(2) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra
lehet.
(3) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
(4) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti
a) napi munkaidejébe a 289/L. § (2) bekezdés a) pontjában,
b) heti munkaidejébe a 289/L. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott rendkívüli munkaidő időtartamát is be kell számítani.
(5) A rendvédelmi alkalmazott beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet, valamint a készenlét teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
(6) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.
(7) A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
289/L. § (1) Rendkívüli esetben a rendvédelmi alkalmazott a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni.
(2) Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,
b) a munkaidőkereten felüli munkaidő,
c) az ügyelet tartama, továbbá
d) a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a rendvédelmi alkalmazottnak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.
(3) Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a rendvédelmi alkalmazott az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
(4) A rendkívüli munkaidőt írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a rendvédelmi szerv vezetője állapítja meg.
(5) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(6) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható rendvédelmi alkalmazott számára, vagy
b) az (5) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.
(7) A rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti a rendvédelmi alkalmazott testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
(8) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) az igazgatási jogviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre, illetve
c) részmunkaidőre jött létre.
115/R. Ügyelet és készenlét
289/M. § (1) Rendkívüli esetben a rendvédelmi alkalmazott a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni.
(2) Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás
a) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, továbbá
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, valamint az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása
érdekében rendelhető el.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
(4) A munkáltató a rendvédelmi alkalmazott számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a rendvédelmi alkalmazott határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).
(5) A rendelkezésre állás elrendelésére a 289/L. § (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(6) A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató – különösen indokolt esetben – eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.
(7) Az ügyelet időtartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes, illetőleg elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(8) A készenlét havi időtartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
(9) Készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) időtartama alatt csak a rendvédelmi alkalmazott hozzájárulásával rendelhető el, ha az elrendelést megelőző százhatvannyolc órás időszakban a rendvédelmi alkalmazott a heti pihenőnapján készenlétet teljesített.
115/S. A rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke
289/N. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a rendvédelmi alkalmazottnak
a) a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének,
b) a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár.
(3) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a rendvédelmi alkalmazott heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.
(4) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő rendvédelmi alkalmazott számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.
(5) A vezetői munkakörben lévő rendvédelmi alkalmazott részére akkor jár szabadidő, illetve szabadidő-átalány, ha ezt a rendvédelmi szerv vezetője szabályozza.
(6) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett rendvédelmi alkalmazott a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg.
(7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a rendvédelmi alkalmazott kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.
115/T. A szabadság
289/O. § (1) A rendvédelmi alkalmazott a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejére,
b) a szülési szabadság idejére,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára,
d) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság időtartamára,
e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartamára,
f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a rendvédelmi alkalmazott illetményre jogosult.
289/P. § (1) A rendvédelmi alkalmazottat évi húsz munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) A rendvédelmi alkalmazottnak az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.
(3) A középfokú és felsőfokú munkaköri osztályba sorolt rendvédelmi alkalmazott esetén a pótszabadság mértéke
a) „A”, munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 5,
b) „B” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 7,
c) „C” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 5,
d) „D” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 7,
e) „E” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 9,
f) „F” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott esetében évente 11
munkanap.
(4) A vezetői pótszabadság mértéke:
a) beosztott vezetői munkakör esetében évente 10,
b) középvezetői és kiemelt vezetői munkakör esetében évente 15
munkanap.
(5) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó rendvédelmi alkalmazott naponta legalább három órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a rendvédelmi alkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadság illeti meg.
(6) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a rendvédelmi alkalmazottat is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
(7) A rendvédelmi alkalmazottnak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után öt,
b) két gyermeke után tíz,
c) kettőnél több gyermeke után összesen tizenöt
munkanap pótszabadság jár.
(8) A (7) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a rendvédelmi alkalmazott gyermeke fogyatékos.
(9) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(10) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig tíz, ikergyermekek születése esetén tizenöt munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(11) A nagyszülőnek unokája esetén legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, melyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(12) A rendvédelmi alkalmazottnak első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
(13) A rendvédelmi alkalmazottnak, ha
a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult,
évenként öt munkanap pótszabadság jár.
289/Q. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni és kivenni.
(2) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(3) Az alapszabadság felével a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója évente tíz munkanap alapszabadságot, valamint a pótszabadságot – a próbaidőt kivéve – két részletben a rendvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
(5) A szabadságot kettőnél több részletben csak a rendvédelmi alkalmazott kérésére lehet kiadni.
(6) A szabadság kiadására vonatkozó igény az igazgatási jogviszony fennállása alatt nem évül el.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója
a) rendvédelmi érdek esetén a pótszabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig,
b) a rendvédelmi alkalmazott betegsége esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendvédelmi alkalmazott már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A rendvédelmi alkalmazottnak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a rendvédelmi szerv köteles megtéríteni.
(9) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
(10) A rendvédelmi alkalmazott részére a szabadság arányos része jár, ha az igazgatási jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg.
(11) Az igazgatási jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot az igazgatási jogviszony megszűnését követő negyvenedik napon kell megváltani.
(12) Ha a rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni.
(13) Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha az igazgatási jogviszony a rendvédelmi alkalmazott nyugdíjasnak minősülése miatt, vagy halála miatt szűnt meg.
(14) Ha a rendvédelmi alkalmazott az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a rendvédelmi alkalmazott a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.
(15) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
(16) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a rendvédelmi alkalmazott számára a szabadság arányos része jár.
(17) A rendvédelmi alkalmazottnak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a rendvédelmi alkalmazottat érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a rendvédelmi alkalmazott erről haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a szabadságot a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A rendvédelmi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
(18) Ha a rendvédelmi alkalmazott a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.
115/U. A betegszabadság, az illetmény nélküli szabadság
289/R. § (1) A munkáltató a rendvédelmi alkalmazott számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.
(3) Év közben kezdődő igazgatási jogviszony esetén a rendvédelmi alkalmazott a betegszabadság arányos részére jogosult.
(4) A betegszabadság kiadásánál a 289/Q. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a rendvédelmi alkalmazott a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
(5) A rendvédelmi alkalmazott a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(6) A rendvédelmi alkalmazott a gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt illetmény nélküli szabadságra jogosult.
(7) A rendvédelmi alkalmazottnak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre illetmény nélküli szabadság jár.
(8) A rendvédelmi alkalmazottnak illetmény nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára.
(9) A rendvédelmi alkalmazottnak illetmény nélküli szabadság jár a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít.
(10) A rendvédelmi alkalmazottnak illetmény nélküli szabadság engedélyezhető a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára.
(11) A rendvédelmi alkalmazott az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban köteles írásban bejelenteni.
(12) Az illetmény nélküli szabadság a rendvédelmi alkalmazott által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
115/V. A munka- és pihenőidő nyilvántartása
289/S. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani
a) a rendes és rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság, valamint
d) az egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
115/W. A fegyelmi és kártérítési felelősség, a jogvita
289/T. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a rendvédelmi alkalmazott, ha az igazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető rendvédelmi alkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) illetménycsökkentés munkaköri kategórián belül,
c) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés,
d) hivatalvesztés.
(3) A rendvédelmi alkalmazott a hatályos fegyelmi büntetéséről az igazgatási jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha az igazgatási jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szervnél három évig nem alkalmazható.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendvédelmi alkalmazottat a büntetőeljárás idejére állásából felfüggesztheti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás lezárását követően ki kell fizetni, kivéve, ha az eljárás eredményeképpen a rendvédelmi alkalmazott büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a rendvédelmi alkalmazott elismeri.
(6) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.
(7) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.
(8) A fegyelmi eljárás részletszabályait a miniszter rendeletében állapítja meg.
289/U. § (1) A rendvédelmi alkalmazottra a XIX. Fejezet rendelkezései közül a 228–255. § szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 239. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártérítésre kötelezett a kártérítési eljárásban hozott elsőfokú határozattal szemben bírósághoz fordulhat. Ha kártérítésre kötelezett nem él jogorvoslati jogával, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.
289/V. § (1) A rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyból származó jogvita esetén keresettel fordulhat a bírósághoz.
(2) A bíróság az igazgatási jogviszony megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.
(3) Ha az igazgatási jogviszonyt jogellenesen szüntették meg, a rendvédelmi alkalmazottat olyan helyzetbe kell hozni, mintha az igazgatási jogviszony meg sem szűnt volna.
(4) Az igazgatási jogviszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a rendvédelmi alkalmazottat eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. A rendvédelmi alkalmazott sérelemdíjat is igényelhet az igazgatási jogviszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a rendvédelmi alkalmazott munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.
(5) Ha a rendvédelmi alkalmazott az igazgatási jogviszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha az igazgatási jogviszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.
(6) A rendvédelmi szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a rendvédelmi alkalmazott eredeti munkakörébe történő visszahelyezését, ha a rendvédelmi alkalmazott továbbfoglalkoztatása a rendvédelmi szervtől méltányolható okból nem várható el.
(7) Ha a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a bíróság a rendvédelmi szervet – az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a rendvédelmi alkalmazott részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.
(8) Nem alkalmazható a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe vagy felmentési tilalomba ütközik.
(9) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben az igazgatási jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
289/W. § A rendvédelmi alkalmazottra a XXV. Fejezet rendelkezései közül a 272–276. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 272. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendvédelmi alkalmazott személyügyi alapnyilvántartásában kezelhető adatait a 13. melléklet tartalmazza.
115/X. Érdekképviselet és érdekvédelem
290. § A rendvédelmi alkalmazottra a XXIX. és XXX. Fejezetet megfelelően alkalmazni kell.”
6. § A Hszt. 304. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Iroda az MRK tevékenységével összefüggésben a rendvédelmi szervtől a következő adatok átadását is kérheti tagról vagy azok meghatározott csoportjáról:)
„e) kizárólag a korábban fennálló szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony tekintetében a tag korábbi szolgálati viszonyának, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyának vagy közalkalmazotti jogviszonyának kezdő és befejező dátuma.”
7. § (1) A Hszt. a következő 340/A. §-sal egészül ki:
„340/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:
a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkaköröket,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében azon általános iskolai végbizonyítványt vagy OKJ-s (alap vagy közép) végzettséget vagy szakmunkás bizonyítványt igénylő munkaköröket, amelyek a XXVIII/A. Fejezet hatálya alá tartozó igazgatási jogviszonyban láthatók el,
c) a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és az e vizsgák alóli mentesítés szabályait,
d) a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat.”
(2) A Hszt. a következő 342/A. §-sal egészül ki:
„342/A. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg
a) az állománytáblázat elemeit, elfogadásának és módosításának rendjét, valamint a szervezeti állománytáblázat elkészítésére vonatkozó szabályokat,
b) a rendvédelmi igazgatási alkalmazott mely vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök esetében, valamint a készpénz, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vonatkozásában mely értékhatárt meghaladóan korlátozható abban, hogy azokat a munkavégzés közben magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá, hogy megállapítsa a magáncélú telekommunikációs eszközök munkavégzés közben történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,
c) azokat a munkaköröket, amelyeknél az igazgatási jogviszony létesítésének feltétele az e törvényben meghatározottak szerint kifogástalan életvitel ellenőrzéshez történő hozzájárulás,
d) a kirendelés részletes szabályait,
e) a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,
f) az egészségi alkalmassági követelményeket, az egészségi alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,
g) a teljesítményértékelés részletes szabályait,
h) a továbbképzés részletes szabályait,
i) a munkavégzés helyétől, idejétől és körülményeitől függő egyéb pótlékok folyósításának feltételeit,
j) a rendvédelmi igazgatási alkalmazott részére adható szociális, jóléti és kulturális kedvezmények fajtáit és mértékét, valamint a rendvédelmi igazgatási alkalmazott kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismeréseket,
k) a fegyelmi eljárás részletszabályait,
l) a rendvédelmi szervek és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárás részletes szabályait.
(2) A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg:
a) azokat a munkaköröket, amelyek esetében a 6/A. § (3)–(5) bekezdése nem alkalmazható,
b) a kirendelés részletes szabályait,
c) az egészségi alkalmassági követelményeket, az egészségi alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,
d) a továbbképzés részletes szabályait,
e) a munkavégzés helyétől, idejétől és körülményeitől függő egyéb pótlékok folyósításának feltételeit,
f) a rendvédelmi szervek és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárás részletes szabályait.”
8. § A Hszt. a következő 362/E–362/L. §-sal egészül ki:
„362/E. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Riasztv.) hatálybalépésével a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott
a) közalkalmazott és kormánytisztviselő közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonya – az érintett hozzájárulásával – a b) pont kivételével rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá (a 362/E–362/I. § alkalmazásában a továbbiakban: igazgatási jogviszony),
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti „A” és „B” fizetési osztályba sorolt, valamint az érettségi végzettséghez nem kötött, a Kjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti „C” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott jogviszonya – az érintett hozzájárulásával – az Mt. szerinti munkaviszonnyá
alakul át.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a Kjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja szerinti „C” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott jogviszonya – az érintett hozzájárulásával – érettségi végzettség hiányában is igazgatási jogviszonnyá alakul át, amennyiben az általa betöltött munkakört a rendvédelmi szerv vezetője az e törvény 12. melléklete szerinti középfokú munkaköri osztályba tartozó „A” munkaköri kategóriába sorolja. Az igazgatási jogviszonyra a középfokú munkaköri kategóriákba tartozókra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Nem alakul át a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és kormánytisztviselő jogviszonya igazgatási jogviszonnyá, amennyiben a közalkalmazott, a kormánytisztviselő az igazgatási jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá vagy, ha a munkáltató e törvény rendelkezései alapján nem létesíthet az érintettel igazgatási jogviszonyt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. alapján, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján felmentéssel szűnik meg. A közalkalmazott, illetve a kormánytisztviselő felmentése esetén a Kjt. 37. § (12) bekezdését, illetve a Kttv. 69. § (10) bekezdését kell alkalmazni.
(5) Nem alakul át a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott alapfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá, amennyiben a közalkalmazott a munkaviszony létesítéséhez nem járul hozzá. Ebben az esetben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. alapján felmentéssel szűnik meg.
(6) A rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és kormánytisztviselő a Riasztv. hatálybalépését követő 15 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e jogviszonyának igazgatási jogviszonnyá, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben munkaviszonnyá alakulásához. A nyilatkozat megtétele érdekében a rendvédelmi szerv tájékoztatást ad az igazgatási jogviszony lényeges elemeiről.
(7) Ha rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatában nem járul hozzá jogviszonyának átalakulásához, a felmentési ideje a nyilatkozattétel napját követő napon kezdődik.
362/F. § A rendvédelmi alkalmazott a Riasztv. szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot 2019. április 30-ig teszi meg a munkáltató részére.
362/G. § (1) A rendvédelmi igazgatási alkalmazott (a 362/G.–362/J. § alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) 2019. február 1-jét követően a Riasztv. szerinti illetményre jogosult.
(2) Az igazgatási jogviszonnyá alakulással érintett közalkalmazott rendvédelmi alkalmazottként első alkalommal megállapított illetményének összege nem lehet alacsonyabb a 2019. január 1-jei hatállyal megállapított illetménynél.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetmény megállapítása során az alábbi illetményelemeket kell figyelembe venni:
a) a garantált illetmény, illetve magasabb összegű illetmény [Kjt. 62. §, 66. §],
b) illetménykiegészítés [Kjt. 67. §],
c) vezetői pótlék [Kjt. 70. §],
d) címpótlék [Kjt. 71. §],
e) egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatáshoz, illetve egyéni védőeszköz használatához kötött munkakörben foglalkoztatáshoz kapcsolódó illetménypótlék [Kjt. 72.],
f) idegennyelv-tudási pótlék [Kjt. 74. §],
g) ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlék [Kjt. 75. §]:
ga) büntetés-végrehajtási szervnél a munkaköri feladat fokozott veszélyessége miatt illetménypótlék,
gb) a miniszter rendelete szerinti rendvédelmi ágazati pótlék [29/2015. (VI. 15.) BM rendelet],
gc) a kollektív szerződés szerinti illetménypótlék.
(4) Az igazgatási jogviszonnyá alakulással érintett kormánytisztviselő rendvédelmi alkalmazottként első alkalommal megállapított illetményének összege nem lehet alacsonyabb a 2018. december havi illetményénél.
(5) A (4) bekezdés szerinti illetmény megállapítása során az alábbi illetményelemeket kell figyelembe venni:
a) alapilletmény [Kttv. 133. §, 139. §],
b) alapilletmény-eltérítés [Kttv. 133. § (3)–(4) bek.],
c) címmel rendelkezők esetében a címhez illeszkedő alapilletmény [Kttv. 126–128. §],
d) illetménykiegészítés [Kttv. 134. §],
e) illetménypótlék [vezetői – Kttv. 137. §, éjszakai munkavégzés, gépjárművezetés, egészségkárosító munkakör – Kttv. 140. §, idegennyelv-tudási pótlék – 141. §, képzettségi, munkaköri pótlék – 142. §].
(6) Annak a rendvédelmi alkalmazottnak, akinek a Riasztv. hatálybalépését megelőzően megállapított illetménye meghaladja a 12. mellékletben meghatározott, az egyes munkaköri kategóriákban meghatározott fizetési fokozat szerinti illetmény felső határát, a különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani. A korrekciós díj a 289/A. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem változtatható meg.
(7) A rendvédelmi alkalmazott a munkáltató szerv által 2018-ban megállapított egyéb természetbeni juttatásra (cafetéria) 2019-ben nem jogosult, részére a Riasztv. szerinti természetbeni juttatást kell biztosítani.
(8) A Riasztv. alapján a munkáltatói intézkedést a rendvédelmi alkalmazott besorolásáról, illetményének megállapításáról 2019. február 28-ig kell elkészíteni 2019. február 1-jei hatállyal.
(9) A 362/E. § (1) b) pontja szerinti munkavállaló első alkalommal megállapított munkabérének összege nem lehet alacsonyabb a 2018. december havi illetményénél.
362/H. § A 362/G. § (4) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés megállapítja
a) a rendvédelmi alkalmazott által betöltött munkakörnek megfelelően a munkaköri osztályt, a munkaköri kategóriát és – amennyiben az 1. melléklet előírja – a fizetési fokozatot,
b) az a) pont szerint megállapított munkaköri kategóriában a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető időt,
c) a fizetési fokozatban soron következő előrelépés lehetséges legkorábbi idejét, azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,
d) azt az illetményt, amelyre a rendvédelmi alkalmazott jogosult, az alábbi bontásban:
da) alapilletmény,
db) a 362/G. § (6) bekezdés szerinti korrekciós díj,
e) tájékoztatást az igazgatási jogviszonyhoz kapcsolódó főbb kötelezettségekről, így különösen a vizsga és továbbképzési kötelezettségekről, a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről, a Magyar Rendvédelmi Kar tagságról, a teljesítményértékelésről.
362/I. § (1) 2019. február 1-jétől folyamatosnak tekintendő a Riasztv. szerinti jogviszonya annak, aki 2019. január 31-én a Kjt., illetve a Kttv. hatálya alatt állt.
(2) A 2019. február 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedések nem minősülnek átszervezésnek.
(3) A Riasztv. hatálybalépésekor folyamatban lévő
a) jogviszony létesítésre, módosításra a Riasztv. szabályait kell alkalmazni,
b) jogviszony megszüntetések esetében a Kjt., illetve a Kttv. szerint kell eljárni,
c) kártérítési ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(4) A Riasztv. hatálybalépése nem szakítja meg a korábbi jogviszonyból eredő igények elévülését.
(5) Akinek a Riasztv. hatálybalépése előtt próbaidőt kötöttek ki és a próbaidő időtartama a Riasztv. hatálybalépésének napján nem telt le, a próbaidő a korábbi jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(6) A fizetési fokozat megállapításához szükséges szolgálati idő, valamint a jubileumi jutalom szempontjából a Riasztv. hatálybalépése előtt a Kjt., és a Kttv. rendelkezései alapján elismert és beszámított időt kell figyelembe venni.
362/J. § (1) A 288/U. § (6) bekezdését a Riasztv. hatálybalépését követően történő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni. A 288/U. § (6) bekezdése szempontjából a két év számításánál a korábban megfelelő vezetői beosztásban eltöltött időt kell figyelembe venni.
(2) A rendvédelmi alkalmazott esetében, aki a Riasztv. hatálybalépését megelőzően a Kjt., illetve a Kttv. alkalmazásával került vezetői munkakörbe kinevezésre, a 288/U. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamot a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől kezdődően kell számítani.
(3) A vezetői munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott a Riasztv. hatálybalépését követő két éven belül köteles teljesíteni a 288/U. § (2) bekezdés a) pontjában előírt rendészeti szakvizsgát.
362/K. § (1) A 2019. évre vonatkozó egyéni teljesítményértékelést először 2020-ban kell elvégezni, a 2020. évi első illetmény-megállapítás érdekében.
(2) A 2019. február 1-jei hatályú illetmény-megállapításkor az e törvény szerinti teljesítményértékelés helyett a Kjt., illetve a Kttv. szerinti, 2018. december 31-én érvényes minősítés eredményét kell figyelembe venni.
362/L. § A XXVIII/A. Fejezet hatálya alá tartozó rendvédelmi szerv által kötött, 2019. január 31-én hatályos kollektív szerződés közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit 2019. december 31-éig alkalmazni kell.”
9. § (1) A Hszt.
a) 1. § (7) bekezdésében a „290. §” szövegrész helyébe a „287/C. §” szöveg, a „290§/B. §” szövegrész helyébe a „287/D. §” szöveg,
b) 34. § (2) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyból” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból” szöveg,
c) 34. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyra,” szöveg,
d) 65. § (2) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti” szöveg,
e) 95. §-ában a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban” szöveg,
f) 96. § záró szövegrészében a „szolgálati jogviszonyba” szövegrész helyébe a „szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba” szöveg,
g) 280. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az „igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe az „igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban” szöveg,
h) 283. §-ában az „ügyészségi szolgálati viszony” szövegrész helyébe az „ügyészségi szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony” szöveg,
i) 291. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés záró szövegrészében a „közalkalmazottainak” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak” szöveg,
j) 291. § (2) bekezdésében, a 302. § (2), (4) és (5) bekezdésében, a 304. § (2) bekezdés d) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony” szöveg,
k) 292. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjában a „közalkalmazotti jogviszonnyal” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal” szöveg,
l) 292. § (5) bekezdésében, 305. § (1) bekezdésében és 308. § (5) bekezdésében a „közalkalmazotti állomány” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány” szöveg,
m) 297. § (4) bekezdésében a „közalkalmazotti állományára” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományára” szöveg,
n) 297. § (6) bekezdésben a „közalkalmazottal szemben az (5) bekezdés c) vagy d) pontjában” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottal szemben az (5) bekezdés a), c) vagy d) pontjában” szöveg,
o) 300. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti állományának” szövegrész helyébe „rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományának” szöveg,
p) 301. § (1) bekezdésében a „közalkalmazottai” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottai” szöveg,
q) 302. § (1) bekezdésében a „közalkalmazottja” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottja” szöveg,
r) 302. § (3) bekezdésében a „közalkalmazottak” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottak” szöveg,
s) 304. § (5) és (6) bekezdésében a „ közalkalmazotti állománya” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állománya” szöveg,
t) 308. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyt” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt” szöveg,
u) 334. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyból” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból” szöveg,
v) 340. § 3. pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási” szöveg,
w) 342. § (4) bekezdésében a „közalkalmazotti munkaköröket” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkaköröket” szöveg,
x) 362. § (5) bekezdésében a „284–289. §” szövegrész helyébe a „284–287/B. §” szöveg lép.
(2) A Hszt. az 1. és 2. melléklet szerinti 12. és 13. melléklettel egészül ki.
10. § Hatályát veszti Hszt.
a) 14. § (2) bekezdése,
b) 290/A és 290/B. §-a.
11. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában közszolgálati kötelezettség)
„k) rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszony”
(keretében végzett kötelezettség;)
12. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony,” szöveg,
b) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazott,” szövegrész helyébe a „közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott,” szöveg,
c) 58. § (6) bekezdés b) pontjában a „kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel,” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével,” szöveg,
d) 58. § (6) bekezdés c) pontjában a „közalkalmazotti jogviszonynak” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonynak, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak” szöveg
lép.
13. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 8. §-ában a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
14. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlésért, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és felnőttképzésért, a családpolitikáért, szociál- és nyugdíjpolitikáért, az államháztartásért, a nemzetpolitikáért, a nemzetiségpolitikáért, a c) pont kivételével az agrár-vidékfejlesztésért, az agrárpolitikáért, a b) és f) pont kivételével a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati ügyekért és a postaügyért (a továbbiakban: a közlekedésért), az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért felelős miniszter, továbbá valamennyi pont tekintetében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős miniszter, hogy az általa irányított, a (2)–(3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben állapítsa meg
a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,
b) azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,
c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,
d) a foglalkoztatáspolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,
e) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,
f) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.”
(2) A Kjt. 85. § (5) bekezdés a)–c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
„a) a közlekedésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének feltétele alóli mentesítést,
b) a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság feltételét,
c) a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás feltételét,”
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(3) A Kjt. 85. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
„g) az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a foglalkoztatáspolitikáért, a szakképzésért és felnőttképzésért, a családpolitikáért, szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,”
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(4) A Kjt. 85. § (5) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
„u) az adópolitikáért felelős miniszter, hogy – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,”
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(5) A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„j) honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
k) rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban”
(töltött időt.)
(6) Hatályát veszíti a Kjt.
a) 6/B. §-a, 43/B. § és 43/C. §-a
b) 85. § (5) bekezdés o), q), r), s) és v) pontja,
c) 85. § (4a) bekezdése,
d) 85. § (5) bekezdés i) pontjában „a honvédelemért” és a „rendészetért” szövegrész,
e) 85. § (5) bekezdés n) pontjában „a honvédelemért, a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért,” szövegrész.
15. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,” szöveg lép.
16. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében a „valamint szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, valamint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
17. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya
a) hivatásos állományú rendőrökből,
b) igazságügyi alkalmazottakból,
c) rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból,
d) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint
e) tisztjelöltekből
állhat.”
(2) Az Rtv.
a) 4/A. § (4) és (5) bekezdésében a „kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból” szövegrész helyébe a „valamint rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti,” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „közalkalmazottai,” szövegrész helyébe a „közalkalmazottai, rendvédelmi igazgatási alkalmazottai,” szöveg,
d) 67. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazotti,” szöveg
lép.
18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 7. § (1) bekezdésében a „szolgálati viszonyon” szövegrész helyébe a „szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon” szöveg,
b) 66. § a) pontjában a „szolgálati viszony” szövegrész helyébe a „szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg
lép.
19. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 12. § (1) bekezdésében és 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „hivatásos szolgálati” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
20. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ában a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
21. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontjában az „önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya” szövegrész helyébe az „önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg, a „hivatásos szolgálati jogviszonya” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya” szöveg lép.
22. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bv. szervezet személyi állománya – a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat.”
(2) A Bvszt. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek.”
(3) A Bvszt. 10. § (2a) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony” szöveg lép.
23. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből, honvédelmi alkalmazottakból és munkavállalókból áll.”
(2) Az Nbtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a honvédelmi alkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben – a különös követelményeket támasztó – hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, illetve honvédelmi alkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvényben, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakörré vagy honvédelmi alkalmazotti munkakörré, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti munkakör vagy a honvédelmi alkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.”
(3) Az Nbtv.
a) 7. § (1) bekezdésében a „vezérkari főnökét” szövegrész helyébe a „parancsnokát” szöveg,
b) 9. § e) pontjában a „közalkalmazottak” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, illetve a honvédelmi alkalmazottak” szöveg,
c) 13. § (2) bekezdésében a „vezérkari főnöke” szövegrész helyébe a „parancsnoka” szöveg,
d) 20. § (1a) bekezdésében a „kormánytisztviselők” szövegrész helyébe a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottak” szöveg,
e) 30. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyt” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt” szöveg
lép.
(4) Az Nbtv. 74. §
a) g) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg,
b) i) pont ig) alpontjában a „Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei” szöveg
lép.
24. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos tűzoltóság polgári állományú tagjai rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, a tűzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai köztisztviselők vagy közalkalmazottak.”
25. § A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ösztöndíjas hallgató az ösztöndíjszerződésben azt vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az ösztöndíjszerződést kötő szervnél hivatásos szolgálatot teljesít vagy kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít, a szerződő szerv pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelő beosztásban munkát biztosít számára.”
26. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 100. § (4) bekezdés b) és c) pontjában a „hivatásos szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg,
b) 118. § (5) bekezdésében a „hivatásos szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg
lép.
27. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított)
„a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”
(2) A Tbj. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint – a biztosítottakon túl – az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.”
(3) A Tbj. a következő 65/L. §-al egészül ki:
„A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Riasztv.) 27. § (1) bekezdésével módosított 5. § (1) bekezdés a) pontját és a Riasztv. 27. § (2) bekezdésével módosított 15. § (1) bekezdését 2019. január 1-től kell alkalmazni.”
(4) A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,” szöveg lép.
28. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a) 40. §-ában a „munkaviszony (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya)” szövegrész helyébe a „Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony” szöveg,
b) 83/C. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg
lép.
29. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés x) pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (5) és (7) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
31. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
32. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
33. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi szervnél a szervvel munkaviszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állnak.”
34. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 14. § (6) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg lép.
35. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
„d) közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,”
36. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg lép.
37. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés
a) 3. pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg,
b) 7. pontjában a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó” szövegrész helyébe a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó” szöveg
lép.
38. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati viszony” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg lép.
39. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Törvény) 2. § a) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában közszolgálatban álló személy:)
„2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája és a honvédelmi alkalmazott,”
(2) A Törvény 2. § a) pontja a következő 3a. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában közszolgálatban álló személy:)
„3a. aki rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban áll,”
40. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyból” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból” szöveg lép.
41. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a) 20/A. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg,
b) 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
c) 34/Y. § (2) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyba,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba” szöveg
lép.
42. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pontja a következő n) és o) alpontokkal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:
közszférában dolgozó:)
„n) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazott,
o) a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi igazgatási alkalmazott;”
43. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdésének záró szövegében a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt,” szöveg lép.
44. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 12. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselőire, köztisztviselőire és közalkalmazottaira” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, rendvédelmi igazgatási alkalmazottaira” szöveg lép.
45. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 22. § (2) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak” szövegrész helyébe a „rendvédelmi alkalmazottak” szöveg,
b) 54. § (2) bekezdés c) pontjában az „állami vezető” szövegrész helyébe a „szakmai felsővezető” szöveg
lép.
46. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást:)
„e) rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott”
(tölthet be.)
47. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
a) 4. § (2) bekezdés g) pontjában a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként vagy rendvédelmi alkalmazottjaként” szöveg,
b) 184. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg,
c) 221. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg
lép.
48. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
a) 11. § (4) bekezdés g) pontjában a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, vagy rendvédelmi alkalmazottjaként” szöveg,
b) 154. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg
lép.
49. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/F. § (1), (3) és (8) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti” szöveg lép.
(2) Az Áht. 11/F. § (7) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrészek helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti” szöveg lép.
50. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. kormányzati vagy közszolgálati ügykezelő: az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti adminisztratív és technikai személyzet tagja;”
(2) A Kttv. 6. § 28. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„28. pártfogó felügyelő: aki pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, gondoskodik a közérdekű munka végrehajtásáról, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait;”
(3) A Kttv. 60. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:)
„b) áthelyezéssel a közigazgatási szervek között, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,”
(4) A Kttv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, a kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. Jogszabály meghatározott iskolai végzettségű kormánytisztviselő részére e vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.”
(5) A Kttv. 133. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapilletmény (3)–(5) bekezdés szerinti megemelésére a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése hiányában – a (11) bekezdésben foglaltak szerinti teljesítményértékelés alapján – is lehetőség van a tárgyév december 31-ig]
„a) ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy katonai szolgálati jogviszonyból áthelyezéssel létesül és az áthelyezést közvetlenül megelőzően – a közalkalmazotti jogviszonyából, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati jogviszonyából adódóan – érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezik, vagy”
(6) A Kttv. 150. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
„i) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban”
(töltött időt kell figyelembe venni.)
(7) A Kttv.
a) 6. § 4. pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony,” szöveg,
b) 8. § (5) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,” szöveg,
c) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,” szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti a Kttv. 183/B. §-a.
51. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogyt.) 124/L. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
„i) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban”
(töltött időt kell figyelembe venni.)
(2) Az Ogyt.
a) 96. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg,
b) 97. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási, honvédelmi alkalmazotti” szöveg
lép.
52. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 37. § (4) bekezdésében a „közalkalmazott” szövegrész helyébe a „közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott” szöveg,
b) 37. § (5) bekezdés c) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg
lép.
53. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 38. § (2) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyból” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból” szöveg,
b) 46. § (1) bekezdés r) és s) pontjában, a 47. § (1a) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyba” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba” szöveg,
c) 59. § (2) bekezdés c) pontjában a „fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,” szövegrész helyébe a „fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba,” szöveg
lép.
54. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés g) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg lép.
55. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 4. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, az 57. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban” szöveg lép.
56. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg lép.
57. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 1. pontjában a „közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg lép.
58. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 66. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 70. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
b) a 24. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg
lép.
59. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyon” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon” szöveg lép.
60. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
munkaviszony)
„b) a közalkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony,”
61. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. január 2-án lép hatályba.
(2) Az 1–26. §, a 27. § (4) bekezdése, a 28–60. § és a 62. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2019. február 1-jén lép hatályba.
