Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.20.)

2018. évi CXVIII. törvény

egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. § (2) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:

(Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató)

ae) jogszabályban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy adatszolgáltatása hiányos, és felhívásra azt nem pótolja,”

2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

2. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 16. § (5)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A miniszteri rendeletben meghatározott betegségregisztert vezető szerv (a továbbiakban: betegségregisztert vezető szerv) az általa felügyelt szakterületen népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, társadalmi vagy egyéni szinten jelentős betegségteherrel járó betegségcsoportok tekintetében betegségregisztert hoz létre és működtet ezen megbetegedések nyilvántartása érdekében a 4. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja, és (2) bekezdés b) pontja szerinti célból. A betegségregiszter kezeli az érintett személyek megbetegedéssel összefüggő egészségügyi és halálozással összefüggő adatait, TAJ számát, nemét, születési helyét és idejét, valamint a lakóhelyét és tartózkodási helyét.

(6) Ha a betegellátó az érintett betegnél népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű vagy egyébként jelentős költségteherrel járó, a miniszteri rendeletben felsorolt megbetegedések valamelyikét észleli, vagy annak időszakos felülvizsgálatát végzi, a 4. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint (2) bekezdés b) pontja szerinti célból továbbítja az érintett személynek a miniszter rendeletében meghatározott személyazonosító és az észlelt megbetegedéssel összefüggő egészségügyi adatait az észlelt megbetegedést nyilvántartó betegségregisztert vezető szerv részére.

(7) Az egészségbiztosítási szerv a kezelésében lévő, a miniszteri rendeletben felsorolt megbetegedésekkel kezelt betegek TAJ számát és az adott megbetegedésre vonatkozó egészségügyi adatait a 4. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti célból továbbítja a betegségregisztert vezető szerv részére.

(8) A Központi Statisztikai Hivatal a miniszter rendeletében felsorolt megbetegedésben szenvedő elhunytak halálozással kapcsolatos egészségügyi adatait és az ahhoz kapcsolódó TAJ számot, nemet, születési helyet és időt, valamint a lakóhelyet és tartózkodási helyet a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból továbbítja az adott megbetegedéssel kapcsolatos betegségregisztert vezető szerv részére. A betegségregisztert vezető szerv a regiszterben nyilvántartott elhunytak elhalálozásának tényét átvezeti, a regiszterben nem szereplő, de az adott megbetegedésben elhunytak adatait a regiszterbe felveszi, majd az adatok egyeztetését követően a regiszterben nem nyilvántartott elhunytak adatait törli. Az érintettek adatainak kezelése tekintetében a betegségregisztert vezető szerv egyebekben a (10)-(13) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(9) A betegségregisztert vezető szerv adategyeztetést folytat a (6)-(8) bekezdés szerinti adatszolgáltatókkal a megküldött adatok tekintetében.

(10) A betegségregisztert vezető szerv az azonos érintettre vonatkozó személyazonosító adatokhoz kapcsolódóan átadott egészségügyi és halálozási adatok tekintetében az átadást követően haladéktalanul kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kódot a betegségregisztert vezető szerv minden átadott adat tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre. A kapcsolati kód biztosítja az érintettre és az egyes ellátási eseményekre, betegutakra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmatlan összekapcsolását.

(11) A betegségregisztert vezető szerv a kapcsolati kód képzését követően az összekapcsolás céljából kapott személyazonosító adatokat haladéktalanul törli.

(12) Ha a diagnózis változása kerül megállapításra a regiszterbe felvett érintett személynél, akkor az adatszolgáltató kezdeményezi a betegségregisztert vezető szervnél az érintett adatainak módosítását vagy törlését.

(13) A betegségregisztert vezető szerv a nyilvántartott adatokat a regiszterbe történő felvételtől számított 30 évig kezelheti.”

3. § Az Eüak. 35/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35/J. § (1) Az érintett kezelőorvosa, ennek hiányában háziorvosa az érintett vércsoportjára vonatkozóan pedig az állami vérellátó szolgálat is, a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt célból történő, az arra jogosult személyek részére történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban az e törvény szerinti személyazonosító adatok közül az érintett TAJ számát, vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét, továbbá az érintett egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat (a továbbiakban: egészségügyi profil).

(2) Az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halála után 5 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.

(3) Az egészségügyiprofil-nyilvántartásból az adat megismerésére jogosult EESZT-felhasználó számára kizárólag egyedileg - TAJ számmal, vagy ennek hiányában más azonosítóval - azonosított érintettre vonatkozó adat továbbítható.

(4) Az érintett jogosult megtiltani, hogy az (1) bekezdés szerinti adatait az érintett kezelőorvosa, háziorvosa, vagy az állami vérellátó szolgálat rögzítse.

(5) Az érintett írásban kérheti az egészségügyiprofil-nyilvántartásba bejegyzett adatának javítását - a téves adat tudomásszerzésétől számított 30 napon belül - az azt bejegyző (1) bekezdés szerinti orvosától, az állami vérellátótól, illetve a működtetőtől.”

4. § Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„x) a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű vagy egyébként jelentős költségteherrel járó megbetegedések körét, a megbetegedéseket nyilvántartó betegségregisztert vezető szervet, valamint ezen megbetegedések bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

5. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/B. §-a a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„v) tartós külszolgálat: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 18. pontja szerinti tartós külszolgálat,

w) kihelyező szerv: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 11. pontja szerinti kihelyező szerv.”

6. § Az Ebtv. 18. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervnél foglalkoztatott biztosítottak kötelesek a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a kihelyező szerv által biztosított kötelező munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálaton részt venni.”

7. § (1) Az Ebtv. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel hivatásos szolgálati jogviszonyban, valamint a Magyar Honvédséggel hivatásos vagy szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló, tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele életvitelszerűen együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastársa, továbbá a biztosított Magyar Honvédségnél a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszonyban harmadik államban foglalkoztatott házastársa, élettársa által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségét az egészségbiztosító megtéríti. Külföldön bekövetkezett üzemi baleset esetén, ha az ellátás is külföldön történik, az egészségbiztosító a felmerült költségeket megtéríti. Ha a Magyarországon történő ellátás és a haza- és visszaszállítás vagy utazás együttes költsége nem éri el a külföldi ellátás költségét, az egészségbiztosító a haza- és visszaszállítás vagy utazás költségét teljes mértékben megtéríti. Ha az e bekezdés hatálya alá tartozó személy - a sürgős szükség esetét kivéve - az ellátás céljából történő haza- és visszaszállítást vagy utazást nem vállalja, az egészségbiztosító a külföldön igénybe vett ellátás költségeit a belföldi költségmértéknek megfelelően téríti meg.”

(2) Az Ebtv. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel hivatásos szolgálati jogviszonyban, valamint a Magyar Honvédséggel hivatásos vagy szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló tartósan valamely EGT-tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT-tagállamban az egészségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek (5) bekezdés szerinti megtérítését kéri az egészségbiztosítótól.”

8. § Az Ebtv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben vagy a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti díjazásban részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.”

9. § Az Ebtv. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Ha a biztosított balesetből eredő keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése alapján üzemi baleset vagy úti baleset jogcímen díjazásban részesült, a baleseti táppénz folyósítása időtartamába ezen időszakot be kell számítani.”

10. § Az Ebtv. XI. Fejezet „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/O. §-sal egészül ki:

„82/O. § Az egészségbiztosító - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a felmerült többletköltségek igazolását követő 30 napon belül - megtéríti mindazokat a többletköltségeket, amelyek a 27. § (7) bekezdésének az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XLV. törvény hatálybalépésétől az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVIII. törvény hatálybalépéséig terjedő időszakban hatályos rendelkezése alapján abból következően merültek fel, hogy a 27. § (7) bekezdése szerinti biztosítottal együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke nem választhatta az általa igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek a 27. § (5) bekezdése szerinti megtérítését.”

11. § (1) Az Ebtv. 83. §-a a következő (2k) bekezdéssel egészül ki:

„(2k) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 82/O. § szerinti többletköltségek megtérítésének szabályait.”

(2) Az Ebtv. 83. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg - Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kivételével - a tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők vonatkozásában a tartós külszolgálathoz kapcsolódó munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat körét, az azokon történő kötelező részvételnek és biztosításuk eljárásrendjének sajátos szabályait.

(6b) Felhatalmazást kap az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletére tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők vonatkozásában a tartós külszolgálathoz kapcsolódó munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat körét, az azokon történő kötelező részvételnek és biztosításuk eljárásrendjének sajátos szabályait.”

4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

12. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 13. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (2) bekezdés szerinti részletes tájékoztatást homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén írásban is a beteg rendelkezésére kell bocsátani.”

13. § Az Eütv. 150. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az országos gyógyintézet az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium gyógyító-megelőző, szervezési-módszertani, továbbképző és tudományos alapintézményeként, népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű szakmacsoportokon belül lát el gyógyító, módszertani, epidemiológiai, szervezési, kutatási és oktatási tevékenységet.”

14. § (1) Az Eütv. 247. § (2) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„s) a terápiás készítmény előállítása céljából történő vérvétel, a vérkészítmények előállításának, tárolásának, nyilvántartásának, készletezésének, megsemmisítésének, ellenőrzésének, elosztásának és kiadásának szabályait, és az ipari célú vérmintavételére és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„i) a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság működésére vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

5. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

15. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) „Vegyes rendelkezések” című alcíme a következő 29. §-sal egészül ki:

„29. § A 2004. május 1. előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. január 1-jét követően akkor hozhatók forgalomba, ha a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az azt átültető jogszabályok ezen gyógyszerek forgalomba hozatalára vonatkozó előírásainak megfelelnek.”

16. § A Gytv. 32. § (5) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)

„z) a gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre, azok kezelésére vonatkozó részletszabályokat, illetve a biztonsági elemek kezelésére jogosultak körét”

(rendeletben szabályozza)

17. § A Gytv. 20/A. § (7) bekezdés b) pontjában a „szerv egészségügyi” szövegrész helyébe a „szerv gyógyszerhamisítás vagy egészségügyi” szöveg lép.

6. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

18. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Kamarai tv.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a szakmai kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják.”

19. § A Kamarai tv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll. Több - eltérő területi szervezeti tagsággal rendelkező - kamarai tag érintettsége esetén az az etikai bizottság jár el, amely elsőként állapítja meg a panaszüggyel érintett valamelyik kamarai tag ügyében a területi illetékességét.”

7. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

20. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 83/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 74. § (1) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglalt gyógyszerészi tulajdoni hányadba a Kormány által kijelölt tőkealap-kezelő (a továbbiakban: tőkealap-kezelő) által kezelt Tőkealapnak a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban szerzett tulajdonhányadát is bele kell számítani, ha a gyógyszerész a tőkealap-kezelő által kezelt Tőkealap tulajdonszerzésétől számított 7 éven belül a tulajdonhányad tekintetében vételi jogot érvényesíthet. A tőkealap-kezelő által kezelt Tőkealap e bekezdés szerinti tulajdonszerzése a magyarországi székhelyű kis- és középvállalkozások tevékenységét szolgáló tőkefinanszírozás céljából megvalósuló fejlesztési célú befektetésnek minősül. A tőkealap-kezelő által kezelt Tőkealap e bekezdés alapján történő tulajdonszerzése esetén a (7) bekezdés, a 74. § (3) bekezdése és a 75. § nem alkalmazandó. A tőkealap-kezelő által kezelt Tőkealap által e bekezdés alapján szerzett tulajdonhányadnak az e bekezdésben említett vételi jog jogosultja részére történő értékesítése esetében a (7) bekezdés nem alkalmazandó.”

21. § A Gyftv. 53/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán” szövegrész helyébe a „használatát biztosító jogosultság - különösen a bérleti jogviszony vagy a tulajdonjog -” szöveg lép.

8. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása

22. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 13. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés alapján az ÁEEK jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési intézmények állam általi átvételét követő, valamint az ÁEEK saját beszerzései és beruházásai alapján létrejött vagyon tekintetében is.”

9. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása

23. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Alapell.tv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti körzetek megállapítása és kialakítása során ki kell kérni az alapellátásért felelős országos módszertani intézet - védőnői ellátás esetén az országos tisztifőorvos -, valamint a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét is.”

24. § Az Alapell.tv. 8. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a gyermek lakóhelye szerint illetékes területi védőnő köteles egymással együttműködni és egymást kölcsönösen írásban haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül tájékoztatni

a) a nyilvántartásba vétellel az alapellátás megkezdéséről,

b) a fokozott gondozást igénylő esetekről,

c) a nyilvántartás megszűnésével az alapellátás befejeződéséről.

(3b) A gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos köteles haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban visszajelzést adni a lakóhely szerint illetékes területi védőnő számára

a) az életkorhoz kötött kötelező védőoltás megtörténtéről, illetve annak elmaradásáról és indokáról,

b) szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvos felé jelzett észlelt elváltozás kivizsgálásának megtörténtéről és annak eredményéről.”

25. § (1) Az Alapell.tv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A védőnő az (1) bekezdés szerinti ellátást a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó magyar állampolgár, valamint külön kérésére a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó külföldi állampolgár részére nyújtja.”

(2) Az Alapell.tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a védőnővel a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során együttműködni. A várandós anya és a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője - ha nem Magyarország területén él - mentesül az együttműködési kötelezettség alól, ha várandós anya esetén a saját, kiskorú gyermek esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt írásban értesíti, aki a védőnőt erről haladéktalanul tájékoztatja.”

26. § Az Alapell.tv. 1. § (1) bekezdésében a „választása alapján igénybe vehető, hosszú távú” szövegrész helyébe a „hosszú távú” szöveg lép.

10. Egyes, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítása

27. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

28. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „(Btk. 185. §), egészségügyi” szövegrész helyébe a „(Btk. 185. §), gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), egészségügyi” szöveg lép.

29. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 199/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki

a) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiséget el nem érő mennyiségben kínál, átad, megszerez vagy tart, illetve

b) Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart,

szabálysértést követ el.”

30. § A Szabs.tv. a következő 153/C. alcímmel egészül ki:

„153/C. Nem-konvencionális eljárással kapcsolatos szabálysértés

199/C. § (1) Aki az egészségügyről szóló törvény és annak végrehajtására kiadott jogszabály szerinti nem-konvencionális eljárás alkalmazása során az egészségügyről szóló törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

31. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a következő alcímmel és 185/A. §-sal egészül ki:

„Gyógyszerhamisítás

185/A. § (1) Aki

a) gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt meghamisít, illetve hamis gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt készít,

b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, illetve indokolatlan mennyiségben kínál, átad,

c) hamis vagy meghamisított gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,

d) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,

e) gyógyszerhez vagy állatgyógyászati készítményhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének III. vagy IV. Jegyzékében meghatározott pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerre, illetve a bejelentési kötelezettség megsértésével, engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve ilyen gyógyszer hatóanyagára követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(3) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált

okoz.

(4) A büntetés a (2) bekezdésben meghatározott esetben

a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,

b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény halált

okoz.

(5) Aki a bűncselekményt

a) egészségügyi dolgozóként,

b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy

c) bűnszövetségben

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Az (5) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé.

(7) Aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott gyógyszerhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) E § alkalmazásában

a) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza,

b) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény alatt érteni kell azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett gyógyszernek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan, az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető.”

32. § A Btk. 465. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„n) 185/A. §-a a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

33. § A Btk. 73. § c) pontjában a „visszaélés, egészségügyi termék” szövegrész helyébe a „visszaélés, gyógyszerhamisítás, egészségügyi termék” szöveg lép.

34. § Hatályát veszti a Btk.

a) 186. § (5) bekezdés a) pontjában az „a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény,” szövegrész,

b) 186. § (5) bekezdés c) pontjában a „, továbbá azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető” szövegrész.

35. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az EUtv. 12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) Az EUtv. 15. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

36. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 234. § (2) bekezdés b) pontjában a „visszaélés, az egészségügyi termék” szövegrész helyébe a „visszaélés, a gyógyszerhamisítás, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés, az egészségügyi termék” szöveg lép.

11. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § 2019. január 15-én lép hatályba.

38. § A 36. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

39. § E törvény a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2018. évi CXVIII. törvényhez

3. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez

Az utasadatok átvétele és kezelése céljából terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekmények

1. 1. Terrorista bűncselekmények:

1.1. a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény, 2. cikkében meghatározott terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmény, 3. cikkében meghatározott terrorista tevékenységgel összefüggő bűncselekmény vagy 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet,

1.2. alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [Btk. 254. § (1) és (2) bekezdése],

1.3. az alkotmányos rend elleni szervezkedés [Btk. 255. § (1) és (2) bekezdése],

1.4. terrorcselekmény [Btk. 314. § (1) és (2) bekezdése, 315. § (1) és (2) bekezdése, 316. §, 316/A. §],

1.5. terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. § és 318/A. §]

1.6. háborús uszítás [Btk. 331. §]

2. 2. Súlyos bűncselekmények:

2.1. emberiesség elleni bűncselekmények [Btk. XIII. Fejezet],

2.2. háborús bűncselekmények [Btk. XIV. Fejezet],

2.3. emberölés [Btk. 160. § (1)-(3) bekezdése, (5) bekezdése],

2.4. erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 161. §],

2.5. súlyos testi sértés [Btk. 164. § (3), (6) és (8) bekezdése],

2.6. emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (1)-(3) bekezdése],

2.7. kábítószer-kereskedelem [Btk. 176. § (1)-(4) bekezdése, (5) bekezdés b) pontja, (6) bekezdése, 177. § (1) bekezdés b) pontja, c) pont cb) alpontja, (2)-(5) bekezdése],

2.8. kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. § (1) bekezdés a) pontja],

2.9. új pszichoaktív anyaggal visszaélés [Btk. 184. § (1)-(3) bekezdése, 184/A. §, (1) bekezdés b) pontja, c) pont cb) alpontja, (2) és (3) bekezdése, 184/B. § (1)-(3) bekezdése, 184/C. § (1)-(3) bekezdése]

2.10. teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (1) bekezdés a) és b) pontja, (2 és (3) bekezdése],

2.11. gyógyszerhamisítás [Btk. 185/A. § (1)-(6) bekezdése]

2.12. egészségügyi termék hamisítása [Btk. 186. § (1)-(4) bekezdése],

2.13. emberrablás [Btk. 190. § (1)-(5) bekezdése],

2.14. emberrablás feljelentésének elmulasztása [Btk. 191. §],

2.15. emberkereskedelem [Btk 192. § (1)-(6) bekezdése],

2.16. személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §],

2.17. szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (1)-(3) bekezdése],

2.18. szexuális erőszak [Btk. 197. § (1)-(5) bekezdése],

2.19. szexuális visszaélés [Btk. 198. § (1)-(4) bekezdése],

2.20. kerítés [Btk. 200. §],

2.21. prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése],

2.22. gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §],

2.23. gyermekpornográfia [Btk. 204. § (1)-(5) bekezdése],

2.24. szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdése],

2.25. környezetkárosítás [Btk. 241. § (1) bekezdése, (2) bekezdés III. fordulata],

2.26. természetkárosítás [Btk. 242. § (1) és (2) bekezdése, 243. § (1) és (2) bekezdése],

2.27. hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [Btk. 248. § (1) és (2) bekezdése],

2.28. ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdése],

2.29. radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1) bekezdés a) és b) pontja, (2)-(3) bekezdése],

2.30. lázadás [Btk. 256. § (1)-(3) bekezdése],

2.31. rombolás [Btk. 257. §],

2.32. kémkedés [Btk. 261. § (1)-(3) bekezdése],

2.33. kémkedés az Európai Unió intézményei ellen [Btk. 261/A. §],

2.34. a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés [Btk. 262. §]

2.35. vesztegetés [Btk. 290. § (1)-(4) bekezdése],

2.36. vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (1)-(4) bekezdése],

2.37. hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (1)-(4) bekezdése],

2.38. hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (1)-(4) bekezdése],

2.39. vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban [Btk. 295. § (1) és (2) bekezdése],

2.40. vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban [Btk. 296. § (1) és (2) bekezdése],

2.41. befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (1a) bekezdése, (3) bekezdése],

2.42. befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdése, (4) és (5) bekezdése],

2.43. korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása [Btk. 300. § (1) bekezdése],

2.44. jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. § (1)-(3) bekezdése],

2.45. bűnszervezetben részvétel [Btk. 321. § (1) bekezdése],

2.46. közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (1)-(3) bekezdése, (5) bekezdése],

2.47. robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (1) bekezdése, (2) és (3) bekezdése],

2.48. lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. § (1) bekezdés b) és c) pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, (3) bekezdése, (5) bekezdése],

2.49. nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (1)-(6) bekezdése],

2.50. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)-(4) bekezdése],

2.51. haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. § (1)-(4) bekezdése],

2.52. kettős felhasználású termékkel visszaélés [Btk. 330. § (1) és (2) bekezdése],

2.53. közokirat-hamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdése, 343. § (1) bekezdése],

2.54. egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (1)-(2) bekezdése],

2.55. embercsempészés [Btk. 353. §],

2.56. védett kulturális javakkal visszaélés [Btk. 358. § (1) bekezdés a), c) pontja, valamint (2) bekezdése],

2.57. rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés a)-d) pontja, (4) bekezdés b) és c) pontja],

2.58. sikkasztás [Btk. 372. § (3) bekezdés c) pontja],

2.59. csalás [Btk. 373. § (3)-(6) bekezdése],

2.60. gazdasági csalás [Btk. 374. § (3)-(6) bekezdése],

2.61. információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (1)-(5) bekezdése],

2.62. orgazdaság [Btk. 379. § (1) bekezdése, (3)-(6) bekezdés],

2.63. bitorlás [Btk. 384. § (1) bekezdése]

2.64. szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [385. § (3) és (4) bekezdése]

2.65. védelmet biztosító műszaki intézkedések kijátszása [Btk. 386. § (3) bekezdése]

2.66. iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (2) és (3) bekezdése]

2.67. pénzhamisítás [Btk. 389. § (1)-(3) bekezdése],

2.68. pénzhamisítás elősegítése [Btk. 390. § (2) bekezdése],

2.69. költségvetési csalás [Btk. 396. § (2)-(7) bekezdése],

2.70. pénzmosás [Btk. 399. § (1)-(4) bekezdése, 400. § (2) bekezdése],

2.71. rossz minőségű termék forgalomba hozatala [Btk. 415. § (1) és (2) bekezdése],

2.72. megfelelőség hamis tanúsítása [Btk. 416. § (1) és (2) bekezdése],

2.73. tiltott adatszerzés [Btk. 422. § (1) bekezdés d) és e) pontja, (1a) bekezdés b) pontja, valamint (4) bekezdése],

2.74. információs rendszer vagy adat megsértése [Btk. 423. § (2)-(4) bekezdése].”

2. melléklet a 2018. évi CXVIII. törvényhez

1. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 86. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi
C. törvény szerint)
(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvény szerint)
„86. (termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése) egészségügyi termék hamisítása bűntette (bitorlás bűntette) 186. §” (384. §) (bitorlás bűntette) (329. §)”

2. Az EUtv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 98. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi
C. törvény szerint)
(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvény szerint)
„98. (hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme) gyógyszerhamisítás bűntette 185/A. §”

3. melléklet a 2018. évi CXVIII. törvényhez

1. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat 88. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi
C. törvény szerint)
(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvény szerint)
„88. (termékhamisítás és jogbitorlás) egészségügyi termék hamisítása bűntette (bitorlás bűntette) 186. §” (384. §) (bitorlás bűntette) (329. §)”

2. Az EUtv. 12. számú mellékletében foglalt táblázat 104. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi
C. törvény szerint)
(Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvény szerint)
„104. (hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme) gyógyszerhamisítás bűntette 185/A. §”

4. melléklet a 2018. évi CXVIII. törvényhez

1. Az EUtv. 15. számú mellékletében foglalt táblázat 10. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

A B C D E
„10 (iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás) egészségügyi termék hamisítása bűntette 186. §
(szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette) [385. § (1)-(4) bekezdés] (szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette) (329/A. §)
(védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette) [386. § (1)-(3) bekezdés] (szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette) [329/B. § (1)-(3) bekezdés]
(jogkezelési adat meghamisítása vétsége) (387. §) (jogkezelési adat meghamisítása vétsége) (329/C. §)
(iparjogvédelmi jogok megsértése vétsége és bűntette) (388. §) (iparjogvédelmi jogok megsértése vétsége és bűntette) (329/D. §)
(versenytárs utánzása bűntette) [419. § (2) bekezdés] (áru hamis megjelölése bűntette) (296. §)”

2. Az EUtv. 15. számú mellékletében foglalt táblázat 19. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

A B C D E
„19 (hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme) (teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűntette) [185. § (1)-(3) bekezdés]
gyógyszerhamisítás bűntette 185/A. §”

  Vissza az oldal tetejére