasági elnököt, valamint az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságát.

(5) A honvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbítását megelőzően a Kormány beszámol az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának a honvédelmi veszélyhelyzet keretében megtett intézkedésekről, valamint a honvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbításának indokoltságáról. Ha az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága a beszámolót nem fogadja el, a Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet nem hosszabbíthatja meg.

(6) Honvédelmi veszélyhelyzet idején a Kormány elrendelheti

a) a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását,

b) a határrendészetért felelős miniszter javaslatára az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a honvédségi szervezetek kijelölt állományának részvételét,

c) az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi - valamint a rendészetért felelős miniszter javaslatára rendőri - erőkkel történő őrzését és a már őrzés alatt álló létesítmények őrzésének fokozását,

d) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) és a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító, valamint kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását a fenyegetettség Magyarországra történő átterjedésének, illetve magyarországi felerősödésének megakadályozása érdekében, és

e) a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtását, és ezzel összefüggésben gyorsított döntéshozatali eljárás bevezetését.”

18. § A Hvt. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/A. § Az 1. mellékletben felsorolt gazdasági társaságok állami tulajdonú részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.”

19. § A Hvt. 15. alcíme a következő 22/B. §-sal egészül ki:

„22/B. § (1) A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó - kormányrendeletben kijelölt - gazdasági társaságot kormányrendeletben foglaltak szerint, az ott meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére ellátási kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékek és szolgáltatások meghatározására az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 346. cikk (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel kerülhet sor.”

20. § A Hvt. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A miniszter a vezetése alatt álló minisztériumban a honvédelmi feladatok végrehajtására honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet jelöl ki.”

21. § A Hvt. 26. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében)

e) kijelöli a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat, szolgáltatásokat, és erről a polgármestert értesíti,”

22. § (1) A Hvt. 29. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából)

g) béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet valamint váratlan támadás idején irányítja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátását, és az azokra történő felkészülést,”

(2) A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, a járási hivatal minden állami tisztviselője, állami ügykezelője és munkavállalója, valamint a polgármesteri hivatal minden munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.”

23. § (1) A Hvt. Első Része a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

III/A. FEJEZET

A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSSEL, ORSZÁGVÉDELEMMEL ÉS EGYES HONVÉDELMI KÖTELEZET TSÉGEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSE

22/A. A honvédelmi adatkezelés szervei

34/A. § A honvédelmi adatkezelés szervei

a) a honvédelemben közreműködő szervek,

b) a honvédelem területi és helyi igazgatási szervei,

c) a polgármester,

d) a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve,

e) a védelemgazdaság központi tervező szerve, valamint

f) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

34/B. § A honvédelmi adatkezelés szervei - hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően - együttműködnek egymással a meghagyás, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatások teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése, továbbá biztosításának előkészítése során.

22/B. A honvédelmi adatkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások köre

34/C. § A honvédelmi adatkezelés szervei a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott honvédelmi felkészülés egyes, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatai teljesítése céljából elektronikus nyilvántartás formájában

a) kiértesítési és riasztási nyilvántartást,

b) a polgármesterek, közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi szervek kijelölt állományáról kiértesítési nyilvántartást,

c) meghagyási nyilvántartást,

d) gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást,

e) befogadó nemzeti támogatás képesség katalógust, továbbá

f) védelemgazdasági adattárat

vezetnek.

22/C. A honvédelmi adatkezelés szervei által foglalkoztatott kiértesítésével és a riasztásával kapcsolatos nyilvántartás

34/D. § (1) A honvédelmi felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait a honvédelmi adatkezelő szerv vezetője kezeli.

(2) A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott a 2. melléklet szerinti adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti a honvédelmi adatkezelő szerv vezetőjének. Az adatváltozást a honvédelmi adatkezelő szerv 8 napon belül átvezeti.

(3) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottaknak a honvédelmi adatkezelő szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

22/D. Adatszolgáltatás a kiértesítéssel és a riasztással kapcsolatos nyilvántartáshoz

34/E. § A honvédelem területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a 34/D. §-ban meghatározott célból a 2. mellékletben meghatározott adatokról

a) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére

aa) a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,

ab) a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,

ac) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

ad) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,

ae) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint

af) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti helyi védelmi bizottság elnöke és titkára,

b) a helyi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság részére

ba) a helyi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,

bb) a helyi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,

bc) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

bd) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,

be) a helyi védelmi bizottság elnöke által a helyi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint

bf) a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti polgármester,

c) a polgármester megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a polgármester részére

ca) a polgármester illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

cb) a polgármester illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles, valamint

cc) a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott vonatkozásában a jegyző.

22/E. A polgármester, a közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szerv által foglalkoztatott tartózkodási helyével kapcsolatos adatnyilvántartás

34/F. § (1) A honvédelem helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a helyi védelmi bizottság egyedi határozata alapján történő kiértesítés tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek, a közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervek honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottjainak 3. melléklet szerinti adatairól.

(2) A 3. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a polgármester, a közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonyának a megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

22/F. Adatszolgáltatás a tartózkodási hellyel kapcsolatos nyilvántartáshoz

34/G. § (1) A 34/F. §-ban meghatározott adatkezelési cél megvalósulása érdekében a helyi védelmi bizottság részére, annak határozata alapján a 3. melléklet szerinti adatokról adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő

a) polgármester,

b) közbiztonsági referens, továbbá

c) honvédelemben közreműködő helyi és települési szerv vezetője.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek a bejelentett adatok változásáról, a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesítik a helyi védelmi bizottságot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak akadályoztatása esetén a helyi védelmi bizottság részére az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatója, irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorlója teljesíti.

22/G. A honvédelmi adatkezelő szerv meghagyással kapcsolatos adatnyilvántartása

34/H. § (1) A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv az általa jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv 4. melléklet szerinti adatairól a meghagyás tervezése, végrehajtása és ellenőrzése céljából közhiteles nyilvántartást vezet.

(2) A 4. melléklet szerinti adatok a meghagyásba bevont személy és szerv vonatkozásában a meghagyás fennállásának időtartama alatt kezelhetők.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekintésre jogosult

a) a honvédelemért felelős miniszter,

b) a védelemgazdaság központi tervező szerve,

c) a Magyar Honvédség parancsnoka és

d) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

34/I. § A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv által jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv a jogszabályban meghatározott meghagyási jegyzéket - a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül - megküldi a 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv útján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.

34/J. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság által egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személyről és szervről a meghagyás tervezése és végrehajtása céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének megkeresése alapján az 5. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat illetékességi területe szerint

a) a helyi védelmi bizottság elnöke és

b) a polgármester.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester megkeresése alapján az 5. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat a honvédelmi feladatot ellátó vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésének végrehajtásába bevont személy, illetve szerv vezetője.

22/H. A honvédelmi adatkezelő szerv gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggő adatnyilvántartása

34/K. § (1) A honvédelmi felkészülés gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatai teljesítése érdekében, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlásának segítése, a területi, a helyi és a települési szintű gazdasági és anyagi szolgáltatások és a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezettek körének megállapítása, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének területi, helyi és települési szintű tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester a 6. és a 7. melléklet szerinti adatokról nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az azokból történő adatszolgáltatást a honvédelem területi és helyi igazgatási szervei, a polgármester és a honvédelmi szervezetek részére a honvédelmi feladataik végrehajtásához szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség tervezése, igénylése és igénybevétele céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke engedélyezi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekintésre jogosult

a) a honvédelemért felelős miniszter,

b) a védelemgazdaság központi tervező szerve,

c) a Magyar Honvédség parancsnoka és

d) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

(4) A 6. és a 7. melléklet szerinti adatok a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.

(5) A törvény alapján gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a bejelentett adatok változásáról, szolgáltatási tevékenységének a megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét.

22/I. Adatszolgáltatás a gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggő adatok nyilvántartásához

34/L. § A honvédelmi felkészülés területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében, a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének, a helyi védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek a megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 6. és 7. mellékletben meghatározott adatkörben a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult, valamint a szolgáltatást nyújtó.

34/M. § Az adatszolgáltatás során - a rendkívüli állapot és szükségállapot idején kívül - a szolgáltatásra kötelezett nem kötelezhető olyan, az üzletvitelével kapcsolatos adat szolgáltatására, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kötelezhető különösen

a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó,

b) a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó,

c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó,

d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra vonatkozó,

e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó és

f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási

adat szolgáltatására.

22/J. A védelemgazdasági alapterv összeállításával kapcsolatos adatszolgáltatás

34/N. § (1) A védelemgazdasági tervezéshez a gazdasági és anyagi szolgáltatásra, a 34/A. § a)-e) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv által kijelölt szolgáltató (a továbbiakban: kijelölt szolgáltató) a 8. melléklet szerinti adatkörben adatszolgáltatást teljesít.

(2) A 34/A. § a)-e) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a kijelölt szolgáltató által közölt adatokat - a tervezési rendnek megfelelően - központi, ágazati és területi szinten gyűjti be. A közölt adatokat csak a honvédelmi felkészítési célokra lehet felhasználni.

(3) A kijelölt szolgáltató az adatszolgáltatást a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló jogszabályban meghatározott tervezési adatlapok kitöltésével és a honvédelmi adatkezelő szerv részére történő visszaküldésével teljesíti a honvédelmi adatkezelő szerv által megadott határidőig.

(4) A gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozó adatszolgáltatást a meghatározott adattartalommal a honvédelmi adatkezelő szerv által a tervezési adatlapokon meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozóan kell teljesíteni.

(5) A honvédelmi adatkezelő szerv a kijelölt szolgáltatótól - honvédelmi érdekből - a 8. melléklet szerinti adatkörben további adatot, illetve rendkívüli adatszolgáltatást vagy adatfrissítést is kérhet.

(6) A kijelölt szolgáltató köteles az elérhetőségi adatai megváltozásáról, valamint az adatszolgáltatásban jelentett termelő, szolgáltató kapacitásuk megszűnéséről, 30%-ot meghaladó csökkenéséről vagy 30%-ot meghaladó növekedéséről, illetve - a megfigyelt gazdasági és anyagi szolgáltatások körét érintő - új kapacitás beindításáról a honvédelmi adatkezelő szervet haladéktalanul értesíteni.

(7) A honvédelmi adatkezelő szervek a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú adatbázisok aktuális adatállományából, valamint a hivatalos statisztikai adatokra vonatkozóan eseti jelleggel, adatszolgáltatást kérhetnek.

(8) A (7) bekezdés szerinti szolgáltatott adatok kizárólag statisztikai célból használhatóak fel azzal, hogy az adatgyűjtés nem irányulhat a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai ellátásához szükséges egyedi adatok átadására és felhasználására. A hivatalos statisztikai adatok szolgáltatására a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 46. §-át kell alkalmazni.

(9) A 8. melléklet szerinti adatok a kijelölt szolgáltató gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.

22/K. A honvédelmi adatkezelő szerv befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos nyilvántartása és adatszolgáltatása

34/O. § (1) A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatás tervezése és végrehajtása céljából nyilvántartást vezet a befogadó állam által összeállított, a NATO-művelet érdekében felajánlható polgári és katonai képességeket tartalmazó adatokról (a továbbiakban: képesség katalógus).

(2) A képesség katalógus a 9. melléklet szerinti adatkörben tartalmazza:

a) Magyarország befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos ügyekben illetékes kapcsolattartó szervezeteit, azok elérhetőségét, a befogadó nemzeti támogatás nemzeti struktúráját, koordinációs és irányítási rendszerét,

b) a fogadó létesítményeket: vasúti ki- és berakóállomásokat, folyami kikötőket, repülőtereket, határátkelőhelyeket,

c) az egészségügyi ellátás biztosításához felajánlható képességeket, valamint

d) a Honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos képességeit.

34/P. § (1) A befogadó nemzeti támogatással összefüggő adatokat a 9. melléklet szerinti adatkörben a honvédelemben közreműködő szerv - az irányítási, a felügyeleti, a tulajdonosi vagy résztulajdonosi jogkört gyakorló központi államigazgatási szerv útján - szolgáltatja a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve részére.

(2) A 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó igény gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség elrendelésével történő biztosításának tervezése érdekében - adatszolgáltatás céljából - megkereséssel fordulhat a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez.

(3) A 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv megkeresése esetén a hatáskörrel rendelkező igénybevételi hatóság a megkeresés tartalmának megfelelően egyszeri adatszolgáltatást írhat elő a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett részére.

(4) A katonai igazgatás megkeresett illetékes területi szerve a megkereső, 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv részére - a megkeresés tartalmának megfelelően - adatot szolgáltat az egyszeri adatszolgáltatás alapján pontosított, nyilvántartásában szereplő, nemzeti igénybevételi célú kijelölés hatálya alatt nem álló technikai eszközökről, ingatlanokról és szolgáltatásokról.

(5) Az adatszolgáltatást a védelmi igazgatás zártkörű informatikai rendszerén, elektronikus úton kell teljesíteni.

(6) A 9. melléklet szerinti adatok a befogadó nemzeti támogatással összefüggő gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.

34/Q. § (1) A honvédelmi adatkezelő szervek a 22/G-22/K. alcímben meghatározott feladataikat hatósági jogkörben teljesítik.

(2) A 22/G-22/K. alcímben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért ellenérték nem számítható fel.

22/L. Adattovábbítási nyilvántartás

34/R. § (1) Az e Fejezet szerinti nyilvántartásokból teljesített valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást (a továbbiakban: adattovábbítási nyilvántartás) vezet

a) a szolgáltatott adatok körének,

b) az adatigénylő nevének és címének,

c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá

d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak

feltüntetésével.

(2) A természetes személyre vonatkozó adattovábbítás esetén az adattovábbítási nyilvántartás az érintett

a) családi és utóneveit, valamint

b) lakóhelyét vagy tartózkodási helyét

is tartalmazza.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartásba térítésmentesen betekinthet

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szerv irányításáért felelős szerv,

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság.”

(2) A Hvt. Első Része a következő III/B. Fejezettel egészül ki:

III/B. FEJEZET

HONVÉDELMI BÍRSÁG

34/S. § (1) A fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) honvédelmi bírságot szab ki,

a) ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát,

b) ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja fel,

c) ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,

d) ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,

e) ha valaki a honvédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval, szolgáltatással kapcsolatban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja.

(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a honvédelmi adatkezelés szervének, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vagy a megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettesének a kezdeményezése alapján folytatja le.

(3) A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a (2) bekezdés alapján kezdeményezésre jogosult indítványára a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.”

24. § (1) A Hvt. 36. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)

c) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, válságkezelési és humanitárius feladatok - teljesítése,”

(2) A Hvt. 36. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)

j) honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétel.”

(3) A Hvt. 36. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:)

f) az élet, az anyagi javak és objektumok oltalmazása érdekében az elektromágneses spektrumot kihasználó támadó, információszerző, felderítő eszközök elleni aktív elektromágneses műveletek végzése.”

25. § A Hvt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Honvédség szállítóeszközei, műszaki munkagépei, rendszeresített harc- és légijárművei, valamint fegyverzetének és más technikai eszközparkjának egyes elemei a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója által meghatározottak szerint kerülnek biztosításra a KNBSZ számára

a) a készenlét fokozása,

b) a honvédelmi veszélyhelyzet, vagy

c) a KNBSZ-nek a Honvédség felderítését támogató tevékenysége

esetén.”

26. § (1) A Hvt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Honvédség szervezeti felépítését a Magyar Honvédség Parancsnoksága és az alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek összessége képezi.”

(2) A Hvt. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Honvédséget a Magyar Honvédség Parancsnoksága, a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.”

27. § A Hvt. 23. alcíme a következő 38/A. §-sal egészül ki:

„38/A. § (1) A Honvédséget a Magyar Honvédség parancsnoka vezeti, aki szolgálati elöljárója a Honvédség szervezeteiben szolgálatot teljesítő tényleges állomány tagjának.

(2) A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörében

a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét és előterjeszti a honvédelmért felelős miniszternek; részt vesz a honvédelmi alapelvek kidolgozásában;

b) meghatározza a Honvédség készenléte fokozásának rendjét;

c) tervezi és vezeti a Honvédség kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;

d) kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását;

e) kidolgozza és a honvédelmért felelős miniszternek felterjeszti a Honvédség szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó igényeket és terveket, és biztosítja azok végrehajtását;

f) közreműködik a Honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő-, jelző és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában;

g) a honvédelmért felelős miniszter rendelkezéseinek megfelelően szervezi és biztosítja a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését;

h) gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói hatásköröket;

i) megszervezi és vezeti a Honvédség anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeiről;

j) meghatározza a Honvédségben folyó tudományos munka követelményeit;

k) gyakorolja a más jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben részére megállapított feladat- és hatásköröket, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a honvédelmért felelős miniszter eseti jelleggel megbízza.

(3) A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek költségvetési gazdálkodását az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint irányítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogkör gyakorlásának részletszabályait az Áht. 109. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti kormányrendelet határozza meg.”

28. § A Hvt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A honvédelmi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A honvédelmi szervezeteket alapító okirattal kell létrehozni.

(2) Honvédségi szervezet megszűnését vagy feladatrendszerének változását nem eredményező átszervezését - a 45. § (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek kivételével - a Magyar Honvédség parancsnoka is elrendelheti.

(3) A honvédségi szervezetek felépítését, béke- és hadilétszámát, rendszeresített technikai eszközeit az állománytáblában kell meghatározni.

(4) A honvédelmi szervezetek - a Honvédség és KNBSZ kivételével - munkaköri jegyzék szerint épülnek fel.

(5) A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egysége egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása szempontjából - a honvédségi szervezet alapító okiratában - jogi személyiséggel ruházható fel.

(6) A középszintű vezető szerv megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a szaktevékenységet és a katonai szervezet jellegét.”

29. § (1) A Hvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Honvédség személyi állományában

a) tényleges szolgálatot teljesítő katonák (a továbbiakban: tényleges állomány tagja),

b) a Honvédségnél foglalkoztatott

ba) honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak,

bb) a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint,

c) rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesek lehetnek.”

(2) A Hvt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Honvédségnél munkavállaló kizárólag közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörgyakorlással közvetlenül össze nem függő munkakörben foglalkoztatható. Nem Magyarországon települő honvédségi szervezet, valamint a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben Magyarország részére biztosított szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt nem igénylő munkakörben honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott is foglalkoztatható. A személyi állomány illetmény nélküli szabadságon tartózkodó tagja a tartós külföldi szolgálatra vagy tartós külszolgálatra vezényelt vagy kihelyezett házastársának külföldi szolgálata vagy külszolgálata idejére honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott jogviszonyba történő kinevezéssel, adminisztratív-technikai feladatok ellátásában való közreműködés céljából is foglalkoztatható.”

(3) A Hvt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, a honvédelmi szervezeteknél munkaszüneti nap.”

(4) A Hvt. 40. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A fegyveres erők jogállására vonatkozó nemzetközi szerződések alkalmazása tekintetében a Honvédség polgári állományának minősül a honvédelmi szervezetnél jogviszonyban álló kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott vagy a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállaló.

(8) A Honvédség személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő - adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezheti.”

30. § A Hvt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült, korábban

a) hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos vagy

b) katonai tanintézetben alapkiképzést teljesített hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesített férfi tartozik.”

31. § A Hvt. 42. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében alkalmazandó közigazgatási hatósági, illetve közigazgatási egyeztetési eljárási szabályokat - törvény vagy kormányrendelet erre vonatkozó rendelkezése alapján - a nem a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlan vonatkozásában létesített ingatlanhasználati jogviszony hatálya alatt az ingatlanhasználati jogviszonnyal érintett ingatlanok esetében is alkalmazni kell.”

32. § A Hvt. 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/A. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő ingatlanon vagy más állami vagyonnak minősülő ingatlanon Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságából eredő szövetségesi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben szövetséges fegyveres erő, nemzetközi szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság javára szolgalom, vezetékjog, használati jog, valamint osztott tulajdon létesíthető.”

33. § A Hvt. VII. Fejezete a következő 42/B-42/G. §-sal egészül ki:

„42/B. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium védelmi igazgatásért felelős szerve határozatban, az állam javára az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében közérdekű használati jogot alapíthat az olyan ingatlanra,

a) amelyen az ország védelmét vagy szövetségesi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítmény építhető, telepíthető és üzemeltethető,

b) amelynek igénybevétele a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti és más rendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők, illetve a szövetséges fegyveres erők részére elengedhetetlenül szükséges az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében.

(2) Nem alapítható közérdekű használati jog olyan ingatlanra, amelyet gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alapján igénybevételre kijelöltek.

42/C. § (1) A közérdekű használati jog honvédelmi veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet vagy rendkívüli állapot idején alapítható.

(2) A közérdekű használati jog akkor alapítható, ha

a) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség igénybevételével a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok nem biztosíthatók, illetve

b) a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok biztosításának megfelelő, a Honvédség vagyonkezelésében lévő ingatlan nem áll rendelkezésre.

42/D. § (1) A közérdekű használati jog alapján az ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a közérdekű használati joggal terhelt ingatlanon

a) az ország védelmét vagy szövetségesi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,

b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti és más rendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők, illetve a szövetséges fegyveres erők az ingatlant a 42/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból igénybe vegyék.

(2) A közérdekű használati jogot az (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek - kizárólag a 42/B. § (1) bekezdésben meghatározott célokból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben - gyakorolhatják.

42/E. § (1) A közérdekű használati jog alapítását, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy annak törlését a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium védelmi igazgatásért felelős szerve határozattal rendeli el.

(2) A közérdekű használati jogot meg kell szüntetni és az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell, ha

a) a honvédelmi veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet vagy a rendkívüli állapot megszűnik, illetve

b) az ingatlanon a közérdekű használati jog fenntartása az e törvényben meghatározott alapítási feltételekre tekintettel már nem indokolt.

42/F. § (1) Az ingatlan tulajdonosát a 42/D. § szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát

a) a közérdekű használati jog alapítására tekintettel egyszeri jelleggel, valamint

b) az ingatlan 42/D. § szerinti igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére - kormányrendeletben meghatározott időszakonként

illeti meg.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról.

(3) A kártalanítás összegét a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium téríti meg az ingatlan tulajdonosának.

(4) Az ingatlan igénybevétele a kártalanítás összegének a tulajdonos részére történő megfizetése vagy bírósági letétbe helyezése után kezdhető meg, ha a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a kártalanítás megfizetését a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.

(5) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

42/G. § (1) A közérdekű használati joggal terhelt ingatlanon az országvédelem vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében az építtetői, valamint a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium gyakorolja.

(2) Az országvédelem vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében épített létesítmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül.”

34. § (1) A Hvt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A honvédelemért felelős miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint irányítja a Honvédséget. A honvédelemért felelős miniszter egyes irányítási hatásköreinek a gyakorlására kormányrendelet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állami vezetőjét jelölheti ki.”

(2) A Hvt. 45. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A honvédelemért felelős miniszter egyes katonai szervezetek vagy azok speciális feladatokat ellátó szervezeti egységei esetében, a katonai szervezetek alapító okiratában meghatározottak szerint

a) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére,

b) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasításra,

c) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,

d) egyedi utasítás kiadására feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, és

e) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezésre

az általa vezetett minisztérium állami vezetőjét jelöli ki.”

(3) A Hvt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke, Magyar Honvédség parancsnoka vagy a Honvéd Vezérkarhoz, a Magyar Honvédség Parancsnokságához tartozó elöljáró adta ki. Egyéb intézkedés esetén a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható.”

35. § (1) A Hvt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban honvédelmi államtitkár működik. A honvédelmi államtitkárnak katonai szolgálati viszonyban töltött legalább 20 év tényleges szolgálati idővel rendelkező - az egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - személy nevezhető ki.”

(2) A Hvt. 46. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár kormányrendeletben meghatározottak szerint irányítják a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, végrehajtásuk tervezését, szervezését. A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár feladataik ellátása során együttműködnek.

(4) A Magyar Honvédség Parancsnoksága a Honvédség felső szintű tervező-szervező és katonai tevékenységének vezető szerve.

(5) A Magyar Honvédség parancsnoka betölti a Honvéd Vezérkar főnöki beosztást is. Vezeti a Magyar Honvédség Parancsnokságát, irányítja - a 45. § (1a) bekezdés hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek kivételével - a honvédségi szervezeteket. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Kormányrendelet, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között felelős a hadrafoghatóságért, a Honvédség magas fokú fegyelméért, kiképzéséért és felkészítéséért.”

36. § A Hvt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § (1) Intézkedésben állapíthatók meg a honvédelmi szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, valamint egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a honvédelmi szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is. Intézkedés kiadására - vezetési jogkörének és hatáskörének megfelelően - a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult.

(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédségi szervezetek szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására - szakmai irányítási jogkörének és hatáskörének megfelelően - a szakmai elöljáró és a szakmai felettes jogosult.

(3) Belső rendelkezés kiadására a jogosult távolléte vagy akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - a helyettese adhat ki belső rendelkezést. A belső rendelkezés nem lehet jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes.

(4) Azt a belső rendelkezést, amely a honvédségi szervezetek személyi állományának egészét érinti, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érintheti - a minősített adatot tartalmazó kivételével - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A minősített adatot tartalmazó belső rendelkezés számát és címét kell közölni a hivatalos lapban.

(5) A hivatalos lapban közzétett vagy a közölt belső rendelkezés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.

(6) A hivatalos lapban a Magyar Honvédség parancsnokának intézkedése szerint a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.”

37. § A Hvt. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának támogatása érdekében a Honvédség és a KNBSZ felderítő rendszert működtet. A felderítő rendszer útján a Honvédség és a KNBSZ információkat gyűjt a műveleti terület valamennyi összetevőjéről, valamint a honvédelmi feladatok tervezését és végrehajtását meghatározó körülményekről, jelenségekről. E körben a Honvédség és a KNBSZ törvényben meghatározottak szerint biometrikus adatokat is gyűjthet és kezelhet.”

38. § A Hvt. 54/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A katonai rendészet rendeltetése a katonai rend és fegyelem fenntartása, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szerv és a Honvédség tevékenységének rendészeti biztosítása, továbbá az e törvényben meghatározott rendészeti feladatok ellátása.”

39. § A Hvt. 54/A. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A katonai rendészet feladata)

f) a Honvédség - Magyar Honvédség parancsnoka által meghatározott - rendezvényeinek rendészeti biztosítása; a rendezvényről a rendőrséggel előzetesen egyeztetni kell, ha az a honvédelmi szervezetek által használt objektum területén kívül kerül megrendezésre,

g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állami vezetőinek, a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei, valamint kijelölt vendégeik személyi kísérése,”

40. § A Hvt. 54/B. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A katonai rendész jogosult a Honvédség személyi állományába nem tartozó, szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt felszólítani a szabálysértés abbahagyására. A felszólítás sikertelensége esetén haladéktalanul értesíti a legközelebbi rendőri szervet, annak kiérkezéséig a tettenért elkövetőt visszatarthatja.

(4) A katonai rendész az (1) bekezdés a), e) és f) pontja szerinti esetekben a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyekkel szemben is jogosult intézkedéseket foganatosítani.

(5) A katonai rendész a katona által elkövetett vagy a katona sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a nyomozó hatóság kiérkezéséig a helyszínt biztosítja, a katonát és a Honvédség személyi állományába nem tartozó tetten ért elkövetőt a helyszínen visszatartja.”

41. § A Hvt. 54/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54/C. § (1) A katonai rendész feladatait önállóan vagy a rendőrséggel, illetve a KNBSZ kijelölt állományával, a katonai ügyésszel vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyésszel együttműködésben teljesíti.

(2) A katonai rendészet erőit a KNBSZ főigazgatójának kezdeményezésére a Magyar Honvédség parancsnoka kirendelheti az 54/A. § (2) bekezdés d), e), f), és g) pontjai szerinti feladatok ellátására, amennyiben a KNBSZ által ellátott nemzetbiztonsági védelem alá eső személyek biztonságának szavatolása érdekében ez szükséges. A KNBSZ főigazgatójának kezdeményezésére történt kirendelés esetén a katonai rendészet a feladatait a KNBSZ kijelölt állományával együttműködve látja el.”

42. § A Hvt. 55. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell.

(5) A fegyverhasználatot a harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva kell végezni.”

43. § (1) A Hvt. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A katona a 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során is viselheti rendszeresített egyéni lőfegyverét, azonban azt csak jogos védelem vagy végszükség esetén használhatja.”

(2) A Hvt. 56. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - ha más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni:)

d) katonai futárszolgálati feladatok ellátása során, a maga vagy társa elleni, illetve a rábízott küldemény biztonságát veszélyeztető támadás elhárítására.”

44. § (1) A Hvt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyverhasználatot - kivéve, ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé - meg kell előznie:

a) felszólításnak cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás abbahagyására,

b) más személy segítségül hívásának,

c) lehetőség szerint más kényszerítő eszköz alkalmazásának,

d) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és

e) figyelmeztető lövésnek.”

(2) A Hvt. 58. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fegyverhasználatnak:)

g) amikor a katona a Honvédség feladatait fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre, kivéve a jogos védelem és végszükség esetét.”

45. § (1) A Hvt. 38. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. Az egyéb intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazása”

(2) A Hvt. 38. alcíme a következő 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A. § A katonai rendész feladata ellátása során igazoltathatja azt a honvédelmi szervezetek által használt objektum területén vagy annak közvetlen környezetében tartózkodó - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá nem tartozó - személyt, akinek a személyazonosságát a Honvédség rendeltetésszerű tevékenységének rendészeti biztosítása érdekében, az ott tartózkodása jogszerűségének tisztázása céljából kell megállapítani. A katonai rendész - ha lehetséges - az igazoltatás során együttműködik a rendőrséggel.”

46. § A Hvt. 59. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök a következők:)

d) gumibot, tonfa,”

47. § A Hvt. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Műveleti területen végzett katonai tevékenység során a katona, amennyiben azt a műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma megengedi, az abban foglaltak szerint, a nemzetközi jog normáival összhangban testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására.”

48. § A Hvt. 61/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Akinek a Honvédség állományába tartozó személy VIII. fejezet szerinti intézkedése, annak elmulasztása vagy kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a Magyar Honvédség parancsnokához.”

49. § (1) A Hvt. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetséges légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.

(6) A magyar vagy külföldi légtérben nemzeti alárendeltségű magyar légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.”

(2) A Hvt. 62. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A magyar légtérben nemzeti alárendeltségű szövetséges légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat, vagy a parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.”

50. § A Hvt. 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a kormányzati internetes oldalak, a sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.”

51. § A Hvt. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtótermékben, kormányzati internetes oldalon, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni.”

52. § A Hvt. 79. §-a következő r) ponttal egészül ki:

[A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében elrendelheti]

r) honvédelmi, rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből az internetes tartalmak, csatornák, tartományok elérésének korlátozását, illetve megtiltását.”

53. § A Hvt. X. fejezete a következő 47/C-47/E. alcímmel egészül ki:

47/C. Kártérítésre kötelezés mellőzése

79/C. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló HM rendelet szerint mentesített gépjárművel harmadik személynek, valamint a mentesített gépjárműben okozott kár esetén a gépjármű vezetőjétől kizárólag a Gfbt. 34. § (1) bekezdés a), c), d), f) és g) pontja szerinti esetben követelheti a munkáltató a kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítését.

47/D. A honvédelmi szervezetek jogi képviselete

79/D. § A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezetek bíróság, közjegyző, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság előtti képviseletének ellátására a jogszabály szerint arra jogosult személynek általános vagy eseti meghatalmazást adhat.

47/E. A Honvédség zártcélú hírközlő hálózata

79/E. § (1) A Honvédség irányítási és vezetési feladatai érdekében állandó és tábori telepítésű zártcélú hírközlő hálózatot üzemeltet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti zártcélú hírközlő hálózat működtetéséről és fejlesztéséről a Magyar Honvédség parancsnoka (a Honvéd Vezérkar főnöke) gondoskodik.”

54. § A Hvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában

1. alkalmazás: a fegyveres erő rendeltetésszerű, a fegyveres konfliktusok jogának hatálya alá tartozó harctevékenysége,

2. állomásozás: az átvonuláshoz szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó, a Honvédség esetében tartós külföldi, külföldi fegyveres erők esetében tartós magyarországi, elsősorban a katonai jelenlétre irányuló tervezett jelenlét, amelynek fő célja, hogy konkrét művelet, gyakorlat vagy más tevékenység nélkül is folyamatos jelenlétet biztosítson. Állomásozásnak tekintendő a fegyveres erők olyan rendszeresen ismétlődő tevékenységéből eredő, nem feltétlenül ugyanazon alakulatok elsősorban a katonai jelenlétre irányuló tartós jelenléte is, mellyel a Honvédség külföldi vagy külföldi fegyveres erő magyarországi jelenléte állandónak vagy folyamatosnak tekintendő,

3. befogadó nemzeti támogatás: Magyarország, a honvédelmi szerv és a honvédelemben közreműködő szervek által békeidőszakban, rendkívüli állapotban, szükségállapotban, megelőző védelmi helyzetben, terrorveszélyhelyzetben, valamint váratlan támadás esetén a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek Magyarország területén tartózkodásuk vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatás,

4. békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában,

5. felhasználás: a Honvédség részvétele az erőszakos cselekmények és a kibertérből érkező, valamint egyéb elektronikai támadások és fenyegetések elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején, valamint a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig terjedő időszakban,

6. gazdaságmozgósítás: a Kormány által elrendelhető intézkedések rendszere, a nemzetgazdasági erőforrásoknak a különleges jogrendi időszak, az országvédelmi feladatok hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevétele,

7. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet,

8. határátlépéssel járó csapatmozgás: a honvédségi szervezeteknek az államhatár átlépésével járó olyan külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, külföldi fegyveres erő esetén az államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége vagy tartózkodása, vagy Magyarországon történő átutazása, amely a csapatmozgásban részt vevő katonai erő tevékenységének céljára, időtartamára, természetére vagy létszámára, eszközeire, felszerelésére, fegyverzetére tekintettel közjogi engedélyezést igényel,

9. Honvédség fegyverzete: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz - tekintet nélkül műszaki jellemzőire és alkalmazási módjára -, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére, ide nem értve a kibertérben végrehajtott műveletekhez szükséges technikai eszközöket és eljárásokat,

10. honvédelem helyi igazgatási szerve: a helyi védelmi bizottság,

11. honvédelem területi igazgatási szerve: a megyei, fővárosi védelmi bizottság, valamint a katonai igazgatás területi szerve,

12. honvédelmi igazgatás: a védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják az 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

13. honvédelmi szervezet: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, a Honvédség, valamint a KNBSZ,

14. honvédségi szervezet: a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek,

15. honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja,

16. honvédelmi érdek: Magyarország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen a törvényes rend védelméhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához, a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének, fejlesztésének biztosításához fűződő érdekeket,

17. humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,

18. igénybevevő: a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek és a honvédségi szervezet,

19. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,

20. katonai igazgatás: a közigazgatási szervek jogilag szabályozott és a honvédelmi igazgatás részét képező olyan tevékenysége, amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a jogalanyok honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul,

21. meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során jogszabály vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorolnak,

22. műveleti terület: a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi terület és a felette levő légtér, továbbá a kibertér,

23. NATO Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és - a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével - közterhektől mentesen valósít meg,

24. NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO szervezetének döntéshozatali és végrehajtási rendszere, amelyet a NATO a különböző válságkezelési és - szükség esetén - kollektív védelmi, valamint terrorizmus elleni feladatok előkészítése érdekében alkalmaz,

25. NATO Állandó Védelmi Tervek: az Észak-atlanti Tanács által előzetesen jóváhagyott műveleti tervek, melyek végrehajtásáról a tagállamok a gyorsított döntéshozatali eljárásrend alapján hoznak döntést,

26. ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan alkalmazása, amelynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,

27. potenciális hadköteles: a békeidőszakban nyilvántartott, hadkötelezettség alá tartozó tartalékos, aki nem tartozik az önkéntes tartalékos, a honvédelmi alkalmazott és a kiképzett tartalékos állományba,

28. polgári felkészültség: a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatai ellátása körében végrehajtott, külön meghatározott követelmények teljesítése érdekében végzett tevékenysége, melynek célja a kormányzat folyamatos működésének biztosítása, és a katonai műveletek polgári képességekkel történő támogatása békeidőszakban, különleges jogrend idején, valamint a válságkezelés katonai feladatai végrehajtása időszakában,

29. szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szerződései szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e nemzetközi szerződések alapján, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió által vagy jóváhagyásával létrehozott közös katonai szervezetek,

30. szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület,

31. védelemgazdaság központi tervező szerve: a Kormány által kijelölt szerv,

32. védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer, amely a Kormány - a honvédelemért felelős miniszter útján gyakorolt - irányítása mellett a Magyarországot veszélyeztető fenyegetésekkel és támadásokkal szemben az állam feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint egyes védelmi feladatok ellátásra kijelölt közigazgatási szervek által végzett tervező, végrehajtó, rendelkező tevékenység.”

55. § (1) A Hvt. 81. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

a) a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem ágazati irányításával, valamint a Honvédség irányításával kapcsolatos feladatait,

b) a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer rendeltetését, feladatait, eljárási rendjét, a közreműködők kötelezettségeit, továbbá a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendjét, és az ezekkel összefüggő gyorsított nemzeti döntéshozatali eljárást.”

(2) A Hvt. 81. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

h) befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatait,”

(3) A Hvt. 81. § (1) bekezdése a következő t)-z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

t) a védelemgazdasági tervezés központi adatfeldolgozó szervét és feladatait,

u) a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek besorolásának a szabályait,

v) a 22/B. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságot, az ott meghatározott ellátási kötelezettség körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezeknek a hon- és rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét,

w) a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításának, kijelölésének és védelmének szabályait,

x) a polgári felkészültség követelményeit,

y) a honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetését és meghosszabbítását,

z) a közérdekű használati jog gyakorlására jogosultak körét, továbbá az ezzel összefüggő kártalanítás és kártalanítási eljárás szabályait.”

(4) A Hvt. 81. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

e) honvédelmi szervezetek jogi képviseletének és jogi képviselete felügyeletének rendjét,

f) a honvédségi munkavállalók munkabérének folyósítását, jutalmazását, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselőknek, kormányzati ügykezelőknek, a honvédségi munkavállalóknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések rendszerét és feltételeit, továbbá a nyújtott üdültetés, pihentetés, szociális és a kegyeleti gondoskodás, az étkezési, valamint a lakhatási támogatások és költségtérítések körét, a jogosultság feltételeit és rendjét, továbbá az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő és a külföldi képzésben részt vevő honvédségi munkavállalók, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők részére nyújtható juttatások, költségtérítések megállapításának, kifizetésének és elszámolásának rendjét,”

(5) A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

t) a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyverek szolgálati feladatellátással összefüggő tárolásának és viselésének szabályait,

u) a honvédelmi szervezetek működésére szolgáló területekre történő beléptetés eljárási szabályait.”

56. § (1) A Hvt. 81. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben)

a) határozzák meg ágazatuk honvédelmi, valamint a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatait,”

(2) A Hvt. 81. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben)

d) jelöljék ki ágazatukban az irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosi, résztulajdonosi jogkörük gyakorlásában érintett szervezetek közül a meghagyásba bevonható szerveket, valamint határozzák meg meghagyással kapcsolatos feladataikat.”

(3) A Hvt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket rendeletben állapítsa meg.”

57. § A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § E törvény

a) I-V. Fejezete - a III/A. és III/B. Fejezetek, valamint a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével -, VII-IX. Fejezete a 46/A. § kivételével, 48. alcíme, 49. alcíme, 52. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,