b) 42/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.”

58. § (1) A Hvt. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Hvt. a 2 melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(3) A Hvt. a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

(4) A Hvt. a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

(5) A Hvt. az 5. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

(6) A Hvt. a 6. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

(7) A Hvt. a 7. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(8) A Hvt. a 8. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

(9) A Hvt. a 9. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

59. § A Hvt.

a) 5. § (1) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében a „Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnoka” szöveg,

b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „Honvédséget” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezeteket” szöveg,

c) 19. § (3) bekezdésében a „Honvéd Vezérkar főnökének” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnokának” szöveg,

d) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „Honvéd Vezérkar főnökét” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnokát” szöveg,

e) 21. § (2) bekezdés c) pontjában a „hadműveleti” szövegrész helyébe a „műveleti” szöveg,

f) 37. § (4) bekezdésében a „honvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnoka” szöveg,

g) 38. § (2) bekezdésében a „háborús” szövegrész helyébe a „békétől eltérő” szöveg,

h) 38. § (7) bekezdésében a „Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter” szöveg,

i) 40/A. §-ában a „közalkalmazottal” szövegrész helyébe a „honvédelmi alkalmazottal, közalkalmazottal” szöveg,

j) 45. § (2) bekezdés c) pontjában a „belső rendelkezéseket” szövegrész helyébe a „intézkedést és szakutasítást (a továbbiakban együtt: belső rendelkezés)” szöveg,

k) 45. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet” szövegrész helyébe a „jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat” szöveg,

l) 47. § (2) bekezdésében az „a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányrendeletnek megfelelően a honvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség parancsnoka” szöveg,

m) 55. § (2) bekezdésében a „harckiképzés” szövegrész helyébe a „kiképzés” szöveg,

n) 61. § (3) bekezdésében a „katonai ügyészt” szövegrész helyébe a „katonai ügyészt vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészt” szöveg,

o) 62. § (1) és (3) bekezdésében a „nemzeti” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg,

p) 65. § (2) bekezdésének nyitó szövegében a „tényleges katonai” szövegrész helyébe a „tényleges katonai, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,

q) 81. § (2a) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazottak” szövegrész helyébe a „honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak,” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti a Hvt.

a) 7. § (1) bekezdés c) pontjában az „előzetes” szövegrész,

b) 19. § (4) bekezdése,

c) 21. § (1) bekezdés a) pontjában és 22. § (2) bekezdésében az „és vezetésével” szövegrész,

d) 21. § (2) bekezdés b) pontja,

e) 22. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében az „és vezetéséért” szövegrész,

f) 40/B. §-a,

g) 43. § (6) bekezdésében az „irányítása és” szövegrész,

h) 46. § (2), (6), (7) és (8) bekezdése,

i) 49. § (2) bekezdése,

j) 54/B. § (1) bekezdés d) pontjában az „elkövetésének” szövegrész,

k) 63. § (7) bekezdésében a „szolgálati” szövegrész.

6. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

61. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 12b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„12b. honvédségi ösztöndíjas hallgató: az állomány tagjának, honvéd tisztjelöltnek és honvéd altiszt-jelöltnek nem minősülő személy,

a) aki:

aa) felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében tanulmányokat folytat, vagy iskolai rendszerű, nappali munkarendű szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges szakképesítést szerez meg, vagy

ab) iskolarendszerű, esti, levelező munkarendű vagy távoktatásos formában szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges és az adott ösztöndíjprogram szerinti hiányszakmára képesítést szerez, és

b) akinek tanulmányait a miniszter által alapított ösztöndíj elnyerését követően a honvédelmi szervezet ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően az ösztöndíjszerződésben meghatározottak szerint szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja,”

62. § A Hjt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.

(2) A miniszter magához vonhatja a Magyar Honvédség parancsnoka, a KNBSZ főigazgatója, az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok, a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit.

(3) A Magyar Honvédség parancsnoka magához vonhatja az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok és a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit. A Magyar Honvédség parancsnoka a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreit nem vonhatja el.

(4) Az állományilletékes parancsnok magához vonhatja az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit.

(5) A központi személyügyi szerv vezetője magához vonhatja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének jogköreit. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreire, valamint a KNBSZ személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreire, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb munkáltatói jogkörökre.”

63. § A Hjt. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az irat formájú munkáltatói döntést a kiállítás alapjául szolgáló ok feltüntetésén túl egyéb indokolással ellátni nem kell.”

64. § A Hjt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell. Jogi képviselővel eljáró címzett esetén a jognyilatkozatot a jogi képviselővel kell közölni.”

65. § A Hjt. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja vagy korlátozhatja az állomány tagjának az internetes közösségi portálokon, illetve képmegosztó felületeken való megjelenését, amennyiben az biztonsági érdeket sérthet, vagy a Honvédség társadalmi megítélését ronthatja.”

66. § (1) A Hjt. 31. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem létesíthető katonai szolgálati viszony azzal,)

„g) aki két évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,”

(2) A Hjt. 31. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem létesíthető katonai szolgálati viszony azzal,)

„h) akivel szemben a jogviszony létesítésekor jogviszony-megszűnési ok áll fenn.”

67. § (1) A Hjt. 32. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hivatásos szolgálati viszony létesíthető)

„d) a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerződéses szolgálati viszonnyal, önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal, honvédelmi szervezettel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal rendelkező személlyel,”

(2) A Hjt. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Szerződéses állomány tagjának hivatásos állományba vétele során a 31. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.”

68. § A Hjt. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.”

69. § A Hjt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a kirendelés, a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése, a maximális várakozási idő meghosszabbítása és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.”

70. § A Hjt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint emelni kell.”

71. § A Hjt. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. Ha a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege kevesebb, mint az eredeti beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege, akkor az illetmény távolléti díjba tartozó elemeit az eredeti beosztás szerint kell megállapítani.”

72. § A Hjt. 58/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58/B. § Az állomány tagját a már megszerzett lakhatási támogatás - a lakásbérlethez, lízinghez nyújtott támogatás és a lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás továbbfolyósítása kivételével - a szolgálati viszony 58-58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt is megilleti.”

73. § A Hjt. 34. alcíme a következő 58/C. és 58/D. §-sal egészül ki:

„58/C. § A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagja - kérelmére, különös méltánylást érdemlő ok esetén - részt vehet a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálaton, valamint a teljesítményértékelés részét képező éves kiképzési foglalkozáson, amelynek során be kell tartania az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

58/D. § A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagjára az elismerésekkel kapcsolatos szabályokat - miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - alkalmazni kell.”

74. § A Hjt. VI. Fejezete a következő 34/A. alcímmel egészül ki:

„34/A. Kirendelés

58/E. § (1) Az állomány tagja kirendeléssel teljesíthet szolgálatot a miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalban vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásban.

(2) Kirendelés esetén a szolgálati viszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó jogköröket - ide nem értve a tábornokok jogviszony megszüntetését - a Magyar Honvédség parancsnoka gyakorolja. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A kirendelésre egyebekben az áthelyezés és a kinevezés szabályait kell alkalmazni.”

75. § (1) A Hjt. 68/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a honvédelmi illetményalap, illetve az alapilletmény szorzószámai átfogó, a személyi állományt érintő emelésére kerül sor, vagy egy új illetményrendszer bevezetése által egy általános illetményfejlesztés kerül végrehajtásra a személyi állomány vonatkozásában, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a 68/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni.”

(2) A Hjt. 68/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult foglalkoztatási jogviszonya a (3) bekezdés alapján a honvédelmi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel szűnik meg és a soron következő felülvizsgálat eredménye szerint a komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték feletti eredményt mutat, a 68/F. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.”

76. § A Hjt. 68/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás, valamint az (1) bekezdés i) pontja esetén sem honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem honvédelmi egészségkárosodási járadék nem állapítható meg.”

77. § A Hjt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A visszavétel esetén az állomány tagja rendfokozatát szolgálati beosztásának, iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelően kell megállapítani azzal, hogy a visszavételt követő kezdő rendfokozata nem haladhatja meg a korábbi hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatát. Ettől eltérő rendfokozatot a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő visszavételhez szolgálati érdek fűződik.”

78. § (1) A Hjt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat, valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell.”

(2) A Hjt. 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állomány tagja által viselt és a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól

a) a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásokban,

b) a speciális előmeneteli rendű beosztásokban,

c) az általános előmeneteli rendű beosztásban a 83. § (5) bekezdésének alkalmazásával történő kinevezés esetén az előléptetésig,

d) az általános előmeneteli rendű beosztásokban a rendfokozatban történő visszavetés idejére, valamint

e) a 85. § szerinti alacsonyabb beosztásban történő szolgálatteljesítés során.”

79. § (1) A Hjt. 83. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy a 4/A. § szerint előterjesztést tehet a kinevezésére, ha)

„b) az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat, és rendelkezik a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltétellel.”

(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nevezhető ki magasabb beosztásba.”

80. § (1) A Hjt. 84. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kötelező várakozási idő leteltét követően a magasabb beosztásba kinevezéskor az állomány előírt feltételekkel rendelkező tagját elő kell léptetni. Ettől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.

(2) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig -, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített, nem kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően léptethető elő vagy nevezhető ki első tábornoki rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(4) Ha az állomány kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor elő kell léptetni, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. Ellenkező esetben szolgálati viszonyát a 62. § (2) bekezdés e) pontja szerint meg kell szüntetni.”

(2) A Hjt. 84. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az állomány tagja előléptetésének e törvény szerinti feltételei fennállnak, azonban előléptetésére az (5) bekezdés c) pontja miatt nem került sor, és az eljárás nem végződött a büntetőjogi, a fegyelmi felelősség vagy a méltatlanság megállapításával, az állomány tagját a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor elő kell léptetni, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.”

81. § A Hjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § Az állomány alacsonyabb beosztásban lévő tagja - a 83. § (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén - legfeljebb viselt rendfokozatának megfelelő rendfokozattal rendszeresített beosztásba nevezhető ki.”

82. § A Hjt. 51/A. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„51/A. A fokozati vizsga

85/A. § (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében - fokozati vizsgát tehet. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsga alapjául szolgáló időtartam - ha a fokozati vizsga letételére lehetőség van - a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra.

(2) A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négyszintű, legénységi állomány esetében háromszintű.

(3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a kötelező várakozási idő leteltének évében lehet letenni, a következő szintű fokozati vizsgák pedig négyévente tehetőek. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben teheti le. A negyedik szintű fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(4) A legénységi állomány tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teheti le. A harmadik szintű fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(5) A fokozati vizsga halasztására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

(6) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsga alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.”

83. § A Hjt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani, azzal, hogy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány idejével. Az 57. § (1) bekezdése alkalmazása esetén a határozott időre szóló előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott kötelező várakozási időbe kell beleszámítani, és a maximális várakozási idő meghosszabbodik a magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy az alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével.”

84. § A Hjt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban, miniszteri rendeletben meghatározott időközönként, illetve esetekben értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése.”

85. § A Hjt. 89. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetben a feleknek meg kell állapodniuk a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, így különösen arról, hogy a képzésben résztvevő a honvédelmi szervezet által a tanulmányi szerződés megszüntetéséig teljesített tanulmányi támogatásokat köteles-e megtéríteni, és ha igen, milyen mértékben. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését szolgálati érdekből részben vagy egészben elengedheti.”

86. § A Hjt. 92. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is be kell számítani.

(2b) A végkielégítés szempontjából a honvédelmi szervezet állományában a katonai szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőző, nem katonai szolgálati viszonyban eltöltött időket is figyelembe kell venni.”

87. § (1) A Hjt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A napi szolgálatteljesítési idő - a készenléti jellegű beosztások, a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével - négy óránál rövidebb és - az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel - tizenkét óránál hosszabb nem lehet.”

(2) A Hjt. 96. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A napi szolgálatteljesítési idő a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti állomány esetében négy óránál rövidebb és tizenhat óránál hosszabb nem lehet. A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell biztosítani.”

88. § (1) A Hjt. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a gyermeke hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.”

(2) A Hjt. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig - tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.”

89. § A Hjt. 113. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - és az 58/A. § (1) bekezdés szerinti szünetelésekor, továbbá a 46. § (1) bekezdés b), c) és t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor meg kell váltani a szabadságot, ha a honvédelmi szervezet a szabadság arányos részét nem adta ki.”

90. § A Hjt. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.”

91. § A Hjt. 122. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre]

„e) a szolgálati viszony 58. § (1) bekezdése és 58/A. § (1) bekezdése szerinti szünetelése időtartamára.”

92. § (1) A Hjt. 123. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)-s) és v) pontja, valamint - ha az állomány tagjának illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak - b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét]

„b) ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött beosztás 2018. január 1-je előtt az e törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztályba tartozott, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján”

(kell megállapítani.)

(2) A Hjt. 123. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1)-(4) bekezdést az állomány 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó, vagy a nem Magyarországon települő honvédelmi szervezet vagy a Magyarországon települő honvédelmi szervezet külföldön működő szervezeti elemének szolgálati beosztásában tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon alapilletményre

a) eltérő besorolási osztály szerint volt jogosult, mint a külföldi szolgálat során betöltött beosztáshoz tartozó besorolási osztály, vagy

b) a (4) bekezdés d) vagy e) pontja alapján volt jogosult,

akkor a külföldi szolgálat alatt részére járó alapilletményt a magasabb illetményt biztosító besorolási osztály vagy vezénylő zászlósi vagy felsővezetői beosztási szint szerint kell részére megállapítani.”

93. § A Hjt. 125. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja a 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti évben a fokozati vizsgát nem teszi le, vagy a 85/A. § (5) bekezdése szerint nem kapott halasztást a fokozati vizsga letételére, akkor a következő év első napjától kezdve a soron következő fokozati vizsga letétele vagy a meglévő fokozati vizsga megújítása évének az utolsó napjáig az (1) bekezdés szerint jogosult a honvédelmi szolgálati díjra.”

94. § A Hjt. 129. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető. Írásbelinek kell tekinteni az elszámolást akkor is, ha annak közlésére a 7. § (2)-(3) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumban, a 8. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor.”

95. § A Hjt. 135. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hivatásos és szerződéses állomány tagjának az angol, francia és német, továbbá - amennyiben a beosztás ellátásához egyéb nyelvismeret megléte szükséges - egyéb idegennyelvből államilag elismert általános, szakmai vagy STANAG nyelvvizsga díját miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni.”

96. § A Hjt. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa támogatását is előírhatja.”

97. § A Hjt. 144/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén Tny. tv. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szabályai alapján érvényesíti.

(5) A kiegészítő rokkantsági támogatás jogalap nélküli felvétele esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett rokkantsági támogatásból eredő követelést a támogatást megállapító szerv az Mmtv. szabályai alapján érvényesíti.”

98. § A Hjt. 92. alcíme a következő 161/A. §-sal egészül ki:

„161/A. § (1) Ha a bíróság rendfokozatban visszavetés mellékbüntetést szabott ki, akkor az állomány tagja a mellékbüntetés tartama alatt eggyel alacsonyabb rendfokozatban, de az eredeti beosztásában teljesítheti szolgálatát úgy, hogy alapilletményét a rendfokozatban való visszavetés figyelembe vételével kell megállapítani. Az alapilletményt

a) az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a visszavetés szerinti viselt rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

b) az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, a beosztásban elérhető rendfokozatnál kettővel, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt megegyezett a beosztásához rendszeresített rendfokozattal, a beosztásban elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal

kell meghatározni.

(2) Ha a mellékbüntetés tartama alatt az állomány tagját áthelyezik, az (1) bekezdést az új beosztásában is alkalmazni kell.”

99. § A Hjt. 168. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jog megsértése esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(7) A személyiségi jog megsértését, annak mértékét és szolgálati jogviszonnyal való összefüggését annak kell bizonyítani, akit jogsérelem ért.

(8) A sérelemdíj mértékét az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben kell meghatározni.”

100. § (1) A Hjt. 173. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A honvédelmi szervezet köteles megfizetni az állomány tagjának a Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jogának megsértésével felmerült sérelemdíját. A sérelemdíj megállapítása során a 168. § (6)-(8) bekezdéseit kell alkalmazni.”

(2) A Hjt. 173. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjának megállapításánál figyelembe kell venni]

„c) azt a jövőbeni változást, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.”

(3) A Hjt. 173. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a károsodás következtében elmaradt jövedelem összege a (2) bekezdés a) pontja alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

(2b) Elmaradt jövedelemként az e törvény szerinti illetményt és a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres juttatásokat legfeljebb olyan időtartamra kell megtéríteni, amely időtartamra a károsult szolgálati jogviszonyt létesített.”

101. § A Hjt. 177. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kártérítés meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén a károsult a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezetnél, a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezet pedig a bíróságnál kérheti a járadék mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.”

102. § A Hjt. 181. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nincs halasztó hatálya a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat ellen benyújtott szolgálati panasznak.”

103. § A Hjt. 186. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja a közléstől, vagy a b) pont szerinti határidő leteltét követő naptól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat, ha

a) a sérelmezett jognyilatkozattal összefüggésben a szolgálati panaszhoz vagy a fellebbezéshez való jogát kimerítette,

b) a sérelmezett jognyilatkozattal kapcsolatban szolgálati panaszát vagy fellebbezését az arra jogosult határidőn belül nem bírálta el,

c) a sérelmezett munkáltatói döntést a miniszter hozta, vagy

d) a honvédelmi szervezet által kibocsátott fizetési felszólítást sérelmesnek tartja.”

104. § A Hjt. 188. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egészségkárosodási ellátás továbbfolyósítása, megszüntetése valamint a kiegészítő támogatás tárgyában hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

105. § A Hjt. 194. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. Ha a hivatásos szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. § előírásainak is, azzal, hogy a hivatásos állomány tagjára vonatkozó további egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket - miniszteri rendeletben meghatározott eseteket kivéve - miniszteri utasítás határozza meg. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg. Ha a szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, legfeljebb hat hónapig, vagy a 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti esetben az ott meghatározott időtartamig terjedő próbaidő köthető ki.”

106. § A Hjt. 197/A. és 197/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„197/A. § A 79. §-tól eltérően az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság ellenőrzésére vonatkozó további szabályokat a miniszter eltérően is meghatározhatja.

197/B. § A főigazgató a 87. § (5) bekezdésében foglaltakon túl a teljesítményértékelés további tartalmi elemeit és szempontjait is meghatározhatja.”

107. § A Hjt. a következő 197/C. §-sal egészül ki:

„197/C. § A 88. § (4a) bekezdése szerinti hatáskört a KNBSZ hivatásos állományú tagja vonatkozásában a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.”

108. § (1) A Hjt. 208. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A miniszter rendeletben külföldi napidíj-kiegészítést, kiegészítő juttatást, a külföldi szolgálat jellegétől függően költségtérítéseket és átalány-költségtérítéseket állapíthat meg.”

(2) A Hjt. 208. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A miniszter rendeletben határozza meg a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben határozhatja meg a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó szabályokat.”

109. § A Hjt. 212. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A 14. § szerinti tájékoztatási kötelezettség az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában is terheli.

(7) Ha az önkéntes tartalékos katona alkalmazása - a speciális végzettsége, képzettsége, valamint az általa ellátandó feladat fontossága vagy speciális jellege miatt - a honvédelmi szervezet kiemelt érdeke, miniszteri rendelet az alapkiképzés, a tényleges szolgálatteljesítés, a behívás szabályai, a szolgálatteljesítési idő beosztása, valamint a túlszolgálat elrendelése tekintetében eltérhet.”

110. § A Hjt. 214. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás időszakában is köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlés elnöki, alelnöki, a polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történő nyilvántartásba vételtől tényleges szolgálatteljesítésre nem hívható be, és a tisztségbe történt megválasztásakor az önkéntes tartalékos szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.”

111. § (1) A Hjt. 219. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára)

„a) illetményként

aa) a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási osztálynak és besorolási kategóriának megfelelő alapilletményre,

ab) a honvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő összegű honvédelmi szolgálati díjra, és

ac) a miniszter által rendeletben meghatározott esetekben egyes, e törvény szerinti illetménypótlékokra és kiegészítő illetményekre,”

(jogosult.)

(2) A Hjt. 219. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Miniszteri rendeletben meghatározott beosztások esetében az önkéntes tartalékos katona illetménye az (1) bekezdéstől - honvédelmi érdekből, az önkéntes tartalékos katona javára - eltérően is meghatározható.”

112. § (1) A Hjt. 225. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A 42. § (2) bekezdés g) pontja a honvéd tisztjelöltre miniszteri rendeletben meghatározott esetekben alkalmazható.”

(2) A Hjt. 225. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A 140. § (2) bekezdés h) pontja a honvéd tisztjelöltre utolsó tanéve megkezdése évének július 1-jétől alkalmazható.”

113. § A Hjt. 228. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a honvéd tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt, vagy nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti szolgálati viszony a jognyilatkozat közlésétől számított 30. nap elteltével megszűnik. A tisztjelölt és a munkáltatói jogkört gyakorló közös megegyezéssel korábbi időpontban is megállapodhatnak.”

114. § (1) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„3. a kiemelt munkáltatói jogkörökön kívüli munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, e jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket,”

(2) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„5. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusait, az önkéntes tartalékos katona behívását elrendelő okmány kiadásának feltételeit és tartalmi elemeit, a szolgálatteljesítés rendjét, valamint átütemezésének, elhalasztásának módját, feltételeit és következményeit, illetve az ezekre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét,”

(3) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„8. az állomány tagja teljesítményértékelésének esetköreit, az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés ajánlott elemeit, és az ajánlott elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt teljesítményértékelésének elemeit, és a kapcsolódó eljárási rendet,”

(4) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„21. a szerződés-hosszabbítási díj, a visszailleszkedési támogatás és a 74/A. § szerinti juttatás visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét,”

(5) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 23-24. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„23. a lakhatási támogatási formákat, az egyes lakhatási támogatásokra való jogosultság feltételeit, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módját, a végleges letelepedés támogatásának szabályait, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja túlélő hozzátartozói lakhatási támogatásának részletes szabályait, a legénységi állományúakra, az állomány próbaidős tagjára, a nyugállományú katonára vonatkozó eltérő szabályokat,

24. a napi és a heti szolgálatteljesítési időre, a szolgálatteljesítési időkeretre, különösen annak kiszámítására és az elszámolásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen, vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására, a túlszolgálat, az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat, továbbá a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység elrendelésére, nyilvántartására, az ezeket követő pihenőidő vagy szabadnap kiadására, valamint az ellentételezésük nyilvántartására, a visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött idő ellentételezésére, a szabadság nyilvántartására és kiadására, a szülési szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az olyan jellegű szolgálati beosztásokat, amelyekhez az éves szolgálatteljesítési időkeret kapcsolható, továbbá a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt,”

(6) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„30. a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők külszolgálati ellátmányát és egyéb költségtérítését, átalány-költségtérítését, az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható külföldi napidíj mértékét, a külföldi napidíj-kiegészítés és a kiegészítő juttatás folyósításának eseteit és mértékét, mindezek megállapításának, kifizetésének, és elszámolásának rendjét, továbbá a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozóan sajátos szabályokat határozhat meg,”

(7) A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 40. és 41. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„40. a hivatásos és szerződéses állomány tagja nyelvvizsga díjának megtérítésére vonatkozó szabályokat,

41. a speciális végzettsége, képzettsége, valamint az általa ellátandó feladat fontossága vagy speciális jellege miatt a honvédelmi szervezet kiemelt érdekében alkalmazandó önkéntes tartalékos katona alapkiképzésére, tényleges szolgálatteljesítésére, behívására, szolgálatteljesítési idő beosztására, túlszolgálat elrendelésére, valamint az illetményére vonatkozó eltérő szabályokat.”

(8) A Hjt. 238. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg

a) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját,

b) a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat.”

115. § A Hjt. 141. alcíme a következő 247/R-247/V. §-sal egészül ki:

„247/R. § E törvénynek az egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CX. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) 72. §-ával megállapított 48. § (4) bekezdése szerinti illetményt a hivatásos állomány 2019. január 1-jét megelőzően nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja esetében - a 2018. december 31-én járó illetmény alapul vételével - első alkalommal 2019. január 1-jétől kell megállapítani és folyósítani.

247/S. § E törvénynek a Módtv4. 91. §-ával megállapított 113. § (2) bekezdését 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

247/T. § E törvénynek Módtv4. 94. §-ával megállapított 123. § (7) bekezdése alkalmazásakor, ha az állomány tagjának alapilletménye 2015. július 1-jétől 2017. december 31-ig folyamatosan az e törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztály alapján került megállapításra, akkor a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes besorolási osztályként, ha a 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba kerülést vagy a külföldi szolgálati beosztásba való kinevezést, áthelyezést megelőző napon

a) tiszt esetén

aa) 50%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a VI. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a III. besorolási osztályt,

ab) 35%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor az V. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a II. besorolási osztályt,

ac) 20%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a IV. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén az I. besorolási osztályt,

b) altiszt esetén

ba) 15%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a III. besorolási osztályt,

bb) 10%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a II. besorolási osztályt

kell figyelembe venni.

247/U. § Az állomány Módtv4. hatálybalépését megelőzően magasabb beosztásba kinevezett, de egyidejűleg elő nem léptetett tagjai előléptetésére - ha ezen előléptetésük a Módtv4. hatálybalépéséig nem történt meg - a kinevezésük időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

247/V. § A Módtv4. hatálybalépésével a szolgálatteljesítés az állomány 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezetnél 2019. január 1-jén szolgálatot teljesítő tagja tekintetében - személyügyi eljárás lefolytatása nélkül - a törvény erejénél fogva kirendelésre változik.”

116. § A Hjt. 4. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

117. § A Hjt.

1. 2. § 19. és 26. pontjában, 3. § (2) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 21. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, 22. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (5) bekezdésében, 28. § (6) és (7) bekezdésében, 29. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés c) pontjában, 33. § (4) bekezdésében, 36. § (1a) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, 38. § (6) bekezdésében, 44/A. § (1) és (5) bekezdésében, 46. § (1) és (3) bekezdésében, 47. § (4) bekezdésében, 52. § (5), (6) és (8) bekezdésében, 52/A. § (4) bekezdésében, 68. § (1) bekezdés f) pontjában, 69. § (1) és (2) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 76. § (4) bekezdésében, 77. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 78. § (2) bekezdés g) pontjában, 88. § (2) és (3) bekezdésében, 89. § (1) és (4) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 94. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 95. § (2) bekezdés a) pontjában, 112. § (1) bekezdésében, 119. § (3) bekezdésében, 128. § (5) bekezdésében, 129. § (2) és (6) bekezdésében, 130. § (1) bekezdésében, 136. § (1) bekezdésében, 137. § (1) és (6) bekezdésében, 139. § (5) bekezdésében, 141. § (3) bekezdésében, 161. § (1) bekezdésében, 162. § (2) bekezdésében, 163. § (4) bekezdésében, 165. § (2) bekezdés a) pontjában, 166. § (2) bekezdésében, 168. § (2) bekezdésében, 98. alcím címében, 172. § (1), (2), (5), (7) és (8) bekezdésében, 173. § (1) és (3) bekezdésében, 173/A. § (1) és (2) bekezdésében, 175. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában, (3) és (5) bekezdésében, 176. § (4) bekezdésében, 99. alcím címében, 177. § (4) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 186. § (3) és (5) bekezdésében, 189. § (1) bekezdésében, 189. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdésében, 190. § (1), (2), (3) és (4) bekezdésében, 215. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés c) pontjában, 222. § (2) bekezdésében, 223. § (1) bekezdés b) pontjában, 227. § (3) bekezdésében, 237/A. § (1) bekezdésében, 238. § (2) bekezdés 1. és 39. pontjában a „Honvédség” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezet” szöveg,

2. 2. § 24. pontjában az „az ügyvédi tevékenység” szövegrész helyébe az „a nem szolgálati viszonyban folytatott ügyvédi tevékenység” szöveg,

3. 2. § 26. pontjában a „minisztériumok, a kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „minisztériumok, kivéve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, a kormányhivatalok” szöveg,

4. 2. § 26. pontjában, 42. § (2) bekezdés d) pontjában a „honvédségi szervezetnek” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetnek” szöveg,

5. 2. § 30. pont b) alpontjában, 28. § (3) és (4) bekezdésében, 29. § (3) bekezdésében, 172. § (4) bekezdésében, 228. § (5) bekezdésében a „Honvédséggel” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezettel” szöveg,

6. 2. § 35. pontjában a „Honvédség, illetve a honvédségi szervezet” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezet” szöveg,

7. 2. § 36. pontjában, 21. § (1) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 95. § (3) bekezdés a) pontjában, 104. § (1) bekezdésében, 144/B. § (1) bekezdésében, 151. § (1) bekezdés b) pontjában, 152. § (2) bekezdés c) pontjában, 154. § (2) bekezdésében, 177. § (1d) bekezdésében, 182. § (1) bekezdésében, 222. § (2) bekezdésében, 238. § (2) bekezdés 34. pontjában a „honvédségi szervezet” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezet” szöveg,

8. 9. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében, 168. § (2) bekezdésében a „Honvédséget” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetet” szöveg,

9. 26. § (3) bekezdésében, 27. § (3) és (6) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében, 38. § (4a) bekezdésében, 78. § (5) bekezdésében, 81. § (7) bekezdésében, 89. § (2) és (5) bekezdésében, 162. § (1) bekezdés c) pontjában, 165. § (5) bekezdésében, 168. § (1) bekezdésében, 172. § (6) bekezdésében, 174. § (1) bekezdésében a „Honvédség” szövegrészek helyébe a „honvédelmi szervezetek” szöveg,

10. 27. § (1) bekezdésében, 28. § (6) bekezdésében, 52. § (4) és (7) bekezdésében, 62. § (1) bekezdés a) pontjában, 70. § (1) bekezdésében, 77. § (2) bekezdésében, 227. § (3) bekezdésében a „Honvédségnél” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetnél” szöveg,

11. 27. § (2) bekezdésében a „Honvédségnél” szövegrészek helyébe a „honvédelmi szervezetnél” szöveg,

12. 28. § (4) bekezdésében, 189. § (3) bekezdésében a „Honvédségtől” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezettől” szöveg,

13. 29. § (1) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 68. § (1) bekezdés o) pontjában, 68/B. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, 68/J. § (2) bekezdésében, 189. § (3) bekezdés c) és d) pontjában a „honvédségi szervezetnél” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetnél” szöveg,

14. 29. § (2) bekezdésében a „honvédségi szervezetenként” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetenként” szöveg,

15. 29. § (4) bekezdésében, 189. § (5) bekezdésében a „Honvédséget” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetet” szöveg,

16. 31. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)-g) pontjában” szöveg,

17. 34/A. §-ában a „honvédségi szervezetek” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetek” szöveg,

18. 46. § (1) bekezdés r) pontjában a „százados és a hivatásos altiszti állomány legalább főtörzsőrmesteri” szövegrész helyébe a „főhadnagy és a hivatásos altiszti állomány legalább törzsőrmester” szöveg,

19. 48. § (3) bekezdésében, 88. § (4a) bekezdésében, 164. § (2) bekezdésében, 166. § (5) bekezdésében a „Honvédségnek” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetnek” szöveg,

20. 49. § (3) bekezdésében a „kérelmére” szövegrész helyébe a „kérelmére vagy beleegyezésével” szöveg,

21. 51. § (3) bekezdésében a „jogai és kötelezettségei azonosak” szövegrész helyébe a „jogai és kötelezettségei - ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást - azonosak” szöveg,

22. 52. § (1) bekezdésében a „szociális ellátására” szövegrész helyébe az „egyéb juttatásaira” szöveg,

23. 52. § (4) bekezdésében az „állomány” szövegrész helyébe az „(1) bekezdéstől eltérően az állomány” szöveg,

24. 52. § (5) bekezdésében a „szociális ellátásának” szövegrész helyébe a „egyéb juttatásainak” szöveg,

25. 56. § (2) bekezdésében, 68/C. § (2) bekezdésében, 88. § (4a) bekezdésében, 132/B. §-ában, 139. § (2) bekezdésében, 236. § (2) bekezdés g) pontjában és 6. melléklet 1. pontjában a „Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnoka” szöveg,

26. 56. § (1) bekezdésében és 241. § (2) bekezdésében a „Honvéd Vezérkar főnöki” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnoki” szöveg,

27. 58/A. § (3) bekezdésében az „illetmény nem folyósítható” szövegrész helyébe az „illetmény, egyéb pénzbeli és az 58/B. § figyelembevételével a természetbeni juttatások nem folyósíthatóak” szöveg,

28. 67. § (1) bekezdés e) pontjában a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, élettárs” szöveg,

29. 68/C. § (4) bekezdésében és 78. § (5) bekezdésében a „Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrészek helyébe a „Magyar Honvédség parancsnoka” szöveg,

30. 68/C. § (1) és (2) bekezdésében, 132/B. §-ban és 6. melléklet 3. pontjában a „Honvéd Vezérkar főnökének” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnokának” szöveg,

31. 68/H. § (3) bekezdésében a „honvédségi szervnél” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetnél” szöveg,

32. 68/H. § (3) bekezdésében a „honvédségi szervezettel” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezettel” szöveg,

33. 70. § (2) bekezdésében az „az utolsó munkában töltött napon” szövegrész helyébe az „a jogviszony megszűnése, megszüntetése napján” szöveg,

34. 74/A. §-ában a „tiszti és az altiszti állomány” szövegrész helyébe a „tiszti, az altiszti és a legénységi állomány” szöveg,

35. 76. § (2) bekezdésében, 89. § (6) bekezdésében a „Honvédségen” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezeten” szöveg,

36. 83. § (1) bekezdésében az „előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját” szövegrész helyébe az „előmenetele tervezésének módját” szöveg,

37. 86. § (3) bekezdésében a „Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkört gyakorló” szöveg,

38. 88. § (4) bekezdésében a „szabályait,” szövegrész helyébe „szabályait, ideértve a halasztás engedélyezését,” szöveg,

39. 91. § (2) bekezdésében, 172. § (6) bekezdésében a „honvédségi szervezethez” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezethez” szöveg,

40. 94. § (1) bekezdésében, 110. § (2) bekezdésében a „honvédségi szervezet” szövegrészek helyébe a „honvédelmi szervezet” szöveg,

41. 107. § (3) bekezdésben a „belül kell kiadni” szövegrész helyébe a „belül, vagy ha a szabadnapot szolgálati elfoglaltság miatt igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb hat hónapon belül kell biztosítani” szöveg,

42. 111. § (2) bekezdésében a „szabadság mértékét” szövegrész helyébe a „szabadságra való jogosultságot és a szabadság mértékét” szöveg,

43. 111. § (3) és (4) bekezdésben a „szabadság mértékének” szövegrész helyébe a „szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének” szöveg,

44. 122. § (7) bekezdés d) pontjában az „időtartamára.” szövegrész helyébe az „időtartamára, vagy” szöveg,

45. 126. §-ában és 128. § (6) bekezdésében a „betöltő tagja” szövegrész helyébe a „betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja” szöveg,

46. 142. § (11) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg,

47. 177. § (1) bekezdésében a „honvédségi szervezetről” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetről” szöveg,

48. 177. § (2) bekezdésében, 186. § (4) bekezdésében a „honvédségi szervezetet” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetet” szöveg,

49. 199. § (3) bekezdésében az „5-25%-a” szövegrész helyébe az „5-50%-a” szöveg,

50. 212. § (2) bekezdésében a „125-128. §” szövegrész helyébe a „125-127. §,” szöveg,

51. 212. § (2) bekezdésében a „140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja” szövegrész helyébe a „140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-h) pontja” szöveg,

52. 215. § (1) bekezdés d) pontjában a „tette meg” szövegrész helyébe a „tette meg, vagy” szöveg,

53. 217. § (1) bekezdésében a „honvédségi szervezetben” szövegrész helyébe a „honvédelmi szervezetben” szöveg,

54. 219. § (2) bekezdés a) pontjában az „illetményre” szövegrész helyébe a „távolléti díjba tartozó illetményelemekre” szöveg,

55. 219. § (2) bekezdés b) pontjában a „számított illetményként” szövegrész helyébe a „nem rendszeres illetménypótlékok nélkül számított illetményként” szöveg, valamint az „illetményének” szövegrész helyébe a „távolléti díjba tartozó illetményelemek összegének” szöveg,

56. 219. § (3) bekezdésében a „juttatásairól írásban” szövegrész helyébe a „juttatásairól részben vagy egészben írásban” szöveg,

57. 219. § (4) bekezdésében az „A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes tartalékos katona” szövegrész helyébe a „Az önkéntes tartalékos katona” szöveg,

58. 225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a „42-58/A. §” szövegrész helyébe a „42. § (1) bekezdése, 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja, 42. § (3) bekezdése, 43-58/A. §” szöveg,

59. 238. § (2) bekezdés 9. pontjában az „előmeneteli rangsorolás” szövegrész helyébe az „előmenetel tervezése” szöveg,

60. 238. § (2) bekezdés 19. pontjában a „vizsgakötelezettségre” szövegrész helyébe a „vizsgára” szöveg,

61. 238. § (2) bekezdés 39. pontjában az „érvényesítésének” szövegrész helyébe az „érvényesítésének, ideértve a halasztás engedélyezésének rendjét,” szöveg,

62. 247/I. § (1) bekezdésében a „2018. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. december 31-ig” szöveg,

63. 3. melléklet I. pontjában az „a törvények” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény és a törvények” szöveg

lép.

118. § Hatályát veszti a Hjt.

a) 2. § 13. pontja,

b) 31. § (2) bekezdés f) pontjában a „vagy” szövegrész,

c) 74. § (3) és (3a) bekezdése,

d) 83. § (2) bekezdés e) pontja,

e) 83. § (3) bekezdése,

f) 92. § (2) bekezdésében az „A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.” szövegrész,

g) 122. § (7) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,

h) 132. § (3) bekezdése,

i) 215. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,

j) 221. § (2) bekezdése,

k) 238. § (2) bekezdés 19. pontjában a „, valamint a fokozati vizsga alóli mentesülésre” szövegrész,

l) 247/E. § (3a) bekezdése,

m) 247/G. §-a,

n) 5. melléklet I oszlopa.

7. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

119. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A választási bizottságnak nem lehet tagja)

„g) a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, és a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint”

8. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

120. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény alkalmazásában

a) behívhatósági korhatár:

aa) a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,

ab) más hadkötelesek és a potenciális hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31. napja, amelyben 50. életévüket betöltik,

b) biometrikus adat: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3b. pontja szerinti adat,

c) hadköteles: a hadkötelezettség bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú nagykorú férfi,

d) honvédségi nyugdíjas: az a korábban kormánytisztviselőként, kormányzati ügykezelőként, köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőként, közalkalmazottként, honvédelmi alkalmazottként, polgári alkalmazottként vagy kinevezett polgári alkalmazottként, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott személy,

da) aki a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) alárendeltségébe, közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alatt álló szervezetében vagy a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél teljesített szolgálatot, és

db) akinek nyugdíjazását közvetlenül megelőző utolsó foglalkoztatási jogviszonya a da) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikével állt fent, vagy

dc) aki a da) alpontban meghatározott szervekkel fennálló jogviszonyának megszűnése és nyugdíjba vonulása között új jogviszonyt nem létesített, feltéve, hogy a két időpont között eltelt idő az 1 évet nem haladja meg,

e) Honvédség személyi állománya: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 40. § (1) bekezdése szerinti személyi állomány és az önkéntes tartalékos katonák,

f) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy,

g) igénybevevő: a honvédelmi szervezet, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a Hvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,

h) igénybevételi hatóság: a gazdasági és anyagi szolgáltatás Hvt. 14. §-a szerinti igénybevételét elrendelő szerv vagy személy.”

121. § (1) A Haktv. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

„b) a meghagyásba bevont szervezeteknek a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységének koordinálása,”

(2) A Haktv. 3. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

„c) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése,”

(3) A Haktv. 3. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

„k) a Honvédség személyi állománya részére szolgálati-, munkáltatói -, közalkalmazotti-, honvédelmi alkalmazotti-, katonai nyugdíjas-, honvédségi nyugdíjas-, hatósági- és ellenőri-, katonai rendész, a belföldi katonai futár-, a hadkötelezettség bevezetését követően a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazoló jeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó személyazonossági igazolvánnyal történő ellátása.”

122. § A Haktv. 4. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katonai igazgatási központok ellátják az alábbi katonai igazgatási feladatokat:)

„c) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás vezetése,

d) szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás idején részvétel a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének előkészítésében.”

123. § A Haktv. III. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„III. FEJEZET

HONVÉDSÉGI MUNKÁLTATÓI ÉS EGYÉB HONVÉDSÉGI ADATKEZELÉSEK

4. Általános szabályok

6. § (1) Az e törvény által meghatározott adatokról az egyes nyilvántartások személyi köre tekintetében, törvényekben meghatározott jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából papíralapú és elektronikus nyilvántartást kell vezetni. Az elektronikus nyilvántartás a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: HM KGIR). Az adatkezelés alapelveinek megfelelően, különböző jogosultsági szintű hozzáféréssel biztosított az alábbi szakterületek nyilvántartásai számára a HM KGIR-ban szereplő adatok kezelése:

a) toborzó szakterület,

b) személyügyi szakterület,

c) fegyelmi szakterület,

d) érdekvédelmi szakterület, és

e) pénzügyi szakterület.

(2) A HM KGIR tekintetében a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve, a saját személyi állományára vonatkozó adatkezelési feladatai kivételével, adatfeldolgozói feladatokat lát el és e tekintetben szerződést köt az egyes adatkezelő honvédelmi szervezetekkel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkezeléseken túl, az e törvény által meghatározott személyi körre vonatkozóan, jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából e fejezet szerinti nyilvántartásokat kell vezetni.

(4) Az egyes adatkezelők az általuk nyilvántartott adatok alapjául szolgáló eredeti iratokat vagy másolatait is kezelik.

(5) Az e fejezet szerint kezelt adatokat a HM adatvédelmi és információszabadsággal összefüggő feladatokat ellátó szervezeti egységének kijelölt állománya, valamint az adatkezelő honvédelmi szervezet adatvédelmi tisztviselője az adatkezelési szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges mértékben megismerheti.

7. § (1) Az e fejezet szerinti nyilvántartásban kezelendő adatokat, valamint a kezelt adatokban bekövetkezett változásokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartást vezetőnek az a honvédelmi szervezet jelenti be, amelynek állományába az érintett tartozik. Az adatokra vonatkozó bejelentést haladéktalanul meg kell tenni.

(2) Az érintett

a) a 2. melléklet a)-c) pontja, f) pont fd) alpontja, p) pontja,

b) az 5. melléklet a) és b) pontja, d) pont dg) és dh) alpontja

szerinti adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartást vezetőnek 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.

(3) Az érintett a (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást személyesen, az egyes nyilvántartásokat vezető által biztosított ügyfélszolgálaton vagy ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó szervezeti egységnél (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), illetve az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren (a továbbiakban: ÜSZR) keresztül jelentheti be.

(4) Ha a (3) bekezdés szerint bejelentett adatváltozás alapján kezdeményezett eljárást hiteles okirat vagy annak hiteles másolata alapján kell végrehajtani, az érintett az adatokat a személyes ügyintézés során az ügyfélszolgálaton az okirat eredeti példányának vagy annak hiteles másolatának bemutatásával, elektronikus ügyintézés esetén az ÜSZR rendszeren, elektronikus formában történő továbbításával igazolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az előírt eljárást az elektronikusan bejelentett adatközlés, illetve elektronikusan benyújtott okirat alapján kell megindítani.

4/A. Egészségügyi célú honvédelmi adatkezelés

8. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, valamint a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötéséhez kapcsolódóan az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság vizsgálata, minősítése és ellenőrzése céljából kezeli

a) a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek, az önkéntes tartalékos katonának és a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak jelentkezők, valamint

b) a hivatásos állományú katona, a szerződéses állományú katona, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt és az önkéntes tartalékos katona

16. melléklet 1. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő orvos, pszichológus, ergonómus, egészségügyi szakdolgozó, illetve bizottság kezelheti. Az adatkezelők felhívására az érintett köteles adatainak átadására.

(3) A 16. melléklet 1. pont f) alpont fb) alpontja szerinti adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő orvos, illetve bizottság, kivéve, ha ez ellen az érintett írásban kifejezetten tiltakozik. Az érintettet tájékoztatni kell a tiltakozás lehetőségéről.

(4) A vizsgálatot kérő szervezet részére kizárólag a 16. melléklet 1. pont j) alpontja szerinti adat továbbítható. Az állományilletékes parancsnok továbbá jogosult kezelni a 16. melléklet 1. pont i) alpontja szerinti adatot, valamint az alkalmasság vizsgálatának, ellenőrzésének kezdeményezését megelőzően jogszerűen tudomására jutott egészségügyi adatot.

(5) Az alkalmasság vizsgálata, minősítése és ellenőrzése során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni. Az egyéb dokumentációban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. A (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek esetében - a szolgálati viszony létrejötte hiányában - a végleges alkalmatlanság tényét tartalmazó minősítést az egészségügyi dokumentáció megőrzési idejével megegyező ideig kell kezelni. Minden további adat a jelentkező hozzájárulása alapján, az abban meghatározott ideig kezelhető.

8/A. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgálati viszony fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez kapcsolódóan a felülvizsgálati eljárás lefolytatása, a betegség katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése, valamint az egészségügyi szabadság és felmentések engedélyezése céljából kezeli a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 16. melléklet 2. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a felülvizsgálati, engedélyezési és véleményezési tevékenységben részt vevő orvos, pszichológus, ergonómus, egészségügyi szakdolgozó, illetve bizottság kezelheti. Az adatkezelők felhívására az érintett köteles adatainak átadására.

(3) A 16. melléklet 2. pont e) alpontja szerinti adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet a felülvizsgálati, engedélyezési és véleményezési tevékenység során eljáró orvos, illetve bizottság, kivéve, ha ez ellen az érintett írásban kifejezetten tiltakozik. Az érintettet tájékoztatni kell a tiltakozás lehetőségéről.

(4) Az állományilletékes parancsnok és személyügyi szerv részére kizárólag a 16. melléklet 2. pont i) alpontja szerinti adat továbbítható. Az állományilletékes parancsnok jogosult kezelni a felülvizsgálati eljárás kezdeményezését megelőzően jogszerűen tudomására jutott egészségügyi adatot. A Honvédség központi pénzügyi szervének a 16. melléklet 2. pont a)-c), db), gc), továbbá h)-i) alpontjaihoz tartozó adatokat át kell adni.

(5) A betegség katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése esetén a Honvédség közegészségügyi és járványügyi szolgálata részére a 16. melléklet 2. pont i) alpont szerinti adatot az érintettre vonatkozó teljes adatállománnyal együtt kell továbbítani.

(6) Az egészségkárosodás mértékéről szóló szakvélemény beszerzése céljából a rehabilitációs szakértői szerv részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben felsorolt személyes adatok továbbíthatók.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni. Az egyéb dokumentációban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. Ha a szolgálati viszony egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság alapján szűnt meg, az alkalmasság minősítésére vonatkozó adatot az egészségügyi dokumentáció megőrzési idejével megegyező ideig kell kezelni.

8/B. § (1) A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó - a 16. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott - személyes adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, valamint az adatokat tartalmazó dokumentációba betekinthet az utaltsági rend szerinti alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat.

(2) Az alkalmassági minősítés érvényessége alatt folytatott gyógykezelés esetén az érintett köteles átadni a gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatait. A minősítést érdemben befolyásoló betegségre vonatkozó egészségügyi dokumentációt az alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat - az érintett tájékoztatását követően - továbbítja a minősítésre jogosult bizottságnak.

8/C. § A 8. § (5) bekezdése és a 8/A. § (7) bekezdése alkalmazásában egészségügyi dokumentáció:

a) a gyógykezelés során keletkezett egészségügyi dokumentáció, valamint

b) orvos és pszichológus által, nem gyógykezelési célból végzett vizsgálatról készült dokumentáció.

8/D. § (1) A Honvédség az egészség megőrzésének és javításának előmozdításához kapcsolódóan az egyéni és az állományra vonatkozó egészségi állapot nyomon követése, valamint a Honvéd Testalkati Program megvalósítása céljából kezeli a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 16. melléklet 3. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Honvédség központi egészségügyi szervezetének egészségfejlesztésért felelős szerve kezelheti.

(3) A 16. melléklet 3. pont e), fa)-fd) alpontjában foglalt adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása önkéntes.

(4) Az érintettre vonatkozó személyes adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, valamint az adatokat tartalmazó dokumentációba betekinthet az alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat, valamint az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő állomány.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

8/E. § (1) A honvédelmi szervezet a szolgálatteljesítésre, illetve munkavégzésre képes állapot ellenőrzését, továbbá a katonai fegyelem és biztonság fenntartását és fokozását szolgáló szűrővizsgálatok végrehajtása céljából kezeli a Honvédség személyi állománya tagjának 16. melléklet 4. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a vonatkozó miniszteri utasításokban meghatározott, a szűrővizsgálat kezdeményezésére, elrendelésére és végrehajtására jogosult személyek kezelhetik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó dokumentációt az adatfelvételtől számított 5 évig kell megőrizni.

8/F. § (1) A Honvédség a központi egészségügyi szervezetének szolgáltatásaira való igényjogosultság nyilvántartása, ellenőrzése, az igényjogosulti létszám meghatározása és aktualizálása céljából kezeli a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott személyi állomány 16. melléklet 5. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Honvédség központi egészségügyi szervezetének az igényjogosulti állomány adatainak nyilvántartásáért felelős személyi állománya kezelheti.

(3) A 16. melléklet 5. pont a)-b) és e)-g) alpontjaiban foglalt adatokhoz közvetlenül hozzáférhetnek a Honvédség központi egészségügyi szervezetének betegellátói.

(4) Az érintettre vonatkozó adatok az (1) bekezdés szerinti célból az igényjogosultság megszűnéséig kezelhetők.

8/G. § (1) A Honvédség a hazai és nemzetközi gyakorlatok, kiképzések, országvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok, a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok, valamint a külszolgálatok egészségügyi biztosításának támogatása, az egészségügyi repatriálás, sebesültszállítás és mentés megszervezése céljából kezeli a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 16. melléklet 6. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - az (1) bekezdés szerinti feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Magyar Honvédség egészségügyi koordinációért felelős szerve kezelheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó dokumentációt az adatfelvételtől számított 5 évig kell megőrizni.

8/H. § A 8. és 8/A. §-okban, foglaltakon felül egészségügyi ellátóhálózaton kívüli adattovábbításnak minősül

a) büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a bíróság, az ügyészség, a közigazgatási hatóság, az igazságügyi szakértő adatkérésének teljesítése,

b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek adatkérésének teljesítése,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében történő adatátadás,

d) a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatát végző közlekedésbiztonsági szerv adatkérésének teljesítése,

e) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére, törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében történő adatátadás,

f) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezete részére, polgári peres ügyben történő adatátadás, valamint

g) a Magyar Honvédség parancsnoka részére, a fegyelmi információs rendszer működtetése céljából történő adatátadás.

8/I. § (1) A honvédelmi egészségkárosodási ellátást és a baleseti járadékot megállapító szerv a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság és a baleseti járadékra való jogosultság elbírálása, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos feladatok ellátása céljából kezeli a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban és a baleseti járadékban részesülő személy 15. melléklet szerinti adatait. Ezeket az adatokat fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult honvédelmi szervezet is kezeli.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátással, valamint a baleseti járadékkal kapcsolatos nyilvántartásba betekinthetnek a honvédelmi egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos döntés előkészítése, meghozatala, végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a Honvédség központi személyügyi és pénzügyi szerve,

c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,

d) a honvédelmi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédelmi szervezet személyügyi szerve,

e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

f) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet,

g) a honvédelmi szervezetnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.

(3) Az adatkezelés

a) a jogosultság megállapítása esetén a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra, valamint a baleseti járadékra való jogosultság megszűnését követő ötödik év december 31-ig,

b) abban az esetben, ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés elleni, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 186. § (1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő harminc napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig

tart.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító szerv köteles ennek tényéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, valamint a baleseti ellátást folyósító szerveket és a nyugdíjigazgatási szerveket tizenöt napon belül tájékoztatni.

5. A toborzó nyilvántartás

9. § (1) A toborzó szakterület kezeli a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek és az önkéntes tartalékos katonának jelentkezők (a továbbiakban együtt: jelentkező) 1. melléklet szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(3) A toborzó szakterület által végzett adatkezelést a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve végzi.

(4) A toborzó szakterületen történő adatkezelés célja

a) a szerződéses,

b) a hivatásos,

c) a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti, és

d) az önkéntes tartalékos

állomány utánpótlásának biztosítása.

(5) A toborzó nyilvántartásba történő bekerülés a jelentkező kérelmére történik. A toborzó nyilvántartás alapja a jelentkező által kitöltött adatlap - mely elektronikusan, illetve személyesen kerül megküldésre a katonai igazgatási szervek útján -, a jelentkező által átadott okmányok elektronikus formátumban, a bűnügyi nyilvántartó szerv, vagy a katonai igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvány és az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító honvédségi szervezet határozata.

(6) A toborzó szakterület által kezelt adatokhoz a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos döntés előkészítése és meghozatala céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a Honvédség központi személyügyi szerve,

c) annak a honvédelmi szervezetnek a személyügyi szerve, amelynek állományába a jelentkező bekerülhet,

d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító honvédségi szervezet.

(7) A toborzó szakterület által kezelt adatokat a (3) bekezdés szerinti adatkezelő a kiválasztás és a szolgálati viszony létrehozása érdekében átadja a szolgálati viszony létrehozásáért felelős honvédségi szervezet részére. A toborzó szakterület által kezelt adatokat, amennyiben az érintettel szolgálati viszony jön létre, úgy a személyügyi nyilvántartás vezetésére jogosult honvédségi szervezet kezeli tovább. Szolgálati viszony létrejötte hiányában az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a jelentkező az adatai további kezeléséhez írásban hozzájárul annak érdekében, hogy a későbbi szolgálati viszony létesítés lehetőségéről tájékoztatást kapjon.

6. A személyügyi nyilvántartás

10. § (1) A személyügyi szakterület által kell kezelni a Honvédség személyi állománya, valamint ezek társadalombiztosítási, szociális vagy kegyeleti gondoskodásra jogosult hozzátartozóinak és az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait.

(2) A személyügyi szakterület által kezelt adatokat a 6. § (1) bekezdése szerinti hozzáférésnek megfelelően a honvédelmi szervezet személyügyi szerve, illetve a Honvédség központi személyügyi szerve, valamint a miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatottak tekintetében a személyügyi feladatok ellátására kijelölt szerv kezeli.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatkezelők közös adatkezelésük tartalmát, felelősségi köreiket szerződésben rögzítik.

(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a személyügyi feladatok ellátása során adatfeldolgozói tevékenységet végez, melynek feltételeit szerződés tartalmazza.

(5) A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a szolgálati viszonnyal, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggő munkáltatói döntések, a jognyilatkozatok és munkáltatói döntések előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a szolgálati viszonnyal, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása,

c) a hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

(6) A Honvédség személyi állománya adatait a szolgálati viszony, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően - a 13/A. § szerinti szolgálaton kívüliek állományába tartozók kivételével -

a) a 16. § (4) bekezdése alapján az érdekvédelmi szakterületért felelős honvédségi szervezet,

b) a kiképzett tartalékosok adatait az adatpontosítás idejére a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

c) minden egyéb esetben a nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat a központi irattározásra kijelölt szerve

kezeli tovább.