Időállapot: közlönyállapot (2018.XII.28.)

2018. évi CXXXIX. törvény - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről 2/6. oldal

67. § A parti és partközeli települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal közvetlen településszerkezeti kapcsolatban lévő zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adása és a zöldterület, illetve védőerdő megvalósítása, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után jelölhető ki.

42. Kemping, erdőterület

68. § A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel vagy

b) különleges strand települési területfelhasználási egységként

történhet.

69. § A településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt terület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet.

XIII. FEJEZET

A BALATON VÍZPARTI TERÜLETEI

43. A követelmények érvényesítése a rendeleti szintű szabályozásban, valamint a közcélú területfelhasználással összefüggő kisajátítás és kártalanítás

70. § (1) A Balaton vízparti területei területfelhasználásának meghatározása során a környezet-, táj- és természetvédelmi érdekeket, valamint a turizmus és az idegenforgalom további fejlesztését biztosító területfelhasználást össze kell hangolni a Balaton mindenki számára történő elérhetőségét biztosító közérdekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza legalább

a) a strandok, kempingek, zöldterületek és kikötők területének,

b) a vízgazdálkodási területek,

c) a Balaton elérhetőségét biztosító közterületek és a közhasználat elől el nem zárható területek,

d) a beépítésre szánt területek,

e) a természetes partszakaszok,

f) a strandolásra és a kikötők elhelyezésére alkalmas partszakaszok, továbbá g) a parti sétányok

lehatárolását.

(3) A településrendezési eszközöket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott 48. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelettel, a 48. § (4) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel, továbbá a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban kell elkészíteni vagy módosítani.

(4) Ahol e fejezet a vízparti területekre vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, 48. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet előírásait, az ezzel összhangban álló OTÉK követelményeket, valamint a településrendezési eszközök és az egyes településrendezési sajátos jogintézmények tárgyában kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

(5) Azon ingatlan, amelyet – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban – zöldterületként, illetve parti sétányként jelöl ki a helyi építési szabályzat, zöldterület esetében a zöldterületté, parti sétány esetében a zöldterületté, közlekedési, vízgazdálkodási célú közterületté, vegyes területté vagy különleges kikötő közhasználat elől el nem zárható területté alakítás érdekében, terület- vagy településrendezési célból, a kisajátításról szóló törvényben foglaltak szerint kisajátítható.

(6) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban állapítja meg másként, vagy azt korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt egyösszegű, az Étv. 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg.

(7) Nem jár kártalanítás az Étv. 30. § (5) és (5a) bekezdéseiben rögzített esetekben.

(8) Kisajátítási kártalanításra, illetve kártalanításra a magyar állam kötelezett, ha a helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelet alapján sorolja az érintett ingatlant az (5) bekezdés szerinti övezetbe, illetve állapítja meg másként vagy korlátozza a (6) bekezdés szerint az ingatlan rendeltetését, használati módját.

(9) Kisajátítási kártalanításra, kártalanításra a települési önkormányzat akkor kötelezett, ha a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettől függetlenül rendelkezik a helyi építési szabályzat az övezeti átsorolásról, állapítja meg másként vagy korlátozza az ingatlan rendeltetését, használati módját.

(10) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(11) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási perre az Étv. 30. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

44. Beépítés

71. § (1) A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Meglévő beépítésre szánt területen nagyvárosias, kisvárosias és falusias lakóterület, továbbá ipari gazdasági terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki, illetve nem minősíthető át.

(3) Vízparton a vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a partmenti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot, és azon a parti sétány kialakítását.

(4) A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el, kivéve, ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik. Meglévő épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.

(5) Településrendezési eszköz készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén az e törvény hatálybalépésekor hatályos településrendezési eszközökben kijelölt területfelhasználási egységre vonatkozóan a településrendezési eszközben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke a területfelhasználási egység változása esetén sem növelhető.

(6) A Balaton elérhetősége közérdek, ezért a kialakult állapot és tulajdonviszonyok figyelembevétele mellett is, a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának meghatározása során és a településrendezési eszközökben biztosítani kell a part szabad megközelíthetőségét.

(7) A Balaton vízparti területein a településrendezési eszközökben kijelölt települési területfelhasználási egységeken elhelyezhető rendeltetéseket, valamint a zagyterek felhasználásának feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

45. Zöldterület

72. § A Balaton vízparti területeire eső, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján zöldterületté átsorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 70. és 73. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

73. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a Balaton vízparti területére eső, zöldterületként kijelölt, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben zöldterületté átsorolt terület.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak közfeladat ellátása érdekében, az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá,

b) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökken,

c) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány legalább 5 méter szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható,

d) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat vagy az állam tulajdonában van,

e) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan vízparti területen van, vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület összefüggő zöldterületet alkot,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület (közpark vagy közkert) esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 5%-ára, egyéb zöldterületek esetén 15%-ára terjed ki, és

g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület zöldterületi kijelölésével.

(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) Zöldterületen – ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított zöldterületet – nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a tómederrel közvetlenül érintkezik.

(6) Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal, legfeljebb 3%-os beépíthetőséggel.

46. Természetes partszakasz és közhasználatú parti sétány

74. § (1) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon művi part nem építhető ki, továbbá azokat érintően kikötő és egyéb létesítmény – a (2) bekezdés kivételével – nem helyezhető el.

(2) A IV. és V. osztályú nádas területén, a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakaszán, a szabályozási partvonal mentén, két kilométerenként legfeljebb egy – ha a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakasz hossza kevesebb, mint két kilométer, ott legfeljebb egy – darab kis befogadóképességű, legfeljebb 20 férőhelyes csónakkikötő létesíthető. 20 férőhelyesnél nagyobb csónakkikötő a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával létesíthető.

(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a településrendezési eszközökben, kivéve, ha a kijelölés természetvédelmi érdeket sért, vagy állami feladatellátást akadályoz. Belterülethez csatlakozó partszakasznak tekinthető az a külterületi partszakasz is, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonal és a belterület között legfeljebb 50 m szélességben húzódik.

47. Kemping és strand

75. § (1) A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenés, testedzést szolgáló építmény helyezhető el. Lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.

(2) A Balaton vízparti területein lévő kempinget különleges terület kemping települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, amelynek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.

(3) A kemping területének más területfelhasználási egységbe történő besorolása csak

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel, vagy

b) különleges terület strandként

valósítható meg.

(4) A strand beépített területe legfeljebb a terület 10%-a lehet.

(5) A strand területének legalább 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(6) Strand területén – tulajdoni formától függetlenül –

a) csak vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el,

b) lakó- és üdülőépület, szállásférőhely, lakás nem alakítható ki.

76. § Ha e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a településrendezési eszközökben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt települési területfelhasználási egység területének nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.

XIV. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET ÖVEZETI TERVE

48. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezetek

77. § (1) A BKÜTrT-ben alkalmazott országos és megállapított kiemelt térségi övezetek együttesen a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,

5. tájképvédelmi terület övezete,

6. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

7. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

8. vízminőség-védelmi terület övezete,

9. földtani veszélyforrás terület övezete,

10. vízeróziónak kitett terület övezete,

11. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

12. tómeder övezete,

13. általános mezőgazdasági terület övezete,

14. kertes mezőgazdasági terület övezete,

15. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

16. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

17. erdők övezete,

18. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

19. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete,

20. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7–11., 13., 16. és 18. pontjaiban meghatározott övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletben állapítja meg.

49. Ökológiai hálózat magterületének övezete

78. § Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el;

c) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével – nem létesíthető;

d) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

e) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

50. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

79. § Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét biztosítani kell;

b) szántó művelési ágú területen – a Balatoni főépítész hozzájárulását követően – kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el;

c) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet;

f) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével – nem létesíthető;

g) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

h) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

51. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

80. § Az ökológiai hálózat pufferterületének övezete tekintetében a 27. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) országos jelentőségű védett természeti terület szántó művelési ágú területén építmény – út- és közműhálózat építménye kivételével – nem helyezhető el;

b) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

c) közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közművezeték, illetve építmény tájba illesztve létesíthető;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető;

f) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthető;

g) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

52. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

81. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete tekintetében a 19. § (4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben a tájképvédelmi terület övezetére meghatározott övezeti előírások mellett – a bányászatra vonatkozó rendelkezés kivételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazandó.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

c) a látványvédelmet a településképi követelményekben és a településrendezési eszközökben biztosítani kell;

d) a kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők.

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodó, de legfeljebb 3%-os beépítésével történhet;

b) új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető;

c) csarnok nem helyezhető el;

d) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

e) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető, célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.

53. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

82. § A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete tekintetében a 31. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

b) a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni.

54. Tómeder övezete

83. § (1) A tómeder övezetén:

a) a Balaton tómedre a partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően, a mindenkori vízjogi üzemeltetési engedélyre tekintettel nem csökkenthető;

b) a Balaton jogi partvonalát – a partvonal-szabályozási tervtől eltérően – megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni tilos.

(2) A Balatoni főépítész, valamint a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv évente ellenőrzi ezen alcímben rögzített előírások betartását.

(3) A tómeder övezetén:

a) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető;

b) részben vagy egészében lakhatási célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető;

c) a b) pont szerinti tilalom nem terjed ki a hajózási hatóságra, a vízirendészetre, a vámhatóságra, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a vízügyi igazgatási szervre a kikötők vízterületére vonatkozóan;

d) mobil jellegű, vízre telepített mólóépítmény, vízi állás (ideértve a nem fedett horgász- és napozó stéget is) csak ideiglenesen április 1. és október 31. között helyezhető el, a nád gyökérzónáit nem sértő vagy károsító módon;

e) erőmű nem helyezhető el.

(4) A tómeder övezetén:

a) az I–III. osztályú nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében – a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozástól, továbbá az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve – tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (ideértve a kotrást, feltöltést, építést, vízi állás-, horgászhely-létesítést), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, vagy a nádas pusztulását eredményezheti;

b) a természetvédelmi kezelési tervben részletezett természetvédelmi kezelés kivételével a védett természeti területen található nádasban – osztályba sorolástól függetlenül, és a 74. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja;

c) a tómeder nádasában a kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők, valamint a meglévő strandok előtt a kikötő, strand engedélyezett szélességében a bejáró külön engedély nélkül fenntartható;

d) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható.

55. Kertes mezőgazdasági terület övezete

84. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezetét a településrendezési eszközök készítésénél kertes mezőgazdasági területbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyetértése esetén módosítható.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetén:

a) beépítésre szánt terület és belterület nem jelölhető ki;

b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2, kivéve, ha 2000. december 31. előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg;

c) legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű, a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető;

d) a beépítési magasság a 4 métert nem haladhatja meg;

e) lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el;

f) a 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell;

g) legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető;

h) birtokközpont nem alakítható ki.

56. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

85. § A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete tekintetében a 28. § szerinti övezeti előírások mellett alkalmazandó, hogy az övezet területén csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.

57. Erdők övezete

86. § Az erdők övezete tekintetében a 29. és 30. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az országos jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi bemutatási, kezelési, közjóléti, vadgazdálkodási, illetve erdészeti célból lehet;

b) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőben épületet, – erdészeti, közjóléti vadgazdálkodási célú épületek kivételével – 10 ha-nál nagyobb földrészleten, legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;

c) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell;

d) az övezetben – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

58. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

87. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) telek belterületbe nem vonható;

c) épület

ca) az I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken helyezhető el, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel,

cb) a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken helyezhető el, legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel;

d) szakrális építmény, amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen is – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető, legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel;

e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;

f) a borszőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, kivéve, ha nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztési célú terület a település közigazgatási területén, a földvédelmi eljárás feltételei teljesülnek és a kivonást, átminősítést a települési önkormányzat kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előírásokat a már kijelölt beépítésre szánt területeken nem kell alkalmazni.

(3) Az övezet területén található egyedi értékű dűlőkön új építményként csak a szőlőtermesztéssel összefüggő rendeltetésű építmény helyezhető el, amelyről a településrendezési eszközökben rendelkezni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyedi értékű dűlők lehatárolását és a megőrzésükre vonatkozó követelményeket e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.

(5) E § tekintetében mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. A művelt telek fennállását a szőlő esetében a hegybíró igazolja. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megszűnt, az (1) bekezdés c) pontja alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. FEJEZET

FELHATALMAZÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

59. Felhatalmazó rendelkezések

88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,

b) a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási terv területi hatálya kijelölésének szempontjait, a terv tartalmi követelményeit és készítésének részletes szabályait,

c) a Balaton vízparti területein a kikötők létesítése feltételeinek szabályait,

d) a Balaton vízparti területeire – az e törvényben nem szabályozott – sajátos településrendezési és építési követelményeket, ideértve ezeknek a helyi építési szabályzatban történő alkalmazására vonatkozó szabályokat,

e) a balatoni partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit,

f) a hegybírók e törvény által meghatározott feladatainak részletes szabályait,

g) a Balatoni főépítész feladatait.

(2) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy

a) jó termőhelyi adottságú szántók övezete, az erdőtelepítésre javasolt terület övezete, a tájképvédelmi terület övezete, a vízminőség-védelmi terület övezete, a nagyvízi meder övezete és a VTT-tározók övezete térképi lehatárolását és az övezeti szabályokat,

b) az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezete, a tanyás területek övezete és a földtani veszélyforrás terület övezete szabályait,

c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapját, az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett települések és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett települések lehatárolását, valamint mindezekre az övezeti szabályokat,

d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a földtani veszélyforrás terület övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezet, a vízeróziónak kitett terület övezete és az általános mezőgazdasági terület övezete térképi lehatárolását, az övezeti szabályokat, valamint egyes országos övezetek kiegészítő szabályait,

e) a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználást

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a balatoni partvonal-szabályozási tervet rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a borszőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő – történeti, termelési és turisztikai szempontból – egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.

(5) Felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy a megyei területrendezési tervet – és ennek részeként a sajátos megyei övezeteket – önkormányzati rendeletben állapítsa meg.

60. Hatálybalépés

89. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. január 2-án lép hatályba.

(2) Az 1–88. §, a 90–98. §, a 99. § (2), (4) és (6)–(8) bekezdése, a 100. § (9) bekezdése és (13) bekezdés b) és c) pontja, a 103–112. § 2019. március 15-én lép hatályba.

XVI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEKRE UTALÓ RENDELKEZÉSEK

61. Általános alkalmazási szabály

90. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszköz tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.

(3) A 4/1–4/11. mellékletet az e törvény hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazni kell.

62. Településrendezési eszköz készítése e törvénnyel összhangban nem álló megyei területrendezési terv esetén

91. § (1) A megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál

a) az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket a 15. § (3) bekezdés, a 17. § és a 4/1–4/11. melléklet előírásainak alkalmazásával, valamint az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,

b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. § előírásait kell alkalmazni,

c) azokat az országos övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

d) azokra az országos övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény és a miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni,

e) azokat a megyei övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban e törvény nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

f) azokra a megyei övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni,

g) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy megyei területrendezési tervben való megállapításáról rendelkezik), azonban a megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vagy megállapításra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a 22. § (2) bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni.

(2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

63. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

92. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések esetében 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2) A Budapesti Agglomeráció tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület

a) a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vagy

b) a 7. melléklet szerinti Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a 10. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények

területére esik.

(3) Fővárosi kerület esetében e törvény hatálybalépésétől az e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felülvizsgált Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet hatálybalépéséig a kerületi településrendezési eszköz készítésénél e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírások alkalmazhatók.

64. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve

93. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési eszközeit 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a településrendezési eszközöket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területére az e törvényben nem szereplő speciális településrendezési és építési követelményeket rögzítő kormányrendelettel, a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a közcélú területfelhasználást rögzítő miniszteri rendelettel, valamint a balatoni partvonal-szabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendelettel összhangban kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A balatoni partvonal-szabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonalat a településrendezési eszközben szerepeltetni kell.

(3) A partvonal-szabályozási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(4) A Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként – a (3) bekezdésben rögzített partvonal-szabályozási terv felülvizsgálatát követően – felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(5) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha

a) a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik,

b) a terület a 10. melléklet szerinti Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében a 12/1–12/5. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik vagy

c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználását tartalmazó miniszteri rendelet eltérően rendelkezik.

94. § (1) A 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezési eszközökben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek és strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a strandok területének tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

65. Az Európai Unió jogának való megfelelés

95. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XVII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

66. Módosító rendelkezések

96. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 11/A. § (3) bekezdésében az „az Országos Területrendezési Tervről” szövegrész helyébe az „a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szöveg lép.

97. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A külfejtéses művelésű bányatelket akkor lehet megállapítani vagy horizontálisan bővíteni, ha a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény bányatelek-megállapításra vonatkozó előírásai teljesülnek.”

98. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. §-a a következő 41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„41. meteorológiai obszervatórium: nagy léptékű időjárási folyamatok megfigyelésére alkalmas magaslégköri szondával, időjárási radarral, szélradarral, légkörfizikai mérőeszközökkel rendelkező létesítmény, ahol nagy területi reprezentativitású, különösen pontos meteorológiai megfigyeléseket vagy viharjelzést, légkörfizikai, magaslégköri kutatást folytatnak.”

(2) A Ktv. 38/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatok:)

a) a környezet- és klímavédelemhez, árvíz- és belvízvédelemhez, az erdővédelemhez, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvásához szükséges meteorológiai adatok gyűjtése, információk szolgáltatása, meteorológiai obszervatórium és más mérőállomás üzemeltetése,”

99. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.”

(2) A Tftv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A területrendezési tervek esetében, a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek előállításával kapcsolatban a miniszterek a területrendezési tervek térképi követelményeinek megfelelő módon dolgozzák ki a feladatkörüket érintő munkarészeket.”

(3) A Tftv. 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:)

a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely – a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott megyei övezet kivételével – nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,”

(4) A Tftv. 23/D. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit a területrendezésért felelős miniszter – amennyiben indokolt – évente rendeletében kihirdeti.”

(5) A Tftv. 27. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

g) a 8. § szerinti esetekben az egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat.”

(6) A Tftv. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit rendeletben kihirdesse.”

(7) A Tftv.

a) 5. § t) pontjában a „Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének” szöveg,

b) 23/D. § (3) bekezdésében a „Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének” szöveg,

c) 23/D. § (3b) bekezdésében az „(1)–(3a) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)–(3) bekezdése” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Tftv.

a) 23/D. § (1) bekezdésében a „térségi jelentőségű” szövegrész,

b) 23/D. § (3a) bekezdése,

c) 27. § (1) bekezdés q) pontja,

d) 27. § (1) bekezdés t) pontjában a „, térségi jelentőségű” szövegrész.

100. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 42. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„42. Építésügyi műszaki irányelv: jogszabály vagy európai vagy nemzeti szabvány által nem vagy nem teljeskörűen szabályozott területen, ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára, széles körű szakmai összefogással és állami felügyelet mellett létrehozott, magyar nyelven kiadott, mindenki számára hozzáférhető műszaki előírás.”

(2) Az Étv. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A településrendezési eszköz elfogadásakor a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet alapján záró szakmai vélemény kibocsátására jogosultnak a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményét figyelembe kell venni. A záró szakmai vélemény megküldésére a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított határidő lejártát követő 5. napon a településrendezési eszköz elfogadható.”

(3) Az Étv. 30. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Nem jár kártalanítás, ha a 13. § (1) bekezdés szerinti építési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkormányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti.”

(4) Az Étv. 30. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot kártalanítási kötelezettség nem terheli, amennyiben a településrendezési eszköz (1) bekezdés szerinti előírása területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.”

(5) Az Étv. 31. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat építésügyi műszaki irányelvre. Az adott jogszabály vonatkozó követelményei teljesülnek, ha a hivatkozott építésügyi műszaki irányelvben meghatározottakkal azonos vagy kedvezőbb megoldások készülnek.”

(6) Az Étv. 33/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.”

(7) Az Étv. 48/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon 60 napon belül folytatja le a hatósági ellenőrzést. Szabálytalanság észlelése esetén hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi az (1)–(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől – ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől – számított tíz éven belül van helye.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés újrakezdődik

a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,

b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon,

c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,

d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon.”

(8) Az Étv. a következő 60/G. §-sal egészül ki:

„60/G. § E törvénynek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított 8. § (2a) bekezdését a Mód2. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.”

(9) Az Étv. a következő 60/H. §-sal egészül ki:

„60/H. § Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, e törvény erejénél fogva

a) a helyi építési szabályzatnak – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközöknek – a tetőtér-beépítést tiltó előírását nem kell alkalmazni,

b) a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés nem számít bele,

c) a tetőtér-beépítéshez kapcsolódó, a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építmények és a felvonó az építési telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértékébe és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékébe nem számít bele,

d) a tetőtér-beépítésből eredő többlet gépjármű elhelyezése a tetőtér-beépítéssel érintett épület telekhatárától mért legfeljebb 1000 m-en belül más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterület közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával is biztosítható, továbbá a helyi önkormányzat parkolást szabályozó rendelete a parkolóhely pénzbeli megváltásának lehetőségét nem tilthatja meg,

e) a területfelhasználási egységre vagy építési övezetre a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – megállapított maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás nem számít bele, és

f) a tetőtér-beépítésekre és az épület belső udvarának lefedésére vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet további előírásokat állapíthat meg, amelyeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat – a fővárosban a kerületi építési szabályzat – nem állapíthat meg.”

(10) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 33. és 34. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„33. az építésügyi műszaki irányelv kidolgozásának, jóváhagyásának részletes szabályait, a kidolgozásban és a véleményezésben résztvevők körét, a jóváhagyott építésügyi műszaki irányelvek közzétételének módját és helyét, valamint a 31. § (6) bekezdésében meghatározott bizottság összetételét, feladatkörét és a működésére vonatkozó részletes szabályokat,

34. a telekalakítás és építési tilalom elrendelése, továbbá a telekalakítás és cseretelek-adás részletes szabályait”

(rendelettel állapítsa meg.)

(11) Az Étv. 62. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Felhatalmazást kap a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter arra, hogy az okos város településekre vonatkozó szakmai követelményeket rendeletben állapítsa meg.”

(12) Az Étv. 33/A. § (2) és (3) bekezdésében az „építési tevékenységet” szövegrész helyébe az „építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet” szöveg lép.

(13) Az Étv.

a) 6/A. § (3) bekezdésében a „kerületi) vagy térségi” szövegrész helyébe a „kerületi), a térségi vagy a megyei” szöveg,

b) 20. § (7) bekezdés e) pontjában az „és a kiemelt fontosságú honvédelmi” szövegrész helyébe az „és katonai célú” szöveg,

c) 53/F. § (3) bekezdésében a „kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi” szövegrész helyébe a „honvédelmi és katonai célú” szöveg,

d) 60. § (8) bekezdésében a „2019. december 31-e” szövegrész helyébe a „2021. december 31-e” szöveg,

e) 60. § (9) bekezdésében a „2019. december 31-ét” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ét” szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti az Étv. 62. § (2) bekezdés 1. pontja.

101. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 94. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha az ingatlan-nyilvántartás és az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartás között e rendelkezés hatálybalépésekor ellentmondás áll fenn, e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy éven belül az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlan művelési ágát, fő rendeltetését, jogi jellegét összhangba kell hozni a közhiteles nyilvántartásban foglaltakkal. Az összhangba hozatalra irányuló eljárás a közhiteles nyilvántartást vezető hatóság részéről az ingatlanügyi hatóság hivatalbóli megkeresésével indul. Az ingatlan tulajdonosa vagy akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt bármikor kezdeményezheti az ingatlanügyi hatóságnál.

(12) Ha a (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal nem történik meg a (11) bekezdésben meghatározott határidőn belül, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok tekintendők irányadónak.

(13) Ha e rendelkezés hatálybalépését követően történik változás a közhiteles nyilvántartásban az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban, a közhiteles nyilvántartást vezető hatóság 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak a közhiteles nyilvántartással történő összhangba hozatala érdekében. Az ingatlan tulajdonosa vagy akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt bármikor kezdeményezheti az ingatlanügyi hatóságnál.”

102. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 4/C. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül)

c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani, ide nem értve, ha már meglévő oszlopsor (közös közmű oszlopsor) felhasználásával kerül sor az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésére;”

(2) A Btv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A vízparti kemping területén – tulajdoni formától függetlenül –

a) kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenést, testedzést szolgáló építmény helyezhető el,

b) lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.

(2) A vízparti kempinget különleges terület kemping települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, amelynek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.

(3) A kemping területének más területfelhasználási egységbe történő besorolása csak

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel, vagy

b) különleges terület strandként, legfeljebb 15%-os beépítettséggel valósítható meg.

(4) A strand beépített területe legfeljebb a terület 10%-a lehet.

(5) A strand területének legkevesebb 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(6) Strand területén – tulajdoni formától függetlenül –

a) csak vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el,

b) lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.”

103. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (11) bekezdésében az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában” szöveg lép.

104. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 3/A. §-ában az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. § (5) bekezdésében” szöveg lép.

105. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésében „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában” szöveg lép.

106. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 6/H. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket)

a) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben (a továbbiakban: MATrT.), a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni az MATrT. 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal,”

(2) Az Ngt.

a) 6/H. § (1) bekezdés b) pontjában az „OTrT-ben” szövegrész helyébe az „MATrT-ben” szöveg,

b) 6/H. § (13) bekezdésében a „2018. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg

lép.

107. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) a következő 114. §-sal egészül ki:

„114. § Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is. Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak, a települési önkormányzatot a településrendezési eszközöknek az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.”

(2) Az Evt.

a) 23/A. § (4) bekezdésében az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben” szöveg

b) 113. § (24) és (27) bekezdésében a „két éven belül” szövegrész helyébe a „négy éven belül” szöveg

lép.

108. § A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontjában a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében” szöveg lép.

109. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény

a) 7. § (1) bekezdésében az „A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről” szóló szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szöveg,

b) 7. § (9) bekezdésében az „a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 42. § (5) bekezdésében” szöveg

lép.

110. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2. §-a a következő (2b)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály országos településkép-védelmet biztosíthat a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre.

(2c) Az országos településkép-védelem keretében a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre – a terület kijelölésével egyidejűleg – a Kormány rendeletben országos jelentőségű településképi követelményeket és országos településkép-érvényesítési eszközöket állapíthat meg.

(2d) A (2c) bekezdés esetében a (2) bekezdés szerinti önkormányzati településképi rendelet rendelkezései – a kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a településképi szempontból kiemelten meghatározó terület tekintetében nem alkalmazhatók.

(2e) Az Étv. 4. § (3a) bekezdése szerinti területekre vonatkozóan országos településkép-védelem a (2c) bekezdés figyelembevételével biztosítható.”

(2) A Tvtv. a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

1/A. Országos településkép-védelem

2/A. § (1) Az országos jelentőségű településképi követelmény a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott követelményekre és ezen követelmények keretszabályaira terjedhet ki.

(2) A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesítésének elősegítésére a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre egyedi településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: egyedi kézikönyv) készítését írhatja elő, az egyedi kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával. Az egyedi kézikönyv az országos főépítész közreműködésével készül.

(3) A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a (4) és (6) bekezdés szerinti országos településkép-érvényesítési eszközök alkalmazását írhatja elő.

(4) A településképi szempontból kiemelten meghatározó területre – kormányrendeletben meghatározott esetekben és részletszabályok szerint – kormányrendeletben kijelölt államigazgatási szerv

a) tájékoztatást adhat és szakmai konzultációt biztosíthat az országos jelentőségű településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a követelmények érvényesítési módjára,

b) kiemelt településképi véleményezési eljárást folytathat le és településképi véleményt adhat az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,

c) kiemelt településképi bejelentési eljárást folytathat le és településképi döntést hozhat az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében,

d) településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(5) A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a 11. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint jár el azzal, hogy – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – 10 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(6) A Kormány támogatási és ösztönző rendszer útján segítheti elő az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülését, amely alkalmazásáról az országos településkép-védelmet biztosító kormányrendelet rendelkezik.”

(3) A Tvtv. 12. § (1) bekezdése a következő h)–l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

h) az országos településkép-védelemmel érintett településképi szempontból kiemelten meghatározó területet és az érintett ingatlanokat,

i) a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó egyedi kézikönyv tartalmi elemeit, az elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályokat,

j) a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó országos jelentőségű településképi követelményeket, továbbá a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, a létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit,

k) az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében alkalmazandó országos településkép-érvényesítési eszközöket, az egyes eszközök alkalmazásának eseteit, módját, részletes szabályait, a vonatkozó eljárások szabályait, beleértve az eljárásokban vizsgálandó településképi szempontokat és az eljárások alóli mentesség feltételeit, a támogatási és ösztönző rendszer alkalmazását, továbbá az országos településkép-érvényesítési eszközök alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket,

l) az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében kiszabható településkép-védelmi bírság mértéke megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetési módjának részletszabályait.”

(4) A Tvtv.

a) 2. alcímének címében az „A településképi” szövegrész helyébe az „A helyi településképi” szöveg,

b) az 5. § (1) bekezdésben a „főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész” szövegrész helyébe a „főépítész, több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész vagy a megyei főépítész” szöveg,

c) 11/A. § (3) bekezdésében „a településképi rendeletben” szövegrész helyébe a „a 2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdések szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó területek kivételével a településképi rendeletben” szöveg,

d) 11/B. § (4) bekezdésében a „2. § (2a) bekezdés” szövegrész helyébe a „2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdés” szöveg

lép.

111. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. § 1. pontjában a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény” szöveg lép.

67. Hatályon kívül helyező rendelkezések

112. § Hatályát veszti

a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény,

b) az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény,

c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény.

1/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések jegyzéke

1. Budapest

2. Alsónémedi

3. Biatorbágy

4. Budajenő

5. Budakalász

6. Budakeszi

7. Budaörs

8. Csobánka

9. Csomád

10. Csömör

11. Csörög

12. Délegyháza

13. Diósd

14. Dunabogdány

15. Dunaharaszti

16. Dunakeszi

17. Dunavarsány

18. Ecser

19. Erdőkertes

20. Érd

21. Felsőpakony

22. Fót

23. Göd

24. Gödöllő

25. Gyál

26. Gyömrő

27. Halásztelek

28. Herceghalom

29. Isaszeg

30. Kerepes

31. Kistarcsa

32. Kisoroszi

33. Leányfalu

34. Majosháza

35. Maglód

36. Mogyoród

37. Nagykovácsi

38. Nagytarcsa

39. Ócsa

40. Őrbottyán

41. Páty

42. Perbál

43. Pécel

44. Pilisborosjenő

45. Piliscsaba

46. Pilisjászfalu

47. Pilisszántó

48. Pilisszentiván

49. Pilisszentkereszt

50. Pilisszentlászló

51. Pilisvörösvár

52. Pomáz

53. Pócsmegyer

54. Pusztazámor

55. Remeteszőlős

56. Solymár

57. Sóskút

58. Szada

59. Százhalombatta

60. Szentendre

61. Szigethalom

62. Szigetmonostor

63. Szigetszentmiklós

64. Sződ

65. Sződliget

66. Tahitótfalu

67. Taksony

68. Tárnok

69. Telki

70. Tinnye

71. Tök

72. Tököl

73. Törökbálint

74. Üllő

75. Üröm

76. Vác

77. Vácrátót

78. Vecsés

79. Veresegyház

80. Visegrád

81. Zsámbék

1/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzéke

1. Alsóörs

2. Alsópáhok

3. Andocs

4. Aszófő

5. Ábrahámhegy

6. Ádánd

7. Badacsonytomaj

8. Badacsonytördemic

9. Balatonakali