Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.21.)

2018. évi CXXV. törvény - a kormányzati igazgatásról 4/7. oldal

(11) A kormánytisztviselő felmondása esetén a kormányzati igazgatási szerv az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A kormányzati igazgatási szerv a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a kormánytisztviselő a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A kormányzati igazgatási szerv felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.

(12) Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.

(13) A felek tanulmányi szerződéssel kapcsolatos személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk. 2:51–2:53. §-át kell alkalmazni.

(14) A kormánytisztviselő saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak a kormányzati igazgatási szervnek tett előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat. A kormányzati igazgatási szerv csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban, képzésben való részvételt, ha az a kormányzati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidő kedvezményként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell, a tanulmányi mentesítés időtartamára a kormánytisztviselő illetményre jogosult, a kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi mentesítés időtartamát.

(15) A (14) bekezdés szerinti szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(16) A (15) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(17) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőnek iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben tanulmányi munkaidő-kedvezmény biztosíthat.

(18) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő részére négyévente egyszer tizenöt nap – a szabadságon felüli – fizetett, valamint azon túl fizetés nélküli alkotói szabadságot biztosíthat valamely képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzése céljából.

XX. FEJEZET

A GYERMEKET NEVELŐ ÉS CSALÁDOT ALAPÍTÓ KORMÁNYTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

152. § [A munkaidőre vonatkozó további rendelkezések]

(1) A kormánytisztviselő várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő esetén gyermeke hároméves koráig

a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a kormánytisztviselő hozzájárulása esetén alkalmazható,

b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,

c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,

d) a kormánytisztviselő számára éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.

(2) A gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét – a 122. § (5) bekezdésében foglaltakat kivéve – csak hozzájárulásával rendelhető el.

153. § [A képzés támogatása és a kormánytisztviselő tájékoztatása]

(1) A kormánytisztviselő a képzéshez, továbbképzéshez, nyelvtanuláshoz a 151. § alapján nyújtott támogatásra jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt is.

(2) A kormánytisztviselő jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közszolgálat egészét és a kormányzati igazgatási szervet érintő változásokkal kapcsolatos rendszeres – elektronikus formában történő – tájékoztatásra.

154. § [A felmentési időre vonatkozó rendelkezések]

(1) A felmentési idő a 111. §-ban megállapított időhöz képest

a) a legalább egy gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében harminc nappal,

b) a legalább három gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében hatvan nappal

meghosszabbodik, ha azt a kormánytisztviselő kéri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a kormánytisztviselő és a gyermek közös háztartásban él.

155. § [A pótszabadságra vonatkozó rendelkezések]

(1) A kormánytisztviselő a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek után

a) egy gyermek esetén négy,

b) két gyermek esetén nyolc,

c) kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy

munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként két munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékkal él.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

(4) Az apa gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek születése esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(5) A nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(6) A kormánytisztviselő részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.

(7) A pótszabadságot

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult igénybe venni, ha a gyermekkel közös háztartásban él,

b) az (5) bekezdés szerinti esetben minden kormánytisztviselő nagyszülő jogosult igénybe venni.

156. § [A szülési szabadság]

(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(2) A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt, illetve végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.

(3) A szülési szabadságot – a felek eltérő megállapodása hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság időtartamát – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni.

(6) A szülési szabadság megszűnik

a) a gyermek halva születése esetén,

b) ha a gyermek meghal, a halálát követő tizenötödik napon,

c) ha a gyermeket – jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt esetben a szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet.

157. § [A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések]

(1) A kormánytisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) A kormánytisztviselő – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, de legfeljebb a gyermek tankötelezetté válásának időpontjáig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(3) A kormánytisztviselőnek gyermeke személyes gondozása érdekében – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.

(4) A kormánytisztviselőnek hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

158. § [A kötelező részmunkaidő kikötése]

(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a kinevezésben részmunkaidőt kell kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult. A részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a kormánytisztviselő heti munkarendje – a kormánytisztviselő kérelmére – egyenlőtlen munkaidő-beosztással meghatározható.

(2) A kormánytisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó (1) bekezdés szerinti kérelme csak abban az esetben tagadható meg, ha az a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a kormánytisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni alapszabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a hivatali szervezet vezetőjével közölni. A kérelemben a kormánytisztviselő köteles tájékoztatni a hivatali szervezet vezetőjét

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek ötéves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a kormánytisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(7) Az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazható a vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő tekintetében.

159. § [A cafetéria-juttatásra vonatkozó rendelkezések]

(1) A gyermeket nevelő kormánytisztviselőnek gyermekenként – a gyermek tízéves koráig – a 147. § szerinti cafetéria-juttatásnál magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a kormánytisztviselő és a gyermek közös háztartásban él.

(3) Az (1) bekezdés alapján a juttatás abban az évben jár utoljára, amikor a gyermek a 10. életévét betölti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás mértékét és igénybevételének szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója szabályzatban állapítja meg.

160. § [Az otthoni munkavégzésre vonatkozó rendelkezések]

(1) A munkáltató jogkör gyakorlója a közszolgálati szabályzatában a tízéves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő kormánytisztviselő otthoni munkavégzése vonatkozásában a 126. §-ban foglaltaknál kedvezőbb rendelkezéseket állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

161. § [A családalapítási támogatás]

(1) A család alapításakor felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából a kormánytisztviselő részére kérelemre, kamatmentesen, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt egy alkalommal a házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, legfeljebb azonban a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben családalapítási támogatás nyújtható.

(2) A kormánytisztviselő gyermeke születése esetén támogatásra jogosult, ha jogviszonyának ideje alatt gyermeke született vagy gyermeket legfeljebb 6 hónapos korában jogerősen örökbefogadott, és a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek betegségének gyógyítása miatt átmenetileg egészségügyi intézményben tartózkodik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

162. § [Az iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás]

(1) A kormánytisztviselő – a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon – évente egy alkalommal iskolakezdési támogatásra jogosult a közoktatásban résztvevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel.

(2) Az (1) bekezdés alapján az a kormánytisztviselő jogosult támogatásra, aki a tárgyév augusztus 1-jén kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, és aki a gyermeknek szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.

(3) A kormánytisztviselő évente egy alkalommal – a gyermekes családok élethelyzetének javítása érdekében – gyermekenként gyermeknevelési támogatásra jogosult.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

163. § [A táborozás támogatása]

(1) A kormánytisztviselő az óvodás, illetve az iskolás gyermekének nyári szünidei felügyelete, valamint táboroztatása költségeihez támogatásra jogosult a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

XXI. FEJEZET

A KÁRTÉRÍTÉSI ÉS A FEGYELMI FELELŐSSÉG

164. § [A kormánytisztviselő kártérítési felelőssége]

(1) A kormánytisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a kormányzati igazgatási szervnek kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő négyhavi illetményét vagy a tartósan külszolgálaton lévő kormánytisztviselő négyhavi devizailletményét. Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a kormányzati igazgatási szerv vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a kormányzati igazgatási szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kormányzati igazgatási szerv vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét – a 94. § (3) bekezdésében meghatározott módon – előzőleg felhívta.

(6) A kormánytisztviselő vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(7) Mentesül a kormánytisztviselő a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a kormányzati igazgatási szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(8) A kormánytisztviselőt a (6) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több kormánytisztviselő részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő kormánytisztviselőnek alá kell írnia. A kormánytisztviselő meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(9) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (8) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(10) A (6) és (8) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a kormányzati igazgatási szerv bizonyítja.

(11) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a kormánytisztviselő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(12) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(13) Az a kormánytisztviselő, akinek az ügyrendben rögzített feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(14) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

a) írásban rögzített a leltárhiányért való felelősség megnevezése és mértéke;

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;

c) a leltárhiányt a kormányzati igazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

(15) Ha a leltárhiányért a (13) bekezdés szerint felelős kormánytisztviselő olyan álláshelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(16) A leltárhiányért a (13) bekezdés szerint felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi kormánytisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(17) Leltározásnál a kormánytisztviselő, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a kormánytisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, a kormányzati igazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(18) A kormánytisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

(19) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (26) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának a kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a (13) bekezdés szerint felelős kormánytisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.

(20) Ha a kárt többen együttesen okozták, azt vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a kormánytisztviselők egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

(21) A megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén a kormánytisztviselők illetményük arányában felelnek.

(22) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

(23) Kártérítés címén a károkozó kormánytisztviselő köteles megtéríteni

a) a kormányzati igazgatási szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt, és

c) a munkáltatói jogkör gyakorlóját ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(24) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(25) A kár összegének meghatározásánál:

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást – ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni.

(26) A kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására a fegyelmi eljárásra kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(27) A (26) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(28) A kormánytisztviselőt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a károkozó cselekménnyel összefüggő feladatvégrehajtás sürgősségét, valamint egyéb sajátos körülményeit, a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

165. § [A kormányzati igazgatási szerv kártérítési felelőssége]

(1) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.

(2) Mentesül a kormányzati igazgatási szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni

a) azt a kárt, amellyel kapcsolatban a kormányzati igazgatási szerv bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható,

b) a kárnak azt a részét, amelyet a kormánytisztviselő vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy a kormánytisztviselő kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(4) A kormánytisztviselő bizonyítja, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati jogviszonyával okozati összefüggésben következett be.

(5) A kár megtérítésére a 164. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(6) A kormánytisztviselő kirendelése vagy kormányzati érdekből történő kirendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlók felelőssége egyetemleges.

(7) A kormányzati igazgatási szervet az (1) bekezdés szerint terheli a felelősség a kormánytisztviselő munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(8) A kormányzati igazgatási szerv előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a kormányzati igazgatási szerv a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

(9) A kormányzati szolgálati jogviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt és azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony alapján az illetményén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(10) A kormányzati szolgálati jogviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.

(11) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a kormánytisztviselő a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

(12) Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak.

(13) A dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(14) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható.

(15) A kormányzati igazgatási szerv köteles megtéríteni a kormánytisztviselő hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.

(16) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a kormánytisztviselő meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető illetményét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

(17) A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,

b) amit a kormánytisztviselő megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

c) amihez a kormánytisztviselő (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

d) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

(18) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

(19) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a kormánytisztviselő vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(20) A kormányzati igazgatási szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(21) A károsult, a kormányzati igazgatási szerv, vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

(22) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetményváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatói jogkör gyakorlójának a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos feladatot ellátó kormánytisztviselők ténylegesen megvalósult átlagos, éves illetményváltozásának a mértéke az irányadó. Azonos feladatot ellátó kormánytisztviselők hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves illetményváltozást kell figyelembe venni.

(23) A kormányzati igazgatási szerv és a biztosító a szükséghez képest a kormánytisztviselőtől, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(24) A kormányzati igazgatási szerv a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítását megalapozó illetményváltozást hajtott végre.

(25) A kormányzati igazgatási szerv a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A kormányzati igazgatási szerv ó a kárigény bejelentésére tizenöt napon belül írásbeli, indokolt választ ad.

(26) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az illetmény és a táppénz,

b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

c) az illetmény és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(27) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(28) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelem kiesésben megmutatkozó károsodásra,

c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától

kezdődik.

(29) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató a (25) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

166. § [A fegyelmi felelősség]

(1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) illetménycsökkentés besorolási kategórián belül,

c) vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre helyezés,

d) hivatalvesztés.

(3) A kormánytisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll

a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél 1 évig;

b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;

c) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

(4) A kormánytisztviselő a fegyelmi büntetéséről a kormányzati szolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt kormánytisztviselő kormányzati igazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

(5) A kormánytisztviselő a fegyelmi eljárás megindulásától kezdődően kérheti az azonnali hatályú felmentését. Ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg.

(6) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja.

(7) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(8) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. (8) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a hivatalvesztést kimondó határozat véglegessé vált.

(9) A kormányzati igazgatási szerv megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a kormánytisztviselő elismeri.

(10) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

(11) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani, kivéve a tartós külszolgálat esetén, külföldön elkövetett kötelezettségszegést.

(12) A fegyelmi eljárás részletszabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.

XXII. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A JOGVITA

167. § [A Közszolgálati Döntőbizottság]

(1) A Közszolgálati Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait (közszolgálati biztosok) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre.

(2) A Közszolgálati Döntőbizottság tagja az lehet, aki

a) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal,

b) felsőfokú iskolai végzettséggel,

c) közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik és

d) közszolgálati jog területén gyakorlatot szerzett.

(3) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a kormánytisztviselő, illetve a szakmai vezető vagy szakmai felső vezető a Közszolgálati Döntőbizottság tagja.

(4) A közszolgálati panasz elbírálásában eljáró tanács tagjának összeférhetetlenségére a fegyelmi eljárásban kormányrendelet által meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A Közszolgálati Döntőbizottság szervezetére, eljárására és tagjainak juttatásaira vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

168. § [A jogvita]

(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében – a (3) bekezdésben meghatározott esetekben – közszolgálati panaszt nyújthat be a kormányzati igazgatási szerv ellen. A kormányzati igazgatási szerv és az érdekképviseleti szerv az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

(2) A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani.

(3) A Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörébe az alábbi munkáltatói intézkedések tárgyában indult panaszügyek tartoznak:

a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése,

b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás,

c) a teljesítményértékelés,

d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat,

e) a kinevezés egyoldalú módosítása,

f) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat.

(4) A Közszolgálati Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szerv bírósághoz fordulhat.

(5) A kormánytisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével

a) ha a Közszolgálati Döntőbizottság a (10) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem bírálja el a közszolgálati panaszt, ebben az esetben a határidő lejártától számított harminc napon belül,

b) a fizetési felszólítással szemben a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül,

c) a (3) bekezdésben és a b) pontban meghatározottakon kívüli egyéb tárgyú igény esetén az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül.

(6) A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a kormánytisztviselő a közszolgálati panaszt, a munkáltató a keresetlevelet a 74. § (10) és (11) bekezdése szerinti megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül terjesztheti elő. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

(7) A kormányzati igazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselő a Közszolgálati Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

(8) A közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Közszolgálati Döntőbizottsághoz intézett közszolgálati panaszt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták vagy elektronikus dokumentumban megküldték. Ha a fél a közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető

(9) A (3) bekezdés a) és e) pontjában, valamint az (5) bekezdés b) pontjában foglalt munkáltatói intézkedés, továbbá a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat kivételével a közszolgálati panasz, illetve a keresetlevél benyújtásának a munkáltatói intézkedés hatályosulására halasztó hatálya van.

(10) A közszolgálati panaszt a Közszolgálati Döntőbizottság a beérkezéstől számított hatvan napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Közszolgálati Döntőbizottság egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja.

(11) A Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre az e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervnél keletkezett jogvitára terjed ki.

(12) A közszolgálati panaszt háromfős tanács bírálja el. Az eljáró tanács tagjait és a tanács elnökét a Közszolgálati Döntőbizottság elnöke jelöli ki. A tanács elnöke az lehet, aki jogász szakképzettséggel rendelkezik.

(13) A tanács a határozatát többségi szavazással hozza.

(14) A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása illeték- és költségmentes.

(15) A Közszolgálati Döntőbizottság a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeiről a 116. §-ban meghatározottak szerint dönt.

169. § [A véleményezési eljárás]

(1) A kormánytisztviselő a 168. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívüli, a kormányzati igazgatási szerv bármely e törvényből származó igényével összefüggésében véleményt kérhet a Közszolgálati Döntőbizottságtól az igény megalapozottságáról.

(2) A Közszolgálati Döntőbizottság véleményezési eljárása nem érinti az e törvény alapján biztosított bírósághoz fordulás jogát.

(3) A véleményezési eljárásra a 168. § (10) és (14) bekezdése megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság nem határozatot hoz, hanem a Közszolgálati Döntőbizottság tagja által kiadmányozott és indokolással ellátott véleményt bocsát ki.

(4) A véleményezési eljárásra a 168. § (12) és (13) bekezdése nem alkalmazható.

XXIII. FEJEZET

AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS

170. § [A kormánytisztviselői érdekegyeztetés]

(1) A kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet és a kormányzati igazgatási szerv, illetve érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a kormánytisztviselők részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

(2) A kormánytisztviselőknek, illetve a kormányzati igazgatási szerveknek joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.

(3) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

(4) A kormánytisztviselők jogosultak a kormányzati igazgatási szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(5) A kormányzati igazgatási szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.

(6) A kormányzati igazgatási szerv nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a közszolgálat érdekeit, illetve működését vagy a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.

(7) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(8) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeinek, illetve működésének, valamint a közszolgálat érdekeinek, illetve működésének veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

(9) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a kormányzati igazgatási szervnél képviselettel rendelkező helyi szakszervezetet illetik meg.

(10) A kormányzati igazgatási szerv nem követelheti, hogy a kormánytisztviselő szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.

(11) A kormánytisztviselő alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a szakszervezetbe történő belépést.

(12) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntetni vagy a kormánytisztviselőt más módon megkülönböztetni.

(13) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(14) A kormányzati igazgatási szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

(15) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.

171. § [A központi érdekegyeztetés]

(1) A kormányzati igazgatási szervek, valamint a kormánytisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: KÉF) működik.

(2) A KÉF hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak.

(3) A KÉF véleményét ki kell kérni a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben.

(4) A KÉF tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(5) A KÉF szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben résztvevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben szabályozott Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács az e törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők érdekegyeztető fóruma is.

172. § [A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés]

(1) A munkahelyi kormányzati szolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetésben a kormányzati igazgatási szerv vezetője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

(2) A kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles kikérni a szakszervezet véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe utalt szabályozásról.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül a szakszervezet jogosult a kormánytisztviselők csoportját érintő munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a kormányzati igazgatási szervvel közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(4) A szakszervezet tájékoztatást kérhet a kormányzati igazgatási szervtől a kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen:

a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében;

b) a kormányzati szolgálati jogszabályok végrehajtásáról;

c) a helyi megállapodások betartásáról;

d) legalább félévente a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

(5) A szakszervezet javaslatot tehet:

a) a kormányzati igazgatási szerv részére a kormánytisztviselőket érintő intézkedésekre,

b) a kormánytisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint

c) a kormánytisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.

(6) A szakszervezet jogosult a kormánytisztviselőket a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(7) A kormányzati igazgatási szerv – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a kormányzati igazgatási szervnél közzétegye.

(8) A szakszervezet joga, hogy a kormánytisztviselőket a kormányzati igazgatási szervvel vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(9) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, a Közszolgálati Döntőbizottság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

(10) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának a kormányzati igazgatási szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez.

(11) A szakszervezet a (10) bekezdésben foglaltak alkalmazása során legfeljebb egy kormánytisztviselőt jogosult megjelölni. Amennyiben a kormányzati igazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy kormánytisztviselőt megjelölni.

(12) A szakszervezet akkor jogosult a (11) bekezdés szerinti védelemre jogosult kormánytisztviselő helyett másik kormánytisztviselőt megjelölni, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya vagy tisztsége megszűnt.

(13) A szakszervezet a (11) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a kormányzati igazgatási szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a kormányzati igazgatási szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(14) Feladata ellátása érdekében a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselői közül legalább 10%-ának – de legalább harminc fő kormánytisztviselőnek – a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a (10) bekezdés szerint megjelölt kormánytisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ezen túlmenően a konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A kormányzati igazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.

(15) A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.

(16) A szakszervezet képviseletében eljáró, kormányzati szolgálati jogviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a kormányzati igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló tagja van, a kormányzati igazgatási szerv területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a kormányzati igazgatási szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.

XXIV. FEJEZET

AZ ADATKEZELÉS

173. § [Az adatkezelés szabályai]

(1) A kormányzati igazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőt tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a kormánytisztviselő hozzájárulásával közölhet.

(2) A kormánytisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a kormánytisztviselőt előzetesen tájékoztatni kell.

(4) A kormánytisztviselőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – a jogszabályok alapján átadhatók.

(5) A kormánytisztviselők önéletrajza tartalmazza a Kormány rendeletében meghatározott kötelező adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat.

(6) Ha a kormányzati igazgatási szerv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy e törvény hatálya alatt állóval szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a közvádra üldözendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

174. § [A közszolgálati személyügyi nyilvántartás]

(1) A közszolgálati személyügyi nyilvántartás részei:

a) a közszolgálati alapnyilvántartás és

b) a központi közszolgálati nyilvántartás.

(2) A közszolgálati személyügyi adatkezelés célja:

a) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása, továbbá

c) a közeli hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

(3) A közszolgálati személyügyi nyilvántartásban a kormánytisztviselő 3. mellékletben meghatározott személyes adatait kell kezelni.

(4) A közszolgálati személyügyi nyilvántartást a kormányzati igazgatási szerv más személyes adatot tartalmazó nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni. A közszolgálati személyügyi nyilvántartás más személyes adatot tartalmazó nyilvántartással nem kapcsolható össze.

(5) A közszolgálati személyügyi nyilvántartásban a 3. mellékletben meghatározott személyes adat – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt kezelhető.

(6) A kormányzati szolgálati jogviszony bármely jogcímen történő megszűnését vagy megszüntetését követően a közszolgálati személyügyi nyilvántartásban az érintettre vonatkozó, a 3. mellékletben felsorolt személyes adatok kezelését 50 évig korlátozni kell. A korlátozás alá eső személyes adatokat csak az érintett ismerheti meg, valamint a törvényben erre feljogosított szervnek továbbítható megkeresés alapján. A korlátozás alá eső adatokkal – a tároláson kívül – más művelet nem végezhető.

(7) A közszolgálati személyügyi nyilvántartásban a (6) bekezdés alapján tárolt adatokat az ott meghatározott határidő lejárta napján törölni kell.

175. § [A közszolgálati alapnyilvántartás]

(1) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint az e törvényben előírt adatszolgáltatásokért – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a kormánytisztviselőt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője felelős.

(2) A kormányzati igazgatási szerv elektronikusan vezetett közszolgálati alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más személyes adatot tartalmazó nyilvántartással nem kapcsolható össze.

(3) A közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetve abból adatokat átvenni:

a) saját adatai tekintetében a kormánytisztviselő;

b) a kormánytisztviselő felettese;

c) a teljesítményértékelést végző vezető;

d) a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló;

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy;

f) közszolgálati jogvita kapcsán az eljáró bíróság, a Közszolgálati Döntőbizottság;

g) törvényben meghatározott célból, feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság;

h) törvényességi ellenőrzési feladatkörében eljárva az ügyész;

i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke;

j) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, a 3. melléklet I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontjában foglalt adatkörökből a kormánytisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából;

k) a közszolgálati statisztikai adatgyűjtéssel összefüggésben a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és a fővárosi, megyei kormányhivatal tisztviselője feladatkörében;

l) adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra vonatkozó adatok tekintetében, valamint a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatban a személyügyi központ vezetője, és az általa feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy;

m) az európai támogatásokat auditáló szerv;

n) a kormányzati igazgatási szerv részére informatikai üzemeltetési feladatokat, illetve logisztikai-eszközellátási feladatokat végző szerv – tevékenységéhez szükséges mértékig – a 3. melléklet I/A. pont 1–3. alpontjában foglalt adatkörök tekintetében.

(4) A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár esetében a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a 3. mellékletben meghatározott adatokon túl a vezetői igazolvány számát, az EÜ VIP kártya számát, a diplomata útlevél számát, valamint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, továbbá a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti juttatások adatait is.

(5) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a 3. mellékletben meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a külképviselet megnevezését, a diplomáciai vagy konzuli rangot, valamint az átalány-költségtérítésre vonatkozó adatokat is.

(6) A kormányzati igazgatási szerv elektronikusan vezetett közszolgálati alap-nyilvántartási rendszerében a kormánytisztviselő 3. mellékletben meghatározott adatai a 179. § (4) bekezdésében foglalt ideig kezelhetők.

176. § [A központi közszolgálati nyilvántartás]

(1) A közszolgálati alapnyilvántartás adatairól és azok változásairól, továbbá a kormányzati igazgatási szerv szervezeti adatairól a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint a kormányzati igazgatási szervek adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás vezetését ellátó, közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartás kezelésének célja – a 174. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakon túl –

a) a Kormány közszolgálati személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges, a kormánytisztviselői életpályával összefüggő adatok és elemzések biztosítása,

b) az országos működtetéséhez szükséges létszám- és illetményadatok elemzése az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére,

c) a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő esetenkénti adatszolgáltatás biztosítása az illetékes szervek számára, valamint

d) a Kormány által meghatározott körben a közvélemény tájékoztatása a kormánytisztviselői életpályával összefüggő adatokról.

(3) A kormánytisztviselőknek, valamint a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóknak létszám- és illetményadatait, kereseti adatait a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Kormány által meghatározott rendben átadja a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére a (2) bekezdés b) pontjában előírtak, valamint az kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók adatainak elemzése céljából.

(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter jogosult a kormányzati tevékenység összehangolásának biztosítása céljából a kormányzati igazgatási szervek által vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba betekintetni.

(5) A központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési műveleteket a személyügyi központ végzi, mint adatfeldolgozó.

(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter – a Kormány által meghatározott módon és adatkörben – jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében statisztikai lekérdezéseket végezhet a (1) bekezdésben meghatározott adatokból.

177. § [A személyügyi központ által vezetett nyilvántartás]

(1) A személyügyi központ nyilvántartja és kezeli

a) az általa lefolytatott pályázati eljárás,

b) a kompetencia vizsgálat,

c) a toborzási adatbázis,

d) a központi közszolgálati nyilvántartás

adatait.

(2) A személyügyi központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a személyügyi központ vezetője felelős.

(3) A személyügyi központ által vezetett nyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetve a személyügyi központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni:

a) a személyügyi központ vezetője, valamint az általa feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy,

b) a személyügyi központ felügyeletét ellátó közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított kormánytisztviselő,

c) a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője és az általa feljogosított, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv alkalmazásban álló személy,

d) saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

f) közszolgálati jogvita kapcsán a Közszolgálati Döntőbizottság, az eljáró bíróság,

g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,

i) az etikai ügyben eljáró szerv vagy személy, valamint

j) az MKK elnöke a 77. § (3) bekezdés f)–g) pontjában meghatározott hatáskör gyakorlása céljából.

(4) A személyügyi központ által az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti nyilvántartásból – kormányrendeletben meghatározott módon – statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatnyilvántartás és adatkezelés kiterjed:

a) a pályázó természetes személyazonosító adataira,

b) a pályázó önéletrajzára, motivációs levelére,

c) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adatokra,

d) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,

e) a kompetenciavizsgálat eredményére, valamint

f) a 4. melléklet szerinti adatokra.

(6) A pályázati eljárás lefolytatását követően – függetlenül annak eredményességétől – a személyügyi központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a személyügyi központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A pályázati nyilvántartásból – kormányrendeletben meghatározott módon – személyazonosításra alkalmas adat csak a pályázatot kiíró kormányzati igazgatási szerv számára szolgáltatható.

178. § [A személyügyi központ egyéb feladatai]

A személyügyi központ ellátja a kormánytisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, teljesítményértékelési, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos módszertani támogatással összefüggő feladatokat.

179. § [A személyi anyag]

(1) A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a kormánytisztviselő

a) arcképét,

b) közszolgálati alapnyilvántartási adatlapját,

c) önéletrajzát,

d) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt,

e) esküokmányát,

f) kinevezését és annak módosítását,

g) teljesítményértékelését,

h) kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető iratot,

i) hatályban lévő fegyelmi büntetését kiszabó határozatot, valamint

j) közszolgálati igazolásának másolatát

együttesen kell tárolni (a továbbiakban együtt: személyi anyag).

(2) A személyi anyagba való betekintésre a 175. § (3) bekezdésében meghatározott személyek és szervek jogosultak.

(3) A kormánytisztviselő személyi anyagát a kormányzati igazgatási szerv állítja össze, kezeli, illetve abban az esetben, ha a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, megküldi a fogadó kormányzati igazgatási szerv részére.

(4) A személyi anyagot – kivéve, amelyet a (3) bekezdés alapján átadtak – a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott ideig meg kell őrizni kormánytisztviselő – a 89. § (8) bekezdés, valamint a 104. § (9) és (10) bekezdésében meghatározottak esetén – átadott személyi anyagának másolatát is (fogyatékanyag).

180. § [A közszolgálati ellenőrzés]

(1) A Kormány ellenőrzi – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és a kormányhivatal közreműködésével – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.

(2) A Kormány a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározhatja a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont szerveket (vizsgált szervek).

(3) A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult – a cél- és témavizsgálatok keretében – a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szervek esetében

a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,

b) jogszabálysértés vagy célszerűtlen intézkedés esetén intézkedést kezdeményezni a kormányzati igazgatási szerv vezetőjénél vagy – vita esetén – annak felettes szervénél, valamint

c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.

(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert – a megkereséstől számított harminc napon belül – tájékoztatni.

(6) A (4) bekezdésbe nem tartozó vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkört a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter koordinálásával a kormányhivatal gyakorolja.

ÖTÖDIK RÉSZ

A POLITIKAI SZOLGÁLATI JOGVISZONY

XXV. FEJEZET

A POLITIKAI FELSŐVEZETŐKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

181. § [A kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazhatósága]

(1) A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára – ha az Alaptörvény, valamint e törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni e törvénynek a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó,

a) a szolgálati jogviszony alanyaival,

b) a Magyar Kormánytisztviselői Karban betöltött tagsággal,

c) a munkáltatói jogkör gyakorlásával,

d) a szolgálati jogviszony létesítésével és a kinevezés módosításával,

e) a kötelező részmunkaidő kikötésével,

f) a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével,

g) a képzéssel és a továbbképzéssel,

h) a tanulmányi szerződéssel,

i) a hivatásetikával,

j) az együttalkalmazási tilalommal és az összeférhetetlenséggel,

k) a rendkívüli munkaidő, az ügyelet és a készenlét ellenértékével,

l) az alap- és pótszabadsággal – ide nem értve a 128. § (8) bekezdése és a 155. § szerinti pótszabadságot –,

m) a kinevezéstől eltérő foglalkoztatással,

n) a teljesítményértékeléssel,

o) az illetménnyel,

p) az álláshelyi és a szolgálati elismeréssel,

q) a lakhatási jellegű támogatásokkal,

r) a fegyelmi felelősséggel,

s) a közszolgálati döntőbizottsági eljárással és a jogvitával, és

t) a kormánytisztviselői érdekegyeztetéssel

kapcsolatos rendelkezéseit.

182. § [A politikai felsővezetők összeférhetetlensége]

(1) A politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget – nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai felsővezető

a) országgyűlési képviselő legyen,

b) elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntés-előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen,

c) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen,

d) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen,

e) sportszövetség vagy sportegyesület tisztségviselője legyen, illetve

f) hivatásos szolgálati jogviszonya a politikai felsővezetői kinevezés időtartamára a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint szüneteljen.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának tagjaira, a Szanálási Alap igazgatótanácsának tagjaira, a Likviditási Bizottság tagjaira, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányító testületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületének tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelőbizottságának tagjaira, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnökére vagy tagjaira nem kell alkalmazni.

(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai felsővezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség nem mondható ki, a miniszter és az államtitkár esetében a felmentést mellőzni kell.

183. § [Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]

(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda kezeli.

(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Miniszterelnöki Kormányiroda a honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(4) A családtag vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(5) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(7) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Miniszterelnöki Kormányiroda az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi, azt követően megsemmisíti.

184. § [Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]

(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető a politikai felsővezetői megbízatása megszűnését követő harminc napon belül az (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozatot tesz.

185. § [A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása]

(1) Ha a politikai felsővezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, az arra alapot adó okok vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében folyatott vizsgálatát követően

a) – a miniszterelnök esetében – az Országgyűlés elnöke a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását,

b) a miniszterelnök a miniszter vagy az államtitkár felmentését

kezdeményezi.

(2) A köztársasági elnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezés esetén a minisztert vagy az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.

(3) A politikai felsővezető megbízatásának megszűnésekor a Ksztv. 13. §-ában meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

186. § [Az adatnyilvánosság]

(1) A politikai felsővezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai felsővezető a Miniszterelnöki Kormányiroda honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül a Miniszterelnöki Kormányirodának megküldi.

(2) A politikai felsővezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a politikai felsővezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda honlapján közzé kell tenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok változása esetén a megváltozott adatokat – a korábbi adat eltávolítása nélkül – a változástól számított tizenöt napon belül kell közzétenni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok a politikai felsővezető megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolíthatók el.

187. § [Egyéb közös szabályok]

(1) A politikai felsővezető

a) végkielégítésre,

b) felmentési időre,

c) álláshelyi és szolgálati elismerésre

nem jogosult.

(2) A miniszterelnököt minden naptári évben negyven, a minisztert és az államtitkárt húsz munkanap alapszabadság illeti meg. A szabadság igénybevételét a miniszter és az államtitkár esetében a Miniszterelnöki Kormányirodának előzetesen be kell jelenteni.

(3) Ha a politikai felsővezetőt legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten politikai felsővezetővé választják meg vagy nevezik ki, vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki, a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett politikai szolgálati jogviszony vagy kormányzati szolgálati jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.

(4) A politikai felsővezető megbízatásának időtartama, valamint a megbízatás megszűnését követően a hatásköre gyakorlásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(5) A politikai felsővezető megbízatásának időtartama, valamint a megbízatás megszűnését követően a hatásköre gyakorlásának időtartama kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

(6) A miniszter és az államtitkár a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való anyagi felelősségének tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszterelnök, a kijelölt vizsgálóbiztos legalább államtitkári megbízatást betöltő politikai felsővezető és az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.

(7) Ha a politikai felsővezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, kivéve, ha megbízatása

a) – a miniszterelnök esetében – összeférhetetlenségének kimondása vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapítása,

b) – a miniszter és az államtitkár esetében – összeférhetetlenségének vagy a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapítása alapján történő felmentése

miatt szűnt meg.

(8) A politikai felsővezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.

(9) Ha a miniszter és az államtitkár kinevezéséről, felmentéséről vagy megbízatásának lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, a miniszter és az államtitkár a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.

(10) A politikai felsővezető szabadságát – a (11) bekezdést kivéve – megváltani nem lehet.

(11) A politikai felsővezető szabadságát a politikai szolgálati jogviszony megszűnésekor meg kell váltani, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot nem adta ki.

XXVI. FEJEZET

A MINISZTERELNÖK

188. § [A miniszterelnök megválaszthatóságának feltételei]

Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.

189. § [A miniszterelnök megbízatásának megszűnése]

(1) A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

(2) A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

(4) Ha a miniszterelnök megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.

190. § [Döntés az összeférhetetlenség és a megválasztáshoz szükséges feltételek hiánya tárgyában]

Az Országgyűlés a miniszterelnök

a) összeférhetetlensége kimondásáról – ha az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel –,továbbá

b) megválasztásához szükséges feltételek hiányáról

bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára – az összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után – az indítvány az Országgyűlés elnöke általi kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

191. § [A bizalmi szavazás]

(1) A bizalmi szavazásra irányuló indítványt és a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani.

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti indítvány benyújtásának időpontjától az arról szóló döntés meghozataláig nem mondhat le.

(3) Az Alaptörvény 21. cikk (4) bekezdése szerinti bizalmi szavazás esetén a Kormány által benyújtott előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani.

192. § [A miniszterelnök juttatásai]