Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.21.)

2018. évi CXXXIII. törvény

az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ában meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti

a) más anyakönyvvezetőnek, anyakönyvi szervnek,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

c) az idegenrendészeti hatóságnak,

d) menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak, valamint

e) a Központi Statisztikai Hivatalnak.”

2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

2. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

„f) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a), d) és f) pontja,”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

3. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

3. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:)

„l) a menekültügyi nyilvántartásból.”

4. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

4. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

„d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, valamint a dublini átadás végrehajtása érdekében menekültügyi őrizetbe vett külföldi, a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,”

5. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

5. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását)

„d) annak az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik és a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.”

6. § Az Szmtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Olyan érvényes úti okmánnyal, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tervezett távozása időpontját és a megelőző tíz éven belül bocsátották ki, valamint - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal családtagként jogosult beutazni Magyarország területére az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy is, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.”

7. § (1) Az Szmtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.”

(2) Az Szmtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogszerű tartózkodása alatt a családtag jogállásával rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy tartózkodási jogát e jogcímen nem tartja meg az EGT-állampolgár halála, tartózkodási jogának megszűnése esetén, vagy ha az EGT-állampolgár a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.”

8. § Az Szmtv. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a 8. § (1) bekezdése szerinti kérelmét az eljáró idegenrendészeti hatóság elutasítja, a harmadik országbeli állampolgár köteles Magyarország területét a (4) bekezdésben foglaltak szerint elhagyni.”

9. § Az Szmtv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból, törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladatuk ellátása céljából a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára - a feladat- és hatáskörüket érintő esetben - a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek. A javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.”

10. § Az Szmtv. 46. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a bíróság az őrizetben lévő kiutasított személy (2) bekezdés szerinti kérelme tárgyában döntést hoz, a tárgyalás napján a tárgyaláson jelenlévő feleknek és érdekelteknek az ítélet írásba foglalt rendelkező részének kiadmányát átadja és elektronikus úton is közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal. A bíróság a tárgyalás napját követő három munkanapon belül az ítéletet írásba foglalja, és elektronikus úton közli az idegenrendészeti hatósággal.

(4) A bíróság határozata ellen további perorvoslatnak nincs helye.”

11. § Az Szmtv. 48. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az eljáró idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben - a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál - végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

(2) Ha a kiutasítás végrehajtásának a 34. §-ban meghatározott akadálya van, azt a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásakor is figyelembe kell venni. A végrehajtási akadály fennállását ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. Az idegenrendészeti hatóság a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatását a székhelye szerint illetékes ügyészség útján haladéktalanul kezdeményezi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak.”

12. § Az Szmtv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a 34. §-ban meghatározott akadályra tekintettel a kiutasítás végrehajthatóságának kizártságát állapította meg, a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év letelte előtt harminc nappal az eljáró idegenrendészeti hatóság a székhelye szerint illetékes ügyészség útján kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatóságának felülvizsgálatát.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kiutasítás végrehajtásának kizártságát állapította meg és a 34. §-ban meghatározott akadály megszűnt, az idegenrendészeti hatóság a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatását a székhelye szerint illetékes ügyészség útján haladéktalanul kezdeményezi.”

13. § Az Szmtv. 50. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság módosítja a kitoloncolás végrehajtásának módja tekintetében, amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezetett változások, így különösen a kiutasított személy magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás végrehajtásának módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2b) A kiutasító döntésben meghatározott célországot az idegenrendészeti hatóság módosítja, amennyiben azt a kiutasított személy felróható magatartása, így különösen állampolgársága vonatkozásában tett valótlan tényközlése, vagy egyéb, a kiutasítás célországát befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

14. § Az Szmtv. 70. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Harmtv. 86/H. § (6) bekezdése szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen is előterjesztheti.

(4) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a harmadik országbeli állampolgár vagy meghatalmazott képviselője

a) a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és

b) személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik.

(5) Nem minősül a kérelem az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a kérelmet előterjesztő a díjfizetési vagy a személyes megjelenési kötelezettségének a (4) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem tesz eleget.

(6) Az idegenrendészeti hatósághoz meg nem érkezettnek minősülő kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli, melyről az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja az ügyfelet.”

15. § Az Szmtv. 81. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Az eljáró idegenrendészeti hatóság

a) a kegyelmi eljárás során a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter részére a 75. § (1) bekezdés d) és e) pontjában,

b) az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésével összefüggő egyezségkötési eljárás és az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozással összefüggő egyszerűsített kártalanítási eljárás során - az eljárás lefolytatásához szükséges természetes személyazonosító adatokról, lakcím adatokról és értesítési cím adatokról - az igazságügyért felelős miniszter részére a 75. § (1) bekezdésében

foglalt résznyilvántartásokból szolgáltathat adatot.”

16. § Az Szmtv. 82. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:

a) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervtől a hallgatói jogviszony tartalmát illetően;

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől;

c) a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti szervekről az általuk nyújtott szociális ellátások vonatkozásában;

d) az adóhatóságtól;

e) a munkaügyi hatóságtól;

f) az állami foglalkoztatási szervtől;

g) az e törvényben meghatározott véleményezési eljárásokon túl Magyarország rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szerveitől.”

17. § Az Szmtv. a következő 94. §-sal egészül ki:

„94. § (1) A magyar állampolgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjaira vonatkozó eljárásokban az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) hatályba lépését követően indult és megismételt eljárásokban a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Azon harmadik országbeli állampolgár, aki Módtv.2. hatálybalépésekor érvényes, magyar állampolgár családtagja részére a Módtv.2. hatálybalépése előtt kiállított tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényességének lejártáig kérelmére a Harmtv. 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 35. § (1) és (1a) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül nemzeti letelepedési engedélyt kap, kivéve, ha:

a) a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

b) a tartózkodási kártya kiadásának alapjául szolgáló családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette,

c) a letelepedésével kapcsolatosan a Harmtv. 33. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok állnak fenn,

d) a harmadik országbeli állampolgár büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

e) a magyar állampolgárral fennálló házasság a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadásától számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár családtag szülői felügyeleti joga megszűnt,

f) a magyar állampolgárral tényleges életközösség nem áll fenn,

g) a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, vagy

h) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott tartózkodási kártyája vagy állandó tartózkodási kártyája esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.

(3) A (2) bekezdés c) pontja tekintetében a Harmtv. letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági vélemény kérése céljából.

(4) A magyar állampolgár családtagjaként érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártyáját vagy állandó tartózkodási kártyáját vissza kell vonni

a) (2) bekezdés a), b) és f)-h) pontjában meghatározott esetekben,

b) ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása sérti Magyarország közrendjét, köz- vagy nemzetbiztonsági érdekét.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakkérdésben a Harmtv. letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági vélemény kérése céljából.

(6) Amennyiben a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik és nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt, a Harmtv. általános szabályai szerint kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását.

(7) A magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényességi ideje alatt EK letelepedési kérelmet terjeszthet elő a Harmtv. szabályai szerint.”

18. § Az Szmtv. 129. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

„d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22. §, 35. §, 76/A. §, 86. §);”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

19. § Az Szmtv.

a) Preambulumában a „szabad mozgás és tartózkodás joga gyakorlásának biztosítása, valamint a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjai tekintetében az egyenlő bánásmód megteremtése” szövegrész helyébe a „szabad mozgás és tartózkodás joga gyakorlásának biztosítása érdekében” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésben az „EGT-állampolgárt, illetve a magyar állampolgárt” szövegrész helyébe az „EGT-állampolgárt” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében az „EGT-állampolgárhoz, illetve magyar állampolgárhoz” szövegrész helyébe az „EGT-állampolgárhoz” szöveg,

d) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegében, 11. § (2) bekezdés a) pontjában és 11. § (2) bekezdés c) pontjában az „EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár” szövegrész helyébe az „EGT-állampolgár” szöveg,

e) 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „EGT-állampolgárra vagy a magyar állampolgárra” szövegrész helyébe az „EGT-állampolgárra” szöveg,

f) 19. § (2) bekezdésében az „(1) és az (1a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg,

g) 47/B. §-ában a „2007. évi II. törvény” szövegrész helyébe a „2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)” szöveg,

h) 69. §-ában az „a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény” szövegrész helyébe az „a Harmtv.” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az Szmtv.

a) 1. § (1) bekezdés c) pontja,

b) 2. § b) pont bb), bd), bf), bg) és bj) alpontja,

c) 7. §-a,

d) 8/A. §-a,

e) 11. § (4) bekezdése,

f) 16. § (2) bekezdése,

g) 19. § (1a) bekezdése,

h) 22. § (2a) bekezdése,

i) 23. § (2) bekezdése,

j) 41. § (2a) bekezdése,

k) 76/A. §-a.

6. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

21. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Magyarországon harmadik országbeli állampolgár egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben a tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár meglévő jogcíme mellett más jogcímen kap tartózkodásra jogosító engedélyt - ide értve a menedékjogról szóló törvény szerinti jogcímeket is - a korábbi tartózkodási jogcímen kiadott tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság érvényteleníti.”

22. § A Harmtv. 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) családtag:

da) a harmadik országbeli állampolgár vagy a magyar állampolgár házastársa,

db) a harmadik országbeli állampolgár házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is),

dc) a harmadik országbeli állampolgár eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol,

dd) a harmadik országbeli állampolgár vagy a magyar állampolgár házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol,

de) a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező, a szülői felügyeleti jogát gyakorló, a magyar állampolgárral egy háztartásban élő személy;”

23. § A Harmtv. 2/A. § c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

fogadó szervezet:)

cb) külön jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, önkéntes szolgálati rendszerért felelős szervezet, és a gyakornokokat fogadó szervezet;”

24. § A Harmtv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tartózkodási engedély (3) bekezdés szerinti meghosszabbítása a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta.”

25. § A Harmtv. „Tartózkodási engedély” című alcíme a következő 18/C. §-sal egészül ki:

„18/C. § A 18. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban foglalt esetben családi együttélés céljából kérelmezett tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása megtagadható, illetve a kiadott tartózkodási engedély visszavonható.”

26. § (1) A Harmtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve magyar állampolgár, vagy külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítő) családtagja.”

(2) A Harmtv. 19. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családegyesítés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje)

„b) legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő magyar állampolgár vagy a 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott EK letelepedési engedéllyel rendelkezik, vagy”

27. § (1) A Harmtv. 20. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy)

„b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.”

(2) A Harmtv. 20. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki]

„c) keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, kutatói hosszú távú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá kutatói rövid távú mobilitási igazolással vagy hallgatói mobilitási igazolással,”

(rendelkezik.)

(3) A Harmtv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanulmányi célú és a hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, továbbá a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.”

28. § A Harmtv. 22/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap.”

29. § A Harmtv. 22/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakornoki tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy)

„a) jóváhagyott gyakornokokat fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződés alapján gyakornoki tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és a fogadószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a gyakornoknak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a gyakornok a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket,”

30. § A Harmtv. 35. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Amennyiben a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem az (1a) bekezdésben foglalt érdek hiánya miatt elutasításra kerül, a végleges elutasító döntéssel szemben indult közigazgatási perben a bíróság a döntés megváltoztatására nem jogosult.”

31. § A Harmtv. 37. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha)

„f) a harmadik országbeli állampolgár kéri az engedély visszavonását.”

32. § A Harmtv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A visszairányítás, illetve a (2) bekezdésben meghatározott kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha a visszairányítást, illetve a (2) bekezdés szerinti kiutasítást nem rendelik el.”

33. § (1) A Harmtv. 41/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 21/A. § (3) bekezdése szerinti, valamint a 22/A. § (1) bekezdése szerinti mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik]

„c) a 21/A. § (3) bekezdés vagy a 22/A. § (2) bekezdés szerinti értesítés másolatával, vagy ennek hiányában igazolással arról, hogy a hallgató tanulmányai egy részét mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális program vagy két vagy több felsőoktatási intézmény közötti megállapodás keretében végzi, a kutató esetében a fogadási megállapodás másolatával vagy a kutatószervezet levelével, amely tartalmazza legalább a mobilitás időtartamát és a kutatószervezet címét, vagy a 21/A. § (7) bekezdés vagy a 22/A. § (4) bekezdés szerinti igazolással.”

(2) A Harmtv. 41/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A beléptetést meg kell tagadni, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár)

„b) nem rendelkezik az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakkal,”

(3) A Harmtv. 41/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 22/A. § (1) bekezdése szerinti kutatói rövid távú mobilitást gyakorló kutató családtagja jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik]

„c) a 22/A. § (8) bekezdés szerinti igazolással vagy a 22/A. § (5) bekezdés szerinti értesítés másolatával.”

34. § A Harmtv. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha az idegenrendészeti kiutasítást nem rendelik el.”

35. § (1) A Harmtv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben - a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál - végrehajtási kifogás terjeszthető elő.”

(2) A Harmtv. 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A büntetés-végrehajtási intézet (2) bekezdésben meghatározott értesítésének kézhezvételét követően az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala előtt is intézkedhet a szabadságvesztés-büntetését töltő harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítására.”

36. § (1) A Harmtv. 52. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított ugyanazon ítélet végrehajtása kapcsán egy alkalommal közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.”

(2) A Harmtv. 52. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a non-refoulement követelményére tekintettel a kiutasítás végrehajthatóságának kizártságát állapította meg, a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év letelte előtt harminc nappal az eljáró idegenrendészeti hatóság a székhelye szerint illetékes ügyészség útján kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatóságának felülvizsgálatát.

(6) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kiutasítás végrehajtásának kizártságát állapította meg és a non-refoulement akadálya megszűnt, az idegenrendészeti hatóság a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatását a székhelye szerint illetékes ügyészség útján haladéktalanul kezdeményezi.”

37. § A Harmtv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély és az EK letelepedési engedély kérelmezésekor, a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontja, valamint a 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély kiadásakor, valamint a bevándorlási és letelepedési engedély okmány cseréje és pótlása esetén az idegenrendészeti hatóság a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i, 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jár el.”

38. § A Harmtv. 62. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha)

„h) a harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban.”

39. § A Harmtv. a 74/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Gyakornoki program és fogadó szervezet bejelentése

74/B. § (1) A fogadó szervezet az idegenrendészeti hatóságnak köteles előzetesen bejelenteni gyakornoki program működtetését, és a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat. A fogadó szervezet a bejelentést elektronikus azonosítást követően elektronikus úton terjeszti elő.

(2) Gyakornokokat fogadó szervezet lehet

a) a helyi önkormányzat;

b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

e) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező gazdasági társaság a stratégiai együttműködési megállapodásban meghatározott képzés vonatkozásában.

(3) A bejelentés tartalmazza

a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát;

b) a gyakornoki program kezdetét és végét, megnevezését;

c) a gyakornoki program tartalmát.

(4) Ha a fogadó szervezet

a) egyházi jogi személy, az idegenrendészeti hatóság a bevett egyházak nyilvántartásából beszerzi, illetve ellenőrzi a fogadó szervezet adatait, illetve nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a belső egyházi jogi személy adatait,

b) gazdasági társaság, az idegenrendészeti hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel beszerzi a fogadó szervezet cégkivonatát.

(5) A bejelentett adatokról az idegenrendészeti hatóság a fogadó szervezetek nyilvánossága és a gyakornokok védelme érdekében nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételről az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a fogadó szervezetet. A nyilvántartásban szereplő fogadó szervezet nevét az idegenrendészeti hatóság a honlapján közzéteszi.

(6) A fogadó szervezetek bejelentésére, az adatváltozás bejelentésére és a fogadó szervezetek nyilvántartásából történő törlésre irányuló eljárások költségmentesek.

(7) Az idegenrendészeti hatóság megtagadja a fogadó szervezet, illetve a gyakornoki program nyilvántartásba vételét, valamint törli a nyilvántartásból a fogadó szervezetet, illetve a gyakornoki programot, ha a bejelentés nem felel meg a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek vagy a gyakornok fogadása nem a (2) bekezdés e) pontja szerinti fogadó szervezet cégnyilvántartásban meghatározott tevékenysége keretében történik.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak vizsgálata során az idegenrendészeti hatóság állásfoglalást kérhet a foglalkoztatás jellegével összefüggésben feladatot ellátó minisztériumoktól, valamint szakmai kamaráktól, továbbá a munkaügyi hatóságtól és az állami foglalkoztatási szervtől. A megkeresett szerv állásfoglalását 5 munkanapon belül megküldi az idegenrendészeti hatóságnak.

(9) Ha a bejelentési kötelezettségének a fogadó szervezet nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság határozatban - a jogsértés súlyának figyelembevételével - törli a fogadó szervezetet a gyakornokot fogadó szervezetek nyilvántartásából és legfeljebb egy évre eltiltja gyakornok fogadásától.”

40. § (1) A Harmtv. 78. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, amennyiben a kérelmező)

„c) tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.”

(2) A Harmtv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát, az állásfoglalását húsz napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak.”

41. § A Harmtv. 86/H. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az idegenrendészeti hatóság elektronikus információs rendszert üzemeltet (a továbbiakban: idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület). Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen az ügyfél regisztrációja

a) elektronikus azonosítási szolgáltatás útján vagy

b) elektronikus úton, természetes személyazonosító adatainak megadásával

történik.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti regisztráció esetében az ügyfél azonosítása a hatóság előtti első személyes megjelenéssel történik meg. Az általa addig benyújtott dokumentumokat akkor lehet hitelesnek tekinteni, ha azokat a személyes megjelenés során a magáénak ismeri el.

(8) A (6) bekezdés szerint regisztrált ügyfélnek a hatóság a részére kialakított és fenntartott, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre küldi meg a küldeményét. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-ában és a 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ha a rendszer azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(9) Azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes megjelenés nem kötelező, a természetes személy ügyfél az idegenrendészeti hatósággal a (6)-(8) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint is tarthatja elektronikus úton a kapcsolatot. A regisztrált ügyféllel a hatóság azokban az eljárási cselekményekben, ahol ezt e törvény lehetővé teszi, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül tart kapcsolatot. Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő kapcsolattartás során az ügyfél által elektronikusan alá nem írt dokumentum is elfogadható.”

42. § A Harmtv. 86/J. §-a a következő (6)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kérelmet - a külképviseleten előterjesztett, valamint a 17/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett kérelmek kivételével - a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően elektronikus úton is előterjesztheti.

(7) A kézbesített kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a harmadik országbeli állampolgár vagy meghatalmazott képviselője

a) a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és

b) a harmadik országbeli állampolgárnak az 53. § (1a) bekezdésének megfelelően - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítése legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megtörtént.

(8) Nem minősül a kézbesített kérelem az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a kérelmet előterjesztő a díjfizetési vagy a személyes megjelenési kötelezettségének a (7) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem tesz eleget.

(9) A (4) bekezdésben meghatározott, ügyfél által aláírt és az ügyfél arcképével ellátott kérelmet a külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet elektronikus azonosítást követően elektronikus úton terjeszti elő.

(10) A (9) bekezdés szerinti kérelem nem minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha

a) a kérelmet nem a külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet terjesztette elő, vagy

b) a kérelem nem tartalmazza ügyfél aláírását és az arcképét, vagy

c) a kérelem díja nem került megfizetésre, amennyiben az eljárás díjköteles.

(11) A kézbesített kérelem a (10) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén az idegenrendészeti hatósághoz érkezett kérelemnek minősül. Erről a tényről az idegenrendészeti hatóság tájékoztatást küld.

(12) Az idegenrendészeti hatósághoz meg nem érkezettnek minősülő kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli, melyről idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja az ügyfelet.”

43. § A Harmtv. 86/K. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyfél vagy meghatalmazott képviselője, továbbá törvényben meghatározott esetben a foglalkoztató a részére közölt hiánypótlási felhívásnak idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján is eleget tehet. Az elektronikus úton benyújtott hiánypótlást az idegenrendészeti hatósághoz történő beérkezését követő munkanapon az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek tekinteni.”

44. § A Harmtv. 86/M. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha)

„j) a 86/E. §-ban vagy a 87/A. § (3a) bekezdésben foglaltak miatt az eljárás megszüntetésének van helye,”

45. § A Harmtv. 87/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti hiánypótlásról a szakhatóság az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely - ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye - az eljárást megszünteti.”

46. § A Harmtv. 87/J. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, erre az ügyfélnek, illetve az eljáró képviselőnek az eljárás során hivatkoznia kell.”

47. § A Harmtv. 88/P. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nincs helye jogorvoslatnak a tartózkodási engedély iránti eljárásokban az idegenrendészeti hatóság kérelemnek helyt adó döntésével szemben.”

48. § A Harmtv. 88/Q. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló fellebbezésnek van helye)

„f) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott korlátozó vagy elutasító elsőfokú végzés ellen.”

49. § A Harmtv. 89/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral szemben a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költségek tekintetében elrendelt végzés végrehajtását az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáig hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt az elévülés nyugszik.”

50. § A Harmtv. 92. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az idegenrendészeti eljárások során, amennyiben külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj nem került meghatározásra, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.”

51. § A Harmtv. 92/C. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:

(Az e törvény által szabályozott eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Ákr.)

„26. 81. § (2) bekezdés a) pontját.”

52. § (1) A Harmtv. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a mobilitással kapcsolatos értesítés és a kiadott tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az úti okmány azonosító adatai;

d) a tartózkodás célja és tervezett időtartama, a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa;

e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

f) a tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának vagy a kifogásnak, valamint a tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás visszavonásának ténye, azok indoka;

g) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély, valamint mobilitási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

h) az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;

i) a szálláshely címe;

j) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;

k) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám.”

(2) A Harmtv. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása, vagy a mobilitási értesítés elleni kifogás esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.”

53. § A Harmtv. a következő 105/A. §-sal egészül ki:

„105/A. § Az idegenrendészeti hatóság a gyakornokot foglalkoztató szervezetek következő adatait kezeli:

a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát;

b) a gyakornoki program kezdetét és végét, megnevezését;

c) a gyakornok program folytatásától eltiltott szervezet esetén a tilalom kezdetének és megszűnésének időpontját, valamint a tilalom okát.”

54. § (1) A Harmtv. 106. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 102. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a 104. § (1) bekezdése szerinti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat. Az igazságügyért felelős miniszter az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésével összefüggő egyezségkötési eljárás és az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozással összefüggő egyszerűsített kártalanítási eljárás során - az eljárás lefolytatásához szükséges természetes személyazonosító adatokról, lakcím adatokról és értesítési cím adatokról - az idegenrendészeti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat.”

(2) A Harmtv. 106. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)

„c) a közvetlen hozzáférés útján a körözési nyilvántartásból,”

(3) A Harmtv. 106. § (4) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)

„i) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által vezetett felsőoktatási információs rendszerből,

j) törvényben meghatározott esetben az adóhatóságtól,

k) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől,

l) az e törvényben meghatározott szakhatósági eljárásokon túl Magyarország rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szerveitől.”

55. § (1) A Harmtv. 111. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„u) a kérelem idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő előterjesztésének részletes szabályait.”

(2) A Harmtv. 111. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jövedelemszerzési, munkavállalási vagy egyéb célú tartózkodási engedély jövőbeni benyújtását adott ország(ok) állampolgárai vonatkozásában rendeletben korlátozza, ha azok létszáma Magyarország számára közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.”

56. § (1) A Harmtv. 120. § (1a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„c) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„b) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet [53. §, 67. §, 96. §, 99. §, 111. §];”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

57. § A Harmtv.

a) 30. § (1) bekezdés j) pontjában a „vagy f), g) pontja alapján” szövegrész helyébe a „vagy f), g), h) pontja alapján” szöveg,

b) 42. § (6) bekezdés b) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

c) 46. § (2a) bekezdésében a „kérelmének helyt ad és az eljáró idegenrendészeti hatóság döntését hatályon kívül helyezi” szövegrész helyébe a „kérelme tárgyában döntést hoz” szöveg,

d) 49. § (2) bekezdésében a „véglegessé vált kiutasítás” szövegrész helyébe a „jogerős kiutasítás” szöveg,

e) 86/O. § (1) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg,

f) 87/N. § (1) bekezdésében az „ügyféllel történő” szövegrész helyébe az „előbb történt” szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti a Harmtv.

a) 86/K. § (2) bekezdése,

b) 87/M. § (4) bekezdése.

7. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

59. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Magyarországon e törvény hatálya alá tartozó külföldi egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben az e törvény hatálya alatt álló e törvényben meghatározott magyarországi tartózkodásra jogosító jogcíme mellett más jogcímen igényel magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyt - ide nem értve a menedékjogi kérelem ismételt előterjesztését -, az ügyfelet írásban tájékoztatni kell, hogy az újonnan kért engedély megadásával egyidőben e törvény szerinti tartózkodásra jogosító jogcíme visszavonásra kerül.”

60. § A Met. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elismerését kérő köteles)

„a) a menekültügyi hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait és a nála lévő okiratokat átadni;”

61. § (1) A Met. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.”

(2) A Met. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság

a) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt,

b) jogerősen szabadságvesztésre ítélt visszaesőként, többszörös visszaesőként vagy erőszakos többszörös visszaesőként elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt,

c) az élet, a testi épség, az egészség elleni bűncselekmény, az egészséget veszélyeztető bűncselekmény, az emberi szabadság elleni bűncselekmény, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, a köznyugalom elleni bűncselekmény, a közbiztonság elleni bűncselekmény vagy a közigazgatás rendje elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt.”

62. § A Met. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekülttel szemben a 8. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.”

63. § A Met. 15. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy)

ab) vele szemben a 8. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn;”

64. § (1) A Met. 21. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit,)

„c) akivel szemben a 8. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.”

(2) A Met. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.”

65. § A Met. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendeletben, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak.”

66. § (1) A Met. 31/A. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az (1a) bekezdés alapján őrizetbe vett külföldire a menekültügyi őrizet időtartama alatt az elismerését kérőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. A menekültügyi őrizet megszüntetését, továbbá az átadás meghiúsulását követően - az őrizet megszüntetésével egyidőben meghozott, rendelkezésre állást biztosító intézkedésre vonatkozó döntés kivételével - az idegenrendészeti szabályok alkalmazásának van helye.”

(2) A Met. 31/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A menekültügyi őrizetnek a (8) bekezdés a), c), d), illetve f) pontja alapján történő megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet rendel el. A menekültügyi őrizetnek a (8) bekezdés e) pontja alapján történő megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság kijelölt tartózkodási helyet rendelhet el.”

67. § (1) A Met. 32/C. § d)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)]

„d) 25. § (1) bekezdés b) pontja,

e) 27-28. §,

f) 29. § (2)-(3) bekezdés,

g) 53-54. §,

h) 62. § (1)-(2) bekezdés,

i) 64. § (1) bekezdés,”

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

(2) A Met. 32/C. §-a a következő j)-n) pontokkal egészül ki:

[Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)]

„j) 81. § (2) bekezdés a) pontja,

k) 90. §,

l) 113. § (2) bekezdés a) és c) pontja,

m) 114. § (2) bekezdés,

n) 122. §”

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

68. § A Met. 32/Y. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A kötelezett kérelmére a menekültügyi hatóság vezetője - a végrehajtás foganatosítása előtt - indokolt esetben kamatmentes részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet.

(13) A menekültügyi hatóság vezetőjének döntése ellen indult közigazgatási perben a bíróság a döntés megváltoztatására nem jogosult.”

69. § A Met. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történik, a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője a meghallgatás helyszínén lehet jelen.”

70. § A Met. 72/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárást az eljárás megindításától számított 60 napon belül kell lefolytatni.”

71. § A Met. 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/A. § (1) A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során a VII. Fejezet és az 57-68. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés felülvizsgálatára irányuló eljárást az eljárás megindításától számított 60 napon belül kell lefolytatni.”

72. § (1) A Met. 83. § (1) bekezdése a következő w)-z) ponttal egészül ki:

(A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:)

„w) haláleset helyét és idejét, a holtnak nyilvánításának tényét, a halál vélelmezett idejét és az eljáró bíróság megnevezését, vagy a halál ténye bírói megállapításának tényét, vagy a bíróság által megállapított elhalálozás helyét, idejét és az eljáró bíróság megnevezését;

x) az elismerését kérő részére kiállított tartózkodási engedély okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét;

y) a menekült és az oltalmazott részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét;

z) a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét, továbbá a menedékes részére áttelepülés céljából kiállított okmány okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét.”

(2) A Met. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A menekültügyi hatóság

a) az (1) bekezdés a)-o) és q)-z) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől,

b) az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől

számított huszonöt évig kezeli.”

73. § A Met. 85. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet, valamint e törvény alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatások visszafizetésének biztosítására bejegyzett jelzálogjognak, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban történő töröltetésére - a menekültügyi hatóság engedélye alapján - a támogatást folyósító önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője köteles.”

74. § A Met. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben - adatokat igényelhet

a) a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából;

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;

c) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;

d) nemzetközi szerződés, európai közösségi jogi aktus vagy viszonosság alapján külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetve nemzetközi szervezetektől;

e) közvetlen hozzáféréssel az elektronikus anyakönyvből;

f) közvetlen hozzáféréssel az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából;

g) a papíralapú anyakönyvnek az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatairól;

h) az elektronikus és papíralapú anyakönyvi alapiratokból;

i) a gondnokoltak nyilvántartásából;

j) az egységes szociális nyilvántartásból.

(2) A menekültügyi hatóság eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:

a) a felsőoktatási személyi nyilvántartásból és a köznevelési információs rendszer (KIR) tanulói nyilvántartásából;

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől;

c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti szervektől az általuk nyújtott szociális ellátások vonatkozásában;

d) az adóhatóságtól;

e) a munkaügyi hatóságtól;

f) az állami foglalkoztatási szervtől;

g) a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisból;

h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartásból;

i) a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási nyilvántartásból;

j) az egységes szociális nyilvántartásból;

k) az e törvényben meghatározott szakhatósági eljárásokon túl Magyarország rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szerveitől.”

75. § (1) A Met. 87. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából

- törvényben meghatározott adatkörben -)

„m) az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv,”

(igényelhetnek adatot.)

(2) A Met. 87. § (1) bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:

(Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából

- törvényben meghatározott adatkörben -)

„q) a konzuli szolgálat”

(igényelhetnek adatot.)

76. § A Met. 89. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A menekültügyi hatóság a (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokat

a) az Európai Unió tagállamainak menekültügyi hatóságai számára,

b) az Európai Unió tagállamainak 87. § (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti más hatóságai számára

hatósági eljárás lefolytatása érdekében adhatja át.”

77. § A Met. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 92/F. §-sal egészül ki:

„92/F. § E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított rendelkezéseit - a Módtv.5. 69. § és 74. § rendelkezései kivételével - a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

78. § A Met. 95. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)

„l) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet [22. §, 83. §];”

79. § A Met.

a) 32/D. § (3) bekezdésében az „a kérelem elbírálásához” szövegrész helyébe az „a kérelem elbírálásához vagy a hivatalból indított eljárás lefolytatásához” szöveg,

b) 32/V. § (2) bekezdésében az „az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet” szövegrész helyébe az „önálló jogorvoslatnak van helye” szöveg,

c) 66. § (4) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálatnak” szövegrész helyébe a „közigazgatási pernek” szöveg,

d) 80/J. § (4) bekezdésében az „Az elismerését kérőt” szövegrész helyébe az „A tranzitzónában tartózkodó, elismerését kérőt” szöveg

lép.

80. § Hatályát veszti a Met. 32/S. § (3) bekezdése.

8. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

81. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának megállapítása, továbbá az ellátási és integrációs feladatai ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:)

„b) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), d), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,”

(2) A Bnytv. 68. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának megállapítása, továbbá az ellátási és integrációs feladatai ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:)

„d) a 23. § c), f)-h) és k) pontjában meghatározott adatok.”

(3) A Bnytv. 68. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a harmadik ország állampolgára tartózkodásának engedélyezésére, a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére és az engedély visszavonására irányuló eljárásában közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:)

„d) a 23. § c), f)-h) és k) pontjában meghatározott adatok.”

(4) A Bnytv. 68. § (7a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár családtagja tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítására, valamint a tartózkodási jog és az állandó tartózkodási jog megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:)

„d) a 23. § c), f)-h) és k) pontjában meghatározott adatok.”

82. § A Bnytv. 68. § (7) bekezdés b) pontjában és (7a) bekezdés b) pontjában a „ca), cb), e), f), h), i) pontjában” szövegrész helyébe a „ca), cb), d), e), f), h), i)” szöveg lép.

9. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

83. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. §-a a következő v) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„v) harmadik országbeli állampolgár: a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT-állampolgár, ideértve a hontalant is.”

84. § (1) Az At. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban

a) bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként nyilvántartott személy magyar hatóságok által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy idegenrendészeti hatóság által kiállított regisztrációs igazolását és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

továbbá - ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.”

(2) Az At. 62. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által kiállított, magyarországi tartózkodásra jogosító okmányokat, továbbá - ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.

(2b) Az anyakönyvvezető

a) az elhalt magyar hatóságok által kiállított személyazonosító igazolványát, úti okmányát, vezetői engedélyét, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát az elhalt lakóhelye, ennek hiányában utolsó lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak,

b) az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által kiállított magyarországi tartózkodásra vagy külföldi utazásra jogosító okmányokat a kiállító idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságnak

érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének az okmány-nyilvántartásban történő átvezetése céljából megküldi.”

(3) Az At. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2)-(2b) bekezdésben nem szereplő nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezési eljárása során az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személynek vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezető részére be kell mutatnia. Az anyakönyvezető, az elhalt külföldi hatóság által kiállított úti okmányában lévő érvényes, magyarországi tartózkodásra jogosító vízumon, illetve a magyarországi tartózkodási jogosultságra vonatkozó egyéb bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a megjelent személynek visszaadja. A bejegyzés megtörténtének tényéről az úti okmány adatainak közlésével az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságot értesíti.”

85. § Az At. a következő 91/B-91/D. §-sal egészül ki:

„91/B. § Az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv, ha a házassággal vagy a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy külföldön történt halálesete, továbbá magyar vagy külföldi bíróság vagy más hatóság Magyarországon elismerhető határozata alapján holtnak nyilvánítás vagy halál ténye bírói megállapítása miatt adatváltozást vezet át az elektronikus anyakönyvben, e tényről 5 napon belül értesíti a menekültügyi hatóságot.

91/C. § Az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv - az anyakönyvi adatváltozásnak az elektronikus anyakönyvben történő átvezetését követő 5 munkanapon belül - értesíti a központi idegenrendészeti szervet az apaság vélelmének bíróság általi megdöntéséről, ha

a) a gyermek magyar állampolgárságú anyától származik és harmadik országbeli állampolgár férfi tett rá korábban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, vagy

b) a gyermek harmadik országbeli állampolgár anyától származik, és magyar állampolgárságú férfi tett rá korábban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot.

91/D. § Az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv - az anyakönyvi adatváltozásnak az elektronikus anyakönyvben történő átvezetését követő 5 munkanapon belül - értesíti a központi idegenrendészeti szervet, ha a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot bíróság, közjegyző vagy más hatóság

a) érvénytelenítette,

b) felbontotta,

c) megszüntette,

d) annak nem létezését mondta ki, feltéve, hogy az egyik fél magyar, a másik fél pedig harmadik országbeli állampolgár.”

86. § Az At. 89. § (3) bekezdésében az „a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet” szövegrész helyébe az „a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetén pedig a menekültügyi hatóságot” szöveg lép.

10. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

87. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 67. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az eljárás kérelemre indul és az elítélt idegenrendészeti őrizetben vagy kitoloncolási őrizetben van, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet az ügyészség indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Ez esetben a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet az idegenrendészeti hatóság útján idézi.”

(2) A Bv. tv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést, ha az ügyészség indítványa a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányul. Az eljárásban bírósági titkár nem járhat el.”

11. Záró rendelkezések

88. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 15. §-a és 54. § (1) bekezdése 2019. július 1-én lép hatályba.

89. § (1) E törvény 42. §-a, 44. §-a, 57. § f) pontja és 58. § b) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 60-66. §-a, 79. § a) pontja és 80. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

90. § (1) E törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.


  Vissza az oldal tetejére