1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/K. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési hatóság)
„a) az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengely súlymérő Rendszert:
aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is,
ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására, valamint
ac) a jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet nélkül közlekedő gépjárművek forgalomból – amennyiben az Ákr. 40. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, automatikus döntéshozatali eljárás keretében – történő kivonásának automatikus kezdeményezésére;”
(2) A Kkt. 21/K. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya vélelmezhető és a (6) bekezdés szerinti intézkedés nem történt, a közlekedési hatóság a jármű rendszámát, a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 15 napig tárolja.
(13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidő 15. napján a kötvénynyilvántartás adataival történő ismételt összevetés eredményként a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya állapítható meg és a gépjármű üzembentartójában változás nem történt, a közlekedési hatóság a jogsértés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit elektronikus úton megküldi a gépjármű üzembentartójának lakcíme (székhelye) szerinti közlekedési igazgatási hatóságnak.”
2. § A Kkt. a következő 33/D. §-sal egészül ki:
„33/D. § (1) A közút kezelője jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében elektronikus megfigyelő rendszert működtet és a megfigyelés során kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt (a továbbiakban e § alkalmazásában: felvétel) készít.
(2) Az elektronikus megfigyelő rendszer által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni azok elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.
(3) A közút kezelője jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A közút kezelője a felvételt – amennyiben annak technikai és jogszabályi feltételei adottak – a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(4) A felvétel
a) a közút kezelője részére jogszabályban meghatározott feladatok ellátása céljából,
b) elkövetett bűncselekmény, szabályszegés vagy szabálysértés, továbbá rendkívüli haláleset miatt indult eljárásban,
c) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
d) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
e) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,
f) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,
g) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében kezdeményezett eljárásban
használható fel.
(5) A felvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.
(6) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a rögzítéstől számított 30 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt a közút kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje.
(7) A rögzített felvételt a közút kezelője a (4) bekezdésben meghatározott felhasználási célból az eljárásra jogosult szerv, hatóság, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbítja. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (6) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (5) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a felvételt törölni kell.
(8) A közút kezelője a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.”
3. § A Kkt. 46. § (1) bekezdés a) pontjában a „34–35. §-ban” szöveg helyébe a „33/D–35. §-ban” szöveg lép.
4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a következő 19/D. §-sal egészül ki:
„19/D. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából természetes személyazonosító adatok, lakcím- és személyazonosító igazolvány okmányazonosítója adat igénylésére jogosultak a nyilvántartó szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.”
5. § Az Nytv. 21. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„q) a kincstár a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, valamint az értesítési cím adatok, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a TAJ szám nyilvántartásának vezetésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben;”
6. § Az Nytv. 29/E. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A menekült vagy oltalmazott jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés meghozatalának napjától számított 4 évre kell kiállítani.”
7. § Az Nytv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, valamint az önálló bírósági végrehajtót, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet.”
8. § Az Nytv. 29/E. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „(2) és (4)” szövegrész helyébe a „(2), (4) és a (4a)” szöveg lép.
9. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében: elvégzi]
„bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai – ideértve a vezényléssel az ezen rendvédelmi feladatokat ellátó szerveken kívül szolgálatot teljesítő hivatásos állományt is –, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz vezényelt tagjai,
bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati, közalkalmazotti, továbbá az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv munkavállalói,
bd) a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok, továbbá a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai,”
[(a ba)–be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,]
(2) Az Rtv. 7. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja alkalmazásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet munkavállalójának kell tekinteni annak a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak a munkavállalóját is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.”
10. § (1) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terrorizmust elhárító szerv)
„e) megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat,
f) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott időtartamra – a nemzetközi normák betartásával – ellátja a kijelölt
fa) magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét, valamint
fb) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek, intézmények és létesítmények biztosítását,
e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, valamint a külföldi állam hatóságaival.”
(2) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A terrorizmust elhárító szerv)
„g) a rendészetért felelős miniszter döntése alapján – a hatályos nemzetközi normák betartásával – közreműködik a külföldön megrendezésre kerülő, kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősíthető nemzetközi sportrendezvényeken résztvevő magyar sportolók és sportszakemberek személyvédelmében, valamint az általuk külföldön a sportrendezvényeken való részvétel ideje alatt használt létesítmények védelmében és e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival.”
11. § Az Rtv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozója vagy más személy értesítését kérje, ennek érdekében a fogvatartottat nyilatkoztatni kell. A fogvatartott által értesítendőnek megjelölt személy értesítésének kötelezettsége a rendőrséget terheli, az értesítést a rendőrség indokolatlan késedelem nélkül teljesíti. Ha az értesítés ténye az eljárás során keletkezett adatok alapján veszélyezteti az intézkedés célját, akkor az értesítést el kell halasztani és akkor kell megtenni, amikor a veszélyeztetés már nem áll fenn. Ha az értesítés ténye nem, de a fogvatartott által megjelölt személy értesítése veszélyezteti az intézkedés célját, akkor őt fel kell hívni arra, hogy más személyt jelöljön meg. Ha a fogvatartott olyan más személyt jelölt meg, akivel kapcsolatban az értesítésnek nincs akadálya, a rendőrség az utóbb megjelölt személyt értesíti. Ha a fogvatartott kiskorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét. Ha a fogvatartott esetében a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás szabályai alkalmazásának van helye, az ezen eljárásokra vonatkozó különös rendelkezések szerint kell eljárni.”
12. § Az Rtv. a 29/A. §-t követően a következő alcímmel és 29/B. §-sal egészül ki:
„Dolog helyszíni elvétele
29/B. § (1) A rendőr feladatának teljesítése során megtalált olyan dolog, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján bizonyítási eszközként lefoglalható, valamint a támadásra, vagy önveszély okozására alkalmas, illetve a jogosulatlanul birtokolt dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, zár alá vétel vagy lefoglalás elrendeléséig, de legfeljebb három munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a dolgot vissza kell adni, ha a dolog helyszíni elvételének időtartama eltelt vagy annak oka megszűnt.
(3) A rendőr felszólíthatja a dolog átadására azt a személyt, akiről megalapozottan feltehető, hogy az (1) bekezdésben meghatározott dolog van a birtokában.
(4) A rendőr kizárólag a dolog helyszíni elvétele érdekében intézkedést nem alkalmazhat.”
13. § Az Rtv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a 29/B. § (1) bekezdésében meghatározott dolog elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.”
14. § Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)
„c) akinek őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve elmeállapotának megfigyelését rendelték el;
d) aki az őrizet, a letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, az olyan bűnügyi felügyelet szabályait, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetve, aki az előzetes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;”
15. § Az Rtv. 35/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az utasadat-információs egységnek az elemző-értékelő tevékenysége alapján az Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése szerint feltárt információról szóló tájékoztatása alapján a rendőrség az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedések alá vonhatja azt a személyt, akire a feltárt információ vonatkozik. Az ennek során megállapított adatokról és beszerzett információkról a rendőrség az utasadat-információs egységet kérésére visszatájékoztathatja.”
16. § (1) Az Rtv. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség dönt az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi.”
(2) Az Rtv. 42. §-a a következő (5f)–(5g) bekezdéssel egészül ki:
„(5f) A rendőrség az (1)–(2), valamint (5)–(5a) bekezdés alapján készített felvételt a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használhatja fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti.
(5g) A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel, illetve a szolgálati feladat ellátásával érintett személyről a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében – az érintett hozzájárulásával – felvételt készíthet.”
(3) Az Rtv. 42. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A rendőrség jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A rendőrség – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti
a) az (1) bekezdésben meghatározott rendőri intézkedések közül a közlekedésrendészeti intézkedés során, valamint
b) a (2) bekezdés alapján
készített felvételt.”
17. § Az Rtv. 66. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rendőrség a titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információkat – hozzájárulásával – műszeres ellenőrzéssel vizsgálhatja. A tizennyolcadik életévét be nem töltött titkosan együttműködő személy által szolgáltatott információ műszeres ellenőrzéssel nem vizsgálható.”
18. § Az Rtv. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve akkor is folytathat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a védett szerv befolyásmentes működésének megzavarásával, illetve tagjai vagy valamely állománycsoportja szolgálatellátásának befolyásolásával kapcsolatban olyan információ megszerzése várható, amely a későbbiekben megalapozza a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszköz alkalmazását is.”
19. § Az Rtv. 91/M. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A rendőrség a 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott határellenőrzési tevékenysége során az utasadat-információs egység részére történő továbbítás céljából a következő adatokat kezelheti:
a) a (2) bekezdésben meghatározott adatok,
b) az utas által a személyazonosításra bemutatott okmányban szereplő arckép másolata,
c) az utas által bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányok száma, érvényességi ideje,
d) az utas által bemutatott úti okmány valamennyi oldalának és az ott található teljes adattartalomnak a másolata,
e) az útvonalkövetés során feltárt beléptető bélyegzőlenyomatok, vízumok másolata,
f) a határforgalom-ellenőrzés során a beutazás okaként, a beutazás fedezeteként bemutatott iratok, meghívólevél, szállásfoglalásra vonatkozó információk másolata,
g) a továbbutazásra vonatkozó repülőjegy, beszállókártya, más iratok, valamint a továbbutazást követő szállásfoglalásra vonatkozó iratok másolata.
(3c) A (3b) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül továbbítja az utasadat-információs egységnek és az adatokat az utasadat- információs egység részére történő adattovábbítást követő 24 órán belül törli.”
20. § Az Rtv. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A rendőri intézkedéstől számított egy éven túl panasz előterjesztésének nincs helye.”
21. § Az Rtv. 93/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a panaszról harmincöt napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Az ügyintézési határidő a Testület állásfoglalásának kézhezvételét követő napon indul. Ha az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója határozatban eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni.”
22. § Az Rtv. 93/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.
(3) Az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének a panasz elbírálása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója bírálta el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs.”
23. § Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a polgári célú robbanóanyagok szállításának és belföldi átadásának rendőrségi engedélyezési eljárásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat, mértéküket és beszedésük, kezelésük, megosztásuk, nyilvántartásuk szabályait,”
24. § Az Rtv.
a) 1. § (2) bekezdés 6a. pontjában, 7/F. § (2) bekezdésében, 64. § e) pontjában és 65. § (6) bekezdésében a „személybiztosítási és létesítményvédelmi” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
b) 7/A. § (1) bekezdésében a „jogszabályban előírt hivatali” szövegrész helyébe a „jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri” szöveg,
c) 7/D. § a)–c) pontjában a „bűncselekmény vagy szabálysértés miatt” szövegrész helyébe a „bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt” szöveg,
d) 33. § (1) bekezdés g) pontjában az „őrizetbe vétele” szövegrész helyébe az „őrizete” szöveg,
e) 39. § (1) bekezdés i) pontjában a „személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1) bekezdés c) pont]” szövegrész helyébe a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés” szöveg,
f) 42. § (7) bekezdés b) pontjában az „öt munkanap” szövegrész helyébe a „30 nap” szöveg,
g) 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság,” szöveg,
h) 42/A. § (5) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére vagy adatkérésére” szöveg és a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresésre vagy adatkérésre” szöveg,
i) 46. §-át megelőző alcím címében a „Személy- és létesítménybiztosítási” szövegrész helyébe a „Személyvédelmi és létesítménybiztosítási” szöveg,
j) 51. § (1) bekezdésében a „védelmére” szövegrész helyébe a „védelmére, továbbá a védett személy útvonalának és programhelyszíneinek biztosítása érdekében” szöveg,
k) 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a 64. § a) és e) pontjában” szövegrész helyébe az „a 64. § a), c), e), h) és i) pontjában” szöveg,
l) 101. § (2) bekezdés f) pontjában a „hatálya alá tartozó rendezvényekkel összefüggő rendőrségi eljárás és a rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának” szövegrész helyébe a „szerinti gyűlés bejelentésével és biztosításával összefüggő rendőrségi feladatok” szöveg
lép.
25. § Hatályát veszti az Rtv.
a) 41. §-a és az azt megelőző alcíme,
b) 46. § (1) bekezdésében az „[1. § (2) bek. g) pont]” szövegrész,
c) 93/A. § (9) bekezdése.
26. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kjt. alábbi rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:)
„c) a 22. § (16) bekezdését azzal, hogy a „nem megfelelt” helyett elfogadhatatlant, a „minősítés” helyett teljesítményértékelést;”
(kell érteni.)
27. § A Vgtv. 15/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a késedelmi pótlék mérséklése szabályai között a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, az adóbírság mérséklésére, kiszabásának mellőzésére, valamint az adómérséklésre vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség vízhasználó általi teljesítése során.”
28. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.”
29. § A Vgtv. 33/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/B. § (1) A vízügyi hatóság a hatósági engedélyezési eljárások végleges lezárását követően a vízikönyv vezetése, a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a következő adatokat kezeli:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,
b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,
g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok, valamint
h) a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlásához kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények.
(2) A vízügyi hatóság országos illetékességgel jogosult a vízkészletjárulékkal kapcsolatos feladatellátás érdekében a következő adatok megismerésére és kezelésére:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,
b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
c) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma, közösségi adószáma,
d) az ügyfél számlaszáma, IBAN száma,
e) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
f) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
g) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
h) a vízhasználatokra vonatkozó vízmennyiségi és műszaki alapadatok.
(3) Az (1) bekezdés a)–f) pont és a (2) bekezdés a)–g) pont szerinti személyes adat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.
(4) Az (1) bekezdés g) és h) pont, valamint a (2) bekezdés h) pont szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.”
30. § A Vgtv. 33/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/C. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási adatgyűjtésekhez, az állami tulajdon kezeléséhez és a vízgazdálkodási objektumok azonosításához a következő adatok megismerésére és kezelésére jogosult:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,
b) az ügyfél lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,
g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációban és az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok.
(2) Az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti személyes adat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.
(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által – a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül – a vízjogi engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges tervezési munkákhoz elektronikus dokumentumként vagy elektronikusan feldolgozható formában a vízimérnöki tervezői jogosultsággal rendelkező és a vízjogi engedély iránti kérelemmel érintett tulajdonos vagy vagyonkezelő által megbízott tervező számára átadott, tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv adattartalmát (ideértve a személyes adatokat is) a tervező jogosult a vízjogi engedélyről szóló hatósági döntés véglegessé válásának időpontjáig kezelni. A tervező a részére átadott földkönyv személyes adatokra vonatkozó tartalmát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbíthatja.”
31. § (1) A Vgtv. VIII/A. Fejezete a következő 33/D–33/F. §-sal egészül ki:
„33/D. § A 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felület működtetése, valamint a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése érdekében, a kérelmező hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából, a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: VIZEK rendszer) keresztül üzemeltetője az adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére – az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe – a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.
33/E. § (1) A VIZEK rendszer keretében nyilvántartott, vízjogi engedélyezési eljárásban részt vevő, valamint a vízjogi engedéllyel már rendelkező ügyfélnek – az érintett vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó – a 33/B. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatai, valamint a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációjában rögzített műszaki alapadatok kezelésére
a) az agrárpolitikáért felelős miniszter agrárgazdasági elemzések és agrár-szakmapolitikai döntések meghozatala,
b) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet az agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása
céljából jogosult.
(2) A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelő személyes adatát is tartalmazó adatainak egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelésére és feldolgozására jogosult a
Magyar Államkincstár a támogatás ellenőrzéséhez kötődő jogszabályban meghatározott kötelezettségek ellátása érdekében.
(3) A Közös Agrárpolitika hazai végrehajtása, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer részét képző Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer naprakészen tartása céljából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi igazgatási szervek által kezelt víztest és csatornahálózat térinformatikai állományához, annak releváns attribútum adataival együtt.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – három évig, a (2) bekezdésben meghatározott adatok a támogatások ellenőrizhetőségének végéig kezelhetőek.
(5) Az (1) bekezdés szerinti, vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető. Ezen adathoz való hozzáférés biztosításáról az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer működtetéséért felelős miniszter gondoskodik.
33/F. § A VIZEK rendszer nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. §-ával összhangban, a statisztikai cél előzetes igazolása alapján és az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
(2) A Vgtv. a következő VIII/B. Fejezettel egészül ki:
„VIII/B. FEJEZET
A VÍZÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
33/G. § (1) Az elektronikusan kezdeményezett vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfél elektronikus azonosítását követően a beadványait – a Kormány rendeletében meghatározott módon elektronikusan hitelesítve – a VIZEK rendszeren keresztül nyújtja be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóság részére.
(2) A VIZEK rendszer biztosítja a vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.
(3) A VIZEK rendszer üzemeltetője az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult az elektronikus úton kapcsolatot tartók – kapcsolattartáshoz szükséges és hozzá érkezett – adatainak kezelésére.
33/H. § A vízügyi hatósági eljárásokban közreműködő, a Kormány rendeletében megjelölt szervek a Kormány rendeletében meghatározott információkat a VIZEK rendszeren keresztül – a Kormány rendeletében meghatározott esetekben automatikus információátadás útján – térítésmentesen biztosítják egymás részére.
33/I. § (1) A VIZEK rendszer keretében – a vízhasználó hatósági eljárást megelőző tájékozódásának biztosítása, valamint a vízjogi engedélyezések gyors és hatékony lefolytatása érdekében, ugyanakkor a vízkészletek hosszú távú biztosításának céljából – előszűrő felület működik, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Az előszűrő felület elektronikus azonosítást követően használható.
33/J. § Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezése előtt, elektronikus azonosítását követően a VIZEK rendszer keretei között működtetett adatgyűjtő felületre tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, valamint e rendszeren keresztül szerzi be a VIZEK rendszerhez csatlakozott szervektől a hatósági eljáráshoz szükséges információkat, a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatot és a vagyonkezelői nyilatkozatot. Az adatgyűjtő felület a kérelmező részére tárhelyet biztosít a hatósági és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb eljárásokhoz szükséges dokumentumok számára.”
32. § A Vgtv. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A tagok be nem fizetett hozzájárulását az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző hajtja be.”
33. § A Vgtv. 45. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter
a) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési tervek,
b) az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálata szabályainak
rendeletben történő megállapítására.”
34. § A Vgtv. a következő 45/M. §-sal egészül ki:
„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód2.-vel megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”
35. § (1) A Vgtv.
a) 15/E. § (2) bekezdésében az „Az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásakor” szövegrész helyébe az „Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásakor” szöveg ,
b) 28. § (3) bekezdés e) pontjában a „31. §-t” szövegrész helyébe a „31. § (1) bekezdését” szöveg,
c) 31. § (2) bekezdésben a „Mentes a díjfizetési” szövegrész helyébe a „Mentes az illeték- és díjfizetési” szöveg,
d) 31. § (2) bekezdés b) pontjában a „vízkivételt” szövegrész helyébe a „felszín alatti vízkivételt” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Vgtv. 31. § (2) bekezdés b) pontjában az „a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig” szövegrész.
36. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrségnél alkalmazottak a közalkalmazotti jogviszony mellett munkaviszonyban is állhatnak.”
(2) A Bvszt. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrség a következő tevékenység ellátásában működhet közre:
a) a bv. szervek területére történő be- és kiléptetés végrehajtása,
b) objektumvédelmi tevékenység,
c) járőrözési tevékenység,
d) területőrzés a bv. szervek határán kívül elhelyezkedő területen a bv. szervek anyagi javainak vagy az ott tartózkodó fogvatartottak őrzése érdekében,
e) fogvatartotti foglalkoztatás biztosítása a bv. szervek területén belül vagy kívül.”
(3) A Bvszt. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az országos parancsnok vagy a bv. szerv parancsnoka munkabiztonsági okból vagy a feladatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a közalkalmazott, a kormánytisztviselő, valamint a munkavállaló munkaidőben meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy – a bankkártya és a Széchenyi Pihenő Kártya kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénzhelyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a munkaidőben történő használatát. A korlátozások a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részlegen vagy a fogvatartottak foglalkoztatására kijelölt területen munkát végzők esetében, továbbá a bv. szerv területén kívüli felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó személyek esetében vezethetők be.”
37. § A Bvszt.
a) 9/A. § (2) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „tankerületi központok, valamint” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(2) és (2a)” szöveg
lép.
38. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
„i) jogszabály rendelkezései szerint ellátja az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatokat,”
(2) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
„j) jogszabály rendelkezései szerint ellátja a minősített adat védelmével kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatokat.”
39. § Az Nbtv. 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszter határozata elleni perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg.”
40. § Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések, valamint elveszett, eltulajdonított úti okmányok hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”
41. § Az Nbtv. „A titkos információgyűjtésre és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó egyéb szabályok” című alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § Az e törvény hatálya alá nem tartozó titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az információs rendszer titkos megfigyelése eszköz alkalmazását kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatás igénybevételével hajtja végre.”
42. § Az Nbtv. 71. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony csak akkor hozható létre, ha annak létrehozását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.
(4a) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezését vagy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.”
43. § Az Nbtv. 71/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelését követően, a nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezését megelőzően ugyanarra a személyre vonatkozóan más kezdeményező is kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását, akkor a későbbi kezdeményezés vonatkozásában a főigazgató az újabb elrendelést mellőzi. Az elrendelés mellőzéséről, valamint a korábban a kezdeményező részére megküldött írásbeli értesítések tartalmáról a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az újabb kezdeményezőt írásban értesíti. A már megkezdett nemzetbiztonsági ellenőrzésben ezt követően a későbbi kezdeményező is a kezdeményező jogkörében vesz részt, ennek tényéről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója mindkét kezdeményezőt írásban értesíti.”
44. § Az Nbtv. 71/C. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozását követően a (8) bekezdés szerinti új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg,
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése iránt kell intézkedni akként, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegeli az érintett személy más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezését vagy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését, vagy
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony akkor tartható fenn, ha annak fenntartását a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.
(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a 71. § (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
45. § (1) Az Nbtv. 72/B. § (2) bekezdés e) pontja a következő eg)–ej) alponttal egészül ki:
(Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha
a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről, az alábbiakról szerez tudomást:)
„eg) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója szervezett bűnözői körökkel, ellenérdekelt titkosszolgálathoz kötődő személlyel való kapcsolattartása,
eh) az ellenőrzött életvitelében, körülményeiben bekövetkező olyan változás, amely alkalmas az ellenőrzött befolyásolására, zsarolhatóságára,
ei) az ellenőrzött hivatali helyzetével való visszaélése,
ej) az ellenőrzött szélsőséges politikai vagy vallási jellegű szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolattartása, ilyen szervezetekhez, csoportokhoz való tartozása, illetve ezek anyagi jellegű támogatása.”
(2) Az Nbtv. 72/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója szerez tudomást, arról értesítheti a kezdeményezésre jogosultat.”
(3) Az Nbtv. 72/B. §-a a következő (8) és (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony megszüntetése érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelése alapján az érintett személy
a) más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakörbe, beosztásba helyezése vagy
b) foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése
iránt intézkedik.
(8a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy vonatkozásában a jelölés szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony nem hozható létre, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását jóváhagyta.”
46. § (1) Az Nbtv. 72/D. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a Bizottság a panaszt elutasítja és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése alapján szüntették meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 15 napon belül támadhatja meg a miniszter döntését. A közigazgatási pert a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény ellen benyújtott panaszt elbíráló miniszter ellen kell megindítani. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
(2) Az Nbtv. 72/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (10) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés megváltoztatására nem jogosult.”
47. § Az Nbtv. 74. § i) pontja a következő iw) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
„iw) a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Lrtv.) szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a hatóságok és a szakhatóságok részéről részt vevő személy, valamint – az Lrtv. szerinti üzemeltető kezdeményezésére – az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó, Lrtv. szerinti azonosítási eljárásban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő személy;”
48. § Az Nbtv. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
49. § Az Nbtv.
a) 4. § j) pontjában, 5. § n) pontjában, 6. § q) pontjában és 8. § (1) bekezdés g) pontjában az „a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény” szöveg,
b) 8/A. § (3) bekezdés h) pontjában a „titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat” szövegrész helyébe a „titkos információgyűjtéseket, alkalmazott leplezett eszközöket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat” szöveg,
c) 31. § (1) bekezdésében a „nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak” szövegrész helyébe a „nyomozást és előkészítő eljárást nem folytathatnak” szöveg,
d) 71. § (5) bekezdésében a „(2)–(4)” szövegrész helyébe a „(2)–(4a)” szöveg,
e) 71. § (6) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(4) vagy (4a)” szöveg,
f) 72/D. § (2) bekezdésében a „71. § (4) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése” szöveg,
g) 72/D. § (10) bekezdésében a „71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „71. § (4) vagy (4a) bekezdése, a 71/C. § (9) bekezdése vagy a 72/B. § (8) vagy (8a) bekezdése” szöveg,
h) 72/D. § (11) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének” szövegrész helyébe a „közigazgatási per megindításának” szöveg,
i) 72/D. § (12) bekezdésében a „polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „közigazgatási perrendtartás” szöveg
lép.
50. § Hatályát veszti az Nbtv.
a) 72/B. § (2) bekezdés e) pontjában a „nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről,” szövegrész,
b) 72/B. § (4) bekezdés b) pontjában az „és e)” szövegrész,
c) 72/D. § (12) bekezdésében a „, soron kívül” szövegrész.
51. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint lakcímét közli a kincstárral a TAJ-szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából.”
(2) A Szaztv. 21. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a kincstár adatátadása alapján a TAJ- számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki.”
52. § A Szaztv. 23. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
„q) a kincstár a TAJ-szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából.”
53. § A Szaztv. 24. § k) pontja bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)
„k) a kincstár a 20. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint a 21. § (7a) bekezdésben meghatározott feladatai teljesítéséhez;”
54. § (1) A Szaztv. 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„d) a kincstárnak a TAJ szám nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;”
(2) A Szaztv. 37. §-a a következő (1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1g) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szervnek az erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásában szereplő egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének, valamint állampolgárságának a változásáról, továbbá az egészségügyi dolgozó elhalálozásának tényéről és időpontjáról.”
55. § A Szaztv. 37. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„d) a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek a központi közúti közlekedési nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról;”
56. § A Szaztv. 37. § (3) bekezdésében a „központi ügyfél-regisztrációs szerv” szövegrész helyébe a „központi ügyfél-regisztrációs szerv, valamint a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv” szöveg lép.
57. § A Szaztv. 21. § (1) bekezdésében és 22. §-ában az „az egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg lép.
58. § Hatályát veszti a Szaztv.
a) 37. § (1) bekezdés b) pontjában a „, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól” szövegrész,
b) 37. § (1e) bekezdése.
59. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 46/A. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek történő megfelelés érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve tűzvédelmi szakértői vizsgát és tanfolyamot szervez. A szakértői vizsgára és az ismétlő vizsgára történő jelentkezés kapcsán – a vizsga lefolytatása és a szakértőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése érdekében – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve kezeli a tűzvédelmi szakértői vizsgára vagy ismétlő vizsgára jelentkező vizsgázó
a) természetes személyazonosító adatait,
b) lakcímét,
c) elérhetőségét,
d) iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölését,
e) diplomájának (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét,
f) tűzvédelmi szakképesítésének (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét,
g) foglalkozását, munkakörét,
h) igazolását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek teljesüléséről,
i) által folytatni kívánt tűzvédelmi szakterület megnevezését,
j) a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott képesítését igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás hiteles másolatát).
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti személyes adatok – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbíthatók és azokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
a) sikeres tűzvédelmi szakértői vizsga esetén a szakértői bizonyítvány érvényességi idejének lejártát követő hat hónapig,
b) sikertelen tűzvédelmi szakértői vizsga esetén a vizsga időpontját követő hat hónapig
kezeli.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.”
(2) A Ttv. 46/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tűzvédelmi hatóság által a szakértőkről vezetett nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza)
„c) a szakértői bizonyítvány számát, a kiadás időpontját, valamint”
(3) A Ttv. 46/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tűzvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői bizonyítvány számát, érvényességi idejét és kiadásának időpontját.”
(4) A Ttv. 46/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a vizsgára jelentkezéskor és a nyilvántartásba vételt követően ellenőrizheti, ennek körében a vizsgára jelentkezőtől és a feltételekre vonatkozó adatokat kezelő szervektől adatot igényelhet.”
(5) A Ttv.
a) 19. § (3) bekezdés b) pontjában az „1000 m2-t,” szövegrész helyébe az „1000 m2-t, vagy” szöveg,
b) 24/A. § g) pontjában a „folyamatosan” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján folyamatosan” szöveg,
c) 36. § (3) bekezdésében a „területi szerve” szövegrész helyébe a „központi, területi szerve” szöveg
lép.
60. § Hatályát veszti a Ttv. 19. § (3) bekezdés c) pontja.
61. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak
a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tizenöt napon belül,
b) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül
nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrség működése szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ötszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki.”
62. § Az Fbtv. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a közigazgatási bírság ismételt kiszabását követően sem teljesíti a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a fegyveres biztonsági őrzést – a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére – a rendőrség hajtja végre.”
63. § (1) Az Fbtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:)
„b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani;”
(2) Az Fbtv. 10. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A büntetés-végrehajtási szervezetnél az 1. § (6) bekezdése alapján működő fegyveres biztonsági őrség tagja az (1) bekezdés vonatkozásában a tetten ért személyt a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának megérkezéséig jogosult és köteles visszatartani.”
64. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:)
„b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,”
65. § Az Utv. 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)
„c) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és a menekültügyi hatóságtól.”
66. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A felügyelet jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A (3) bekezdésben meghatározott felvételt – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a felügyelet a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.”
(2) A Kftv. 7. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (3) bekezdésben meghatározott felvétel
a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve
d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében
is felhasználható.”
67. § A Kftv. 7/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rögzített felvételt a felügyelő a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a 7. § (6a) bekezdésében meghatározott célból.”
68. § A Kftv.
a) 7. § (7) bekezdés b) pontjában a „nyolc nap” szövegrész helyébe „harminc nap” szöveg,
b) 29. § a) pontjában a „miniszter arra” szövegrész helyébe a „közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter arra” szöveg,
c) 29. § b) pont nyitó szövegrészében a „miniszter” szövegrész helyébe a „közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter” szöveg
lép.
69. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 6/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtók haladéktalanul bejelentik a Kormány által rendeletben kijelölt eseménykezelő központ (a továbbiakban: eseménykezelő központ) részére a külön kormányrendeletben meghatározott biztonsági eseményeket.”
70. § Az Ekertv.-ben az „Együttműködés a kormányzati eseménykezelő központtal” című alcím helyébe a következő alcím lép:
„Együttműködés a biztonsági eseménykezelésben
15/B. § (1) A szolgáltató az elektronikus információs rendszereket érintő biztonsági események megelőzésével, kezelésével összefüggő tevékenység vonatkozásában köteles együttműködni az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 19. § (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központtal.
(2) A közvetítő szolgáltató a konkrét biztonsági esemény kezelése, kivizsgálása céljából az eseménykezelő központ egyedi kérelme alapján köteles az általa kezelt és rendelkezésére álló adatokat az eseménykezelő központ részére átadni.
(3) A közvetítő szolgáltatónak a biztonsági események kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A 6/B. § (3) bekezdés szerinti hatóság kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, ha a közvetítő szolgáltató nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti feladatait.”
71. § Az Ekertv. 17. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) rendeletben határozza meg a közvetítő szolgáltatónak a biztonsági események kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatait, valamint a 15/B. § (4) bekezdése szerint kiszabható bírság mértékét, a bírság megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait.”
72. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 156. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az ismeretlen helyen tartózkodó személy hollétének megállapítása – ennek keretében kapcsolatrendszerének, feltételezhető tartózkodási helyének megismerése – céljából a körözési eljárást lefolytató szerv megkeresésére köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos hívásforgalmi, helymeghatározási és előfizetői adatokat.”
73. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) A pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást folytatók létesítményének védelme céljából a létesítményen kívül – a 26. § (2) bekezdésnek megfelelően – rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a vagyonőr – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt rögzítő vagyonőr jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel
a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,
d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében
is felhasználható.
(5) Felhasználásnak minősül, ha az (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a vagyonőr a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a (4) bekezdésben meghatározott célból.”
74. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha külföldi hatóság a megkeresését az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú mellékletében meghatározott olyan cselekmény tekintetében terjesztette elő, amely az államának joga szerint szabálysértés, a központi hatóság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha a cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértés, sem közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés megállapítására nem alkalmas, illetve a végrehajtásra átadott cselekmények tekintetében csak részben képez szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési jogsértést, amennyiben az átadott pénzbírság nem osztható meg.”
75. § Az Szjstv. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az eljárási jogsegély akkor is végrehajtható és a végrehajtását a központi hatóság átveszi, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jogszabályok szerint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül.”
76. § Az Szjstv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szabálysértési ügyben eljáró külföldi hatóság, amely előtt olyan cselekmény miatt van eljárás folyamatban, amelynek az elkövetéséhez gépjárművet használtak és megkeresésében a gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével annak a személynek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített adatait kéri, aki a cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt, a 3. § (4) bekezdés a) pontja szerinti központi hatóság közvetlenül informatikai alkalmazás igénybevételével jogosult az adatokat átvenni a közúti közlekedési nyilvántartó szervtől, vagy a megkeresést válaszadás céljából továbbítja a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.
(2) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv a gépjármű üzembentartójának a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített – a megkeresésben megjelölt – adatait a megkeresés hozzá való megérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a központi hatóságnak. A központi hatóság a megküldött vagy a közvetlenül átvett adatokat továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.”
77. § Az Szjstv. 27. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés esetén a pénzbírságot kiszabó külföldi határozatot a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani azzal, hogy a bírság kizárólag adók módjára hajtható be, közérdekű munkával történő teljesítésének, valamint elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye. A sértetteket segítő szervezeteknek vagy közjavára fizetendő jóvátételt a szabálysértési költségre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.”
78. § Az Szjstv. 28. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtása felfüggeszthető, ha a központi hatóság a külföldi határozat átvételére indult eljárásban olyan körülményt észlel, mely a végrehajtást akadályozza. A felfüggesztés a felmerült körülmény tisztázásáig, de legfeljebb 3 hónapig tarthat.
(4) A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtásának felfüggesztése esetén a központi hatóság a felfüggesztéssel párhuzamosan intézkedik az akadályként felmerült körülmény tisztázása érdekében.”
79. § Az Szjstv. 30. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kibocsátó állam a pénzbírság közérdekű munkára vagy elzárásra történő átváltoztatásához hozzájárult és annak tartamát meghatározta, az átváltoztatott pénzbírság tartamát a kibocsátó állam által meghatározott tartamban kell meghatározni.”
80. § Az Szjstv.
a) 19. § (3) bekezdésében a „a 3. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,
b) 19. § (4) bekezdésében a „a 3. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,
c) 22. §-ában a „az eljárás alá vont személyt” szövegrész helyébe a „a tanút, a szakértőt vagy az eljárás alá vont személyt” szöveg,
d) 26. § (3) bekezdésében a „a 3. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,
e) 26. § (4) bekezdésében a „a 3. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „a 3. § (4) bekezdés d) pontja” szöveg,
f) 27. § (1b) bekezdés c) pontjában a „sértett vagy közjavára” szövegrész helyébe a „sértett, sértettet segítő szervezet vagy közjavára” szöveg
lép.”
81. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szerv, amely hatósági tevékenysége során minden más szervtől független és a feladatkörébe tartozó hatósági ügyek tekintetében nem utasítható.”
82. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A hatósági szerződés megszűnése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnik.”
83. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 9. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[Az Országos Polgárőr Szövetség közigazgatási hatósági feladatként]
„a) kiadja a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolványt (a továbbiakban: polgárőr igazolvány), amely igazgatási szolgáltatási díjmentes,”
84. § A Pőtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr és az ifjú polgárőr igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyakibocsátóként adja ki. Az Országos Polgárőr Szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány és ifjú polgárőr igazolvány a szervezethez való tartozás közhiteles igazolására szolgáló okmány, amely megfelel a törvény felhatalmazása alapján kiadott, jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai és biztonsági előírásoknak. A polgárőr és az ifjú polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
85. § A Pőtv. 12. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A polgárőr szervezetnél nem lehet vezető tisztségviselő,
a) aki büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy
b) akivel szemben a (4b) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el.
(4b) Az a büntetett előéletű személy, akivel szemben
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig
nem lehet polgárőr szervezetnél vezető tisztségviselő.”
86. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő második hónap első napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően – legalább tizenöt napos véleményezési határidő biztosítása mellett – kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. Ha a döntés eltér a települési önkormányzatok véleményétől, a kormányhivatal vezetője az eltérés okát a döntésének indokolásában külön részletezi. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(3b) A kormányhivatal vezetőjének (3a) bekezdésben meghatározott döntését az érintett önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási perben megtámadhatja.”
87. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 23. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[Ha az eljárás alá vont személyt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül]
„e) szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki;
f) szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.”
(2) A Szabs. tv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor a 11. § (1) bekezdésben meghatározott bírságmaximum figyelembe vételével
a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni,
b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni.”
88. § A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a szándékosság és a gondatlanság,
b) a kísérlet,
c) a társtettes és a közvetett tettes,
d) a felbujtó és a bűnsegéd,
e) a hozzátartozó,
f) a csoportos elkövetés,
g) a nagy nyilvánosság fogalmára,
h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra,
i) a magánindítványra,
j) a folytatólagosság fogalmára, valamint
k) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti Lopás, Btk. 371. § szerinti Rongálás, Btk. 372. § szerinti Sikkasztás, Btk. 373. § szerinti Csalás, Btk. 376. § szerinti Hűtlen kezelés, Btk. 378. § szerinti Jogtalan elsajátítás és a Btk. 379. § szerinti Orgazdaság tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra
a Btk. által – az a)–d) és h)–j) pont esetén az általános részben, az e)–g) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban – meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.”
89. § A Szabs. tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet – a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel – haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor. Az áttételt elrendelő döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.”
90. § A Szabs. tv. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.”
91. § (1) A Szabs. tv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében adatot igényel
a) a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a alapján vezetett nyilvántartásból.”
(2) A Szabs. tv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az adatigénylés nem vezetett az eljárás alá vont személy vagy tanú feltalálásához, a bíróság, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy vagy tanú utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kéri. A megkeresett rendőri szerv jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy vagy tanú hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Amennyiben a megkeresett rendőri szervnek hivatalból tudomása van a keresett személy lakó-, tartózkodási helyéről, azt közli a megkereső szervvel.”
92. § A Szabs. tv. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor a (2) bekezdés szerinti, a hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén meghatározott bírságmaximum figyelembevételével
a) a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni,
b) a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni.”
93. § A Szabs. tv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság tárgyalást tart, ha a kifogásban a jogosult kifejezetten kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását, vagy ha a bíróság tárgyalás tartását szükségesnek tartja. A bíróság nem köteles tárgyalást tartani, ha az iratok alapján azt állapítja meg, hogy a kifogás alapos és a bíróság döntése a kérelemben foglaltakkal megegyezik, vagy azt az elkövető javára meghaladja.”
94. § A Szabs. tv. XVII. Fejezete a következő 96/B. alcímmel egészül ki:
„96/B. Telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatás
126/B. § (1) A bíróság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett indítványra – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendelheti az elkövető telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatását.
