Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.20.)

2018. évi CXVII. törvény

egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy ápolási díjban” szövegrész helyébe a „ , gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban” szöveg,

b) 27. § (1) bekezdés g) pontjában az „az ápolási díj” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj” szöveg,

c) 58. § (9) bekezdés a) pontjában az „ápolási díjat” szövegrész helyébe a „gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat” szöveg

lép.

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 27. § (1) bekezdés d) pontjában a „csecsemőgondozási díj” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj” szöveg,

b) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a „csecsemőgondozási díjra” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra” szöveg, valamint a „csecsemőgondozási díj” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj” szöveg,

c) 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a „csecsemőgondozási díjban” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban” szöveg,

d) 58. § (9) bekezdés a) pontjában a „csecsemőgondozási díjat” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat” szöveg

lép.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2e) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2d) bekezdés a) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.”

3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

3. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában az „az ápolási díj” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj” szöveg lép.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „a csecsemőgondozási díjat” szövegrész helyébe az „a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat” szöveg lép.

4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a szállást, étkezést nyújtó vagy más segítő, karitatív tevékenység, amelyet az igénybe vevőtől, hozzátartozójától, vagy rájuk tekintettel harmadik személytől származó ellenszolgáltatás és állami, helyi önkormányzati támogatás nélkül nyújtanak.”

5. § Az Szt. 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az állami adóhatóság megkeresésre 15 napon belül adatot szolgáltat a szociális hatáskört gyakorló szerv részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges.”

6. § Az Szt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra való jogosultságot megállapító elsőfokú határozatban foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell.”

7. § Az Szt. 17. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt jogosulatlanul igénybe vett időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, gyermekek otthongondozási díja és ápolási díj a (7)-(9) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatáskört gyakorló szerv az (1) bekezdés alapján rendelkezik.”

8. § Az Szt. 20/C. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A kincstár a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„f) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat,

g) fejlesztő foglalkoztatás esetén

ga) annak az ellátott által igénybe vett szociális szolgáltatásnak a típusát, amely alapján fejlesztő foglalkoztatásban részesül,

gb) annak a jogviszonynak a típusát, amelyben az ellátott fejlesztő foglalkoztatása történik, és gc) az ellátott által ledolgozott foglalkoztatási órák számát.”

9. § (1) Az Szt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve a különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetére figyelemmel pénzbeli szociális ellátás nyújtható.”

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetre figyelemmel nyújtható pénzbeli szociális ellátás a tartós ápolást végzők időskori támogatása.”

(3) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)

„a) a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint -

aa) időskorúak járadékát,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ac) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást,

ad) gyermekek otthongondozási díját,

ae) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj);”

[állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]

(4) Az Szt. 25. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat a gyermekek otthongondozási díja havi összegének, az ápolási díj alapösszegének, az időskorúak járadéka havi összegeinek, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás törvényben meghatározott összegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.”

(5) Az Szt. 25. §-a a következő (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10b) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, a jogosultat a szünetelés kezdetére okot adó körülmény bekövetkezése előtti nap szerinti hónapra jutó ellátás teljes havi összege megilleti.”

10. § Az Szt. 32/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ellátásnak az (1) bekezdés b) pontja alapján az (1a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított különbözeti összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.”

11. § Az Szt. 34. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránt a megszüntetésről rendelkező döntés véglegessé válását követő 30 nap elteltével nyújtható be ismét kérelem.

(7) Ha az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem az ellátásra korábban fennállt jogosultságnak a (2) bekezdés f) pontja alapján történt megszüntetéséről rendelkező döntés véglegessé válását követő egy éven belül kerül benyújtásra, az aktív korúak ellátására való jogosultság - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - ismételten annak állapítható meg, aki az új kérelem benyújtását megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban

a) közfoglalkoztatásban vett részt,

b) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - folytatott,

c) munkaerőpiaci programban vett részt,

d) az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele folyamatban van, vagy

e) a szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül közreműködött.

(8) Ha az ellátásra korábban fennállt jogosultság megszüntetéséről rendelkező döntés véglegessé válását követő egy éven belül aktív korúak ellátására való jogosultság ismételt megállapítására benyújtott kérelem alapján a kérelmező részére a 37. § (1) bekezdése alapján egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultság állapítható meg, a (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

12. § Az Szt. a következő alcímmel egészül ki:

„Gyermekek otthongondozási díja

38. § (1) Gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: szülő), aki

a) a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről (ezen alcím vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadott gyermek a továbbiakban együtt: gyermek), vagy

b) a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről

gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában súlyos fogyatékossága áll fenn a gyermeknek, ha megfelel a 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában tartósan beteg a gyermek, ha egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában önellátásra képtelen a gyermek, ha a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő e tényt az ott meghatározott feltételek alapján, szakvéleményben megállapítja.

(5) Egy szülő számára egyidejűleg csak egy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság állapítható meg. A 39/A. § (2) bekezdésében az ellátás összege tekintetében meghatározott kedvezmény igénybevétele céljából a szülő kérheti, hogy az e §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülését a járási hivatal több gyermekre figyelemmel is vizsgálja.

(6) Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg a gyermekek otthongondozási díja.

39. § (1) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság - a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése esetén - a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója számára is megállapítható, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált.

(2) A szülő egészségi állapotára figyelemmel fennálló akadályozottság tényét és várható időtartamát a járási hivatal a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye alapján állapítja meg.

(3) Az e § alapján megállapított ellátásra a 39/A. és 39/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

39/A. § (1) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben 100 000 forint. A 2019. évet követően a gyermekek otthongondozási díjának havi összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

(2) Ha a szülő a 38. § (5) bekezdésében lefolytatott vizsgálat alapján több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára - e feltételek fennállásának időtartama alatt - az (1) bekezdésben foglalt havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani.

(3) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a 39/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, továbbá a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást - részesülő jogosult esetén az (1) vagy (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

(4) A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. A gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.

39/B. § (1) Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha

a) a gyermek két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak a szülő rendszeres közreműködésével valósítható meg;

b) - a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével - rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét, ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet a gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak;

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója; vagy

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek,

b) az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az otthon gondozott gyermek meghal,

d) az ápolást, gondozást végző szülő vagy az otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az (1) bekezdésben meghatározott valamelyik jogosultságot kizáró körülmény következik be,

f) azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte, vagy

g) az ápolást, gondozást végző szülő a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(5) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság továbbra is fennáll, ha a szülő

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,

b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a gyermekek otthongondozási díjára volt jogosult, és

c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző húsz éven belül a gyermekek otthongondozási díjára, illetve a 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága együttesen összeszámítva legalább tíz évig fennállt.

(6) Ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre, a döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

39/C. § (1) A járási hivatal a 38. § (4) bekezdésében, illetve a 39. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát.

(2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért a 2019. évben esetenként a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottaknak megfelelő összegű szakértői díjat fizet.

(3) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.”

13. § (1) Az Szt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], továbbá az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott személy, ha

a) állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló

aa) súlyosan fogyatékos, vagy

ab) tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, és

b) az a) pont szerinti ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.”

(2) Az Szt. 41. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni azt is, aki

a) elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesülő, és vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek

a gondozását, ápolását végzi.

(1b) Az (1a) bekezdés b) pontja alkalmazásában nevelőszülőnek minősül az ott meghatározott személyre tekintettel

a) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve

b) 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt

személy.”

(3) Az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazása során]

„b) tartósan beteg az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul, és”

(4) Az Szt. 41. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alkalmazása során]

„c) állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul az a személy, akiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja.”

(5) Az Szt. 41. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A járási hivatal a (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát.

(5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért a 2019. évben esetenként a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottaknak megfelelő összegű szakértői díjat fizet.

(6) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik a (3) bekezdés c) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről.

(7) A (4) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.”

14. § (1) Az Szt. 42. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 41. § (1a) bekezdés b) pontja alapján a jogosultság nem állapítható meg, ha a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői jogviszonya a működtető azonnali hatályú felmondása vagy a Gyvt. 2013. december 31-én hatályos 66/E. § (3) bekezdése alapján szűnt meg.

(1b) A 41. § (1a) bekezdés b) pontja alkalmazásában a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt otthon történő munkavégzésnek kell tekinteni.”

(2) Az Szt. 42. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha)

„h) a gyámhatóság elrendeli az ápolt személy utógondozói ellátását.”

(3) Az Szt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ápolási díjra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”

15. § (1) Az Szt. 43/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot fennállásának tényét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő az ott meghatározott feltételek alapján szakvéleményben állapítja meg. Ha a járási hivatal a szükséges szakértelemmel helyben nem rendelkezik, a szakértőt kirendelés útján biztosítja. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát.”

(2) Az Szt. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről.”

16. § Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg

a) 115%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) 207%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 173%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.”

17. § Az Szt. 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett jogosult esetén az intézmény orvosa, büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott személyek esetében a büntetés-végrehajtási intézet orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja.”

18. § (1) Az Szt. 58/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság további feltétele - a (2b) bekezdésben meghatározott kivételekkel -]

„c) étkeztetés esetén az új ellátotti létszámnak, házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak, és azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a továbbiakban együtt: ellátotti létszám),”

[a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás).]

(2) Az Szt. 58/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Új szolgáltatónak, intézménynek (székhelynek, telephelynek), szociális szolgáltatásnak, ellátotti létszámnak, feladatmutatónak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre az adott fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással. Nem minősül a szolgáltató, intézmény (székhely, telephely), szociális szolgáltatás, ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám újnak, ha

a) olyan változás történik, amely a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé, vagy

b) az ellátási terület változatlanul hagyása mellett a szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) másik címre költözik.”

(3) Az Szt. 58/A. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás)

„c) a 131/A. § alapján támogatott szociális szolgáltatások esetén,”

19. § Az Szt. 64. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

„g) a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti készenléti szolgálatot az (1) bekezdés szerinti személyek számára,”

20. § Az Szt. „Családsegítés” alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) A Gyvt. szerinti család- és gyermekjóléti központ szociális diagnózist készít

a) a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére, ha olyan szociális szolgáltatás vagy gyermekjóléti alapellátás - ide nem értve a gyermekek napközbeni ellátását - igénybevétele válik szükségessé, amelyben az ellátott vagy a család nem részesül, vagy azt a szolgálat más okból szükségesnek tartja,

b) a család- és gyermekjóléti szolgálatnál gondozásban nem álló ellátott esetén akkor, ha az esete nem tartozik a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alá,

és a szociális diagnózis elkészítéséhez valamennyi érintett hozzájárul.

(2) A szociális diagnózis elkészítését a 64. § (2) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai is kezdeményezhetik a család- és gyermekjóléti központnál.

(3) A szociális diagnózis a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján meghatározza az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat és - ide nem értve a gyermekek napközbeni ellátását - gyermekjóléti alapellátásokat. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a szociális, gyermekjóléti szolgáltatókat és intézményeket, amelyek kötelesek a szolgáltatásra vonatkozó igényt nyilvántartásba venni.”

21. § Az Szt. 70. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) A fogyatékos személyek bentlakásos intézményének vezetője az alapvizsgálat elvégzésének kezdeményezésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is elvégzi, és tájékoztatja az ellátást igénylőt a támogatott lakhatás igénybevételének lehetőségéről.”

22. § (1) Az Szt. 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Támogatott lakhatásban az (1) bekezdés szerinti személy gyermeke is ellátható.”

(2) Az Szt. 75. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Kiskorú ellátása esetén az (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja szerinti szolgáltatási elemeket minden esetben biztosítani kell azzal, hogy a felügyelet szolgáltatási elem kizárólag személyes jelenléttel biztosítható.”

23. § Az Szt. „Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények” alcíme a következő 85. §-sal egészül ki:

„85. § Külső férőhelyen nyújtott lakhatási szolgáltatás nappali melegedőhöz kapcsolódóan is létrehozható olyan településen, ahol a települési önkormányzat nem köteles átmeneti szállás biztosítására. A nappali intézmények mellett létrehozott külső férőhelyek a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás igénybevétele szempontjából egy tekintet alá esnek az átmeneti szállás mellett működő külső férőhelyekkel.”

24. § Az Szt. 92/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés esetében az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám száz százalékát.”

25. § Az Szt. 94/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:

a) a házi segítségnyújtást végző gondozó, ápoló;

b) a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs;

c) a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző segítő, gondozó, terápiás munkatárs, szociális munkatárs;

d) a hajléktalan személyek ellátását végző segítő és szociális munkatárs;

e) az előgondozással megbízott személy;

f) az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, vezető ápoló, szakápoló, vezető szakápoló, gondozó, szociális munkatárs, terápiás munkatárs, segítő, fejlesztő pedagógus;

g) a falu- és a tanyagondnok;

h) a támogatott lakhatásban foglalkoztatott esetfelelős munkatárs.”

26. § Az Szt. 99/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejlesztési jogviszony)

„a) rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiadott, hatályos, munka-rehabilitációt javasoló szakvélemény, vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos, a munka-szakpszichológus vagy munka- és szervezet-szakpszichológus, valamint a szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetője együttes javaslata alapján, az egyéni foglalkoztatási tervben foglaltak szerint akkor hozható létre, ha az ellátott kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet, és”

27. § Az Szt. a következő 107. §-sal egészül ki:

„107. § A 106. § szerinti értesítést írásban, a 106. § a)-d) pontja szerinti esetben haladéktalanul, a 106. § e) pontja szerinti esetben a hátralék megállapítását követő 8 napon belül, és ingatlanvagyonra terhelhető díjhátralék esetén a jelzálogjog bejegyzés kezdeményezése előtt kell megtenni.”

28. § Az Szt. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 94/C. § szerinti megállapodásra kiskorú, valamint a bentlakásos szociális intézményi elhelyezést érintő jognyilatkozatok tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy - mint ellátást igénylő - érintettsége esetén a Ptk. 2:15. § (1) bekezdés c) pontja vagy 2:23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni.”

29. § Az Szt. a következő 134/G. és 134/H. §-sal egészül ki:

„134/G. § (1) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 58/A. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában népkonyha esetén nem minősül új ellátotti létszámnak a nem állami, egyházi fenntartó által fenntartott,

a) 2018. július 1-jén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett népkonyha-szolgáltatás 2018. július 1-jén hatályos, támogatást megállapító kincstári határozatában szereplő és a támogatás alapjául szolgáló ellátotti szám;

b) 2018. július 2-a és 2018. december 31-e között a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerülő új népkonyha-szolgáltatás, vagy a már bejegyzett szolgáltató, intézmény esetén új népkonyha-szolgáltatásra vonatkozó adatmódosítás esetében az ezen időszakra vonatkozó első támogatást megállapító kincstári határozatban szereplő és a támogatás alapjául szolgáló ellátotti szám;

c) a 2018. július 2-a és 2018. december 31-e között a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által a befogadási eljárásban elbírált azon kérelmek esetében, amelyek 2018. december 31-e után kerülnek a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre, a benyújtott kérelemben szereplő ellátotti szám.

(2) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 58/A. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szociális konyha esetén nem minősül új ellátotti létszámnak az igénybevevői nyilvántartásban rögzített megállapodások 2018. évi legmagasabb napi számának megfelelő ellátotti szám.

(3) Azon nem állami, egyházi fenntartók esetén, akik a népkonyha-szolgáltatás nyújtását év közben kezdték meg, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátotti szám alatt a teljes évre átszámított ellátotti számot kell érteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti ellátotti létszámokat a szolgáltatói nyilvántartásba 2019. január 1-jei hatállyal hivatalból kell bejegyezni.

(5) A 2019. január 1-jét követően indított, népkonyha-szolgáltatás szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárásban a bejegyzés feltétele az ellátási terület szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat hozzájárulása.

(6) A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 2. melléklet Kiegészítő szabályok 5. i) pont ia) alpontját 2019. május 1-jétől kell népkonyhára alkalmazni.

134/H. § (1) Annak a vér szerinti vagy örökbefogadó szülőnek (e § vonatkozásában a továbbiakban együtt: szülő), akinek 2018. december 31-én végleges döntés alapján a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjra való jogosultsága áll fenn, a járási hivatal - legkésőbb 2019. január 15-éig meghozott döntésével - 2019. január 1-jére visszamenőleg hivatalból, a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül megállapítja az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 38. § szerinti gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát, és ezzel egyidejűleg rendelkezik az ápolási díjra való jogosultság 2018. december 31-ei időponttal történő megszüntetéséről.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján 2018. december 31-én folyamatban lévő ügyben a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell eljárni. Ha az eljárás eredményeként a szülő részére, annak vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel kerül az ápolási díjra való jogosultság megállapításra, a járási hivatal az ápolási díjra való jogosultság 2018. december 31-éig terjedő időtartamra történő megállapításával egyidejűleg - 2019. január 1-jétől kezdődően - hivatalból megállapítja a szülőnek az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 38. § szerinti gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát is.

(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból, a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül megállapított gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek fennállása iránti felülvizsgálatot 2019. július 1-je és december 31-e között le kell folytatni, ha

a) az ápolási díjra 2018. december 31-én fennálló jogosultság az Szt. 2018. december 31-én hatályos 41. § (1) bekezdése alapján került megállapításra, vagy

b) az ápolási díjra 2018. december 31-én fennálló jogosultság az Szt. 2018. december 31-én hatályos 43. §-a vagy 43/A. §-a alapján került megállapításra, és az ápolási díjra való jogosultság Szt. 25. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, kötelezően elvégzendő felülvizsgálatának megindítása 2019. január 1-je és december 31-e között lenne esedékes.

(4) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményétől függetlenül a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot 2019. december 31-éig fennállónak kell tekinteni. Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 38. § szerinti gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság nem áll fenn, a jogosultságot 2019. december 31. napjával meg kell szüntetni.

(5) Ha a gyermekek otthongondozási díjára jogosult szülő 2018. december 31-én a gyermekére tekintettel az Szt. 2018. december 31-én hatályos 43. §-a vagy 43/A. §-a alapján emelt összegű vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és az Szt. 25. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, kötelezően elvégzendő felülvizsgálat megindítása 2019. december 31-ét követően lenne esedékes, a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek fennállása iránti felülvizsgálatot az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata tekintetében a korábbiakban előírt határidőben kell elvégezni.”

30. § (1) Az Szt.

1. 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „az ápolási díj” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj” szöveg,

2. 4. § (1a) bekezdés 4. pontjában a „tizenharmadik havi nyugdíj” szövegrész helyébe a „nyugdíjprémium, egyszeri juttatás” szöveg,

3. 10. § (6) bekezdésében a „települési önkormányzat vagy a járási hivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat, a járási hivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

4. 17. § (7) bekezdésében az „aktív korúak ellátását” szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátását, gyermekek otthongondozási díját” szöveg,

5. 17. § (7) bekezdés b) pontjában az „aktív korúak ellátása” szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátása, gyermekek otthongondozási díja” szöveg,

6. 17. § (8) bekezdésében az „időskorúak járadékában” szövegrész helyébe az „időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában” szöveg,

7. 18/A. § h) pontjában az „az ápolási díjra” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díjára, az ápolási díjra” szöveg,

8. 18/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „az aktív korúak ellátásáról” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátásáról, a gyermekek otthongondozási díjáról” szöveg,

9. 20/C. § (4) bekezdésében a „menedékhely” szövegrész helyébe a „menedékhely, népkonyha” szöveg,

10. 25. § (4) bekezdés a) pontjában az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, a gyermekek otthongondozási díjára” szöveg,

11. 25. § (6) bekezdésében az „A havi rendszeres szociális ellátás összegét” szövegrész helyébe az „Az időskorúak járadékának és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátásnak az összegét” szöveg,

12. 32/A. § (2) bekezdésében az „Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „A nevelésbe vett” szöveg,

13. 33. § (1) bekezdés g) pontjában az „esetében az ápolási díj” szövegrész helyébe az „esetében a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj” szöveg,

14. 40. §-ában az „ápolását” szövegrész helyébe az „ápolását, gondozását” szöveg,

15. 42. § (2) bekezdés e) pontjában az „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1) vagy az (1a) bekezdésben” szöveg,

16. 42. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint b) és c) pontjában az „(1) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti” szöveg,

17. 42. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti” szöveg,

18. 44/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „ápolási díjban” szövegrész helyébe a „gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban” szöveg, valamint az „és azt részére” szövegrész helyébe az „és az ápolási díj esetében azt részére” szöveg,

19. 58/A. § (2h) bekezdés a) pontjában a „házi” szövegrész helyébe az „étkeztetés és házi” szöveg,

20. 65/F. § (2) bekezdésében a „gyermeknevelési támogatásban” szövegrész helyébe a „gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában” szöveg,

21. 66/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „75. § (2)” szövegrész helyébe a „75. § (5)” szöveg,

22. 75. § (2) bekezdés d) pontjában az „ , a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett” szövegrész helyébe a „működési feltételeknek megfelelő” szöveg,

23. 75. § (9) bekezdés b) pontjában a „(4) bekezdését” szövegrész helyébe a „(4) bekezdését, a 94/G. §-t” szöveg,

24. 99/B. § (1) bekezdésében a „fejlesztési, illetve” szövegrész helyébe a „fejlesztési, szolgáltatási, illetve” szöveg,

25. 99/B. § (2) bekezdésének nyitó szövegében az „aki” szövegrész helyébe az „aki 16. életévét betöltötte, más kereső tevékenységet nem végez, és” szöveg,

26. 99/C. § (3) bekezdésében, (5) bekezdés d) pontjában, (6) bekezdésében a „szellemi” szövegrész helyébe az „értelmi” szöveg,

27. 117. § (2a) bekezdés b) pontjában a „személyi térítési díj” szövegrész helybe a „(2) bekezdés szerinti jövedelemhányad” szöveg,

28. 124. § (1) bekezdésében a „gyermekfelügyeleti támogatás,” szövegrész helyébe a „gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja,” szöveg

lép.

(2) Az Szt.

a) 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „a csecsemőgondozási díj” szövegrész helyébe az „a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj” szöveg,

b) 37. § (1) bekezdés b) pontjában a „csecsemőgondozási díjban” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban” szöveg,

c) 39/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „csecsemőgondozási díj” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj” szöveg,

lép.

31. § (1) Hatályát veszti az Szt.

a) 4. § (1a) bekezdés 1. pontjában az „a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,” szövegrész,

b) 20/C. § (2) bekezdésében a „népkonyha,” szövegrész,

c) 41. § (3) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „és állandó ápolásra, gondozásra szorul” szövegrész,

d) 43/A. § (3) bekezdése,

e) 50. § (1) bekezdés e) pontja,

f) 58/A. § (2b) bekezdés d) pontja,

g) 99/C. § (9) bekezdés a) pontja.

(2) Hatályát veszti az Szt. 20. § (6) bekezdés a) pontja.

5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

32. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontjában az „az ápolási díj” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj” szöveg lép.

(2) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bekezdés a) pontjában és 50/D. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a csecsemőgondozási díj” szövegrész helyébe az „a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj” szöveg lép.

6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

33. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § b) pontjában az „az ápolási díj” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj” szöveg lép.

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 68. §-ában a „csecsemőgondozási díjból” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból” szöveg lép.

7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

34. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában a „csecsemőgondozási díjban” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban” szöveg lép.

8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

35. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) „A törvény hatálya” alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § Nem tartozik e törvény hatálya alá az a tanoda jellegű tevékenység, amelyet az igénybe vevőtől, hozzátartozójától, vagy rájuk tekintettel harmadik személytől származó ellenszolgáltatás, és állami, helyi önkormányzati támogatás nélkül nyújtanak.”

36. § A Gyvt. a 10. §-t követően a következő alcím címmel és 10/A. §-sal egészül ki:

„Foglalkoztatási tilalom a gyermeki jogok védelme érdekében

10/A. § (1) A gyermekvédelmi rendszerben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, valamint önkéntes jogviszonyban (a továbbiakban együtt: a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben) nem foglalkoztatható az a személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészés, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) öt évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint

e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint akinek szülői felügyeleti joga - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás kivételével - a gyermek nevelésbe vétele miatt szünetel.

(2) A gyermekvédelmi rendszerben

a) szakmai munkakörben foglalkoztatni kívánt személy a jogviszony létesítését megelőzően

aa) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, és

ab) nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn,

b) szakmai munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a foglalkoztatott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul tesz eleget az a) pontban foglaltaknak.

(3) Aki a (2) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, nem foglalkoztatható a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben.

(4) A munkáltató az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben

a) foglalkoztatni kívánt személy és

b) foglalkoztatott személy

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben foglalt személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - jogviszony létesítése esetén - a jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli.”

37. § A Gyvt. 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy, akivel szemben a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll.”

38. § A Gyvt. 38/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kormány rendeletében kijelölt szerv a Biztos Kezdet Gyerekházban folyó szakmai munka dokumentálása, támogatása és monitoringja, valamint a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait rendszeresen igénybe vevő gyermekek fejlődésének és a szülők nevelési magatartásában bekövetkező változások nyomon követése céljából a „Biztos Kezdet Gyerekház Dokumentációs Rendszer” elnevezésű elektronikus adminisztrációs és programtámogató nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Dokumentációs Rendszer) vezeti.

(5) A Dokumentációs Rendszer tartalmazza

a) a gyermek

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére és adóazonosító jelére vonatkozó,

ab) anyanyelvére vonatkozó,

ac) családi jogállására vonatkozó,

ad) veszélyeztetettségének megállapításához szükséges és elégséges adataira, így különösen vagyoni helyzetére, környezetére, élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó,

ae) megfelelő ellátásához, gondozásához szükséges és elégséges adataira, így különösen a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, neveltségi állapotára, fejlődésére vonatkozó,

af) egészségi állapotára vonatkozó,

ag) fényképére, a róla készített mozgóképre vonatkozó,

ah) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetére vonatkozó, a vele kapcsolatos egyéb hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó,

ai) kapcsolattartásra jogosult hozzátartozójának személyazonosító adataira vonatkozó,

aj) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó,

ak) háziorvosának, védőnőjének és a nevelkedése szempontjából jelentőséggel bíró személyek elérhetőségére vonatkozó;

b) a szülő, törvényes képviselő, befogadó szülő, várandós anya

ba) személyazonosító és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,

bb) vagyoni helyzetére, lakhatási viszonyaira, környezetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira vonatkozó,

bc) gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó,

bd) egészségi állapotára vonatkozó;

c) a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak leírását, a szolgáltatások biztosításában közreműködő szakemberek személyazonosító adatait és a képesítésükre vonatkozó

adatokat.

(6) A Dokumentációs Rendszerbe a Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatott személyek folyamatosan szolgáltatják az (5) bekezdés szerinti adatokat.

(7) Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér

a) a Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatott személy a Dokumentációs Rendszerbe általa szolgáltatott adatokhoz,

b) a Biztos Kezdet Gyerekház fenntartója a Dokumentációs Rendszerbe az általa fenntartott Gyerekház foglalkoztatottai által szolgáltatott adatokhoz,

c) a Biztos Kezdet Gyerekházak tekintetében módszertani feladatokat ellátó és módszertani támogatást nyújtó szerv és személy a Dokumentációs Rendszer adataihoz.

(8) A Dokumentációs Rendszerben a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásai igénybevételének befejezését követő öt év elteltével az adott személy adatait zárolni kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai és tudományos kutatási célra használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető.”

39. § A Gyvt. „A szolgáltatás tartalma” alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) Egyszemélyes család- és gyermekjóléti szolgálat nem vehet részt az e Fejezet szerinti feladatok ellátásában, ha az érintett gyermek szülője a szolgáltatást nyújtó személy maga, a fenntartó önkormányzat polgármestere, alpolgármestere, jegyzője vagy aljegyzője.

(2) Család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ nem vehet részt az e Fejezet szerinti feladatok ellátásában, ha az érintett gyermek szülője a szolgálat, központ szakmai vezetője vagy intézményvezetője, a fenntartó önkormányzat polgármestere, alpolgármestere, jegyzője vagy aljegyzője.

(3) Elfogult az a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személy, akitől nem várható el az eset tárgyilagos megítélése.

(4) Az összeférhetetlenséggel vagy elfogultsággal érintett személy, vagy a szolgálat, központ vezetője köteles azt bejelenteni az ok tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A szolgáltatás igénybe vevője az összeférhetetlenséget vagy elfogultságot bármikor bejelentheti a család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és ha szükséges, kijelöli az e Fejezet szerinti feladatokat ellátó szolgálatot, központot vagy személyt.

(5) Az összeférhetetlenséggel vagy elfogultsággal érintett szolgáltatást nyújtó személy az igénybe vevő felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni az összeférhetetlenség, elfogultság fennállása esetén is.”

40. § A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl]

„d) elkészíti a szociális diagnózist az Szt. 64/A. §-a szerint.”

41. § A Gyvt. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gyermekotthon ideiglenesen befogadó gyermekotthonként működik, ha ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett gyermek számára kizárólag ideiglenes gondozási helyen biztosít ellátást.”

42. § A Gyvt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás ideiglenesen befogadó nevelőszülői feladatokat ellátó nevelőszülői hálózatot és ideiglenesen befogadó gyermekotthont működtethet.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az elhanyagolt és bántalmazott, közülük is elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző szolgáltatást, valamint - hivatalos szerv megkeresésére - az érintett gyermekek meghallgatását elősegítő szolgáltatást működtethet, amelynek során a gyermekvédelmi szakszolgáltatás együttműködik a megkereső szervvel.”

43. § A Gyvt. 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-63. §-ban foglaltakon túl)

„b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése alapján ideiglenes befogadást biztosító nevelőszülői hálózatot és ideiglenesen befogadó gyermekotthont működtethet,”

44. § (1) A Gyvt. 66/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - a többletdíjból áll.”

(2) A Gyvt. 66/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nevelőszülőt - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.”

(3) A Gyvt. 66/H. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A nevelőszülő nem jogosult az (5) bekezdés szerinti többletdíjra a nála elhelyezett gyermekre tekintettel igénybe vett gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.”

45. § A Gyvt. 66/M. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A javítóintézetben ellátott fiatalkorú a javítóintézeti ellátásának időtartama alatt - képességeinek és előzetes tanulmányainak megfelelően, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint - köteles részt venni az általános iskolai ismeretek elsajátítását célzó képzésben és a javítóintézet által biztosított, a továbbtanulást, szakma megszerzését, illetve a munkavállalást elősegítő képzésben. A javítóintézet biztosítja a fiatalkorú képzésben való részvételéhez szükséges feltételeket.”

46. § A Gyvt. 66/Q. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/Q. § (1) A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás a javítóintézetben nevelt fiatalkorú tanulmányainak befejezéséig vagy élethelyzetének rendeződéséig, de legfeljebb a volt javítóintézeti nevelt 24. életévének betöltéséig tarthat.

(2) A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás - kérelmére - a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú számára is biztosítható.”

47. § A Gyvt. 68. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság felhívja a gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen)

„i) kötelezi a kapcsolattartásra jogosult szülőt, hogy keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

j) figyelmezteti a kapcsolattartásra jogosult szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, felszólítja annak megváltoztatására, valamint tájékoztatja a kapcsolattartás korlátozásának, szüneteltetésének és megvonásának jogszabályi feltételeiről.”

48. § (1) A Gyvt. 84. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha)

„e) a gyermek ismeretlen szülőktől származik.”

(2) A Gyvt. 84. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A testvérek, valamint a kiskorú szülő és gyermeke részére gyermekvédelmi gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni, ha az a gyermek érdekével nem ellentétes.”

(3) A Gyvt. 84. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A speciális szükségletű és a kettős szükségletű gyermeket két gyermekként kell figyelembe venni a gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt álló gyermekek létszámának számításakor.”

49. § (1) A Gyvt. 90. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A testvérek, valamint a kiskorú szülő és gyermeke részére helyettes gyermekvédelmi gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni, ha az a gyermek érdekével nem ellentétes.”

(2) A Gyvt. 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A speciális szükségletű és a kettős szükségletű gyermeket két gyermekként kell figyelembe venni a helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatok ellátása során.”

50. § A Gyvt. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedelemszámításnál - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kell eljárni.”

51. § A Gyvt. 132. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárásban a döntéshozatal a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint lefolytatott közvetítői eljárás eredményétől függ, a gyámhatóság az előtte folyamatban lévő eljárást a közvetítői eljárás befejezéséig, de legfeljebb két hónapra felfüggeszti. A gyámhatóság kivételesen négy hónapra is felfüggesztheti az eljárást, ha a közvetítő a közvetítői eljárás megindításától számított két hónapon belül jelzi, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be, és további legfeljebb két hónap szükséges a megállapodás, részmegállapodás létrehozásához.”

52. § A Gyvt. XX. Fejezete a következő 133/C. §-sal egészül ki:

„133/C. § Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság végzéssel a 132. § (7) bekezdése alapján, meghatározott időtartamra felfüggeszti a végrehajtási eljárást, ha

a) a felek bejelentik gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, vagy

b) elrendeli a gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy a támogatott közvetítői eljárást.”

53. § A Gyvt. 135. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A 15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult]

„j) a kincstár.”

54. § (1) A Gyvt. 139. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]

„d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén, valamint az óvodai és iskolai szociális munka esetén, ha az közösségi vagy csoportos formában történik,”

(2) A Gyvt. 139. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]

„f) a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásnál, ha a fenntartó a központi költségvetésből támogatásban nem részesül.”

(3) A Gyvt. 139. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható, vagy ha az óvodai és iskolai szociális munka egyéni formában történik.”

55. § A Gyvt. 143. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kincstár közreműködik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból származó támogatások célzott és ellenőrzött kihelyezésében.”

56. § A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„p) a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit.”

57. § A Gyvt. 165. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mentesül az 54. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott képesítési előírások teljesítése alól az a személy, aki 2013. december 31-én

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezett,

b) nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban állt, vagy

c) hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nem minősülő nevelőszülői jogviszonyában egy gyermek vagy fiatal felnőtt ellátását biztosította, és további gyermek vagy fiatal felnőtt elhelyezését a működtetőhöz címzett nyilatkozata szerint nem vállalja.”

58. § A Gyvt. a következő 185. §-sal egészül ki:

„185. § (1) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2a) bekezdését és 90. § (1a) bekezdését a 2019. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezésnek és a nevelésbe vételnek a 2018. december 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell azzal, hogy a kirendelt gyermekvédelmi gyám személye kizárólag az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2a) bekezdésében és 90. § (1a) bekezdésében foglaltak miatt nem változtatható meg.

(2) A gyermekvédelmi rendszerben 2019. január 1-jén szakmai munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekmény miatt a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási tilalmat akkor kell alkalmazni, ha 2018. december 31-ét követően indul büntetőeljárás a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.”

59. § A Gyvt. a következő 186. §-sal egészül ki:

„186. § (1) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 84. § (6a) bekezdését és 90. § (4) bekezdését a 2020. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezésnek és a nevelésbe vételnek a 2019. december 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell azzal, hogy a kirendelt gyermekvédelmi gyám és helyettes gyermekvédelmi gyám személye kizárólag az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 84. § (6a) bekezdésében és 90. § (4) bekezdésében foglaltak miatt nem változtatható meg.

(2) A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám gyámsága alá mindaddig nem helyezhet további gyermeket, amíg a gyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmi gyám - az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 84. § (6a) bekezdésére és 90. § (4) bekezdésére is tekintettel - a 84. § (6) bekezdésében és 90. § (3) bekezdésében meghatározottnál több gyermek gyámságát látja el.”

60. § A Gyvt.

a) 11/A. § (9) bekezdésében a „(8) bekezdésben” szövegrész helyébe a „10/A. § (1) bekezdésében” szöveg,

b) 11/B. § (1) bekezdés a) pontjában és 11/B. § (3) és (5) bekezdésében a „11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában” szövegrész helyébe a „10/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjában” szöveg,

c) 11/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „igazolja, hogy a 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában” szövegrész helyébe a „nyilatkozik arról, hogy a 10/A. § (1) bekezdés e) pontjában” szöveg,

d) 39. § (3a) bekezdésében az „iskolai szociális munkát biztosíthat” szövegrész helyébe az „óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet biztosít” szöveg,

e) 44. § (3) bekezdésében, 44/A. § (2) bekezdésében, 44/B. § (5) bekezdésében, 48/A. § (3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdés a) pontjában, 66/D. § (7) bekezdés c) pontjában, 66/G. § (4) bekezdésében és 66/J. § (10) bekezdés c) pontjában a „15. § (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10/A. § (1) bekezdésében” szöveg,

f) 51. § (12) bekezdésében az „a férőhelyszámon belül kialakított” szövegrész helyébe az „az otthonhoz kapcsolódó” szöveg,

g) 94. § (5) bekezdésében a „kivéve” szövegrész helybe a „kivéve a 39/A. § (4) bekezdése szerinti kijelölés esetében” szöveg,

h) 96. § (8) bekezdésében, 96. § (10) bekezdésében a „nevelőszülői ellátást” szövegrész helyébe a „tanoda szolgáltatást, nevelőszülői ellátást” szöveg,

i) 96. § (8) bekezdésében a „nevelőszülői hálózatok” szövegész helyébe a „tanodák, nevelőszülői hálózatok” szöveg,

j) 103/B. § (1) bekezdésében a „szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező” szövegrész helyébe a „szakértői tevékenység folytatása tekintetében bejelentést tett” szöveg,

k) 103/B. § (2) bekezdés f) pontjában és (3) bekezdés e) pontjában az „engedélye megadásának” szövegrész helyébe a „bejelentésének” szöveg,

l) 135. § (1) bekezdésében a „15. § (1)-(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „15. § (1)-(5) bekezdésében és a 143. § (6) bekezdésében” szöveg,

m) 135/B. § (1) bekezdés b)-d) pontjában a „11/A. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „10/A. § (1) bekezdése” szöveg,

n) 135/B. § (2) bekezdésében a „11/A. § (8) bekezdés a) és d) pontja” szövegrész helyébe a „10/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja” szöveg,

o) 142. § (3) bekezdésében a „141/B-141/D. §-ok” szövegrész helyébe a „141/E-141/F. §” szöveg,

p) 162. § (1) bekezdés f) pontjában a „82. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „38/A. § (4) bekezdésében és a 82. § (1) bekezdésében” szöveg,

q) 165. § (1) bekezdésében a „2018. december 31-ét követően” szövegrész helyébe a „2020. december 31-ét követően” szöveg, a „2018. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2020. december 31-ig” szöveg

lép.

61. § Hatályát veszti a Gyvt.

a) 11/B. § (4) bekezdése,

b) 15. § (8) bekezdése,

c) 79. § (7) bekezdés f) pontja,

d) 103. § (3) bekezdése,

e) 163. § (4)-(6) bekezdése.

9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

62. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 14. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségbiztosítási ellátások:)

„b) pénzbeli ellátások:

ba) csecsemőgondozási díj,

bb) gyermekgondozási díj,

bc) táppénz,

bd) örökbefogadói díj;”

63. § (1) A Tbj.

a) 4. § a) pont 5. alpontjában a „gyermeknevelési támogatásban,” szövegrész helyébe a „gyermeknevelési támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdés b) pontjában, 28. § (1) bekezdés b) pontjában, 29. § (4) bekezdés b) pontjában a „gyermeknevelési támogatásban,” szövegrész helyébe a „gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy” szöveg,

c) 16. § (1) bekezdés h) pontjában az „ápolási díjban,” szövegrész helyébe a „gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy” szöveg,

d) 26. § (1) bekezdésében az „ápolási díjban” szövegrész helyébe a „gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban” szöveg, az „az ápolási díj” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj” szöveg,

e) 28. § (1) bekezdés b) pontjában, 29. § (4) bekezdés b) pontjában a „gyermekgondozási segély,” szövegrész helyébe az „a gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, illetve” szöveg,

f) 44/A. § (2) bekezdésében az „az ápolási díjban” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díjában, az ápolási díjban” szöveg

lép.

(2) A Tbj.

a) 8. § a) pont aa) alpontjában a „csecsemőgondozási díj” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában, 16. § (1) bekezdés a) pontjában, 28. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 29. § (4) bekezdés a) és c) pontjában a „csecsemőgondozási díjban” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban” szöveg

lép.

10. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

64. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

a) 18. § (2b) bekezdésében a „gyermeknevelési támogatásban” szövegrész helyébe a „gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában” szöveg,

b) 18. § (2c) bekezdésében az „akinek” szövegrész helyébe az „akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy” szöveg,

c) 22. § (2) bekezdés c) pontjában a „gyermeknevelési támogatás” szövegrész helyébe a „gyermekek otthongondozási díja” szöveg,

d) 38. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyermeknevelési támogatás” szövegrész helyébe a „gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja” szöveg,

e) 101. § (1) bekezdés o) pontjában a „súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban” szövegrész helyébe az „a gyermekek otthongondozási díjában” szöveg

lép.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

a) 18. § (2b) bekezdésében a „csecsemőgondozási díjban” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban” szöveg,

b) 38. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a csecsemőgondozási díj” szövegrész helyébe az „ , a csecsemőgondozási díj és az örökbefogadói díj” szöveg

lép.

11. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

65. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/C. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz;”

66. § Az Ebtv. 42/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és ezen jogviszonyában azon nevelt gyermekére tekintettel válik jogosulttá gyermekgondozási díjra, amelyre a 42/F. § szerinti gyermekgondozási díj került megállapításra, az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásakor a nevelőszülőt szülőnek kell tekinteni azzal, hogy az ellátásra való jogosultság kezdőnapját a nevelőszülő valamennyi biztosítási jogviszonya tekintetében a 42/F. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani.”

67. § Az Ebtv. 42/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Ha a gyermekgondozási díj örökbe fogadott gyermekre tekintettel úgy kerül megállapításra, hogy az (1), illetve (1a) bekezdésben meghatározott időből kevesebb, mint 168 nap van hátra, akkor a gyermekgondozási díjat a megállapítását követően még 168 napig kell folyósítani, függetlenül attól, hogy a gyermek az (1), illetve az (1a) bekezdésben meghatározott életkort betöltötte.”

68. § Az Ebtv. 42/D. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel a 42/A. § és a 42/F. § szerint is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott maximális összeget. Ha az ellátás egybeszámított összege meghaladná az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.”

69. § Az Ebtv. 42/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/F. § (1) A 42/A. § (1) bekezdésében és a 42/E. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

(3) Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

(4) A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés alapján legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(5) A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

(6) Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, a 42/A. § (1) bekezdése alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összege nem érinti.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra alkalmazni kell a 42/A. § (4) bekezdését, a 42/C. § (1) és (3) bekezdését, a 42/D. § (4), (7) és (8) bekezdését azzal, hogy a 42/C. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.”

70. § Az Ebtv. „Gyermekgondozási díj” alcíme a következő 42/G. §-sal egészül ki:

„42/G. § A 42/A. § (1) bekezdése, a 42/E. § (1) bekezdése és a 42/F. § (1) bekezdése alkalmazásában akkor állapítható meg, hogy a szülő, nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel, nevelőszülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él és a gyermeket a szülő, nevelőszülő neveli, illetve gondozza.”

71. § Az Ebtv. a „Táppénz” alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Örökbefogadói díj

42/H. § (1) Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

(2) Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár a 48. § (1)-(3) bekezdése szerint megállapított összegben.

(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) Az örökbefogadói díjra való jogosultság iránti kérelem elbírálása során a 40. § (2) bekezdését, a 42/C. § (1) bekezdés b)-g) pontját, a 42/D. § (1), (4) és (7)-(10) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy csecsemőgondozási díj, illetve gyermekgondozási díj alatt örökbefogadói díjat kell érteni.

(5) Az örökbefogadói díj a 42/C. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időpontig jár.”

72. § Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/P. és 82/Q. §-sal egészül ki:

„82/P. § Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 42/F. § szerinti jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - azon 2020. január 1-jén nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban nevelt gyermekre tekintettel is alkalmazni kell, akinek elhelyezéséről a gyámhatóság 2020. január 1-jét megelőzően hozott véglegessé vált döntést.

82/Q. § Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 42/H. § szerinti örökbefogadói díjra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - a 2019. december 31-ét követően örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermekek esetén kell alkalmazni.”

73. § (1) Az Ebtv.

a) 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyermekgondozási támogatást” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját” szöveg,

b) 42/E. § (1) bekezdés b) pontjában a „magyar nyelvű nappali képzésben” szövegrész helyébe az „a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben” szöveg, valamint a „rendelkezik, azzal, hogy” szövegrész helyébe a „rendelkezik azzal, hogy” szöveg

lép.

  Vissza az oldal tetejére