Az Országgyűlés a korszerű és hatékony kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítása, a nemzetet magas színvonalon szolgáló kormányzati tisztségviselők szolgálati jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében, az Alaptörvény 17. cikk (5) bekezdésében és 18. cikk (5) bekezdésében foglaltak alapján a következő törvényt alkotja:
1. § [Hatály]
(1) E törvény hatálya a kormányzati igazgatás szerveinek (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) jogállására és szervezetére, továbbá a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőinek szolgálati jogviszonyára terjed ki.
(2) A Kilencedik Rész hatálya kiterjed a kormányzati igazgatási szervek munkavállalóira és azok munkaviszonyára.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra, bírósági titkárra, illetve ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4) E törvény hatálya a 2. §-ban nem szereplő – kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló – szervnél foglalkoztatott személyek kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára akkor terjed ki, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony az e törvény szerinti álláshelyen jön létre, illetve áll fenn.
(5) E törvény rendelkezéseit a Központi Statisztikai Hivatalra a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(6) E törvény hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára.
(7) E törvény hatálya nem terjed ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára.
2. § [A kormányzati igazgatási szervek]
(1) Kormányzati igazgatási szerv:
a) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi (a továbbiakban együtt: területi) szervei, és
b) a területi kormányzati igazgatási szervek.
(2) Központi kormányzati igazgatási szerv:
a) a Kormány,
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda,
c) a minisztérium,
d) a kormányzati főhivatal, és
e) a központi hivatal.
(3) Kormányzati főhivatal:
a) a Központi Statisztikai Hivatal,
b) az Országos Atomenergia Hivatal,
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és
d) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
(4) Területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal).
3. § [A kormányzati igazgatás tisztségviselői]
(1) A kormányzati igazgatás tisztségviselői
a) politikai szolgálati jogviszonyban,
b) biztosi jogviszonyban, vagy
c) kormányzati szolgálati jogviszonyban
állnak.
(2) Politikai szolgálati jogviszonyban áll:
a) a politikai felsővezető,
b) a politikai vezető, és
c) a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: tanácsadó).
(3) Politikai felsővezető:
a) a miniszterelnök,
b) a miniszter és
c) az államtitkár.
(4) Politikai vezető a kormánymegbízott.
(5) Biztosi jogviszonyban áll:
a) a kormánybiztos,
b) a miniszterelnöki biztos és
c) a miniszteri biztos.
(6) Kormányzati szolgálati jogviszonyban áll:
a) a szakmai felsővezető,
b) a szakmai vezető,
c) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselője, és
d) a területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője.
(7) Szakmai felsővezető:
a) a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium helyettes államtitkára,
c) a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese és
d) a kormányhivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató).
(8) Szakmai vezető:
a) a kormányhivatal igazgatója (a továbbiakban: igazgató),
b) a járási hivatal, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) vezetője és vezetőjének helyettese,
c) a főosztályvezető, és
d) az osztályvezető.
4. § [Egyes tisztségviselők tevékenységének irányítása]
Ahol e törvény államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, biztosi jogviszonyban álló személy vagy kormányzati igazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatásköröket kell érteni:
a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
b) a vezető tevékenységének ellenőrzése, és
c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.
5. § [A miniszterelnök feladatköre]
(1) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladatmeghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja.
(2) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva más politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár számára feladatot határozhat meg, valamint e tisztségviselőket a feladat- és hatáskörükbe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti. A politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár ezekről az őt e törvény szerint irányító személyt tájékoztatja.
6. § [A közvetlen miniszterelnöki irányítás]
(1) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek vagy azok vezetőinek az irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti.
(2) A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterelnökhöz átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja – ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a Miniszterelnöki Kormányiroda.
7. § [A Kormány üléseinek dokumentálása]
(1) A Kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak. A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni.
(2) Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen részt vevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a Kormány döntésének lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát.
(3) Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az összefoglaló készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait a Kormány normatív határozatban határozza meg.
8. § [A kabinet]
(1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre.
(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult tisztségviselőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.
9. § [A kormánybizottság]
(1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több miniszter feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre.
(2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult tisztségviselőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.
10. § [A testületek]
(1) A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.
11. § [Egyéb rendelkezések]
(1) A kabinetet, kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat rendelkezhet úgy, hogy a kabinet, kormánybizottság tagja a miniszterelnök is.
(2) Nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel
a) – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kabinet és a kormánybizottság, valamint
b) a Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testülete.
12. § [A kormánybiztos]
(1) A Kormány normatív határozatával a Kormány feladatkörébe tartozó – miniszter vagy kormányzati főhivatal hatáskörébe nem utalt –,vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki.
(2) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja. Az irányító személye a kormánybiztos által ellátandó egyes feladatok tekintetében eltérő lehet.
(3) Kormányrendelet a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.
13. § [A kormánybiztos titkársága]
(1) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában – a 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozatban meghatározottak szerint – a Kormány által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. A 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozat úgy is rendelkezhet, hogy a kormánybiztos tevékenységét titkárság nem segíti.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a kormánybiztossá kinevezett személy a minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda politikai vagy szakmai felsővezetője, a tevékenységének ellátásában
a) a kinevezése szerinti minisztériumban, a miniszter irányítása alatt működő titkárság, vagy
b) a kinevezése szerinti Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság
segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
14. § [A miniszterelnöki biztos]
(1) A miniszterelnök – normatív utasításával – a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.
(2) A miniszterelnöki biztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
(3) A miniszterelnöki biztost a miniszterelnök rendeletben a 12. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel.
(4) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában – az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint – a miniszterelnök által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. Az (1) bekezdés szerinti normatív utasítás úgy is rendelkezhet, hogy a miniszterelnöki biztos tevékenységét titkárság nem segíti.
15. § [A miniszterelnöki megbízott]
(1) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A miniszterelnök a miniszterelnöki megbízottat feljogosíthatja a miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.
(3) A megbízás legfeljebb a miniszterelnök megbízatásának idejére szólhat.
16. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállása]
(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda a miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működő különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) A Miniszterelnöki Kormányirodát a miniszterelnök közvetlenül irányítja.
(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező központi költségvetési szerv.
(4) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök normatív utasításban adja ki.
(5) A Miniszterelnöki Kormányiroda esetében
a) a minisztériumokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell,
b) a minisztert a minisztérium és annak személyi állománya tekintetében megillető feladat- és hatáskörökre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a miniszterelnökre megfelelően alkalmazni kell.
(6) A politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Kormányiroda vezeti.
17. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője]
(1) A Miniszterelnöki Kormányirodát a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló közigazgatási államtitkár vezeti, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően.
(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tekintetében a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján, azzal, hogy egyebekben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
18. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő államtitkár és helyettes államtitkár]
(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében államtitkár működhet.
(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő államtitkár tekintetében az államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy
a) az államtitkár a miniszterelnököt nem helyettesítheti,
b) az államtitkár kinevezésére, továbbá felmentésére irányuló javaslattétel során a miniszterelnök nem kéri ki miniszter véleményét,
c) az államtitkár lemondása esetén a lemondó nyilatkozatának miniszterelnök részére való továbbítása nem miniszter útján történik.
(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszterelnök feladat- és hatáskörének a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működésiszabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(4) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár tekintetében a helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
19. § [A minisztérium jogállása és vezetője]
(1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként működő, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszterként vezeti.
(3) A minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között a miniszter – a miniszterelnök jóváhagyását követően – normatív utasításban adja ki.
(4) A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter közvetlenül irányíthatja az általa vezetett minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét.
(5) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda jogutódja, ha az (5) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium.
20. § [A tárca nélküli miniszter]
(1) A tárca nélküli miniszter feladatköreként az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladatok ellátása határozható meg.
(2) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. A tárca nélküli miniszter tevékenységét e törvényben meghatározottak szerint a Kormány által rendeletben meghatározott minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.
(3) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés szerinti minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő kabinet segíti. A (2) bekezdés szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a (2) bekezdés szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.
(4) A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a (2) bekezdés szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.
(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda jogutódja a (2) bekezdés szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszter tevékenységét – ha a tárca nélküli miniszter a miniszterelnök általános helyettese – több, a (2) bekezdés szerinti szerv is segítheti.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a tárca nélküli miniszter tevékenységének ellátását egy, a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendeletben meghatározott kabinet segítheti.
(8) A kizárólag a tárca nélküli miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a munkáltatói jogokat a tárca nélküli miniszter, vagy – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén – a tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke gyakorolja.
21. § [A miniszter helyettesítése]
(1) Akadályoztatása esetén
a) a minisztert – az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – az államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert – a 20. § (2) bekezdése szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – a 20. § (2) bekezdése szerinti minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára
helyettesíti.
(2) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint – az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén – az Országgyűlés ülésén
a) a minisztert akadályoztatása esetén a részletes feladat- és hatáskörét megállapító kormányrendeletben kijelölt másik miniszter,
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a részletes feladat- és hatáskörét megállapító kormányrendeletben kijelölt másik miniszter
helyettesíti.
(3) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben – az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével – döntése alapján
a) a minisztert a részletes feladat- és hatáskörét megállapító kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert a részletes feladat- és hatáskörét megállapító kormányrendeletben kijelölt másik miniszter vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár
helyettesíti.
22. § [A miniszteri biztos]
(1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú, a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.
(2) A miniszteri biztos tevékenységét az őt kinevező miniszter irányítja.
(3) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában titkárság segíti, amely a miniszteri kabinetben is működhet. A titkárságra a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét titkárság nem segíti.
23. § [Az államtitkár feladatköre]
(1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – a miniszter teljes jogkörű helyettese.
(2) A miniszter a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a minisztériumban működő államtitkárok közül általános helyettesítésére egy miniszterhelyettest jelöl ki.
(3) Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását.
(4) Az államtitkár a feladatainak ellátásáért és hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.
(5) Az államtitkári cím használata során utalni kell az államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
24. § [Az államtitkár helyettesítése]
(1) Az államtitkár nem helyettesíthető, ha a minisztert helyettesítő jogkörében jár el.
(2) Az államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az államtitkár kabinetfőnöke vagy az államtitkár irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy osztályvezető helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét – a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.
25. § [A közigazgatási államtitkár]
(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.
(2) A minisztériumban egy közigazgatási államtitkár működhet.
(3) A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincs betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja.
26. § [A helyettes államtitkár]
(1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A helyettes államtitkár tevékenységét – az e törvényben meghatározott kivétellel – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, kormányrendeleti felhatalmazás esetén kormánybiztos vagy a miniszterelnök rendeletében foglalt felhatalmazás esetén miniszterelnöki biztos irányítja.
(3) A helyettes államtitkár tevékenységének irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a helyettes államtitkár tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket – az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben – az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja.
(4) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.
(5) A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy a (2) bekezdésben meghatározott személy irányítása alá tartozó más helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár gyakorolja.
27. § [Irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár]
(1) A minisztériumban az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására helyettes államtitkár működik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár hatáskörébe az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatokon kívül más szakmai feladat nem utalható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár tevékenységét a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter vagy az államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár nem utasítható.
28. § [A szervezeti egységek]
(1) A minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra tagozódik, a főosztály, továbbá a titkárság – ha főosztályvezető vezetése alatt áll – osztályokra tagozódhat. A minisztériumban államtitkári kabinet működhet.
(2) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját kabinet segíti.
(3) A miniszterelnök munkáját az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Programiroda segíti. A Miniszterelnöki Programirodát államtitkár vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök közvetlenül irányítja. A Miniszterelnöki Programirodán helyettes államtitkár működhet, akinek a tevékenységét a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár irányítja. A Miniszterelnöki Programiroda e törvény keretei között – az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – főosztályokra és osztályokra tagozódik.
(4) A külképviselet a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben meghatározottak szerint a minisztérium nem önálló szervezeti egysége. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a külképviselet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége.
(5) Vezetői álláshely a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység vezetésére tölthető be.
29. § [A különös szervezeti egységek]
(1) A honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban, valamint a rendvédelmi szervet irányító miniszter a rendvédelmi szervek irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban a 28. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő szervezeti egységet is létesíthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység
a) vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt vagy kirendelt személy, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki,
b) vezetőjét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel,
c) vezetője a Magyar Honvédség vezetőjére vagy rendvédelmi szerv esetében az országos parancsnokra vonatkozó rendelkezések szerinti juttatásban részesül.
30. § [A munkacsoport]
(1) A miniszter normatív utasításával – vagy a feladatkörükben érintett miniszterek együttes normatív utasításukkal – több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy osztályvezetőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait, a tagjai helyettesítésének rendjét, továbbá működésének idejét.
31. § [A miniszteri és az államtitkári kabinet]
(1) A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.
(2) Az államtitkári kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja.
(3) A kabinetfőnököt a kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
32. § [A főosztály és az osztály]
(1) A főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes államtitkár irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a főosztályvezető tevékenységét a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítja.
(2) Az osztályt az osztályvezető vagy közvetlenül a főosztályvezető vezeti. Az osztályvezető tevékenységét a főosztályvezető irányítja.
33. § [A titkárság]
(1) A politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár tevékenységének ellátását – ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik – titkárság segítheti.
(2) A miniszter titkárságát osztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető tevékenységét a miniszter kabinetfőnöke irányítja. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter titkárságát vezető osztályvezető tevékenységét közvetlenül a miniszter irányítja. A tárca nélküli miniszter titkárságát a tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke vezeti.
(3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti, az államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár kabinetfőnöke irányítja.
(4) A közigazgatási államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítja.
(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.
34. § [A kormányzati főhivatal jogállása]
(1) A kormányzati főhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) A kormányzati főhivatal felügyeletét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében – ha törvény eltérően nem rendelkezik – különösen
a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján rendeletet alkot a kormányzati főhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,
b) képviseli a kormányzati főhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.
(3) A kormányzati főhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.
(4) A kormányzati főhivatal tevékenységéről – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint – beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a kormányzati főhivatal honlapján közzé kell tenni.
35. § [A kormányzati főhivatal szervezete]
(1) A kormányzati főhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányzati főhivatal vezetője készíti elő, és a kormányzati főhivatalt felügyelő miniszter – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyását követően – normatív utasításban adja ki.
(2) A kormányzati főhivatal szervezetére – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a szakmai felsővezetőkre vonatkozó rendelkezések kivételével a minisztérium szervezetére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A kormányzati főhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányzati főhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.
36. § [A központi hivatal jogállása és szervezete]
(1) A központi hivatal törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.
(2) Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben – a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), e) és f)–h) pontjában meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét valamely központi kormányzati igazgatási szerv vezetője vagy kormánybiztos gyakorolja.
(3) A központi hivatal szervezeti és működési szabályzatát a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban adja ki.
(4) A központi hivatal szervezetére – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a szakmai felsővezetőkre vonatkozó rendelkezések kivételével a minisztérium szervezetére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó törvény vagy kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.
37. § [A törvénnyel létrehozott központi hivatal]
(1) Törvénnyel központi hivatal akkor hozható létre, ha a központi hivatal rendvédelmi feladatokat lát el.
(2) A törvénnyel létrehozott központi hivatal irányítását a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el.
(3) A központi hivatalt létrehozó törvény erre irányuló rendelkezése alapján a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét a központi hivatalt irányító miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a központi hivatal vezetője helyettesének feladat- és hatáskörét a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettes államtitkár gyakorolja.
(5) A (3) bekezdés szerinti államtitkár
a) a (3) bekezdés szerinti tevékenysége tekintetében a központi hivatalt irányító miniszter által – a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlásán túlmenően – nem utasítható,
b) nem gyakorolhat olyan, a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, amely a központi hivatal irányításával összefüggő döntés meghozatalára irányul,
c) nem helyettesítheti a központi hivatalt irányító minisztert és a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében azon központi hivatalt érintő irányító hatáskörök gyakorlásával összefüggésben, amely vezetőjének feladat- és hatáskörét gyakorolja,
d) a központi hivatalt irányító miniszternek a központi hivatal irányításával, valamint a központi hivatal által hozott hatósági döntés felettes szervként történő felülvizsgálatával összefüggő hatáskörét átruházott hatáskörben gyakorló személyt, szervezeti egység vezetőjét – e tevékenységével összefüggésben – nem irányíthatja.
(6) A (4) bekezdés szerinti helyettes államtitkár
a) tevékenységét a (3) bekezdés szerinti államtitkár irányítja,
b) hatáskörébe a vezető-helyettesi tevékenységen kívül más minisztériumi szakmai feladat nem utalható,
c) a központi hivatalt irányító miniszter által – a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlásán túlmenően – nem utasítható,
d) nem gyakorolhat olyan, a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, amely a központi hivatal irányításával összefüggő döntés meghozatalára irányul,
e) a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében azon központi hivatalt érintő irányítási, valamint a központi hivatal által hozott hatósági döntés felettes szervként történő felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörök gyakorlásával összefüggésben, amely vezetője helyettesének feladat- és hatáskörét gyakorolja,
f) a központi hivatalt irányító miniszternek a központi hivatal irányításával, valamint a központi hivatal által hozott hatósági döntés felettes szervként történő felülvizsgálatával összefüggő hatáskörét átruházott hatáskörben gyakorló szervezeti egység vezetőjét – e tevékenységével összefüggésben – nem irányíthatja,
g) tevékenységének az ellátását a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztériumban titkárság nem segíti.
(7) A (4) bekezdés szerinti esetben, ha a központi hivatal irányításával összefüggő hatásköröket a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben olyan helyettes államtitkár gyakorolja, akinek a tevékenységét a (3) bekezdés szerinti államtitkár irányítja, a központi hivatalt érintő irányítási hatáskörök gyakorlásával, valamint a központi hivatal által hozott hatósági döntés felettes szervként történő felülvizsgálatával összefüggésben a helyettes államtitkár tevékenységét a központi hivatalt irányító miniszter irányítja.
(8) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a (3) bekezdés szerinti államtitkár a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatásköre gyakorlásával összefüggésben nem jogosult illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra,
b) a (4) bekezdés szerinti helyettes államtitkár a központi hivatal vezetője helyettesének feladat- és hatásköre gyakorlásával összefüggésben nem jogosult illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra,
c) a központi hivatal vezetője és helyettesének a kinevezésével, kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő szabályokat nem kell alkalmazni és
d) nem létesíthető vagy tartható fenn kormányzati szolgálati jogviszony a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese feladatainak az ellátására.
38. § [A központi hivatal típusai]
(1) A központi hivatal a tevékenysége alapján a központi hivatalt létrehozó törvényben vagy kormányrendeletben
a) hatósági,
b) piacfelügyeleti,
c) szolgáltató,
d) fenntartói,
e) forráskezelő,
f) ellenőrző, illetve
g) kiszolgáló
típusokba sorolható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás esetében a központi hivatalt létrehozó törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja az elsődlegesen és a kiegészítő jelleggel meghatározott tevékenységeket.
39. § [A kormányhivatal szervezete]
(1) A kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási hivatalokból áll.
(2) A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal egyedi ügyében a kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik.
(3) A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter – szükség szerint a 40. § (2) bekezdése szerinti, a szakmai irányításban közreműködő miniszter véleményének kikérésével – normatív utasításban adja ki.
(4) A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.
40. § [A kormányhivatal irányítása]
(1) A kormányhivatalt az e fejezetben meghatározott eltérésekkel a Kormány a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter útján irányítja.
(2) Kormányrendeletben foglaltak szerint a kormányhivatal tekintetében a szakmai irányításban közreműködhet az a miniszter, aki – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján az adott feladatkörrel rendelkezik (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter).
(3) A kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – a Ksztv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott jogköröket a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.
(4) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy
a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket a szakmai irányító miniszter,
b) a kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket központi államigazgatási szerv vezetője,
c) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket kormányrendeletben kijelölt szerv
gyakorolja.
(5) A kormányhivatal, illetve a járási hivatal irányítására, a törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésre, továbbá a szakmai irányító miniszter és a (4) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
41. § [A kormányhivatal vezetése]
(1) A kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.
(2) A kormánymegbízott a feladatainak ellátásáért és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a kormányhivatalok irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszternek szakmai felelősséggel tartozik.
(3) A kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese.
(4) A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.
42. § [A területi államigazgatási feladatok összehangolása]
(1) A kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.
(2) A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A kormányhivatal a feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől adatokat, felvilágosítást kérni.
(3) A központi államigazgatási szervek területi szervei – az állami adó- és vámhatóság kivételével –, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával – a kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.
(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően – a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – a kormányhivatal ellenőrzési jogkörébe tartoznak.
(5) Ha a (2)–(4) bekezdése szerinti területi szerv illetékessége a kormányhivatal illetékességi területétől eltérő területre terjed ki, a kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti kormányhivatal gyakorolja.
43. § [Az államigazgatási kollégium]
(1) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium a kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fórum.
(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a kormányhivatal főigazgatója, igazgatója és főosztályvezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői (a továbbiakban: hivatalvezető), a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.
(3) A kormánymegbízott a kormányhivatal koordinációs feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.
44. § [A jogorvoslati jogkör]
(1) A kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha az elsőfokú hatóság a járási hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője.
(2) A járási hivatal vagy a helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően törvény vagy kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a fellebbezés elbírálására és a felügyeleti jogkör gyakorlására.
45. § [A véleményezés]
A kormányhivatal véleményezi – a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a területi illetékességgel kizárólag államigazgatási feladatot ellátó más szervek
a) vezetőinek kinevezését és felmentését,
b) létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést,
c) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.
46. § [A tájékozódás]
(1) A kormányhivatal – a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratokba betekinthet.
(2) A kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél – törvénysértés észlelése esetén – egyeztető eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.
(3) A kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a feladata ellátásához szükséges.
47. § [Az ellenőrzés]
(1) A kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes kormányhivatal vagy a járási hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.
(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a kormányhivatal vagy a járási hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő nevét és fényképét.
(3) A járási hivatal kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört gyakorol.
(4) Az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörében eljárva a járási hivatal az e törvényben és az egyszerűsített hatósági ellenőrzésre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza.
(5) A járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben hozott döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.
48. § [Egyéb feladat- és hatáskörök]
A kormányhivatal
a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek az Mötv. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Mötv. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)–e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,
b) – a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel az Ákr. végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére,
c) – a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével – gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangolásáról,
d) közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el,
e) ügyfélszolgálatot működtethet,
f) jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet,
g) – jogszabályban meghatározott szolgáltató feladatkörébe tartozó informatikai szolgáltatások kivételével – ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgáltatást biztosít,
h) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
49. § [A járási hivatal szervezete]
(1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.
(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatalra a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A Kormány rendeletben jelöli ki Pest megyében a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó járási hivatalt, illetve a fővárosban a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó kerületi hivatalt.
50. § [A járási hivatal vezetése]
(1) A járási hivatalt a hivatalvezető vezeti.
(2) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti.
51. § [A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának meghatározása]
(1) A Kormány – a (3) bekezdés szerinti javaslat figyelembevételével – határozatban állapítja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát.
(2) A Kormány – a kormányhivatal alaplétszámába tartozó álláshelyek kivételével – a (3) bekezdés szerinti javaslat figyelembevételével meghatározza a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek besorolását.
(3) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter – a kormányzati igazgatási szerv vezetője véleményének figyelembevételével – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv útján javaslatot tehet a Kormány számára az általa vezetett minisztérium és az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámára és az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolására.
(4) Ha a kormányzati igazgatási szervet nem miniszter vezeti, és nem tartozik miniszter irányítása vagy felügyelete alá, a (3) bekezdés szerinti javaslatot a kormányzati igazgatási szerv vezetője jogosult megtenni.
(5) A tárca nélküli miniszter az általa irányított, vezetett vagy felügyelt szervezeti egységek, illetve kormányzati igazgatási szervek tekintetében a (3) bekezdés szerinti javaslatot a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv vezetője általi jóváhagyást követően teheti meg, ha a javaslat a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát és álláshelyeit érinti.
(6) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának (1) bekezdés szerinti meghatározása során figyelembe kell venni az 1. § (3) bekezdésében és az 54. § (3) bekezdésében meghatározott személyeket.
52. § [A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának felülvizsgálata]
(1) A Kormány a rendeletében meghatározottak szerint a (3) bekezdés szerinti javaslat alapján felülvizsgálja a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során
a) megemelheti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát,
b) csökkentheti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát,
c) változatlanul hagyhatja a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát, illetve
d) módosíthatja az álláshely besorolását.
(3) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv útján – évente egyszer javaslatot tehet az általa vezetett minisztérium és az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának, illetve az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolásának módosítására.
(4) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter a kormányzati igazgatási szerv átszervezése vagy feladatainak változása miatt a (3) bekezdésben foglaltakon túl is kezdeményezheti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának módosítását.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti javaslat tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
53. § [A központosított álláshelyállomány]
(1) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyek számát a Kormány állapítja meg.
(2) A központosított álláshelyállományból álláshelyet a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter – a kormányzati igazgatási szerv vezetője kezdeményezésére – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél igényelhet.
(3) A (2) bekezdés szerinti igénylés tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely betöltését – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv közreműködésével – a Kormány határozatával határozott vagy határozatlan időre engedélyezheti.
(5) A Kormány a (4) bekezdés szerinti engedélyezés során – az 57. § (1) és (2) bekezdése szerinti besorolási kategóriák figyelembevételével – megállapítja a központosított álláshely-állományba tartozó álláshely besorolását, kivéve, ha a Kormány az álláshely kormányhivatal általi betöltését engedélyezi.
(6) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely – a Kormány eltérő döntése hiányában – a (4) bekezdés szerinti engedéllyel nem válik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának részévé.
(7) A kormányzati igazgatási szerv a korábban vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő ügyintézőként történő foglalkoztatása céljából a központosított álláshely-állományból ügyintézői álláshelyet igényelhet, ha nem rendelkezik üres ügyintézői álláshellyel.
(8) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylésének és az igény elbírálásának szabályait és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
54. § [Az álláshelyek felhasználásának esetei]
(1) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen és a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen
a) kormányzati szolgálati jogviszony,
b) biztosi jogviszony,
c) politikai szolgálati jogviszony, vagy
d) munkaviszony
hozható létre.
(2) A Kormány döntése alapján kormányzati szolgálati jogviszony létrehozható a 2. §-ban nem szereplő szerv számára biztosított álláshelyen is.
(3) Az álláshely betölthető a kormányzati igazgatási szervhez vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), valamint a kormányzati igazgatási szervhez a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint vezényelt vagy kirendelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban: katonai szolgálati jogviszony) álló személlyel is, azzal, hogy ebben az esetben nem jön létre az (1) bekezdés szerinti jogviszony és a hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a katonai szolgálati jogviszony továbbra is fennáll.
(4) Egy álláshelyen egyidejűleg – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – egy jogviszony hozható létre.
(5) Több jogviszony egy álláshelyen
a) részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, és
b) az 55. § (3) bekezdése szerinti esetben határozott időre
hozható létre, azzal, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, az álláshelyen foglalkoztatottak munkaideje együttesen nem haladhatja meg a 118. § (2) bekezdésében meghatározott munkaidőt.
55. § [Az alaplétszámba tartozó álláshely]
(1) A kormányzati igazgatási szerv az alaplétszámába tartozó valamennyi álláshelyet köteles betölteni.
(2) Ha az álláshely hat hónapon át betöltetlen, azt a Kormány – a rendeletében meghatározottak szerint – határozatával a központosított álláshelyállományba helyezi.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül betöltetlennek az az álláshely, amelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő
a) fizetés nélküli szabadságon van,
b) a munkavégzési kötelezettség alól mentesül,
c) kormányzati érdekből történő kirendelésére került sor, vagy
d) külszolgálati kirendelésére került sor.
(4) A Kormány a kormányzati igazgatási szerv által ellátandó közfeladatok változása esetén a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet határozatával átcsoportosíthatja egy másik kormányzati igazgatási szervhez.
(5) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely a központosított álláshelyállományba kerül, ha a kormányzati igazgatási szervnek az álláshelyen ellátandó feladata megszűnik. A kormányzati igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet a feladatkörét érintő változásról.
56. § [A központosított álláshely-állományba tartozó álláshely]
(1) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen az 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszony az 53. § (4) bekezdése szerinti engedély alapján hozható létre.
(2) Az európai uniós vagy elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok ellátására jogviszony a központosított álláshelyállományból származó álláshelyen hozható létre, azzal, hogy a projekt, illetve program befejezéséig az álláshely nem vontható el a kormányzati igazgatási szervtől.
(3) A Kormány a központosított álláshelyállományból származó, a kormányzati igazgatási szerv által betöltött álláshelyet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a központosított álláshelyállományba visszahelyezheti.
(4) Tartós külszolgálat, külszolgálati felkészülés és a külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezés esetén kormányzati szolgálati jogviszony a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámán felül, központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen hozható létre.
57. § [Az álláshely besorolása]
(1) Az álláshely besorolási kategóriái:
a) ügyintéző, ezen belül:
aa) kormánytanácsos,
ab) vezető-kormánytanácsos,
ac) kormányfőtanácsos,
ad) vezető-kormányfőtanácsos,
b) szakmai vezető,
c) szakmai felsővezető,
d) biztosi jogviszonyban álló személy,
e) tanácsadó,
f) politikai felsővezető.
(2) A kormányzati főhivatal és a központi hivatal tekintetében az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó besorolási kategóriák helyett az 1. melléklet II. táblázat 1–5. pontja szerinti kategóriákat kell alkalmazni.
(3) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát megállapító határozat sorolja be az (1) és a (2) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe.
(4) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyet az annak betöltését engedélyező határozat sorolja be az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe.
(5) Az álláshelynek a (2)–(4) bekezdés szerint megállapított besorolását a kormányzati igazgatási szerv nem változtathatja meg.
(6) Az álláshely (2)–(4) bekezdés szerint megállapított besorolásának módosítását a kormányzati igazgatási szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezheti a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél.
(7) A tartósan távollévő kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolását a miniszter javaslatára a Kormány módosítja, ha az álláshelyen ellátandó feladatok ellátása érdekében ez szükséges. A kormánytisztviselő távollétének megszűnését követő napon az álláshely besorolása – a Kormány eltérő döntése hiányában – az eredeti besorolásra visszaáll.
(8) Az álláshelynek a (2)–(4) bekezdés szerint megállapított besorolását a Kormány határozatával módosíthatja.
(9) A (6) bekezdés szerinti javaslat tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(10) Az (1)–(9) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a kormányhivatalokra.
58. § [Az álláshely betöltésének feltételei]
(1) Az álláshely olyan személlyel tölthető be, aki az adott álláshely vonatkozásában megfelel
a) az 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszony létesítésére jogszabályban meghatározott feltételeknek,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlója által a (2) bekezdés szerint meghatározott szakmai követelményeknek.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója – az álláshelyen ellátandó feladat és a (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével – szabályzatában meghatározza az álláshely betöltésének szakmai feltételeit, így különösen:
a) az iskolai végzettséget,
b) az egyéb szakképzettséget,
c) a közigazgatási alap-, illetve szakvizsga, jogi szakvizsga, tudományos fokozat meglétét, egyéb közigazgatási tanulmányokat,
d) a nyelvismeretet,
e) a szakmai tapasztalatot, és
f) a képzési kötelezettség teljesítését.
(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a (2) bekezdés szerinti szakmai és képesítési követelmények meghatározásának szempontjait és kereteit.
59. § [Az álláshely-váltás]
(1) Nem érinti a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállását, ha a kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatási szerv egyik álláshelyéről ugyanazon kormányzati igazgatási szerv másik álláshelyére helyezik.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti álláshelyváltás következtében a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye is megváltozik, az álláshelyváltásról szóló munkáltatói intézkedést a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével a leendő munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg.
60. § [A kormányzati igazgatási szerv álláshelyekkel kapcsolatos nyilvántartása]
Az álláshely vonatkozásában a kormányzati igazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezeti.
61. § [A kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatainak ellátása]
(1) A kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv) látja el.
(2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az e törvény szerinti feladatai ellátásához jogosult a közszolgálati személyügyi nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére.
62. § [A kormányzati személyügyi igazgatási feladatok]
(1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezeli a központosított álláshely-állományt.
(2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv gondoskodik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának 52. § szerinti felülvizsgálatáról.
(3) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv fogadja és feldolgozza a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával és az álláshellyel kapcsolatos javaslatokat.
(4) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv előkészíti a Kormány számára a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshelyállománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseket és gondoskodik a döntések végrehajtásáról.
(5) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – ellenőrzi a Kormánynak a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshelyállománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását.
(6) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezeti
a) a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámába tartozó álláshelyek vonatkozásában a (7) bekezdés szerinti nyilvántartást,
b) a központosított álláshelyállomány vonatkozásában a (8) bekezdés szerinti nyilvántartást.
(7) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a kormányzati igazgatási szervek álláshelyei vonatkozásában nyilvántartja a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó
a) álláshelyek számát,
b) álláshelyeknek az 57. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott besorolási kategóriák szerinti megoszlását,
c) betöltetlen álláshelynek az 57. § (1) és (2) bekezdése szerinti besorolási kategóriáját és az álláshely betöltésére irányuló kötelezettség teljesítésének határidejét, és
d) álláshely átcsoportosítása esetén annak időpontját és az átcsoportosítással érintett kormányzati igazgatási szervek alapadatait.
(8) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a központosított álláshelyállomány vonatkozásában nyilvántartja
a) a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyek számát,
b) a kormányzati igazgatási szerv részére engedélyezett álláshelyek számát és a betöltésére jogosult kormányzati igazgatási szerv nevét,
c) a b) pont szerinti engedélyt tartalmazó határozat számát, keltét és címét,
d) azt az időpontot, amikor a Kormány engedélye alapján átadásra került a kormányzati igazgatási szervnek a központosított álláshelyállományba tartozó álláshely,
e) annak a kormányzati igazgatási szervnek az alapadatait, amely alaplétszámából az álláshely a központosított álláshelyállományba került,
f) azt az időpontot, amikor az álláshely a kormányzati igazgatási szervtől a központosított álláshelyállományba került.
(9) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján nyilvántartja
a) érintett kormánytisztviselő személyazonosító adatait,
b) a kormánytisztviselő által engedély alapján végzett vagy bejelentett tevékenység meghatározását,
c) a kormánytisztviselő által engedély alapján végzett vagy bejelentett tevékenység ellátásának kezdőidőpontját,
d) a 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást tevő kormányzati igazgatási szerv adatait.
(10) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a Kormány munkáltatói feladatainak ellátásában.
(11) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az (1)–(10) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított egyéb feladatokat.
(12) A kormányzati igazgatási szerv előzetesen tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet valamennyi nem rendszeres személyi juttatásról, ide nem értve a jogszabály alapján járó, kötelezően biztosítandó kifizetési elemeket.
63. § [A jóhiszeműség és a tisztesség elve]
(1) A kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: felek) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni, továbbá nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ami a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(2) A felek egymást tájékoztatják minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
64. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni.
(2) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(3) A kormánytisztviselő köteles a hivatása gyakorlásával összefüggő jogszabályokat betartani.
(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.
(5) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
65. § [A szakszerűség elve]
(1) A kormánytisztviselő feladatait a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó és az egyéb szakmai szabályoknak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.
(2) A kormánytisztviselő köteles a feladataival összefüggő szakmai követelményeket munkája során érvényesíteni.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény alapján határozza meg a kormánytisztviselő illetményét az e törvényben meghatározott keretek között.
66. § [A hatékonyság elve]
