1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 41. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„41. Nemzeti tervvagyon: az építészeti alkotásoknak az állam és az önkormányzat tulajdonába tartozó építészeti-műszaki dokumentációi - a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő építészeti-műszaki dokumentációk kivételével - valamint az azok vonatkozásában az államot és az önkormányzatot,
a) a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok,
b) a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a, 60. §-a, 67. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok,
c) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 14. § (1) bekezdése alapján megillető szerzői felhasználási jogok,
d) 1970. január 1-jét követően a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 599. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok,
e) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 9. § (4) bekezdése és 30. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok,
f) az 55/A. § (3) bekezdése alapján megillető felhasználási jogok vagy vagyoni jogok
összessége, ideértve az állami, önkormányzati tulajdonú szervezetek általi megrendelésre készült épületek azon építészeti-műszaki dokumentációit is, amelyen a megrendelő a szerzői vagyoni jogokat vagy a felhasználási jogokat megszerezte.”
2. § Az Étv. 4. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam tulajdonába tartozó, nemzeti tervvagyonnak minősülő, jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációk folyamatos gyűjtése, megőrzése, a nemzeti tervvagyon jogszabályban meghatározottak szerinti vagyonkezelése állami feladat.”
3. § Az Étv. „Az épített környezet fenntartása és használata” alcíme a következő 55/A. és 55/B. §-sal egészül ki:
„55/A. § (1) A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara közös szabályzatban rögzíti az építészeti alkotáshoz és az építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői felhasználási vagy vagyoni jogok jogosultja által az építészeti alkotás és az építészeti-műszaki dokumentáció ismételt, az építészeti-műszaki dokumentáció alapján már megvalósított épülethez kötődő felhasználásért annak tulajdonosától kérhető - az ismételt felhasználás alapjául szolgáló tervezési szerződés díjához kötött - ajánlott díjakat.
(2) Jogutód nélkül megszűnt állami vagy tanácsi, önkormányzati tulajdonú tervező vállalatokban létrehozott építészeti-műszaki dokumentációk esetében az építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői felhasználási vagy vagyoni jogok jogosultja az építészeti-műszaki dokumentáció felhasználásáért - eltérő megállapodás hiányában - az (1) bekezdés szerinti szabályzatban megállapított díjazást követelheti. Ha a jogosult a szabályzatban említett díj mértékét a felhasználás sajátos körülményeire tekintettel vitatja, a felek az Szjt. 102. §-a szerinti egyeztető testülethez fordulhatnak. Ha a jogosult az egyeztető testület előtti eljárást megelőzően akként nyilatkozik, hogy a felhasználást engedélyezi, és csak az azért követelt felhasználási díj összegét vitatja, az egyeztető testület eljárásáért fizetendő díjat az állam viseli. Ha a jogosult a felhasználáshoz hozzájárult, és az egyeztető testület javaslatát a felek az Szjt. 104. § (3) bekezdése alapján nem fogadják el, a jogosult bírósági úton érvényesítheti igényét, amely azonban a felhasználás megkezdését nem akadályozza, feltéve, hogy a felhasználó az (1) bekezdés szerinti ajánlott díjat letétbe helyezte.
(3) Ha az állami vagy tanácsi, önkormányzati tulajdonú tervezővállalatok jogutód nélküli megszűnése miatt az ezek keretében létrehozott építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői felhasználási vagy vagyoni jogoknak nincs jogosultja, akkor e jogok a nemzeti vagyon részeként az államot illetik meg.
55/B. § A jogutódlással megszűnt állami vagy tanácsi tulajdonú tervezővállalatokban létrehozott építészeti-műszaki dokumentációkhoz és az azok alapján megvalósított épületekhez fűződő szerzői jog részét képező felhasználási jog vagy vagyoni jog a nemzeti vagyon részeként az államot illeti meg, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy az állam a jogutódnak azt kifejezetten átadta.”
4. § Az Étv. „Nyilvántartások” alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:
„59/A. § A nemzeti tervvagyonnak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam tulajdonába tartozó része vonatkozásában a tulajdonosi jogokat az állam 100%-os tulajdonában álló Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gyakorolja.”
5. § Az Étv. „Nyilvántartások” alcíme a következő 59/B. §-sal egészül ki:
„59/B. § (1) Az építtető és a tervező közös nyilatkozatban az építészeti szerzői jogi nyilvántartás részére átadja az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogok tulajdonosának vagy tulajdonosainak a következő adatait:
a) a nyilatkozattevő adatai:
aa) központi azonosítási ügynök (KAÜ) azonosító,
ab) a nyilatkozattevő neve,
ac) a nyilatkozattevő jogállása,
b) a szerző (tervező) adatai, amennyiben nem tiltotta meg neve feltüntetését:
ba) neve,
bb) kamarai azonosítója,
c) a szerzői vagyoni jogosult adatai:
ca) neve,
cb) lakcíme vagy székhelye,
cc) természetes személy esetében anyja neve, születési helye és ideje, személyazonosító igazolványának típusa és száma,
cd) nem természetes személy esetében cégjegyzékszáma vagy a bírósági nyilvántartásba vétel adatai,
ce) kamarai azonosító,
cf) telefonszám,
cg) e-mailcím,
ch) a jogszerzés módja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja és c) pont cb)-ce) alpontjában foglalt adatokhoz csak az adatkezelő férhet hozzá, az (1) bekezdés b) pontjában, valamint c) pont ca) és ch) alpontjában foglalt adatok nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pont cf)-cg) alpontjában foglalt adatok nyilvánosak, de azokat külön erre irányuló kérésre bocsátja rendelkezésre az adatkezelő.
(3) Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás adatkezelésének célja
a) szerzői vagyoni jogosultak adatainak hozzáférhetővé tétele az érdekeltek számára,
b) egyéb, a szerzőt a védelmi idő lejárta után megillető jogok biztosítása.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelője az állam 100%-os tulajdonában álló Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
(5) Az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában az adatkezelést végző háromévente felülvizsgálja az adatkezelés szükségességét.”
6. § Az Étv. 62. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Felhatalmazást kap az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter arra, hogy - az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg az építészeti szerzői jogi nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat.”
7. § Az Étv. 62. § (1) bekezdés 8. pontjában az „adatok körét” szövegrész helyébe az „adatok, valamint a nemzeti tervvagyonba tartozó dokumentumok körét” szöveg lép.
8. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet az épület mint építészeti alkotás tulajdonosa terjeszti elő,
a) az engedély az építészeti alkotás átdolgozására (29. §) is kiterjedhet,
b) az engedély kérelemre indokolt esetben egy alkalommal az eredeti engedély időtartamával, de legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.”
9. § Az Szjt. 68. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Épület helyreállítása céljából építészeti alkotás vagy annak terve, továbbá az építészeti alkotás rajza és az azt tartalmazó mű a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül többszörözhető és a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tehető.
(4) E § alkalmazásában helyreállítás az újjáépítés, valamint az építészeti alkotás rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának megtartása mellett.”
10. § Az Szjt. 94/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Építészeti alkotások esetén, ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által vezetett építészeti szerzői jogi nyilvántartásban szerzőként szerepel. Ha e szabály nem alkalmazható, akkor a (2)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak.”
11. § Az Szjt. 41/A. § (3) bekezdésében a „kiadták vagy - kiadás hiányában - először sugározták” szövegrész helyébe a „nyilvánosságra hozták” szöveg lép.
12. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 5-6. § és a 10. § 2019. december 31-én lép hatályba.
13. § A 9. §-a az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001//29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdés m) pontjának való megfelelést szolgálja.
