Annak érdekében, hogy a részben vagy egészben központi költségvetési forrásból finanszírozott, az állam által történő, magasépítés körébe tartozó beruházások megvalósítása a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. állami magasépítési beruházás: a kormányzati magasépítési beruházás, valamint a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás;
2. kormányzati magasépítési beruházás: állami vagyoni körbe tartozó ingatlanon, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek költségvetési forrásaiból megvalósuló magasépítési beruházás;
3. központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás: helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával, a helyi önkormányzat által megvalósításra kerülő magasépítési beruházás;
4. magasépítési beruházás: minden olyan építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszint felett egy vagy több építményszintje létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek;
5. magasépítési beruházás előkészítése: a magasépítési beruházáshoz szükséges tanulmányok, szakvélemények, tervek, dokumentáció elkészítése, engedélyeztetés lefolytatása, a beruházással érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezése;
6. magasépítési beruházás megvalósítása: a magasépítési beruházás előkészítési szakaszát követő építési tevékenység és az annak megvalósításához szükséges valamennyi járulékos feladat ellátása.
2. § E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét.
3. § A kormányzati magasépítési beruházás és a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás megvalósításának, az abban való közreműködésnek a részletszabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
4. § (1) Az állami magasépítési beruházások e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatait az állam 100%-os tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látja el, amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki.
(2) A Beruházási Ügynökség működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(3) A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.
(4) A Beruházási Ügynökség az állami magasépítési beruházással összefüggésben bármely érintett hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, a beruházás előkészítőjétől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, az érintett állami magasépítési beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.
(5) A Beruházási Ügynökség által megvalósított beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.
(6) A Beruházási Ügynökség által megvalósított állami magasépítési beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
(7) A Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított.
5. § (1) A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során az állam javára és nevében jár el.
(2) A Kormány egyedi határozatában kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának a Beruházási Ügynökség helyett más szervet is kijelölhet.
(3) A Beruházási Ügynökség – mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítója – az alábbi feladatokat látja el:
a) közreműködik – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint – a kormányzati magasépítési beruházás előkészítésében és ellátja a tervellenőri feladatokat;
b) a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során ellátja az építtetői feladatokat;
c) a kormányzati magasépítési beruházások kivitelezése során gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról.
(4) A Kormány egyedi határozatában kijelölheti a Beruházási Ügynökséget a kormányzati magasépítési beruházások előkészítési feladatainak elvégzésére is.
(5) A Beruházási Ügynökség a (3) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint véleményezi, és egyetértése esetén jóváhagyja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges tervezési programot, terveket, dokumentációt;
b) előkészíti és lefolytatja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat;
c) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
d) megköti a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó szerződéseket;
e) gondoskodik az üzempróbák lefolytatásáról, üzembe helyezésről;
f) megvalósulási dokumentációt készíttet;
g) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
h) közreműködik a használatbavételi engedélyezési eljárásban és az egyéb szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban;
i) beruházásonkénti pénzügyi nyilvántartást vezet a beszámolási kötelezettségek teljesítése és a Kormány tájékoztatása érdekében;
j) az állam nevében kötött szerződések esetén a központi költségvetés terhére kifizetést teljesít;
k) közreműködik a szavatossági és jótállási jogok érvényesítésében.
(6) A Beruházási Ügynökség feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.
6. § (1) A kormányzati magasépítési beruházások előkészítésével összefüggő feladatokat ellátó személy, szerv (a továbbiakban együtt: előkészítő-építtető) által a beruházás előkészítése érdekében megkötött szerződésekben a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően, a kivitelezési dokumentáció Beruházási Ügynökség általi jóváhagyásával egy időben a Beruházási Ügynökség e törvény erejénél fogva az előkészítő-építtető helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.
(2) A Beruházási Ügynökséget az (1) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(3) A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a Beruházási Ügynökséget további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(4) A kormányzati magasépítési beruházás előkészítő-építtetője helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva a Beruházási Ügynökség lép.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyi változást a Beruházási Ügynökség bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.
7. § A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításához szükséges ingatlant az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a kisajátításról szóló törvényben foglalt közérdekű cél fennállása esetén a Beruházási Ügynökség az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezi az állam javára.
8. § (1) Az állam tulajdonába és a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek e törvény erejénél fogva a kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges, a Beruházási Ügynökség által a 7. § alapján megszerzett ingatlanok, azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt.
(2) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges – a Kormány határozatában megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – a Beruházási Ügynökség megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a Beruházási Ügynökség részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba jogutódként a Beruházási Ügynökség lép.
(3) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt a Beruházási Ügynökség által az állam 100%-os tulajdonában álló, a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(4) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken.
9. § (1) Ha a kormányzati magasépítési beruházással érintett állami vagyonon vagyonkezelői jog áll fenn, az érintett vagyon tulajdonosi joggyakorlását a Beruházási Ügynökség részére – a 8. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint – át kell adni. A megvalósult beruházás, felújítás, beszerzett eszköz az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény, felújítás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken.
10. § (1) A Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataiból eredő gazdálkodását el kell különíteni a saját gazdálkodásától.
(2) A Beruházási Ügynökség állam nevében való tevékenysége során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni, a (3)–(10) bekezdésekben foglalt eltérésekkel.
(3) A Beruházási Ügynökség által az állam nevében megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a Kormány egyedi határozatában állapítja meg. A Beruházási Ügynökség e kötelezettségvállalásai esetén az Áht. 36. § (4)–(4d) bekezdését nem kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretet a Kormány beruházás jóváhagyásáról szóló egyedi határozatában megjelölt teljes kötelezettségvállalási összeg terheli, ideértve az Áht. 36. § (1)–(2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások összegét is.
(5) A központi költségvetésről szóló törvény önálló fejezetként tartalmazza a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. E fejezet kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaz, a Beruházási Ügynökség az állam nevében vállalt kötelezettségeiből eredő kifizetéseit közvetlenül ezek terhére teljesíti.
(6) Az (5) bekezdés szerinti fejezetben a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a továbbiakban e § tekintetében: beruházások) kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni.
(7) Az (5) bekezdés szerinti fejezetben beruházási tartalékot kell képezni a fejezetben kiadási előirányzattal rendelkező beruházások tervezettől eltérő ütemű elszámolásának kezelésére és a jóváhagyott vagy új beruházások kapcsán év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására.
(8) Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre.
(9) Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat.
(10) Az (5) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt beruházások kiadási előirányzatait az egyes beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – a (9) bekezdés szerinti átcsoportosítási lehetőség hiányában – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.
(11) A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett feladataiból eredő műveletek hatásainak elkülönített nyilvántartásban történő könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai szerint teljesíti.
11. § (1) Ha a helyi önkormányzat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó becsült értékű magasépítési beruházást központi költségvetési támogatás felhasználásával valósítja meg, a magasépítési beruházás megvalósítása során – Kormány eltérő döntése hiányában – a Beruházási Ügynökség a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatokat kizárólagos joggal látja el, azzal, hogy a Beruházási Ügynökség ezen feladatokhoz közreműködőt vehet igénybe.
(2) Ha az önkormányzati magasépítési beruházás – amelyhez az államháztartás központi alrendszere központi költségvetési támogatást biztosít – kivitelezési dokumentációjához készült költségvetése alapján haladja meg a kivitelezés becsült értéke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt, a Beruházási Ügynökség a támogató és a helyi önkormányzat tájékoztatása alapján haladéktalanul intézkedik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében.
(3) A Beruházási Ügynökség a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatait a beruházással érintett helyi önkormányzat nevében és javára látja el.
12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a Beruházási Ügynökséget,
b) állapítsa meg az állami magasépítési beruházások kivételi körét, a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások körét, valamint a Beruházási Ügynökség által ellátandó feladatok körét és azok részletes szabályait,
c) állapítsa meg az állami magasépítési beruházások fázisait és a kormányzati magasépítési beruházások kormányzati döntés-előkészítésének rendjét.
13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2) A IV. Fejezet 2020. január 1-jén lép hatályba.
14. § (1) A 10. § (5) bekezdése szerinti fejezetet önálló költségvetési fejezetként első alkalommal a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényben kell megtervezni.
(2) Az e törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni a részben vagy egészben az Európai Unió 2014–2020-as operatív programja és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásainak terhére finanszírozott állami magasépítési beruházás esetén.
(3) Az e törvényben foglaltakat azon állami magasépítési beruházások esetén kell 2019. január 1-jétől alkalmazni, amelyek esetében a megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárás 2019. január 1-jét követően indul.
15. § (1) Az Áht. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében és az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.”
(2) Az Áht. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetésről szóló törvény, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.”
16. § Az Áht. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (5) bekezdésben, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettség
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és a 14. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,
b) egyéb esetben
ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig
vállalható.”
17. § Az Áht. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni
a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,
b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
e) az MNV Zrt.,
f) a Diákhitel Központ Zrt.,
g) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság,
h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok,
j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat és
l) az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény alapján Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság
[az a)–l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”
