Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.21.)

2018. évi CXXX. törvény - a közigazgatási bíróságokról 2/2. oldal

(2) A pályázaton az elérhető pontszám nyolcvan százalékában kizárólag a pályázó képzettségét, szakmai tudását és megszerzett tapasztalatát kell tárgyilagosan értékelni (a továbbiakban: objektív pontszám), húsz százalékában pedig a pályázónak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges tárgyilagosan nem mérhető felkészültsége, elhivatottsága értékelhető (a továbbiakban: meghallgatás pontszáma).

(3) Az OKBT Személyi Tanácsa a pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kapott pályázót az (1) bekezdés szerinti ülésén meghallgatja. A meghallgatás előtt a Bjt.-ben meghatározott szempontok alapján, az e törvényben meghatározott közigazgatási tapasztalatra – ideértve a 81. §-ban meghatározott szervhez történt beosztás időtartamát is – figyelemmel kell megállapítani az elért objektív pontszámot, amelyet az OKBT Személyi Tanácsa a pályázóval a meghallgatás előtt közöl.

(4) A pályázó az objektív pontok számításának eredményét három napon belül a szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. A szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő nyolc napon belül elbírálja, és döntését nyomban közli a pályázóval és OKBT Személyi Tanácsával. Ha a szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, az objektív pontok számításáról szóló döntést megváltoztatja. A szolgálati bíróság döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(5) Az OKBT Személyi Tanácsa a pályázó meghallgatását követően a (6) bekezdés szerint megállapítja a meghallgatás pontszámát, amelyet nyomban közöl a pályázóval.

(6) Az OKBT Személyi Tanácsának tagjai – a pályázat véleményezésére jogosultak írásban közölt véleményének ismeretében, legjobb meggyőződésük szerint – a meghallgatás pontszámáról titkosan, nulla és az elérhető legmagasabb meghallgatás pontszáma közötti egész számot adva szavaznak. A meghallgatás pontszámát a szavazatok számtani közepe adja azzal, hogy annak megállapítása során a legalacsonyabb és legmagasabb szavazatot figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az OKBT Személyi Tanácsa a pályázók elért pontszáma alapján megállapítja a rangsort. A rangsor alapján a ténylegesen elért legmagasabb pontszám nyolcvanöt százalékát elérő pályázók pályázati anyagát – a közigazgatási bíróság személyi tanácsának véleményével együtt – a pontszámok megküldésével felterjeszti a miniszternek.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően nem terjeszthető fel annak a pályázónak a pályázati anyaga, aki az elérhető pontszám ötven százalékát nem érte el.

71. § (1) A miniszter az azonos álláshelyre pályázókat meghallgathatja.

(2) A meghallgatáson a pályázattal érintett közigazgatási bíróság elnöke, valamint OKBT Személyi Tanácsa által eseti jelleggel kijelölt egy-egy, bíró és nem bíró tagja, valamint a miniszter által felkért személyek vehetnek részt. A meghallgatás a többi pályázó számára nem nyilvános.

72. § (1) A miniszter az első helyre rangsorolt

a) nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát a köztársasági elnöknek felterjeszti, és a köztársasági elnöki kinevezés után beosztja az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre,

b) bírói jogállású személy esetén dönt a bírónak az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre való beosztásáról.

(2) Ha a miniszter a meghallgatást követően nem ért egyet az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett rangsorral, írásbeli indokolás mellett megváltoztathatja és a megváltoztatott rangsor alapján első helyre került

a) nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát – mellékelve az OKBT Személyi Tanácsa által megállapított rangsort és a rangsor megváltoztatásának indokait is –, a köztársasági elnöknek felterjeszti, és a köztársasági elnöki kinevezés után beosztja az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre,

b) bírói jogállású személy esetén dönt a bírónak az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre való beosztásáról.

(3) A miniszter a pályázatot az OKBT Személyi Tanácsa indokolt kezdeményezésére eredménytelenné nyilvánítja, ha

a) egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a közigazgatási bíróság személyi tanácsa valamely törvényi vagy pályázati feltétel hiánya miatt elutasította,

b) egy pályázó sem érte el az elérhető pontszám ötven százalékát,

c) valamennyi, a miniszternek felterjeszthető pályázó esetén a kinevezéssel a Bjt. szerinti összeférhetetlenség jönne létre.

(4) A miniszter a pályázatot indokolt döntésével eredménytelenné nyilvánítja, ha

a) a pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvevők olyan súlyos eljárási szabálysértést követtek el, amely nem orvosolható,

b) a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet törvény alapján pályázat kiírása nélkül szükséges betölteni.

(5) Ha pályázat alapján rendes bírósági bíró nyeri el a közigazgatási bírói álláshelyet, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét, kúriai bíró esetén a Kúria elnökét. A miniszter a bírót az OBH elnökével, kúriai bíró esetén a Kúria elnökével folytatott egyeztetés alapján, de legkésőbb a tájékoztatást követő három hónapon belül osztja be.

(6) A miniszter a (2) és (4) bekezdése szerinti indokolást az OKBT Személyi Tanácsának az ott megjelölt intézkedésével egyidejűleg tájékoztatásul megküldi.

30. A közigazgatási felsőbírósági bírói pályázat

73. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróságon rendszeresített közigazgatási bírói álláshely betöltése esetén a közigazgatási bírói pályázatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a 70. § (7) bekezdése szerint felterjesztett pályázathoz csatolja az azzal kapcsolatos véleményét.

(3) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleménye az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett rangsortól eltér, a miniszter a pályázókat a 71. § szerint meghallgatja, és annak eredményéhez képest a 72. § szerint jár el.

31. A közigazgatási bírósági vezetői pályázat

74. § (1) A közigazgatási bírósági vezetői pályázatot (a továbbiakban: vezetői pályázat) a miniszter írja ki.

(2) A közigazgatási bíróság elnöke a hivatalvezető adatszolgáltatása alapján a közigazgatási bírósági vezetői megbízatás megszűnésére okot adó körülményről való tudomásszerzését követő nyolc munkanapon belül értesíti a minisztert a közigazgatási bírósági vezetői megbízatás megszűnéséről, illetve ennek várható időpontjáról.

(3) A miniszter a közigazgatási bírósági vezetői megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül kiírja a vezetői pályázatot.

(4) A pályázati eljárást a közigazgatási törvényszék elnöke és a másodelnöke esetében a 75–76. §-okban meghatározottak szerint kell lefolytatni.

75. § (1) A vezetői pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(2) A benyújtott vezetői pályázatnak tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a tanács működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól. A vezetői pályázatnak tartalmaznia kell a hozzájárulást ahhoz, hogy az OKBT Személyi Tanácsa és a kinevezésre jogosult a pályázati eljárással összefüggő személyes adatait – ideértve a pályázó bírói értékelésének és vezetői vizsgálatának iratait – kezelje.

76. § (1) Az álláshely szerinti közigazgatási bíróság személyi tanácsa a 69. § megfelelő alkalmazásával jár el.

(2) A vezetői pályázati eljárásban az OKBT Személyi Tanácsa megállapítja a pályázók pontszámát, és a ténylegesen elért legmagasabb pontszám nyolcvanöt százalékát elérő pályázók pályázati anyagát – ideértve a pályaművet is – a pontszámok megküldésének mellőzésével felterjeszti a miniszternek.

(3) A miniszter közigazgatási bírósági vezetői pályázati eljárásban az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett pályázókat meghallgatja.

(4) A miniszter a 71. § (2) bekezdés szerint megtartott meghallgatást követően dönt, és a pályázatot elnyert személyt kinevezi.

77. § (1) A kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi pályázat esetén a pályázati határidő leteltét követő tizenöt napon belül a közigazgatási bíróság személyi tanácsa a pályázókat meghallgatja és a pályázatokat véleményének csatolásával megküldi a közigazgatási bíróság elnökének.

(2) A Bjt.-ben a pályázat elutasításával kapcsolatban a bíróság elnökének megállapított hatásköröket a közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács gyakorolja azzal, hogy döntésével szemben – a 70. § (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával – kifogásnak van helye.

(3) A közigazgatási bíróság elnöke a közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács véleményének megismerését követően dönt a kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi kinevezésről.

78. § (1) A tanácselnöki pályázat esetén a pályázati határidő leteltét követő tizenöt napon belül az álláshely szerinti közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács a pályázókat meghallgatja és a pályázatokat véleményének csatolásával megküldi a közigazgatási bíróság elnökének.

(2) A Bjt.-ben a pályázat elutasításával kapcsolatban a bíróság elnökének megállapított hatásköröket az álláshely szerinti közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács gyakorolja azzal, hogy döntésével szemben – a 70. § (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával – kifogásnak van helye.

(3) A közigazgatási bíróság elnöke a közigazgatási bíróság személyi tanácsa véleményének megismerését követően dönt a tanácselnöki kinevezésről.

32. A közigazgatási bíró jogállásának egyes különös szabályai

79. § (1) A bírót kinevezésekor a miniszter osztja be a közigazgatási bíróságra.

(2) Ha a bíró a továbbiakban pályázat alapján vagy pályázat nélkül, hozzájárulásával másik bíróságon tölt be bírói álláshelyet, áthelyezéséről a miniszter intézkedik.

(3) A kérelmére, külön törvény erejénél fogva közigazgatási bíróvá váló rendes bírósági bírót a miniszter osztja be a közigazgatási bíróságra, azzal, hogy a kúriai bíró választása szerint a Közigazgatási Felsőbíróságra vagy valamely közigazgatási törvényszékre osztható be.

(4) A kérelmére, külön törvény erejénél fogva közigazgatási bíróvá váló, e törvény hatálybalépését megelőző napon bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót e törvény hatálybalépésének napjától a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha más közigazgatási bírósági vezetővé nevezik ki.

(5) A kérelmére, külön törvény erejénél fogva közigazgatási bíróvá váló, e törvény hatálybalépését megelőző napon tanácselnöki megbízatással rendelkező bírót e törvény hatálybalépésének napjától pályázat nélkül tanácselnökké kell kinevezni.

80. § A közigazgatási bírót másik közigazgatási bíróságra a Bjt. szerinti feltételek fennállása esetén a miniszter rendeli ki az érintett közigazgatási bíróságok elnökeinek egyetértésével.

81. § (1) A miniszter a közigazgatási bírót

a) a Köztársasági Elnöki Hivatalba,

b) az Alkotmánybíróság Hivatalába,

c) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába,

d) az Állami Számvevőszékre,

e) az ügyészségre,

f) központi államigazgatási szervhez,

g) fővárosi és megyei kormányhivatalhoz

beoszthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beosztást a közigazgatási bíró kérelmére az érintett szerv vezetője – az ügyészség esetén a legfőbb ügyész – kezdeményezheti. A beosztáshoz a közigazgatási bíró álláshelye szerinti közigazgatási bíróság elnökének egyetértése szükséges.

(3) A közigazgatási bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a közigazgatási bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, valamint az érintett szerv tevékenységét közigazgatási bírói tapasztalatával támogassa.

(4) A beosztás határozott vagy határozatlan időre történhet. Határozott időre kinevezett közigazgatási bíró legfeljebb egy évre osztható be.

(5) A beosztás nem érinti a közigazgatási bíró bírói tisztségét, de beosztásának időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat.

(6) A beosztott közigazgatási bíró felett az érintett szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. A beosztott bíró jogállására egyebekben a Bjt.-nek a minisztériumba beosztott bíró jogállására, valamint a beosztás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az igazságügyért felelős miniszteren a szerv vezetőjét kell érteni.

82. § A közigazgatási bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az OKBT javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az OKBT javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

33. A közigazgatási bírónak adományozható cím

83. § (1) A miniszter a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének javaslatára a kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább tizenkét év után – beszámítva a magasabb szintű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött időt is – a közigazgatási törvényszék közigazgatási bírájának „címzetes felsőbírósági bíró” címet adományozhat. A miniszter az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább húsz év után – beszámítva a magasabb szintű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött időt is – a közigazgatási törvényszék közigazgatási bírájának „címzetes felsőbírósági bíró” címet adományoz. A „címzetes felsőbírósági bíró” címmel járó címpótlékra a Bjt.-nek a „címzetes kúriai bíró” címpótlékára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és a felsőbírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább hat év után a Közigazgatási Felsőbíróság bírájának „felsőbírósági tanácsos” címet adományozhat. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a felsőbírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább húsz év után a Közigazgatási Felsőbíróság bírájának „felsőbírósági tanácsos” címet adományoz. A „felsőbírósági tanácsos” címmel járó címpótlékra a Bjt.-nek a „kúriai tanácsos” címpótlékára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A közigazgatási bíróság elnöke a kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább hat év után – beszámítva a magasabb szintű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött időt is – a közigazgatási bírájának „címzetes tanácselnök” címet adományozhat. A „címzetes tanácselnök” címmel járó címpótlékra a tanácselnök javadalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Bszi. és a Bjt. rendelkezéseit kell e törvény céljával és az ebben szabályozott szervezeti, igazgatási jogintézmények jellegével összhangban álló módon, megfelelően alkalmazni.

(2) Ha törvény valamely bírói testület, bírósági vezető vagy a miniszter döntésének határidejéről nem rendelkezik, a döntés meghozatalának határideje harminc nap.

85. § E törvény hatálybalépéséről és az átmeneti rendelkezések megállapításáról külön törvény rendelkezik.

86. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

1. a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének javaslatára a közigazgatási bíróságok ügyviteli szabályait,

2. a közigazgatási bírósági statisztikai adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályokat,

3. a közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló közigazgatási bírósági elnöki szabályzat általános követelményeit,

4. a közigazgatási bírák és az igazságügyi alkalmazottak kötelezettségeihez és összeférhetetlenségéhez kapcsolódó részletes eljárási rendelkezéseket,

5. a Közigazgatási Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő közzététel rendjét rendelettel állapítsa meg.

87. § E törvény 1. §-a, II–IV. Fejezete, 7–9. alcíme, 11–12. alcíme, VI–VIII. Fejezete, 26–28. alcíme és 31–33. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2018. évi CXXX. törvényhez

A közigazgatási törvényszékek illetékességi területe

1. FŐVÁROSI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest)

Budapest

2. BUDAPEST KÖRNYÉKI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest)

Nógrád megye

Pest megye

3. DEBRECENI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Debrecen)

Hajdú-Bihar megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4. GYŐRI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Győr)

Győr-Moson-Sopron megye

Komárom-Esztergom megye

Vas megye

5. MISKOLCI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Miskolc)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye

6. PÉCSI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Pécs)

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

7. SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szeged)

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

8. VESZPRÉMI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Veszprém)

Fejér megye

Veszprém megye

Zala megye