Időállapot: közlönyállapot (2019.IV.11.)

2019. évi XXXIV. törvény

az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/G. § (4) és (5) bekezdése.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelési információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából.”

(2) Az Flt. 57/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a (2c) bekezdésben meghatározott célokból nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: TAJ szám), valamint a bankszámlaszámot,

b) az állampolgárságot, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy az oltalmazott jogállást, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,

c) a lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és elérhetőség adatait,

d) a foglalkozást, a munkahelyet, a munkakört (tevékenység), a munkaviszonyt,

e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához, igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatokat,

f) az iskolai végzettség, a szakképzettség megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

g) a jövedelemre vonatkozó adatokat,

h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatokat,

i) a munkáltató adatait (név, cím, székhely, telephely, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, kapcsolattartó neve és elérhetősége, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j) az arra vonatkozó adatokat, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

k) önkéntes nyilatkozat alapján a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat,

l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és az állami foglalkoztatási szerv, valamint a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatokat,

m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét,

n) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatban

na) a munkaadó cégbíróságon bejegyzett teljes nevét,

nb) a munkaadó székhelyének (telephelyének) nevét, címét,

nc) a munkaadó adószámát, közösségi adószámát, adóazonosító jelét,

nd) a munkaadó gazdálkodási formáját,

ne) a munkaadó fő tevékenységének megnevezését,

nf) a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát,

ng) a munkaadó vezetőjének nevét, beosztását,

nh) a munkaadó képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

ni) a munkaadó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

nj) a munkakör megnevezését, a várható keresetet,

nk) a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölését, a végzendő tevékenység megnevezését,

nl) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget,

nm) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentett állásra kér-e a munkaadó közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e. Ha a munkaadó a bejelentett állásra kér közvetítést és hirdethető az álláshely, a nyilvántartás tartalmazza a közvetítéssel betölteni kívánt létszámot, a közvetítés kezdetét és végét, a foglalkoztatás napi időtartamát (teljes munkaidő, részmunkaidő), a munkarendet, munkaidő-beosztást, napi munkakezdés időpontját, a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, készségeket, a szükséges gyakorlati időt, a munka természetéből adódó speciális körülményeket, a munkakörhöz kapcsolódó juttatásokat,

o) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem vagy az EU Kék Kártya kibocsátására irányuló kérelem,

p) az arra vonatkozó adatokat, hogy várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy kiküldetés,

q) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkáltató kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.

(2) A munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja.”

(3) Az Flt. 57/A. §-a a következő (2b)–(2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából.

(2c) A járási hivatal

a) a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a)–c), f) és m) pontjában meghatározott adatokat,

b) az álláskeresési ellátás, valamint a közfoglalkoztatottak részére nyújtandó utazási költségtérítés megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai végzése során az (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott adatokat,

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások keretében nyújtott juttatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

d) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,

e) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat

kezeli.

(2d) A kormányhivatal

a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,

d) a munkaerő-piaci ellenőrzése során a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, így különösen az érintettek vonatkozásában a természetes személyazonosító adatokat, és a szakképzettségre vonatkozó adatokat,

e) a hatósági ellenőrzés keretében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait

kezeli.

(2e) A miniszter

a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

b) az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait

kezeli.

(2f) A csoportos létszámleépítéssel összefüggő feladatai ellátása során a jogszabály szerint nyilvántartásra jogosult állami foglalkoztatási szerv az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján az alábbi adatokat kezeli:

a) az azonosító adatokat [munkavállaló neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye, TAJ száma, állampolgársága), felmondási idő kezdete és vége, bruttó átlagkeresete (Ft/hó), munkaviszony típusa]

b) a munkavállaló munkakörét, valamint

c) a munkavállaló szakképzettségét.”

(4) Az Flt. 57/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a munkaerő-piaci szolgáltatást a 13/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vett munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezeten keresztül nyújtja, akkor e szervezet e feladatának ellátásához szükséges (2c) bekezdés d) pontja szerinti adatokat kezeli.”

(5) Az Flt. 57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járási hivatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása céljából elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: adatbázis) vezet. Az adatbázis tartalmazza:

1. a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében

a) a következő adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatait,

ab) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státuszát,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét és elérhetőség adatait,

ad) az álláskeresési ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

ae) a jogosult TAJ számát,

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét, szakképesítését,

ag) a foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a jogosult munkaerő-piaci helyzete vonatkozásában

ca) a munkaerő-piaci képzésben történő részvételt,

cb) a munkaerő-piaci programban történő részvételt,

cc) a bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatást,

cd) a közfoglalkoztatásban való részvételt,

ce) a munkaviszony – támogatás nélkül történő – létesítését,

cf) az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevételét, cg) az egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvételt,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartás vonatkozásában

da) a nyilvántartásba vétel időpontját,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indokát;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, értesítési címét,

ac) a legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságát,

ae) az eddig betöltött munkaköreit,

af) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ag) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkaköröket (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy tényleges közfoglalkoztatott-e, képzésen vesz-e részt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, rehabilitációs ellátásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munkajellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.”

(6) Az Flt. 57/B. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat az ott meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”

(7) Az Flt. 57/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint az (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatok eredményes ellátása céljából rögzíti.”

(8) Az Flt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja

a) a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

b) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez

szükséges hozzáférést.”

(9) Az Flt. 57/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont aa), b), ca)ce), cg) és d) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.”

(10) Az Flt. 57/D. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A járási hivatal a (2a) bekezdésben meghatározott célok biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: ESZA adatbázis) vezet a résztvevő adatairól. Az ESZA adatbázis tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az állampolgárságot, valamint a bevándorolt, a letelepedett vagy a menekültstátuszt,

c) a belföldi lakó- vagy tartózkodási helyet,

d) az iskolai végzettséget, szakképesítést,

e) annak tényét, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) TAJ számot,

g) az intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) az intézkedésbe történő belépés dátumát,

gb) munkaerő-piaci státuszát,

gc) annak tényét, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak tényét, hogy a gc) alponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő nemzetiségének megjelölését,

gf) annak tényét, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak tényét, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

gh) annak tényét, hogy hajléktalan-e.

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) az intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státuszát,

hc) annak tényét, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak tényét, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak tényét, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) annak tényét, milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(2) Az ESZA adatbázis a (1) bekezdés g) pont gc)ge), gg) és gh) pontjaiban meghatározott adatokat a kedvezményezett önkéntes nyilatkozata alapján, míg az ESZA adatbázis többi adatát a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU rendeletében kötelezően előírt adatszolgáltatása alapján tartalmazza.”

(11) Az Flt. 57/D. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A járási hivatal az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az uniós szintű eredmények monitoringja és értékelése, a közös indikátorok mentén történő tagállami jelentéstétel teljesíthetősége, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében kezeli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.

(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a kormányhivatal részére az adatok összesítése, a járási hivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.

(2c) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter részére az adatok összesítése, a közös indikátorok előállítása, a kormányhivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.”

(12) Az Flt. 57/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba

a) a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter,

b) a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv

tekinthet be.”

(13) Az Flt. 57/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A miniszter az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében kezeli az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait.”

(14) Az Flt. a következő 57/E. §-sal egészül ki:

„57/E. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/A. § és 57/B. § szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott haláláig vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultsága elérését követő 15 évig kezeli.

(2) Az 57/A. § (12) bekezdése szerinti szervezet a feladatai ellátásával összefüggésben az általa kezelt személyes adatokat a szerződésben foglalt teljesítést követő napon törli.”

(15) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

z) külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár.”

(16) Az Flt. 60. § (2) bekezdése a következő f)–g) pontokkal egészül ki:

(Ez a törvény)

f) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelete (általános adatvédelmi rendelet),

g) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1304/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelete”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

3. § Az Flt.

a) 57/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „A (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés” szöveg,

b) 57/A. § (4) bekezdésében, valamint (11) bekezdésében az „a (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés” szöveg,

c) 57/A. § (8) bekezdésében, valamint (8a) bekezdésében az „A (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés” szöveg,

d) 57/B. § (4) bekezdésében, valamint (5) bekezdésében az „A (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés” szöveg,

e) 57/B. § (8) bekezdésében, 57/C. § (3a) bekezdésében, 57/C. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés” szöveg,

f) 57/B. § (9) bekezdésében az „a (3) bekezdés” szövegrészek helyébe az „az (1) bekezdés” szöveg,

g) 57/C. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdésének” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésének” szöveg,

h) 57/D. § (5) bekezdésében az „A (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés” szöveg,

i) 57/D. § (6) bekezdésében az „Az (1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben” szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti az Flt. 57/B. § (9) bekezdésében a „vagy menedékesként” szövegrész.

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

5. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6/N. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell.”

(2) A Cstv. 27/B. § (10)–(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, a (8) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve – a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve – foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a felszámolói névjegyzéket vezető szerv a hatósági ellenőrzés céljából elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(11) Ha a felszámolói névjegyzéket vezető szerv a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a felszámolói névjegyzéket vezető szervet értesítse.

(12) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv hatósági ellenőrzés céljából – a felszámoló szerv 27/C. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 27/A. § (6a) bekezdése alapján fennálló foglalkoztatási kötelezettségének ellenőrzése, valamint a felszámoló szerv adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése érdekében – elektronikus úton adatot igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól a 27/C. § (4a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásokba bejegyzett, (8) bekezdés szerinti szakképzettséggel rendelkező személynek a felszámoló szervvel a megkeresés időpontjában folyamatosan fennálló foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő következő adatairól:

a) a biztosítási jogviszony kezdete,

b) a biztosítási jogviszony kódja (foglalkoztatás minősége), a munkakör,

c) a foglalkozás FEOR száma,

d) a heti munkaórák száma,

e) amennyiben a magánszemélyre vonatkozó foglalkoztatói bejelentés nem áll az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére, úgy a magánszemély vonatkozásában benyújtott járulékbevallásban szereplő a)–c) pont szerinti adatok,

f) a biztosítási jogviszony vége.

(13) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személyek személyes adatait – ideértve a (10) és a (11) bekezdés, és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés során megismert személyes adatokat is – addig kezeli, amíg az érintett a 27/C. § (4a) bekezdés szerinti nyilvántartások egyikében szerepel felszámoló szervvel fennálló munkaviszonya, tagi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján.”

(3) A Cstv. 46. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A nem természetes személy hitelezőket a Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontjában, a természetes személy hitelezőket pedig a Pp. 7. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott azonosító adataikkal és az adóazonosító jellel kell az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni.”

(4) A Cstv. 49/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. Az árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak és a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára – kérelmére – 8 napon belül biztosítani kell. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.”

(5) A Cstv. 49/E. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az informatikai rendszernek és a felszámolónak a felszámolási értékesítési eljárások szabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából az értékesítési eljárások lezárását követően is meg kell őriznie az értékesítési eljárás során tudomására jutott adatokat – ideértve a személyes adatokat is –, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat és az értékesítők adatait. Az értékesítési eljárással összefüggésben indult bírósági, illetve hatósági eljárásban az informatikai rendszernek, illetve a felszámolónak az értékesítésekre vonatkozó adatokat és dokumentumokat ezeknek az eljárásoknak a jogerős vagy végleges befejezéséig – rendkívüli jogorvoslati eljárások esetén ezeknek az eljárásoknak a lezárásáig – kell az aktív állományban kezelnie. Az informatikai rendszer, illetve a felszámoló az általa az értékesítési eljárással összefüggésben kezelt adatokat – ideértve a személyes adatokat is –, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat kizárólag az eljáró hatóság, bíróság, valamint a büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság részére továbbíthatja. Ha az értékesítési eljárással összefüggésben nem indult büntetőeljárás, illetve bírósági vagy hatósági eljárás, az adatokat és az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat öt évig kell aktív állományban kezelnie az informatikai rendszernek és a felszámolónak. Ezt követően további öt évig – ha a felszámolási eljárás még nem fejeződött be, a felszámolási eljárást jogerős befejezéséig – archív állományként kell tárolni az adatokat és a dokumentumokat, ezt követően az adatvédelmi szabályzatban meghatározott módon kell megsemmisítenie az adatokat a felszámolónak és az informatikai rendszer működtetőjének, a dokumentumok elhelyezéséről pedig az 53. §-ban meghatározott módon gondoskodik a felszámoló.

(6) Az elektronikus árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát kérelemre a licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére is meg kell küldeni. A licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére megküldött jegyzőkönyvben a személyes adatokat megismerhetetlenné kell tenni, és a licitálókat, valamint a pályázókat az egyedi azonosító számukkal kell szerepeltetni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.”

(6) A Cstv. 49/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az adatellenőrzés során tudomására jutott adatokat – ideértve a személyes adatokat is – csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyészség, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az adatellenőrzés során megismert adatokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően az adatokat törölnie kell.”

(7) A Cstv. 49/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/H. § A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.”

6. § A Cstv. 54. §-ában a „felszámolói vagyon” szövegrész helyébe a „felszámolási vagyon” szöveg lép.

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nyilvántartás szervei a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerinti adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adatszolgáltatási nyilvántartást vezetnek.

(2) Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az adatszolgáltatás időpontját,

b) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

c) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét,

d) a szolgáltatott adatok körének megnevezését.”

8. § Az Nytv.

a) 19. § (2) és (3) bekezdésében a „b)–d) pontja” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja” szöveg,

b) 24/C. §-ában a „saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével” szövegrész helyébe az „az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának célja kivételével” szöveg,

c) 30. § (1) bekezdésében az „adatvédelmi szabályzatot” szövegrész helyébe a „belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot” szöveg,

d) 30. § (2) bekezdésében az „adatvédelmi felelőst” szövegrész helyébe az „adatvédelmi tisztviselőt” szöveg,

e) 31. § (3a) bekezdésében az „a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás” szövegrész helyébe az „a polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása” szöveg,

f) 31. § (8) bekezdésében az „A nyilvántartás” szövegrész helyébe az „Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás” szöveg,

g) 34. § (1) bekezdésében az „igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról” szövegrész helyébe a „gyakorolhatja a személyes adataihoz való hozzáférési jogát és igényelheti tájékoztatását arról” szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az Nytv.

a) 19. § (1) bekezdés d) pontja,

b) 19. § (2) bekezdés c) pontja,

c) 19. § (5) és (6) bekezdése,

d) 47. § (2) bekezdés d) pontja.

5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

10. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (1) bekezdés i) pontjában az „a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval,” szövegrész helyébe az „a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, a pénztár könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálóval,” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti az Öpt. 2. § (4) bekezdés g) és h) pontja.

6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

12. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/B. § Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.”

(2) Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A rendőrség kezeli)

f) a közlekedési rendszabályok megtartásának, a járműhasználat szabályszerűségének, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartásának, a jármű birtoklása jogszerűségének, az üzemben tartó, valamint a használó személyazonosító adatainak, a jármű közlekedésbiztonsági állapotának és adatainak a forgalomban és a telephelyen – a jogszabályban meghatározottak alapján – történő ellenőrzése során vizsgált és rögzített adatokat az adatok rögzítésétől számított 30 napig.”

13. § Az Rtv. 88. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint” szövegrész helyébe az „az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként” szöveg lép.

14. § Hatályát veszti az Rtv.

a) 80. § (2) bekezdés a) pontjában az „– az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon –” szövegrész,

b) 91/G. §-a.

7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

15. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) „A Kar” című alcíme a következő 253/I. §-sal egészül ki:

„253/I. § (1) Az Integrált Végrehajtási Rendszer (a továbbiakban: IVR) a Kar hivatali szerve által fejlesztett és működtetett, egységes informatikai ügyintézési rendszer, mely a végrehajtók és a Kar hivatali szerve jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását kizárólagosan biztosítja. Az IVR használata a Kar hivatali szerve és a végrehajtók számára kötelező.

(2) A végrehajtó az e törvényben meghatározott tevékenységével összefüggő ügyviteli, irat- és pénzkezelési feladatait, elektronikus megkereséseket, tájékoztatásokat az IVR felhasználásával, a Kar Hivatali szerve által működtetetett informatikai rendszereken keresztül köteles végezni. A végrehajtó által adatszolgáltatás vagy tájékoztatás nyújtása céljából megkeresett szervezetek a végrehajtóval az IVR útján kötelesek kapcsolatot tartani. Ahol jogszabály valamely adathoz való elektronikus hozzáférésre a végrehajtót jogosítja fel, azt úgy kell érteni, hogy a végrehajtó a hozzáférésre kizárólag a Kar hivatali szerve által fejlesztett és üzemeltetett IVR felhasználásával jogosult.

(3) A Kar hivatali szerve jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából önálló adatkezelője az IVR-ben tárolt és annak felhasználásával kezelt valamennyi személyes adatnak és rendelkezik a rendszer vagyoni, felhasználási, üzemeltetési és fejlesztési jogaival. A Kar hivatali szervének vezetője alkalmazásgazdája az IVR-nek, és adatgazdája a rendszerben keletkezett és tárolt adatoknak. Az IVR tartalmazza a végrehajtó eljárása során tudomására jutott valamennyi jogszabály alapján kezelt adatot, ideértve a személyes adatokat is.

(4) E § alkalmazásában:

1. adatgazda: annak a szervezeti egységnek a vezetője, ahová jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz az adat kezelését rendeli, illetve ahol az adat keletkezik.

2. alkalmazásgazda: az informatikai alkalmazás felhasználási és fejlesztési jogaival rendelkező, annak üzemeltetéséért, illesztéséért, paraméterezéséért és szükség szerinti fejlesztéséért, valamint az alkalmazáshoz szükséges hozzáférési jogok biztosításáért felelős személy.”

(2) A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

r) a 253/I. § szerinti IVR bevezetésének időpontját és ütemezését, a létrehozására, működésére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat, a működtetéséhez szükséges, a Kar által megalkotandó szabályzatok körét, továbbá a végrehajtók által a hatálybalépést megelőzően alkalmazott informatikai rendszer adatállományának az IVR-ben történő rögzítésének részletes szabályait azon, még érdemben befejezetlen végrehajtási ügyek tekintetében, amelyek az IVR bevezetését megelőzően kerültek kiosztásra, illetőleg érkeztek a végrehajtóhoz foganatosítás céljából.”

8. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

16. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei – ide nem értve az angol nyelvet – idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a szabadalmi bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei angol nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot

a) a bejelentés napjától számított tizenkét hónapon belül, vagy

b) a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül

kell benyújtani, a korábban lejáró határidő figyelembevételével.”

17. § Az Szt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez az 58. §-ban előírt feltételeknek,

b) megfizették-e az 57. § (4) bekezdése szerinti bejelentési és kutatási díjat,

c) a szabadalmi bejelentés mellékleteként benyújtott leírás, az igénypont, a kivonat és – amennyiben rendelkezésre áll – a rajz magyar nyelven van-e.”

18. § Az Szt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált feltételeknek és a bejelentő

a) benyújtotta a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és – szükség szerint – a rajzot, vagy

b) a 69/A. § (13) bekezdése szerinti kérelemmel él,

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján – figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra – újdonságkutatási jelentést készít.”

19. § Az Szt. 69/A. §-a a következő (13)–(16) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Ha a bejelentő angol nyelvű szabadalmi leírást, igénypontot, kivonatot és rajzot nyújtott be, kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít azzal, hogy ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának négyszeresét kell megfizetni.

(14) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (13) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, a megfizetett díjat pedig kérelemre visszafizeti, ha

a) a megfizetett díj kevesebb, mint a (13) bekezdésben megjelölt összeg, vagy

b) a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált feltételeknek, vagy

c) a szabadalmi bejelentés az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni.

(15) Az angol nyelvű mellékletek alapján készített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéssel kapcsolatos eljárásra a (2)–(5) bekezdést, a (7) bekezdés d) pontját, valamint a (10) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(16) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján készülő írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.”

20. § Az Szt. 117/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117/A. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.

(2) E törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 57. § (5) bekezdését, 65. §-át, 66. § (12) bekezdését, 69. § (1) bekezdését, 69/A. § (6), (8) és (13)–(16) bekezdését a Módtv. hatálybalépésének napja vagy annál későbbi bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentések tekintetében kell alkalmazni.”

21. § Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.–Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.–Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

22. § Az Szt.

1. 52. § (2) bekezdésében a „Hitelesített fordítás benyújtása” szövegrész helyébe a „Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása” szöveg,

2. 66. § (12) bekezdésében a „leírást” szövegrész helyébe a „leírást igényponttal” szöveg,

3. 69/A. § (6) bekezdésében a „(11) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész helyébe a „(11) és (16) bekezdésben foglalt kivételekkel” szöveg, a „leírás” szövegrész helyébe a „magyar nyelvű leírás” szöveg,

4. 69/A. § (8) bekezdésében a „kérelmére az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést” szövegrész helyébe a „kérelmére az (1) bekezdés szerinti írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést” szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti az Szt.-nek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított 117/C. §-a.

9. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

24. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légiközlekedési hatóság, vagy az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője lakcímadatait, az ügyfél által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, valamint

a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,

b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a kérelmező vizsgázó vizsgaeredményeit,

c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,

d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,

e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert természetes személyszállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott természetes személy beszállítójának vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit,

f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,

g) a nyilvános repülőrendezvény tervezéséért és végrehajtásáért felelős igazgatónak a tevékenység ellátásához szükséges képesítés igazolására szolgáló adatait,

h) a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálata során a légiközlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, a repülőeseményben, illetve a légiközlekedési rendellenességben érintett személy személyes és egészségi állapotára vonatkozó adatokat, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolására, továbbá a szakszolgálat ellátására vonatkozó adatait, és a képesítéseit,

i) a vizsgáztatók tanúsításra irányuló hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit

a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása valamint a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése céljából, a kiadott engedély hatályának időtartama alatt kezeli.”

(2) Az Lt. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult – a (2) bekezdés szerinti – bejelentést tevő személyekről a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét a szakértői tevékenység végzésére jogosult által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot és iskolai végzettségét.”

(3) Az Lt. 66/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a veszélyes áru szállításában érintett vállalkozásra, továbbá természetes személyre vonatkozó természetes személyazonosító adatokat, lakcímadatokat a légiközlekedés biztonsága érdekében a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott ideig kezeli.”

(4) Az Lt. 67. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A repülőtér üzembentartója a légiközlekedés védelme érdekében, továbbá a (17) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzés, valamint a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartása céljából, a repülőtérre repülőtéri belépőkártyát kapott személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az általuk választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, a behajtáshoz használt gépjárművek adatait, a korábban bevont állandó repülőtéri belépőkártya bevonásának idejére és annak indokára vonatkozó adatokat, a belépőkártya kibocsátásától számított 5 évig kezeli.”

25. § Az Lt. 3/A. § (6) bekezdésében a „bekezdés a)–f) pontjai szerinti” szövegrész helyébe a „bekezdés szerinti” szöveg lép.

10. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény módosítása

26. § A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Kksztv.)

a) 2. § 8. pontjában a „2–4.” szövegrész helyébe a „2–3.” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint az e törvényben foglaltaknak” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak” szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a Kksztv.

a) preambulumában az „és a közvetlen üzletszerzés” szövegrész,

b) 1. § (1) bekezdésében az „és közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel” szövegrész,

c) 2. § 4–6., és 9. pontja,

d) 2. § 8. pontjában az „és közvetlen üzletszerző szerv” szövegrész,

e) 3. § (1) bekezdésében a „, valamint a közvetlen üzletszerző szerv kizárólag a kapcsolatfelvételi lista, illetve – a Grt. 6. §-ának (4) bekezdése szerinti esetben – az üzletszerzési lista összeállítása céljából” szövegrész,

f) 3. § (2) bekezdésében a „, valamint kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési lista összeállításakor” szövegrész,

g) 4. § (1) bekezdés c) pontja,

h) 5. § (1) bekezdésében a „, valamint a közvetlen üzletszerzés” szövegrész,

i) 5. § (4) bekezdésében a „, közvetlen üzletszerzés esetén pedig – ha a megszüntetés a (3) bekezdés b) pontján alapul – egyidejűleg a 21. § szerinti tilalmi listára történő felvételt” szövegrész,

j) 6. § (1) bekezdésében az „és a közvetlen üzletszerző” szövegrész,

k) 6. § (3) bekezdése,

l) 16. § (2) bekezdése,

m) IV. fejezete.

11. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

28. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/C. § (5) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint” szöveg lép.

12. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

29. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti hozzájárulása vagy az ügyintézési rendelkezésben tett hozzájárulása alapján használhatja fel.”

(2) A Szaztv. 23. §-a a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

r) az atomenergia-felügyeleti szerv az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 16/A. §-ában meghatározott, Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetése során a sugárterhelésnek kitett munkavállalók egészségügyi nyomon követéséhez.

s) az önkormányzati adóhatóság a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontjában meghatározott adómentesség megállapítása, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a és 26/A. §-a szerinti adófelfüggesztés iránt benyújtott kérelem elbírálása és az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetése során.”

30. § A Szaztv. 10/E. §-ban az „adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.” szövegrész helyébe az „adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult. E művelet idejére az adatkezelő jogosult az adott azonosító vonatkozásában az összerendelési bejegyzés felvételét kezdeményező szerv által képzett, a 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kód kezelésére.” szöveg lép.

31. § Hatályát veszti a Szaztv.

a) 7. § (4) bekezdése,

b) 40. §-a.

13. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

32. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a költségek megtéríttetése céljából jogosult a (6) bekezdésben meghatározott személyek nevének, lakcímének kezelésére.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az adat rögzítésétől számított 5 évig kezeli.”

(2) A Ttv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § (1) A tűzjelzés fogadásakor – a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében – a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét,

c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét,

d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait,

e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét, a személyi sérülés, haláleset adatait,

f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

(2) A tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület – a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében – a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó, a káreseménnyel érintett személyek alábbi adatait rögzíti:

a) név,

b) lakcím,

c) egyéb elérhetőség,

d) gépjárművének rendszáma, ha az a káreseménnyel érintett.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a jelzésfogadó 5 évig, a rendőrség, a mentőszolgálat és a települési önkormányzat polgármesteri hivatala az 5. § (3) bekezdés szerinti továbbítást követő 15 napig kezeli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság, a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület 5 évig kezeli.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági eljárás céljából továbbítható.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célból is kezelheti.”

(3) A Ttv. 12. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tűzvédelmi hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő tevékenységet folytatókról a (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartás adatait átadja.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (4) bekezdés alapján átvett adatok alapján teljesíti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok egységes ellátását.”

(4) A Ttv. 18/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A TMMT elkészítéséhez szükséges kapcsolattartási adatként a hivatásos tűzoltóság

a) a létesítmény, a terület tűzvédelméért felelős személy nevét, telefonszámát,

b) a létesítmény, a terület műszaki vonatkozásban meghatározott felkészültségű szakembereinek nevét és telefonszámát

a létesítménynél vagy a területen betöltött feladatkör, munkakör fennállásáig vagy a létesítmény TMMT készítésére vonatkozó kötelezettségének megszűnéséig kezeli.”

14. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

33. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazotti jogviszony;”

(2) A Met. 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:)

b) a honvédelmi munkaügyi hatóság, a honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, ideiglenes építési munkahely, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja;”

(3) A Met. 3. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatok kezelése során a munkaügyi hatóság a 8/D. §-ban foglaltak szerint jár el.”

(4) A Met. 8/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/D. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi munkáltatót – a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal – a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatok tekintetében az adatkezelést a munkaügyi hatóság végzi, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló európai uniós irányelvek érvényesítéséből, valamint a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítése céljából.

(3) A nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót abban az esetben terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. §-a szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a külföldi munkáltatónak legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdéséig magyar vagy angol nyelven tett nyilatkozattal a 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatósághoz kell teljesítenie. A nyilatkozatot – a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal – a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen kell megtenni. A munkaügyi hatóság az elektronikus felületen részletes tájékoztatást nyújt a személyes adatok kezelésével kapcsolatban.

(5) A munkaügyi hatóság az adatokat az elektronikus felületen történő benyújtás napjától számított 3 évig kezeli.

(6) A munkaügyi hatóság a részére szolgáltatott adatokat kizárólag valamely tagállam illetékes hatóságának a megkeresése alapján, kizárólag abban az ügyben adhatja ki, amellyel kapcsolatban azokat kikérték.

(7) Ha az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt észleli, hogy az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott,

a) az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és közigazgatási bírságot szab ki,

b) tájékoztatja a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságot.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható.”

(5) A Met. a következő 8/H. §-sal egészül ki:

„8/H. § (1) A munkaügyi hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében nyilvántartást vezet a (2) bekezdés szerint részére átadott adatokról. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a foglalkoztatott személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ac) lakcímét (lakóhelyét, tartózkodási helyét) és értesítési címét,

ad) foglalkozását, munkahelyét, munkakörét (tevékenységét),

ae) heti munkaidejét,

af) iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ag) jövedelmére vonatkozó adatokat,

ah) TAJ-számát, adóazonosító jelét,

ai) iskolaszövetkezeti tagi jogviszonya esetén diákigazolványa számát,

aj) közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagsága esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámát;

b) a foglalkoztató

ba) azonosító adatait (név, cím, székhely, telephely)

bb) gazdálkodási formáját,

bc) adószámát vagy adóazonosító jelét,

bd) pénzforgalmi jelzőszámát.

(2) A munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési rendszer hatékony működésének biztosítása céljából az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat

a) a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint,

b) az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint,

c) a háztartási munkával bejelentésére vonatkozóan az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény szerint,

d) az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjára vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint

adja át a munkaügyi hatóság részére.

(3) A munkaügyi hatóság más szerv és természetes személy részére adatot csak törvényben meghatározott módon szolgáltathat.

(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok – feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(5) A munkavédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba az ellenőrzéséhez szükséges mértékben betekinthet.

(6) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatot a részére történt átadástól számított ötven év elteltével törli a nyilvántartásból.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az Flt. 57/B–57/D. § 2004. május 1-je és 2006. december 31-e között hatályos rendelkezése szerint a munkaügyi hatóság által kezelt adatokra.”

(6) A Met. 9. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), továbbá arra, hogy a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg.”

(7) A Met. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 8/H. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott adatokhoz való hozzáférés biztosításának rendjét és azok használatának részletes szabályait.”

34. § A Met. 8. § (8) bekezdésében az „Flt. 57/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „Flt. 57/A. § (1) bekezdése” szöveg lép.

15. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

35. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) I. Fejezete a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az elhunyt személy elhalálozásának körülményeire és a halál okára vonatkozó, valamint az elhunyt személyre vonatkozó egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére az egészségügyi adat és az egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni.”

(2) Az Eüak. I. Fejezete a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § E törvény alkalmazásában személyazonosító adat az olyan, az egészségügyi adat érintettjének azonosítására szolgáló személyes adat, amelyet az adatkezelő az egészségügyi adattal együtt, az egészségügyi adat kezelésével azonos vagy attól elválaszthatatlan céllal az egészségügyi dokumentáció részeként kezel.”

(3) Az Eüak. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) – megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó, és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett – hozzájárulásával egészségügyi adatot kezelni teljes körűen vagy egyes adatkezelési tevékenységre kiterjedően.”

(4) Az Eüak. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az érintettnek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok minden további másolatért miniszteri rendeletben meghatározott költségelemek alapján díjat kell fizetni.”

(5) Az Eüak. 35/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A működtető vezetője a felügyelete alá tartozó, az általános adatvédelmi rendelet 37. cikk (5) bekezdésének megfelelő adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki az EESZT szolgáltatásai tekintetében ellátja az általános adatvédelmi rendelet 39. cikkében, továbbá a (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokat.”

(6) Az Eüak. 35/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adatvédelmi tisztviselő

a) jogszabályi rendelkezések, illetve biztonsági előírások megsértésének vagy adatvédelmi incidens észlelése esetén annak megszüntetésére, valamint

b) a (2) bekezdés szerinti együttműködés hiányában együttműködésre

hívja fel az érintett csatlakozott adatkezelőt.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén az adatvédelmi tisztviselő a csatlakozott adatkezelő felügyeleti szervéhez, fenntartójához fordul, és jogszabály szerinti fegyelmi felelősségre vonás felmerülése esetén értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját is.”

36. § Az Eüak.

a) 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében) az „adatvédelmi felelős” szövegrész helyébe az „adatvédelmi tisztviselő” szöveg,

b) 10. § (1) bekezdésében a „TAJ-számok” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítási azonosító jelek (a továbbiakban: TAJ szám)” szöveg,

c) 14. § (2) bekezdés b) pontjában az „adatvédelemért felelős személy” szövegrész helyébe az „adatvédelmi tisztviselő” szöveg,

d) 32. § (2) bekezdés g) pontjában az „adatvédelemi felelős (felelősök)” szövegrész helyébe az „adatvédelemi tisztviselő” szöveg,

e) 32. § (2) bekezdés f) pontjában az „adatvédelemi felelőst (felelősöket)” szövegrész helyébe az „adatvédelemi tisztviselőt” szöveg,

f) 35/D. § (4) bekezdésében a „papír alapú adatigénylés” szövegrész helyébe a „papíralapú adatigénylés a 7. § (3) bekezdése szerint” szöveg,

g) 35/E. § (2) bekezdésében az „adatvédelmi felelős” szövegrészek helyébe az „adatvédelmi tisztviselő” szöveg,

h) 35/J. § (5) bekezdésében a „bejegyzett adatának javítását” szövegrész helyébe a „bejegyzett adatának helyesbítését” szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti az Eüak.

a) 3. § a), b) és i) pontja,

b) 32. § (4) bekezdése,

c) 35/D. § (5) bekezdése.

16. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

38. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között és feltételekkel – az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja.”

39. § Az Iasz. 37/B. § (3) bekezdésében a „11/A. §” szövegrész helyébe a „11. §” szöveg lép.

17. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

40. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 5. § (8) bekezdésében az „az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően” szövegrész helyébe az „a jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően” szöveg lép.

41. § Hatályát veszti az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsc) és zsd) pontja.

18. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

42. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv)” szövegrész helyébe az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség” szöveg,

b) 1. § (6) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség” szöveg,

d) 9/A. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti adatvédelmi jogok” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogok” szöveg,

e) 9/A. § (9) bekezdés c) pontjában az „az Info tv.-nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről” szövegrész helyébe az „az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről” szöveg

lép.

19. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

43. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. § (2a) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az érintettnek a személyes adataihoz való hozzáférésre vonatkozó jogát szabályozó előírásokat” szöveg lép.

20. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

44. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/B. §-a a következő (1b)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A felhasználási engedély megadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;

c) a mű vagy a teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat és – ha ez lehetséges – a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási helyét;

d) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő elektronikus levelezési címét vagy telefonszámát.

(1c) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1b) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(1d) A Hivatal jogosult azon személyes adatok megismerésére és kezelésére, amelyeket a kérelmező által a jogosult kilétének vagy tartózkodási helyének felkutatása érdekében végzett jogosultkutatás eredményeként a kérelemhez csatolt bizonyítékok, valamint az ismert jogosultakkal kötött felhasználási szerződések tartalmaznak. A felhasználási engedély megadására irányuló kérelmet egyebekben az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani.”

(2) Az Szjt. 41/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;

c) a felhasználási engedélyben meghatározott és letétbe helyezett, valamint a Hivatal által a visszavonásról szóló határozatban meghatározott felhasználási díj közötti különbözet visszautalásához szükséges adatokat.

(3b) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek a (3a) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.”

(3) Az Szjt. 41/D. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:]

b) a kérelmezőnek a 41/B. § (1b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a 41/B. § (1b)–(1c) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.”

Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat. Mi az a cookie?

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen túl analitikai mérésekre, illetve az oldalon futó hirdetések megjelenítésére szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket jelenítsünk meg, vagy küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.


Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)

Ezzel a beállítással NEM engedélyezi:

  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Ezzel a beállítással az alábbiakat engedélyezi:

  • Biztonságos bejelentkezés, bejelentkezési adatok megjegyzése
  • Feladatok, tranzakciók folyamatának megjegyzése
  • Statisztikai célú webanalitikai mérések
  • Hirdetések megjelenítése az oldalon
  • Érdeklődési körének megfelelő hirdetések (remarketing) megjelenítése a weboldalon kívül (pl. közösségi oldalak)
  • Oldal-használat elemzését annak érdekében, hogy testreszabott tartalmat jelenítsünk meg a weboldalon
  • A Wolters Kluwer Hungary Kft. weboldalain mért oldal-használat elemzések, aktivitások felhasználása annak érdekében, hogy személyre szóló ajánlatokkal kereshessük meg a megadott elérhetőségein (amennyiben Ön megadott ilyen elérhetőséget pl. regisztráció során)

Az oldal teljes körű, minden kényelmi funkciót biztosító használatához a „Kényelmi cookie” beállítását javasoljuk. A cookie beállításokat bármikor megváltoztathatja a böngészőjében (Firefox, Chrome, Safari, Internet Explorer, Microsoft Edge) is.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. adatkezelési tájékoztatóját itt olvashatja.