Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.21.)

2018. évi CXXVI. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha)

„b) két, az okiraton névvel és lakcímmel - vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 108a. pontja szerinti esetben névvel és a munkáltató címével (székhelyével, telephelyével, fióktelepével), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusával és számával - megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy”

2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

2. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § E törvény hatálya kiterjed

a) az STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak nem minősülő értékpapírosításra, valamint

b) a KCGE-re, az értékpapírosítást kezdeményezőre, a szponzorra, az intézményi befektetőre és az eredeti hitelezőre.”

3. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 36a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„36a. eredeti hitelező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 44a. és 44b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„44a. értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

44b. értékpapírosítást kezdeményező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 86a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„86a. különleges célú gazdasági egység (KCGE): az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 113a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„113a. STS értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításnak minősülő értékpapírosítás,”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 118. ponttal egészül ki, és a bekezdés 119. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„118. szintetikus értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,

119. szponzor: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom,”

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 130a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„130a. ügyletrészsorozat: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom,”

4. § A Tpt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Tájékoztató és hirdetmény közzététele helyett a 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni olyan értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, amelynek ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb.

(1b) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyását követően észszerű időn belül elérhetővé teszi a kibocsátó, illetve az ajánlattevő honlapján.”

5. § A Tpt. 34. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban]

c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés 10-17. pontjában meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokkal.”

6. § A Tpt. 199. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az 596/2014/EU rendeletben nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

7. § A Tpt. 213. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E fejezet vonatkozásában befektetőnek minősül a Bszt. 4. § (2) bekezdés 66. pontja szerinti ügyfél is.”

8. § A Tpt. 215. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

m) az Alap tagjának könyvvizsgálója”

(követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.)

9. § A Tpt. 216. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kifizetést végző szervezet neve tizenöt napon belül nem áll az Alap rendelkezésére, akkor azt az Alap a rendelkezésre állást követő három napon belül kiegészítő közleményben közzéteszi.”

10. § A Tpt. NYOLCADIK RÉSZÉNEK helyébe a következő rész lép:

NYOLCADIK RÉSZ

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XXV. FEJEZET

A KCGE-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

229. § (1) A KCGE az értékpapírosítási tevékenységet csak kizárólagos tevékenységként végezheti. A KCGE csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet fióktelepe lehet. A KCGE nem folytathat olyan tevékenységet és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az értékpapírosítási tevékenységével összefüggő kötelezettségein túli, egyéb kötelezettségvállalást jelent. A KCGE nem terhelheti meg a kibocsátás fedezetéül szolgáló követelést. A KCGE nem lehet a Ptk. Harmadik könyvében szabályozott vállalatcsoport tagja.

(2) A KCGE az értékpapírosítási tevékenység végzését a Felügyeletnek történő bejelentést követően kezdheti meg.

(3) A KCGE más vállalkozásban részesedéssel nem rendelkezhet, továbbá nem szerezhet meg más KCGE által kibocsátott értékpapírt.

(4) A KCGE-nek működése során az értékpapírosítást kezdeményezőtől való függetlenségét és befolyásmentességét folyamatosan biztosítania kell.

(5) A KCGE eszközeinek tíz százaléka erejéig vehet fel hitelt.

(6) Nem lehet a KCGE vezető tisztségviselője

a) az értékpapírosítást kezdeményező munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;

b) az a személy, aki az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében megbízási jogviszony alapján tevékenységet folytat;

c) a KCGE tagjának vagy részvényesének alapítója vagy az alapító olyan tulajdonosa, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója vagy élettársa;

d) a KCGE könyvvizsgálója vagy a könyvvizsgáló társaság tagja, illetve alkalmazottja e jogviszony megszűnésétől számított három évig.

230. § (1) A KCGE nevében és hivatalos dokumentumain szerepelnie kell az „értékpapírosításban közreműködő” kifejezésnek.

(2) A KCGE köteles évente közzétenni honlapján a mögöttes eszközállomány teljesítésének alakulására vonatkozó adatokat.

XXVI. FEJEZET

EGYES ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

231. § (1) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E fejezet rendelkezéseit az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott olyan értékpapírosításra kell alkalmazni, amely nem minősül STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit az e törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során intézményi befektető alatt az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

232. § (1) Nem ruházható át értékpapírosítás keretében

a) az érvénytelen vagy hatálytalan szerződésen alapuló követelés,

b) olyan szerződésen alapuló követelés, amely érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt per van folyamatban,

c) az a követelés, amelynek átruházását jogszabály tiltja,

d) a nem jogügyleten alapuló követelés, továbbá

e) minden egyéb olyan követelés, amellyel kapcsolatban a Ptk. hatálybalépését megelőzően a felek a követelés átruházását írásban kizárták.

(2) Kizárólag olyan követelés ruházható át értékpapírosítás keretében, amely az átruházáskor az értékpapírosításon kívül - sem részben, sem egészben - nem szolgál más követelés biztosítékaként.

(3) Az értékpapírosítás keretében a követelések a KCGE vagyonába kerülnek át a követelés átruházását keletkeztető szerződésben meghatározott időpontban.

A KCGE elleni fizetésképtelenségi eljárások, valamint a KCGE jogutód nélküli megszüntetésének sajátos szabályai

233. § A KCGE felszámolása során a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

234. § A KCGE által megszerzett eszközök a kötelezett fizetésképtelensége esetén sem vonhatók a felszámolási vagyon, illetve a csődvagyon körébe a kötelezett és annak hitelezői által.

235. § (1) A KCGE által létrehozott egyik ügyletrészsorozat nemteljesítése esetén ezen sorozat befektetője a felszámolási eljárás keretében nem igényelheti követelése kielégítését a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben, valamint nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben.

(2) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a felszámolási vagyonba.

(3) Valamely követeléscsoport felszámolásba történő bevonása nem eredményezheti az ugyanazon KCGE-hez tartozó többi követeléscsoport felszámolásba való bevonását. A felszámolásba bevont követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott, felszámolásba bevont követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított és a felszámolásba egymástól függetlenül bevont követeléscsoportokat a KCGE felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontját követő és az f) pontját megelőző kielégítési csoportba szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

236. § (1) A felszámoló teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a KCGE szerződéses kötelezettségei állományának egyben, ellenérték fejében történő átruházásáról.

237. § (1) A KCGE végelszámolására a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE által kibocsátott értékpapírokon alapuló követelések teljes kielégítését megelőzően a KCGE végelszámolása nem kezdeményezhető.

(3) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a KCGE végelszámolásába. Egy adott követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) A KCGE végelszámolása során a Ctv. 105. §-a nem alkalmazható.

238. § (1) A KCGE kényszertörlésére a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE tekintetében nincs helye kényszertörlési eljárásnak a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.”

11. § A Tpt. 391. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

1. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;

2. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;

3. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;

4. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

5. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosainak családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, illetve cégneve; székhelye; más társaságban lévő részesedésének mértéke;

6. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

7. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

8. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

9. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

10. a kibocsátó neve, székhelye;

11. a kibocsátó alapításának időpontja;

12. a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;

13. a kibocsátó vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;

14. a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke;

15. a forgalomba hozatal adatai;

16. a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);

17. a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);

18. az engedélyezett tájékoztató;

19. a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely;

20. a KCGE cégneve, székhelye;

21. a KCGE vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

22. a KCGE tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke.”

12. § A Tpt. 400. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a Felügyelet

a) megállapítja a jogsértés tényét, és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását és megismétlését,

b) kötelez a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,

c) nyilvános figyelmeztetést alkalmaz, amelyben megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét,

d) visszavonja vagy felfüggeszti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatás végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyét,

e) ideiglenesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától, illetve a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították,

f) véglegesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében foglalt jogsértések többszöri elkövetéséért való felelősségét megállapították.”

13. § A Tpt. 405. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke

a) természetes személy esetében

aa) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint,

ab) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint,

ac) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint;

b) vállalkozás esetében

ba) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 4 667 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bb) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bc) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint.

(4) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb háromszorosa, ha a veszteség összegszerűen meghatározható.”

14. § (1) A Tpt. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

15. § A Tpt. 215. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés k)-l) pontjában” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés k)-m) pontjában” szöveg lép.

16. § Hatályát veszti a Tpt.

a) 21. § (2) bekezdés c) pontja,

b) 215. § (1) bekezdés c) pontja,

c) 215. § (1) bekezdés k) pontjában a „továbbá” szövegrész.

3. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

17. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

g) központi szerződő fél: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;”

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a központi szerződő fél klíringtagja, a teljesítő fél, az elszámoló fél, valamint a rendszerüzemeltető;”

4. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

18. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 1. § (2) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

e) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott befektetési alapkezelési tevékenységre,

f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben szabályozott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

g) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységre, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra.”

19. § (1) Az Fnyt. 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás: olyan ellátások, amelyeket a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással, vagy - amennyiben az említettek kiegészítésére szolgálnak, és kiegészítő jelleggel biztosítják - halál, rokkantság vagy munkaviszony megszűnése esetén történő kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén támogatásra szánt kifizetések vagy szolgáltatások formájában folyósítanak azzal, hogy nyugdíjszolgáltatás lehet az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, a határozott idejű járadékszolgáltatás, az életjáradék szolgáltatás és ezek kombinációja;”

(2) Az Fnyt. 2. § 15. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„15. határon átnyúló tevékenység: olyan nyugdíjkonstrukció működtetése, amelyre a csatlakozó foglalkoztató, illetve a tagok és az ellátottak viszonya vonatkozásában a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális- és munkajogi jogszabályokat kell alkalmazni;

16. ellátott: nyugdíjszolgáltatásban részesülő személy;”

(3) Az Fnyt. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„24. nyugdíjkonstrukció: olyan szerződés, megállapodás, vagyonkezelési meghatalmazás vagy szabályrendszer, amely meghatározza, hogy egy nyugellátás milyen feltételek mellett kerül folyósításra;”

(4) Az Fnyt. 2. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„28. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt nyilvántartásba vették vagy engedélyezték, és amelyben központi ügyvezetése található, vagy amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhellyel nem rendelkezik, az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény központi ügyvezetésének helye található;”

(5) Az Fnyt. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„32. tag: az az ellátottól és leendő tagtól eltérő személy, aki munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez;”

(6) Az Fnyt. 2. §-a a következő 42-52. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„42. fogadó tagállam: az a tagállam, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális- és munkajogi szabályait kell alkalmazni a csatlakozó foglalkoztató, a tagok és az ellátottak kapcsolatára;

43. leendő tag: a nyugdíjkonstrukcióhoz való csatlakozásra jogosult személy;

44. átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

45. átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

46. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom;

47. multilaterális kereskedési rendszer: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) ekként meghatározott fogalom;

48. szervezett kereskedési rendszer: a Bszt.-ben ekként meghatározott fogalom;

49. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a tag vagy ellátott számára a neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését;

50. központi ügyvezetés helye: az a hely, ahonnan a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének irányítása és a fő stratégiai döntéseinek meghozatala történik;

51. kiemelten fontos feladatkör: az irányítási rendszeren belül a gyakorlati feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás, amely gyakorlati feladatok magukban foglalják a kockázatkezelési feladatkört, a belső ellenőrzési feladatkört és az aktuáriusi feladatkört is;

52. vezető állású személy: az igazgatóság tagja, a felügyelőbizottság tagja, az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató, valamint cégvezető.”

20. § Az Fnyt. 3. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kockázatok és előnyök generációk közötti egyenlő megosztása alapelvének érvényesülését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek nyugdíjkonstrukciója kialakítása és tevékenységének végzése során adott esetben szem előtt kell tartania.

(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politikájában adott esetben figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a környezeti, a társadalmi és irányítási szempontokra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait.”

21. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

Az irányítási rendszerre vonatkozó követelmények

9/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos, hatékony, tevékenysége körültekintő és megbízható irányítását biztosító irányítási rendszert működtet.

(2) Az irányítási rendszer keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megfelelő és átlátható szervezeti felépítést hoz létre, egyértelműen meghatározza a felelősségi köröket, valamint a hatékony információáramlást biztosító rendszert működtet.

(3) Az irányítási rendszer részeként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési döntések meghozatalakor figyelembe veszi a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

(4) Az irányítási rendszert a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendszeresen felülvizsgálja.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elkészíti

a) a kockázatkezelési szabályzatot,

b) a belső ellenőrzési szabályzatot,

c) az aktuáriusi szabályzatot és

d) a kiszervezési szabályzatot.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabályzatokat az igazgatóság hagyja jóvá. A szabályzatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén kellő időben, de legalább háromévente felülvizsgálja.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja, hogy a vezető állású személy és a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy szakmailag alkalmas, üzletileg megbízható legyen.

(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony belső kontrollrendszert működtet. A belső kontrollrendszer igazgatási és számviteli eljárásokat, ellenőrzési keret- és szabályrendszert, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamennyi szintjén megjelenő jelentéstételi szabályokat tartalmaz.

(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének folyamatos és szabályszerű végrehajtása érdekében az intézmény méretének, belső szervezetének, tevékenysége nagyságrendjének, jellegének, mértékének és összetettségének megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének végrehajtása érdekében készenléti terveket dolgoz ki.”

22. § Az Fnyt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet nem adja meg az engedélyt, ha a bejelentésben megjelölt személy nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az igazgatóság jogai gyakorlására vezető állású személyként vezérigazgatót csak a Felügyelet előzetes engedélye esetén nevezhet ki. A Felügyelet erre vonatkozó eljárása során megvizsgálja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét, továbbá a csatlakozó foglalkoztatók irányításban betöltött szerepét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, illetve az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatója vállal felelősséget az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is.”

23. § Az Fnyt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához az (5) bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) számviteli rendjéért felelős vezetőt,

c) belső ellenőrt,

d) vezető jogászt,

e) befektetésekért felelős vezetőt és

f) vezető kockázatkezelőt

(a továbbiakban együtt: egyéb vezetők) köteles alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. A b), c), e) pontokban felsorolt személyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.”

24. § Az Fnyt. „Egyéb vezetők” című alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A vezető állású személyek és az egyéb vezetők engedélyezése során a szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra vonatkozó feltételek vizsgálatánál a Felügyelet a Bit. 253. § és 254. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.

(2) A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságainak, továbbá az Európai Bizottságnak - a magyar állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi személyek vonatkozásában - a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolására szolgáló dokumentumok kiállítására jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról.”

25. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

Kiemelten fontos feladatkörök

11/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos

a) kockázatkezelési,

b) belső ellenőrzési és

c) e törvényben meghatározott esetben aktuáriusi

feladatkörrel (a továbbiakban együtt: kiemelten fontos feladatkör).

(2) A csatlakozó foglalkoztatónál hasonló kiemelten fontos feladatkört ellátó személy vagy szervezeti egység nem láthat el kiemelten fontos feladatkört a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy személy alkalmazásával vagy egy szervezeti egység útján is biztosíthatja az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatkör ellátását.

(3) A kiemelten fontos feladatköröket úgy kell kialakítani, hogy a feladatkört ellátó személyek képesek legyenek feladataikat hatékonyan, objektíven, tisztességesen és függetlenül ellátni.

(4) A kiemelten fontos feladatkört betöltő személy a feladatkörén belül felmerülő valamennyi lényeges megállapításáról és ajánlásáról jelentést tesz a felügyelőbizottságnak, amely meghatározza a szükséges intézkedéseket a felmerült megállapításokkal, ajánlásokkal kapcsolatosan.

(5) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a (4) bekezdésben foglalt jelentést követően, a kiemelten fontos feladatkört betöltő személy értesíti a Felügyeletet, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, és ezzel veszélyezteti a tagok, ellátottak és kedvezményezettek érdekeit, vagy

b) a kiemelten fontos feladatkörrel összefüggésben a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére megsérti a jogszabályi előírásokat.

11/C. § (1) A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokra terjed ki.

(2) A kockázatkezelési rendszer alkalmas azon kockázatok és kockázati kölcsönhatások azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten a nyugdíjkonstrukciók ki vannak, illetve ki lehetnek téve, továbbá amelyek azonosítása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, ügyvezetése, felügyelőbizottsága felé történő rendszeres jelentéshez szükséges.

(3) A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll. A kockázatkezelési rendszer hatékony, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezeti felépítésébe, döntéshozatali folyamataiba beépül.

(4) A kockázatkezelési rendszer a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányosan tartalmazza azokat a kockázatokat, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél, illetve a kiszervezett tevékenységet végzőnél felmerülhetnek.

(5) A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:

a) biometriai kockázat vállalása és tartalékképzés;

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek, értékpapírosítások és hasonló kötelezettségvállalások;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése;

f) biztosítások és más kockázatcsökkentési technikák;

g) a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő kockázatok, valamint a számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett kockázatok;

h) nyugdíjtechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához külső hitelminősítő intézet értékelésének alkalmazása esetén - amennyiben megvalósítható - a külső hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése; és

i) a befektetési portfólióval és annak kezelésével kapcsolatos, a környezeti, szociális és irányítási kockázatok értékelése.

(6) A nyugdíjkonstrukción belül a tagok és ellátottak által viselt kockázatokat a tagok és ellátottak szemszögéből is értékelni kell.

11/D. § A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső kontrollrendszere és az irányítási rendszere egyéb elemei megfelelő működésének és hatékonyságának,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő, és

c) a kiszervezett tevékenység megfelelő működésének, hatékonyságának

vizsgálata.”

26. § Az Fnyt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, biometriai kockázatot vagy tőke-, illetve hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony aktuáriusi feladatkörrel rendelkezik.

(2) Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a nyugdíjtechnikai tartalékok számításának összehangolása és felügyelete;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének értékelése;

c) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt adatok és feltételezések elégségességének és minőségének értékelése;

d) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt feltételezések összevetése a tapasztalatokkal;

e) a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó befektetési hozam felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a nyugdíjtechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános nyugdíj szolgáltatási kötelezettségvállalási elvekről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel;

h) a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az aktuáriusi feladatkör ellátására vezető biztosításmatematikust alkalmaz. Vezető biztosításmatematikusként a Bit. 57. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a Bit. 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál is.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

d) az a)-c) pontokban foglaltakkal kapcsolatosan rendelkezésre álló adatok elégséges, teljes és összehangolt jellegét, valamint az alkalmazott módszereknek a kockázatok természetéhez való igazodását.

(5) A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Bit. 211. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentését.”

27. § Az Fnyt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a belső ellenőrzési feladatkör ellátására a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmaz.”

28. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

Vezető kockázatkezelő

14/C. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető kockázatkezelője az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, jogi vagy pénzügyi - végzettséggel rendelkezik,

b) legalább kétéves

ba) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű, és

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(3) A vezető kockázatkezelő

a) ellátja a kockázatkezelési tevékenységhez tartozó feladatok irányítását,

b) felelős a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

c) aláírásával igazolja a kockázatértékelési szabályzatot, valamint a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.”

29. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

Javadalmazási politika

16/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos javadalmazási politikát készít. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja a javadalmazás és annak felügyelete tekintetében az egyértelmű, átlátható és hatékony irányítást.

(2) A javadalmazási politikát a felügyelőbizottság készíti el, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, melyet legalább évente a belső ellenőr is ellenőriz.

(3) A javadalmazási politika hatálya kiterjed

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyére,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél kiemelten fontos feladatkört ellátó személyre,

c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény azon munkavállalójára, akinek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázati profiljára, valamint

d) kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végzőre.

(4) A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására.

(5) A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységével, kockázati profiljával, célkitűzéseivel, összességében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hosszú távú érdekével, pénzügyi stabilitásával és teljesítményével, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által működtetett nyugdíjkonstrukciókkal, a tagok és ellátottak hosszú távú érdekeivel összhangban áll. A javadalmazási politika az összeférhetetlenség elkerülését célzó arányos intézkedéseket tartalmaz. A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízható, óvatos és hatékony irányítását elősegíti.

(6) A javadalmazási politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legalább háromévente felülvizsgálja. A javadalmazási politika általános alapelveit a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a honlapján közzéteszi.”

30. § Az Fnyt. 19. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A tevékenység kiszervezésének feltételei”

31. § (1) Az Fnyt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény - az adatvédelmi előírások betartása mellett - tevékenységének bármely elemét vagy egészét kiszervezheti. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezési szabályzatban rögzíti a kiszervezés alapelveit, a kiszervezésre vonatkozó eljárást, a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztására vonatkozó szempontrendszert, a kiszervezett tevékenységet végző folyamatos ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A kiszervezésre vonatkozó szabályokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felülvizsgálja.”

(2) Az Fnyt. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kiszervezésre vonatkozó írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit;

b) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket, továbbá amennyiben a kiszervezéssel személyes adatok átvétele is megvalósul, az adatfeldolgozás rendjét, a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények érvényesítésének módját;

c) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső ellenőre, könyvvizsgálója általi ellenőrzéséhez;

d) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

e) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén;

g) a kitételt, amely alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény javadalmazási politikája a kiszervezett tevékenységet végzőre is kiterjed.”

(3) Az Fnyt. 19. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (7) bekezdés g) pontját nem kell szerepeltetni a kiszervezésre vonatkozó szerződésben, ha a kiszervezett tevékenységet végző ÁÉKBV-alapkezelő, alternatív befektetési alapkezelő, hitelintézet vagy biztosító.

(11) A kiszervezés nem veszélyeztetheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerének minőségét, a tagoknak és az ellátottaknak nyújtott folyamatos és megfelelő szolgáltatást, valamint nem növelheti indokolatlanul a működési kockázatot. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztása és tevékenysége folyamatos ellenőrzése során biztosítja a kiszervezett tevékenység megfelelő működését. A kiszervezés nem akadályozhatja a Felügyeletet feladatainak teljesítésében.”

32. § Az Fnyt. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén az írásbeli szerződés megkötését és módosítását megelőzően kellő időben tájékoztatja a Felügyeletet a kiszervezésről, illetve a kiszervezéssel kapcsolatos változásokról.”

33. § Az Fnyt. 24. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban meg kell jeleníteni azon tagállamokat, amelyekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működik.”

34. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

Határon átnyúló átadások

24/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak, egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét egy átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek adhatja át.

(2) Az átadás költségei nem háríthatóak sem az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény maradó tagjaira és ellátottaira, sem az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjaira és ellátottaira.

(3) A határon átnyúló átadás kezdeményezése előtt az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény beszerzi:

a) az érintett tagok és ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének egyetértését, és

b) a csatlakozó foglalkoztató egyetértését.

(4) Az átadás feltételeivel kapcsolatos információkat az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átadásra vonatkozó kérelem előtt megfelelő időben az érintett tagok és ellátottak rendelkezésére bocsátja.

(5) Valamely nyugdíjkonstrukció egészének vagy részének átadása más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére csak az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének engedélye birtokában kezdhető meg. Ezen eljárást megelőzi a Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének jóváhagyása.

(6) Az átadás engedélyezése iránti kérelmet az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja be a Felügyelethez mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez, amely a kérelem engedélyezéséről vagy annak elutasításáról a benyújtásától számított három hónapon belül dönt, és erről tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.

(7) A nyugdíjkonstrukció átadása során a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek, és az azok fedezetéül szolgáló eszközök vagy ezen eszközök készpénz-egyenértéke kerül átvételre. Amennyiben a nyugdíjkonstrukciónak csak egy része kerül átadásra, az átadásra kerülő állományt a nyugdíjkonstrukció átadásra kerülő részével arányosan kell megállapítani.

(8) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a Felügyelethez mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez benyújtott átadás engedélyezése iránti kérelem a következő információkat tartalmazza:

a) az átadó és átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közötti írásbeli szerződést az átvétel feltételeiről;

b) a nyugdíjkonstrukció fő jellemzőinek leírását;

c) az átadandó kötelezettségeknek vagy nyugdíjtechnikai tartalékoknak, továbbá egyéb kötelezettségeknek és jogoknak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének leírását;

d) az átadó és az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, központi ügyintézésének helyét, azon tagállamok megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket nyilvántartásba vették vagy engedélyezték;

e) a csatlakozó foglalkoztató nevét és központi ügyvezetésének helyét;

f) az átadásban érintett tagok, ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének, továbbá az érintett csatlakozó foglalkoztató előzetes jóváhagyásának igazolását.

(9) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadásra irányuló kérelmet haladéktalanul továbbítja az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez.

(10) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyezés során megvizsgálja

a) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által az átadás engedélyezéséhez szükséges valamennyi iratot;

b) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény személyi, tárgyi feltételei, pénzügyi helyzete megfelelőségét, az intézményt működtető személyek jó hírneve, szakképesítése, tapasztalata összeegyeztethetőségét a határon átnyúló átadással;

c) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai és ellátottai hosszú távú érdekének, valamint a nyugdíjkonstrukció átadott része megfelelő védelmét az átvételkor, illetve azt követően;

d) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékai teljes fedezettel való rendelkezését az átadás időpontjában, amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez; és

e) az átadandó eszközök elégséges és megfelelő voltát az átadandó kötelezettségek, a nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó előírásaival.

(11) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete megvizsgálja, hogy

a) a nyugdíjkonstrukció részleges határon átnyúló átadása esetén a nyugdíjkonstrukció átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél maradó tagjai és ellátottai hosszú távú érdekei ne sérüljenek;

b) a tagok és az ellátottainak egyéni jogosultságai az átadást követően legalább ugyanazok maradjanak;

c) az átadandó nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök elégségesek és megfelelőek legyenek az átadandó kötelezettségek, nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére.

(12) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletétől érkező, átadás engedélyezésére irányuló kérelem kézhezvételét követő nyolc héten belül lefolytatja a vizsgálatot és közli annak eredményét, hogy az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete döntést hozhasson.

(13) Az engedély megtagadása esetén a Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezésére vonatkozó három hónapos engedélyezési időszakon belül megindokolja döntését, és megadja a bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.

(14) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalától számított két héten belül tájékoztatja a döntésről az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét. Amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez, és az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye Magyarországon van, a Felügyelet tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét a szociális és munkajog foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről, amely alapján a nyugdíjkonstrukciónak működnie kell. A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete által megküldött tájékoztatást a határon átnyúló tevékenységre vonatkozó követelményekről annak kézhezvételétől számított négy héten belül megküldi az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek.

(15) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megkezdheti a nyugdíjkonstrukció működtetését, ha a Felügyelet mint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyt megadta. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a határon átnyúló átvételre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nem hozza meg határozatát.

(16) Amennyiben az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átvételt követően határon átnyúló tevékenységet folytat, a határon átnyúló tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

35. § Az Fnyt. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem jelenti az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok sérelmét

a) az illetékes hatóságok közötti, felügyeleti feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

b) határon átnyúló szolgáltatás keretei között az érintett EGT-állam felé történő, a határon átnyúló szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos adatszolgáltatás,

c) a felszámoló, végelszámoló felé történő, a felszámolás és végelszámolás során feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás,

d) a felszámoló, végelszámoló és biztosításmatematikus tevékenységét ellenőrző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

e) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet felé történő, feladatai ellátásához köthető adatszolgáltatás,

f) a pénzügyi rendszer stabilitásának és integritásának érdekében a csatlakozó foglalkoztatók ellenőrzését végző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás.”

36. § Az Fnyt. 28. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A tájékoztatás alapelvei”

37. § Az Fnyt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek részére rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt.

(2) A tájékoztatás megfogalmazása egyértelmű, világos, tömör és közérthető, könnyen olvasható szerkezetű, a szóhasználat és a tartalom következetes. A tájékoztatás nem tartalmazhat megtévesztő információt. Határon átnyúló tevékenység esetén a tájékoztatást valamennyi olyan tagállam hivatalos nyelvén el kell készíteni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységet végez.

(3) A tájékoztatást a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján vagy tartós adathordozón hozzáférhetővé kell tenni. A tag, az ellátott, a kedvezményezett vagy a leendő tag kérésére a tájékoztatást díjmentesen papíron is ki kell adni.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott valamennyi tájékoztatásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a közölt információk mely időpontra vonatkoznak.

(5) Amennyiben a tájékoztatás nyugdíjprognózist tartalmaz, a tájékoztatás tartalmaz egy felelősségkizáró nyilatkozatot arról, hogy e prognózisok eltérhetnek a folyósítandó ellátások végső összegétől.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a leendő tagoknak legalább a 28/C. §-ban,

b) a tagoknak legalább a 28/B. § és 28/D. §-ban,

c) az ellátottaknak legalább a 28/B. § (1) bekezdés a)-k) pontjában, (3) bekezdésében és a 28/E. §-ban

meghatározott tájékoztatást biztosítja.”

38. § Az Fnyt. a következő alcímekkel egészül ki:

Általános tájékoztatás

28/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény internetes honlapot üzemeltet. Az internetes honlapján a következő információkat kell folyamatosan hozzáférhetővé tenni:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, címét, az ügyfélszolgálat elérhetőségeit, az engedélyező tagállam nevét, a Felügyelet nevét és elérhetőségét,

b) az egyes nyugdíjkonstrukciók részletes leírását, a nyugdíjkonstrukcióban részt vevő tagok, ellátottak és kedvezményezettek jogainak, kötelezettségeinek leírását,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot,

d) a tagok, ellátottak és kedvezményezettek által viselt pénzügyi kockázatok leírását,

e) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő garanciális elemekre, azok feltételeire vonatkozó tájékoztatást, illetve garanciális elemek hiánya esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot,

f) amennyiben a nyugdíjkonstrukció jogosultságok védelmét biztosító mechanizmusokkal rendelkezik, illetve ellátáscsökkentésre lehetőséget ad, az erre vonatkozó részletes tájékoztatást,

g) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó befektetések múltbéli teljesítményére vonatkozó tájékoztatást a tárgyévet megelőző öt évre vonatkozóan,

h) a tagokat, ellátottakat és kedvezményezetteket terhelő költségeket,

i) a nyugdíjkonstrukciókban igénybe vehető ellátásokat, az igénylés módjára vonatkozó tájékoztatást,

j) az átlépésre vonatkozó tájékoztatást,

k) választható portfóliós rendszert üzemeltető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében a választható portfóliós rendszerről szóló tájékoztatást, a választásra vonatkozó eljárást, a tag nyilatkozatának hiányában követendő eljárást, valamint a g) pontban foglalt tájékoztatást portfóliónkénti lebontásban,

l) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat.

(2) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet is végez, akkor az (1) és (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást valamennyi olyan EGT-állam hivatalos nyelvén közzé kell tenni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet folytat. A tájékoztatás kiterjed a fogadó tagállamok felsorolására és a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak elérhetőségére is.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján tájékoztatást nyújt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkban bekövetkezett, a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek jogait, kötelezettségeit érintő változásokról, ideértve a nyugdíjtechnikai tartalékokat érintő jelentős változásokról, ideértve azok tagokra, ellátottakra, kedvezményezettekre gyakorolt hatásainak magyarázatát is. A tájékoztatás a honlapra a változások bekövetkezését követően észszerű időn belül felkerül.

A leendő tagok részére nyújtott tájékoztatás

28/C. § (1) A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő tagot:

a) a nyugdíjkonstrukcióval kapcsolatos lényeges információkról, a várható költségekről,

b) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő választási lehetőségekről, az ellátások típusairól,

c) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliókról, azok kockázati kitettségéről, a tag által választható portfólióról, a tag nyilatkozata hiányában alkalmazandó eljárásról, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségekről,

d) a befektetési tevékenység társadalomra, környezetre és irányításra kifejtett hosszú távú hatásainak figyelembevételére vonatkozó információkról, illetve arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési döntéseinek meghozatalakor figyelembe veszi-e ezeket,

e) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a portfólió(k) bruttó és nettó hozamrátájáról a tájékoztatás időpontját megelőző öt évben,

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ügyfélszolgálatának, honlapjának elérhetőségéről, továbbá a honlapon található információk köréről.

(2) Önfoglalkoztató részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást a csatlakozásra vonatkozó szerződés megkötése előtt.

A tagok részére nyújtott tájékoztatás

28/D. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a 28/B. §-ban felsorolt tájékoztatás legfontosabb információiból, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, a foglalkoztatói nyugdíjra, továbbá a kapcsolódó munkajogi és adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tömör összefoglaló dokumentumot állít össze, amelyet valamennyi tag és kedvezményezett részére megküld. A dokumentum címe tartalmazza a „számlaértesítő és intézményi tájékoztató” kifejezést. A „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” című dokumentumot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény évente kiadja, a korábban kiadotthoz képest történt lényeges változások kiemelésével. A számlaértesítő és intézményi tájékoztató pontos és naprakész információkat tartalmaz.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” című dokumentumot évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig tartós adathordozón vagy elektronikus úton megküldi a tagoknak és kedvezményezetteknek. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a tag kérésére a tájékoztatót papíralapon, díjmentesen rendelkezésére bocsátja.

(3) A tagnak küldött számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és elérhetőségeit,

b) a tag személyes adatait,

c) a tagra a hatályos jogszabályok alapján érvényes nyugdíjkorhatárt,

d) a tag nyugdíjkonstrukcióját, a kapcsolódó garanciális elemekre vonatkozó információkat, a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékokról szóló tájékoztatást, a nyugdíjkonstrukció egészének finanszírozási szintjére vonatkozó tájékoztatást,

e) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

f) a Felügyelet internetes honlapjának címét,

g) a nyugdíjkonstrukcióval, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikájával, éves beszámolóival kapcsolatos további tájékozódás módjáról szóló tájékoztatást, és

h) a tagokat érintő, az előző számlaértesítő és intézményi tájékoztató kiadásának időpontját követően bekövetkezett jogszabályi változásokat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza az adott tagra vonatkozó adatok tekintetében:

a) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben áthozott követelést,

b) a csatlakozó foglalkoztató által a tárgyévben fizetett hozzájárulást, a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítést,

c) a tagi számlán jóváírt kedvezményezetti jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételeket),

d) a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit),

e) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),

f) az értékelési különbözetet,

g) a tag által választott befektetési portfólió megnevezését,

h) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,

i) a tagra irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor várható egyéni számla egyenlegre vonatkozó becslést,

j) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket, és

k) a nyugdíjkonstrukcióban foglalt garanciákról való tájékoztatást.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a csatlakozó foglalkoztató által befizetett hozzájárulás, valamint a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítés összegét,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás várható összegére vonatkozó tájékoztatást,

c) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat,

d) a korábbi években megszerzett nyugdíjjogosultságok előző évi valorizációjából eredő értéknövekedés összegét,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékainak a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók kötelezettségeihez viszonyított arányát (fedezettségi ráta),

f) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben átutalt összeget és az abból konvertált jogosultságok értékét, és

g) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket.

(6) A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról.

(7) A várható nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás során az információ tartalmaz egy legjobb becsült forgatókönyvet és egy kedvezőtlen forgatókönyvet, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció sajátos jellegét.

(8) A számlaértesítő és intézményi tájékoztató az (1)-(5) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl tartalmazza azt is, hogy a következő információk hol érhetők el:

a) további információk a nyugdíjkonstrukció által a tagok számára kínált lehetőségekről,

b) az éves beszámolók, éves jelentések,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat,

d) járadék formában kifejezett összegekhez alkalmazott feltételezések, a járadék rátáját, időtartamát és az ellátó típusát illetően,

e) a munkaviszony megszűnése esetén az ellátások szintjéről történő tájékoztatás, illetve ilyen esetben más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átvitel során követendő eljárás,

f) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliók, azok kockázati kitettsége, a tag által választható portfóliók, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek,

g) a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertan,

h) járadékszolgáltatás választása esetén a járadék kiszámítására vonatkozó eljárás, a járadékszolgáltatás nyújtásának módja.

(9) A tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, a tag nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkészített éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni.

(10) A kedvezményezettek részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok részére megküldendő tájékoztatást nyújtja.

Ellátottak részére nyújtott tájékoztatás

28/E. § (1) Az ellátott részére megküldött számlaértesítő tartalmazza a 28/B. § (1) bekezdés a)-k) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott információkat, továbbá

a) a tárgyévben kifizetett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás összegét,

b) a következő évben várható szolgáltatás mértékét,

c) határozott idejű járadékszolgáltatás esetén a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit), és

d) az ellátottat megillető választási lehetőségeket, a nyugdíjszolgáltatás módosításával kapcsolatos eljárást.

(2) Amennyiben a nyugdíjkonstrukció szabályai lehetőséget nyújtanak a nyugdíjszolgáltatás csökkentésére, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a csökkentett járadék folyósítását legalább 90 nappal megelőzően tájékoztatja az érintett ellátottakat.

(3) Az ellátott tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, a módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, az ellátott nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkésztett éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni.”

39. § Az Fnyt. II. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

„Saját kockázatértékelés, a tartalékok, a szavatoló tőke és a biztonsági tőke szabályai”

40. § Az Fnyt. II. fejezete az „A fedezeti tartalék” című alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

Saját kockázatértékelés

34/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi és dokumentálja kockázatértékelését.

(2) A kockázatértékeléssel kapcsolatban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos kockázatértékelési szabályzatot készít, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) annak leírását, hogy a kockázatértékelés milyen módon épül be a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény döntéshozatalába,

b) a kockázatkezelési rendszer eredményességének értékelését,

c) a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező vagy csatlakozó foglalkoztatóval történő összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó tervet,

d) a szavatoló tőke-szükséglettel, biztonsági tőkeszükséglettel, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való folyamatos megfelelés bemutatását,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átfogó finanszírozási igényének értékelését,

f) amennyiben a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, szanálási terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére kötelezi, annak bemutatását,

g) a tagok és ellátottak által viselt kockázatoknak, az indexálásnak, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ellátásokat csökkentő korrekciós mechanizmusai hatékonyságának leírását, különös tekintettel az ellátások csökkentésére vonatkozó eljárás részletes leírására,

h) az ellátásokat védő mechanizmusok minőségi értékelését, ideértve a csatlakozó foglalkoztató által vállalt garanciákat, kötelezettségvállalásokat, továbbá a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött szerződéseket,

i) a működési kockázatok értékelését és

j) amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései során figyelembe vesz környezeti, társadalmi vagy irányítási szempontokat, az éghajlatváltozással, erőforrás-felhasználással, környezettel kapcsolatos, szociális, illetve az eszközök szabályozási változások miatt bekövetkező értékcsökkenésével összefüggő kockázatok értékelését.

(3) A kockázatértékelést a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kockázati profil jelentős változása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente egyszer elvégzi. Amennyiben a kockázatértékelés elvégzését szükségessé tevő változás csak egyes nyugdíjkonstrukciókat érint, a kockázatértékelés elvégzését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ezekre a nyugdíjkonstrukciókra korlátozhatja.

(4) A kockázatértékelési szabályzat az (1) bekezdésben meghatározott egyes értékelési pontok során alkalmazott kockázatértékelési módszereket is tartalmazza. Az alkalmazott módszerek arányosak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével, továbbá alkalmasak mindazon kockázatok azonosítására és értékelésére, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid és hosszú távon ki van vagy ki lehet téve, és amelyek kihatnak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségei teljesítésének képességére.

(5) A kockázatértékelési szabályzatot és annak módosításait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elfogadást követő 15 napon belül megküldi a Felügyelet részére.

(6) A kockázatértékelési szabályzat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzleti stratégiájának szerves része, amelyet a stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.”

41. § Az Fnyt. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, tőke- vagy hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót vagy biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjtechnikai tartalékokon kívül állandó jelleggel kiegészítő eszközökkel is rendelkezik. Ezek mértéke tükrözi a kockázat fajtáját és az eszközportfóliót valamennyi működtetett konstrukció tekintetében. Ezek az eszközök minden előrelátható tehertől mentesek, és biztonsági tőkeként szolgálnak a feltételezett és a tényleges költségek és nyereség közötti eltérés kiegyenlítésére.”

42. § (1) Az Fnyt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyugdíjtechnikai tartalékok legkisebb összegét körültekintő biztosításmatematikai értékelés alapján kell kiszámítani. A nyugdíjtechnikai tartalékot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek olyan mértékben kell képeznie, hogy az a kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az észszerűség és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson. A biztosításmatematikus a megképzés során a gazdasági és biztosításmatematikai feltételezéseket kellő körültekintéssel választja meg a kötelezettségek értékeléséhez, figyelembe véve az esetlegesen előforduló kedvezőtlen eltérések miatti hibahatárt.”

(2) Az Fnyt. 38. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyugdíjtechnikai tartalékok kiszámítása során a legmagasabb kamatlábakat körültekintően kell megválasztani a következők figyelembe vételével:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény birtokában lévő, megfelelő eszközök hozama, valamint az előre jelzett jövőbeni befektetési hozam,

b) a magas besorolású kötvények, államkötvények, az Európai Stabilitási Mechanizmus kötvényeinek, az Európai Beruházási Bank kötvényeinek vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kötvényeinek piaci hozama, vagy

c) az a) és b) pontban meghatározott eszközök hozamának kombinációja.

(7) A nyugdíjtechnikai tartalékok meghatározása során figyelemmel kell lenni a prudenciális elvekre, a tagság érdekeire és a nyugdíjkonstrukciók legfőbb jellemzőire azzal, hogy a kiszámítás módszere és alapja alapvetően stabil, azonban szükség szerint tükrözi a jogi, demográfiai vagy gazdasági környezet változását.”

43. § Az Fnyt. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Határon átnyúló tevékenység esetén a nyugdíjtechnikai tartalékok mögött mindenkor teljes tőkefedezetet kell biztosítani a működtetett nyugdíjkonstrukciók tekintetében. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a Felügyelet haladéktalanul intézkedik, és felszólítja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt, hogy azonnal dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket, és azokat késlekedés nélkül hajtsa végre oly módon, hogy a tagok és az ellátottak megfelelő védelme biztosított legyen.”

44. § Az Fnyt. 40. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:)

f) az adózott eredmény a kifizetett osztalékkal csökkentve; és”

45. § Az Fnyt. „Pénzügyi helyreállítási terv” című alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A Felügyelet engedélyezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésre elegendő eszköz a nyugdíjtechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben a Felügyelet előírja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára, hogy ütemtervet is tartalmazó, konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a 38. § (1) bekezdés rendelkezései ismét teljesüljenek (a továbbiakban: nyugdíjtechnikai helyreállítási terv).

(2) Az (1) bekezdés szerinti tervre a következő feltételek vonatkoznak:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet hoz létre annak érdekében, hogy megfelelő időn belül visszaállítsák az eszközök nyugdíjtechnikai tartalékok teljes fedezéséhez szükséges mértékét;

b) a tervet a Felügyelet hagyja jóvá;

c) a terv elkészítésénél tekintettel kell lenni a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adott helyzetére, különösen az eszközök és a források struktúrájára, a kockázati profilra, a likviditási tervre, a nyugellátásra jogosult tagok életkor szerinti összetételére, a bevezetés fázisában lévő konstrukciókra, valamint azon nem vagy csak részlegesen tőkésített nyugdíjkonstrukciókra, amelyek teljes tőkefedezet melletti működésre térnek át; és

d) valamely nyugdíjkonstrukciónak az (1) bekezdésben említett időszak alatti felszámolása esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatja a Felügyeletet, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eljárást állapít meg annak érdekében, hogy a konstrukció eszközeit és annak megfelelő forrásait egy másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre, biztosítóra vagy egyéb megfelelő testületre átruházza, és ezt az eljárást közlik a Felügyelettel, és az eljárásról a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények figyelembe vételével tájékoztatást adnak a tagoknak vagy szükség esetén azok képviselőinek.”

46. § (1) Az Fnyt. 46. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját - az alapszabály rendelkezéseivel összhangban - az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:)

f) az alkalmazott kockázatkezelési folyamatok leírása és

g) annak leírása, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hogyan veszi figyelembe a befektetések környezetre, társadalomra és irányításra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait.”

(2) Az Fnyt. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére