(3) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 66. § (3)–(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.
66. § (1) A honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A honvédelmi alkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.
(2) A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 42. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A honvédelmi alkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a honvédelmi alkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.
(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.
(5) A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a honvédelmi alkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.
67. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat miniszteri rendelet határozza meg. Ez az összeg és a szorzószámok nem lehetnek alacsonyabbak, mint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az éves költségvetési törvényben meghatározott, a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összege, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámok.
(2) Ha a honvédelmi alkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a honvédelmi alkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye
a) egy további szakképesítés esetén legalább öt százalékkal,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább nyolc százalékkal növekszik.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés feltétele, hogy a honvédelmi alkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább tíz százalékában hasznosítja.
(4) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt honvédelmi alkalmazott által megszerzett
a) egy további szakképesítés esetén legalább hét százalék,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább tíz százalék.
(5) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg.
(6) További szakképesítésként a honvédelmi alkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.
(7) A (6) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:
a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
c) felső képzettségi szint a „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.
(8) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.
(9) A (8) bekezdéstől eltérően, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a honvédelmi alkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a honvédelmi alkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét – e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni.
(10) A honvédelmi alkalmazottat garantált illetményként legalább
a) a kötelező legkisebb munkabérnek,
b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak
megfelelő összeg illeti meg.
(11) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor.
(12) A (2)–(5) bekezdés szerinti illetményrész azon időszak alatt illeti meg a honvédelmi alkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ha a (2)–(5) bekezdés szerinti további szakképesítések alkalmazásának időtartama egybefüggően nem éri el az egy hónapot, akkor a (2)–(5) bekezdés szerinti illetményrész nem állapítható meg.
68. § (1) A honvédelmi alkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül gazdálkodási illetménykiegészítésben részesülhet.
(2) A honvédelmi szervezet határozza meg, hogy a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja gazdálkodási illetménykiegészítésre.
(3) A honvédelmi szervezet, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát gazdálkodási illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban foglaltak szerint. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó gazdálkodási illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.
69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a honvédelmi alkalmazott a 70–74. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–74. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény által a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti illetménypótlék számításaként megállapított összeg.
70. § (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.
(2) A pótlék mértéke
a) magasabb vezető megbízással rendelkező honvédelmi alkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,
b) vezető megbízással rendelkező honvédelmi alkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.
(3) A pótlék munkakörönkénti mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között miniszteri rendelet állapítja meg.
71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.
(2) A pótlék mértéke
a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
(3) Miniszteri rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.
(4) Ha a honvédelmi alkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.
72. § (1) A honvédelmi alkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha
a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy
b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a honvédelmi alkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.
(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a honvédelmi szervezet állapítja meg.
(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka.
73. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a honvédelmi alkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a honvédelmi alkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(5) A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
74. § (1) Miniszteri rendelet a 69–73. § rendelkezéseiben foglaltakon túl szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.
(2) Miniszteri rendelet a honvédelmi alkalmazottnak az e törvényben megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
75. § (1) A honvédelmi alkalmazott számára miniszteri rendeletben foglaltak szerint honvédelmi illetménykiegészítés jár. Az illetménykiegészítés összege az illetménykiegészítés alapösszege és a miniszteri rendeletben meghatározott szorzószám szorzata, amit száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 39.200 Ft.
76. § (1) A munkáltató jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazottat a meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve kinevezéstől eltérő foglalkoztatást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.
(2) A keresetkiegészítés feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg.
(3) A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző honvédelmi alkalmazottat a munkáltatói jogkört gyakorló jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a honvédelmi alkalmazott kinevezés szerinti havi illetményének hatszorosát.
77. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a honvédelmi alkalmazott is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
78. § (1) A honvédelmi alkalmazottnak a (2) bekezdésben meghatározott időközönként és mértékben jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
a) huszonöt év honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
c) harmincöt év honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén öthavi,
d) negyven év honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén héthavi,
e) negyven évet követően minden öt év honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén héthavi
illetményének megfelelő összeg.
(3) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 70–75. § szerinti pótlékot is be kell számítani.
(4) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
79. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal a honvédelmi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték száz százalékáig.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a honvédelmi alkalmazottnál vállalhat, aki:
a) határozatlan időre létesített honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt,
b) a 83. § figyelembe vételével legalább hároméves honvédelmi alkalmazott jogviszonnyal rendelkezik,
c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
d) nem áll – a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás kivételével – büntetőeljárás hatálya alatt,
e) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett, és
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve – a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló honvédelmi alkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkört gyakorló igazolja.
(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a honvédelmi alkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a honvédelmi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A honvédelmi alkalmazott a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát, és
c) a hitel lejártának időpontját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokról a honvédelmi alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkört gyakorlót.
(7) Ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a 21. § (2) bekezdés a) pont, c) vagy g) pontja, illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének két százaléka.
(8) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának (7) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a honvédelmi alkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(9) A hitelintézet megállapítja, és nyolc napon belül írásban közli a honvédelmi alkalmazottal a (7) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a honvédelmi alkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(10) Ha a honvédelmi alkalmazott a (7) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a hitelintézet erről, valamint a honvédelmi alkalmazott adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(11) A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a kincstárt a honvédelmi alkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(12) Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a honvédelmi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (7) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a honvédelmi alkalmazott elmulasztotta, akkor a honvédelmi alkalmazott ezen tartozásai a magyar állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
80. § (1) Miniszteri rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó munka- vagy formaruha-juttatást.
(2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit miniszteri rendelet alapján a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg.
(3) A juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a honvédelmi alkalmazott tulajdonába kerül. Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, miniszteri rendelet rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a honvédelmi alkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.
81. § (1) A honvédelmi alkalmazottat a 61–80. § és a (2) bekezdés alapján megillető juttatások kifizetése a honvédelmi alkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.
(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a honvédelmi alkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.
(3) A honvédelmi szervezet viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állományába tartozó honvédelmi alkalmazottak tekintetében el lehet térni.
82. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)–(2) bekezdés, a 137–138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdés, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdés, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható.
(2) Az Mt. 148–149. §-át, valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 69–74. § szerinti illetménypótlékot, a 76. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, valamint a honvédelmi alkalmazott honvédelmi illetménykiegészítést is figyelembe kell venni.
(3) A távolléti díj megállapításakor a 69–74. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a honvédelmi alkalmazottat a munkavégzés esetén
a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,
b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra
vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor a 76. § (1) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést és a honvédelmi illetménykiegészítést a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.
83. § (1) E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt,
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,
c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,
d) a honvédek jogállásról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban töltött időt, kivéve az önkéntes tartalékos szolgálati viszony rendelkezésre állási időszakát, valamint a tisztjelölti és altisztjelölti szolgálati viszonyban eltöltött időt,
e) a d) ponttól eltérő szolgálati jogviszony időtartamát,
f) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,
g) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
h) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
j) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban
töltött időt.
(2) A honvédelmi alkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak, illetve közalkalmazotti jogviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát,
c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint
d) az (1) bekezdés g) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban
eltöltött időt.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
(4) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
(5) Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
84. § A honvédelmi alkalmazott
a) párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat,
b) a kapott utasítást nem bírálhatja, kivéve, ha annak végrehajtásával bűncselekményt követne el,
c) a szervezeti rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet,
d) a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat,
e) nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat nyilvánosságra a Magyar Honvédség szervezeti rendjét és fegyelmét veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.
85. § A honvédelmi alkalmazott nem vehet részt olyan rendezvényen, amely
a) a Magyar Honvédségben ellátott feladat, szervezeti rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
b) a Magyar Honvédség iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy
c) a Magyar Honvédség feladataival ellentétes célra irányul.
86. § A honvédelmi alkalmazott nem csatlakozhat és nem lehet tagja olyan szervezetnek, amelynek tevékenysége a Magyar Honvédség feladataival ellentétes.
87. § (1) A honvédelmi alkalmazott tartózkodási helyéről a feladatellátás helyére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A visszarendelésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha az a feladatellátási kötelezettség alóli mentesülés vagy a kiadott szabadság kezdő időpontjának módosítását vagy időtartamának megszakítását eredményezi. Nem rendelhető vissza a honvédelmi alkalmazott, ha a visszarendelés számára a feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.
(2) A visszarendelés következtében feladatellátással töltött időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szabadidővel, díjazással vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.
(3) A honvédelmi alkalmazott köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.
88. § (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.
(2) A magasabb vezető, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg hat havi távolléti díjával felel.
89. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII. és XIV. fejezet) közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.
90. § (1) A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottról az 1. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás). Az 1. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.
(2) A honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a honvédelmi szervezet megnevezése közérdekű adat, a honvédelmi alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat, ezeket az adatokat a honvédelmi alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
91. § (1) A honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában – a katonai nyilvántartásban történő kezelés kivételével – más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
(2) A honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
92. § A honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:
a) a honvédelmi alkalmazott felettese,
b) a minősítést végző vezető,
c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,
d) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
e) a honvédelmi alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,
f) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, és
g) az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
93. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket,
2. a honvédelmi alkalmazottal betölthető munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,
3. a honvédelmi alkalmazottak fizetési osztályának első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat,
4. az egyes pótlékok mértékét, a honvédelmi illetménykiegészítés mértékét, a keresetkiegészítés feltételeit,
5. a gyakornoki idővel kapcsolatosan a honvédelmi szervezet alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,
6. a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,
7. a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező honvédelmi alkalmazott vezetői pótlékának mértékét,
8. munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 15. § (1) bekezdése szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,
9. a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,
10. a gyakornoki követelmények honvédelmi ágazati szakmai tartalmát,
11. azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként – a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a honvédelmi alkalmazott által korábban ellátott, a 16. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani, valamint az iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség alóli mentesülés szabályait,
12. a minősítési szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,
13. munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,
14. a honvédelmi alkalmazottnak adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,
15. a honvédelmi alkalmazottak illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat,
16. az 51. § (7) bekezdése szerinti hátrányos jogkövetkezményeket,
17. a honvédelmi alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, természetbeni ellátás fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és – visszatérítési kötelezettség esetén – az elengedés részletes rendjét,
18. a honvédelmi alkalmazottak és hozzátartozóik üdültetésének rendjét,
19. a munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, a juttatás egyéb feltételeit, valamint a visszaszolgáltatás vagy a megváltás részletes szabályait,
20. azokat a munkaköröket, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét,
21. a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő honvédelmi alkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat,
22. az Mt. alapján kollektív szerződésben szabályozható tárgyköröket
23. a honvédelmi alkalmazottak részére tartott, szakterületnek megfelelő kötelező továbbképzéseken való részvétel részletes szabályait,
24. az illetménynövekedés feltételeit azon esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,
25. azokat az eseteket, ahol a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 70–75. § szerinti pótlékot is be kell számítani,
26. a honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletkötelezettségeit, különösen a hadkötelezettség bevezetése esetére vállalt katonai szolgálatvállalással és az ehhez kapcsolódó kiképzéssel, felkészítéssel kapcsolatos kötelezettségeket,
27. a honvédelmi alkalmazott feladatellátási helyére történő visszarendelésére, a visszarendelés ellentételezésére, a honvédelmi alkalmazott külföldre utazásának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat.
94. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 100. § 2020. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 101. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 102. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
95. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Haj.tv.
96. § Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály
a) közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, azon honvédelmi alkalmazottra vonatkozó szabályt,
b) közalkalmazotti jogviszonyt említ, azon honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt,
c) közalkalmazottat említ, azon honvédelmi alkalmazottat,
is érteni kell, kivéve, ha a jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eleve kizárja a honvédelmi alkalmazottat vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt.
97. § (1) E törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakul át, valamint a honvédelmi szervezet közalkalmazotti munkakörei honvédelmi alkalmazott munkakörökké alakulnak át.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben érintettek részére legkésőbb 2019. január 18-ig kinevezést ad.
(3) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakul át.
(4) Az átalakult jogviszony esetén a honvédelmi alkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell továbbá alkalmazni arra a 2018. december 31-én a Magyar Honvédségnél közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra is, aki a miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség integrációjának megszüntetése miatti szervezeti átalakításra figyelemmel 2019. január 1-től más honvédelmi szervezetnél kerül továbbfoglalkoztatásra.
(6) A Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak számára 2018. december 31. előtt kiállított közalkalmazotti igazolványok – az azon feltüntetett érvényességi időtől függetlenül – a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában 2019. december 31-ig érvényesek.
(7) A Magyar Honvédséggel 2018. december 31-ét megelőzően közalkalmazottként tanulmányi szerződést kötött honvédelmi alkalmazott tanulmányi szerződését – a közalkalmazotti jogviszony átalakulásától függetlenül – a szerződésben foglaltak szerint kell teljesíteni.
(8) A Magyar Honvédségnél 2018. december 31-én hatályos közalkalmazotti kollektív szerződések
a) 2019. december 31-ig alkalmazhatóak, illetve hosszabbíthatóak meg,
b) 2019. december 31-én e törvény erejénél fogva megszűnnek.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig a 4. § (5) bekezdés szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályon a kollektív szerződéseket is érteni kell.
(10) Az (1) bekezdés szerinti átalakulás nem minősül:
a) a Hjt. 68/H. § (3) bekezdése szerinti, a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból történő,
b) az Mt. 125. § szerinti
jogviszony-megszűnésnek.
98. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint lakás építéséhez, vásárlásához vállalt állami készfizető kezesség esetén a hitelszerződésben foglaltakat – a közalkalmazotti jogviszony 97. § (1) bekezdés szerinti átalakulásától függetlenül – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell teljesíteni.
99. § (1) E törvény hatálybalépésével
a) az addig közalkalmazotti jogviszonyban elismert idők honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülnek,
b) az addig közalkalmazottként a garantált illetménynél magasabban megállapított illetmény, címpótlék, a különböző jogcímek alapján járó kereset-kiegészítés, jövedelem-kiegészítés, illetve kompenzációs bérelem nem lehet kevesebb, mint 2018. december 31-én,
c) a közalkalmazottként kapott címek továbbra is fennmaradnak,
d) a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó alkalmasság-vizsgálat, illetve a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényessége a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban továbbra is fennáll,
e) a honvédelmi alkalmazottat a jogviszony 97. § (1) bekezdés szerinti átalakulása előtti közalkalmazotti jogviszonyából származó, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetére jogszabályban meghatározott kötelezettségeivel – a jogviszonyváltás időpontjában – elszámoltatni nem kell,
f) a 2018. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban lévő közalkalmazott ki nem adott szabadság igénye nem évül el a közalkalmazotti jogviszony honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakulásával. Az ilyen szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének napján kezdődik.
(2) Ha a honvédelmi alkalmazott 2009. január 1-jét megelőzően létesített közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 31-én megszakítás nélkül fennáll, e törvény nem érinti a korábbi jogszabályok által biztosított betegszabadság időtartamára járó kiegészítő pótlék, éjszakai pótlék, délutáni és éjszakai műszakpótlék (ideértve az 1992-ben fenntartott korábbi műszakpótlékokat is), teljesítménypótlék, valamint rendkívüli munkavégzésért járó pótlék megállapítását és folyósítását.
100. § E törvény 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 47.300 Ft.”
101. § E törvény 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 55.100 Ft.”
102. § E törvény 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetménykiegészítés alapösszege 63.000 Ft.”
103. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
„d) közalkalmazotti jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,”
(2) Az Eütev. 14/D. §
a) (1) bekezdésében a „Kjt. hatálya” szövegrész helyébe a „Kjt. és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Haj.) hatálya” szöveg,
b) (1) bekezdésében a „Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja és a Haj. 46. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg,
c) (2) bekezdésében a „41. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „41. § (3) bekezdésében, valamint a Haj. 46. § (2) bekezdés b) pontjában és 46. § (3) bekezdésében” szöveg,
d) (2) bekezdésében a „munkavállaló” szövegrész helyébe a „munkavállaló, illetve honvédelmi alkalmazott” szöveg,
e) (3) bekezdésében a „Kjt. 44. § (2)–(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kjt. 44. § (2)–(5) bekezdése és a Haj. 50. § (2)–(5) bekezdése” szöveg,
f) (3) bekezdésében a „Kjt. 44. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kjt. 44. § (2) bekezdése és a Haj. 50. § (2) bekezdése” szöveg
lép.
A honvédelmi alkalmazott
I.
– neve (leánykori neve)
– születési helye, ideje
– anyja neve
– TAJ száma, adóazonosító jele
– lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
– családi állapota
– gyermekeinek születési ideje
– egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
II.
– legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
– szakképzettsége(i)
– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
– tudományos fokozata
– idegennyelv-ismerete
III.
– a korábbi, 83. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése
– a munkahely megnevezése
– a megszűnés módja, időpontja
IV.
– a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete
– állampolgársága
– a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
– a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
V.
– a honvédelmi alkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
– e szervnél a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete
– a honvédelmi alkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma
– címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
– a minősítések időpontja és tartalma
VI.
– személyi juttatások
VII.
– a honvédelmi alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
VIII.
– a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
IX.
– a honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai
