1. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 139. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Gyermekek napközbeni ellátása esetén az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás kizárólag a gyermek személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint a 138. § (1) bekezdés b)-e) pontjában és az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat tartalmazza.
(1d) Gyermekek napközbeni ellátása esetén az (1c) bekezdés szerinti nyilvántartásként kell elfogadni azt az ellátást nyújtó személy vagy az intézmény vezetője által vezetett más, a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos nyilvántartást is, amely az (1c) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazza.”
(2) A Gyvt. 139. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kincstár a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„g) családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén a gyermek törvényes képviselőjének személyazonosító adatait, ha a törvényes képviselő a kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatására irányuló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében térítésidíj-támogatásban részesül.”
(3) A Gyvt. 139. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]
„a) a gyermekek napközbeni ellátásánál, ha a fenntartó a központi költségvetésből támogatásban nem részesül, és a gyermek törvényes képviselője a kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatására irányuló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében térítésidíj-támogatásban nem részesül,”
2. § A Gyvt. 175. § (5) bekezdésében a „2018.” szövegrész helyébe a „2020.” szöveg lép.
3. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„i) tartásra köteles és képes hozzátartozó: az az árvaellátást, illetve a szülői nyugdíjat igénylő tartására törvény alapján, - a tartási kötelezettség sorrendjében - az elhunyt jogszerzőt megelőzően köteles személy,
ia) akivel szemben bíróság elrendelte az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, vagy
ib) akinek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint - a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, kivéve, ha a bíróság úgy döntött, hogy vele szemben nem rendeli el az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését,
azzal, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni;”
(2) A Tny. 4. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„l) üzemi baleset: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés.”
4. § A Tny. 55. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki)
„a) betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait magántanulóként végzi,”
5. § A Tny. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A baleset üzemiségét és a megbetegedés foglalkozási jellegét (a továbbiakban együtt: a baleset üzemisége) az ezt megállapító, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján hozott, véglegessé vált határozat igazolja. Ha a kérelmet azért utasítják el, mert a baleset üzemiségét - véglegessé vált határozattal - még nem állapították meg, és az igénylő a kérelmét a baleset üzemiségének megállapítását követően újra benyújtja, a baleseti hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés időpontjának figyelembevételével kell megállapítani.”
6. § A Tny. 79. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nyugellátás és a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátás olyan fizetési számlára folyósítható, amely felett a jogosultnak vagy törvényes képviselőjének rendelkezési joga van.”
7. § (1) A Tny. 80. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást - kérelemre vagy hivatalból - a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha
a) a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, vagy
b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.”
(2) A Tny. 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja.”
8. § (1) A Tny. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendszeres pénzellátásban részesülő személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a nyugdíjfolyósító szerv a követelést az általa folyósított rendszeres pénzellátásból levonással érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint.”
(2) A Tny. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerinti levonással meg nem térült, illetve a végrehajtandó összegre tekintettel tizenkét hónap alatt meg nem térülő követelés összegét - a központi nyugdíjbiztosítási szerv kezdeményezésére - a kötelezett keresetéből is le lehet vonni. A keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni. Ha ez nem vezet eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.”
9. § (1) A Tny. 96. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A központi nyugdíjbiztosítási szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése érdekében kezeli a jogosult adóazonosító jelét.
(2b) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikke szerinti együttműködés keretében az EGT-állam által nyújtott ellátások megállapítása, illetve folyósítása céljából, az ahhoz szükséges ideig kezelik a részükre megküldött, a (2) bekezdésben nem említett adatokat.”
(2) A Tny. 96. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha törvény másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában a biztosítottra, volt biztosítottra, illetve a jogosultra vonatkozó adatok kezelését
a) - a b) pontban nem említett esetben - a biztosított, volt biztosított, illetve a jogosult halálát követő 5 év elteltével,
b) hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén a biztosított, volt biztosított után megállapított hozzátartozói nyugellátás - több hozzátartozói nyugellátás esetén az utoljára megszűnt ellátás - megszűnését követő 15 év elteltével, de legkésőbb a biztosított, volt biztosított után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy - több hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy esetén az utoljára elhunyt személy - halálát követő 5 év elteltével
korlátozni kell. A korlátozást - az (1) bekezdésben meghatározott célból - fel kell oldani, ha a biztosított, volt biztosított, illetve a jogosult valamely nyilvántartott adatára nyugdíjbiztosítási, vagy a nyugdíjfolyósító igazgatóság által folyósított más ellátással kapcsolatos jogosultság érvényesítése érdekében szükség van. A korlátozás alól feloldott adatok kezelését az a) és b) pontban foglaltak szerint kell ismételten korlátozni. A 20 éve folyamatosan korlátozottan kezelt adatokat törölni kell.”
10. § A Tny. „Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség” című alcíme a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § (1) A Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
(2) A nyilvántartásra kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetén köteles bejelenteni az (1) bekezdés szerinti munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg a nyilvántartásra kötelezett képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.”
11. § A Tny. 102/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 1955. vagy 1956. évben született biztosítottak, volt biztosítottak esetén a 96/C. § (2) bekezdése szerinti egyeztetési eljárást nem kell lefolytatni. Az 1957-1959. évben született biztosítottak, volt biztosítottak esetén a 96/C. § (2) bekezdése szerinti egyeztetési eljárást 2019. december 31-éig kell lefolytatni.”
12. § A Tny. a következő 102/C. §-sal egészül ki:
„102/C. § (1) Ha a nyugdíjkorhatár betöltése miatt,
a) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény - a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített - 90. § h) pont ha) alpontja, illetve 230. §-a alapján nyugalmazott bíró, vagy
b) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény - 2013. április 1-jén hatályos - 34. § d) pontja, illetve 160. §-a alapján nyugalmazott ügyész szolgálati viszonya az öregségi nyugdíj megállapítását követően helyreállt, az ezt követő ismételt nyugalmazás esetén jogosult az öregségi nyugdíjának a (2)-(5) bekezdés szerinti átcserélésére.
(2) Az átcserélés iránti igényt az ismételt nyugalmazás időpontját követő 6 hónapon belül, az egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIX. törvény hatálybalépését megelőző ismételt nyugalmazás esetén 2019. június 30-áig lehet benyújtani.
(3) Az átcserélt öregségi nyugdíjat az ismételt nyugalmazás időpontját követő napra olyan módon kell kiszámítani, mintha az igénylő részére korábban még nem állapítottak volna meg öregségi nyugdíjat.
(4) Ha az átcserélt öregségi nyugdíj összege magasabb a korábban megállapított öregségi nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel megemelt, és a 22/A. § alapján megnövelt összegénél, az átcserélt öregségi nyugdíjat kell - az ismételt nyugalmazás időpontját követő naptól kezdődően - öregségi nyugdíjként folyósítani.
(5) Nem kell az átcserélt öregségi nyugdíjat visszamenőlegesen folyósítani olyan időszakra, amikor az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt. A visszamenőlegesen folyósított átcserélt nyugdíj összegét csökkenteni kell a korábban megállapított, az ismételt nyugalmazás időpontját követő naptól az átcserélésig terjedő időre folyósított öregségi nyugdíj összegével.”
13. § A Tny. a következő 102/E. §-sal egészül ki:
„102/E. § Ha az adatkezelés korlátozására az egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIX. törvénnyel megállapított 96. § (11) bekezdése szerinti határidő 2019. június 30-át megelőző időpontban van, az adatkezelést 2019. június 30-áig kell korlátozni.”
14. § A Tny.
a) 22. § (1) bekezdés h) pontjában a „munka-rehabilitációs díjat” szövegrész helyébe a „munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat” szöveg,
b) 38. § (1) bekezdés h) pontjában a „fejlesztési jogviszonyban foglalkoztatott személy tekintetében a fejlesztési foglalkoztatási óradíj” szövegrész helyébe a „munka-rehabilitáció keretében vagy fejlesztési jogviszonyban foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj” szöveg,
c) 66. § (1) bekezdésében a „vezetője” szövegrész helyébe a „méltányosságból” szöveg,
d) 79. § (2) bekezdés d) pontjában az „ , átmeneti vagy tartós” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
e) 83/C. § (1) bekezdésében az „a jogviszony létesítésének” szövegrész helyébe az „az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének” szöveg,
f) 96/C. § (1) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
g) 96/C. § (2) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,
h) 96/C. § (3) bekezdés c) pontjában, 96/C. § (4) bekezdésében a „megállapítása” szövegrész helyébe a „megállapítása vagy nyugdíjbiztosítási átutalás” szöveg
lép.
15. § Hatályát veszti a Tny. 70. § (3) és (4) bekezdése.
16. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék havi összege)
„g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,”
(2) A Cst. 11. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék havi összege)
„j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.”
17. § A Cst. 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. § alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,]
„b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy”
18. § A Cst. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként - ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.”
19. § A Cst. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki)
„b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el, kivéve ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki;”
20. § (1) A Cst. 43. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.”
(2) A Cst. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a) annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti,
b) a követelés még folyósított ellátásból vagy keresetből történő levonás útján nem téríthető meg, és
c) a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban.”
(3) A Cst. 43. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegére a magánszemély kérelme alapján a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból részletfizetést engedélyezhet vagy fizetési halasztást (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) adhat.
(8) Fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(9) A központi családtámogatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.”
21. § A Cst.
a) 21/A. § (1) bekezdésében a „munkavégzés” szövegrész helyébe a „munkavégzés kizárólag” szöveg,
b) 24. §-ában a „munkavégzés” szövegrész helyébe a „munkavégzés kizárólag az” szöveg,
c) 25. § (3) bekezdésében az „a (2a) bekezdés és e bekezdés alkalmazásában” szövegrész helyébe az „a (2a) és e bekezdés, valamint a 26. § (2) bekezdése alkalmazásában” szöveg,
d) 26. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási támogatás” szövegrész helyébe a „gyermeknevelési támogatás” szöveg,
e) 38. § (1) bekezdésében és 41. § (3) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
f) 42. § (2) bekezdésében a „három” szövegrészek helyébe az „öt” szöveg,
g) 45. § (5) bekezdésében az „igényelbíráló szerv” szövegrész helyébe az „igényelbíráló szerv, valamint a központi családtámogatási szerv” szöveg, az „adatszolgáltatási” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti a Cst.
a) 44. § (3) bekezdése,
b) 50. § (5) bekezdése.
23. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnt, annak ezt követően sem korhatár előtti ellátás, sem szolgálati járandóság nem állapítható meg.”
24. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Aki a nyugdíjbiztosítási átutalást követően a magyar nyugdíjrendszerben további jogosultságot szerez, a korábbi nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időt követő naptól a kérelem benyújtásának napjáig terjedő időre kérheti az újabb nyugdíjbiztosítási átutalást. Az újabb nyugdíjbiztosítási átutalásra az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az (1) bekezdés a nyugdíjbiztosítási átutalásra jogosító jogviszony létrejöttének napját megelőző napig terjedő időt említi, azon a korábbi nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időt követő naptól a kérelem benyújtásának napjáig terjedő időt kell érteni.”
25. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 3. alcím 2019. január 1-jén lép hatályba.
26. § E törvény 24. §-a az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.
