Időállapot: közlönyállapot (2019.IV.11.)

2019. évi XXXIV. törvény - az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról 2/3. oldal

(4) Az Szjt. „Árva mű felhasználásának engedélyezése” című alcíme a következő 41/E. §-sal egészül ki:

„41/E. § (1) Az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyekről a Hivatal bárki által megtekinthető, elektronikus úton hozzáférhető nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az árva művel kapcsolatos ügyszámot;

b) a felhasználó és - képviselet esetén - képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

c) a mű vagy teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat;

d) a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét - ha ez lehetséges -;

e) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban engedélyezett felhasználás terjedelmére vonatkozó adatokat;

f) a felhasználási díj mértékét és letétbehelyezésének napját;

g) a felhasználási engedély visszavonásának tényét és hatályát;

h) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban folyamatban lévő eljárások tényét és tárgyát.

(3) Az árva művel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti adatok változását a nyilvántartáson a Hivatal - a módosítás időpontjára való utalással - haladéktalanul átvezeti.”

(5) Az Szjt. „Polgári jogi jogkövetkezmények” című alcíme a következő 94/D. §-sal egészül ki:

„94/D. § (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló kérelemben, a mű önkéntes nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelemben, valamint a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére irányuló kérelemben fel kell tüntetni:

a) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;

c) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő elektronikus levelezési címét vagy telefonszámát.

(2) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(3) A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, a mű önkéntes nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelmet, valamint a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére irányuló kérelmet egyebekben az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelmények szerint kell elkészíteni.”

21. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

45. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/C. § (3) és (4) bekezdése.

22. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

46. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint” szövegrész helyébe az „a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint” szöveg lép.

23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

47. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.”

(2) A Tht. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.”

48. § A Tht. 25. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított” szöveg lép.

49. § Hatályát veszti a Tht. 25. § (6)-(10) bekezdése.

24. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

50. § (1) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lszt.) 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.”

(2) Az Lszt. 14/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.”

51. § Az Lszt. 14/A. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított” szöveg lép.

52. § Hatályát veszti az Lszt. 14/A. § (6)-(10) bekezdése.

25. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

53. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az engedélyes a (2) és (4) bekezdés szerint kijelölt engedélyes részére az érintett felhasználók átvétele, a folyamatos és biztonságos távhőellátásuk biztosításához szükséges felkészülési teendők ellátása céljából továbbítja az érintett felhasználó, valamint díjfizető azonosításához és távhőellátása biztosításához szükséges személyes adatokat. A felhasználó azonosításához szükséges adat természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja. A kijelölt engedélyes az átvett adatokat az átadás-átvételi eljárás lezárultáig kezeli.”

54. § A Tszt. 57. § (4) bekezdésében a „megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé” szövegrész helyébe a „lehetővé tegye” szöveg lép.

55. § Hatályát veszti a Tszt.

a) 45. §-a,

b) 60. § (3) bekezdésében az „, a 45. § (6) bekezdésében” szövegrész.

26. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

56. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat.”

(2) Az Szvmtv. 31. és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ezen adatokat igazolható módon tartalmazó elektronikus nyilvántartás is jegyzőkönyvnek minősül.

32. § Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján és akkor alkalmazható, ha jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint a védett területre csak az arra jogosultak léphetnek be.”

57. § Az Szvmtv.

a) 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről” szövegrész helyébe az „érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről” szöveg,

b) 34. § (1) bekezdés c) pontjában az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai” szövegrész helyébe az „a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok” szöveg,

c) 78. § e) pontjában a „31. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „31. §-ában” szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti az Szvmtv.

a) 23. §-a,

b) 29. § (1) bekezdése,

c) 30. § (1) és (4) bekezdése,

d) 35. § c) pontja.

27. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

59. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a (4) bekezdés szerint panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan - a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően - megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.”

28. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

60. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. E tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a klímavédelemért felelős hatóság részére - annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott megkeresése alapján - továbbítja. Az adatkezelés a 389/2013/EU bizottsági rendelet szerint történik.”

(2) Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés a) pontja a következő ag) és ah) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban

nyilvántartható:

természetes személy esetében:]

ag) fizetési számla száma,

ah) személyazonosító igazolvány száma.”

(3) Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:]

b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet esetében a cég vagy egyéni vállalkozó, szerv vagy szervezet

ba) neve,

bb) székhelye,

bc) cégjegyzékszáma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, törzskönyvi nyilvántartási száma, oktatási azonosítója, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási száma,

bd) adószáma,

be) statisztikai számjele,

bf) foglalkoztatottainak száma,

bg) nevében nyilatkozattételre jogosult személy neve,

bh) telefonszáma, e-mail címe,

bi) fizetési számlájának száma,

bj) szakmai kapcsolattartójának neve, telefonszáma, e-mail címe;”

(4) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2f) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyilvántartásból a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzemben tartója adataira vonatkozóan a Kknyt. 9. § (1)-(1b) bekezdésben, a Kknyt. 9. § (2) bekezdés a), d)-f) pontjában, a Kknyt. 9. § (3) és (4) bekezdésében és 9/D. §-ban meghatározott adatok részére történő továbbítását kérheti.”

(5) Az Éhvt. 13/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/D. § A klímavédelemért felelős hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről - a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából - nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. A klímavédelemért felelős hatóság nyilvántartásban szereplő adatokat a tevékenység megszűnése vagy megszüntetése napján törli.”

61. § Az Éhvt.

a) 10/G. § (1) bekezdés b) pontjában a „képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése” szövegrész helyébe a „képzési, képesítési, vizsgáztatási, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése” szöveg,

b) 10/G. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyilvántartható” szövegrész helyébe a „kezelt adatok” szöveg,

c) 10/G. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „regisztrációs és felügyeleti” szövegrész helyébe a „képzési díj és a felügyeleti” szöveg,

d) 10/G. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontjában a „legmagasabb iskolai végzettség” szövegrész helyébe az „iskolai végzettség, képesítés, képzettség” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti az Éhvt. 10/G. § (3) és (3a) bekezdése.

29. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

63. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A kamara a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint a fegyelmi eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat.

(2) A kamara a fegyelmi eljárás körében kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kezeli, amelyben a kamarai fegyelmi eljárás lezárásra került.”

30. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

64. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megszűnése folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre.”

(2) A Vet. 99/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az átvétel időpontjában az átadó és az átvétellel érintett felhasználók közötti villamosenergia-vásárlási szerződés - a felek elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett - e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvétellel érintett felhasználók és az átvevő között e törvény erejénél fogva az átadóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződés időbeli hatályával megegyező hatályú villamosenergia-vásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatás biztosítására az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.”

(3) A Vet. 102/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz.”

(4) A Vet. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„151. § (1) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint - megfelelési program végrehajtásának lezárultáig - kezeli a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.

(2) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából - a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig - kezeli a fogyasztó azonosításához szükséges, valamint védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat az elosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más elosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat az elosztó, valamint a villamosenergia-kereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli.

(3) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának 90/A. § szerinti kezdeményezése esetén a 99/C. § (1) bekezdése szerinti határozat kézhezvételének napjától a 99/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, villamosenergia-ellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó, valamint a fizető azonosításához, villamosenergia-ellátása biztosításához szükséges - az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított - személyes adatokat.

(4) Az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben jogszabályban meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyekre vonatkozó, a kedvezmény biztosításához szükséges, személyes adatokat a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak továbbítja. Az átvett személyes adatokat az átviteli rendszerirányító az elszámolás lezárultát követő 3 évig kezeli.”

(5) A Vet. 177/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából kezeli a rendszerhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető a személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben az elosztó jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.”

65. § A Vet.

a) 27. § (5a) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyilvántartásában kezelhető személyes adatok köre” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés szerinti nyilvántartásában a műszaki biztonsági hatóság az alábbi személyes adatokat kezeli” szöveg,

b) 114/B. § (3) bekezdésében az „a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére” szövegrész helyébe a „kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat” szöveg,

c) 114/F. § (2) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „kezeli” szöveg, a „megismerésére és kezelésére” szövegrész helyébe az „adatokat” szöveg,

d) 114/F. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogosult” szövegrész helyébe a „kezeli” szöveg, a záró szövegrészében a „családi- és utónév, születési név és lakcím adatok megismerésére és kezelésére” szövegrész helyébe a „személyes adatokat, így családi és utónevét, születési nevét és lakcímét” szöveg,

e) 159. § (6) bekezdés 1. pontjában a „személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint Vhr.-ben meghatározott egyéb” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott” szöveg

lép.

66. § Hatályát veszti a Vet.

a) 40. § (5) bekezdésében a „- természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint -” szövegrész,

b) 99/C. § (7) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „a 151. § (1) bekezdés alapján” szövegrész,

c) 99/C. § (7) bekezdés e) pont eb) alpontjában az „a 151. § (1c) bekezdésére figyelemmel a 151. § (1) bekezdése alapján” szövegrész,

d) 159. § (6) bekezdésében az „és adatvédelemmel” szövegrész.

31. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

67. § Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 1. és 2. pontja.

32. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

68. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény

a) 30. § (2) bekezdés c) pontjában és 35. § (2) bekezdés c) pontjában a „magyar jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai” szöveg,

b) 118. § (4) bekezdés d) pontjában a „magyar szabályozással” szövegrész helyébe a „jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival” szöveg,

c) 118. § (4) bekezdés f) pontjában az „árutőzsdei szolgáltatótól” szövegrész helyébe az „árutőzsdei szolgáltatótól, valamint ha a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti” szöveg,

d) 120. § e) pont ea) alpontjában az „írásban” szövegrész helyébe a „kifejezetten” szöveg,

e) 120. § e) pont eb) és ec) alpontjában a „magyar jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai” szöveg

lép.

33. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

69. § (1) A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni.”

(2) A Hgtv. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 13. pontjában meghatározott genetikai adat e törvény alkalmazásában a humángenetikai vizsgálat és a humángenetikai kutatás céljából kezelhető.”

(3) A Hgtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Humángenetikai kutatás céljából csak anonimizált, kódolt vagy pszeudonimizált genetikai minta, illetve adat továbbítható harmadik országba, és csak abban az esetben, ha az adott ország joga legalább az e törvényben, továbbá az általános adatvédelmi rendelet V. fejezetében meghatározott adatvédelmet biztosítja. Kódolt genetikai minta és adat harmadik országba történő továbbítása során a személyazonosításra alkalmassá tételhez szükséges kódkulcs nem továbbítható.”

(4) A Hgtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Genetikai minta, illetve adat csak olyan harmadik országból hozható be, ahol az e törvény, illetve a (2) bekezdésben meghatározott követelmények biztosítottak.”

70. § A Hgtv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „az (1) bekezdés a) pontja szerinti célból” szövegrész helyébe a „humángenetikai vizsgálat céljából” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból” szövegrész helyébe a „humángenetikai kutatás céljából” szöveg,

c) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „adatvédelmi felelős” szövegrész helyébe az „adatvédelmi tisztviselő” szöveg

lép.

71. § Hatályát veszti a Hgtv.

a) 3. § (1) bekezdés 3. pontja,

b) 4. § (1) bekezdése,

c) 28. § (5) bekezdésében az „, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott” szövegrész.

34. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

72. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4) és (5) bekezdésében foglalt kedvezményekre.”

(2) A Get. 121/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi szükséges adatot, előzetes értesítés nélkül beléphet a szállítási rendszerüzemeltető irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz.”

(3) A Get. 125. § (1a)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a megfelelési ellenőrt munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztató engedélyes üzleti titkait, valamint - megfelelési program végrehajtásának lezárultáig - kezeli az engedélyesnél munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyja nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adatokat.

(1b) A földgázelosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli a védendő fogyasztó azonosításához szükséges, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat a földgázelosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más földgázelosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a földgázkereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat a földgázelosztó, valamint a földgázkereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli

(1c) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának az e törvény 115/A. § szerinti kezdeményezése esetén az e törvény 115/B. § (1) bekezdése szerinti visszavonó és a kijelölő határozat kézhezvételének napjától a 115/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, földgázellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó azonosításához és földgázellátása biztosításához szükséges - az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított - személyes adatokat.”

(4) A Get. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából - kezeli a felhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a földgázelosztó jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.”

73. § A Get.

a) 61/C. § (3) bekezdésében az „a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére” szövegrész helyébe az „és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat” szöveg,

b) 61/G. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogosult” szövegrész helyébe a „kezeli” szöveg, záró szövegrészében az „adatok megismerésére és kezelésére” szövegrész helyébe az „adatokat” szöveg,

c) 61/G. § (3) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „kezeli” szöveg, a „családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére” szövegrész helyébe a „személyes adatokat, így családi és utónevét, születési nevét és lakcímét” szöveg,

d) 127. § q) pontjában a „személyes adatok gyűjtésére vonatkozó - törvényben előírt -, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott” szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti a Get.

a) 100. § (2) bekezdésében a „- természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint -” szövegrész,

b) 115/B. § (6) bekezdés e) pont ea)-ed) alpontja,

c) 125. § (1) és (2)-(5) bekezdése,

d) 127. § s) pontjában az „, amelyeket köteles az Ákr. adatkezelésre vonatkozó szabályai szerint kezelni” szövegrész.

35. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

75. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző a nemperes eljárás lefolytatása céljából a nemperes eljárással összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A közjegyző e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében egyebekben a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.”

36. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

76. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Ébt.) 38. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]

c) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,

d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.”

77. § Hatályát veszti az Ébt.

a) 38. § (2) bekezdés b) pontjában a „továbbá”,

b) 16. § (3) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben”

szövegrész.

37. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

78. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 90/E. § (2) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben” szövegrész.

38. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

79. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény

a) 87. § (2) bekezdésében az „érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból” szövegrész helyébe az „érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása során” szöveg,

b) 87. § (3) bekezdésében az „annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor” szövegrész helyébe a „kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti” szöveg

lép.

39. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

80. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 54. § (6) bekezdésében a „jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi szabályozással rendelkeznek” szövegrész helyébe a „jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően jogosult személyes adatot harmadik országba továbbítani” szöveg lép.

40. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

81. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló, az érdekképviselet képviselőjének nevére és szakszervezeti hovatartozására vonatkozó személyes adatokat az ÁRMB határozatának véglegessé válását követően ötévente felülvizsgálja. Ha az ÁRMB öt éven belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a korábbi határozat alapjául szolgáló személyes adatokat az új határozat véglegessé válását követő 30 nap elteltével kell törölni.”

41. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

82. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

a) 12. § (1) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján az érintettet megillető tájékoztatást” szövegrész helyébe az „az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának biztosítását” szöveg, az „az érintettnek a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatása” szövegrész helyébe az „e jog gyakorlása” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében az „érintett jogaival kapcsolatban egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy bíróság előtti jogérvényesítés” szövegrész helyébe az „érintett jogainak bíróság előtti érvényesítése” szöveg

lép.

42. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

83. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 78. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvből a kizárólag a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv)

d) biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását.”

84. § Az At.

a) 77. § e) pontjában az „az érintett számára teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást” szövegrész helyébe a „biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását” szöveg,

b) 78. § (2) bekezdésében az „az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről” szövegrész helyébe az „a levéltár biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását” szöveg,

c) 79. §-ában a „szerinti tájékoztatás” szövegrész helyébe a „szerinti hozzáférési jog gyakorlásának biztosítása” szöveg,

d) 92. § (1) bekezdésében a „nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartó szerv az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként” szöveg,

e) 92. § (2) bekezdésében az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „az adatkezelési tevékenységek nyilvántartására előírt” szöveg,

f) 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatása céljából” szövegrész helyébe az „érintett a személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának biztosítása céljából” szöveg,

g) 93. § (2) bekezdésében az „az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását” szövegrész helyébe az „az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának biztosítását” szöveg,

h) 93/A. § (4) bekezdésében az „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti különleges adatok” szövegrész helyébe a „Különleges adatok” szöveg

lép.

43. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

85. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.”

(2) A NAV tv. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett adatáttovábbításról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza.”

(3) A NAV tv. „Egyéb adatkezelés” című alcíme a következő 80/B. és 80/C. §-sal egészül ki:

„80/B. § A NAV az adott naptári évben keletkezett adatok összessége tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adat keletkezésének évét követően 5 évente felülvizsgálja, hogy az általa kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e. Ezen felülvizsgálat dokumentálásával kapcsolatos eljárásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

80/C. § A NAV első alkalommal 2021. május 25-ig törli az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt azon személyes adatot, amelynek kezelése az adatkezelés céljának megvalósulására tekintettel már nem szükséges.”

44. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

86. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

a) 27. § (3) bekezdésében a „különleges személyes adatot kezelhet, de az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat esetében” szövegrész helyébe a „különleges adatot és bűnügyi személyes adatot kezelhet, de - az egészségügyi adat és a bűnügyi személyes adat kivételével - azok tekintetében” szöveg,

b) 27. § (4) bekezdésében a „személyes adatai, illetve különleges személyes adatai” szövegrész helyébe a „személyes adatai” szöveg,

c) 27. § (6) bekezdésében a „szereplő személyes adatokat és különleges személyes adatokat - az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat kivételével - kezelheti” szövegrész helyébe a „szereplő, különleges adatnak nem minősülő személyes adatokat, valamint egészségügyi adatokat és bűnügyi személyes adatokat kezelheti” szöveg,

d) 27. § (7) bekezdésében az „az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve nyomozó hatósági vagy bírósági megkeresés teljesítése céljából továbbíthatja az illetékes szervezet részére” szövegrész helyébe a „egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése céljából továbbíthatja” szöveg,

e) 27. § (8) bekezdésében az „az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges” szövegrész helyébe az „egészségügyi adatot és bűnügyi” szöveg, és a „de legfeljebb a kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „de legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig” szöveg,

f) 32. § (4) bekezdésében az „az Infotv. 3. § 3. pontjába tartozó különleges személyes” szövegrész helyébe a „különleges” szöveg

lép.

45. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

87. § Hatályát veszti a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 5. § (3) bekezdésében a „, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltakra” szövegrész.

46. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

88. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 53. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)

h) a bejelentés tárgya nem tartozik a hatáskörébe és a rendelkezésre álló adatok alapján a bejelentés tárgya tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv kiléte nem állapítható meg.”

(2) Az Infotv. 71. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A Hatóság megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi az illetékességi területén folytatott, a Hatóság által a megkeresésben megjelölt adatkezelés tényleges körülményeit, így különösen a kezelt személyes adatok körét, a személyes adatokkal végzett műveleteket és e műveletek eszközeit, továbbá az adatkezelő által alkalmazott technikai és szervezési intézkedéseket.”

89. § Az Infotv.

a) 2. § (2) bekezdésében az „55. § (1) és (2)” szövegrész helyébe az „55. § (1)-(2)” szöveg, a „bekezdésében és az 1. mellékletben” szövegrész helyébe a „bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben” szöveg,

b) 2. § (5) bekezdés b) pontjában a „de az adatkezelő vagy az általa” szövegrész helyébe a „de az adatkezelő” szöveg,

c) 53. § (3) bekezdés f) pontjában a „nem felel meg, vagy” szövegrész helyébe a „nem felel meg,” szöveg,

d) 53. § (3) bekezdés g) pontjában a „folytat.” szövegrész helyébe a „folytat, vagy” szöveg,

e) 60/A. § (1) bekezdésében a „százhúsz” szövegrész helyébe a „százötven” szöveg

lép.

47. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

90. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 18/A. § (8) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a minősített önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának elrendelése, az önkéntes mentőszervezet tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság ellenőrzése érdekében a minősített önkéntes mentőszervezetekről és azok tagjairól vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) kezeli a tag]

j) vezetői engedélye kategóriáját.”

(2) A Kat. 24/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezeli azon személy lakcímét és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának számát, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták.”

(3) A Kat. 71. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A katasztrófák elleni védekezési feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a megyei, fővárosi védelmi bizottságok tagjainak, a helyi védelmi bizottságok tagjainak, a polgármestereknek, a kormányzati koordinációs szervbe delegált szakértőknek, a közbiztonsági referenseknek, az eseménykezelésben érintett gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőinek, kapcsolattartóinak és szakértőinek családi és utónevét, telefonszámát, e-mail elérhetőségét, munkahelyére, szervezeti beosztására vonatkozó adatait kezeli.

(7b) A (7a) bekezdésben meghatározott adatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az érintettől vagy annak munkáltatójától gyűjti.”

(4) A Kat. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonsági, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt hatósági eljárások során és az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a bírságfizetés teljesítését követő 30. napig az alábbi személyes adatokat kezeli:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél

ca) cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma,

cb) természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint

e) az üggyel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai.”

91. § A Kat. a következő VII/B. fejezettel egészül ki:

VII/B. FEJEZET

KÉPFELVÉTEL, HANGFELVÉTEL, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÉSZÍTÉSE

79/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben a hatósági ellenőrzéssel vagy beavatkozással érintett személyekről, tárgyakról, azok környezetéről, a beavatkozási eseményekről, a katasztrófavédelmi feladatellátás szempontjából lényeges körülményről képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, valamint ilyen felvételt - szolgálati feladatainak ellátása érdekében, valamint oktatási célból - felhasználhat.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv

a) épületein a készenléti járművek akadálytalan kihajtása céljából,

b) objektumain és objektumaiban a szakfelszerelések és egyéb vagyontárgyak feladatellátáshoz szükséges rendelkezésre állásának biztosítása céljából,

c) a készenléti járműveken az azokon található szakfelszereléseknek az azonnali, akadálymentes feladatellátás céljából történő használata érdekében,

d) a készenléti járműveken a beavatkozás eseményeinek képi rögzítése és elemzése céljából

bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, felvételt készíthet és rögzíthet.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a képfelvevők elhelyezésével összefüggő adatkezelési információkat, valamint az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről történő tájékoztatást a képfelvevőt üzemeltető hivatásos katasztrófavédelmi szerv honlapján is közzéteszi.

(4) A képfelvevő által megfigyelt területen a területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről, valamint az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről.

(5) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerint készített, személyes adatot tartalmazó felvétel, kizárólag bírósági, hatósági eljárásban, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(6) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján készített felvételek kizárólag anonimizált formában mutathatóak be oktatási célból vagy hozhatóak nyilvánosságra.

(7) Az (1) és (2) bekezdés alapján készített felvétel egyedi ügyhöz kapcsolódó adatkérés alapján - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, közigazgatási hatósági, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat, terrorizmust elhárító szerv, közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság részére továbbítható. A felvétel a jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére is továbbítható, adatigénylési kérelem alapján.

(8) A felvételt, ha arra az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott célból nincs szükség, harminc napon belül törölni kell.

(9) Ha a felvétel felhasználására hatósági eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(10) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a felvétel kezelése során köteles megtenni a szükséges szervezési, technikai és adatbiztonsági intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett személy személyes adatainak, különösen magántitkának és magánélete körülményeinek illetéktelen személy tudomására jutását.

(11) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy a felvételt annak kezelője a felvétel továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.

(12) A (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított nyolc napon belül van lehetőség.

(13) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére, illetve a büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság adatszolgáltatás kérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.”

92. § A Kat.

a) 18/A. § (8) bekezdésében a „belépési jogosultság ellenőrzése érdekében” szövegrész helyébe a „belépési jogosultság ellenőrzése, felkészítések és gyakorlatok megszervezése érdekében” szöveg,

b) 71. § (1) bekezdés a) pontjában a „szervezeti beosztásra vonatkozó adatok” szövegrész helyébe a „szervezeti beosztásra vonatkozó adatok, telefonszám, elektronikus levélcím” szöveg,

c) 71. § (2) bekezdésében a „vonatkozó adatokat kezeli.” szövegrész helyébe a „vonatkozó adatokat kezeli, valamint annak vezetői és kapcsolattartói családi és utónevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, munkahelyére, szervezeti beosztására vonatkozó adatokat kezeli.” szöveg,

d) 71. § (3) bekezdés d) pontjában az „a közúti” szövegrész helyébe az „a központi közúti” szöveg

lép.

48. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

93. § Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9. § (2) bekezdés g) pontjában az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi szabályai megtartásával” szövegrész.

49. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

94. § Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésében az „- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben -” szövegrész.

50. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

95. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (8) bekezdésében a „valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő -” szövegrész helyébe a „valamint - a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával -”szöveg lép.

51. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

96. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 52/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenysége során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából - a felhasználó személyes adatait kezeli. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.”

97. § A Vksztv. 61. és 61/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„61. § (1) Az ellátásért felelős az e törvényben meghatározott együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából - az adatkezelési cél fennállása időtartama alatt - kezeli a felhasználó azonosításához szükséges adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(2) Az ellátásért felelős az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából az (1) bekezdésben meghatározott, a felhasználó azonosításához szükséges adatot a 15. § (2) bekezdés szerinti üzemeltetési jogviszony létrejöttével egyidejűleg továbbítja a víziközmű-szolgáltató részére, amely adatot a víziközmű-szolgáltató az ellátási terület birtokba vételéig kezeli.

(3) A közérdekű üzemeltető a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat kézhezvételének napjától a Hivatal kijelölő határozatában meghatározott birtokba lépése időpontjáig az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából kezeli a felhasználó azonosításához szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot.

61/A. § (1) A víziközmű-szolgáltató a védendő felhasználókat megillető kedvezmények biztosítása céljából kezeli az 58/A. § (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultság fennállását igazoló személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó adatokat.

(2) A védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételt a felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (4) bekezdésben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - iratokat.

(3) A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő felhasználót 8 napon belül írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy

a) a nyilvántartás szerint a védendő felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe,

b) az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és módon biztosít lehetőséget a víziközmű-szolgáltató, valamint

c) a védendő felhasználónak a (6) bekezdésben meghatározott feladatait milyen módon és formában kell teljesítenie.

(4) A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a felhasználó kérelmére igazolja

a) a jegyző, hogy a felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási helyen,

b) a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő felhasználó részesül az adott ellátásban, illetve, hogy a védendő felhasználói jogosultságot a felhasználó egészségi állapota alapozza meg.

(5) A jegyző és az ellátást megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(6) A védendő felhasználók nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerint köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Határozott időre megállapított védettség esetén a védendő felhasználó a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, továbbá a védettség lejáratának évében mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól. Az a fogyatékkal élő felhasználó, aki esetében szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.

(7) Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása miatt a lakossági felhasználó már nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja, az 58/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre való jogosultság megszűnik. Az (1) bekezdés szerinti célból kezelt adatot a víziközmű-szolgáltató a jogosultság megszűnését követően további 5 évig kezeli.”

98. § A Vksztv. 21. § a) pontjában a „nevét és címét” szövegrész helyébe az „és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok 61. §-ban meghatározott adatait” szöveg lép.

99. § Hatályát veszti a Vksztv. 21. § b) pontja.

52. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

100. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.”

(2) Az Mt. a 9. §-t követően a következő 5/A. alcím címmel egészül ki:

„5/A. Adatkezelés”

(3) Az Mt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.

(2) A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet e törvény Harmadik Részében meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján okirat bemutatása követelhető.

(4) A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

(5) A munkáltató az (1)-(4) bekezdésen alapuló adatkezeléséről az érintettet írásban tájékoztatja.”

(4) Az Mt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely

a) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy

b) törvényben védett jelentős érdek

súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában jelentős védett érdek különösen

a) a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelméhez,

b) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez,

c) a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez,

d) a nukleáris anyagok őrzéséhez,

e) a Btk. szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez

fűződő érdek.

(3) A munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a (4) bekezdésben foglaltak szerint a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.

(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása

a) a munkáltató jelentős vagyoni érdeke,

b) törvény által védett titok, vagy

c) a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti törvény által védett érdek

sérelmének veszélyével járna.

(5) A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meghatározza.”

(5) Az Mt. a 6. alcím címét megelőzően a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.

(2) A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (a továbbiakban: számítástechnikai eszköz) - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

(3) A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.

(4) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

(5) A (3) bekezdést alkalmazni kell, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.”

(6) Az Mt. 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,)

b) a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (5) bekezdésében, a 11. § (5) bekezdésében, a 11/A. § (1) bekezdésében, a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében és a 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.”

(7) Az Mt. a következő 300. §-sal egészül ki:

„300. § A 10-11. §, valamint a 11/A. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. árpilis 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

101. § Az Mt. 196. § (1) bekezdésében az „információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz)” szövegrész helyébe a „számítástechnikai eszközzel” szöveg lép.

102. § Hatályát veszti az Mt.

a) 197. § (2) és (3) bekezdése,

b) 213. § d) pontja.

53. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

103. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza.”

54. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

104. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 112. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Országgyűlés Hivatala a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) nemét,

e) anyja születési családi és utónevét,

f) állampolgárságát,

g) társadalombiztosítási azonosító jelét,

h) adóazonosító jelét,

i) legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratának adatait,

j) juttatásaira vonatkozó adatokat, valamint

k) jogviszonyának időtartamára vonatkozó adatokat

a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kezeli.

(4b) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazott a jogviszony megszűnésétől számított tíz év elteltével írásban kérheti a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából kezelt adatai törlését.

(4c) A (4a) bekezdésen túl az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott

a) fizetési számlájának számát,

b) lakcímét,

c) értesítési címét és

d) telefonszámát

a jogviszony megszűnésétől számított egy évig kezeli.”

105. § Az Ogytv. Ötödik része a következő XII/B. Fejezettel egészül ki:

XII/B. FEJEZET

ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

40/G. Az Országgyűlés Hivatala adatkezelési tevékenysége

124/U. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott célokból, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy

a) családi és utónevét,

b) születési helyét,

c) születési idejét,

d) anyja születési családi és utónevét,

e) lakcímét,

f) értesítési címét,

g) telefonszámát,

h) fizetési számlájának számát,

i) társadalombiztosítási azonosító jelét,

j) adóazonosító jelét,

k) tiszteletdíjára és egyéb juttatásaira vonatkozó adatokat és

l) országgyűlési képviselői jogviszonyának időtartamára vonatkozó adatot.

(2) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés szerinti személyes adatok közül - a 123. § (1) bekezdése szerinti, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, döntéselőkészítési és ügyviteli feladatainak ellátása érdekében -

a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti személyes adatot az Országgyűlés Hivatalával, a házelnökkel történő és az országgyűlési képviselői tevékenységgel összefüggő kapcsolattartás, a képviselői tevékenység ellátásához szükséges, különösen a 111. § (4)-(6) bekezdésében foglalt tájékoztatás megadása, valamint az országgyűlési képviselő részére járó javadalmazás biztosítása és a 112. § (1) bekezdése szerinti adminisztrációs feladatai ellátása, továbbá - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyes adatok esetében - az országgyűlési képviselő személyének névazonosság esetén történő azonosítása,

b) az (1) bekezdés h)-k) pontja szerinti személyes adatot az országgyűlési képviselő részére járó javadalmazás biztosítása és a 112. § (1) bekezdése szerinti adminisztrációs feladatok ellátása,

c) az (1) bekezdés a)-d) és i)-l) pontja szerinti személyes adatot - az (1) bekezdés a)-d) pontja tekintetében az a) pont, az (1) bekezdés i)-k) pontja tekintetében a b) pont szerinti adatkezelési célokon túlmenően - a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság igazolása

céljából, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli.

(3) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés e)-g) és h) pontja szerinti személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével törli, amelyben az érintett személy országgyűlési képviselői megbízatással rendelkezett.

(4) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés a)-d) és i)-l) pontja szerinti személyes adatot - a (2) bekezdés c) pontja szerinti célból - az országgyűlési képviselői megbízatás megszűnésétől számított ötven évig kezeli. Ismételt képviselői megbízatás esetén az adatkezelés e bekezdésben meghatározott időtartama a legutóbbi képviselői megbízatás megszűnésekor kezdődik.

40/H. Az Országházba, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére belépést, valamint a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtást rögzítő elektronikus rendszer

124/V. § (1) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a belépést rögzítő elektronikus rendszerben (a továbbiakban: beléptető rendszer) nyilvántartja az Országházba, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére állandó belépési engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) anyja születési családi és utónevét,

d) arcképmását,

e) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusát és okmányazonosítóját, illetve, ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor az okmányt kiállító ország megnevezését és a belépő személy állampolgárságát is, valamint

f) belépésre jogosító igazolványának számát.

(2) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a beléptető rendszerben nyilvántartja az (1) bekezdésben jelzett épületekbe tartós belépési engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) anyja születési családi és utónevét, valamint

d) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti állandó vagy tartós belépési engedéllyel rendelkező személy esetében

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti személyes adatot a jogosultság megszűnésétől számított,

b) a beléptető rendszerben keletkezett, a be- és kilépés helyét és időpontját, valamint a belépést kezdeményező személy nevét rögzítő adatokat (a továbbiakban: belépést dokumentáló adatok) a keletkezésüktől számított

öt év elteltével törölni kell.

(4) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a beléptető rendszerben nyilvántartja az (1) bekezdésben meghatározott épületekbe eseti belépési engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét,

b) születési idejét, valamint

c) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját, illetve, ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor az okmányt kiállító ország megnevezését és a belépő személy állampolgárságát is.

(5) A (4) bekezdés szerinti eseti belépési engedéllyel rendelkező személy valamennyi személyes adatát, továbbá a belépést dokumentáló adatokat a belépés napjától számított öt év elteltével törölni kell.

(6) Az Országgyűlés Hivatala a belépést megtagadó döntésben meghatározott ideig, de legfeljebb a döntés meghozatalának napjától számított öt évig a beléptető rendszerben nyilvántartja az 54. § (6) bekezdésében meghatározott személy

a) családi nevét és utónevét,

b) születési idejét, valamint

c) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját.

(7) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából nyilvántartja a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtási engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét,

b) a gépjármű típusát, színét és forgalmi rendszámát.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból az állandó behajtási engedéllyel rendelkező személy esetében

a) a (7) bekezdés szerinti személyes adatot a jogosultság megszűnésétől számított,

b) a nyilvántartási rendszerben keletkezett, a belépést dokumentáló adatokat a keletkezésüktől számított

öt év elteltével törölni kell.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból az eseti behajtási engedéllyel rendelkező személy valamennyi személyes adatát, továbbá a belépést dokumentáló adatokat a belépés napjától számított öt év elteltével törölni kell.

(10) A beléptető rendszer, valamint a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtást nyilvántartó rendszer a belépő személyről, illetve a be- és kihajtó gépjárműről a belépési, illetve a behajtási jogosultság ellenőrzése, a belépő személy vagy a behajtó gépjármű azonosságának megállapítása, és az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése vagy megszüntetése érdekében a belépés vagy be- és kihajtás időpontjában pillanatfelvételt készít. A pillanatfelvételt a rögzítéstől számított harminc nap elteltével törölni kell.

(11) Az (1), (2), (4), (7) és (10) bekezdésben meghatározott adatokból - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a nyomozó hatóság, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(12) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott épületekbe belépni szándékozó személy személyazonosságának megállapítása és a beléptetés végrehajtása céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a beléptető rendszerben az adott naptári napon belépő személy nevéhez, születési idejéhez, a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítójához, a belépésre jogosító igazolvány számához, valamint azon személy arcképmásához, akinél ezt a beléptető rendszer kezeli.

(13) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (6) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a beléptető rendszerben a (6) bekezdésben szereplő, belépésre nem jogosult személy nevéhez, születési idejéhez, valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítójához.

(14) Az Országgyűlés Hivatala a behajtási jogosultság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a (7) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerhez.”

106. § (1) Az Ogytv. 125. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlési Őrség)

c) az Országgyűlés Hivatalával együttműködve biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,”

(2) Az Ogytv. a 136. §-át követően a következő 43/A. alcím címmel egészül ki:

„43/A. Az Országgyűlési Őrség adatkezelési tevékenysége”

(3) Az Ogytv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) Az Országgyűlési Őrség a 125. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során az intézkedéssel érintett személy családi nevét és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, - nem magyar állampolgár esetében az állampolgárságát is -, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, lakcímét, értesítési címét, valamint az intézkedéssel összefüggő adatait kezeli.

(2) Az Országgyűlési Őrség - az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésén túl - a 125. § (2) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátása során az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készít.

(3) Az Országgyűlési Őrség a 125. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladata ellátása során a házelnök szállítására használt gépjármű külső környezete megfigyelésére képfelvevő eszközt alkalmaz és képfelvételt készít.

(4) Az Országgyűlési Őrség elektronikus megfigyelőrendszer működtetése útján képfelvételt a 125. § (2) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátásának támogatása, az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek, valamint a házelnök tartózkodási helye biztosítása, a létesítményekben tartózkodók biztonsága, az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása és kivizsgálásának elősegítése, a jogsértések észlelése és megelőzése, az elkövető tettenérése céljából készít, illetve kezel.

(5) A (4) bekezdés szerinti elektronikus megfigyelőrendszer kialakítása során kamera nem helyezhető el olyan helyen, ahol a megfigyelés és az adatrögzítés

a) az emberi méltóságot sértheti, vagy

b) az Országgyűlés illetéktelen befolyástól mentes, zavartalan működéséhez fűződő közérdeket veszélyezteti.

(6) Az Országgyűlési Őrség az ügyeleti szolgálatához beérkezett hívásokat az elsődleges intézkedések foganatosításának biztosítása érdekében rögzíti.

(7) Az Országgyűlési Őrség a (2)-(4) bekezdés alapján készített felvételt, illetve az abban szereplő személyes adatot

a) büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése, vagy

b) az országgyűlési őr intézkedése jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálata

céljából használhatja fel.

(8) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése céljából használható fel.

(9) A (2)-(4) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat

a) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,

b) titkos információgyűjtés keretében,

c) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében, vagy

d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

továbbítható a megkereső, illetve adatszolgáltatást kérő, az eljárásra feladat- és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság vagy más közigazgatási hatósági eljárást lefolytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, továbbá az érintett személy részére.

(10) A (4) bekezdésben foglaltak alapján működtetett elektronikus megfigyelő rendszer által rögzített közterületi képfelvételekhez az Országgyűlési Őrség közvetlen elérést biztosít a rendezvénybiztosítási feladatok támogatása céljából, a rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv részére.

(11) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében a megkereső, illetve adatszolgáltatást kérő, az eljárásra feladat- és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság vagy más közigazgatási hatósági eljárást lefolytató szerv, továbbá az érintett személy részére továbbítható.

(12) A (2)-(4) és (6) bekezdés alapján rögzített felvételt - ha a (7)-(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség - a rögzítést követő harminc nap elteltével törölni kell.

(13) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a felvétel rögzítésétől számított harminc napon belül - a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével - kérheti, hogy a (7)-(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében az adatot annak kezelője a (12) bekezdés szerinti határidőben ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül nem kerül sor a megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.

(14) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő adatkezelés esetén az Országgyűlési Őrség az érintett területre belépő és ott tartózkodó személyek tájékoztatását elősegítő módon köteles

a) figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz, illetve

b) az Országgyűlési Őrség honlapján az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére, a megfigyelt területre, az adatkezelő és adatvédelmi tisztviselőjének személyére, az adatkezelés jogalapjára, céljára, időtartamára, a megismerésre jogosultak körére, az érintetti jogok érvényesítésének módjára vonatkozó tájékoztatót nyilvánosságra hozni, valamint a tájékoztatónak az Országgyűlés Hivatala honlapján való közzétételét kezdeményezni.

(15) A házelnök szállítására használt gépjárműben elhelyezett kamerán keresztüli megfigyelés esetén a (14) bekezdés szerinti tájékoztatót az Országgyűlési Őrség honlapján kell nyilvánosságra hozni. A gépjárműveket továbbá az adatkezelésre utaló jelzéssel kell ellátni.”

(4) Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országgyűlési őr a feladata ellátása során)

a) az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, vagy ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányt, valamint az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el,”

107. § Az Ogytv.

a) 29/A. § (6) bekezdésében a „független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t” szöveg,

b) 54. § (1) bekezdésében a „valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére” szövegrész helyébe a „továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére” szöveg,

c) 54. § (2) bekezdésében az „Országgyűlési Őrség e feladatkörével” szövegrész helyébe az „Országgyűlési Őrség és az Országgyűlés Hivatala e feladatkörével” szöveg,

d) 125. § (2) bekezdés b) és d) pontjában a „valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére” szövegrész helyébe a „továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére” szöveg,

e) 138. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetve az Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére” szövegrész helyébe az „az Országgyűlés Irodaházában, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére” szöveg,

  Vissza az oldal tetejére