1. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 14. §-t, a 342. § (4) bekezdését, valamint a XXVIII/A., a XXIX. és XXX. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.”
(2) A Hszt. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, rendvédelmi igazgatási alkalmazottként vagy igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatott személy is minősülhet;”
(3) A Hszt. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a vezetői beosztást betöltőkkel és a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.”
(4) A Hszt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesítheti
a) a miniszter által vezetett minisztériumban,
b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervnél vagy
c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél
meghatározott munkakör vagy feladat ellátásával, szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakörben.”
(5) A Hszt. 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati viszony megszüntethető:)
„e) kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba, vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel,”
(6) A Hszt. 82/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként a hivatásos állomány tagjának]
„a) szolgálati viszonya a rendvédelmi szerven belül rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,”
(7) A Hszt. 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha)
„b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a rendvédelmi szervnél, más rendvédelmi vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, rendvédelmi igazgatási szolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és”
2. § A Hszt. 114. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„114. A tisztjelölt járandóságai
287/A. § (1) A tisztjelöltet az e törvényben a hivatásos állomány tagját megillető járandóságok – a (2) bekezdésben megállapított korlátozások figyelembevételével – illetik meg.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj a 11. mellékletben meghatározottak szerint alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll.
(3) Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a rendvédelmi illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás és a visszatartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az egyes ösztöndíjelemek megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kialakított rendben történik, amelyről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem illetékes szerve havonta tájékoztatja az állományilletékes rendvédelmi szervet. A tájékoztatás és adatszolgáltatás rendjét együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5) Nem jogosult ösztöndíjra a tisztjelölt, ha a tisztjelölti jogviszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
(6) A tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
(7) A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a rendvédelmi szerv havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja.”
3. § A Hszt. 115. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„115. A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelőssége
287/B. § (1) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A tisztjelölttel szemben fenyítésként a 185. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ösztöndíj legfeljebb öt hónapra 10–50%-kal csökkenthető. Az elévülésre az Nftv. 55. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A tisztjelölt beosztásából – tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül – legfeljebb a büntető-, a fegyelmi és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt.
(3) A tisztjelölt vonatkozásában a 192. § nem alkalmazandó, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét miniszteri rendelet határozza meg. A fegyelmi jogkör gyakorlásába a Rendvédelmi Tagozat, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonható.
(4) A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.
(5) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat.”
4. § A Hszt. XXVIII. FEJEZET helyébe a következő fejezet lép:
„XXVIII. FEJEZET
A RENDVÉDELMI SZERVNÉL FOGLALKOZTATOT T MUNKAVÁLLALÓ
287/C. § (1) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A rendvédelmi szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, valamint biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.
(3) A rendvédelmi szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.
(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a rendvédelmi szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult, valamint
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.
(5) A rendvédelmi szerv munkavállalója tekintetében alkalmazni kell a 109. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. Ha a rendvédelmi szerv munkavállalója az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szünteti meg, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(6) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.
(7) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a 6. § (4)–(9) bekezdését és a 6/A. §-t kell alkalmazni.
(8) A munkaviszony 82/B. § (4) bekezdés b) pontja alapján történő létesítése esetén a szolgálati viszony fennállása alatt elismert és beszámított szolgálati időt is figyelembe kell venni a munkaviszony időtartamaként.
(9) Azon rendvédelmi szerv, amelynek munkavállalója a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálat alá vonható, nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a munkaszerződésében nem járul hozzá ahhoz, hogy a munkaviszonyának tartama alatt munkaköri kötelezettségének jogszerű teljesítését, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze.
(10) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a (9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhet el.
(11) A (9) bekezdés alkalmazásában rendvédelmi szervnek kell tekinteni azt a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.
287/D. § A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott jogviszonyára a 6. § (4)–(9) bekezdését és a 6/A. §-t alkalmazni kell.”
5. § A Hszt. a következő XXVIII/A. FEJEZETTEL egészül ki:
„XXVIII/A. FEJEZET
A RENDVÉDELMI IGAZGATÁSI ALKALMAZOT TAK SZOLGÁLATI JOGVISZONYA
287/E. § (1) E fejezet hatálya az 1. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontja szerinti rendvédelmi szerv által rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: igazgatási jogviszonyban) foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) terjed ki.
(2) A rendvédelmi alkalmazottra a törvény e fejezetben megjelölt rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy
a) szolgálati viszonyon az e fejezet szerinti igazgatási jogviszonyt,
b) szolgálati érdeken az e fejezet szerinti rendvédelmi érdeket,
c) hivatásos állomány tagján az e fejezet szerinti rendvédelmi alkalmazottat,
d) szolgálati feladaton az e fejezet szerinti munkaköri feladatot,
e) parancson egyedi munkáltatói intézkedést vagy utasítást,
f) állományilletékes parancsnokon az e fejezet szerinti szervezeti egység vezetőjét,
g) szolgálati helyen a munkavégzés helyét,
h) szolgálatteljesítésen a munkavégzést,
i) szolgálati beosztáson munkakört,
j) szolgálati viszonyra vonatkozó szabályon az igazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályt
kell érteni.
115/A. Az igazgatási jogviszony jellege, alanyai
287/F. § (1) Az igazgatási jogviszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a rendvédelmi alkalmazott között létrejött különleges foglalkoztatási viszony, amelyben mindkét felet a sajátos rendvédelmi körülményeknek megfelelő, az igazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) Az igazgatási jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – az e fejezetben meghatározott kivétellel – a rendvédelmi szerv szervezeti egységének vezetője gyakorolja.
(3) A rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyból fakadó kötelmeit − a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében − egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
(4) A rendvédelmi szerv a rendvédelmi alkalmazott részére a (3) bekezdés szerinti kötelmeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, az e fejezetben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.
(5) A rendvédelmi alkalmazottra a III. Fejezetbe tartozó rendelkezések közül a 14. §-t alkalmazni kell.
(6) A rendvédelmi alkalmazottat el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást igazoló szolgálati igazolvánnyal. A szolgálati igazolvány adattartalmát a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza.
115/B. Értelmező rendelkezések
287/G. § E fejezet alkalmazásában:
1. alacsonyabb besorolású vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör munkaköri kategóriájánál alacsonyabb munkaköri kategóriába tartozik;
2. azonos besorolású vezetői munkakör: olyan vezetői munkakör, amelynek munkaköri kategóriája megegyezik a betöltött vezetői munkakör munkaköri kategóriájával;
3. közvetlen vezető: a rendvédelmi alkalmazottal szemben a magasabb besorolású munkakörénél fogva intézkedés kiadására jogosult személy vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; amennyiben a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetője hivatásos szolgálati jogviszonyban áll, akkor a szolgálati beosztásánál fogva intézkedés kiadására jogosult szolgálati elöljáró;
4. magasabb besorolású vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör munkaköri kategóriájánál magasabb munkaköri kategóriába tartozik;
5. más szerv: a rendvédelmi érdekből történő kirendeléssel érintett szerv, mely lehet
a) a miniszter által vezetett minisztérium,
b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy
c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet;
6. rendvédelmi szerv vezetője: a rendvédelmi szerv központi szervének országos parancsnoka vagy országos főigazgatója;
7. munkavégzési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó munkavégzési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a munkaköri feladatot ténylegesen végre kell hajtani.
287/H. § A rendvédelmi alkalmazottra az I. Fejezet rendelkezései közül a 2. § 4., 5., 10., 12., 13., 14., 17., 17a., 18., 19., 23., 24., 25., 27., 28. és 30. pontját megfelelően alkalmazni kell.
115/C. A rendvédelmi igazgatási jogviszonyra vonatkozó alapelvek
287/I. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a II. Fejezet rendelkezései közül a 3–5. §-t, a 6/A. §-t, valamint a 7–12. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 6. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy írásbeliséghez kötött
a) az igazgatási jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat,
b) a rendvédelmi alkalmazott kinevezésére, kinevezés-módosítására, előresorolására, áthelyezésére, átirányítására, átrendelésére, más szervhez kirendelésére vonatkozó munkáltatói intézkedés,
c) a teljesítményértékelés,
d) a fegyelmi, kártérítési és személyiségi jogsértés tárgyában hozott határozat.
(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkaköröket betöltő rendvédelmi alkalmazott esetében a 6/A. § (3)–(5) bekezdés nem alkalmazható.
287/J. § (1) A rendvédelmi alkalmazott személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
(2) A rendvédelmi alkalmazott személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a rendvédelmi érdek rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a rendvédelmi alkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A rendvédelmi alkalmazott személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk.
a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá
b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(5) A rendvédelmi alkalmazott sérelemdíj megfizetésének kötelezésére a fegyelmi eljárásra miniszteri rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya megszűnik, a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(7) A rendvédelmi alkalmazottól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és az igazgatási jogviszony létesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.
115/D. Az alapvető jogok korlátozása
287/K. § A rendvédelmi alkalmazottra a IV. Fejezet rendelkezései közül a 19. § (1) bekezdését, a 20. és 21. §-t, a 27. §-t, a 29. §-t és a 30. §-t megfelelően alkalmazni kell.
115/E. Az igazgatási jogviszony létesítése, a nemzetbiztonsági ellenőrzés
287/L. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a VI. Fejezet rendelkezései közül a 34. § (2)–(3) bekezdését és a 41–43. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 34. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy próbaidő kikötésére akkor sem kerül sor, ha az igazgatási jogviszony létesítése hivatásos szolgálati viszonyból történik.
(3) Igazgatási jogviszony azzal a cselekvőképes, tizennyolcadik életévét betöltött, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, magyar állampolgárral létesíthető,
a) aki rendelkezik a munkakörhöz meghatározott, legalább érettségi végzettséggel,
b) aki a munkakör ellátására egészségi szempontból alkalmas,
c) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,
d) aki nem áll állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény [a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény] X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt,
e) akinél nem állnak fenn az igazgatási jogviszony létesítését kizáró körülmények.
(4) Az igazgatási jogviszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket az igazgatási jogviszonyt létesítő személynek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.
287/M. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg azokat a munkaköröket, amelyeknél az igazgatási jogviszony létesítésének feltétele az e törvényben meghatározottak szerint kifogástalan életvitel ellenőrzéshez a 2. és a 3. melléklet tartalma szerint történő hozzájárulás.
(2) Az igazgatási jogviszony létesítését megelőző, valamint az igazgatási jogviszony fennállása alatti ellenőrzéshez történő hozzájárulással egyidejűleg a kinevezés feltétele annak tudomásul vétele, hogy az igazgatási jogviszony fennállása alatt a hozzájárulás visszavonása az igazgatási jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi.
(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján meghatározott munkakörök esetében a kinevezés feltétele a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.
(4) Ha a munkakör nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörnek minősül, a kinevezés feltétele a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulás.
287/N. § (1) Nem létesíthető igazgatási jogviszony olyan személlyel, akinek munkaköre nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik és a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg.
(2) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső igazgatási jogviszony létesítését nem hagyta jóvá a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy, más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakör ajánlható fel. Ha nincs felajánlható munkakör, vagy az igazgatási jogviszonyt létesítő személy a neki felajánlott munkakört nem fogadja el, igazgatási jogviszony nem létesíthető.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor.
(4) Ha az igazgatási jogviszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, az igazgatási jogviszonyt létesítő személynek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.
115/F. Kinevezés, próbaidő, kiválasztási eljárás
287/O. § (1) Az igazgatási jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy e törvény rendelkezése alapján határozott időre létesül.
(2) A rendvédelmi alkalmazottnak kinevezésekor esküt kell tennie.
(3) Az eskü szövege a következő:
„Én, .............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
(4) Az eskütételt a rendvédelmi szerv köteles a kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.
(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a rendvédelmi alkalmazott nem állítható munkába, erre bárki hivatkozhat.
287/P. § (1) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a rendvédelmi alkalmazott
a) besorolásának alapjául szolgáló munkaköri osztályt, munkaköri kategóriát és fizetési fokozatot,
b) illetményét,
c) munkakörét és meghatározott feladatkörét,
d) munkavégzésének a helyét,
e) előmeneteléhez előírt kötelezettségeket, valamint
f) az igazgatási jogviszony kezdetének napját.
(2) Ha a kinevezési okmány nem tartalmaz az (1) bekezdés f) pontjában foglalt napra vonatkozóan rendelkezést, az igazgatási jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap.
(3) A kinevezési okmány az igazgatási jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(4) A kinevezési okmányhoz csatolni kell a rendvédelmi alkalmazott munkaköri leírását, tájékoztatni kell őt a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi szabályokról, valamint a munkavégzés rendjéről.
(5) A kinevezési okmány egy példányát a rendvédelmi alkalmazottnak át kell adni.
(6) A rendvédelmi alkalmazott és a munkáltató a kinevezés elfogadása és a munkába lépés napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely az igazgatási jogviszony létrejöttét meghiúsítaná.
(7) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a rendvédelmi alkalmazott nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a rendvédelmi alkalmazottat az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
287/Q. § (1) Az igazgatási jogviszony létesítésekor − e fejezet eltérő rendelkezésének hiányában − legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(2) A rendvédelmi alkalmazott a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a munkavégzéshez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(3) A próbaidő alatt az igazgatási jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
287/R. § Jogszabály vagy a rendvédelmi szerv döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
115/G. Az igazgatási jogviszony módosítása és a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás
288. § (1) Az igazgatási jogviszony − az e fejezetben meghatározott eseteket kivéve − a rendvédelmi alkalmazott beleegyezésével módosítható.
(2) A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az igazgatási jogviszony módosításának esetei:
a) fizetési fokozatban történő előresorolás,
b) illetmény megállapítása,
c) a rendvédelmi alkalmazott előmeneteléhez előírt képzési, továbbképzési és vizsgakötelezettség megállapítása,
d) a munkakör, feladatkör-változással történő módosítása,
e) a munkavégzés helyének a település területén belüli megváltozása,
f) magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakörbe besorolás,
g) vezetői munkakörbe kinevezés,
h) a rendvédelmi érdekből történő kirendelés (más szervhez kirendelés), i) tartós átirányítás.
(4) Nem minősül a kinevezés módosításának ha:
a) a rendvédelmi alkalmazott munkakörének megnevezése − feladatkörének változása nélkül – megváltozik,
b) az őt foglalkoztató szervezeti egység elnevezése − feladatkörének változása nélkül – megváltozik.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a rendvédelmi alkalmazottat negyvenöt napon belül írásban értesíteni kell.
(6) Nem kell a rendvédelmi alkalmazott beleegyezése a (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti esetekben.
(7) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel a rendvédelmi alkalmazott iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.
(8) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő rendvédelmi alkalmazott esetében a két órát nem haladja meg.
(9) A (3) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az a rendvédelmi alkalmazottra nézve – különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem jár.
(10) A nőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani, ha munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.
(11) A (10) bekezdés szerinti rendvédelmi alkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása a munkáltatónál nem lehetséges.
(12) A rendvédelmi alkalmazott a módosított feltételeknek megfelelő munkakörnek megfelelő illetményre jogosult, ami a korábbi munkaköre szerinti illetménynél kevesebb nem lehet.
288/A. § (1) A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján, vagy más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján − beleegyezésével − munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez kirendelhető (rendvédelmi érdekből történő kirendelés).
(2) A kirendelés határozatlan vagy határozott időre szól, de legfeljebb két évre történik.
(3) A kirendelt rendvédelmi alkalmazott a más szervhez kirendelés ideje alatt a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.
(4) A munkáltatói jogokat − az (5) bekezdésben meghatározott korlátozással − a kirendelés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.
(5) A más szervhez kirendelt rendvédelmi alkalmazott tagjának fegyelmi felelősségre vonására a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazottra vonatkozó szabályok az irányadók.
(6) A kirendelés részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(7) A más szervhez kirendelés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez kirendelt rendvédelmi alkalmazott magatartására visszavezethető okból, valamint a kirendelt rendvédelmi alkalmazott kérelme alapján kerülhet sor.
(8) A rendvédelmi érdekre hivatkozva a más szervhez kirendelés megszüntetését a rendvédelmi szerv is kezdeményezheti. A más szervhez kirendelésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.
(9) A más szervhez kirendelés megszüntetése esetén a rendvédelmi alkalmazott részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél − lehetőség szerint a más szervhez kirendelést megelőző munkavégzési helyen − a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést megelőző munkakörrel azonos munkakört kell biztosítani.
(10) Ha a rendvédelmi alkalmazott számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést megelőző munkakör nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el, akkor az érintett igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(11) A (10) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni az igazgatási jogviszonyt, hanem az igazgatási jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést megelőző munkakörével azonos besorolású munkakört nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott munkakör elfogadásával a munkavégzési hely nem változik.
288/B. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból beleegyezésével a munkaköréhez tartozó feladatok mellett más munkakörbe tartozó feladatokat láthat el (tartós átirányítás).
(2) A tartós átirányítás időtartama legalább harminc nap, de legfeljebb egy év.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a tartós átirányítás időtartamára havonta a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű megbízási díjra jogosult.
288/C. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetei:
a) az ideiglenes átirányítás,
b) a rendvédelmi érdekből történő átrendelés.
(2) Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján a munkaköréhez tartozó feladatok helyett vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (ideiglenes átirányítás).
(3) Az ideiglenes átirányítást a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.
(4) Az ideiglenes átirányítás egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban, a rész-munkaidőben foglalkoztatott esetében a harminc munkanap időarányos részében kerülhet sor.
(5) A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből eredeti munkakörében való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez vagy a rendvédelmi szervek között és bármely helységbe meghatározott feladat teljesítésére átrendelhető (átrendelés).
(6) Az átrendelés együttes időtartama naptári évenként a hatvan munkanapot nem haladhatja meg, amennyiben az átrendelésre közigazgatási határon belül kerül sor.
(7) Az átrendelés együttes időtartama naptári évenként a harminc munkanapot nem haladhatja meg, amennyiben az átrendelésre más helységbe, közigazgatási határon kívül kerül sor.
(8) Az átrendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.
(9) Az átrendelés akkor rendelhető el a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő rendvédelmi alkalmazott esetében a két órát nem haladja meg.
(10) Az átrendelés a rendvédelmi szervek közötti megállapodáson vagy a rendvédelmi szerv vezetőjének döntésén alapul.
115/H. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás közös szabályai
288/D. § (1) Az ideiglenes átirányítás, átrendelés időtartamára a rendvédelmi alkalmazott a kinevezésben foglalt illetményre jogosult, az átirányítás, átrendelés időtartama alatt az illetmény csak a rendvédelmi alkalmazott javára módosítható.
(2) A rendvédelmi alkalmazottat legkésőbb öt munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
(3) Az ideiglenes átirányítást, átrendelést abban az esetben rendelheti el a munkáltató a rendvédelmi alkalmazott belegyezése nélkül, ha az a rendvédelmi alkalmazottra nézve − különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel − aránytalan sérelemmel nem jár.
115/I. Az igazgatási jogviszony megszűnése, a végkielégítés
288/E. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a IX. Fejezet rendelkezései közül a 83.–85. §-t, a 97. §-t, a 99. §-t és a 100. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 96. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazgatási jogviszony hivatásos szolgálati viszonyba történő áthelyezéssel is megszűnik.
(3) Az igazgatási jogviszony megszűnik:
a) a rendvédelmi alkalmazott halálával,
b) a 70. életév betöltésével,
c) ha a rendvédelmi alkalmazott a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte,
d) ha az igazgatási jogviszony érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,
e) a határozott időre létesített igazgatási jogviszony esetében a határozott időtartam leteltével,
f) a hivatalvesztés büntetés kiszabásával,
g) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.
(4) Az igazgatási jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel,
b) lemondással,
c) azonnali hatályú lemondással,
d) felmentéssel,
e) kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyba, katonai szolgálati jogviszonyba vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel,
f) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel,
g) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint nem szűnik meg az igazgatási jogviszony, ha a rendvédelmi alkalmazott a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, amennyiben a rendvédelmi alkalmazott kérelmére és rendvédelmi érdek alapján a munkáltató az igazgatási jogviszonyt fenntartja. Az igazgatási jogviszony fenntartásához a Kormány egyetértése szükséges, a Kormány véleménye köti a rendvédelmi szervet.
(6) A törvény erejénél fogva szűnik meg a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya, ha
a) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, az igazgatási jogviszony fenntartásához szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója által a rendvédelmi alkalmazottnak előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta,
b) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati képviselővé megválasztották,
c) az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztotta,
d) állami vezetővé nevezték ki, vagy
e) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulását az igazgatási jogviszony fennállása alatt visszavonja.
(7) Az igazgatási jogviszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.
288/F. § (1) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a rendvédelmi szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,
b) átszervezés következtében munkaköre megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört nem fogadta el.
(2) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) egészségi állapota alapján a munkakör ellátására alkalmatlanná vált és részére a rendvédelmi szervnél megfelelő munkakör nem biztosítható,
b) a feladata ellátására alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,
c) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső igazgatási jogviszony fenntartását jóváhagyta,
d) a vezetői kinevezés visszavonását követően munkakör részére nem biztosítható vagy a felajánlott munkakört nem fogadja el,
e) a más szervhez kirendelés megszűnése után részére a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakör nem biztosítható vagy a részére felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el.
(3) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb az igazgatási jogviszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(5) A rendvédelmi alkalmazottat akkor lehet felmenteni, ha
a) egészségi alkalmatlanság esetén
aa) állapotának megfelelő betöltetlen munkakör a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél nincs
ab) a felajánlott másik, állapotának megfelelő munkakört a rendvédelmi alkalmazott méltányolható okból nem fogadta el, vagy
ac) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett,
b) az átszervezés miatt megszűnt munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört méltányolható okból nem fogadta el.
(6) Az igazgatási jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerint felajánlott munkakört nem fogadja el.
288/G. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A rendvédelmi alkalmazott írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.
(2) A két hónapos felmentési idő az igazgatási jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal,
b) tíz év után két hónappal,
c) tizenöt év után három hónappal,
d) húsz év után négy hónappal,
e) huszonöt év után öt hónappal,
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni az igazgatási jogviszonyát, ha a rendvédelmi alkalmazott nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált.
(4) A felmentés időtartamának felére a rendvédelmi alkalmazottat a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló a rendvédelmi alkalmazottat a teljes felmentési időre mentesítheti a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
288/H. § (1) Nem szüntethető meg az igazgatási jogviszony felmentéssel:
a) a keresőképtelenség,
b) a várandósság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság, illetve – az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő,
e) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap,
h) a törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó rendvédelmi alkalmazottat – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, vagy ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás,
i) a közeli hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság
időtartama alatt.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha
a) nyugdíjasnak minősül, vagy
b) felmentését maga kérte.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. A felmentés közlésének az tekintendő, amikor a felmentésről szóló írásba foglalt munkáltatói intézkedést a rendvédelmi alkalmazottnak kézbesítették.
288/I. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat felmentése esetén − a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel − a felmentési időre járó távolléti díjon túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi,
h) huszonöt év: kilenchavi,
i) harminc év: tízhavi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3) A végkielégítés összegének felére jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha azért mentették fel, mert az 288/F. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal – így különösen a közeli hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatt – tagadta meg,
(4) A rendvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(5) Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha
a) az igazgatási jogviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül,
b) a felmentését maga kérte.
(6) Ha a rendvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő időre távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett igazgatási jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
(7) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben vagy nyugdíjban részesül,
d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
g) rokkantsági ellátásban részesül.
115/J. Az igazgatási jogviszony tartalma
288/J. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a X. Fejezet rendelkezései közül a 104–105. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A rendvédelmi alkalmazottra a XI. Fejezet rendelkezései közül a 132. §-t megfelelően alkalmazni kell.
288/K. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló köteles:
a) a rendvédelmi alkalmazott feladatait munkaköri leírásban rögzíteni, őt az igazgatási jogviszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,
b) a feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,
c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a rendvédelmi alkalmazott jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választania, amely az eredmény biztosítása mellett a rendvédelmi alkalmazottra a legkisebb sérelemmel jár.
288/L. § A rendvédelmi alkalmazott a munkavégzéssel összefüggésben köteles:
a) az előírt helyen és időben, munkaképes állapotban megjelenni, ezt az állapotot a munkavégzés teljes ideje alatt fenntartani és feladatát teljesíteni, valamint e célból rendelkezésre állni,
b) feladatait a törvényes előírásoknak és utasításoknak megfelelően, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,
c) a munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő,
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,
e) az egészségi alkalmassági követelményeknek eleget tenni,
f) a rábízott, a munkavégzéshez biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni,
g) munkatársaival az emberi méltóság tiszteletben tartásával érintkezni.
288/M. § (1) A rendvédelmi alkalmazott munkavégzése során köteles végrehajtani a felettes utasítását.
(2) A rendvédelmi alkalmazott köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével
a) bűncselekményt valósítana meg vagy
b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetőleg a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(3) A rendvédelmi alkalmazott köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása:
a) szabálysértést valósítana meg,
b) jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne,
c) teljesítése kárt idézhet elő és a rendvédelmi alkalmazott a következményekkel számolhat, vagy
d) az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti.
(4) Az utasítást adó az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A rendvédelmi alkalmazottat az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
(5) A jogszabálysértő utasítás végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
(6) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a rendvédelmi alkalmazottat az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.
(7) Ha a rendvédelmi alkalmazott az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre (állásidő) illetményre jogosult.
(8) A rendvédelmi alkalmazott a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
115/K. Egészségi alkalmasság
288/N. § (1) A rendvédelmi alkalmazottnak meg kell felelnie a miniszter által meghatározott egészségi alkalmassági követelményeknek.
(2) Az alkalmassági feltételeket a rendvédelmi alkalmazott tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, az kizárólag részükre továbbítható.
(4) A rendvédelmi alkalmazott jogosult az egészségi állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlónak kizárólag az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott adat a jogviszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőügyben az eljáró bíróság, ügyészség, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, illetve adatkérésére, továbbá a jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból – a tényállás tisztázásához szükséges mértékig – továbbítható.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat az igazgatási jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot vagy az igazgatási jogviszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha az igazgatási jogviszony létesítésére nem kerül sor, az igazgatási jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.
115/L. Összeférhetetlenség
288/O. § (1) A rendvédelmi alkalmazott
a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;
c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy
tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
(2) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a rendvédelmi alkalmazott és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltató előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg.
(3) A rendvédelmi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört
a) amelyben − a rendvédelmi szerv vezetője által engedélyezett kivétellel − közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,
b) amelynek révén – a rendvédelmi szerv vezetője engedélye nélkül − olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget, munkakört lát el.
(4) A rendvédelmi alkalmazott csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.
(5) Vezetői munkakört betöltő személy − a (6) bekezdésben foglaltak kivételével − munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(6) Nem kell engedélyeztetni a munkaidőn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.
(7) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a feladatellátás kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét.
288/P. § (1) A rendvédelmi alkalmazott köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha az igazgatási jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles − kivéve, ha a rendvédelmi alkalmazott engedélyt kapott − írásban felszólítani a rendvédelmi alkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.
(2) Ha a rendvédelmi alkalmazott az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, igazgatási jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
115/M. A teljesítményértékelés, a továbbképzés
288/Q. § (1) A rendvédelmi alkalmazott munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egy alkalommal írásban értékeli.
(2) A teljesítményértékelés alapján a rendvédelmi alkalmazott illetménye – az alapilletmény 289/A. § (2) bekezdése alapján évente végrehajtható felülvizsgálata keretében – legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 20%-os mértékben növelhető, legfeljebb azonban a munkaköri kategóriában meghatározott fizetési fokozathoz meghatározott illetmény alsó vagy felső határáig.
(3) A teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a rendvédelmi alkalmazott jogvitát kezdeményezhet.
(4) A teljesítményértékelés részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A rendvédelmi alkalmazott jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben − ideértve a vezetőképzést is − (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.
(6) A továbbképzést a munkáltató rendvédelmi szerv biztosítja, amely jogosult a továbbképzés lebonyolításához szükséges személyes adatok kezelésére.
(7) A továbbképzési rendszer biztosítja a rendvédelmi alapismeretek, valamint a munkakörhöz kapcsolódó szakmai ismeretek elsajátítását.
(8) A továbbképzés részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
115/N. A rendvédelmi alkalmazott besorolása, az előmenetel, a képesítési követelmények és az illetmény
288/R. § (1) A rendvédelmi alkalmazottnak belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani
a) munkaköri kategórián belül a fizetési fokozatban előmenetelhez,
b) magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez.
(2) Az előmenetel általános feltételei:
a) a következő fizetési fokozathoz jogszabályban vagy a munkáltató által meghatározott feltételek teljesítése,
b) a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, készségek és kompetenciák megléte,
c) a munkáltató által meghatározott szintű teljesítményértékelés.
(3) A rendvédelmi alkalmazottat és a vezetőt az iskolai végzettség, a munkakör és az igazgatási jogviszonyban eltöltött idő alapján kell a 12. mellékletben megállapított illetménytábla megfelelő fizetési fokozatába sorolni.
(4) A rendvédelmi alkalmazottat a 12. mellékletben megállapított illetménytábla szerinti fizetési fokozathoz tartozó szolgálati idő elérése esetén előre kell sorolni és illetményét meg kell állapítani.
288/S. § (1) A besorolás a munkaköri osztály, a munkaköri kategória és a munkakör alapján történik. A munkaköri osztályba iskolai végzettsége alapján, a munkaköri kategóriába a munkaköre alapján, a fizetési fokozatba szolgálati ideje alapján kell a rendvédelmi alkalmazottat besorolni.
(2) Vezetői munkaköri osztályba a rendvédelmi alkalmazottat a vezetői munkaköre alapján kell besorolni.
(3) A rendvédelmi szerv vezetője határozza meg az egyes munkaköri kategóriákba tartozó rendvédelmi alkalmazott által betölthető munkaköröket.
(4) A rendvédelmi szervnél az „F” munkaköri kategóriába tartozó rendvédelmi alkalmazott által betölthető munkakörök aránya nem haladhatja meg az állománytáblázatban igazgatási szolgálati jogviszonyban álló személlyel betölthető munkakörök számának három százalékát.
288/T. § (1) A felsőfokú munkaköri osztályba tartozó „C”, „D” „E” vagy „F” munkaköri kategóriába a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazottat kell sorolni.
(2) A középfokú munkaköri osztályba tartozó „A” vagy „B” munkaköri kategóriába az érettségi végzettségű rendvédelmi alkalmazottat kell sorolni.
(3) A Kormány által rendeletben meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál általános iskolai végbizonyítványt vagy OKJ-s (alap vagy közép) végzettséget vagy szakmunkás bizonyítvánnyal betölthető munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazottat a (2) bekezdés szerinti középfokú munkaköri osztályba tartozó „A” munkaköri kategóriába kell besorolni. Az igazgatási jogviszonyra a középfokú munkaköri kategóriákba tartozókra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az „A”, „C”, „D” és „E” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazottat a szolgálati ideje alapján meghatározott fizetési fokozatba kell besorolni.
(5) A felsőfokú iskolai végzettségű és az érettségi végzettségű rendvédelmi alkalmazott külön jogszabály szerinti rendészeti alapvizsga letételére kötelezett a kinevezését követő két éven belül. A vizsgakötelezettség önhibából történő nem teljesítése esetén a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony megszűnik.
(6) Magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakörbe a rendvédelmi alkalmazott akkor nevezhető ki, ha teljesíti az annak ellátásához a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott képzettségi és alkalmassági feltételeket.
288/U. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat vezetői munkaköre alapján vezetői munkaköri osztályba kell besorolni. A vezetői munkaköri osztályba tartozó munkaköröket kiemelt vezetői, középvezetői vagy beosztott vezetői munkakörbe kell besorolni.
(2) A felsőfokú végzettségű rendvédelmi alkalmazott vezetői munkaköri osztályba − beleegyezésével − akkor nevezhető ki, ha rendelkezik
a) a külön jogszabály szerinti rendészeti szakvizsgával,
b) a rendvédelmi szervnél eltöltött hat hónapos szakmai idővel.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alól a rendvédelmi szerv vezetője rendkívüli méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat.
(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.
(5) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.
(6) Kiemelt vezetői munkakörbe azon rendvédelmi alkalmazott nevezhető ki, aki középvezetői munkakörben legalább két évet eltöltött. Középvezetői munkakörbe azon rendvédelmi alkalmazott nevezhető ki, aki beosztott vezetői munkakörben legalább két évet eltöltött.
288/V. § (1) A vezetői kinevezés azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszavonható vagy arról az érintett harmincnapos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben a rendvédelmi szervnek a visszavont vezetői munkakör szerinti szervezeti egységénél, ha az nem lehetséges, másik szervezeti egységénél képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható munkakör rendelkezésre áll. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a rendvédelmi alkalmazott a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a rendvédelmi alkalmazott a munkakör elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna.
(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott a neki felajánlott munkakört elfogadja, új munkakörének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(4) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (2) bekezdés szerinti időtartam alatt a rendvédelmi szervnél − feltéve, hogy felajánlható munkakör rendelkezésre áll − a rendvédelmi alkalmazott részére képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. A rendvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a rendvédelmi alkalmazott a felajánlott munkakört elfogadja, új munkakörének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(5) Az igazgatási jogviszonyról lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott nem fogadja el a vezetői kinevezésről lemondást követően felajánlott, képzettségének megfelelő munkakört.
288/W. § (1) A vezetői és a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez felsőfokú végzettség, a középfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez érettségi végzettség szükséges.
(2) Jogszabály vagy a rendvédelmi szerv vezetője állapítja meg a rendvédelmi szerv munkaköreinek betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes munkakörök ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.
(3) A rendvédelmi szerv a tehetségen és teljesítményen alapuló tervszerű előmenetel biztosítása érdekében a magasabb munkakör vagy vezetői munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a rendvédelmi alkalmazott iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételét − a rendvédelmi érdek figyelembevételével − támogatja.
289. § (1) A rendvédelmi alkalmazott − igazgatási jogviszonya alapján − az e törvény szerint jogosult illetményre, amelyet száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(2) A rendvédelmi alkalmazott illetménye alapilletményből és az e törvény szerinti pótlékokból áll.
(3) A rendvédelmi alkalmazott garantált alapilletménye összegének legalább a Kormány által rendeletben megállapított minimálbér és garantált bérminimum összegét el kell érnie.
(4) A rendvédelmi alkalmazott alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határt, de – az „F” munkaköri kategória kivételével – ne haladja meg annak felső határát.
(5) A rendvédelmi alkalmazott a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó határ szerinti alapilletményre alanyi jogon jogosult.
289/A. § (1) A munkaköri kategóriákhoz tartozó fizetési fokozatokat és az azokhoz tartozó illetmények alsó és – az „F” munkaköri kategória kivételével – felső határait a 12. melléklet tartalmazza.
(2) A rendvédelmi alkalmazott alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója minden évben egy alkalommal jogosult felülvizsgálni.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során az alapilletményt a rendvédelmi alkalmazott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény felső határáig megemelheti, illetve alsó határáig csökkentheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi
a) a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyban eltöltött idejét,
b) a tapasztalatot,
c) az egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,
d) a rendvédelmi alkalmazott által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,
e) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget,
f) a teljesítményértékelést, valamint
g) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést.
(4) Az illetmény felülvizsgálatának feltétele a teljesítményértékelés elvégzése. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során a rendvédelmi alkalmazott alapilletményének összegét nem módosítja, a rendvédelmi alkalmazott a korábban megállapított alapilletményre jogosult.
289/B. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a munkáltatói jogkör gyakorlója és a rendvédelmi alkalmazott megállapodása alapján a rendvédelmi alkalmazott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladja (a továbbiakban: célfeladat).
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a célfeladat eredményes végrehajtásáért − a rendvédelmi alkalmazott kinevezési okmányban és az azt követő munkáltatói intézkedésben szereplő illetményén felül − írásban, a célfeladat megállapításakor céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolta.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg − a munkáltató vezetőjének egyetértésével − más munkáltatónál foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazott részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző munkáltatói jogkörgyakorló állapítja meg a rendvédelmi alkalmazott részére.
(5) A céljuttatás a rendvédelmi alkalmazott megillető jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe nem számít bele.
289/C. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a munkavégzés helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult:
a) a nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett munkakörben foglalkoztatott pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 25%-a,
b) az éjszakai pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,5%-a, valamint
c) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pótlék a munkakör betöltésének idejére, az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti pótlék a rendvédelmi alkalmazottnak a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.
(3) Az egyéb pótlékok folyósításának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/B. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.
289/D. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Kormány által meghatározott munkaköreiben foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazott részére idegennyelv-tudási pótlék adható.
(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgának minősül a rendvédelmi alkalmazott külföldön szerzett felsőfokú végzettsége, rendészeti, katonai vagy közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, továbbá vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.
(4) A idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25–25%-a;
b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15–15%-a.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 100%-a,
b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 60%-a,
c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a.
(6) Ha a rendvédelmi alkalmazott az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvből felsőfokú (C1) vagy középfokú (B2) típusú, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a komplex nyelvvizsgára meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
(7) Ha a rendvédelmi alkalmazott ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(8) Ha a rendvédelmi szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát –, a rendvédelmi alkalmazott az idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határozza meg azokat a további nyelveket, amelyek után az (5) bekezdésben meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlék állapítható meg.
115/O. Az illetmény kifizetése, levonás az illetményből, egyéb juttatások, költségtérítések, támogatások, elismerések
289/E. § (1) Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell a rendvédelmi alkalmazott megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján megfizetni.
(2) Az illetmény kifizetésének és átutalásának költségei a rendvédelmi szervet terhelik.
(3) A rendvédelmi alkalmazottnak a rendvédelmi szerv a fizetési számlára történő utalás esetén a költségvetési törvényben meghatározott összeghatárok figyelembevételével − a miniszter által a tárgyévre vonatkozóan közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott mértékű − bankszámla-hozzájárulást adhat. Az igazgatási jogviszony év közben történő megszűnése esetén a bankszámla-hozzájárulás időarányosan jár.
(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén, − ha az a rendvédelmi szerv hibájából következik be − a polgári jogi szabályokban meghatározott késedelmi kamat jár.
(5) A Magyar Államkincstár a rendvédelmi alkalmazott részére a kifizetett illetményről legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig részletes, írásbeli elszámolást ad, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
(6) A rendvédelmi alkalmazottat, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetmény-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.
289/F. § (1) Az illetményből történő levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a rendvédelmi alkalmazott hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.
(2) A rendvédelmi szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a rendvédelmi alkalmazott illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.
(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a rendvédelmi alkalmazottól. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak alaptalanságáról a rendvédelmi alkalmazott tudott vagy tudnia kellett volna.
(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető, és a rendvédelmi alkalmazott az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.
(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a rendvédelmi alkalmazott nem vállalhat át.
(6) A rendvédelmi szerv és a rendvédelmi alkalmazott megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.
289/G. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a XIII. Fejezet rendelkezései közül a 159., a 166–174., a 176., és a 178. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi alkalmazott részére a 170. § alapján adható szociális, jóléti és kulturális kedvezmények fajtáit és mértékét, valamint a rendvédelmi alkalmazott kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismeréseket.
115/P. A rendvédelmi alkalmazott szolgálati ideje
289/H. § Ahol e törvény szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:
a) a rendvédelmi szervnél
aa) igazgatási jogviszonyban,
ab) hivatásos szolgálati viszonyban,
ac) közalkalmazotti jogviszonyban,
ad) kormányzati szolgálati jogviszonyban,
ae) igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban,
af) munkaviszonyban
eltöltött időt;
b) az e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél az aa)–af) alpont szerinti időt;
c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt;
d) az a)–c) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél
da) kormányzati szolgálati és közszolgálati,
db) állami szolgálati,
dc) közalkalmazotti,
dd) igazságügyi alkalmazotti,
de) bírói,
df) ügyészi
jogviszonyban eltöltött időt.
115/Q. Munkaidő és pihenőidő
289/I. § A rendvédelmi alkalmazottra a XII. Fejezet rendelkezései közül a 136–138. §-t, a 149–151. §-t, és a 153. §-t megfelelően alkalmazni kell.
289/J. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés rendjét a rendvédelmi szerv által ellátott feladatok mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan alakítja ki.
(2) A munkavégzésre fordított idő heti negyven óra, amelynek keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját (általános munkarend).
(3) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(4) A rendvédelmi alkalmazott munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja.
(5) A kinevezés a (2) bekezdésben foglalt, az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő).
(6) A munkáltató a rendvédelmi alkalmazott által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.
(7) A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az erre eső napokat a rendvédelmi alkalmazottra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
(9) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
289/K. § (1) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.
