Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.21.)

2018. évi CXXV. törvény - a kormányzati igazgatásról 6/7. oldal

(20) A kiemelt ügyintézői osztályba sorolás részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. Ha adott feladat ellátását a miniszter kiemelt ügyintézői osztályba sorolható feladatként határoz meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója nem köteles az adott feladat ellátására foglalkoztatott valamennyi kormánytisztviselőt kiemelt ügyintézői osztályba sorolni.

(21) A tárgyévet megelőző évben kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselőt január 1. napjával a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell sorolni, és illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát.

(22) A (21) bekezdés szerint általános ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő a tárgyévre vonatkozóan a (17) bekezdésben foglaltak szerint ismételten kiemelt ügyintézői osztályba sorolható.

(23) Ha a (21) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések megtételére a tárgyév január 31. napjáig nem kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt a tárgyévben is kiemelt ügyintézői osztályba sorolva kívánja foglalkoztatni. A kormánytisztviselő ebben az esetben a tárgyévet megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult. Ha a kormánytisztviselőt a megelőző év december 31. napján irányadó besorolásához képest – a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján – magasabb előmeneteli fokozatba kell sorolni, a kormánytisztviselő a tárgyévet megelőző év december 31. napján irányadó illetmény és a magasabb előmeneteli fokozathoz tartozó – alsó határral megegyező összegű – illetmény közül a magasabb összegű illetményre jogosult.

(24) Fegyelmi büntetés hatálya alatt álló kormánytisztviselőt nem lehet kiemelt ügyintézői osztályba sorolni.

(25) Ha a fegyelmi büntetés jogerős kiszabásakor a kormánytisztviselő kiemelt ügyintézői osztályba van sorolva, az általa elkövetett fegyelmi vétség miatt általános ügyintézői osztályba csak akkor sorolható vissza, ha vele szemben a 275. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabták ki.

272. § [A teljesítményértékelés]

(1) A teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő – a 96. §-ban meghatározottakon felül –

a) szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető,

b) kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba sorolható.

(2) Ha a kormánytisztviselő megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, akkor

a) a következő előmeneteli fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható,

b) előmeneteli fokozatából eggyel alacsonyabb előmeneteli fokozatba sorolható, vagy

c) kiemelt ügyintézői osztályból az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába sorolható.

(3) Ha a kormánytisztviselőt a (2) bekezdés b) pontja alapján eggyel alacsonyabb előmeneteli fokozatba sorolták és legalább megfelelt fokozatú minősítést kapott, a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján irányadó előmeneteli fokozatba kell visszasorolni.

273. § [A díjazás és az illetmény]

(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta a 2. melléklet szerinti illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A főosztályvezető és az osztályvezető havonta a 2. melléklet szerinti illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(3) Az illetmény összegének legalább a Kormány által megállapított garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

(5) A kormánytisztviselő illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határt. A kormánytisztviselő a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (5) bekezdésben meghatározott illetményt tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy minősítése alapján a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó illetmény felső határáig megemelheti. A teljesítményértékelésen és minősítésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a kormányhivatali szolgálati jogviszonyban eltöltött időt,

b) a közigazgatási szervnél szerzett tapasztalatot,

c) a közigazgatási szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, az álláshelyen ellátandó feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,

d) a kormánytisztviselő által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,

e) a feladat ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést, és

f) a feladat ellátásához kapcsolódó felelősséget.

(7) A kormányhivatalnál foglalkoztatottak illetményét minden év január 31-ig felül kell vizsgálni.

(8) Ha a kormánytisztviselő munkavégzése indokolja, rendkívüli teljesítményértékelés rendelhető el, amelynek eredménye alapján a (6) bekezdésben megállapított illetmény legfeljebb az (5) bekezdésben meghatározott mértékig csökkenthető.

(9) A kormánytisztviselő illetményét csak

a) a (7) és (8) bekezdés szerinti felülvizsgálat,

b) a 272. § (5) bekezdése szerinti, a teljesítményértékelés, illetve a minősítés alapján végrehajtható munkáltatói intézkedések,

c) a fegyelmi büntetésként végrehajtható munkáltatói intézkedések, valamint,

d) a 271. § (13) bekezdésében meghatározott munkáltatói intézkedések

során lehet csökkenteni. A kormánytisztviselő illetménye az (5) bekezdés szerinti összeg alá nem csökkenthető.

(10) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (7) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során a kormánytisztviselő illetményének összegét nem módosítja, a kormánytisztviselő a megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult. Ha a kormánytisztviselőt a megelőző év december 31. napján irányadó besorolásához képest – a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján – magasabb előmeneteli fokozatba kell sorolni, a kormánytisztviselő a megelőző év december 31. napján irányadó illetmény és a magasabb előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határral megegyező összegű illetmény közül a magasabb összegű illetményre jogosult.

(11) Az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során

a) az általános ügyintézői osztályba sorolt, felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő esetén a 2. melléklet A) pontjában,

b) az általános ügyintézői osztályba sorolt, érettségi végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő esetén a 2. melléklet B) pontjában,

c) a kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő esetén a 2. melléklet C) pontjában,

d) a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő esetén a 2. melléklet D) pontjában

foglalt táblázatban meghatározott előmeneteli fokozatokat kell figyelembe venni.

(12) A kormánytisztviselő ügyintézői osztályba sorolásának vagy előmeneteli fokozatba sorolásának megváltozásakor illetményét újra meg kell állapítani.

(13) A kormánytisztviselőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése a kormánytisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(14) A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(15) A munkáltatói jogkör gyakorlója viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

274. § [A szabadság]

(1) A kormánytisztviselőt évi húsz munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A kormánytisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) Az általános ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke

a) kormányhivatali tanácsos I. és II. besorolásnál évente öt munkanap,

b) kormányhivatali főtanácsos I. és II. besorolásnál évente tíz munkanap,

c) kormányhivatali vezető-főtanácsos I. és II. besorolásnál évente tizenhárom munkanap.

(4) A kiemelt ügyintézői osztályba sorolt kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke

a) kormányhivatali szakértő besorolásnál évente öt munkanap,

b) kormányhivatali szakértő tanácsos besorolásnál évente tíz munkanap,

c) kormányhivatali szakértő főtanácsos besorolásnál évente tizenhárom munkanap.

(5) A vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke

a) osztályvezetőnél évente tizenegy munkanap,

b) főosztályvezetőnél évente tizenhárom munkanap.

275. § [A fegyelmi felelősség]

(1) A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára az e törvény fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel szemben fegyelmi büntetésként

a) egy előmeneteli fokozattal történő visszavetés,

b) kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba visszavetés

is kiszabható.

(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott büntetésnél két évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

276. § [A kormányzati ügykezelők]

(1) A kormányzati ügykezelő besorolására és előmenetelére a kormánytisztviselők besorolására és előmenetelére vonatkozó szabályokat kell – az e §-ban meghatározott eltérésekkel – alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati ügykezelőt – a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján – a 2. melléklet E) pontjában foglalt táblázatban meghatározott megfelelő előmeneteli fokozatba kell besorolni.

(2) A kormányzati ügykezelőt

a) három év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után kormányzati ügykezelő 2.,

b) tizenegy év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után kormányzati ügykezelő 3.,

c) huszonöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után kormányzati ügykezelő 4.

előmeneteli fokozatba kell sorolni.

(3) A kormányzati ügykezelő alapszabadságának mértéke húsz munkanap.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott szabadság

a) kormányzati ügykezelő 2. besorolás esetén huszonöt,

b) kormányzati ügykezelő 3. besorolás esetén huszonnyolc,

c) kormányzati ügykezelő 4. besorolás esetén harminckét

munkanapra emelkedik.

(5) A kormányzati ügykezelőkre egyebekben a Kttv. kormányzati ügykezelőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

277. § [A kormányhivatalok közötti kirendelés]

(1) A kormánytisztviselő az álláshelye szerinti kormányhivataltól (a továbbiakban: kirendelő) másik kormányhivatalnál történő munkavégzésre kirendelhető akkor, ha a kirendelés helye szerinti kormányhivatal valamely szakkérdéssel összefüggő hatósági feladatát más módon nem tudja hatékonyan ellátni. A kirendelés során a munkavégzés helye csak akkor változhat, ha az a kirendelés helye szerinti kormányhivatal feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A kormányhivatalok közötti kirendeléshez a kormánytisztviselő beleegyezése nem szükséges.

(2) A kirendelés a kormányhivatalok közötti megállapodás alapján, a 99. és 100. § megfelelő alkalmazásával történik azzal, hogy

a) az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel,

b) a megállapodás alapján a kirendelés a feladat ellátásáig, de legfeljebb naptári évenként hat hónapig tarthat, ha a munkavégzés helye nem változik; ha a szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátása hosszabb idő alatt biztosítható, a kirendelés a feladatkör ellátásáig meghosszabbodik,

c) ha a szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátása más helységben lévő kormányhivatalnál történő munkavégzéssel oldható csak meg, a kirendelés időtartama nem haladhatja meg a naptári évenkénti ötven munkanapot. A kormányhivatalok közötti kirendelés történhet keretmegállapodás formájában is.

(3) A kormányhivatalok közötti kirendelés során az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője és a kirendelés helye szerinti kormányhivatal az alábbiak szerint gyakorolja:

a) ha a kormánytisztviselő a kirendelés alatt olyan magatartást tanúsít, amely fegyelmi, kártérítési vagy sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítását alapozza meg, a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjénél az eljárás megindítását kezdeményezni,

b) ha a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője tudomást szerez a foglalkoztatást kizáró okról, köteles kezdeményezni a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjénél a felmentéssel történő megszüntetést,

c) ha a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője arról szerez tudomást, hogy a kormánytisztviselővel szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték, a vezető köteles – a kormánytisztviselő egyidejű tájékoztatása mellett – a tudomására jutott adatokat a kirendelő hivatali szervezete vezetőjének haladéktalanul továbbítani,

d) a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője az (1) bekezdés szerinti feladat ellátásával kapcsolatban jogosult utasítást adni,

e) ha a kirendelés időtartama meghaladja a két hónapot, a szabadság kiadására a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult,

f) rendkívüli munkavégzés elrendelésére a kirendelés időtartama alatt a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult.

(4) A kormányhivatalok közötti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az (1) bekezdésnek megfelelő, a kirendelést megalapozó feladatot,

b) a kirendelés időtartamát,

c) a munkavégzés helyét (ha ez nem állandó, akkor ennek feltüntetését),

d) az (1) bekezdés szerinti feladattal kapcsolatban felmerülő bér- és egyéb költségek viselésének részletes szabályait.

(5) A kormányhivatalok közötti megállapodásban a (3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérően nem rendelkezhetnek, a (4) bekezdésben foglaltak hiányában a kirendelésről szóló megállapodás semmis. Vita esetén vagy megállapodás hiányában a munkáltatói jogok és a jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjét illetik meg és terhelik.

(6) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a) pontját és a (3) bekezdést, ha az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása a kirendelő és kirendelési helye szerinti kormányhivatal tekintetében ugyanaz a szerv, illetve személy.

KILENCEDIK RÉSZ

A MUNKA VISZONYBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZATÁS SZABÁLYAI

278. § [A munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok]

(1) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára az Mt.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a 71. § (8)–(15) bekezdését, a 72. §-t, valamint a 95. § (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.

(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,

a) ezt a tényt munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.

(5) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát – az Mt.-ben meghatározottakon túl – a munkáltató felmondással megszüntetheti, ha

a) a munkavállaló álláshelye megszűnik;

b) a Kormány döntése alapján a központosított álláshelyállományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshelyállományba,

c) a munkavállaló a 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedély kérését vagy a 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés megtételét elmulasztja.

(6) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára az Mt. 71–76. §-a, 82–84. §-a, 158. § (1) és (3) bekezdése, valamint 159. §-a nem alkalmazható. Esetükben e törvény 110. §-át, 116. §-át és 137. §-át kell alkalmazni.

279. § [A munkaviszony létrehozása]

(1) A kormányzati igazgatási szerv feladatainak ellátására – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – munkaviszony is létesíthető.

(2) A kormányzati igazgatási szervnél munkaviszony keretében ellátható feladatokat a kormányzati igazgatási szerv szabályzata határozza meg.

(3) Munkaviszony bármely, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen vagy a központosított álláshelyállományból a kormányzati igazgatási szerv számára a Kormány által betölteni engedélyezett álláshelyen létrehozható, függetlenül annak besorolásától.

(4) A kormányzati igazgatási szervnél munkaviszony keretében betöltött álláshelyek száma nem haladhatja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshelyállományból a kormányzati igazgatási szerv számára betölteni engedélyezett álláshelyek 10 százalékát.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott mérték nem vonatkozik az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatottakra, a közbeszerzések felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős és az azt támogató foglalkoztatottakra, valamint a Miniszterelnöki Kormányirodán foglalkoztatott személyekre. A tízszázalékos mérték alól egyéb esetben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt esetben mentesítést adhat.

(6) A munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, az álláshelyre megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. Nem létesíthető kormányzati igazgatási szervnél munkaviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába.

(7) Az álláshelyen létrehozott munkaviszony tekintetében a 107. § (1) bekezdés c), f) és h) pontját megfelelően alkalmazni kell.

TIZEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

280. § [Értelmező rendelkezések]

(1) E törvény alkalmazásában

1. alaplétszám: a kormányzati igazgatási szerv közfeladatai alapján a Kormány által – a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter javaslatának figyelembevételével – a kormányzati igazgatási szerv számára megállapított álláshelyek száma;

2. alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, jogviszony megszüntetés, fegyelmi és kártérítési eljárás, valamint sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, sérelemdíj, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása;

3. álláshely: a kormányzati igazgatásban rendelkezésre álló humánerőforrás feladatközpontú elosztásának eszköze;

4. beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő;

5. beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő;

6. éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;

7. előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a kormánytisztviselő az álláshelyén ellátandó feladatokhoz kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni;

8. fogyatékkal élő gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra;

9. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;

10. gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él és nincs élettársa;

11. hét: a naptári hét vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik;

12. heti pihenő- vagy munkaszüneti nap: a munkanap fogalma megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét óra és huszonkét óra közötti időtartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni;

13. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbefogadó, mostoha- és a nevelőszülő; az örökbefogadott, mostoha- és a nevelt gyermek; a testvér; a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, a jegyes; a házastársnak, a bejegyzett élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;

14. kompetenciavizsgálat: a pályázóval szemben a különböző álláshelyekre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelő központ alkalmazható;

15. kormánytisztviselő: a 2. §-ban felsorolt kormányzati igazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró szakmai vezető és ügyintéző, aki előkészíti a kormányzati igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza;

16. közigazgatási szerv: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szerv és a kormányzati igazgatási szerv;

17. kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a kormánytisztviselőnek jogszabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is;

18. közigazgatási gyakorlat: a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél kormánytisztviselői jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött idő, tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél szerzett gyakorlat;

19. kormányzati igazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet: az a szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a kormányzati igazgatási szervnél képviseletére jogosult szervet működtet, illetve tisztségviselővel rendelkezik;

20. közszolgálati szabályzat:

a) a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője által – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkalmazása szempontjából közjogi szervezetszabályozó eszközként – az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a hivatali szervezet vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben kiadott normatív utasítás, vagy

b) ha a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására nem jogosult, az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a hivatali szervezet vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekben a hivatali szervezet vezetője által egyéb formában kiadott belső, normatív szabályzat;

21. levonásmentes illetményrész: a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész;

22. munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama, ide nem értve – a készenléti jellegű feladatkört kivéve – a munkaközi szünetet, az ebédidőt, a kormánytisztviselő lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás időtartamát;

23. idényjellegű tevékenység: a munkáltató tevékenysége munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik;

24. munkanap: a naptári nap vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a kormányzati igazgatási szerv működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik;

25. napi munkaidő: a felek vagy a törvény által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő;

26. nagyszülő: a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa;

27. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő – külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői – tevékenység;

28. pártfogó felügyelő: aki pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, gondoskodik a közérdekű munka végrehajtásáról, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait;

29. szabadság: az e törvény szerinti alapszabadság és pótszabadság;

30. szakszervezet: munkavállalói érdekképviseleti szerv, a kormánytisztviselők minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése;

31. személyügyi központ: a kormánytisztviselők kiválasztásával, képesítésével, képzésével, továbbképzésével, teljesítményértékelésével, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos módszertani támogatással összefüggő feladatokat ellátó és az e törvény szerinti nyilvántartásokat kezelő szerv;

32. kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv: az e törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv;

33. szülő:

a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,

b) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

c) a gyám,

d) a nevelőszülő és a helyettes szülő;

34. további jogviszony: különösen a közszolgálati jogviszony, a fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén másik kormányzati szolgálati jogviszony, a munkaviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszony, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony.

(2) A Nyolcadik Rész alkalmazásában:

1. kormányzati ügykezelő: az, aki kormányhivatalnál közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el;

2. pályakezdő kormánytisztviselő: az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.

(3) E törvény alkalmazásában a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásában részesül, vagy

d) a 107. § (2) bekezdés e) pontja alapján a felmentését kéri.

(4) A kormánytisztviselő akkor részesül a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást véglegesen megállapították.

(5) A kormánytisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha a (3) bekezdés hatálya alá esik.

(6) A 104. § (1) bekezdés h) pontja és a 107. § (1) bekezdés e) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben jogosult.

281. § [Felhatalmazó rendelkezések]

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

1. határozza meg a miniszter, az államtitkár, a kormánymegbízott, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a miniszteri biztos, a kormányzati főhivatal vezetője és vezetőjének helyettese, valamint a központi hivatal vezetője juttatásait;

2. határozza meg a minisztériumokban működő államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok számát;

3. irányítási jogkörrel ruházza fel a kormánybiztost.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

1. a kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, szervezetére, működésére és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat;

2. a kormányhivatal, valamint a járási hivatalok irányításának, a szakmai irányító miniszter, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezéstől eltérő szakmai irányító miniszter, valamint más szervek irányításban való közreműködésének részletes szabályait;

3. a kormányhivatalra vonatkozó gazdálkodási szabályokat;

4. a járási hivatalok – kivéve a fővárosi kerületi hivatalok – székhelyeit, illetékességi területét, Pest megyében a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó járási hivatalt, a fővárosban a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó kerületi hivatalt;

5. a járási hivatalok feladat- és hatásköreit, a kormányablakok illetékességi területét és működésük szabályait;

6. a kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályait;

7. a járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

1. a kormányzati igazgatási szervek alaplétszáma megállapításának és felülvizsgálatának szabályait;

2. a központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyekkel kapcsolatos eljárási szabályokat, a központosított álláshely-állományba tartozó álláshely igénylésének és az igény elbírálásának rendjét, valamint az álláshely központosított álláshely-állományba történő visszahelyezésének rendjét;

3. az álláshely vonatkozásában a kormányzati igazgatási szerv által vezetendő nyilvántartás tartalmára és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat;

4. a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshely-állománnyal és az álláshellyel kapcsolatos ellenőrzések rendjét.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

1. az e törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyokkal kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályait;

2. az álláshellyel kapcsolatosan a munkáltatói jogkör gyakorlója által megállapítható szakmai és képesítési követelmények meghatározásának szempontjait és kereteit;

3. a főosztályvezetői és az osztályvezetői álláshely betöltéséhez szükséges feltételeket;

4. a Magyar Kormánytisztviselői Kar szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;

5. az ösztöndíjas jogviszony részletes szabályait;

6. a 149. § (2) bekezdése szerinti kezességvállalás részletszabályait;

7. a kormánytisztviselő részére nyújtható szociális jellegű támogatásra vonatkozó részletes szabályokat;

8. a kormánytisztviselők részére biztosítható visszatérítendő és vissza nem térítendő juttatások és kedvezmények – ideértve a XX. Fejezet szerinti juttatások és kedvezmények – mértékét és feltételeit;

9. a közszolgálati szabályzat tartalmára vonatkozó szabályokat;

10. a kiválasztásra, a toborzási adatbázisra, továbbá az önéletrajz tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat;

11. pártfogó felügyelői feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek belépési igazolványához szükséges adatok körét;

12. belföldi kiküldetésen lévő kormánytisztviselő többletköltségei fedezetére és a napidíjára vonatkozó részletes szabályokat;

13. a kormánytisztviselő ideiglenes – három hónapot meg nem haladó – külföldi kiküldetésére vonatkozó részletes szabályokat;

14. az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban szakértőként résztvevő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára és köztisztviselő közszolgálati jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat;

15. a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott közszolgálati tisztviselők jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat;

16. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően a kormánytisztviselők tekintetében a garantált bérminimum összegét és hatályát;

17. a távmunkavégzésre és az otthoni munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat;

18. a kormánytisztviselő elismerésben való részesítésének feltételeit és az elismeréssel járó juttatás e törvényben meg nem határozott mértékét;

19. a teljesítményértékelésre vonatkozó részletes szabályokat;

20. a kormánytisztviselő kötelező képzésére, továbbképzésére, átképzésére, illetve közigazgatási vezetőképzésére vonatkozó szabályokat;

21. a kormányzati igazgatási szünet időszakát;

22. a Közszolgálati Döntőbizottság szervezetére és eljárására, határozatára, működését támogató szervezetre, eljárási határidőkre, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság jogállására, juttatásaira, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat;

23. az elhelyezkedési korlátozással érintett ágazatokat és álláshelyeket;

24. a közszolgálati személyügyi nyilvántartásokra és a közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;

25. a céljuttatásra vonatkozó részletes szabályokat;

26. a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

1. a kormányhivatalok kormánytisztviselői és kormányzati ügykezelői képesítésére vonatkozó részletes szabályokat;

2. a kormányhivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek továbbképzésével, valamint az e törvény alapján fennálló és előírható képzési és továbbképzési kötelezettségekkel összefüggő részletes szabályokat, valamint a képzések és továbbképzések finanszírozásának részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

1. a munkáltatói jogkör gyakorlóját;

2. a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervet,

3. a személyügyi központ feladatait ellátó kormányzati igazgatási szervet.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szerv és a személyügyi központ feladatait ellátó kormányzati igazgatási szerv részletes feladat- és hatáskörét, valamint a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervnek a Kormány munkáltatói feladatai ellátásában való közreműködésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt állapítson meg.

(9) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét gyakorló más minisztert, valamint irányítási jogkörrel ruházza fel a miniszterelnöki biztost.

(10) Felhatalmazást kap a kormányhivatal irányítására rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kormányablakok és az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit.

(11) Felhatalmazást kap a kormányhivatal irányítására rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kiemelt ügyintézői osztályra vonatkozó részletes szabályokat.

(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 289. § szerinti szabadságmegváltás eljárásrendjét és kifizetésének szabályait.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 286. § (5) bekezdése szerinti jövedelem számításának módját.

282. § [Hatálybalépés]

(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 327. § 2019. január 2-án lép hatályba.

(3) A 296–323. §, a 325–326. §, a 328. § és a 330. § 2019. március 1-jén lép hatályba.

283. § [Átmeneti rendelkezés a törvény alkalmazása kezdetének időpontjához]

(1) E törvény rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. március 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 2. §-t, a 4. §-t, a Második Részt, a IX. Fejezetet, a (3)–(10) bekezdést, valamint a 284–291. §-t 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) 2019. február 28-áig

a) az e törvény hatálybalépésekor főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselő munkaköri feladatait elláthatja;

b) az e törvény hatálybalépésekor jogviszonyban álló vagy megbízatást betöltő, e törvény szerinti politikai felsővezető, politikai vezető, biztosi jogviszonyban álló, szakmai felsővezető és szakmai vezető a munkaköri vagy megbízatásából eredő feladatait elláthatja;

c) a kormányhivatalok szakmai irányítására a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

(4) 2019. február 28-áig

a) a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó, kabinetfőnök, valamint a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyára a Kttv.,

b) a miniszterelnök, miniszter, államtitkár állami vezetői szolgálati jogviszonyára, a kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, miniszterelnöki megbízottra, miniszteri biztosra, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének és vezető-helyettesének jogviszonyára a Ksztv.,

c) a területi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott állami tisztviselő és állami ügykezelő állami szolgálati jogviszonyára az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.),

d) a kormánymegbízott, a kormányhivatal főigazgatója és igazgatója, valamint a járási hivatal vezetője és vezetőjének helyettese jogviszonyára a Khtv.,

e) a kormányzati igazgatási szerv munkavállalójának munkaviszonyára a Kttv.

2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdés a)–b) és d)–e) pontja szerinti érintett – a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. február 28-áig a 2018. december 1-jén őt megillető illetményére, illetve díjazására vagy munkabérére jogosult.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti érintett illetménye a 2018. évre csökkentett mértékben került megállapításra, – a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. február 28-áig a 2019. január 1-jén őt megillető illetményére jogosult.

(7) Ha az (5) bekezdés szerinti érintett illetményében a (4) bekezdés szerint rá irányadó törvény rendelkezése folytán – a jogviszonyban töltött ideje alapján vagy idegennyelv-tudási pótlék megállapítása következtében – 2018. december 2. és 2019. február 28. között változás áll be, 2019. február 28-áig az így megállapított illetményére jogosult.

(8) Ha az (5) bekezdés szerinti érintett 201 8. december 2. és 2019. február 28. között vezetői kinevezést kap vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe kerül, 2019. február 28-áig a kinevezés-módosításban megállapított illetményére jogosult.

(9) Ha az (5) bekezdés szerinti érintett jogviszonya 2018. december 1-je után jött létre, az (5) bekezdés alkalmazása során a kinevezési okirata szerinti illetményét kell figyelembe venni.

(10) Az e törvény hatálya alá tartozó szervekre és tisztségviselőkre 2019. március 1-jétől a Ksztv.-nek csak azon rendelkezései alkalmazhatóak, amelyeket e törvény nem szabályoz.

284. § [Átmeneti rendelkezés az álláshelyek besorolásához]

(1) A Kormány – a 286. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – megállapítja a kormánytisztviselők álláshelyhez rendelésének szempontjait.

(2) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely az 57. § (1) és (2) bekezdése szerinti besorolási kategóriák közül olyan besorolási kategóriájú álláshelynek minősül, amelyik besorolási kategóriához a kormánytisztviselő a Kormány által az (1) bekezdés alapján meghatározott szempontok és a 286. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján rendelhető.

(3) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter az (1) bekezdés szerinti szempontok és a 286. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével 2019. február 5-éig javaslatot tehet – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv útján – a Kormány számára az általa vezetett minisztérium és az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek (2) bekezdés szerinti besorolásának módosítására azzal, hogy a javaslatnak tartalmaznia kell a javaslat elkészítése során figyelembe vett – a 286. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti – illetmény összegét.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslattétel során az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(5) A Kormány dönt a (3) bekezdés szerinti javaslatról és az elfogadott javaslatok figyelembevételével jóváhagyja a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámába tartozó álláshelyek (2) bekezdés szerinti besorolását.

(6) Az (1)–(5) bekezdést nem kell alkalmazni a kormányhivatalok alaplétszámába tartozó álláshelyekre.

285. § [Átmeneti rendelkezés a jogviszonyok átalakulásához]

(1) 2019. március 1-jével

a) a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, valamint a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya az e törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá,

b) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár állami vezetői szolgálati jogviszonya az e törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonnyá, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos megbízatása az e törvény szerinti biztosi jogviszonnyá, a miniszterelnöki megbízott megbízatása ez e törvény szerinti megbízatássá,

c) a politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó, valamint a kabinetfőnök kormányzati szolgálati jogviszonya politikai szolgálati jogviszonnyá,

d) a területi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott állami tisztviselők és állami ügykezelők állami szolgálati jogviszonya az e törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá

alakul át.

(2) Az érintettet 2019. március 15-éig a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásáról tájékoztatni kell, részére az e törvény szerinti kinevezési okmányt ki kell állítani, illetményét a 286. § alapján meg kell állapítani.

(3) Az érintett a munkaköre alapján 2019. február 28-án ellátott feladatait mindaddig elláthatja, amíg az álláshelyén ellátandó feladatok vagy az álláshely betöltésének az 58. § (2) bekezdése szerinti szakmai feltételei meg nem változnak.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a kormánymegbízott, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos jogviszonyának átalakulása nem érinti a megbízatást, illetve a kinevezést, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről nem keletkeztet tájékoztatási kötelezettséget.

(5) Az e törvény hatálya alá kerülő Kttv. szerinti kormányzati ügykezelő a jogviszonya az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakulásával kormánytisztviselőként kerül továbbfoglalkoztatásra, ha a kinevezés általános feltételeinek megfelel. Ha a kormányzati ügykezelő a kinevezés általános feltételeinek nem felel meg, jogviszonya a 114. § (3) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az e törvény szerinti jogviszonnyá, ha 2019. március 1. előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata alapján e törvény hatálybalépését követően szűnik meg a jogviszony.

(7) Az érintett jogviszonyának az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, az (1) bekezdés c) pontja szerinti átalakulás esetén a próbaidő szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

(8) E törvény hatálybalépése és a 283. § (1) bekezdése szerinti alkalmazása nem szakítja meg a 2019. február 28-án fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.

(9) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti érintettet – a (2) bekezdés szerinti okirat közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a 89. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával fel kell menteni azzal, hogy a kinevezés-módosítást megelőző illetményén a 283. § (5)–(9) bekezdése szerinti illetményt kell érteni.

(10) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát – hozzájárulásával – 2019. március 1-jével kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakíthatja át azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb a munkavállalót 2018. december 1-jén megillető munkabérnél. Amennyiben a munkaviszony 2018. december 1. után jött létre, a jogviszony átalakítása esetén az illetmény nem lehet kevesebb a munkaszerződés szerinti munkabérnél.

286. § [Átmeneti rendelkezés az illetmény megállapításához]

(1) A 285. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti érintett e törvény szerinti illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre az érintett illetményként – ideértve az alapilletményt, az alapilletmény-eltérítést, az illetménykiegészítést, és az illetménypótlékot – a kinevezési okirat alapján 2018. december 1-jén jogosult volt azzal, hogy

a) a jogviszonyban töltött ideje alapján az illetmény összegében 2018. december 1. után bekövetkező változást,

b) a 2018. december 1. után megállapított idegennyelv-tudási pótlékot,

c) a 2018. december 1. utáni vezetői munkakörbe vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés esetén a kinevezés-módosítás szerinti illetményt

figyelembe kell venni.

(2) Ha az érintett jogviszonya 2018. december 1. után jött létre, az (1) bekezdés alkalmazása során a kinevezési okirata szerinti illetményét kell figyelembe venni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15-ig megállapítja, hogy az érintett milyen besorolású álláshelyre kerül, és az érintett számára megállapított álláshely besorolási kategóriájához az 1. mellékletben meghatározott kereten belül – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – megállapítja az érintett illetményét.

(4) A (3) bekezdés szerinti döntéshozatal során a munkáltatói jogkör gyakorlója figyelembe veszi a kormánytisztviselőnek a 2018. második félévi teljesítményértékelését és éves minősítését.

(5) Az érintett (3) bekezdés alapján megállapított illetménye és az érintettnek a 2019. január és február hónap után az ugyanazon munkáltatótól származó jövedelme közötti különbözetet az érintett 2019. márciusi illetményével egyidejűleg kell kifizetni. A jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

287. § [Átmeneti rendelkezés a Magyar Kormánytisztviselői Karhoz]

(1) 2019. március 1. napjával a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnevezése Magyar Kormánytisztviselői Karra változik. E törvény hatálybalépése és a 283. § (1) bekezdése szerinti alkalmazása a köztestület jogállását, jogait és kötelezettségeit, valamint feladatait és választott tisztségviselőinek megbízatását nem érinti, a köztestület működése folyamatos.

(2) Akinek a jogviszonya a 285. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján alakul át, és 2019. február 28-án a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tagja volt, annak a Magyar Kormánytisztviselői Karral fennálló tagsági viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(3) A 2019. február 28-án induló vagy folyamatban lévő etikai eljárásokat a Kttv. és a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexének 2018. december 31-én hatályos szabályai alapján kell lefolytatni. A 2019. február 28-án hatályban lévő etikai büntetéseket e törvény hatálybalépése és a 283. § (1) bekezdése szerinti alkalmazása nem érinti.

288. § [Átmeneti rendelkezés a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmához]

(1) E törvény hatálybalépése és a 283. § (1) bekezdése szerinti alkalmazása a 2019. február 28-án hatályban lévő határozott idejű áthelyezésre, illetve kirendelésre vonatkozó háromoldalú megállapodásokat nem érinti. A határozott idejű áthelyezés, illetve a kirendelés megszűnésekor az érintett a felek megállapodása szerinti kormányzati igazgatási szervnél kerül továbbfoglalkoztatásra.

(2) A legkésőbb 2019. február 28-án elrendelt kiküldetésre és kormányzati érdekből történő kirendelésre a Kttv. 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

(3) A 2019. február 28-án folyamatban lévő próbaidő a jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.

(4) A 2018. december 31-én fennálló közigazgatási alapvizsga vagy közigazgatási szakvizsga kötelezettséget a Kttv., a közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy a kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzésére vonatkozó kötelezettséget az Áttv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell, a 2019. január 1. és február 28. között keletkező kötelezettséget a Kttv. és az Áttv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően lehet teljesíteni.

(5) A 2018. december 31-én fennálló továbbképzési kötelezettséget a (4) bekezdés szerint kell, a 2019. január 1. és február 28. között keletkező továbbképzési kötelezettséget a (4) bekezdés szerint lehet teljesíteni.

(6) A 2019. február 28-án fennálló tanulmányi szerződést és munkáltatói kölcsön szerződést e törvény hatálybalépése és 283. § (1) bekezdése szerinti alkalmazása nem érinti.

(7) A 2018. február 28-án folyamatban lévő fegyelmi, illetve kártérítési eljárást az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint kell lefolytatni azzal, hogy a fegyelmi eljárásban a 166. § (2) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

(8) Az a kormánytisztviselő, aki 2019. március 1-jét megelőzően a Kttv. szerinti címadományozásban részesült vagy 2019. február 28-án főtanácsadói vagy tanácsadói munkakört tölt be, 2019. március 1-jétől e cím használatára nem jogosult.

(9) A Kttv. alapján megállapított munkaidőkerettel 2019. március 31-éig el kell számolni. A rendkívüli munkaidő teljesítésének ellenértékeként járó, 2019. február 28-án meglévő, ki nem adott szabadidőt 2019. március 1-jét követő harminc napon belül ki kell adni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a 286. § (1) és (2) bekezdése szerinti illetménynek a szabadidőre járó arányos összege.

(10) A kormányzati igazgatási szerv szabályzatában foglaltak szerint nyújtott visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások a 2018. december 31-én hatályos szabályok szerint a 148. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálybalépéséig nyújthatóak.

(11) A 2019. február 28-ával bezárólag létesített ösztöndíjas jogviszonyra a Kttv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a jogviszony fennállásáig.

(12) A 117. § (1)–(5) bekezdése csak az e törvény alapján 2019. március 1-jével vagy ezt követően jogviszonyt létesítők esetében alkalmazható.

(13) A 2019. május 31-én fennálló, be nem jelentett, e törvény alapján engedély-, illetve bejelentés-kötelessé váló gyakorolható tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység esetében az engedély iránti kérelmet, illetve a bejelentést 2019. június 30-ig kell a kormánytisztviselőnek előterjesztenie, illetve megtennie.

(14) Az e törvény hatálybalépését megelőzően miniszteri vagy államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnök jogviszonyának politikai szolgálati jogviszonnyá alakulása nem érinti a kabinetfőnök szolgálati elismerésre való jogosultságát.

289. § [Átmeneti rendelkezés a szabadság megváltásához]

(1) A 283. § (4) bekezdés a), c) és – a kormánymegbízott kivételével – d) pontja szerinti érintett részére a 2018. december 31-én meglévő szabadságát 2018. december 31-ét követően – (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet kiadni.

(2) Az érintett 2018. december 31-én meglévő, ki nem adott szabadságát – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – meg kell váltani.

(3) A (2) bekezdés szerinti megváltás során az érintett 283. § (5)–(9) bekezdése szerinti illetményével kell számolni.

(4) A 2018. december 31-én szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre 2018. december 31-ig jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő

a) 2 éven belül ki kell adni, vagy

b) 30 napon belül meg kell váltani.

290. § [Átmeneti rendelkezés a 2019. évi szabadsághoz]

(1) Az érintett 2019 januárjában és februárjában a Ksztv., a Khtv., a Kttv., illetve az Áttv. szerinti 2019. évi szabadságának időarányos részére jogosult.

(2) Az érintett 2019. március 1-jétől 2019. december 31-ig az e törvény szerinti alapszabadságának és pótszabadságának időarányos részére jogosult.

(3) A kormánytisztviselő az e törvénynek a szabadság kiadásáról szóló rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az (1) bekezdés szerinti időszakban igénybe veheti az e törvényben számára egy naptári évre megállapított alapszabadságát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szabadságnak az (1) bekezdés szerinti időszakban ki nem adott része 2019. február 28-a után is kiadható azzal, hogy erre a szabadságra e törvény alapszabadságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

291. § [Megfeleltetési rendelkezés]

(1) Ahol jogszabály a Ksztv. 2018. december 31-én hatályos szabályai szerinti

a) kormányhivatalt említ, azon az e törvény szerinti kormányzati főhivatalt,

b) állami vezetőt említ, azon az e törvény szerinti politikai felsővezetőt, közigazgatási államtitkárt és helyettes államtitkárt,

c) állami vezetői szolgálati jogviszonyt említ, azon az e törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyt,

d) politikai vezetőt említ, azon az e törvény szerinti politikai felsővezetőt,

e) szakmai vezetőt említ, azon az e törvény szerinti közigazgatási államtitkárt és helyettes államtitkárt

kell érteni.

(2) Ha jogszabály

a) a Ksztv.-t vagy annak rendelkezését rendeli alkalmazni, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. június 30-áig a Ksztv. 2018. december 31-én hatályos szabályai,

b) az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, illetve az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletet vagy annak rendelkezését rendeli alkalmazni, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. június 30-áig az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet 2018. december 31-én hatályos szabályai

az irányadóak.

(3) Ha jogszabály

a) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár Ksztv. szerinti javadalmazásának szabályait rendeli alkalmazni, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. június 30-áig e tisztségviselőnek a Ksztv. 2018. december 31-én hatályos szabályai szerinti javadalmazására vonatkozó szabályok,

b) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a helyettes államtitkár Ksztv. szerinti juttatásainak szabályait rendeli alkalmazni, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. június 30-áig e tisztségviselőnek a Ksztv. 2018. december 31-én hatályos szabályai szerinti juttatására vonatkozó szabályok,

c) a miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó Ksztv. szerinti szabályokat rendeli alkalmazni, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. június 30-áig a Ksztv. miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó szabályok

az irányadóak.

(4) Ha jogszabály a közigazgatási államtitkár vagy a helyettes államtitkár illetményére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. június 30-áig e tisztségviselőnek a Kttv. 2018. december 31-én hatályos szabályai szerinti illetményére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Ahol jogszabály

a) állami tisztviselőt említ, azon az e törvény szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselőjét,

b) állami ügykezelőt említ, azon az e törvény szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kormányzati ügykezelőjét

kell érteni.

292. § [A Ksztv. módosítása]

(1) A Ksztv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint a biztosi jogviszonyban álló személyekre terjed ki.

(2) Központi államigazgatási szerv

a) a központi kormányzati igazgatási szerv,

b) az önálló szabályozó szerv,

c) az autonóm államigazgatási szerv, és

d) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

(3) Önálló szabályozó szerv

a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, és

b) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

(4) Autonóm államigazgatási szerv

a) a Közbeszerzési Hatóság,

b) az Egyenlő Bánásmód Hatóság,

c) a Gazdasági Versenyhivatal,

d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, és

e) a Nemzeti Választási Iroda.

(5) Rendvédelmi szerv

a) a rendőrség,

b) a büntetés-végrehajtási szervezet,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és

d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.”

(2) A Ksztv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítása alatt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti, az egyes tisztségviselők tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket kell érteni.”

(3) A Ksztv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot

a) a szervnél politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban vagy szakmai felsővezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,

b) a szervnél szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,

c) a szervnél vezetőként közszolgálati jogviszonyban álló személyre,

d) a szervvel vezető beosztással rendelkező, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre,

e) a szervvel vezető beosztással rendelkező, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre, illetve

f) a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló és kormányrendeletben a központi államigazgatási szervnél irányítási jogkörrel felruházott kormánybiztosra

g) ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.”

(4) A Ksztv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A politikai felsővezető illetménye, jutalma és célprémiuma nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.”

(5) A Ksztv. 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.”

(5) A Ksztv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter és az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. Az államtitkár jutalmára a tevékenységét irányító miniszter – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján – tesz javaslatot. Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra az államtitkár tevékenységét irányító miniszter tesz javaslatot.”

(6) A Ksztv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Az egyidejűleg politikai vagy szakmai felsővezetői megbízatást is betöltő kormánybiztos kormánybiztosi tevékenységére tekintettel a kormánybiztosi kinevezésről szóló normatív kormányhatározatban meghatározott, legfeljebb a (2) bekezdés szerinti illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(2) A politikai vagy szakmai felsővezetői megbízatást be nem töltő kormánybiztos államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A Kormány a kormánybiztos kinevezéséről szóló normatív határozatában a kormánybiztos díjazását és juttatásait ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.”

(7) A Ksztv. 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A miniszteri biztos kinevezéséről szóló normatív utasítás a miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (6) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.”

(8) A Ksztv.

a) 6. §-át megelőző alcím címében az „állami vezetők” szövegrész helyébe az „egyes kormányzati igazgatási tisztségviselőkre vonatkozó szabályok”,

b) 7. § (6) bekezdésében az „Az állami vezető” szövegrész helyébe az „A politikai felsővezető”,

c) 7. § (6) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal”,

d) 13. § (1), (4) és (5) bekezdésében a „politikai vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető”,

e) 13. § (5) bekezdésében az „állami vezetői megbízatást” szövegrész helyébe a „politikai felsővezetői megbízatást vagy szakmai felsővezetői kinevezést”,

f) 13. § (5) bekezdésében a „megbízatással” szövegrész helyébe a „megbízatással vagy kinevezéssel” szöveg,

g) 13. § (7) bekezdésében az „állami vezetői” szövegrész helyébe a „politikai”,

h) 32. § (2) bekezdésében a „31. § (2), (6), (7) és (9) bekezdését” szövegrész helyébe a „31. §-t”,

i) 33. § (1) bekezdésében az „állami vezetőnek” szövegrész helyébe a „politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak vagy helyettes államtitkárnak”,

j) 33. § (1) bekezdésében az „állami vezetőre” szövegrész helyébe az „e tisztségviselőre”,

k) 33. § (1) bekezdésében az „állami vezetői” szövegrész helyébe az „e tisztségviselői”,

l) 38. § (6) bekezdésében a „származó” szövegrész helyébe a „származó, járulékalapot képező”

szöveg lép.

(9) Hatályát veszíti a Ksztv.

1. 2. § (3) bekezdése,

2. 6. §-a,

3. 7. § (1)–(4) bekezdése,

4. 7/A. §-a,

5. 8. §-át megelőző alcíme,

6. 8–12/C. §-a,

7. 13. § (6) bekezdése,

8. 14. § (2)–(6) bekezdése,

9. 15. §-a

10. II. Fejezet címe,

11. 17. §-át megelőző alcím címe és 17. §-a,

12. 18. §-át megelőző alcím címe és 18–19. §-a,

13. 20. §-át megelőző alcím címe és 20–25. §-a,

14. 25/A. §-át megelőző alcím címe,

15. 25/B–25/D. §-a,

16. 26. §-át megelőző alcím címe és 26. §-a,

17. 27. §-át megelőző alcím címe és 27. §-a,

18. 28. §-át megelőző alcím címe és 28–30/A. §-a,

19. 31. §-át megelőző alcím címe,

20. 32. §-át megelőző alcím címe,

21. 32. § (1), (3)–(6) bekezdése,

22. 33. § (2) bekezdése,

23. II/A. Fejezete,

24. III. Fejezet címe,

25. 34. §-át megelőző alcím címe és 34–35. §-a,

26. 37. §-át megelőző alcím címe és 37. §-a,

27. 38. §-át megelőző alcím címe,

28. 38. § (1)–(5) és (8) bekezdése,

29. 39. §-át megelőző alcím címe,

30. 40. §-át megelőző alcím címe és 40–46. §-a,

31. 47. §-át megelőző alcím címe és 47. §-a,

32. 49. §-át megelőző alcím címe és 49–50. §-a,

33. 51. §-át megelőző alcím címe,

34. 52. §-át megelőző alcím címe és 52–58. §-a,

35. 60. §-át megelőző alcím címe és 60–68. §-a,

36. IV. Fejezete,

37. 75. § (1)–(4a) bekezdése.

(10) Hatályát veszíti a Ksztv.

a) 13. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „, amelyre a 9. § (1) bekezdését kell alkalmazni” szövegrész,

b) 33. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon.” szövegrész és az „A miniszterelnök a miniszterelnöki megbízottat feljogosíthatja a miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.” szövegrész.

293. § [A Kttv. módosítása]

(1) A Kttv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény hatálya – nemzetközi jogi vagy uniós jogi kötelezettség teljesítése érdekében törvény eltérő rendelkezése hiányában –

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára,

b) a VII/A. Fejezet rendelkezései szerint a polgármesterre és az alpolgármesterre, továbbá

c) a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára

terjed ki.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára vagy a jogviszony egyes elemeire, ha

a) a kormányzati igazgatásról szóló törvény ekként rendelkezik, vagy

b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény a jogviszony vagy annak egyes elemei tekintetében a hatályának hiányáról rendelkezik.”

(2) A Kttv. 4. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

„d) az 1. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó tisztségviselőre.”

(3) A Kttv. a IV. Fejezet címét megelőzően a következő 28. §-sal egészül ki:

„28. § Az e törvény hatálya alá tartozó, államigazgatási szervnél kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává válik.”

(4) A Kttv. 107. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervvel kíván kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a jogviszony megszüntetésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.”

(5) A Kttv. 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvényben meghatározott szerveknél tanácsadói és főtanácsadói munkakörök létesíthetők.”

(6) Hatályát veszti a Kttv.

a) 3. § (1) és (8) bekezdése,

b) 6. § 1a. és 29. pontja,

c) IV. Fejezete,

d) 185–188. §-a,

e) 190–191. §-a,

f) 203–205. §-a,

g) VII. Fejezete.

(7) A Kttv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 260/D. §-sal egészül ki:

„260/D. § (1) A rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a hivatásos

katasztrófavédelemi szerv központi, területi és helyi szervei kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének jogviszonyára a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt szabályozó törvény szerint történő jogviszonyváltozás időpontjáig e törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

(2) A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak vonatkozásában a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálybalépésétől 2019. június 30. napjáig

a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében e törvényt,

b) a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében e törvény munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit

kell alkalmazni.”

(8) Hatályát veszti a Kttv. 2. §-ában az „és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami tisztviselőjének állami tisztviselői jogviszonyára” szövegrész.

(9) A Kttv. 107. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdést” szövegrész helyébe a „(2) és (2a) bekezdést” szöveg lép.

294. § [A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése]

(1) Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.)

a) 1–20/F. §-a,

b) 21. § a)–f) pontja,

c) 21/A. §-a,

d) 21/B. § (1) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Khtv.

a) 21/B. § (3) bekezdésében az „– a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével –”,

b) 21/B. § (4) bekezdésében az „a szakmai irányító miniszter egyetértésével kiadott”

szövegrész.

295. § [Átmeneti rendelkezés egyes, illetményre vonatkozó szabályokhoz]

(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 117. § (3) bekezdése szerinti helyettes államtitkári illetmény alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – 2019. július 1-jéig a helyettes államtitkár Kttv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti illetményét kell érteni.

(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkári illetmény alatt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. július 1-jéig a helyettes államtitkár Kttv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti illetményét kell érteni.

296. § [A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása]

Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 8/A. §-a és 38. § (4) bekezdés a) pontja.