Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.19.)

2018. évi CXI. törvény

egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) a következő 110/C. §-sal egészül ki:

„110/C. § E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 91. § (6) bekezdésének rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

2. § A Kvt. 91. § (6) bekezdésében az „előzetes vizsgálati és a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban” szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, továbbá az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban” szöveg lép.

2. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

3. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„q) natúrpark: a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés, amely e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jön létre;”

4. § A Tvt. „A nyilvánosság részvétele a természet védelmében” című alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § A natúrpark elnevezés a miniszter hozzájárulása esetén használható. A natúrpark elnevezés használatát és a natúrparkok működésének szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.”

5. § A Tvt. 85. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„1. a táj védelmére vonatkozó szabályokat;”

6. § A Tvt. 85. § (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészüli ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„33. a natúrpark elnevezés használatát és a natúrparkok működésének részletes szabályait;”

7. § Hatályát veszti a Tvt. 29/A. §-a.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

8. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 30. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes díjmentességben részesül:)

„a) a Magyar Állam, költségvetési szerv,”

9. § (1) A Díjtv. 31. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)

„j) a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,”

(kéri.)

(2) A Díjtv. 31. § (1) bekezdés o)-p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)

„o) a vízügyi igazgatási szerv az állami tulajdonban álló vízkészletek vagy vízilétesítmények vagyonkezelése tárgyában,

p) lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézet,

q) a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében”

(kéri.)

4. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

10. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: OMVKtv.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával kapcsolatos eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás igazgatási szolgáltatásidíj-mentes.”

11. § Az OMVKtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minősül a vadászjegy és a vadászati engedély kiállításáért a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 61. § (3) bekezdése és 63. § (3) bekezdése szerinti díj teljes összege.”

5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

12. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.”

13. § Az Inytv. 30. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A bejegyzésnek a (2a) bekezdés b) pontja alapján történő törlése esetén a törlésről rendelkező határozat hatálya a bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed.”

14. § Az Inytv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más közigazgatási hatóságok, illetve költségvetési szervek részére a feladatellátásukhoz szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából lehetővé teszi, hogy saját számítástechnikai eszközeikkel, az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék.”

15. § Az Inytv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ingatlan-nyilvántartás újfelméréssel történő átalakításához a miniszter engedélye szükséges.”

6. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

16. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortv.) „Telepítés, kivágás” alcíme a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. § A helyszíni ellenőrzést a tevékenység megvalósításának elbírálására alkalmas időben, a tenyészidőszakon belül kell elvégezni.”

17. § A Bortv.

a) 11. § (2) bekezdésében a „gazdasági akta számát” szövegrész helyébe az „az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító)” szöveg,

b) 12. §-ában a „gazdasági akta számát” szövegrész helyébe az „a FELIR azonosítót” szöveg

lép.

7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

18. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.

(2) A MePAR működtetése, programszerű megújítása, valamint a távérzékeléses ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása közfeladatnak minősül és ellátása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozik, amely feladatot a jogszabályban erre kijelölt szerv, kizárólagos jog alapján, a 16. és 17. § rendelkezései szerinti átruházással lát el.”

19. § A Támtv. VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Jogszabályban meghatározott, a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból származó támogatások kihelyezésével összefüggő egyes eltérő szabályok

79/D. § (1) E törvény III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket jelen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell egyes, jogszabályban meghatározott, Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból származó támogatások kihelyezésével összefüggő adatkezelési és nyilvántartásokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása során, amennyiben a támogatás kihelyezője mint kedvezményezett, a Kormány rendelete alapján köteles az általa elnyert támogatás összegének kihelyezésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv adatkezelési tevékenységének a 26. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartási rendszereken belül, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő valamennyi adatkörtől megkülönböztethető módon kell megvalósulnia.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban, ideértve a nyilvántartásba vételt is, képviselő eljárásának nincs helye, valamint kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra van lehetőség.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv a 26. § (3) bekezdés 7., 10., 11., 15-18., 24., 28., 33. pontja szerinti nyilvántartásokból az e törvényben meghatározott módon vehet át és kezelhet adatokat. A más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak a támogatást igénylő, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, a támogatás folyósításához, a támogatáshoz kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, valamint a tényállás tisztázásához használhatja fel. Ezen szabály alkalmazandó arra az adatkezelésre is, amennyiben a támogatást kihelyező szerv törvény alapján további nyilvántartásokban szereplő adatok kezelésére is jogosult az (1) bekezdés szerinti támogatások vonatkozásában.

(5) Az (1), (2) és a (4) bekezdés alkalmazásával az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv a 26. § (3) bekezdés

a) 10. pontja tekintetében a tartózkodási helyre vonatkozó,

b) 18. pontjában meghatározott adatokat nyilvántartó szervtől az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 8. pont szerinti foglalkoztatottak foglalkoztatásával kapcsolatos, valamint a támogatást igénylő, valamint ha a támogatást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy nettó árbevételére vonatkozó,

c) 33. pontja vonatkozásában a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatokat is átveheti és kezelheti.

(6) A 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási rendszer a (2) bekezdés szerinti megkülönböztethető módon a 28. § (2) bekezdése, valamint a 28. § (3) bekezdés a) és b) pontja - a bh) alpont kivételével - szerinti adatokat, illetve a tartózkodási helyre vonatkozó adatokat és a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazza.

(7) Az (1) bekezdés szerinti támogatásokkal összefüggésben az ügyfélnyilvántartásba-vételi eljárás a támogatási kérelem adattartalma alapján kerül lefolytatásra, amely során az ügyfél-azonosító megállapítása hivatalból történik. A támogatást igénylőnek az ügyfél-azonosítóról történő értesítést követően az ügyfél-azonosítót a támogatásban való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.

(8) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a támogatást igénylő, valamint ha a támogatást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott.

(9) Az (1) bekezdés szerinti támogatásokkal összefüggésben nem kell alkalmazni a 23. § (4) és (5) bekezdését, a 24-25/A. §-t, a 26. § (2), (5), (7) és (8) bekezdést, a 28. § (4) bekezdés e) pontjának eb) alpontját, a 28. § (5)-(7) bekezdését, a 28/A-28/E. §-t, a 30. § (1)-(3) és (6) bekezdését, valamint a 31-31/C. §-t.”

8. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

20. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 1. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével)

„h) az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése.”

21. § Az Éltv. 2. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazási köre kiterjed)

„n) a kedvtelésből tartott állatok állategészségügyi, járványügyi felügyeletére.”

22. § (1) Az Éltv. 4. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)

„r) az e törvény hatálya alá tartozó termékkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatok ellátására;”

(2) Az Éltv. 4. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)

„t) a víziállat-termelő létesítményekben természetes vízi telepítésre vagy étkezési célra termelt hal, vagy más hasznos víziállat tartására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására.”

23. § Az Éltv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általi nyilvántartásba vételt követően, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.”

24. § Az Éltv. a következő 8/C. §-sal egészül ki:

„8/C. § Az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratórium az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartásba vételt követően, vagy a működési engedély alapján végezheti a tevékenységét.”

25. § Az Éltv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i 2018/848/EU rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek.”

26. § Az Éltv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedélyköteles termék reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával vagy a nyilvántartásba vett adatokkal.”

27. § Az Éltv. 14. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 14/A. §-ban foglaltakért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős. A 14/A. §-ban foglaltakért a termék forgalmazója is felelős, ha a 14/A. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti hibát ő okozta, vagy az általa felismerhető lett volna.

(11) A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért, amennyiben a felelős személye az (1)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg.”

28. § Az Éltv. 17/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki felülvizsgálatról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartást vezet.”

29. § Az Éltv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állati eredetű melléktermék - így különösen az elhullott állat tetemének - tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve annak szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti éves jelentési kötelezettséget elektronikus úton köteles teljesíteni.”

30. § (1) Az Éltv. 22. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

„Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítók és az első magyarországi forgalomba hozók kötelezettségei”

(2) Az Éltv. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az élelmiszer-vállalkozás információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az élelmiszer, amelyet az élelmiszer-vállalkozás behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott, nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, és az élelmiszer már kikerült az élelmiszer-vállalkozás közvetlen ellenőrzése alól, az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer forgalomból való kivonását és erről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(4) Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, amennyiben információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer ártalmas lehet az egészségre. Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a végső fogyasztót fenyegető veszély megelőzésére tett intézkedéseket.”

31. § Az Éltv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó - esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállító és az első magyarországi forgalomba hozó köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítói és az első magyarországi forgalomba hozói tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.”

32. § Az Éltv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen a végső fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc valamennyi szereplője érdekének védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításának és forgalmazásának elősegítése érdekében

a) az ehhez szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával hozzájárul a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához;

b) élelmiszerfogyasztási, táplálkozási adatokat gyűjt, többek között az élelmiszerekkel elfogyasztott szennyezőanyagoknak való étrendi kitettség meghatározása érdekében;

c) felméréseket végez a fogyasztókra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozóan.”

33. § Az Éltv. 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenysége magában foglalja)

„e) a halgazdálkodási akvakultúra és halgazdálkodási hasznosítás ellenőrzési feladatokat.”

34. § Az Éltv. 29. §-a a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(Az országos főállatorvos)

„m) összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti hatóságok elektronikus hatósági ügyintézése során intézhető ügyek kataszterét,

n) irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és eljáró hatóság vonatkozásában az országos nyomonkövetést támogató informatikai rendszerek működtetését és használatát.”

35. § Az Éltv. 30. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami laboratóriumok feladatai különösen)

„o) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján közreműködés a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban.”

36. § (1) Az Éltv. 32. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében)

„s) ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatait;”

(2) Az Éltv. 32. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növény- és talajvédelmi feladatkörében)

„e) biztosítja a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét.”

37. § Az Éltv. 33. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

„a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat;

b) az állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokkal rendelkező - illetve a ba) és bb) alpontok esetében az egyéb - határátkelőhelyeken,

ba) ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását;

bb) végrehajtja az áru, a személyes poggyászban található állati termékek, továbbá nem kereskedelmi célból behozott, kedvtelésből tartott állatok okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését (valamint jogszabályban előírt mintavételét);

bc) ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt, valamint a szállítóeszközt;

bd) ellenőrzi az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;

be) ellenőrzi a vizsgálatköteles áruk növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelőségét;”

38. § (1) Az Éltv. 34. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi vagy nyilvántartásba veszi)

„j) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatot tartó gazdaság benépesítését, valamint állatok részvételével tartott rendezvények (állatvásár, állatpiac, állatkiállítás, állatverseny, állatbemutató) tartását.”

(2) Az Éltv. 34. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állat-egészségügyi hatósági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elrendeli:)

„a) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt, és a betegség iránt fogékony állatok, fajok és korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét, összeírását (cenzus), szűrését;”

(3) Az Éltv. 34. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

„k) vezeti a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekre vonatkozó nyilvántartást.”

39. § Az Éltv. 35. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

„e) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusai szerint kérelemre elvégzi az új élelmiszer státusz meghatározását;”

40. § (1) Az Éltv. 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá nem tartozó - esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi a bejelentett termésnövelő anyagokat.”

(2) Az Éltv. 37. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint ellenőrzi)

„j) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenységet.”

41. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet

1. az állatorvosokról;

2. a termelőkről, állattartókról, lófélék esetében az állat tulajdonosáról, tenyészetekről, állattartási helyekről, állatkereskedőkről;

3. az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;

4. a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról;

5. az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;

6. az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;

7. a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;

8. a növényvédelmi felügyelet alá tartozó helyekről, eszközökről;

9. a nem állami laboratóriumokról;

10. az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;

11. a közúti élőállat-, állati eredetű melléktermék szállításra engedélyezett gépjárművekről;

12. az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról;

13. az engedélyköteles termék magyarországi forgalombahozatali és felhasználási engedélyéről;

14. az engedélyköteles termékek vásárlási és felhasználási engedélyeiről;

15. az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;

16. az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról;

17. a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki;

18. a tanúsító szervezetekről;

19. a gombaszakellenőrökről;

20. élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallására, illetve fizetésére kötelezettekről;

21. a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;

22. a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatát végzőkről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről, és a növényvédelmi munkavégzőkről;

23. kistermelői élelmiszer előállítást és forgalmazást végzőkről;

24. élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókról és az első magyarországi forgalomba hozókról;

25. faanyagok és fa csomagolóanyag kezelőkről és javítókról;

26. állat-nyomonkövetési és járványügyi felügyeletet biztosító

a) ENAR-koordinátorokról,

b) ENAR-kapcsolattartókról,

c) sertéságazati területi felelősökről,

d) juh- és kecskefélék területi felelőseiről,

e) lóazonosításért felelős személyekről,

f) állatjóléti felelősökről,

g) vágóállat minősítőkről,

h) vágóhídi segédszemélyzetről;

27. a bejelentett termésnövelő anyagokról.”

(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben]

ca) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,”

(3) Az Éltv. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból - a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával, valamint az 10/A. § szerinti tanúsítványokkal kapcsolatban - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.”

42. § (1) Az Éltv. 38/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A FELIR tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó

aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat;

ab) ügyfél által végzett tevékenységre vonatkozó adatokat;

ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére (beleértve a térinformatikai leíró) vonatkozó adatokat és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat;

b) az állatok nyilvántartási és állategészségügyi felügyeleti elektronikus rendszerét (a továbbiakban: DATAVET), amely magába foglalja

ba) az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket és a járványügyi intézkedések adatait,

bb) a lófélék, szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méhészeti, hal, halgazdálkodási akvakultúra termék nyomonkövetési adatait, beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján nyilvántartott adatait;

c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen;

d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartások adatait;

e) az ökológiai gazdálkodási rendszerben részt vevő ügyfelekkel, az ökológiai gazdálkodás tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;

f) bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;

g) a 47/A. § (5) bekezdés szerinti intelligens élelmiszerlánc-elemzési rendszert;

h) a 32. § (1) bekezdés u) pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer adatait, amely magában foglalja az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó

ha) élelmiszerek,

hb) borok, ízesített borászati termékek, szeszes italok,

hc) takarmányok,

hd) más mezőgazdasági termékek,

he) engedélyköteles termékek és EK-műtrágyák,

hf) állatgyógyászati termékek, különösen az antibiotikumok,

hg) állati vagy növényi eredetű melléktermékek,

hh) biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozók,

hi) élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak

engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is;

i) az Élelmiszerlánc Adatközpontot, beleértve a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekre, szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó követelmények és védjegyek tudástárát;

j) a családi gazdaságokra, valamint a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó nyilvántartásban szereplő adatokat;

k) a mezőőri nyilvántartásban szereplő adatokat;

l) a talaj, növény, növénytermesztés nyilvántartási, ellenőrzési és engedélyezési rendszerét;

m) a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési, valamint kockázatelemzést megalapozó adatait;

n) vállalkozók által az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez beküldött önellenőrzési adatokat;

o) a 47/B. § (12) bekezdés szerinti rendszert;

p) FELIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.

(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát is;

b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását;

c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy, természetes személyazonosító és lakcímadatait.”

(2) Az Éltv. 38/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A tenyésztési hatóság az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. § (5) bekezdésében, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 92. § (1) bekezdés a), c), g) és h) pontjában, a növénytermesztési hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (7) és (8) bekezdésében, továbbá a 19. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. § (3) bekezdésében, az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében, 90/E. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 98. §-ában, a mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8/A. § (3) bekezdésében, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdésében, 42. § (1)-(2) bekezdésében és 56. § (9) bekezdésében szereplő adatokat, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott adatokat a FELIR-ben kezeli.”

(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A Hhvtv. 54. §-a szerinti Országos Halgazdálkodási Adattár kapcsolódik a FELIR-hez.”

(4) Az Éltv. 38/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eügyintézési tv.) szerinti egyszerű vagy automatikus információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.”

(5) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a (3a) bekezdés szerinti hatóságok (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) elektronikus hatósági ügyintézése során a FELIR biztosítja az Eügyintézési tv. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: SZEÜSZ-ök) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: KEÜSZ-ök) való kapcsolódást e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. Az eljáró szerv köteles hozzáférést biztosítani az általa igénybe vett, a FELIR működtetéséhez szükséges SZEÜSZ-ökhöz és KEÜSZ-ökhöz az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére.

(13) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a tagjaira vonatkozó adatok tekintetében az általa vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére hatósági feladatának ellátása céljából.”

43. § (1) Az Éltv. 38/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a

a) természetes személy, jogi személy,

b) mezőgazdasági őstermelő és családi gazdálkodó,

aki a 47/B. § (2) bekezdése a)-k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, vagy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerinti adatszolgáltató, vagy ökológiai gazdálkodást kíván folytatni, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, a KKVtv. szerinti besorolást, a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá a tevékenység végzésének helyét az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.”

(2) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38/A. § (8a) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez az adott évben egységes kérelmet benyújtó ügyfelek részére jogszabályban meghatározottak szerint FELIR azonosítót állapít meg.”

44. § (1) Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az ÉBC közhatalmi feladatként az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátása érdekében:)

„e) közreműködik az élelmiszerláncot érintő nemzeti és uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.”

(2) Az Éltv. 38/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ÉBC - az (5) bekezdésben meghatározott - feladatai ellátása során a 38/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a FELIR-ben kezeli.”

45. § Az Éltv. 38/E. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Országos Járványvédelmi Központ)

„i) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állat-járványügyi intézkedéseket.”

46. § Az Éltv. 38/F. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Helyi Járványvédelmi Központ)

„f) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állatjárványügyi intézkedéseket.”

47. § (1) Az Éltv. 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított állami tisztviselője, kormánytisztviselője, valamint jelenlétében az Európai Bizottság szakértője és az általa kijelölt szakértő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során jogosult)

„c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni;”

(2) Az Éltv. 44. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezését követően, a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának megküldésével egyidejűleg igazolja. Az ügyfél köteles az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából a mintát térítésmentesen biztosítani, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül a vételárat visszatéríteni. Amennyiben a termék-átadás helyszínén van fizetési lehetőség, abban az esetben a termék átadója köteles a mintát térítésmentesen biztosítani, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának átadásával egyedileg igazolja. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.”

(3) Az Éltv. 44. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vett dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. A zár alá vételről készített jegyzőkönyv a zár alá vett dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le.

(9) A zár alá vett dolgot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vétel megszüntetésekor 8 napon belül annak köteles kiadni, akivel szemben a zár alá vételt elrendelte.

(10) A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.”

48. § Az Éltv. 47/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az eljáró szerv az ágazati stratégiai célok teljesülésének mérése, valamint ágazati intézkedések megalapozott tervezése érdekében a FELIR-ben tárolt adatokra alapozva stratégiai hatásvizsgálati és monitoring rendszert működtet.”

49. § Az Éltv. V. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER, JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁROSÍTÓK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS, ÉLELMISZER ÉS TAKARMÁNY-BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT A KÁRTALANÍTÁS SZABÁLYAI”

50. § Az Éltv. 53/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Járványügyi Felügyeleti Rendszer magában foglalja)

„c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott fertőző állatbetegségekre fogékony állatoknak fajok és korcsoportok szerinti összeírását, a 34. § (3) bekezdés a) pontja szerinti összeírását (cenzus),”

51. § Az Éltv. „Járványügyi Felügyeleti Rendszer” című alcíme a következő 53/B. §-sal egészül ki:

„53/B. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzésében rendelheti el azt a következők szerinti, élelmiszer, vagy takarmánybiztonsági veszély vagy kár elhárítását megelőző, illetőleg csökkentő azonnali intézkedést, amelynek késedelme elháríthatatlan következménnyel járna:

a) tevékenység végzésének határozott időre, teljes vagy részleges felfüggesztése, korlátozása, a működés megtiltása;

b) termék előállításának, tárolásának, szállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének, illetékességi területén való átszállításának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása;

c) termék forgalomból való kivonása, visszahívása;

d) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatának megtiltása.”

52. § (1) Az Éltv. 60. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)

„d) engedélyköteles terméket engedély nélkül, engedélytől eltérő módon, nyilvántartásba vétel nélkül vagy a nyilvántartásba vételtől eltérően, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;”

(2) Az Éltv. 60. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)

„q) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára jogosultként nem megfelelő műszaki állapotú gépet permetezésre alkalmasnak minősít.”

53. § Az Éltv. 64. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a kötelezés jellege megengedi, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(8) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(9) A határidő lejárta után a kötelezett - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (9) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(10) A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.”

54. § (1) Az Éltv. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza

a) élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység vagy engedély visszavonása, élelmiszerrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés, ökológiai gazdálkodásra, illetve integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, valamint ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az élelmiszer megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

b) takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

c) engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása, engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

e) az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra, állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetén a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

g) távértékesítés útján forgalmazott lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető jelölést tartalmazó, nem megfelelő minőségű, valamint nem biztonságos élelmiszer esetén az élelmiszer megnevezését, a távközlő eszköz és az élelmiszer azonosítására alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét.”

(2) Az Éltv. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A jogsértések nyilvánosságra hozatala a döntés véglegessé válását követően vagy az azonnal végrehajtható döntés meghozatalát követően lehetséges, kivéve, ha a jogsértésért felelős nem állapítható meg.”

55. § Az Éltv. 77. § (1) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„s) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

t) az állati eredetű termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történő behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

56. § Az Éltv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

57. § Az Éltv.

1. 2. § (2) bekezdés b) pontjában a „hal és az elejtett” szövegrész helyébe a „hal és más hasznos víziállat, valamint az élő vad és az elejtett”,

2. 17. § (4) bekezdésében a „köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon” szövegrész helyébe a „köteles az ingatlanon”,

3. 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „halászatra” szövegrész helyébe a „halgazdálkodásra”,

4. 27. § (1) bekezdés b) pontjában a „végző laboratóriumok,” szövegrész helyébe a „végző állami laboratóriumok,”,

5. 30. §-t megelőző alcím címében a „működő laboratóriumok” szövegrész helyébe a „működő állami laboratóriumok”,

6. 31. § (1) bekezdésében a „szerv által engedélyezett nem állami” szövegrész helyébe a „szerv által erre kijelölt nem állami”,

7. 31. § (3) bekezdésében az „Az (1) és a (2) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerint”,

8. 32. § (1) bekezdés d) pontjában a „végző állami laboratóriumokat,” szövegrész helyébe a „végző nem állami laboratóriumokat,”,

9. 34. § (1) bekezdés d) pontjában a „kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentetőállomás, valamint” szövegrész helyébe a „kereskedői telep, állatvásártér, ellenőrző állomás (pihenőhely), valamint”,

10. 34. § (1) bekezdés f) pontjában a „szolgáló mikrochip forgalomba” szövegrész helyébe a „szolgáló transzponder forgalomba”,

11. 34. § (1) bekezdés g) pontjában az „állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi” szövegrész helyébe az „állatgyógyászati termékek üzemi”,

12. 34. § (4) bekezdés g) pontjában az „állatgyógyászati készítmények előállításának” szövegrész helyébe az „állatgyógyászati termékek előállításának”,

13. 38. § (2a) bekezdésben az „(1) bekezdés c), l), m), n), o), q) és r) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés 3.,12.,13.,14.,15.,17.,18. és 27. pontja”,

14. 38/A. § (1a) bekezdésében az „adatai kivételével a (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „adatai, valamint a (2) bekezdés p) pont kivételével a (2) bekezdés”,

15. 38/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „dátumát,” szövegrész helyébe a „dátumát, egyéni vállalkozó adószámát,”,

16. 38/G. § (4) bekezdésében a „21. § (1) bekezdésében, valamint 22. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „21. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat”,

17. 44. § (1) bekezdés g) pontjában az „akarata ellenére is a lezárt” szövegrész helyébe az „akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt”,

18. 44. § (1b) bekezdésében a „Rendészeti tv. 17-19. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „Rendészeti tv. 15-19. §-a szerinti”,

19. 51. § (3) bekezdés n) pontjában a „melléktermék, állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;” szövegrész helyébe a „melléktermék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanná tétele, valamint állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;”,

20. 62. § (2) bekezdésében az „esetben a 14. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „esetben az 1169/2011/EU rendelet 8. cikkében, illetve a 14. § (4) bekezdésében”,

21. 63. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „működtetésére;” szövegrész helyébe a „működtetésére, valamint műszaki felülvizsgálatára;”,

22. 63. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában a „kereskedelmére, és felhasználására;” szövegrész helyébe a „kereskedelmére, reklámozására és felhasználására;”,

23. 64. § (5) bekezdésében a „határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása” szövegrész helyébe a „határozat azonnali végrehajtása”,

24. 71. § (6) bekezdésében a „honlapról a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásától számított” szövegrész helyébe a „honlapról a közzétételtől számított”,

25. 76. § (2) bekezdés 12. pontjában az „engedélyezésének, tárolásának,” szövegrész helyébe az „engedélyezésének, nyilvántartásba vételének, tárolásának,”,

26. 76. § (2) bekezdés 25. pontjában az „engedélyezésének és működésének” szövegrész helyébe az „engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének”,

27. 76. § (2) bekezdés 33. pontjában az „működésére” szövegrész helyébe az „működésére, adatszolgáltatására”

szöveg lép.

58. § Hatályát veszti az Éltv.

a) 17/B. § (2) bekezdése,

b) 25. § (4) és (5) bekezdése,

c) 31. § (2) bekezdése,

d) 38/A. § (4) bekezdés e) és h) pontja,

e) 39/A. §-a,

f) 42. § (1) bekezdése,

g) 64. § (6) bekezdése,

h) 76. § (4) bekezdés c) pontja.

9. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

59. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„32. faanyag kereskedelmi lánc: azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak az e törvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, szállítására, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára;”

60. § Az Evt. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § Az állam 100%-os tulajdonában álló földrészleten harmadik személy által végzett kitermelésből származó, forgalomba nem hozott és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló tulajdonosi joggyakorlásába tartozó faanyagot, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott személyeknek - a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott feladataik ellátásának elősegítése érdekében - ingyenesen tulajdonba adhatja, amely átadás nem minősül forgalomba hozatalnak. A faanyagot ingyenesen tulajdonba adó személy köteles az ingóság átruházásának tényét a honlapján nyilvánosságra hozni.”

61. § Az Evt. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdei faválaszték közúti járművön vagy keskeny nyomtávú vasúton történő szállítását - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - csak a szállítás megkezdése előtt, minden szállítmányra külön kiállított, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szállítójegy alapján lehet végezni.”

62. § Az Evt. 90/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdészeti hatóság részére a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatban, a 90/C. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, megkeresésre át kell adni, vagy rendszeres adatigénylés esetén közvetlen - elektronikus úton történő - hozzáféréssel kell biztosítani

a) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)-e), g), h), m) - ide nem értve azon adatot, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve - és p) pontjában foglalt adatokat;

b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap adatait;

c) az állami adó- és vámhatóság által vezetett, az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősülő adózó azonosítására vonatkozó, valamint köztartozás-fizetési kötelezettségének elmaradásával kapcsolatos adatokat;

d) a piacfelügyeleti hatóság részéről az általa a 2173/2005/EK rendelet szerint kiadott FLEGT-engedélyekben szereplő adatokat;

e) az állami adó- és vámhatóság által vezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer nyilvántartásából a fatermékek nyomon követését szolgáló adatokat;

f) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés, (1a) bekezdés, (2) bekezdés a), c) és g) pontjai, a (3) bekezdés szerinti adatokat.”

63. § Az Evt. 90/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fatermékek forgalmazásának hatékony ellenőrzése érdekében az erdészeti hatóság és a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az önkormányzati adóhatóság köteles egymással együttműködni.”

64. § Az Evt. 90/J. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés tekintetében, amennyiben a szállítójármű üzemben tartója, annak hiányában tulajdonosa személyében változás következik be, a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett új üzemben tartót vagy tulajdonost kell jogutódnak tekinteni.

(4) Ha a fa vagy fatermék a hatósági ellenőrzés vagy eljárás idején nem fellelhető, és felhasználása hitelt érdemlően nem igazolt, vélelmezni kell a fatermék kereskedelmi forgalomba hozatalát vagy továbbértékesítését.

(5) 20 köbméternél nagyobb mennyiségű erdei faválaszték tárolása esetén a faválaszték származását igazoló dokumentumokat a faanyag felhasználásig meg kell őrizni.

(6) A faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének telephelyén, tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon található fáról és fatermékről vélelmezni kell a forgalmazási célt, ha a helyszínen rendelkezésre álló nyilvántartásban nincs elkülönítve és nincs ellátva jól látható módon a forgalomba hozatalt tiltó jelzéssel.

(7) Ha az ellenőrzés alá vont fatermék legális eredete az ellenőrzés vagy az eljárás során hitelt érdemlően nem bizonyítható, a faanyagot birtokló személyt vagy szervezetet faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének kell tekinteni. (8) Ha valamely személy, szervezet évente 50 köbmétert meghaladó mennyiségű erdei faválasztékot vásárol, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az ilyen személy, szervezet a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősül.”

65. § (1) Az Evt. 90/K. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

„f) faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos tevékenységhez használt szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés alapján az erdészeti hatóság kezdeményezi a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonását a közlekedési igazgatási hatóságnál.”

(2) Az Evt. 90/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete során elkobzott fatermék az értékesítés vagy megsemmisítés helyett közérdekű célra is felhasználható, illetve tulajdonjoga ingyenesen átruházható.”

(3) Az Evt. a 90/K. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az erdészeti hatóság az elkobzott faanyagot szerződéssel

a) helyi önkormányzat részére jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében,

b) közhasznú szervezet részére, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,

c) egyház, egyházi jogi személy részére, hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi - feladatok ellátásának elősegítése érdekében

ingyenesen tulajdonba adhatja.”

66. § (1) Az Evt. 113. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(25) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.”

(2) Evt. 113. §-a a következő (25a) bekezdéssel egészül ki:

„(25a) A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”

(3) Az Evt. 113. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

„(32) Ha az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.”

10. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

67. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában:

a) ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye;

b) értéktár bizottság: települési értéktár, tájegységi értéktár, külhoni települési értéktár, külhoni tájegységi értéktár, valamint megyei értéktár esetén legalább három tagból álló bizottság, ágazati értéktár bizottság esetén öt tagból álló bizottság, akiket az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki;

c) hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye;

d) Hungarikumok Gyűjteménye: a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek gyűjteménye;

e) hungarikum termék: olyan hungarikum, amely termékként jogszabály alapján magyar terméknek minősül;

f) kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;

g) külhoni települési értéktár: a külhoni települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;

h) külhoni tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos külhoni település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottság által külhoni tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;

i) külhoni magyarság értéktár: a külhoni települési értéktár, a külhoni tájegységi értéktár és a külhoni nemzetrész értéktár összefoglaló elnevezése;

j) külhoni nemzetrész értéktár: az országhatáron túl, egy adott ország területén élő magyarságra jellemző nemzeti értékek közül az adott Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság által külhoni értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;

k) Magyar Értéktár: a nemzeti értékek köréből a HB által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye;

l) megyei értéktár: a megye területén fellelhető nemzeti értékek közül a Megyei Értéktár Bizottság által megyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény megyei értéktárat említ, az alatt a fővárosi értéktárat is érteni kell;

m) nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról;

n) nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték: azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült;

o) tájegységi értéktár: több földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Tájegységi Értéktár Bizottság által tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény;

p) települési értéktár: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény; ahol e törvény települési értéktárat említ, az alatt a kerületi értéktárat is érteni kell;

q) uniós oltalom alatt álló nemzeti érték: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező vagy hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok; a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek.”

68. § A Htv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a természetes személyek, települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a települési, külhoni települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, a Magyar Állandó Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek és az általuk megbízott természetes és jogi személyek működhetnek közre.”

69. § A Htv. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A települési önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában.”

70. § A Htv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A megyei önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában.”

71. § A Htv. 5/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti értéknek a külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba történő felvétele kezdeményezésének az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes értéktár bizottság elnökéhez címzett javaslat tekinthető.

(5) A Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékeknek a külhoni nemzetrész értéktárába történő felvétele kezdeményezésének a MÁÉRT szakbizottság ügyrendjében foglaltak szerinti javaslat tekinthető.”

72. § A Htv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Htv. 6. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek ágazati értéktárat hoznak létre szervezetükön belül.

(2) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek munkáját Ágazati Értéktár Bizottság segíti.

(3) Az Ágazati Értéktár Bizottság tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a minisztérium szakágazatával kapcsolatban a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalat, valamint a szakágazat szerinti nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.

(4) Az Ágazati Értéktár Bizottságnak öt tagja van. A tagokat az egyes ágazatokért felelős miniszterek nevezik ki.

(5) A tagot az egyes ágazatokért felelős miniszter indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot nevezhet ki.

(6) Az Ágazati Értéktár Bizottság működésének rendjét alapszabály határozza meg, amelyet az egyes ágazatokért felelős miniszterek fogadnak el.

(7) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek az Ágazati Értéktár Bizottság létrehozásáról értesítik a HB-t.

6/A. § (1) Az adott érték ágazati értéktárba való felvételét bárki írásban kezdeményezheti az érintett szakágazat szerinti felelős miniszternek címzett javaslatában.

(2) Az Ágazati Értéktár Bizottság javaslatot tesz az egyes ágazatokért felelős miniszterek részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy az ágazati értéktár elemeként vegyék nyilvántartásba.

(3) Az érték ágazati értéktárba való felvételéről az egyes ágazatokért felelős miniszterek döntenek.

(4) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek amennyiben új értékkel bővítik az ágazati értéktárukat, annak adatait az ágazati értéktárba történő felvételt követő 30 napon belül megküldik a HB részére.”

73. § A Htv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A HB jogosult a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékek felülvizsgálatára, amely során:

a) amennyiben a már felvett nemzeti érték leírása kiegészítésre szorul, elfogadhatja annak módosított szövegét;

b) egymással szoros kapcsolatban álló kiemelkedő nemzeti értékeket, hungarikumokat, egységes elnevezés alatt, a nemzeti értékek alcímben való feltüntetésével kezelhet;

c) dönthet a nemzeti érték Magyar Értéktárból, Hungarikumok Gyűjteményéből való törléséről.”

74. § A Htv.

a) 3. § (3) bekezdésében a „szomszédos” szövegrész helyébe a „földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján szomszédos” szöveg,

b) 5/A. § (1) bekezdésében a „települési” szövegrész helyébe a „külhoni települési”,

c) 5/A. § (2) és (3) bekezdésében a „Települési” szövegrész helyébe a „Külhoni Települési”,

d) 5/A. § (1) bekezdésében a „tájegységi” szövegrész helyébe a „külhoni tájegységi”,

e) 5/A. § (2) és (3) bekezdésében a „Tájegységi” szövegrész helyébe a „Külhoni Tájegységi”

szöveg lép.

75. § Hatályát veszti a Htv.

a) 18. § (1) bekezdésében a „, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartására”,

b) 18. § (4) bekezdésében a „piaci bevezetése és”

szövegrész.

11. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

76. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Alapponthálózati pontokra vonatkozó földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog bejegyzéséhez szükséges önálló vázlat elkészítéséhez az adatszolgáltatás és az állami átvételi eljárás díjmentes.”

(2) Az Fttv. 6. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:

„(26) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben történő felhasználás céljából minden év januárjában - díjmentesen, de az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó munkadíj megfizetése mellett - hozzáférhet az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból előállított, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer részét képező kataszteri fedvény adataihoz.”

77. § (1) Az Fttv. 28. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7c) A 70. életévet betöltött ingatlanrendező földmérőknek a jogosultságuk meghosszabbításához nem szükséges a (7a) bekezdés a) pontjában meghatározott húsz továbbképzési pont igazolása.”

(2) Az Fttv. 28. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő természetes személy adatait a nyilvántartást vezető szerv saját honlapján közéteszi a következő adattartalommal:

a) családi és utónév,

b) szakképzettség,

c) földmérő igazolvány, illetve minősítés száma,

d) földmérő igazolvány, illetve minősítés érvényességi ideje.”

(3) Az Fttv. 28. §-a a következő (8c) bekezdéssel egészül ki:

„(8c) A nyilvántartásban szereplő személy a nyilvántartást vezető szervnél írásban kezdeményezheti a (8) bekezdés d)-f) pontjaiban szereplő adatainak feltüntetését is.”

78. § Az Fttv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleménye alapján - szakmaetikai vétség esetén - az ingatlanrendező földmérő minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést - a visszavonásról szóló határozat véglegessé válását követő - 5 év elteltével kaphat.”

12. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

79. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. § b) pontj bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában illetékességi területen)

bf) hivatásos halőr tekintetében a működési területét érintő valamennyi halgazdálkodási vízterületet, halastavat, valamint annak partját, állami halőr tekintetében országos illetékességet”

(kell érteni.)

80. § Az Rtv.

a) 1. § (1) bekezdés i) pontjában az „a halászati őrre” szövegrész helyébe az „az állami halőrre és a hivatásos halőrre”,

b) 2. § a) pont ae) alpontjában, 21. § (2) bekezdés a) pontjában az „a halászati őr” szövegrész helyébe az „az állami halőr és a hivatásos halőr”,

c) 3. § (2) bekezdésében az „a halászati őr” szövegrész helyébe az „a hivatásos halőr”,

d) 25. § g) és h) pontjában az „és a halászati őr” szövegrész helyébe az „ ,az állami halőr és a hivatásos halőr”

szöveg lép.

13. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

81. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A tagot az adott hegyközség területén, a 4. § a), b) vagy c) pontja szerint végzett tevékenysége alapján kell besorolni. A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, a borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg maguk közül.”

82. § A Hktv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés a tagok közül megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét, valamint további két tagját. Ha a hegyközségi tanács tagjainak száma 10 fő vagy annál kevesebb, akkor az ellenőrző bizottság tagjainak megválaszthatóak a hegyközségi tanácsot alkotó hegyközségek ellenőrző bizottságainak a hegyközségi tanácsnak nem tag elnökei.”

83. § A Hktv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem választható meg tisztségviselőnek, akinek hegyközségi járulék vagy mulasztási bírság tartozása van, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.”

84. § A Hktv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hegyközségi tanács igazgatóválasztmányt hozhat létre. A hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba a szőlészeti és a borászati szekció azonos számú tagot választ. A hegyközségi tanács elnökét és - amennyiben szükséges - alelnökét a küldöttek együttes ülésén kell megválasztani a küldöttek közül vagy igazgatóválasztmány létrehozása esetén annak tagjai közül. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök.”

85. § (1) A Hktv. 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hegyközségi tanács, ennek hiányában a hegyközségi választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik)

„a) a borvidék területére vagy annak egy részére kiterjedő termőterülettel rendelkező oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések 2011. december 31-ig benyújtott termékleírásával,”

(kapcsolatos feladatok ellátása.)

(2) A Hktv. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hegyközségi tanács - az alapszabályban rögzítettek szerint - átadhat feladatokat a borrégiós tanács számára.”

86. § (1) A Hktv. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A hegyközségi tanácsok borrégiónként borrégiós tanácsot alakítanak. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa borrégiós tanácsnak minősül.

(1a) A borrégiós tanács hatáskörébe tartozik

a) a borrégió közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása;

b) a borrégiót alkotó borvidékeken átívelő oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések termékleírásaival kapcsolatos - a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Rész II. Cím I. Fejezet 2. Szakasza szerinti - feladatok ellátása; és

c) a borrégiót alkotó valamely hegyközségi tanács által átadott feladatok ellátása.

(2) A borrégiós tanács tagjai a hegyközségi tanácsok 24. § (2) bekezdés szerint megválasztott küldöttjei. A küldöttek a borrégiós tanácsban szőlészeti és borászati szekciót alakítanak.”

(2) A Hktv. 26. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanács hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett száz hektár után egy szavazat illeti meg. A döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége és a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is szükséges azzal, hogy azt mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell.

(6) A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának döntéshozatala során a 25. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

87. § A Hktv. 40. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

  Vissza az oldal tetejére