Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.19.)

2018. évi CXII. törvény

filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

1. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a vita- és a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, a tehetségkutató műsort, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;”

(2) Az Mktv. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen

a) forgalomba hozatallal, vagy az arra történő felkínálással,

b) moziüzemeltetéssel, vagy

c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;”

(3) Az Mktv. 2. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a tv-film és a tv-sorozat, a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel;”

(4) Az Mktv. 2. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„33. műpéldány: a filmalkotást vagy egyéb szerzői jogi védelem alatt álló művet, annak azonosítására alkalmas formában tartósan rögzítő hordozó.”

2. § (1) Az Mktv. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzeti filmvagyont - ide nem értve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerint a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, és e művekhez kapcsolódó felhasználási és egyéb jogokat -

a) az államot valamely, Szjt. szerinti filmalkotásra vonatkozóan

aa) a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető vagyoni jogok,

ab) a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető vagyoni jogok,

ac) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető vagyoni jogok,

ad) az Szjt. 64. §-a és 66. § (1) bekezdése alapján megillető felhasználási jogok,

ae) az Szjt. 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége,

b) az a) pont szerinti jogok által érintett filmalkotások műpéldányainak, a filmalkotások hanganyagainak, továbbá a filmalkotások előállítása, illetőleg magyarországi terjesztése céljából megalkotott egyéb szerzői művek műpéldányainak az államot megillető tulajdonjoga, és az ilyen szerzői műveknek az államot megillető felhasználási jogai

alkotják.”

(2) Az Mktv. 5/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nemzeti filmvagyonra vonatkozóan a magyar állam javára a tulajdonjog, illetve a felhasználási jog megszerzését eredményező megállapodást harmadik személlyel a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) a tulajdonosi joggyakorló előzetes egyetértése nélkül jogosult megkötni.”

3. § Az Mktv. 5/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNF a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére jogszabály alapján vagy más módon átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő, más szerzői műveket, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat.”

4. § Az Mktv. 5/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az MNF végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az MNF gyakorolja továbbá a nemzeti filmvagyon részét képező egyéb szerzői művek 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználási jogait. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó felhasználási megállapodást nem köthet.

(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más szerzői művek terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.”

5. § Az Mktv. 5/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásából az MNF-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.

(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásával kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét - az MNF fizeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdést az MNF és a más szerzői művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.”

6. § Az Mktv. 5/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket, valamint azok részleteit felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltató részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki.

(2) Az MNF az 5/C. § szerinti feladatai ellátása érdekében felhasználhatja az Mttv. 100. §-a alapján az MTVA tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a közszolgálati médiavagyonba tartozó szerzői műveket és azok részleteit, valamint azon egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az MTVA felhasználási joggal rendelkezik.

(3) Az MTVA és az MNF az (1) és (2) bekezdés szerinti felhasználásokra vonatkozó igényt a másik fél által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve, ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt, illetve szerzői jogi akadályba ütközik.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felhasználásokról és a felhasználások átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásokért járó díjazásról az MNF és az MTVA a (3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.

(5) A (4) bekezdés szerinti díj mértékének kiszámítása során csak azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó teljes filmalkotások és más audiovizuális művek, ezek részletei, illetve a közszolgálati médiavagyonba tartozó művek és egyéb, MTVA által kezelt szellemi alkotások felhasználásával összefüggően merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését a felhasználó teljesíti.”

7. § (1) Az Mktv. 9/B. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNF feladatai különösen:)

„j) a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés támogatása, támogatási rendszerének működtetése, képzések szervezése és a mozgóképes szakmák népszerűsítése,”

(2) Az Mktv. 9/B. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az MNF feladatai különösen:)

„l) mozgóképszakmai rendezvények szervezése.”

8. § (1) Az Mktv. II. fejezet 3. alcím címe helyébe a következő 3. alcímcím lép:

„3. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogviszonyával kapcsolatos különös szabályok”

(2) Az Mktv. II. fejezet 3. alcíme a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. § (1) Az MNF által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül. Az MNF az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.

(2) Az MNF által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlónak és az MNF-nek a vagyonkezelői jogviszonnyal kapcsolatosan egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az MNF - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3) Az MNF-et megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az MNF által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(4) Az MNF a vagyonkezelésében lévő vagyonelemeken értékmegőrző és értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, továbbá ellátja a vagyonelemekkel kapcsolatos egyéb közfeladatokat. Az MNF a törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, valamint a saját selejtezési szabályzata alapján történő selejtezésre, azzal, hogy az MNF köteles a bontásból és a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az MNF-et illeti meg azzal, hogy az MNF köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(5) Az MNF a nemzeti filmvagyonba tartozó műpéldányokkal kapcsolatos közfeladat ellátása során a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával jogosult selejtezésre.”

(3) Az Mktv. II. fejezet 3. alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § Az 5/A. § (3) bekezdés alapján az állam javára megszerzett tulajdon- és felhasználási jog (a továbbiakban együtt: jogszerzés) tekintetében az állam javára történt szerzéssel egy időben e törvény erejénél fogva, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül, az MNF-et ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, azzal, hogy ezen vagyon (ideértve a vagyoni értékű jogokat is) nyilvántartásáról gondoskodni köteles és a tulajdonosi joggyakorlót a jogszerzésről a jogszerzés évét követő május 31. napjáig köteles értesíteni a tulajdonosi joggyakorló által elvárt formában és adattartalommal.”

9. § Az Mktv. 13. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Azonos elszámolható költségek vonatkozásában az e törvény szerinti és más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott mértéket.”

10. § Az Mktv. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására csak abban az esetben nyújtható be érvényes pályázat, ha a filmalkotás „art” besorolás tárgyában hozott határozat véglegessé válásának időpontja megelőzi a filmalkotás magyarországi forgalmazásának a kezdő napját.”

11. § (1) Az Mktv. 19. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal hatósági hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:)

„c) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről, a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a forgalmazói tevékenységet folytató természetes, illetve jogi személyekről, a támogatásra jogosult, és a támogatásban nem részesülő filmalkotásokról, a terjesztésre kerülő, valamint az „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá az „art” mozikról és mozitermekről e törvényben, illetve az Elnök rendeletében meghatározott módon a Hivatal hatósági ellenőrzése tevékenysége céljából, közhiteles hatósági nyilvántartást vezet,”

(2) Az Mktv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hivatal az (1) bekezdése c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásra vonatkozó tevékenység befejezéséig kezeli.”

12. § Az Mktv. 19/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez, az e tevékenységgel összefüggő, a Hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban elektronikus kapcsolattartásra köteles.

(2) Az elektronikus kapcsolattartás során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény előírásait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfél a beadványait kizárólag a Hatóság elektronikus űrlapkitöltést és -benyújtást támogató információs rendszerén keresztül nyújthatja be az Elnök elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendeletének szabályai szerint, elektronikus űrlapon vagy elektronikus űrlap mellékleteként csatolva. A Hatóság a beadványt fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és elektronikus időbélyegzővel látja el.

(4) Ha a természetes személy ügyfél a kérelmét nem az e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - nyújtja be, a Hatóság nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - felhívja a kérelem elektronikus úton és megfelelő űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság a kérelmet visszautasítja, kivéve, ha

a) a nyomtatvány vagy az űrlap kitölthető és letölthető változatát a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül a Hatóság nem tette közzé, vagy

b) az ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem volt elérhető.”

13. § Az Mktv. 19/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely esetben felmerül az e törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés gyanúja, amely a központi költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.”

14. § Az Mktv. 19/N. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatok a regisztráció megkezdésekor nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, azokban változás következett be, a filmforgalmazónak a hiányzó, illetve megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb a filmalkotás bemutatását megelőző tizenöt nappal a regisztrációt ki kell egészítenie, vagy amennyiben szükséges, a korábbi adatokat módosítania kell. A filmalkotás a (3) bekezdésben foglalt adatok hiánytalan megadását követően kap statisztikai azonosítót. A filmalkotás hazai és eredeti forgalmazója, eredeti címe és gyártási éve nem módosítható.”

15. § Az Mktv. 21/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok rendelkezésére állását követően haladéktalanul - de legkésőbb a filmalkotás magyarországi bemutatóját követő 90 napon belül - köteles azokat a Hivatalnak megküldeni. A filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok a rajta, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.”

16. § Az Mktv. 25/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak, a Hivatal által meghatározott módon adatot szolgáltatni

a) az ott vetített filmalkotás címéről,

b) a vetítés időpontjáról és helyszínéről,

c) a nézőszámról,

d) az árbevételről,

e) a 25. § (1) bekezdés szerinti „art” minősítéséről,

f) a 26/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt besorolási kategóriájáról,

g) arról, hogy a filmalkotás

ga) a nemzeti filmvagyonba tartozik-e,

gb) a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozik-e,

gc) az MNF-től kölcsönzöttnek minősül-e, vagy

gd) nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szerepel-e, továbbá

h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, az MNF-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről.”

17. § Az Mktv. 26/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás „art” minősítésére vonatkozó, részletes indokolást tartalmazó javaslatot. Azon filmalkotások esetében, amelyek nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyertek, a kérelmezőnek meg kell jelölnie a filmfesztivált és a kategóriát, amelyben a filmalkotás díjat nyert.”

18. § Az Mktv. 31/B. § (2a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani:]

„g) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás bejelentését a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi illetőségű előadóművész és nem előadóművész magánszemély stábtag nevére, állampolgárságára, születési helyére és idejére, anyja nevére, külföldi lakóhelyére, valamint arra vonatkozóan, hogy előadóművészként vagy nem előadóművészként működik közre a film gyártása során.”

19. § (1) Az Mktv. 31/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelynek teljesítését igazoló okirat a Hatóság támogatásra jogosultságot megállapító határozatában meghatározott gyártási időszakon belül, illetve az abban rögzített befejezési időpontot követő három hónapon belül keletkezik.”

(2) Az Mktv. 31/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A produceri díjak (ideértve a line, társ, executive producert, valamint az egyéb produceri tevékenységeket is) elszámolt összege nem haladhatja meg összesen az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 4%-át. A korlátozás nem vonatkozik azokra a produceri díjakra, amelyek a 31/F. § (2) bekezdése alapján kerülnek elszámolásra.”

(3) Az Mktv. 31/E. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A közvetlen filmgyártási költségek között a befejezési garancia elszámolt összege nem haladhatja meg a közvetlen filmgyártási költségek 5%-át, de legfeljebb 100 millió forintot. Az Elnök rendeletében meghatározhatja azon eseteket, amikor a befejezési garancia elszámolt összege ezt a mértéket meghaladhatja.

(12) Amennyiben a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazása nem közvetlen magyar filmgyártási költségként kerül elszámolásra és a magánszemély vagy a képviseletében eljáró jogi személy javadalmazása meghaladja a hárommillió forintot, a magánszemélyt vagy a képviseletében eljáró jogi személyt megillető javadalmazás hárommillió forint feletti részének 50%-a számolható el közvetlen filmgyártási költségként.”

20. § (1) Az Mktv. 31/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés ba) alpontja szerinti, magánszemély javára teljesített olyan javadalmazások esetén, amelyek az Szja tv., vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adó-, vagy közteher-kötelezettség alá eső filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás formájában merülnek fel, magánszemélyenként hárommillió forintig a javadalmazás 100%-a számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként; ennél nagyobb összegű javadalmazás esetén közvetlen magyar filmgyártási költségként a javadalmazás hárommillió forint feletti részének 50%-a számolható el.”

(2) Az Mktv. 31/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) és (1a) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő, a 31/B. § (2a) bekezdés g) pontja szerint bejelentett külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazása költségének 100%-a magánszemélyenként hárommillió forintig, valamint ennél nagyobb összegű javadalmazás esetén a magánszemélyenként hárommillió forintot meghaladó rész 50%-a, akkor is, ha a javadalmazás költsége nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel. A közvetlen magyar filmgyártási költségként történő elszámolás feltétele, hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv. alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmet terhelő adót (adóelőleget) a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az állami adóhatóságnak befizette, vagy kifizető hiányában a magánszemély a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az állami adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.”

(3) Az Mktv. 31/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás által saját nevében harmadik személlyel kötött szerződés alapján a harmadik személy által saját nevében külföldről vásárolt és a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás felé részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás értéke olyan közvetlen filmgyártási költségnek minősül, amely a 12. § (10) bekezdése alkalmazásában nem számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként.”

21. § Az Mktv. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. FEJEZET

FIATAL MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSA FILMIPARI TEVÉKENYSÉG SORÁN

35/A. § (1) Fiatal munkavállalók filmipari tevékenység során történő foglalkoztatására, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit e fejezetben megjelölt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E fejezet alkalmazásában filmalkotásnak minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilm is.

(3) A tizenhatodik életévét be nem töltött személy filmipari tevékenység során történő foglalkoztatásának engedélyezésekor a gyámhatóság vizsgálni köteles a filmalkotás tartalmát, jellegét és a fiatal munkavállalóra gyakorolt lehetséges hatásait. A kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a foglalkoztatni kívánt fiatal munkavállaló életkora nem egyeztethető össze a készülő filmalkotás 21. § szerinti korhatár besorolásával.

35/B. § (1) Ha a filmfelvétel objektív körülményekre tekintettel más időpontban nem rögzíthető, filmipari tevékenysége során a fiatal munkavállaló számára éjszakai munka - az Mt. 114. § (1) bekezdésétől eltérően - az alábbiak szerint rendelhető el:

a) tizenhatodik életévét be nem töltött fiatal munkavállaló számára éjszakai munka legfeljebb 23:00 óráig rendelhető el, és csak akkor, ha

aa) hét egymást követő napon belül legfeljebb két napon kerül sor az éjszakai munkavégzésre, és

ab) a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a fiatal egészségét, fejlődését az éjszakai munkavégzés nem veszélyezteti;

b) tizenhatodik életévét betöltött fiatal munkavállaló számára éjszakai munka legfeljebb 24:00 óráig rendelhető el, és csak akkor, ha hét egymást követő napon belül legfeljebb három napon kerül sor az éjszakai munkavégzésre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók számára az éjszakai munkát követő napon legalább tizenhat óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A fiatal munkavállalók felügyeletét a foglalkoztatás alatt az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartása érdekében folyamatosan biztosítani kell. Nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató fiatal munkavállaló kizárólag a tanítás nélküli pihenőnapokat, munkaszüneti napokat, tanítás nélküli munkanapokat megelőző napokon, illetve iskolai szünet időtartama alatt végezhet éjszakai munkát.”

22. § Az Mktv. 37. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kulturális értéket műfaja alapján létre nem hozó filmalkotást.”

23. § Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/N. §-sal egészül ki:

„36/N. § E törvénynek a filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXII. törvénnyel megállapított 5/A. § (3) bekezdését és 11. §-át a nemzeti filmvagyon 2019. január 1. napját követően vagyonkezelésbe kerülő vagyonelemeire kell alkalmazni.”

24. § Az Mktv. 38/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, valamint a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 1999. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

25. § Az Mktv. 38/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/B. § E törvény

a) III. Fejezete az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése,

b) 11. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1)-(2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.”

26. § Az Mktv.

a) 5/B. § (1) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF)” szövegrész helyébe az „az MNF” szöveg,

b) 19/G. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben” szöveg,

c) 26/A. § (1) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „45 nappal” szöveg,

d) 31/B. § (2a) bekezdés f) pontjában a „vonatkozik” szövegrész helyébe a „vonatkozik, és” szöveg,

e) 31/D. § (4) és (6) bekezdésében a „jogdíj” szövegrész helyébe a „jogdíj, befejezési garancia” szöveg,

f) 35. § (7) bekezdésében a „10 000 forint” szövegrész helyébe a „12 000 forint”, az „50 000 forint” szövegrész helyébe az „55 000 forint” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti az Mktv.

a) 31/B. § (2) bekezdés d) pontja,

b) 31/B. § (2a) bekezdés e) pontjában az „és” szövegrész.

2. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

28. § (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A digitális műsorszóró hálózat, műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságának elnyerésére vonatkozó pályázati eljárás”

(2) A Dtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A digitális rádió- és televízió-műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (e § alkalmazásában a továbbiakban: pályázati eljárás) az Eht.-t és a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályt kell a 39-43/A. §-ban foglalt eltéréssel, kiegészítésekkel megfelelően alkalmazni.

(2) A pályázati eljárás során a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő pályázati bizottságot nem kell létrehozni, az eljárás során pályázati bizottság nem működik közre.

(3) A pályázati eljárás ügyintézési határideje százhúsz nap. Az ügyintézési határidő a pályázatra történő jelentkezési határidő lejártának napján kezdődik.

(4) Alakilag érvénytelen pályázat esetén az Elnök a jelentkező pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a jelentkező ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított nyolc napon belül közigazgatási perben támadható. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül dönt. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak helye nincs. Keresetlevél benyújtása esetén az Elnök a pályázati eljárást - a bíróság jogerős döntéséig - felfüggeszti. Az Elnök eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Az Elnök pályázat eredménytelenségét, vagy eredményesség esetén a pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozata a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással támadható meg közigazgatási perben. A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő beérkezésétől számított hatvan napon belül bírálja el és a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság döntésével szemben perújításnak nincs helye.

(6) A bíróság (5) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezés a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidőn belül a fellebbezésnek az elsőfokú bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bíróság a fellebbezést hatvan napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. E határozattal szemben rendkívüli perorvoslatnak (felülvizsgálatnak, perújításnak) helye nincs.

(7) A bíróság az Elnök határozatát nem változtathatja meg.

(8) A pályázati ajánlat a pályázati eljárás lezárásáig az Eht. 33. § (2) bekezdése szerinti, törvény által védett titoknak minősül. A pályázati ajánlatot az Elnök az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A pályázati ajánlatban szereplő adatokról az Elnök a 40. § szerinti hatósági szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A pályázati eljárás lezárásáig a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba nem tekinthet be, azok nem ismerhetők meg.

(9) A pályázati eljárás lezárását követően a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba akkor tekinthet be, ha igazolja, hogy az irat vagy adat megismerése törvényen alapuló joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(10) A (9) bekezdés szerinti iratbetekintés, adatmegismerés iránti kérelmet az Elnök hatósági eljárásban, az iratbetekintés szabályai szerint bírálja el.

(11) A pályázati eljárást lezáró döntés, valamint a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés a személyes adatok, a törvény által védett titok és a védett adatok kivételével bárki számára megismerhetők.”

(3) A Dtv. a következő 40. §-sal egészül ki:

„40. § (1) Az Elnök a nyertessé nyilvánított pályázó pályázati ajánlatával és a pályázati kiírási dokumentációval összhangban a nyertessé nyilvánított pályázóval hatósági szerződést köt.

(2) A nyertes pályázó a hatósági szerződés megkötése iránti eljárást az Elnök pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozata közlését követő harminc napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(3) A hatósági eljárást okafogyottnak kell tekinteni, ha az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza és az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn belül a hatósági szerződés nem köthető meg. Ebben az esetben az Elnök az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye.

(4) Amennyiben a 39. § (5) bekezdése szerint a bíróság eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a bíróság jogerős döntéséig nem köthető meg. A közigazgatási per időtartama a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőbe nem számít bele.

(5) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott időpontig a műsorszóró hálózat vagy adó üzemeltetése megkezdésére, illetve a hálózaton vagy adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás nyújtására - a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt - nem kerül sor, az Elnök jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.”

(4) A Dtv. 40. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Elnök legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötszázmillió forint mértékű bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerződés megkötésére irányuló eljárást a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezi, illetve amennyiben a nyertes pályázó a hatósági szerződést nem köti meg.

(7) Az Elnök a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerződés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót.”

(5) A Dtv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Elnök ellenőrzi a 40. § alapján megkötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint a vonatkozó műsorterjesztési alkotmányos alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az Eht. szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában - indított hatósági eljárásban az Elnök az Eht.-ben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében az Elnök jogosult - a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.”

29. § A Dtv. 43/A. § (3) bekezdésében

a) az „a frekvenciahasználati” szövegrész helyébe az „az Eht.-t és a frekvenciahasználati” szöveg,

b) az „a 43/A-43/K. §-ban” szövegrész helyébe az „a 39-43/A. §-ban” szöveg

lép.

30. § Hatályát veszti a Dtv.

a) 42. §-a,

b) 43. § (4) és (6) bekezdése,

c) 43. §-át követő alcím címe,

d) 43/A. § (5)-(6) bekezdése,

e) 43/B-43/L. §-a,

f) 44. § (4)-(5) bekezdése,

g) 44/A. §-a és az azt megelőző „Adatkezelés a vevőeszköz-támogatás érdekében” alcím címe,

h) 48. §-a.

3. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról

31. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a közösségi médiaszolgáltatások támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.”

32. § Az Mttv. a 137/E. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium

137/F. § (1) A Televíziós Film Mecenatúra (a továbbiakban: Mecenatúra) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a médiaszolgáltatásban bemutatásra szánt, a 83. § (1) bekezdés b)-l) pontjában foglalt valamely közszolgálati cél megvalósulását szolgáló filmalkotások és filmsorozatok támogatása.

(2) A Mecenatúra bevételei különösen:

a) belföldi vagy külföldi természetes személyek és jogi személyek által teljesített önkéntes befizetések, adományok,

b) központi költségvetési támogatások,

c) a Mecenatúra tárgyévet megelőző évi, visszahagyott költségvetési maradványa,

d) az Alap Médiatanács által jóváhagyott, célzott pénzeszközátadása, valamint

e) egyéb bevételek.

(3) A Mecenatúra jogi személy, kezelője a Televíziós Filmkollégium.

(4) A Mecenatúra a Kincstárban fizetési számlát vezet, amely mellett szabadon vezethet hitelintézetnél is fizetési számlát.

(5) A Mecenatúra támogatáspolitikáját, üzleti tervét és éves beszámolóját a Televíziós Filmkollégium határozza meg, és a Médiatanács hagyja jóvá. A Médiatanács a jóváhagyást csak jogszabálysértésre hivatkozással tagadhatja meg.

(6) Az Alap a Médiatanács jóváhagyásával célzottan pénzeszközt adhat át a Mecenatúrának.

(7) A Mecenatúra képviseletére a Televíziós Filmkollégium elnöke jogosult.

(8) A Mecenatúra tevékenységének teljes körű szervezeti és szakmai ellenőrzését háromtagú Felügyelő Bizottság látja el.

(9) A Mecenatúra Felügyelő Bizottságának elnökét a Médiatanács elnöke, tagjait a Kormány rendeletében megjelölt miniszterek delegálják és hívják vissza. Tiszteletdíjukat - a Mecenatúra költségvetésének terhére - a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(10) Nem lehet a Mecenatúra Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja,

a) aki a Televíziós Filmkollégium elnöke vagy tagja,

b) akinek a Televíziós Filmkollégium elnöke vagy tagja a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó),

c) akinek közeli hozzátartozója a Mecenatúra Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja.

(11) A Mecenatúra Felügyelő Bizottságának elnöke és tagjai megbízatása megszűnik a 137/H. § (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(12) A 137/H. § (1) bekezdésben foglalt valamely felmentési ok fennállása esetén a Mecenatúra Felügyelő Bizottságának elnökét a Médiatanács elnöke, tagját az őt delegáló miniszter felmenti.

(13) A Mecenatúra költségvetését - a 134. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetés mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.

(14) A Mecenatúra kezelésének részletes szabályait a Televíziós Filmkollégium határozza meg.

(15) A Mecenatúra személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak.

137/G. § (1) A filmalkotások és filmsorozatok támogatását a Televíziós Filmkollégium nyilvános pályázat útján végzi.

(2) A pályáztatás átláthatósága, követhetősége, diszkrimináció-mentessége és garanciális kiszámíthatósága érdekében a Televíziós Filmkollégium meghatározza az Általános Pályázati Feltételeket, amelyet előzetes jóváhagyás céljából megküld a Médiatanácsnak. A Médiatanács csak jogszabálysértésre hivatkozással tagadhatja meg az Általános Pályázati Feltételek jóváhagyását.

(3) A Televíziós Filmkollégium az Általános Pályázati Feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázati felhívás tartalmazza különösen:

a) a pályázat elbírálásának módját,

b) a személyi, alaki és tartalmi érvényességi feltételeket,

c) a nyújtható támogatás mértékét, valamint

d) a pályáztatás során, illetve annak eredményeként hozható döntések típusait, kellékeit.

(4) A filmalkotások és filmsorozatok támogatása során a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) II. Fejezetét az ebben a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Nem nyújtható támogatás:

a) annak, akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék- vagy egyéb köztehertartozása van,

b) annak, aki valamely mozgóképszakmai célú támogatás felhasználásával nem számolt el, vagy a Televíziós Filmkollégiummal szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,

c) annak, aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban,

d) olyan filmalkotás kapcsán, amelyre tekintettel az Mktv. szerint mozgóképszakmai célok támogatására a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság központi költségvetési forrásból közvetlen támogatást nyújtott,

e) a Kormány rendeletében meghatározott filmalkotás kapcsán.

(6) Nem nyújtható támogatás a Televíziós Filmkollégium tagjainak, valamint a közeli hozzátartozójuknak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személy képviseletre jogosult vezető tisztségviselő, vagy abban a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(7) A Televíziós Filmkollégium tagja nem vehet részt a pályázat elbírálásában, ha a pályázatban érintett filmalkotásnak ő vagy a közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője, vagy ha a pályázóval ő vagy a közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese.

(8) A Mecenatúra által folyósított, pályázat útján elnyert, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az Áfa tv. 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak. A Mecenatúra pályázatán elnyert és folyósított támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybevett szolgáltatás, beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(9) Nem mutatható be filmszínházban az a filmalkotás, amelyre tekintettel a Mecenatúra támogatást nyújtott.

137/H. § (1) A Televíziós Filmkollégium öt tagból álló testület. Elnökét a Médiatanács elnöke jelöli ki öt évre. A Televíziós Filmkollégium tagjait a Kormány rendeletében meghatározott miniszterek delegálják öt évre. A Televíziós Filmkollégium tagjai a filmművészet területén jártas, széles körben elismert szakemberek közül jelölhetők, delegálhatók. A Televíziós Filmkollégium elnökét a Médiatanács elnöke, többi tagját a delegáló miniszter felmenti a következő esetekben:

a) a Televíziós Filmkollégium elnökét vagy tagját cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték,

b) a Televíziós Filmkollégium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

c) a Televíziós Filmkollégium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - a szabadságvesztést, a kollégiumi tevékenységének megfelelő foglalkoztatástól való eltiltást vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(2) A Televíziós Filmkollégium elnökének és tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a megbízatás idejének lejártával,

b) lemondással,

c) az összeférhetetlenség megállapításával,

d) felmentéssel,

e) az elnök vagy a tag halálával.

(3) Tevékenységük körében a Televíziós Filmkollégium tagjai nem utasíthatók.

(4) A Televíziós Filmkollégium elnökére és tagjára a 118. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt összeférhetetlenségi szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy a médiatanácsi tagság ellátása a televíziós filmkollégiumi tagsággal és elnöki tisztséggel nem összeférhetetlen.

(5) A Televíziós Filmkollégium elnöke az államtitkár illetménye hetvenöt százalékának, további tagja az államtitkár illetménye hatvanöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, továbbá - a Médiatanács elnöke által meghatározott - költségtérítésre jogosult a Mecenatúra költségvetésének terhére.

(6) A Televíziós Filmkollégium munkáját a Hivatal önálló szervezeti egysége segíti.

(7) A Hivatal önálló szervezeti egységének vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony, illetve vezetői megbízás létesítését és megszüntetését a főigazgató a Televíziós Filmkollégium elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat a Televíziós Filmkollégium elnöke gyakorolja.

(8) A Televíziós Filmkollégium működésének részletes szabályait a Médiatanács előzetes jóváhagyásával a Televíziós Filmkollégium határozza meg. A Médiatanács a jóváhagyást csak jogszabálysértésre hivatkozással tagadhatja meg.”

33. § Az Mttv. 203. §-a a következő 40a. ponttal egészül ki:

„40a. „Médiaszolgáltatásban bemutatásra szánt filmalkotás: az olyan filmalkotás, amellyel kapcsolatban a 137/G. § szerint támogatást igénylő a támogatásra irányuló pályázati kérelem benyújtásakor vállalja, hogy a filmalkotást valamely - Magyarországon letelepedett - országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, vagy a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerinti régiókból legkevesebb ötben legalább 12 - Magyarországon letelepedett - helyi médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató vagy legalább 3 - Magyarországon letelepedett - körzeti lineáris audiovizuális médiaszolgáltató fogja bemutatni, és az igénylő a pályázat benyújtásakor rendelkezik az érintett médiaszolgáltatók filmalkotás bemutatására vonatkozó szándéknyilatkozatával.”

34. § Az Mttv. 206. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 137/F. § (1) bekezdése szerinti támogatások nyújtásának, elszámolásának, ellenőrzésének részletszabályait, valamint a nyújtható támogatás összegét és az összeg megállapításának szabályait,

b) a Televíziós Filmkollégium és a Mecenatúra Felügyelő Bizottsága tagjai delegálására jogosult minisztereket,

c) azokat a filmalkotásokat, amelyek kapcsán a Mecenatúrából nem nyújtható támogatás.”

35. § Az Mttv. a 208. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A Mecenatúrára vonatkozó átmeneti szabályok

209. § (1) A Mecenatúra 2019. évi költségvetését az Országgyűlés külön törvényben hagyja jóvá, amely külön törvényre az Mttv. 134. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke által megküldött javaslat alapján nyújtja be az Országgyűlésnek.

(3) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke a Hatóság 2019. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló, az Mttv. 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvényjavaslatot a Mecenatúra 2019. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót tartalmazó melléklettel együtt terjeszti az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága elé. Az Országgyűlés a Mecenatúra 2019. évi zárszámadásáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával dönt.”

36. § Az Mttv. a 230. §-t követően a következő VIII. Fejezettel egészül ki:

„VIII. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAIVAL VALÓ ÖSSZHANG

231. § Ez a törvény a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579. számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425. számú és SA.50768. számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

37. § Az Mttv.

a) 134. § (10) bekezdésében az „ideértve a 136. § (15) bekezdés szerinti mellékletet” szövegrész helyébe az „ideértve a 136. § (15) bekezdése és a 137/F. § (13) bekezdése szerinti mellékletet” szöveg,

b) 136. § (1) bekezdésében az „a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása” szövegrész helyébe az „a filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása” szöveg

lép.

4. Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 26. § f) pontja és a 28. § (4) bekezdése e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 12. § 2020. július 1-jén lép hatályba.

39. § A 8. § (3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1)-(2) bekezdése alapján, a 11. §, a 31-35. § és a 37. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

40. § A 21. § a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 1999. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

41. § A 36. § Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579 számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425 számú, valamint SA.50768 számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.


  Vissza az oldal tetejére